37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet

Oldalak: « 1 2 ... 15 ... 23 24 [25] 26 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Mesélő
Mesélő



offline
RPG hsz: 812
Összes hsz: 1287
Írta: 2023. április 6. 21:05 | Link

Albert és Zalán

Az utolsó pillanatban, kapkodva kiadott parancs a fiúk hatalmas szerencséjére hatásosnak bizonyul. Üldözőjük megbotlik, amint az egyik lába hamarabb kezd rövidülni a többinél, a tű ugrálni kezd, így a zene is ki-kihagy. A gramofon eredeti méretének nagyjából ötödére megy össze - ez olyan húsz centit jelent - és veszít a lendületéből, megbotolva a hirtelen zsugorodástól. Meglehetősen szánalmas, sipításnak beillő hangot hallat, ahogy a változással együtt a zene egyre magasabb és magasabb fekvésbe csúszik át, erejéből is jelentősen veszítve. A páncélok úgy tűnik, szintén megzavarodnak - csikorogva fékeznek, megtorpanva, majd tanácstalanul megállva mintha keresnék a vezért. Mindezt alig fél méterre a földön fekvő Zalántól, akinek az őrangyala alighanem kihordott az imént lábon egy infarktust.

//Kockadobás alapján 3 percet nyertetek, amíg a gramofon lerázza magáról a bűbájt. Használjátok bölcsen.//
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Hollósi Zalán
Prefektus Levita, Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 1496
Összes hsz: 1812
Írta: 2023. április 10. 15:18 | Link

Albert


Noha háttal volt a fő történéseknek, szeme sarkából pont rálátott Albertre. Újabb frusztrált szusszantást eresztett meg, mert úgy tűnt, az eridonos nincs éppen a helyzet magaslatán... hiába akkora ő is mint egy zsiráf... Merlinre, Szofi tehet arról, hogy ilyen helyzetekben béna szóvicceken elmélkedik.
 Csak a szemét volt képes lehunyni az újabb próbálkozástól és reménykedett abban, hogy valamikor, esetleg, talán a srácnak eszébe jut őt is kiszabadítani, hogy minél előbb kereket oldhassanak onnan.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bánffy Albert Tamás
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák


Berci | zsiráf
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 207
Írta: 2023. április 12. 21:45 | Link



Itt a vége, fuss el véle, kereshet valami profi medimágust, aki képes nyomtalanul eltüntetni azt, amit ez a bagázs hagyni fog maga után, ha elérnek hozzájuk. Ismételten behunyja a szemét, még az állkapcsát is összeszorítja, hogy lehetőleg ne visítozzon lányosan, ha egy mód van rá, ezek mégse pókok, ám mégiscsak kinyitja a fél szemét, amikor a gramofon furán kezd hangzani és csak nem találta még oldalba. Pislog párat, ahogy a szerkentyű az orra előtt zsugorodik arasznyi méretűre, de mivel úgy tűnik, hogy ettől a páncélok is megzavarodnak, feltápászkodni is megpróbál.
- Duro - mondja ki a másik kővé változtató varázsigét, amit ismer, csak gondolatban kívánva az egész bagázs a jó édes anyjába, mert úriember és ilyesmit így hangosan sosem mondana ki. Most realizálja csak közben, hogy Zalán gyanúsan mozdulatlan. Hoppá. Lehet, hogy őt kapta volna telibe a petrificusszal, és nem csak ijedt oposszumot játszik a levitás?
- Finite incantatem - próbálkozik be azért a sok helyzetben megváltásnak is beillő varázslattal, miután már sikerült feltérdelnie. Bocsánatkéréssel majd foglalkozik később, most egyelőre a kezét is kinyújtja, hogy felsegítse. El se hinné senki, aki ismeri, hogy még arra sem szán időt, hogy gondosan leporolja a ruháját meg kisimítsa a ráncokat, most azonban inkább mégiscsak eltűnni kéne innen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Jankovits Dorián
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


muffmágus | Babyface | mester
offline
RPG hsz: 125
Összes hsz: 162
Írta: 2023. április 13. 19:32 | Link

Tüncibogár
Meg kis család, az évnyitó után | Előzmény


Az egyik pillanatban még azt tervezzük, mit is csináljunk este, na meg addig, a másikban meg elszabadul a dzsungel és egy inda ráteszi a mancsát a csajomra azzal a lendülettel. Hát ez hihetetlen. Rá is csapok a kezemben lévő villával azzal a lendülettel, de rücskös felületéről lecsúszik a fém. Máskor csörömpölve landolna a padlón, és úgy kapnám a büntetést, hogy megnyikkanni sincs időm, de most csak elveszik az evőeszköz a földet borító növények között, a büntetést meg legfeljebb levélben kapom a káosz alapján, már amennyiben nem arra figyel jobban minden tanár, aki ezt az egészet okozta. Kitartóan rángatom le közben Belláról az indát, még morogva is neki, bár kétlem, hogy értené. Dávid közben már Pannit menti meg Zórát, amíg én a beakadt szandált próbálom már kihúzni, nem sok sikerrel. Kárpótlásul inkább lovagiasan ölbe kapom a csajomat, nehogy már itt cipő nélkül még belelépjen valami tüskébe vagy ki tudja mibe, már így is a vízben ácsorgott szegény. Kis csapatunk az elsők között menekül ki a nagyteremből, és csak azért teszem le Bellát, hogy bátran visszatérjek az említett szandálért, amire azonban Dávid próbál valamennyi észt belém pofozni bevallása szerint.
- De hát... - próbálok protestálni nem sok sikerrel, és kénytelen vagyok belátni, hogy a kifele áramló tömeggel szemben ez már úgyis veszett ügy. Meh. Megrántva a vállam feladom a tervet, aztán ismét ölbe kapom Bellát.
- Szerezzünk neked cipőt, cuncimókus, és talán a harisnyádat is lecserélheted, mielőtt megfáznál. Megpróbálhatom átimádkozni magam Piroskánál. Mit szólsz? - javaslom neki rávigyorogva, és azzal a lendülettel el is indulok vele az Eridon irányába, nyomomban a család többi tagjával természetesen, mert mégiscsak egy irányba tartunk. A lányhálókörlet előtti portré elég vaskalapos hölgyemény tud lenni, de tekintve, hogy egy riadt, sérült lány megmentője vagyok éppen, talán mégiscsak beenged.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Hollósi Zalán
Prefektus Levita, Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 1496
Összes hsz: 1812
Írta: 2023. április 14. 02:27 | Link

Albert


Mint aszódó mandragórának az eső, úgy esett neki az ellenvarázslat, amit végre a nyakára szórtak. Felnyúlt Albert kinyújtott kezéért, miközben csakazért is kiszökött a kérdés:
 - Hol a fenében tanultál te varázsolni? - hüledezett gyorsan, s levegőért kapott, ahogy sikerült feltápászkodnia. Duro-t az amúgyis kőkemény burkolatú páncélok közé? Mi lesz a következő? Fegyvert is ad a kezükbe?
 Meglepetten pislogott le, amikor a bokájának ütközött valami. Az bizony az arasznyi méretű gramofon volt, olyan vékonyan visítva a nótáját, már-már komikusnak hatott... volna, ha nem mered rájuk vagy tucatnyi bádogember rosszallóan.
 - Hol a pálcám? - szitkozódott sietve Zalán s körbefordult, szemével a padlót vizslatva.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Wesselényi Arabella Valéria
Művészetis tanonc, Illúziómágus, Végzett Diák


Mammon
offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 122
Írta: 2023. április 24. 11:57 | Link



Dorisz hatalmasat nőtt a csodásan sminkelt szemeimben. Nemcsak Engem vitt ki ölben - ahogy azt érdemlem -, de még a szandimért is vissza akart volna menni! Ha EZ a fiú nem főnyeremény, akkor nem tudom, hogy mi! Őszintén? Nem bántam, amiért visszatartotta őt Dávidka, egy millió limitált kiadású Fendi szandál sem tudna kárpótolni, ha Babyfacenek baja esne miattam. Drámaian omlottam ölébe, mikor végre elhatározta, marad velünk.
- Te vagy az én hősöm, Dorián! - lábujjhegyre próbáltam állni a félpár cipőmbe, ám ezt elég furcsán kiviteleztem és leginkább csak a nyakát értem el a puha ajkaimmal. Apci lökhetett volna még egyet rajtam, hát minden és mindenki olyan magas!
- - bólogattam - De akkor segíts levenni a harisnyámat és a festményt bízd rám. Bebeszéllek a lányok körletébe - hangzott el a félig ígéret, félig kijelentés tőlem egy kaján mosoly társaságában. Találomra lerúgtam inkább a lábamról a megmaradt szandálomat, remélve, véletlenül eltalálom azt a vörhenyes kis ribancot, de nem. Mellé. Ó, hogy rohadnál meg reggelre.
- Doriááán - fejem felkarjára hajtottam - csak azt értem el - , majd karjaim kígyóként fonódtak az ő karja köré, s nagy szemekkel néztem fel rá. Próbáltam a lehető legjobban magamhoz szorítani. Dorisz az enyém, és ha valaki nem tudja a helyét, megmutatom neki a talpam alatt.
- Ma este nem alhatnék nálatok? Úgy félek... Mi van, ha a tanárok nem tudják megfékezni a mérges pitypangokat? - ő is tudta, hogy itt nem a félelmen vagy az aggodalmon volt a hangsúly. Ő is tudta, hogy csak vele akartam lenni és ez egy felhívás volt keringőre. Virágnyelven. Meg különben is, megígérte elmehetek a próbájukra, akkor már csak ott alszom, nem? Szerintem is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

I am so fab
Check out, I'm blonde, I'm skinny, I'm rich
And I'm a little bit of a 🍑
Jankovits Dorián
Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


muffmágus | Babyface | mester
offline
RPG hsz: 125
Összes hsz: 162
Írta: 2023. április 29. 19:39 | Link

Tüncibogár


Kihúzom magam egy pillanatra, amikor az én drága cuncimókusom kijelenti, hogy egy hős vagyok, de sajnos ettől még nehezebben ér csak el a saccperkábé harminc centis szintkülönbségből adódóan. Fene tudja, mitől nőttem ilyen magasra, elsőben még a tornasor végén ácsorogtam, csak ketten voltak utánam, a lányokat leszámítva, aztán akkora lettem két év alatt, mintha csak nyújtottak volna. Mondjuk nem mindig volt a legkellemesebb érzés, meg időnként tök jó lenne, ha el tudnék tűnni a tömegben, de hát mindegy is. Inkább fel is kapom Bellát, az a legegyszerűbb módja, hogy kiküszöböljük ezt a kisebb problémát jelen pillanatban. A legsármosabb mosolyommal nézek le rá máris. Hát nem csodaédes? Azt mondja, bebeszél ő a bejáratot őrző portrénál, csak a harisnyától segítsek neki megszabadulni. Igazán remek üzleti ajánlat, mit ne mondjak, nekem biztos bármit el tudna adni. A huszadik porszívót is, de tényleg.
- Megbeszéltük - válaszolom határozottan, teljes mértékben ignorálva, hogy családom tagjai egyébként ott állnak nem messze, és Panni legalábbis pofákat vág. Dávidot annyira szerintem nem izgatja az egész, de azért idén szerintem már ráférne egy csaj a kedves bátyámra is, mielőtt még tanul a mi kis hugicánktól új grimaszokat a végén. Talán jobb is lesz, ha itt hagyjuk őket, támogassák egymást lelkileg, én meg foglalkozom Bellával.
- Dehogynem, kisszívem, fel is ajánlottam volna, ha nem neked jut eszedbe előbb - helyeslek lelkesen, úgyis milyen régóta próbálom rávenni, hogy egyszer töltse már nálunk az egész éjszakát. Sőt, úgy értem, nálam, nem a kanapén odalent, hely az én ágyamban van bőven, de még ha nem is lenne, legfeljebb aludnék a földön. Gond egy szál se. Szerencsére mégiscsak egy hatalmas nagy ágyam van, amin imádok fetrengeni, amikor van időm, hát most majd kicsit kevesebbet fogok.
- Na de előbb irány az eridon - határozom meg az úti célt. Még megbizonyosodom róla, hogy a többiek is élnek és virulnak, aztán el is trappolok a megfelelő irányba, hátrahagyva a társaságot, akikre most annyira nincs is szükségünk, amennyiben nem óhajt esetleg valaki mindennél jobban gyertyát tartani. Mondjuk, én annyira nem szeretném, jobb lesz, ha maradnak maguknak fintorogni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wesselényi Arabella Valéria
Művészetis tanonc, Illúziómágus, Végzett Diák


Mammon
offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 122
Írta: 2023. május 9. 00:27 | Link



Annyira cuki. Mármint ez a mosoly, milyen aranyosan tud magára büszke lenni, menten felfalnám, mint egy cukormentes, zsírszegény eperfagyit. Szeretem a szegényeket, pontosabban a zsírszegény ételeket. Jöhet bármi, ami nem hízlal. Emlekszem, előző sulimban megmérgeztek valami hányós cuccal, de az idióta ribamcok csak azt érték el, hogy még vékonyabb lettem a szarságaik után, ebből fakadóan még csinibb lettem. Igazából, ezzel csak nekem tettek jót, ette is őket a gyász, amikor meglátták, hogy tündököltem a kis csínjük után. Persze, ugyanúgy megtoroltam tettüket, velem egy szuka se packázzon.
Ismét ölébe keveredve karoltam át a nyakát, beszippantva csodás illatát. Ezt a parfümöt is tőlem kapta karira. Felismertem azonnal. Mondom, én vagyok a legcukibb bitch az egész suliba, duh.
- Lehet, nem csak a harisnyámat kell segítened levenni, a ruhám cipzárja is elég… rossz helyen van - mondtam ezt a lehető legártatlanabb hangon, amihez egy kaján mosoly társult. Tudattam vele, hogy igényt tartottam jelenlétére. Bár, még sosem látott fehérneműben, nem hogy meztelenül… de lehet erre ma este sort keríthetünk.
- Tudooom, mert odafigyelsz rám! De Édes, mondjanak neked rólam bármit, Neked csak a jót akarok! - magamat. Én vagyok a legjobb, amit kaphat, ez a valóság.
- Alig várom, hogy lássam a tesóid arcát, amikor hazamegyünk hozzátok  - belegondolva kuncogásban törtem ki, hisz köztudott tény, hogy Panka és Zóra nem kedvelt. Dávidnak semleges lehetek, de majd ez változhat. Végül nyakába fúrva a fejem hagytam neki, hadd legyen az én lovagom, aki segít rajtam és azt est végén megkaphatja hőn áhított jutalmát.

Köszönöm, hogy megmentettél, Drága  Kiss
Utoljára módosította:Wesselényi Arabella Valéria, 2023. május 9. 00:50 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

I am so fab
Check out, I'm blonde, I'm skinny, I'm rich
And I'm a little bit of a 🍑
Máltai Ramóna Emese
Mestertanonc Navine (H), Animágus, Másodikos mestertanonc


lány a csöndben | Kis unikornis
offline
RPG hsz: 212
Összes hsz: 247
Írta: 2023. május 21. 14:22 | Link

"Sok fekete
varjú között nem jó
fehérnek lenni"

   Sadie

Van még kis ideje a következő órája előtt, mivel megint nem ment ebédelni. A körletbe viszont nem akart visszamenni. Egy ablakpárkányra ül fel és gubódzik be. Nem járkálnak most erre sokan, a legtöbbek ebédelnek, vagy épp órájuk van. Mégis fejére teszi a fejhallgatóját, ezzel a folyosó maradék zajait is kizárva és elindít egy Beatles számot. Kezében marad a telefon, még válaszol az anyukája üzenetére, az öccsétől érkező videókat viszont figyelmen kívül hagyja. Leteszi maga mellé a telefont és a talárjából is kibújik, majd a táskájában kezd kutakodni a könyve után. Észre sem veszi, hogy közben pálcája kicsusszan a talárja zsebéből, hiszen nem hallja, ahogy koppan a kövön.
Végül megtalálja a könyvet. Lábait felhúzza mellkasához, a könyvet pedig térdeire támasztja, a mágneses könyvjelző által jelzett helyen kinyitva. Rögtön meg is találja a sort ahol tartott. Hamar belemélyed az erdei növényekről szóló könyvbe és ritka alkalmak egyike, hogy sikerül teljesen kizárnia a külvilágot.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sadie Sallow
Prefektus Rellon, Ötödikes diák


a sallow hallow in the shallow also, a pixie
offline
RPG hsz: 423
Összes hsz: 507
Írta: 2023. május 26. 10:41 | Link

Máltai

Mióta itt vagyok, igyekszem nem kelteni feltűnést. Igazából jobb szeretném, ha békén is hagyna mindenki, legalábbis egyelőre. Nyilván a durcázástól és befelé fordulástól nem várhatok megoldást mindarra, ami történt, de jobb ötlet híján ennyire telik tőlem jelenleg. Pedig nem ilyen vagyok. Nem ilyen voltam legalábbis. Szerettem magam körülvenni másokkal, tudni a dolgokról és a részük lenni, de nem itt akarok lenni. Nem ezekkel az emberekkel körülvéve. A nagybátyámra is haragszom, pedig aztán semmi okom rá, mert befogadott, és a maga módján megtesz mindent értem, de az, hogy látom, ráadásul nem csak pár évente egyszer, nem tesz mást, mint újra és újra emlékeztet arra, hogy miért vagyok ezen falak között. Nem mintha maguk a falak meg kvázi minden más nem ugyanezt tenné.
Szóval csak járok egyik óráról a másikra, nem szólok senkihez, csak, ha muszáj, de aztán meglátok egy lányt, aki mintha mindent elkövetne azért, hogy a legkevésbé sem ideillőnek tűnjön.
Nem vagyok annyira maradi gondolkodású, mint a szüleim, de amit ez a csaj művel egy ablakban ülve, attól tikkelni kezd a szemem. Próbálom egy pár pillanatig emészteni a látottakat, és közben tartani magam ahhoz, hogy mindenkire nagy ívben teszek, de ehelyett mégis inkább odalépek hozzá, miután látom, hogy a pálcája a földön koppan. Felveszem, és miután továbbra sem vesz tudomást rólam, egy laza mozdulattal félreütöm vele füléről a fejhallgatót.
- Ez a tiéd? - kérdezem kétkedő hangon, és véletlenül sem azzal a szándékkal, hogy ha érte nyúlna, odaadjam neki. - Kötve hiszem, elvégre úgy nézel ki, mint valami protekciós kvibli, aki csak azért van itt, mert az egyik professzor kölyke, és magával rángatta, hátha egyszer véletlenül mégis megmutatkozna rajta a mágia.
Úgy nézek rajta végig, mintha egy abban is kételkednék, hogy egyáltalán van varázsló felmenője. Nem utálom a muglikat, vagy ilyesmi, csak hát.. ők muglik. Kevesebbek nálunk, ugyebár.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


“You will never see things as they are; you will only see things as you are.”

Máltai Ramóna Emese
Mestertanonc Navine (H), Animágus, Másodikos mestertanonc


lány a csöndben | Kis unikornis
offline
RPG hsz: 212
Összes hsz: 247
Írta: 2023. június 26. 11:55 | Link

"Sok fekete
varjú között nem jó
fehérnek lenni"

   Sadie

Egészen kezd megnyugodni, hiszen eleinte nem sejti, hogy a külvilág betolakodni készül a kis burkába. A zenétől nem hallja meg Sadie lépteinek közeledését, és látni sem látja, hiszen a fejhallgató blokkolja a perifériáját. Nem számít ilyenkor társaságra, arra meg pláne nem, hogy egy vadidegen lepi meg, nem is túl kedvesen.
Összerezzen, ahogy pálcája az arcához ér, s kicsit meg is rázza a végéből feltörő néhány szikra. A rellonosra kapja a fejét, szemében pedig már ott ül az a rémület, amit annyiszor lehet látni tőle, s mely minden alkalommal megjelenik, ha valaki piszkálni kezdi. Csak sokára jut eszébe, hogy vissza kéne szerezze a pálcáját, hiszen azzal akár meg is tudja védeni magát. Nem kap utána, pusztán nyúl felé, és maga sem hiszi el igazán, hogy a következő pillanatban a kezében lesz a gesztenyefa.
A kérdésre nem felel, aprót bólint, bár legszívesebben hevesen megrázná a fejét és elrohanna. Azonban most is lefagy, mint ilyen helyzetekben annyiszor, és valahol abban is biztos, hogy Sadie nem hagyná olyan könnyen elmenekülni. Lehajtja a fejét, ahogy rellonos fejtegetni kezdi elméletét. Nem először hall hasonló teóriákat megáról, de még mindig fáj, hiszen sokáig maga Ramóna is kételkedett abban, hogy valóban helye van itt.
Közben a fél fülén hagyott fejhallgatóban felcsendül a Yellow Submarine, érdekes kontrasztot adva a helyzetnek. Telefonja a párkány másik felén fekszik, túl nagy mozdulatnak érzi, hogy kikapcsolja a zenét. Félni már nem fél igazán, de nagyon kellemetlenül érzi magát. Egyszerre reménykedik abban, hogy valaki erre jár és megmenti, és abban, hogy senki nem látja vagy hallja meg őket. Rossz szokásához híven száját kezdi rágni és a pulcsija alját gyűrögeti. Csak lába nem mozdul, most nem dobol a párkányon, ahhoz túlságosan feszült.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sadie Sallow
Prefektus Rellon, Ötödikes diák


a sallow hallow in the shallow also, a pixie
offline
RPG hsz: 423
Összes hsz: 507
Írta: 2023. augusztus 3. 14:51 | Link

Máltai

Ha kiderül, hogy ennyi defekt mellé még siketnéma is, feladom. Csak mered rám rémülten először, és úgy nyúl a pálca felé, mintha attól félne, megrázza. Ennél azért muszáj lesz jobban megerőltesse magát, bár fogalmam sincs, miért tesztelgetem.
Simán oda kellene csak dobnom neki, és elsétálni, ehelyett bármiféle kapkodást nélkülözve elhúzom a keze ügyéből, és nézegetni, forgatni kezdem ujjaim között.
- Pedig szép pálca. Remélem legalább tudod, milyen fából van, vagy milyen magja van - feszegetem tovább a témát hitetlenkedéssel hangomban. - Vagy előbb megmondanád, mi szól abból az izéből, mi?
Remélem legalább zenét hallgat, és nem valami porkasztot vagy micsodát. Igazából az se lepne meg ezek után.
Tekintetem ismét a lányra fordítom, azért ha netán felbátorodna és nekem akarna ugrani, ne érjen meglepetésként, de csak a pulcsiját gyűrögeti és olyan arckifejezést vág, hogy majdnem megsajnálom. Na jó, nem csak majdnem, de ezt úgyse fogom bevallani.
Muszáj valamit csinálnom, mielőtt még ráunok a helyzetre és magára hagyom, ahogy azt amúgy valószínűleg eredetileg kellett volna tennem, és lám, "zsenialitásom" újból megvillantom, akárcsak a pálcát kezemben.
- Invito! - bökök vele a párkányon pihenő mobiltelefon irányába. Nem olyan biztosan, mintha a sajátommal csináltam volna, de a varázslat működik, és a mugli kütyü a kezembe reppen. Vagyis majdnem, de sikerül elkapnom, mielőtt félúton a kövön csattanna. Még nem döntöttem el, hogy összetörjön-e vagy se.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


“You will never see things as they are; you will only see things as you are.”

Máltai Ramóna Emese
Mestertanonc Navine (H), Animágus, Másodikos mestertanonc


lány a csöndben | Kis unikornis
offline
RPG hsz: 212
Összes hsz: 247
Írta: 2023. augusztus 20. 23:14 | Link

"Sok fekete
varjú között nem jó
fehérnek lenni"

   Sadie

A provokatív kérdésre lehajtja a fejét. Persze, hogy tudja. El nem felejtette soha, mióta először hallotta a varázsló szájából, akitől megvette már öt évvel ezelőtt.
- The Beatles - felel a második kérdésre, továbbra is lehajtott fejjel. - És tudom - motyogja végül az első kérdéshez tartozó választ is, kis szünet után. - Gesztenyefa, unikornisszőr, 10 és fél hüvelyk. - Óvatosan tekint oldalra a rellonosra. Szemei a másik cipőjét figyelik, a szemébe nem néz. Fogalma sincs, mivel kéne visszavágnia.
A varázslat meglepi. Valahogy nem gondolta, hogy a Sadie-nek pont a telefonja kéne. Késve kap utána, előszőr a párkány majd a föld felé. Arca láthatóan rebben meg, ahogy a készülék majdnem a földet éri, s szíve nagyot dobban, mikor a lány mégis elkapja azt. A zene pedig továbbra is szól a fülében.
Szemei a telefonjára tapadnak. Talán azt még jobban félti mint a pálcáját. Pedig nincs pénze egyiket sem pótolni. Valamit muszáj lenne tenni, de fogalma sincs mit. Alig bír megmozdulni. Még karjait is leengedi maga mellé, ujjaival rászorítva az ablakpárkányra. Közben lábait már lelógatta róla, teljes testtel a rellonos felé fordulva, bár továbbra sem mutatja semmi jelét, hogy vissza akarna vágni valamivel. Nem is bírna. Ahhoz túlságosan feszült,
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sadie Sallow
Prefektus Rellon, Ötödikes diák


a sallow hallow in the shallow also, a pixie
offline
RPG hsz: 423
Összes hsz: 507
Írta: 2023. szeptember 3. 18:53 | Link

Máltai

Felvonom az egyik szemöldököm, és úgy nézek rá, mintha épp az imént rókázta volna ki előttem a reggelijét. Elnézve amúgy az arckifejezését, már amennyit látok belőle, lehet közel is áll hozzá, szóval nem ártana hátrálnom néhány lépést. Annyira fixírozza a cipőmet, még a végén arra fog célozni.
Aprót nevetek, és megcsóválom a fejem szavait hallva.
- Baszki, te tényleg előbb mondtad meg, mi szól a füledben - mondom némi őszinte ámulattal a hangomban. Ez a csaj direkt égeti magát, pedig már így is ropogósra sült.
Egyébként nem vagyok szakértő, akár kamuzhatott is valamit a pálcáról. Bár.. ahogy elnézem a méret az stimmel. De nem sokáig vizslatom, inkább kipróbálom, vajon tényleg lehet-e vele varázsolni, mert még az is kiderülhet a csajról, hogy tévedésből engedték be a kastélyba.
- Na? Semmi? - kérdezem, és felé nyújtom a telefont, aztán a pálcát, aztán visszahúzom a kezem a kincseivel. Most komolyan, csináljon már valamit, egy kicsit erőltesse már meg magát, ez így rohadt unalmas. - Ezek szerint megtarthatom őket?
Zsebre dugom a pálcáját, a telefont pedig nem túl nagy érdeklődéssel forgatni kezdem, meg nyomkodni. Nem mintha bármi hasznom lenne a mugli kütyüjéből, valószínűleg az első sarkon el is fogom dobni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


“You will never see things as they are; you will only see things as you are.”

Mesélő
Mesélő



offline
RPG hsz: 812
Összes hsz: 1287
Írta: 2023. szeptember 5. 19:47 | Link

Zalán és Bercica

A Duro, bár nem pattan le a páncélról - milyen jó is, hogy ezek még nem a fényesre sikáltak - csak annyit ér el, hogy a kérdéses lovag lepillant a mellkasára, nagyjából arra a pontra, ahova a varázslat érkezett. Aztán nyikorogva Albert felé fordítja fejét és hiába tudja az Eridonos, hogy ez nem lehetséges, de meg merne esküdni rá, hogy rosszallóan összébb húzza a sisakrostélyán a réseket.
A keresett pálca néhány lépésnyi távolságban hever a padlón, és sokkal könnyebb lenne felvenni, ha Zalán bokája körül nem körözne dühödten a gramofon, ami most Alvin és a mókusok stílben nyomja a fenyegető...nek szánt indulót. Egyelőre nem sikerült még kihevernie a bűbájt, azonban egy ponton megtorpan és mintha lemezt váltana, recsegés szakítja meg a zenét. Aztán egyszerre hangos, jellegzetes füttyögés hallatszik felőle, ami végigvisszhangzik a környező folyosókon. Valahonnan csaholás válaszol rá, majd ütemes, gyorsan közeledő csörgés válik kivehetővé.
Hogy a srácok kivárják-e mindezt, rajtuk múlik, de nagyjából fél percük van, mielőtt két kutyapáncél fordulna be a sarkon, morogva. És itt nem az ölebekre adható kis kabátkák méretére kell gondolni, hanem a masztiffokra vadászathoz és hadjáratokhoz öltött vértezetre.
Utoljára módosította:Mesélő, 2023. szeptember 5. 19:48 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Bánffy Albert Tamás
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák


Berci | zsiráf
offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 207
Írta: 2023. szeptember 6. 22:18 | Link



Miután sikerül a sóbálványátoktól megszabadítani is szerencsétlen Zalánt, fel is segíti. Bár nehezére esik beismerni, mehetett volna ez jobban is, ha nem kapkod, a kérdést azonban egyelőre ezért sem méltatja válaszra. Pedig ott a nyelve hegyén, hogy na persze, mert ő biztos soha nem hibázik, de az roppant kínos lenne az eddigi bemutatkozása tetejébe. Így hát inkább bölcsen hallgat, a helyzetet igyekezve felmérni. A gramofonnak ki tudja, mennyi ideje van, mert bár most roppant vicces, aligha fog ez örökké tartani. A páncélok pedig csak jönnek, és nem igazán akar fogni rajtuk a varázslat sem, pedig milyen egyszerű lenne, ha csak úgy kővé lehetne változtatni őket. A pálcát legalább sikerül észrevennie közben, és az invito helyett inkább utána nyúl, a kutyákra illő páncélokat így csak a szeme sarkából veszi észre. Elsőre abban sem biztos, hogy tényleg ott vannak, de amint teljes egészében látja, miután ismét kiegyenesedik, inkább Zalán mellkasának nyomja a pálcáját, fogja csak, és hátat fordít az egésznek. Azok legalább vizsla méretű kutyákra valóak, de sokkal inkább egy Herkules méretű eb kellene hozzá, hogy el is bírja. Márpedig a nővérével közösen gondozott dán doggal semmiképpen sem szeretné soha úgy találni szembe magát, hogy az nem mellette, hanem ellene van. - Tűnjünk innen...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Molnár-Vars Tímea Magda
Diák Eridon (H), Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 73
Írta: 2023. október 4. 20:45 | Link

  Sallow

Jóllakottan indul az SVK órájára. Ez egy olyan tantárgy, amivel még egészen lelkesnek is mondható. Kigombolt talárban, zsebre dugott kézzel ballag a folyosón, arcán általános nyugalom. Egészen addig, míg a sarkon befordulva szeme elé nem kerül a jelenet, melynek láttán egy pillanat alatt elönti a pulykaméreg. Szemöldökei összeszaladnak, kezei ökölbe szorulnak, és gondolkodás nélkül rántja ki talárja belső zsebéből a pálcáját, a rellonosra szegezve azt.
- Hé! - Hangjára még a vöröske is összerezzen, pedig Timi pont őt szándékozik megmenteni. Nem tudja eldönteni, hogy az olyan nagyon védtelennek látszó lány fiatalabb vagy idősebb-e nála, de nem is foglalkozik sokat a kérdéssel. - Mi a francért nem hagyod békén?! Ártott ő neked valamit? - Költői kérdés, természetesen. Látszik az alacsony lányon, hogy a légynek se tudna ártani. Abból főleg, ahogy a pillanatra felé nyújtott holmijáért nyúl, de rögtön vissza is rántja a kezét.
- Mi lenne, ha visszaadnád neki azt a telefont? - Fejével bök az ablak alatt álló lány felé. Hangja erős és számonkérő, s még egy lépést is tesz fenyegetően Sadie felé. A pálcáját nem fogja használni, amíg nem muszáj, de gondolatai között már sorakozik néhány ártás és rontás a biztonság kedvéért.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hollósi Zalán
Prefektus Levita, Jövendőmondó, Másodikos mestertanonc



offline
RPG hsz: 1496
Összes hsz: 1812
Írta: 2023. október 8. 15:55 | Link

Albert


Szerette volna megfogadni Berci tanácsát, ám a lába körül keringő gramofon nem hagyta őt lépni. A pálcáját sem szúrta ki elsőre. Majdnem megtaposta azt az átkozott zenegépet, amikor fel akarta szedni a platánt a földről. Idegesen rúgott rajta egyet, hogy legyen egy talpalatnyi helye megmozdulni, addigra pedig már az eridonos egy határozott mozdulattal hozzávágta a pálcáját. Kapkodva nyúlt utána, de így is zsonglőrködött egy sort, el ne ejtse azt újfent.
 Még mindig nem tért vissza rendesen mozgáskoordinációja, de ez nem jelentette azt, hogy ne akart volna futva nekieredni. Minden lépésnél imádkozott, hogy ne most mondjon csődöt a lába, de fél kezével inkább Bercibe kapaszkodott, hogy némi támasztékot nyújtson neki.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sadie Sallow
Prefektus Rellon, Ötödikes diák


a sallow hallow in the shallow also, a pixie
offline
RPG hsz: 423
Összes hsz: 507
Írta: 2023. október 9. 17:05 | Link

Máltai és Molnár-Vars

Ha bárki kérdezné, minek csinálom, amit csinálok, és őszintén kellene felelnem, valószínűleg nem menne. Elvégre annyira semmit nem csinál, annyira nem erőlteti meg magát egy kicsit se, hogy egész egyszerűen untat. Ezzel az erővel akár egy lovagi páncélról is lelophattam volna a sisakját, de az valószínűleg elszántabban próbálná visszaszerezni, ami az övé, még ha nem is tud önmagától mozogni. Meg úgy egyáltalán, tudata sincs, amivel realizálhatná, hogy nincs meg a feje.
De ez a csaj, ez még ennyire se képes, elvegetál a párkányon, és nagyjából úgy fest, hogy akár a homloka közepére is írhatnám tollal, hogy "szemetes", azt is hagyná.
- Jó, akkor a második emeleti fiú vécében hagyom neked - sóhajtok unottan, ám a következő pillanatban összerezzenek kissé, és a hang irányába fordulok.
Egy látványosan feldúlt, harmadik fél robban a képbe, és pálcát is ránt. Az enyémben persze nem az van, hiszen a Kukacsajét zsebre tettem, a mugli vackát meg legfeljebb hozzávághatom az érkezőhöz, de az nem volna túl elegáns, vagy hatásos. De ennél pálca van, és ha nem is meri még rám szegezni, úgy tűnik kész rá, hogy használja, ami alaposan megdobja az adrenalin szintemet, és azonnal érzékelem, hogy elborul az agyam.
- Mi a szart ütöd az orrod bele? Talán a barátnőd, vagy mi? - A legalapabb, legbénább visszavágás, tudom, de hirtelen jobb nem jut eszembe. Legalább elfogadó vagyok, na.
Lepillantok a telefonra, és egy pillanat töredékét követően az eridonos felé dobom. Nyilván felesleges elkapnia, hiszen egy reparo helyreteszi, ha összetörik, de arra számítok, hogy ösztönösen úgy reagál, ahogy egy ember szokott, és nem gondolja végig boszorkányként a helyzetet. Így pedig van időm a kezembe kaparintani a zsebre dugott pálcát. Feltéve, hogy ugye igazam van. Ha nincs, akkor, nos.. lehet kapok a szemem közé egy átkot.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


“You will never see things as they are; you will only see things as you are.”

Molnár-Vars Tímea Magda
Diák Eridon (H), Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 73
Írta: 2023. október 10. 18:25 | Link

  Sallow

Nem ez az első alkalom, hogy ilyesmi helyzetbe keveri magát. Már a gyerekotthonokban is előszeretettel ütötte bele az orrát a hasonló vitákba. A különbség most csak annyi, hogy ezúttal nem csupán az öklét, - bár azt is használja majd, ha kell - hanem a pálcáját szegezi a rellonosnak. Sosem célja bántani a támadót, de mindig elhatározza, hogy megteszi, ha kell. Csak a védtelent akarja védeni. Ezúttal a navinés vöröskét.
Ahogy Sadie hozzászól, Timi szemei - ha lehet - még inkább összeszűkülnek. Sosem vette az ilyesmit sértésnek magára nézve, ellenben hatalmas dühöt szült benne, ha másokra használták sértésként. Ezúttal is kiszúrja a navinés arcán átfutó, nem is igazán beazonosítható érzelmet.
- És mi van, ha igen?! - Összehúzott szemekkel, a dühtől vöröslő arccal bámul a vele szemben állóra, várva, hogy mi lesz annak következő lépése. Közben fejével megpróbál inteni a navinésnek, hogy álljon már tovább, de a csajszi csak földbegyökerezett lábakkal bámulja a földet fejhallgatója alatt.
Ekkor dönt a rellonos, és vágja Timihez a telefont. Az eridonos szemei kikerekednek egy pillanatra, azonban agya átkapcsolt, amint pálcája a kezébe került, így már lendít is a varázseszközön.
- Protego. - A hirtelen idézett pajzsot ugyan átszakítja a telefon kemény anyaga, ám a varázslat egy pillanatra meg is állítja azt röptében, elkerülve ezzel azt, hogy megüsse Timit. A készülék hangos csattanással ér földet, képernyőjén landol. Az eridonos egy pillanatra ösztönösen lehunyja a szemét, ám kinyitva azt pont elkapja, ahogy az ablak alatt álló vörös beleremeg a csattanásba. A halványzöld telefontok takarja, hogy lett-e baja a készüléknek, Timi azonban nem látja idejét annak, hogy most emiatt aggódjon. Ki tudja, mi lesz ebből, ha a rellonos is pálcát ránt?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sadie Sallow
Prefektus Rellon, Ötödikes diák


a sallow hallow in the shallow also, a pixie
offline
RPG hsz: 423
Összes hsz: 507
Írta: 2023. október 10. 18:43 | Link

Máltai és Molnár-Vars

Nem ismerném el, de rettenetesen feszélyez, hogy pálcát rántottak rám, és nincs a kezemben a sajátom, hogy megvédjem magam, vagy a legjobb védekezés a támadás elvet alkalmazva leátkozzam a másikat, mielőtt még neki támadnának ötletei. De hangomból, és ingerültségemből talán átjön valamelyest az érzés.
És nem csak erről van szó, hanem a nagyon is ismerős helyzetről, amibe felelőtlenül megint belerángattam magam, pedig mérföldekre kerülnöm kéne. Hogy valakivel párbajozzak.
Ha megneszelik, hogy nem bírok magammal, hogy jártamban-keltemben a varázspálcán az ujjam vége, lehet bizonyíték nélkül is eldugnak valami sötét lyukba, és akkor aztán végképp elégedettek lehetnek majd a szüleim. Nem jelentek majd fenyegetést az oly nagy gonddal felépített hírnevükre.
Hitetlenkedve megcsóválom kicsit a fejem, és örömtelenül felnevetek.
- Mit művelsz? Csak el kellett volna kapnod. - Jó, talán nagyobb lendülettel dobtam, mint kellett volna, de ki mondaná ezt meg? - Most nézd meg, összetörted a mugli vacakját szegény sárvérűnek.
A navinés felé pillantok, megjátszott sajnálkozással, aztán vissza a csajára. Persze nem az, gondolom, de most jól elkönyveltem annak, mert undok vagyok. És mert még mindig a kezében van a pálcája, ami nagyon felcsesz.
- Tedd azt el, mielőtt még véletlenül megátkozod magad - förmedek rá.
Utoljára módosította:Sadie Sallow, 2023. október 10. 18:45 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


“You will never see things as they are; you will only see things as you are.”

Molnár-Vars Tímea Magda
Diák Eridon (H), Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 73
Írta: 2023. október 10. 19:19 | Link

  Sallow

Egyelőre a másik nem támad, nem is ránt pálcát, de Timi érzi rajta, hogy feszült. Az ilyesmit mindig is könnyen kiszemelte. Titkon talán vágyik rá, hogy Sadie visszatámadjon, és indoka legyen kiadni a mérgét. Egyre nehezebben fékezi magát. Pedig a szülei biztosan nem lelkesednének érte, ha ilyesmi balhéba keveredne. Nekik pedig sokkal jobban meg akart felelni, mint eddig bárkinek.
A fejcsóválásra szemforgatás a válasz, ám a következő mondat olyan mély pontot ér el Timiben, hogy a rellonos talán semmivel nem tudná jobban felidegelni.
- Minek nevezted?! - Testtartása már egyértelműen támadó, szemei összeszűkülnek, de így is látszik a bennük égő dühös tűz. Fejét előre szegi, és még lép is egyet a másik felé. - Hogy merészeled?! - sziszegi dühösen. Hangjából egyértelműen kivehető, hogy most igazán feldühítették. A rellonos gúnyossága pedig csak még jobban kihozza a sodrából.
- Rictusempra! - Hangja határozott, megnyomva a varázsige középső szótagjait. Fűzfapálcáját egyenesen Sadie gyomrára szegezi, és minden dühét beletolja a varázslatba. - Lássuk kit átkozok meg - morogja, dühösen bámulva ellenfelét. Szinte már el is felejti, hogy egy harmadik fél is jelen van, pont az, aki miatt belement az egészbe.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sadie Sallow
Prefektus Rellon, Ötödikes diák


a sallow hallow in the shallow also, a pixie
offline
RPG hsz: 423
Összes hsz: 507
Írta: 2023. október 10. 19:47 | Link

Máltai és Molnár-Vars

Egy kicsit még meg is lep, mennyire betalálok ezzel az idejétmúlt sértéssel. Azért úgy tűnik, lehet akármilyen elfogadó a világ, meg felvilágosult, vannak dolgok, amik ugyanúgy hatnak. Pedig még csak nem is gondolom úgy igazán komolyan. Lenézem, meg kevesebbnek tartom a mugli származásúakat, de nincs bennem gyűlölet irántuk, és nem gondolom, hogy ki kéne halniuk vagy ilyesmi. Az ilyen elborult nézetek azért még tőlem is távol állnak.
Azonban a sértés az sértés, és felfokozott helyzetben bizony az eszköztár részét képzi minden, ilyenkor nincs tabu. És ha nem a pálcámmal, akkor a szavaimmal támadok, és úgy látszik, annyira hatásosak, hogy még előbbi fegyverem is elfelejtem a kezembe kaparintani.
Farkasszemet nézek a felém közeledővel, de nem mozdulok. Nem hátrálok, nem teszek semmilyen mozdulatot, teljesen meg vagyok győződve róla, hogy csak az eszét játssza, és úgysem mer semmit lépni. Aztán kicsit elnyúlik az arcom meglepettségemben, ahogy a hasamnak szegezett pálcára esik a pillantásom.
- Ne...! Neeeeeheeheheeeeee...! - Kétrét görnyedve kacagni kezdek, úgy érzem, mintha ezernyi kis tollpihe csiklandozná minden érzékenyebb porcikámat.
Térdre esve, az oldalamat szorongatva nevetek, míg lassan el nem múlik a varázslat hatása, és akkor is hosszú pillanatokig levegőért kapkodok még.
- Ezt.. ezt nem kellett volna - jelentem ki, fülemig vörösödött fejjel, és előkotrom a navinés pálcáját zsebemből.
- Locomotor Mortis! - A lábbilincselő átok sikerétől függetlenül felpattanok, és lendületből ellököm a csajt.
Utoljára módosította:Sadie Sallow, 2023. október 10. 19:50 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


“You will never see things as they are; you will only see things as you are.”

Molnár-Vars Tímea Magda
Diák Eridon (H), Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 73
Írta: 2023. október 10. 20:32 | Link

  Sallow

A sértés mélyen talál, régi sebeket szakít fel, melyeknek talán még maga Timi sincsen tudatában. Ramónáról meg is feledkezik, agyát elborítja a vörös köd, és gondolkodás nélkül szegezi pálcáját Sadie-re, kimondva a varázsigét. Még valami elégedettség félét is érez, ahogy ellenfele a szeme előtt görnyed össze a csikiző ártásától. Szemeiben még mindig ég a dühös tűz, s szinte már vicsorog a másikra.
Ahogy látja a rellonoson, hogy a varázslat hatása múlóban van, le is engedi a pálcáját. Nem tervez újabb ártást szórni a földön görnyedő Sadie-re, de ugyanakkor arra sem számít, hogy ellentámadást kapna. Még akkor sem, mikor a fenyegetésszerű mondat elhagyja a másik száját. Váratlanul éri az átok, azzal együtt pedig a lábait megszorító érzés is. Az átok összehúzza az addig kisterpeszben tartott lábait. Fel is szisszen az érzésre, ám azonnal pontosan levágja, mi is történt.
Még váratlanabbul éri, mikor Sadie neki vetődik. Ellépni akkor se tudna, ha lenne ideje ilyesmin gondolkodni. Erőteljes nyögés kíséretében esik a köre, s bár kezeivel tompítja az esést, ennek következtében pálcája zajosan gurul el a kövön. Lábait közben elengedi az idegen pálcával végzett átok, ezzel minden végtagja is felszabadul.
Fejét emeli csak fel, s miközben pálcája után nyúlkál, lábaival megpróbálja kigáncsolni a rellonost. Látatlanban kutat a fűzfapálca után, kevés sikerrel. Közben pedig igyekszik nem tudomást venni a fenekébe és könyökeibe belenyilalló fájdalomról - ebben ugyan az egekbe szökött adrenalin szintje segíti.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sadie Sallow
Prefektus Rellon, Ötödikes diák


a sallow hallow in the shallow also, a pixie
offline
RPG hsz: 423
Összes hsz: 507
Írta: 2023. október 11. 18:47 | Link

Máltai és Molnár-Vars

Fel nem merült bennem, hogy párbajozni akarnék, és a szerencsétlen mugli ivadék segítségére siető csajból se néztem ki, hogy ennyire komolyba tolja a dolgot át. Csak kekeckedtem kicsit, szórakoztam, nem történt semmi, mit kell rögtön átkozódni? Aztán meg még meglepődik, ha összekoccan a bokája.
Tudom, hogy az utolsó dolog, amit ilyen helyzetben tenni érdemes, a kicsinyes bosszú, de lássuk be, nem én uralkodom az érzelmeimen, hanem épp fordítva. És azzal senki nem sétálhat el büntetlenül, hogy engem a földre kényszerít. A térdeimre!
Látszik, mennyire elborul az agyam, hogy bele sem gondolok, mennyire megütheti magát valaki, ha így fellökik, de ahogy a földre kerül, rögtön megpróbál kigáncsolni. Meg is tántorodom, és csak pár tétova lépéssel arrébb sikerül visszanyernem az egyensúlyomat, addig pedig van ideje összekaparni a pálcáját.
De arra már nem szándékozok időt hagyni neki, hogy használja is, ha netán sikerül az ujjai közé kaparintania.
- Meg ne próbáld! - dörrenek rá, és ahogy ott állok, és rászegezem az elbitorolt varázspálcát, hirtelen rettentően rossz érzésem támad. De ja vu.
- Tudod mit..? Eleget szórakoztam veletek - jelentem ki, próbálva hangom felsőbbrendű kicsengését megőrizni.
Úgy teszek, mint aki győzött, és nem menekülőre fogja épp. Minden csak attól függ, hogyan adjuk elő. A navinés pálcáját vissza is adhatnám a kezébe, de inkább csak ledobom elé a földre, hanyagul, szinte undorodva, és hős megmentőjére is vetek még egy utolsó lesajnáló pillantást.
- Csá, lúzerek! - Azzal sarkon fordulok, és megpróbálok nem elfutni, hanem szépen, méltóságteljesen elvonulni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


“You will never see things as they are; you will only see things as you are.”

Markovits Levente
Mestertanonc Rellon (H), Magántanuló, Elsős mestertanonc


Markovits 1.0 | Mennydörgők ifi csapat terelő
offline
RPG hsz: 91
Összes hsz: 98
Írta: 2024. március 24. 17:20 | Link


- még előző tanév, vizsgák előtt -

Sokkal könnyebb lenne az élete, ha nem kellene Scheffler Bálint aka Big B faszságai miatt most neki bekommandóznia a rellonos lányok térfelére. Mióta Klaudiával összeszűrte a levet, aztán lepattintotta, az a csaj kész rémálom. Eddig se bírta, de most hatványozottan szeretné elkerülni, mert a végén még ráuszít egy gurkót. Fogalma sincs, hány pár új zoknit kell vegyen ezután, de az a kőkos felzabálta legalább a fele zoknikészletét, és még úgyis kicsit megbökte, amikor kijött a lányhálóktól. Életveszélyes megpróbálkozni a védvonal átlépésével, de egyeseknek néha sikerül.
Szóval Bálint jegyzetei nála vannak, sikeresen visszaszerezte annak a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás 3D csodának a macskakaparását, de szinte biztos benne, hogy valami csaj telefonszámát írta fel valahová a lapokra, és amiatt kellett ennyire az ÁVT jegyzet. Lúzer idiótája.
Amire persze nem számított, az az egyszerű tény, hogy fellökhet valakit, miközben lapozgatja a jegyzeteket, hogy tényleg minden megvan-e.
- 'sszameg…- Nem túl hangos, de kb érthető kis szitok, amit akaratlan elengedett. A puffanásból ítélve a másik fél rosszabbul járt.
- Egyben vagy? - Végre ránéz az elkaszált áldozatára… és fogalma sincs, ki ez. De őszintén. Lehet, egy elsős? Szegény gyerek, nem akarta bántani, tudja magáról, hogy mióta Myra edzi, túl izmos lett a saját korosztályának, Bálint úgyszintén; fájhatott az a koccanás. Kinyújtja a kezét, hogy legalább ennyiben segítsen csóri áldozatán, hogy felhúzza a földről.
Utoljára módosította:Markovits Levente, 2024. április 2. 11:03 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Várkonyi Lilien
Diák Levita (H), Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 47
Összes hsz: 53
Írta: 2024. március 24. 17:41 | Link



Arra ébredt, hogy diszkréten nyálcsíkot húzott az egyik olvasmányára, mely fölött sikerült bealudnia. Többnyire pedig élvezte az olvasást, sőt, egyik kedvenc elfoglaltságának számított, most viszont, így a vizsgák előtt talán túl sok energiát fektetett ebbe és emiatt elfáradhatott. Az első felocsúdást követően aztán észbe kapott, hogy a könyvekkel bizony vissza kell érnie a könyvtárba, mert azokat időpontra ígérte, ugyanis mások is vártak már rá. Emiatt rohamosztagos módjára kapta fel cipőit, majd az asztalán már korábban felsorakoztatott könyveket és sietős léptekkel iramodott le a levitából, hogy a lehető leghamarabb érjen vissza azokkal a könyvekkel azoknak tárába. Menet közben kikötődött a cipőfűzője, éppen azt vizslatta , de csak nem tetszően csettintett egyet a nyelvével, majd nem törődve a szabadon szálló fűzőkkel, sietve szaladt tovább, s így történt meg, hogy a sarkon túl nem vette észre az érkezőt, és annak kemény mellkasáról vissza is pattant, majd egyensúlyát vesztve hullott a földre, a könyvek után. Még a feje is koppant a padlón, ettől grimaszba futott az arca, sajgott is a tarkója. Kinyitva a szemeit már csak arra lett figyelmes, hogy egy szőke srác nyújtózik felé, egy szőke herceg. Legalábbis, az egész olyan volt, mintha korábbi olvasmányaiból lépett volna elő a fiatal férfi, hozzá tudta volna hasonlítani leginkább. Ez a felismerés pedig olyannyira magával ragadta, hogy nem is reagált a kérdésre, először csak pislogott. Az érintés aztán villámcsapásként érte, s olyan elemi erővel hatott rá, hogy ugyan nagy nehezen felkászálódott a földről, még mindig nem szólalt meg, csak továbbra is fogta a kezét és mélyen nézett azokba a gyönyörű szemekbe. Kellett néhány másodperc, mire észbe kapott, s hirtelen ekkor rántotta el tőle a kezét.
-Nem! Vagyis, igen, igen igen! Basszus, mit csináltam?- nézett körbe, és most látta, hogy nem csak a könnyvei, de a srác papírjai is szanaszét hullottak, ezért sietve ment is vissza a földre, s négykézláb kezdett a fiú lábai közt matatni, hogy összekapkodja a lapjait.


Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Markovits Levente
Mestertanonc Rellon (H), Magántanuló, Elsős mestertanonc


Markovits 1.0 | Mennydörgők ifi csapat terelő
offline
RPG hsz: 91
Összes hsz: 98
Írta: 2024. március 24. 17:50 | Link



A jegyzetek úgy, ahogy vannak, szétterültek körülöttük. Remek. Nyilván nem a kiscsaj hibája, bárkivel megtörténhet, egyszerűen csak olyan blöehh összeszedni őket. Eleve ez Bálint sara lett volna, hogy összekapja Klaudiától a saját holmiját. Na mindegy is, inkább a kiscsaj felsegítésével foglalkozik, mert az édesanyukája megtanította a tisztességre: visszapattantak róla, az a minimum, hogy segítő jobbot nyújt a feltápászkodáshoz.
- Semmit, csak kicsit neked mentem, sorry érte. Biztos nem ütötted meg magad? - Nem mintha annyira aggódna, de az illedelmesség úgy kívánja, hogy odafigyeljen másokra.
- Hagyd, csak majd felszedem. - De le is térdel, mielőtt itt megint baleset lesz a dologból, és ő is elkezdi szedegetni a papírokat szinkronban.
- Neked semmid nem esett le? Nehogy összekeverjük. - Ha össze is keverik, max elkéri mindjárt a nevét, házát, évfolyamát és odaadja neki holnap vagy holnapután, nem tragédia.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Várkonyi Lilien
Diák Levita (H), Bogolyfalvi lakos, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 47
Összes hsz: 53
Írta: 2024. március 24. 18:02 | Link



Persze, hogy megütötte magát, még mindig sajog is a tarkója, ám még sem ettől van ennyire megzavarodva, sokkal inkább ettől a sráctól. Soha életében senki nem zavarta így meg, most meg olyan esztelenül kapkod a lapok után, mint egy félnótás, aki nem tudja, hogy épp hol is van. Pedig csak a stressz az oka mindennek, így próbálja leplezni a zavarát, azzal, hogy lefoglalja magát némi pót cselekvéssel. Mert ez még mindig jobb, mint hogy fogja a srác kezét, vagy netán kiadjon magából valami idióta sípoló hangot, igaz?
Közben ahogy nyúlkál a lapok után, keze megint összeakad véletlenül a srácéval, erre fel úgy kapja el, minta áram rázta volna meg.  
- Nem kell, majd én - mintha csak hadakozna, aztán felpillant a srácra, és az egész olyan, mintha ismeretlen nyelven szólnának hozzá. Látja, hogy mozognak a fiú ajkai, hallja is, amit mond, csak épp megint leblokkol. Ne bámuld. Ne bámuld.
S hogy rájön, hogy bámulja, vörösödni kezd, aztán csak bólint, végül elkapva a tekintetét átnyújtja a srác felé a lapokat, aztán a saját könyveit kezdi összekapdosni a földről, s hogy ha megvannak, fel is kászálódik onnan. Tudja és érzi, hogy kéne valamit mondania, mert ez irtó gáz. Lili pedig kismillió könyvet olvasott már, nagyon szépen tud fogalmazni, a nyelvészetről is sok mindent tud, sőt, még régi szónoklatokat is tanulmányozott, mégis olyan nehéznek érzi, hogy kibökjön egy elnézést, vagy egy szia, hogy hívnak-ot? Ennél még a sötét varázslatok kivédése is egyszerűbb.  - Brönté - kezd bele zavarosan, amikor észreveszi azt a könyvet, majd felkapja pillantását a srácra és hadarva, vörösödve folytatja. - Emily Jane volt a teljes neve, de tulajdonképp mindenki Emilyként ismeri. Ez pedig 1847-ben íródott…Üvöltő…szelek…a lábad között - bök közben lefelé, egy pillanatra nyújtózik, aztán megáll a mozdulatban és inkább visszarántja a kezét,  mert oda már végképp nem mer nyúlni.


Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Markovits Levente
Mestertanonc Rellon (H), Magántanuló, Elsős mestertanonc


Markovits 1.0 | Mennydörgők ifi csapat terelő
offline
RPG hsz: 91
Összes hsz: 98
Írta: 2024. március 24. 18:17 | Link



- Ooooké…. - Hát, ha valaki ennyire lelkes, ő aztán nem fogja elrontani az örömét, és belerondítani a jegyzetek és könyvek összeszedé- . De, belerondít, hát tétlenül nézni nem járja. Elkezdi ő is összekapni a lapokat, és mikor mindent sikerült egy paksamétába rendezni, kb akkor üt be a kékhalál. Kékhalálnak nevezem, mert a random információ, ami elhagyja a lány száját, egy pillanatra abszolúte leblokkolja. Emily Brönté? Whattt?
- Ja… JAAAA! - Végre neki is leesik a tantusz, hogy a kérdéses kis monológ a könyvnek szólt a lábánál. Minden világos, gyors mozdulattal lenyúl a kötetért, leporolja és úgy adja vissza a lány kezébe.
- És miért Üvöltő szelek? Nagyon drámainak hangzik. - Nem ért a regényekhez, úgy értem, elolvasta a kötelezőket, képben van nagyjából Mikszáth-tal, Jókaival, Móricz-cal, de sosem kötötték le igazán. Ellenben dugjanak az orra alá szakkönyveket a sárkánytartásról, hippogriff-nevelésről, stb. na az már bőven leköti. Az anyja fog is egyet nézni, hogy bestiakutatóira megy tovább a kviddics helyett, de hát kellenek a tartalék tervek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 ... 15 ... 23 24 [25] 26 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet