Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Bibircsókos banya folyosója

Arra ébredt, hogy diszkréten nyálcsíkot húzott az egyik olvasmányára, mely fölött sikerült bealudnia. Többnyire pedig élvezte az olvasást, sőt, egyik kedvenc elfoglaltságának számított, most viszont, így a vizsgák előtt talán túl sok energiát fektetett ebbe és emiatt elfáradhatott. Az első felocsúdást követően aztán észbe kapott, hogy a könyvekkel bizony vissza kell érnie a könyvtárba, mert azokat időpontra ígérte, ugyanis mások is vártak már rá. Emiatt rohamosztagos módjára kapta fel cipőit, majd az asztalán már korábban felsorakoztatott könyveket és sietős léptekkel iramodott le a levitából, hogy a lehető leghamarabb érjen vissza azokkal a könyvekkel azoknak tárába. Menet közben kikötődött a cipőfűzője, éppen azt vizslatta , de csak nem tetszően csettintett egyet a nyelvével, majd nem törődve a szabadon szálló fűzőkkel, sietve szaladt tovább, s így történt meg, hogy a sarkon túl nem vette észre az érkezőt, és annak kemény mellkasáról vissza is pattant, majd egyensúlyát vesztve hullott a földre, a könyvek után. Még a feje is koppant a padlón, ettől grimaszba futott az arca, sajgott is a tarkója. Kinyitva a szemeit már csak arra lett figyelmes, hogy egy szőke srác nyújtózik felé, egy szőke herceg. Legalábbis, az egész olyan volt, mintha korábbi olvasmányaiból lépett volna elő a fiatal férfi, hozzá tudta volna hasonlítani leginkább. Ez a felismerés pedig olyannyira magával ragadta, hogy nem is reagált a kérdésre, először csak pislogott. Az érintés aztán villámcsapásként érte, s olyan elemi erővel hatott rá, hogy ugyan nagy nehezen felkászálódott a földről, még mindig nem szólalt meg, csak továbbra is fogta a kezét és mélyen nézett azokba a gyönyörű szemekbe. Kellett néhány másodperc, mire észbe kapott, s hirtelen ekkor rántotta el tőle a kezét.
-Nem! Vagyis, igen, igen igen! Basszus, mit csináltam?- nézett körbe, és most látta, hogy nem csak a könnyvei, de a srác papírjai is szanaszét hullottak, ezért sietve ment is vissza a földre, s négykézláb kezdett a fiú lábai közt matatni, hogy összekapkodja a lapjait.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Bibircsókos banya folyosója

Persze, hogy megütötte magát, még mindig sajog is a tarkója, ám még sem ettől van ennyire megzavarodva, sokkal inkább ettől a sráctól. Soha életében senki nem zavarta így meg, most meg olyan esztelenül kapkod a lapok után, mint egy félnótás, aki nem tudja, hogy épp hol is van. Pedig csak a stressz az oka mindennek, így próbálja leplezni a zavarát, azzal, hogy lefoglalja magát némi pót cselekvéssel. Mert ez még mindig jobb, mint hogy fogja a srác kezét, vagy netán kiadjon magából valami idióta sípoló hangot, igaz?
Közben ahogy nyúlkál a lapok után, keze megint összeakad véletlenül a srácéval, erre fel úgy kapja el, minta áram rázta volna meg.  
- Nem kell, majd én - mintha csak hadakozna, aztán felpillant a srácra, és az egész olyan, mintha ismeretlen nyelven szólnának hozzá. Látja, hogy mozognak a fiú ajkai, hallja is, amit mond, csak épp megint leblokkol. Ne bámuld. Ne bámuld.
S hogy rájön, hogy bámulja, vörösödni kezd, aztán csak bólint, végül elkapva a tekintetét átnyújtja a srác felé a lapokat, aztán a saját könyveit kezdi összekapdosni a földről, s hogy ha megvannak, fel is kászálódik onnan. Tudja és érzi, hogy kéne valamit mondania, mert ez irtó gáz. Lili pedig kismillió könyvet olvasott már, nagyon szépen tud fogalmazni, a nyelvészetről is sok mindent tud, sőt, még régi szónoklatokat is tanulmányozott, mégis olyan nehéznek érzi, hogy kibökjön egy elnézést, vagy egy szia, hogy hívnak-ot? Ennél még a sötét varázslatok kivédése is egyszerűbb.  - Brönté - kezd bele zavarosan, amikor észreveszi azt a könyvet, majd felkapja pillantását a srácra és hadarva, vörösödve folytatja. - Emily Jane volt a teljes neve, de tulajdonképp mindenki Emilyként ismeri. Ez pedig 1847-ben íródott…Üvöltő…szelek…a lábad között - bök közben lefelé, egy pillanatra nyújtózik, aztán megáll a mozdulatban és inkább visszarántja a kezét,  mert oda már végképp nem mer nyúlni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Bibircsókos banya folyosója

Próbálja tartani a szemkontaktust, de akármikor elkapja a másik pillantását, mindig zavartan süti le a szemét, közben a haját illeszti a füle mögé és irtó sokat magyaráz. Alapból is szeret beszélni, ha egyébként számára kedves témáról van szó, a könyvek különösen azok, most viszont valahogy muszáj a srác tudtára hoznia, hogy van valami a lábai között, ami neki kell. Csak úgy nem nyúlhat a könyv után, vagyis tehetné, de inkább nem térdel le elé, helyette csak próbál utalni arra, hogy egy számára fontos kincs rejtőzik odalent. Bizony, Brönté az egyik kedvenc írója, ez a könyv pedig az egyik legkedvesebb olvasmánya, amit már legalább háromszor végig olvasott, tudja is a történetet oda és vissza.
Szemei még inkább akkor csillannak fel, amikor ez a helyes srác visszakérdez, ráadásul a kedvencéről érdeklődik. Merlin és Albus Dumbledore mindenségire! Milyen remek is ez!
- Ó ez látod nagyon érdekes! A mű eredetileg a fő helyszínről kapta a nevét, a magyar cím expresszív szókapcsolata, előrevetíti az érzelmek és a természeti erők együttes tombolását, mely valamilyen szinten érthető is, ha abból indulunk ki, hogy ez a mű az ember társ utáni vágyáról, a szeretet iránti igényéről szól, tomboló bosszúvágyról és elemi szenvedélyekről – utóbbinál teljesen belelendül, már-már maga is szenvedélyesen beszél, de amint erre ráeszmél, elhalkul és teljesen elvörösödik. Annyira beleélte magát, hogy észre sem vette, mennyit is fecserészik, ezzel valószínűleg halálra untatva a srácot.
- Bocsánat – szabadkozva süti le a tekintetét, majd újra rápillant, remélve, hogy visszakapja a könyvet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Bibircsókos banya folyosója

- Én nem, áh dehogy – zavarában legyint egyet, aztán megint hátra simítja a haját, soha eddig nem babrálta annyira, mint ezen a napon. Igazság szerint eddig észre sem vette nagyon, hogy van haja, legfeljebb akkor, ha feltekeredett a ceruzája végére, akkor aztán percek teltek el, míg kibogozta onnan. Most meg mosolyog folyamatosan, közben rettentően zavarban van és attól fél, hogy erre az egészre fény derül, ha elkapja azt a kék pillantást. A lelkének viszont kimondottan jól esnek ezek a dicsérő szavak, Lili így éli meg ezt a néhány kedves szót, melyekre nem is igazán tudja, hogyan is kellene reagálnia. Ehelyett ismét egy heherészés csusszan ki belőle, szörnyű. Az egyik bestia hallatán aztán csak sikerül egy picit visszatérnie a való életbe, érdeklődve csillannak fel szemei.
- Érdekel a Bestiakutatás? Van egy nagyon jó könyvem róluk, száz bestiát tartalmaz, képekkel és Emett Besson kutató részletes leírásaival, ha akarod, kölcsönadhatom legközelebb – legközelebb? Albus Dumbledore szakállára Lilien! Mégis, miről beszélsz? Nem lesz legközelebb, nem fogsz újra nekiütközni a folyosón, amúgy is, még csak az hiányozna. Ismét csak lesüti a tekintetét és csak a kérdést hallva emeli fel. - Harmadikos – feleli, mondjuk fogalma sincs, hogy ez most jót, vagy rosszat jelent, mindenesetre a kezében lévő könyveket egyre jobban szorítja magához. - És igen, nem láthattál. Folyton a könyvtárban vagyok és bulizni sem járok és csak harmadikos vagyok – és ha jobban belegondol, szánalmas az élete ilyen téren. Már a barátai is megmondták neki, hogy egy kicsit lazítania kellene, vagy kimozdulnia, mert végül tényleg csak az írók és a regényekben szereplő hősök alkotják majd a társaságát.
- Te ötödikes vagy, ugye? - drága Lilien, ismerkedésből elégtelen. Troll. Zéró. Nulla. Menekülj inkább és ásd el magad.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Éppen a talárszabászaton járt, ott igazíttatott a talárján, aminek már a hosszával is probléma volt. Szerencsére azt ígérték, hogy pár nap és elkészül, nyugodtan rájuk bízhatja a munkát, így megkönnyebbült, hisz hamarosan évnyitó. Ekkor érte legkedvesebb unokanővérének az üzenete, gyorsan vissza is pötyögte, hogy siet és kávézik is. Még váltott pár szót ezután a szabóval, aki levett még egy méretet, Lilien ezután indulhatott.
- Szia Nárcisz! - belépve az ajtón már messziről kalimpált és teli mosollyal sietett a rokon irányába, hogy viszonozza a puszit és az ölelést.
- Áh, nem is, inkább Te nézel ki jól! - a bókokat sosem tudta megfelelően kezelni, és amúgy sem gondolta azt, hogy az a sima farmer és pulcsi kombó olyan jól állna rajta, nem is értett annyira a divathoz, ellentétben Nárcisszal, aki úgy festett, mint egy menő üzletasszony. - De igen, de csak egy picit - mosolyodott el, majd helyet is foglalt az egyik kényelmesnek tűnő széken.
- Úúúú tejszínhabbal? - lelkes lett, szerette a kávét, de nem hiányozhatott róla a hab, amire még kiskorában szokott rá. Pillantása megakadt a könyv gerincén, el is mosolyodott.  - A vége nagyon jó lesz, de nem lövöm le a poént - egy cinkos mosolyt felvillantott, dzsekijéből pedig ezután kikászálódott, mert odabent túl meleg volt. - Mi újság Veled? Az oviban minden rendben?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Bibircsókos banya folyosója

Pislogva pillantott a fiúra és ismét érezte, hogy elönti a pír az arcát, először nem értette, hogy miért nevet, de aztán már ő maga is mosolygott.
- Lehetséges, vagy asztrofizikus, környezetmérnök, esetleg ügyvéd - toldotta meg, mert ezek mind a listáján szerepeltek, csak egyelőre még maga sem tudta, hogy melyik lesz számára a tökéletes pálya. Ezt azonban még bőven ráért kitalálni.
- Lilien, Várkonyi - zavarában egyre vörösebb lett, mert hogy a srác szerint kedves, tehát bókol neki, és eddig még soha nem kapott bókot, így azt nem is tudta kezelni.
- Igen tudom, hogy ki vagy - hogy is ne tudta volna, már korábban is látta, akkor is megakadt rajta a pillantása, csak valamiért sosem merte megszólítani, most viszont összeütköztek, nem is maradt más választása. Azonban hajlamos volt túl őszintén túl sok információt megosztani, és erre csak most döbbent rá, ettől pedig úgy érezte, hogy nyomban el kell sietnie, még mielőtt olyan kérdéseket kapna, hogy honnan ismersz, vagy honnan tudod, hogy milyen pólót viseltem múlt szerdán. Mert hogy az a kék póló rendkívül jól állt Leventének, kiemelte a szemeit és ezt Lili is megjegyezte magának.
- Sok sikert! - hadarta, aztán sietve fordult sarkon és ahogyan tervezte, el is szelelt, majd felbukva a szemetesben, de végül csak eltűnt a folyosó végén, mint a kámfor.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Könyvekkel felpakolva érkezett meg, mosolyogva intett mögüle a könyvtárosnak, és jelezte felé, hogy nem szükséges mozdulnia, mert szívesen helyére pakolja a könyveket. Ugyan nem dolgozott a könyvtárban, de olyan sokat lógott itt, hogy szinte ez volt a második otthona, nagyon is jól tudta, hogy minek hol is van a helye. A kupaccal egyik sorról a másikra haladt, gondosan tette vissza a könyveket oda, ahonnét korábban elvette azokat, és miután végzett, úgy döntött, hogy pár könyvet kivesz magának. Be is fordult a következő soron, és épp az ereklyetan könyvei közt kotorászott, amikor észrevett egy, az asztalon árválkodó mágiaelméleti könyvet, és néhány jegyzetet. Körbepillantott, de nem látott senkit, ezért óvatosan lépdelt oda, és csak az asztal mellett állva, kíváncsian nézett bele a jegyzetekbe. Azon viszont olyan érdekességek szerepeltek, hogy Lili bizony letelepedett az üresen ácsorgó székre, és fellapozta a könyvet, amiből a jegyzet készült, majd lelkesen kezdte olvasni a sorokat. Annyira belemerült, hogy észre sem vette, valaki másnak a helyét foglalta el.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Igen, már én is észrevettem - mondja kissé fancsali arcot vágva, mert bizony látta már magát a tükörben és sosem tetszett magának úgy igazán. Tényleg vékony, de nem is nagyon tud hízni, hiába is eszik.  - Vagy lehet, hogy sportolnom kellene valamit. Te mit sportolsz? - kérdez rá, mert megfordul a fejében, hogy esetleg, ha Nárcisz nem bánná, akkor alkalomadtán becsatlakozna hozzá. - Igen és annyira jó a vége - lelkesen csillognak a szemei, lehet, hogy valamelyik nap újra is olvassa, mert Kata tényleg remekül bánik a szavakkal. Ha kell nevettet, máskor meg megsirattatja az embert, akárhogy is nézzük, remek történeteket kreál.
Belekortyol a kávéjába, ami még mindig az egyik legfinomabb itt a városban, a kiskanállal pedig egy kis tejszínhabot is bekap mellé.  - Nem értem, meghajt?- Lilien egy kicsit gondolkodik, de ahogy leesik neki, egy picit azért elkerekednek a szemei is. - Jajj Nárcisz - nevet és talán még el is vörösödik, mert nem igazán szokott ilyen dolgokról beszélni. - Egy fiú? Milyen fiú? Mesélj! És mi volt pontosan az álomban vele és azzal az apukával, hogy is hívják?- ezt már sokkal érdekesebbnek tartja, régen az álomfejtés is nagyon érdekelte, így talán majd most is megfejthetik az unokanővére álmát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Az a megtiszteltetés érte, hogy felkérték őt konyhafőnöknek, a séfkabátot pedig maga Levente húzta rá, aki utána hosszan megcsókolta őt. Ilyen klassz álma volt a leányzónak, aki már nagyon várta a mai napot, hisz a srác valóban segítséget kért tőle a konyhai teendők kapcsán, a többit már Lili tette fejben hozzá. Volt benne egy kis izgalom, de nem azért, mert nem tud főzni, hanem mert mégis csak Levivel találkozik, mellette meg mindig így érzett.
- Szia, itt vagyok - lépett be lelkes mosollyal a konyhába, majd a pulthoz lépdelve megtámaszkodott és végig pillantott a srácon. - Szóval akkor valami nagyon egyszerűt szeretnél? Reggeli vagy inkább ebéd, vacsora?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

- Majd inkább a végén, mert lehet, hogy én sem tudok főzni, arra nem gondoltál? - elneveti magát a lány, de most is csak viccel, azért már nagyon sok mindent főzött, hisz anyukájával ketten éldegélnek és gyakran együtt sütnek-főznek.
- Okés - bólint, majd ellökve magát a pulttól a hűtőhöz lép, és megnézi, hogy egyáltalán mihez is foghatnak. El is kezd kipakolni onnan, zöldségeket, szalonnát, tojást.
- Oké, akkor először egy rántottát fogunk megtanulni, ez alap, finom és jól is lehet vele lakni, mehet reggelire és vacsira, de még akár ebédre is. Szóval, szükségünk lesz egy serpenyőre, kérlek vegyél elő egy serpenyőt és önts bele egy pici olajat, nem kell sok - most tényleg tanárnőnek érzi magát, ismét megtámaszkodik a pulton és egyelőre nem is akar mozdulni, azt szeretné, ha Levi mindent maga csináljon, mert így fogja csak igazán megtanulni az alapokat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

- Ebben ne legyél olyan biztos - mosolyogva elenged egy kacsintást, nocsak mi történt Lilike? Aztán persze ahogy rájön, bele is vörösödik kicsit. Adja az instrukciókat, figyeli a fiút, nem akar segíteni és azért megnyugszik, hogy a serpenyőt felismeri. Vannak, akik még azt is összekevernék egy kuktával.
- Várj-várj, ne ilyen nagy lángon - inkább odanyúl és lejjebb tekeri. - A tojásokat törd fel egy tányérba, tegyél bele egy pici, mondom pici sót és verd fel, közben besegítek - mivel talált a hűtőben előre felcsíkozott hagymát, így a dobozból csak szór valamennyit az olajra. - Először picit a hagymát pirítjuk, nem kell túl nagy lángon, mert akkor megég. Kavarni sem kell, csak ha már látod, hogy barnulna a széle - aztán míg Levi töri a tojásokat, addig Lili gyorsan egy késsel aprít a szalonnából néhány csíkot. - Ez szalonna, ebből is dobunk rá kicsit, nem kell sok. Egyébként más zöldségeket is lehet, de szerintem most egy ilyen alap bőven jó lesz. Ha kész vagy, akkor öntsd rá a tojást, és azzal a fakanállal óvatosan tologasd ide-oda. Érezni fogod, ha már jó lesz, mert a süléstől össze fog állni. Aztán már ízlés dolga, hogy mennyire sütöd meg a tojást, van, aki krémesen szereti, van aki meg egészen jól átsütve.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Annyira elmélyedt az olvasásban, hogy már csak a torokköszörülésre kapja fel a fejét, ahhoz meg nem kell sok, hogy rájöjjön, a professzor helyét sikerült elfoglalnia, és épp az ő jegyzetei felett olvasgat.  - Elnézést kérek professzor úr - vágja rá azonnal, látszik hogy zavarba jött, ugyanis ez kicsit kellemetlen. Nem szokása egyébként mások holmija fölött kutakodni, és esze ágában sem volt az, hogy beletúrjon azokba a jegyzetekbe, egyszerűen csak a kíváncsiság és a tudásszomj hajtotta.  - Nagyon, ez egy kimondottan érdekes rész a mágiaelméletről, de épp a végére értem - mosolyog, és visszacsúsztatja a könyvet eredeti olvasójának. - Direkt nem árulom el a végét - nem szívesen venné el Álmos professzortól ezt a kis élvezeti részt.  - Azok amúgy órai jegyzetek? - Lili bizony kíváncsi, látta, hogy a professzor gyorsan húzta el a lapokat, érdekli is őt, hogy miféle tanulmányon dolgozik épp a professzor.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

- Egyáltalán nem mindegy Levi - mosolyog. - Például a sült krumplit bő olajban, magas lángon készítjük, viszont a hagymát ha sok olajjal teszed oda nagy lángon, abból sült hagymakarika lesz legfeljebb - elneveti magát, most már látja azt, hogy valóban szüksége van a srácoknak segítségre a konyhában.
El is mondja az instrukciókat, közben azonban elköveti azt a hibát, hogy nem egészen figyel oda Levire, legalábbis pár másodpercet a szalonnának szentel, ez pedig elég is ahhoz, hogy végzetes nagy hibát kövessen el a srác. Lilien már hiába is szólna, a tojás belekerült a serpenyőbe, héjastól és bizony nagyon nem bizalomgerjesztő a látvány. - Jajj Levi - sóhajtva rázza meg a fejét, aztán rámosolyog a srácra, lehúzza a tűzről az egészet és már önti is ki a kukába.
- Nem jó, mert a tojásban benne hagytad a héját. Szépen kell feltörni, hogy az ne kerüljön bele. Kezdjük elölről - inkább a gázt is elzárja addig, fölöslegesen menne. - Kezdjük először azzal, hogy mutass rá, melyik a hagyma - mivel az előző adag fel volt kockázva, így Lili abban sem biztos, hogy a srác tudja, vajon melyik is a hagyma. - Nagyon jó, pucold meg, és vágj belőle vékony cikkeket. Ebbe nem fontos kockázni. A tojásokat pedig így törjük fel, nézd csak - egyet elvesz és megmutatja, odakoccantja a tál széléhez, megreped, majd óvatosan kettéválasztja, és a lényeget belecsurgatja az edénybe, a héjat pedig kidobja a kukába. - Így kellene feltörnöd még hármat. A pálya a tiéd, én már csak figyelek - s úgyis tesz, szigorú tanárnéni módjára fürkészi a srácot, közben adja az instrukciókat, ahogy lépésről lépésre haladnak. - Kezdesz belejönni. A végén vizsgavacsorát kell adnod nekem - neveti el magát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Társalgó

Elmélyülten olvasgatja a kezében tartott könyvet az asztrofizikáról, felmerül benne a gondolat, hogy talán kérhetne egy időpontot Oshiro professzorhoz és akkor megvitathatnák a kérdését, mert hogy ez a könyv nem egy gondolatot vetett fel benne. Éppen az egyiken agyal, amikor Zombor elé tol két igazán finomnak tűnő muffint.  - Uh, nem lehetne fele-fele? - pislog lelkesen a fiúra, mert nem tud dönteni. Ugyanannyira szereti a gyümölcsöst, ahogyan a csokisat és abban is biztos, hogy mindkettő nagyon finom. Attól függően, hogy a navinés osztozkodik-e, a hozzá jutó finomságba végül beleharap és jóízűen majszolja, szabad kezét pedig a másik alá tartja, hogy az apró, lehulló morzsákat felfogja, ölében ugyanis könyvtári könyv hever, amit nem lenne jó összekoszolni. - Mert ez szerinted mi? - nevetve mutat az ölében heverő asztrofizika könyvre. - Jó, vegyük úgy, hogy ez pihenés, mert amúgy nem kötelező anyag, csak kíváncsiságból lapoztam fel - még mindig mosolyog Zombira, közben összecsukja a könyvet és félreteszi, hogy minden figyelmét a navinésnek szentelhesse. - Mire vagy kíváncsi? Gondolom, nem a jegyeim érdekelnek - fordul ki felé és egy újabb harapást vételez a finom muffinból.
- Nem tudom amúgy - sóhajt. - Van az a srác, akiről múltkor meséltem. Tetszik, de nem tudom, hogy én tetszem-e neki. Talán nem is kellene ilyesmivel foglalkoznom, most úgyis új év következik és jó lenne még jobb eredményeket elérni. Veled mi újság? - kíváncsi lenne, hogyan is telt a szünet Zombinak, reméli is, hogy a fiú mesélni fog.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

- Ne mond ezt, nem vagytok hülyék, csak eddig mással foglalkoztatok - mosolyog Levire, ezzel próbálja bátorítani a fiút, hogy ne adja fel már az első buktatónál. - Nem tudom, Te szereted a tojás héját is? - pislog fel bájosan a srácra, ezzel kicsit megsúgva azt, hogy mi is lehet a baj. Utána már adja is tovább az instrukciókat és úgy tűnik, hogy sikerül egy picit meg is sértenie a fiút. Ezen inkább csak felnevet, nem hiszi, hogy tényleg mélyen a lelkébe gázolt, ennyi piszkálódás még talán belefér. - Jól van, ügyes vagy - nevetgél mellette, végül azért elnézést kér, még végig is simít a srác karján, nehogy tényleg komolyan vegye. - Figyelj, elsőre azért nem is olyan rossz, mert a tojáshéjat és azokat a nagyobb darab hagymákat leszámítva, ha megnézed, a tojás összeállt. Csak arra kell figyelni, hogy tisztán dolgozz, kell egy kis rutin és menni fog - még mindig próbálja lelkesíteni, de érződik azért, hogy a rellonos most csatát vesztett. - Anyukám ennek nem hiszem, hogy örülne - jót mosolyog, de egy kicsit azért még el is pirul, tényleg csak az hiányozna, hogy beköltözzön oda, ahol Levente is lakik. Akkor aztán biztos, hogy nem tudna odafigyelni a tanulásra. Most is leckét kéne írnia valakinek, de annyira belefeledkezett az itt töltött időbe, hogy eszébe sem jutnak a vállalt kötelezettségei. Emiatt viszont még kapni fog, az is biztos. - Leviii, már másodszor mondtad, hogy hülye vagy hozzá. Nem vagy az! Csak gyakorolni kell, ahogyan a kviddicset is - ezt próbálja valahogy beletukmálni a srácba, mert ha így áll hozzá, akkor később se fog menni a főzés. Még egy vizsgavacsorával is viccelődik, de ahogy abból értelmezi, félig-meddig meghívás lesz. - Komolyan? - olyan nagy szemekkel néz rá, mert számára még mindig nehéz elhinni, hogy egy ilyen jóképű és sikeres kviddicses miért is áll vele egyáltalán szóba. Azt nem hinné, hogy csak kihasználni akarná, hisz akkor az évnyitón sem telepedett volna mellé. De ha nem emiatt, akkor vajon miért. Ezen már gondolkodik egy ideje, de nem mer rágondolni, mert azonnal pirulni is kezd, ez sűrűn előfordul a srác társaságában. - De igen, szívesen! - végül azért határozottan rá is vágja, közben egy hajtincset illeszt a füle mögé és még elnézné hosszasan a srácot, amikor az egyik évfolyamtársa szól be az ajtón és sürgeti meg Lilit, mondván hogy már várnak rá. - Jajj, ne haragudj, teljesen megfeledkeztem arról, hogy korrepetálok valakit és segítek a házija megírásában. Majd akkor beszélünk! - sietve odahajol, és egy puszit nyom az arcára, de aztán jön csak rá arra, hogy mit csinált. Teljesen elvörösödik és amilyen gyorsan csak tud, már fordul is sarkon és siet ki a konyhából. Egy pillanatra azonban mégis csak visszanéz. - A tojást héj nélkül! - ismétli, hogy nehogy elfelejtse ezt Levi, ha majd Bálinttal gyakorol. Utána azonban már tűnik is el, mint ahogyan a kámfor.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

- Rendben, akkor Álmos - mosolyog kedvesen a fiatal tanársegédre, nem sűrűn ajánlják fel neki a tanárok a tegeződést, de nem esik nehezére. Álmos amúgy is fiatalnak tűnik, nem ősz még a halántéka, és már Lili sem olyan kicsi, hogy magázódjon a fiatal férfival.  - Tényleg? Igen, többek között ez is érdekel, de tényleg nem akartam bennük kutakodni, csak megláttam és elvonta a figyelmemet arról, ami miatt eredetileg jöttem - mosolyodik el ismét, ezzel is elismerve, hogy bűnbe esett.  - Mezopotámia nagyon izgalmas, Hamurappi törvényoszlopairól láttam képeket, egy régész alaposabban is próbálta megvizsgálni és állítólag a táblák alatt mágikus köveket találtak, de az nem bizonyított, hogy Hamurappi is varázsló lett volna, csak egyes találgatások szólnak erről - meséli, amit hallott, szerinte ez izgalmas, csak sajnos tényleg nincs elegendő bizonyíték.
- Te mit gondolsz? - kíváncsian pislog Álmosra, közben lapozgat a könyvben és már előttük is egy kép az oszlopokról. - Olvastam egy másik cikket, miszerint jövőre indítanak egy expedíciót arra a területre, mert állítólag számos kincs rejtőzhet a Tigris folyó mentén. Úgy elmennék egy ilyenre - ekkor már-már ábrándozva pillantott a távolba, aztán mosolyogva újra Álmosra. - Csak persze ott van az a veszély is, hogy mi van, ha átkozott az a terület? Átoktörőkkel mennek szerinted? El nem tudom képzelni, hogyan zajlik egy ilyen munka.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Benne vagyok - hasonlóan unokanővéréhez, ő is fellelkesül, mert egyedül nem is merne belépni semmilyen edzőterembe, nem hogy pilates-re. Nárcisz társaságában viszont úgy érzi, hogy ez sikerülni fog. Addig is, míg nem vágnak bele a nagy életmódváltásba, gyorsan lecsap a tejszínnel felturbózott kávéra és kanállal kezdi el eszegetni róla a karamellával ízesített habot. A mellé kortyolt kávét viszont majd kiköpi, amikor felfogja és megérti azt, hogy miről is mesél neki épp Nárci. Még rá is szól, de utána mégis csak kíváncsiskodik, hogy ki is ez a srác és az apuka. - Nem biztos az, lehet hogy a főnökének viszi, nem? Vagy csak egy barátjának - bármi lehetséges, ehhez több infót kellene szerezniük arról a srácról, aki a leírás alapján tényleg jól nézhet ki, mondjuk biztosan nem olyan jól, mint Levente. Egy pillanatra eszébe is jut a srác és el is mosolyodik a gondolatra. - Na de Nárcisz! - ismét arcpirító mondat, Lili rá is szól az unokanővérére és gyorsan oldalra pillant, hogy nem-e hallgatja őket valaki. Ha az anyja most itt lenne, biztos rosszallóan nézne a Mérey lányra.
- Nekem? - miért is ne épp egy újabb arcpirító téma, már olyan vörös, mint a rózsa.  - Van egy fiú, mestertanonc és nagyon helyes. Kviddicsezik is, de nem csak a suli csapatában, igazán tehetséges és olyan jó vele beszélgetni, tök aranyos - meséli mosolyogva. - Csak az a fura, hogy barátkozik velem. Nem értem, hogy miért - megvonja a vállait, mert tudja jól, hogy ő nem épp egy olyan lány, mint akikre a kviddicsjátékosok szemet vetnének. Túl szépnek sem tartja magát, és nagyon stílusa sincs, egyszerű, mint egy faék.
- Nárci, nincs kedved segíteni ruhákat venni? Neked sokkal jobb az ízlésed, mint anyának - egy valami, amit nem tud a könyvekből megtanulni, az a divat. A kávéjából ismét fogyaszt, el kell ismerni, hogy ez a karamellás az egyik legfinomabb, amit kóstolt ezen a helyen. - Egyébként mi a terved az apukával? Nyugtass meg, hogy semmi - nem örülne, ha majd egy napon az a pletyka járná a falut, hogy a rokona tett tönkre egy házasságot. Nem is nagyon ért egyet az ilyen dolgokkal, és Nárciszt is féltené.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Ahogy közelgett a találkozó ideje, úgy egyre idegesebb és izgatottabb lett egyszerre, legalább háromszor megjárta a mosdót meccs után, hogy ellenőrizze, normálisan néz-e ki egy étteremhez, valamin mindig igazított egy kicsit. Az instáról is csekkolta a srácok képét és véletlenül még egy szívecskét is nyomott rá, pedig nem azt akart. Kínosan ügyelt arra, hogy nehogy küldjön ilyen jeleket, az ujja valamiért mégis csak rászaladt a kis smileyra. Szerencsére a képre sok hasonló jelet bezsebeltek a srácok, ezért egy kicsit meg is könnyebbült, így talán az övé sem lesz feltűnő.
A találkozás is jól alakult, azóta le sem lehet söpörni a mosolyt az arcáról, Levente pedig olyan helyre hozta őt, ami nagyon tetszik neki, itt még nem is járt, és akárhogy is számolja, ez az első alkalom, hogy egy fiú étterembe hozta.
- Láttam. Izgultam, hogy nehogy lezuhanj, elég ijesztő volt a helyzet, de annyira ügyes voltál - mosolyogva, csillogó szemekkel figyeli Leventét, meccs közben azért tényleg gyomorgörcse lett, amikor látta az éles helyzetet. Még a tenyerét is a szemei elé kapta, és csak a résen keresztül kukucskált ki, már csak akkor nyugodott meg, amikor látta, hogy nem történt baleset.
- Örülök, hogy elhívtál - rámosolyog a hercegre, mert mostanában elég gyakran álmodik vele, főleg azóta, hogy Nárcisz is mesélt az álmairól. Egy kicsit még el is pirul, kicsit megigazgatja a ruháját, a haját és igyekszik egyenes háttal ülni, ahogy az édesanyja tanította. - Büszke vagyok rátok! - neveti el magát, valóban, egy kemény tojás elkészítése maga a csoda. Tényleg jókedvűen nevet, viccesek ezek a fiúk, de biztos benne, hogy egy napon úgyis megtanulnak majd főzni, ha tényleg éhesek lesznek és már mást is megennének a főtt tojáson kívül.
A kiérkező pincértől a ház specialitását kéri, bízik abban, hogy valami finomat fog kapni, italválasztásában pedig csatlakozik Levihez és Sangriát kér.
- És milyen együtt lakni Bálinttal? Jó feleség? - egy kis humor belefér még Lili részéről is, nevetve teszi fel a kérdést, aztán mielőtt még elfelejtené, előhúz egy közepes méretű ajándéktasakot és átadja a srácnak.
- Tudom, hogy a névnapod hétvégén volt, de Boldog Névnapot így is ! - üzenetben köszöntötte, most viszont ajándék is járul a szavak mellé, így ha Levente kinyitja a tasakot, akkor egy kezdők szakácskönyve című olvasmányt és egy aranycikeszes kis kulcstartót talál benne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Amíg Álmos iszik a kulacsból, Lilinek eszébe jut az, hogy be kéne szereznie neki is egy hasonló palackot, a sajátját ugyanis szerencsétlen mód a minap összetörte. Olyan nagy pakkal vánszorgott le a lépcsőkön, hogy azt már nem sikerült megtartania, le is zuhant az üvegből készült kulacs és darabokra tört.
- Minden bizonnyal. Feltételezem, amiatt nincsenek erről bizonyítékok, mert ha lehet, talán még jobban titkolták ezt. Biztosan kell, hogy legyen valami forrás arról, hogy akkoriban mit szóltak a muglik a varázslókhoz. Szerintem félhettek tőlük, így jobbnak láthatták, ha rejtőzködnek, mit gondolsz? -  ez egy roppant érdekes téma volt, főleg úgy, hogy Lili tisztában volt azzal, mit tettek a középkorban a boszorkányokkal. Sajnos ilyen régi időkből viszont már nincsenek fent olyan írások, melyek egyértelmű információt adnának.  - Róla már hallottam, de még nem volt vele órám, tervezek a következő évre felvenni, biztosan izgalmas sztorikat tud - egy kicsit ábrándozni is kezd, hogy milyen is lehet egy ereklyevadász élete, biztosan izgalmasabb annál, mint hogy Lili egész nap a könyvek fölött gubbaszt. - Mindenképp kifaggatom, köszönöm a tippet - mosolyog Álmosra,  nem ismerte őt eddig és nem tudta, hogy ennyire barátságos lesz majd.
- Emlékszem arra, amikor iskolaelső lettél és úgy igazán meglepett, hogy utána pedig tanárként kerültél be. Nem furcsa ez? Hogy most például részben azok a kollégáid, akik egykor tanítottak? - ez mindig is érdekelte, hisz korábban is látott erre példát, mint amikor az ifjú Holló bekerült a tanári karba.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Társalgó

- Köszi, aranyos vagy - örömteli mosollyal nézi, hogyan választja ketté a muffinokat Zombi, ezért is szereti ennyire ezt a fiút, aki már régóta az egyik legjobb barátja. Önzetlen és jólelkű, nála nem is találhatna jobb barátot.
Éppen hogy elfeleződnek a sütik, már le is csap az egyik félre és neki áll majszolni, másik tenyerét alá tartva, hogy ne morzsázzon össze mindent.
- Ne kérdezd, majd ha elolvastam, utána választ tudok adni a kérdésedre - mosolyodik el, maga sem tudná megfogalmazni azt, hogy miért is érdekli ennyire ez a téma, de leginkább talán amiatt, mert ki tudja, egyszer ha mégis ilyen szakirányt választana, akkor később még akár űrhajós is lehetne, és kimehetne az édesapjához Houstonba. - Ó az jó lett! Még dicséretet is kaptam rá - meséli fülig érő vigyorral. - A tiéd hogy sikerült? - biztos benne, hogy barátjának is csak jó beadandója készülhetett, sokat tanulnak együtt és tudja, hogy milyen eszes srác Zombi. - Hogy micsoda? Ne bolondozz már! - azonnal meg is rázza a fejét, Zombi mégis miféle tanácsot ad neki. - Nem vagyok bolond, biztosan nem hívom el sehová! - nagyon tiltakozik ez ellen, bármennyire is tetszik neki a rellonos, azért nem szeretné lejáratni magát az egész iskola előtt.  - Amúgy sincs időm ilyenekre - mutatja fel az ölében tartott könyvet és gyorsan muffint gyűr a szájába, nehogy meg kelljen indokolnia azt, hogy miért nem kezd el egy kicsit szórakozni. Bárcsak olyan könnyen venné ezeket az akadályokat, szeretne lazább lenni, úgy mint a többiek, de sosem volt olyan típus. - Akkor neked sokkal izgalmasabb szüneted volt - mosolyog a fiúra, a könyvek felkeltik az érdeklődését. - Izgi, behozod majd valamikor? Szívesen elolvasnám, ha már végeztél velük - bármi is legyen, ha könyv, arra azonnal lecsap, szeret újdonságokat megismerni, aztán később úgyis kiderül, hogy tetszik-e és érdemes-e folytatni, vagy inkább lerakja végleg a kötetet.
- És miért nem randiztál? Nincs senki sem, aki tetszene? - erre nagyon kíváncsi, mert Zombi is kicsit olyan zárkózott, amilyen ő maga is, nem sűrűn beszél ezekről a dolgokról. A labda viszont visszapattan hozzá, először nem akar mesélni, de Zombi nagyon közel áll hozzá, ezért sincs mitől félnie. - Fúh, olyan vagy, mint egy harapófogó - böki vállon. - Markovits Levente, a rellonba jár, de annyira cuki. Szerintem házat tévesztett - meséli mosolyogva, csillogó szemekkel.
- Kviddicsezik is és nagyon jól, olyan sok lány rajong érte, tuti van köztük barátnője, ha a barátaiból indulok ki - sóhajt. - Az egyik legjobb barátja egy olyan srác, aki állítólag járt már a fél sulival. Mi van, ha Levi is olyan? - gondolkodik el egy fél pillanat erejéig, miközben az arcát támasztja tenyerével. - Na de most már nem úszod meg, tényleg mesélj, hogy ki az, aki tetszik? És ne mond azt, hogy senki, mert azt úgy sem veszem be.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Még mindig fájlalja az ujját, amit alig néhány perce csípett meg egy méhecske, szép lassan kezd is kialakulni a felületén egy buci. Az a szerencséje, hogy nem allergiás rá, azt viszont sehogy sem érti, hogyan is került a könyvekkel teli szatyrába egy méhecske. Ugyan sétált kint délelőtt, még a fűbe is letelepedett, de nem tűnt fel neki, hogy bármi is zümmögne körülötte. A szeméből kitörli azért a könnycseppet, mert a fájdalmakat sosem díjazta és ez most fáj, egész pontosan éget és lüktet. Táskájában kutatva keresgél, hogy nála van-e az a tubus krém, amit a minap anyukája adott neki szúnyogcsípésre. Ha arra jó volt a hűsítő kence, akkor biztosan erre is megfelelő lenne, viszont nem találja, kicsit még bosszankodik is, ahogy kotor a sötét szatyor mélyén. Milyen kár, pedig ma szinte kivirult, már pár hete viseli azokat a holmikat, amiket Nárcisszal együtt vásároltak, ezek valóban jobban állnak neki, mint azok, amiket az anyukájával együtt választott.  - Fenébe - sóhajt egyet, épp csak felegyenesedik görnyedtségéből, amikor megpillantja Rajmundot az asztalánál. Kicsit még hátra is hőköl Lili, pontosabban hátrébb húzódik és furán emeli szemöldökét, nem is érti, hogy mit akar tőle a srác. Egyáltalán nem jellemző az, hogy megszólítgatják, körbe is néz, utána Rajmundra.
- Ó igen, nagyon is emlékszem. Olyan gyönyörű mozdulattal verted le anya növényét abból a cserépből, amit megfesteni is nehéz lehetne - elneveti magát, egyáltalán nem állt szándékában beszólni, csupán csak megjegyezte. Pontosan azóta tudja a srác nevét, illetve mióta Sári barátnője mesélt neki a fiúról, és nem a legjobbakat. Éppenséggel amúgy ki tudná segíteni, így viszont dilemma előtt áll. - Tényleg szoktam korrepetálást vállalni, de sajnos neked nem tudok segíteni  - ez sem igaz, tudna neki segíteni, csak épp nem szívesen segítene olyan fiúnak, aki megbántotta a barátnőjét. - Miért nem kérdezed meg dr. Lainest? Biztosan adna néhány különórát - azért az elutasítás ellenére mégis csak próbál irányt mutatni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

A kérdésére adott válaszban úgy látta, hogy Álmos egészen elmerül, hosszasan és részletesen beszélt a múltról, Lili viszont szívesen hallgatta. Meg is támasztotta tenyerein az arcát, úgy figyelt, kissé félrebiccentett fejjel. Mindent élvezett, ami a történelemmel kapcsolatos, nem is szakította félbe a fiatal tanárt, inkább csak próbálta megjegyezni a szavait, azokat a részeket, melyekről még nem hallott. - Ez olyan izgalmas - most először merült fel benne a gondolat, hogy esetleg a jövőben érdemes lenne ilyen dolgokkal foglalkoznia. Ezek mondjuk egészen távol álltak az eddigi terveitől, de tény, hogy Álmos szavai elhintették benne a magvakat, és kedvet kapott ahhoz, hogy egy napon kutatóvá váljon, elutazzon ezekre a tájakra és megpróbálja felfedni a múlt darabkáit. - Ó értem. Magántanulóként sem egyszerű, bár attól függ, hogy milyen szemszögből nézzük - azt tudja, hogy van, akinek ez jót tesz, sőt, ő is szeret csöndben és egyedül tanulni, de hiányoznának neki az órák, az, hogy élőben hallgathassa végig a professzorokat. - Köszönöm a beszélgetést Álmos - rámosolygott a professzorra, miközben felkelt és visszacsúsztatta a széket az asztal alá. - Remélem, legközelebb is egy izgalmas könyvet választ majd a polcról - mosolyogva ezzel arra akart utalni, hogy máskor is szívesen beszélget. Most viszont mennie kellett, még várt rá egy diák  tanulószobán, akinek elvállalta a korrepetálását.
- Szép napot! - még integetett egyet, majd felnyalábolta a könyveit, visszarakta azokat a helyükre, gyorsan kiválasztotta azt, amit ki akart kölcsönözni, és elsietett a dolgára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

- Jaj nem, csak a fájdalom, elmúlik - megemelte az ujját is, hogy megmutassa a srácnak, rajta a duzzanattal, amit az a méhecske okozott.
- Megcsípett egy méh - ezen kívül tényleg nem volt semmi baja, csak éppen abban a pillanatban történt, pontosabban előtte két másodperccel, hogy Olivér odalépett hozzá. Ő pedig érezte azt a fájó, lüktető érzést. - Ugyan, semmi gond, tényleg - erre már legyintett nem fájós kezével és talán még egy mosolyt is eleresztett, csak azután ugrott be neki az, hogy a sráccal nem lenne jó barátkoznia, főleg nem Sári miatt. - Bünti? Nem, dehogy is, csak nem érek rá , sokakat korrepetálok meg a külön faktok, érted - ez még mindig egy fokkal kegyelmesebb válasznak tűnt, mint hogy azt mondja,  konkrétan veled nem akarok foglalkozni. Tudja jól, hogy az nagyon bántó lenne, és neki sem esne jól. A pénz hallatán nem is tudta, hogy először megsértődjön, vagy inkább örüljön. Kezdetben teljesen ingyen korrepetált, néha kapott egy tábla csokit, és ő azzal boldog volt, de aztán, ahogy egyre több kérése lett, kénytelen volt egy jelképes összeget kérni érte. Aztán, amióta tudja, hogy mire gyűjt, és célja is lett, így már valóban jól jön neki a pénz és szüksége lenne rá. Na de ott van Sári. - Bocsi - vállat vonva tárja szét a kezét, majd dobja be Laines nevét, hátha ezzel sikerül leráznia a fiút és már el is pillantana, vissza a jegyzeteire, amikor a srác érzései szerint hízelegni kezd. - Ne, légyszi! Tudom, hogy ez úgy sem igaz - pillant vissza a srácra, hisz jól ismeri magát, azt is, hogy mennyire szürke-egér kategória ebben a kastélyban, kizártnak tartja, hogy róla bárki is szólt volna Zsombin kívül egy-két jó szót. - Na jó! Az a helyzet, hogy a Kolosi Sári a legjobb barátnőm - egy picit kivár, hogy vajon beugrik-e a srácnak a név.
- És tudtommal megbántottad őt, így nem vállalhatom el a korrepetálásodat, mert ha megtudná, akkor biztosan rám is haragudna, és nem szeretnék vele összeveszni, mert fontos nekem - csak kibújik belőle az őszinteség, sosem tudott sokáig ilyen dolgokat magában tartani. Valahol tehát érződik, hogy úgy egyébként segítene, csak meg van kötve a keze.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Jó ötlet, benne vagyok! - lelkesen bólintott erre a pizzafelezésre, mert amúgy tényleg nem tudott volna megenni egyedül egy egész pizzát. Amúgy is keveset evett, sokszor az anyukája is veszekedett vele emiatt. A sajttorta szintén csábítóan hangzott, emiatt a mosolya csak még inkább kiszélesedett.
- Azt fogom hinni, hogy szövetkeztél anyummal - nevette el magát. - Én akkor egy hawai- részt kérek a pizzából, jó lesz az? Vagy milyet ennél? - végül is, sokféle pizzát szeretett Lili, így a döntés részben Rebekára várt.  
- Hú, ez jó, van szalámis-pepperónis és sok sajtos is, meg húú kukoricás virslis. Na jó, nehéz így dönteni - megcsóválta a fejét, így már tényleg Beka kezébe került a választás. - Na és milyen alkalomból készítetted, volt valami ünneplés, vagy csak úgy próbálkoztál? - kíváncsi lett, ő maga általában ugyanis akkor készített tortát, ha valakinek szánta azt. - Na jó, én ezt tényleg rád bízom, kérlek rendelj te - természetesen fizeti ő a pizzát, csak annyira nem tudott választani, hogy végül megbízott Beka ízlésében. A kérdésre hümmentett egyet. - Húh, jó, pedig tényleg ezzel telnek a mindennapjaim - mosolyodott el, viszont sejtette, hogy Rebeka nem a bűbájtanra lesz majd kíváncsi. - Jó, mit is meséljek? Nárcisszal voltunk múltkor vásárolni és egész jó ruhadarabokat sikerült beszereznem neki hála. Valamikor Te is eljöhetnél velünk - mesélt a másik kuzinjáról, anyja révén. - Voltam egy randin is, igazin! - ezt már inkább pirulva említette meg, de nem is nagyon tudta a mosolyt levakarni az arcáról, rá volt írva, hogy mennyire jól sikerült az a találka. - Annyira helyes és cuki, és kviddicsezik is és nem is hiszem el, szerintem biztosan álmodom vagy ilyesmi - még mindig mosolyogva mesélt, tényleg nehezen hitte el azt, hogy Levente talán érdeklődik iránta. - Na és veled mizu? Történt veled valami mostanában? András jó arc? - nyilván a nagybátyja, de azért kíváncsi volt arra, hogyan viselkedik Bekával és az anyukájával.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

- Gyógypuszit? - erre meghökkent egy pillanatra, gyanakodva ráncolta a homlokát, majd az ujját inkább a pad alá rejtette és egy enyhe zavart mosolyt villantott. - Inkább nem, bocsi - kissé talán még kellemetlenül is érezte magát, de leginkább talán azért, mert nem értette a srác reakcióját. Neki nem szokták a fiúk felkínálni a gyógypuszijukat, még a sima puszijukat sem, szóval ez máris gyanakvásra adott nála okot. Mondjuk talán túl is gondolta ezeket a helyzeteket, egy kicsit merev is volt, meg sokszor sértegették már, így nem feltétlenül tudott megbízni mindenkiben azonnal. Rajmundot meg pláne nem ismerte jól, csupán az egyik barátnője elmondásából, de attól még nem kellett volna feltételeznie róla semmi rosszat. Mégis, kicsit aggasztotta most a gondolata annak, hogy a fiú éppen tőle kér segítséget és bár imponáltak neki a szavak, mégis nehezen hitte el, hogy a fiú őszintén gondolja azokat. Ennek aztán hangot is adott, de Rajmi egész ügyesen kivágta magát, Lili pedig már nem igazán tudta megkérdőjelezni annak hitelességét. Az a mosoly meg, nos azért az egy kicsit hatott rá, még ő maga is elmosolyodott.
- Na jól van, jól van! Ha nem tudja meg, hogy korrepetállak, akkor legyen, segítek neked, csak nem szeretnék belőle konfliktust. Nem örülnék, ha bárki is megbukna, szóval segíteni szeretnék. Nem is tudom - sóhajtva pillantott körbe, a tanulószobát nem találta jó helynek, ahogy a könyvtár sem lett volna a legjobb választás. - Igen, olyan kéne, ahol nem járkálnak sokan, de azért tudunk normálisan tanulni. Mire gondolsz? - kíváncsian pillantott Rajmira, remélte, hogy azért nem valami kínzókamrába akarja elcsalni, mert oda nem szívesen menne. - Jajj, csak ne kacsintgass, ez olyan, mintha rá akarnál venni valami rosszra - sóhajtott egyet. - Mehetnénk mondjuk az üvegházba, oda szerintem már esténként nem mászkál senki. Vagy az hülyeség? - próbált agyalni, hogy vajon mi lenne a legjobb hely, fontos volt az, hogy Sári tényleg ne lássa meg őket, mert neki nem hiányzott az, hogy ilyen apróság miatt összevesszen a barátnőjével.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Egy kicsit lehet, hogy az vagyok, de attól még ügyes voltál - ez volt az igazság, biztosan a többi srác is jól játszott, hisz a kviddics egy csapatjáték, Lilinek mégis a figyelme leginkább Levente képességeire terjedt ki, és úgy vélte, hogy a srác nagyon is jól játszott ezen a meccsen. - Vakmerő voltál, tényleg féltem attól, hogy becsapódsz - vallotta be, bár most már azért megkönnyebbült, hogy itt ültek egymással szemben az étteremben. Egy kicsit még mindig nehezen hitte el, hogy eljöttek együtt kajálni, még mindig izgult, de próbálta leplezni azt, hogy mennyire zavarban is van Levi társaságában.
- El tudom képzelni - nevetett jóízűen, és el is képzelte, hogyan rezeg a ház Bálint horkolásától. - Te is horkolsz? - kérdezte kíváncsian, hisz még sosem látta Levit aludni, bár a gondolataiban már sokszor elképzelte, utóbbit persze nem akarta a fiú orrára kötni. - A sör a leglényegesebb a virsli után - nevette el magát, mert el tudta képzelni azt, hogy a fiúk továbbra is ilyen könnyed és gyors kajákból falatoznak. Már csak emiatt sem volt véletlen az ajándék választása, egyben remélte azt, hogy nem sérti meg a fiút.
- Finom célzás, hogy tanulj meg főzni - mosolyogva felelte, azt már nem tette hozzá, hogy azért, hogy aztán otthon is megvendégelhesse Lilit. - Majd segítek benne - tette még hozzá, noha nem igazán gondolta át ezt az egészet. - Igazán nincs mit - kedvesen mosolygott, egy kicsit örült is annak, hogy az a kulcstartó is felkerült a csomóra, bár apróság, de Lilinek ez sokat számított. A következő kérdés viszont ha lehet, még inkább zavarba ejtette, el is pirult, miközben lesütötte a tekintetét. - Nem mindenkivel - végül csak bátorságot vett, hogy újra Levente szemeibe pillanthasson. - Téged még kedvellek is - mosolyodott el, ahogy nagy nehezen ezt is kibökte magából.
- De szerintem ezt már tudod, nem? - egy kicsit azért félve várta a választ, mert úgy nagyon nem ismerte még a Markovits fiút, de naivan mégis azt remélte, hogy talán ez is kölcsönös lehet. Túl sok romantikus regényt olvasott mostanában, és csak a vak nem láthatta, hogy mennyire oda is van Leventéért. Beszélgetésükben itt csak a pincér szakította félbe őket, aki kihozta a rendelt ételeket, amik káprázatosan festettek azon a tányéron. - Ez nagyon jól néz ki, tényleg. Köszönöm, hogy elhoztál - mosolygott a srácra. - Minden lányt idehozol? - tette fel kíváncsi mosollyal a kérdést, mert még mindig nem volt biztos abban, hogy most mi is ez az egész a sráccal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Lili meg a nagy szíve, mindig ez van. Ha valaki segítséget kér tőle, akkor nagyon nehezen áll ellen és végül mindig megesik a szíve az elesetteken, jelen esetben Rajmin. Hiába is motoszkál benne ott a gondolat, hogy a barátnője talán megharagszik, de akkor sem tudja megtenni, hogy ne segítsen olyannak, akinek erre szüksége van. Márpedig Lili szerint a tanulás és az eredmények nagyon fontosak, azok biztosítják a jövőt és a lelkére venné, ha az eridonos fiúnak emiatt kellene megbuknia jogból. Részben talán emiatt sincs már szükség jobban győzködni, viszont feltétele azért akad és ezt bizony közli is a sráccal. - A suli nem a legjobb, minden folyosón mászkál valaki, meglátnak - csóválja meg a fejét, így kiesik a legtöbb rész, a mosdóba mondjuk amúgy sem menne, mert nem hiszi, hogy egy olyan helyen normálisan lehetne tanulni.
- Legyen a faház, holnap vacsora után. Olyankor már biztos, hogy senki nem fog arra mászkálni. De csak egy órát tudok neked adni, remélem kezdetnek annyi elég lesz - mondja határozottan a srácnak, tényleg úgy, mintha tanárnéni lenne. A kacsintás kicsit zavarba hozza, nincs ehhez hozzászokva, a kérdésre meg azonnal megforgatja a szemeit és még a karjait is összehúzza maga előtt. - Hogy gondolod? Persze, hogy nem - majd hogy kikéri magának, nem is érti, mire gondolt most ezzel Rajmund. - Hát úgy amúgy semmi, minden oké. Lassan vissza kéne mennem a klubhelyiségbe. Veled minden okés? - annyira mondjuk nem ismeri Rajmit, hogy így érdeklődjön, de ha már a srác rákérdezett, akkor persze hogy visszakérdez, közben feláll és elkezdi összeszedni a holmiját.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Szokásához híven ezúttal is jól felpakoltan érkezik a könyvtárhoz és hozza vissza a korábban kikölcsönzött, leginkább korrepetáláshoz használt könyveket, melyekre már nincs szüksége. A könyvtárosnál nem kell sokáig toporognia, hamar feljegyzi, hogy éppen miket is hozott vissza, Lili viszont ragaszkodik hozzá, hogy mint mindig, most is ő tehesse vissza a könyveket a helyükre. Ez nem lenne szükséges, hisz vannak könyvtárban segítők, ám épp most úgy tűnik, hogy emberhiány van, a könyvtárost pedig nem zavarja Lili tenni akarása. A levitás meg is indul a különböző sorok közt, egyik könyvet teszi helyére a másik után, majd a végén befordul az utolsó könyvvel és észreveszi Aurélt. Csupán felszínesen ismeri, de tudja róla, hogy rendes srác.- Szia Aurél - oda is köszön egy mosollyal, miközben lép a polchoz, hogy némi nyújtózkodással helyére tegye a könyvet. Ezután a srác felé fordul, látja, hogy elfoglaltnak tűnik, de mivel kíváncsi, közelebb lépdel hozzá. - Mi jót csinálsz? Valami beadandó? -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Zombi mesélt neki erről a jó kis medence partiról, és ugyan Lili nem szívesen mutatkozik sokak előtt alulöltözötten, végül a srác csak meggyőzte őt, hogy talizzanak a medencénél és csobbanjanak egy jót. Egy alap, fekete bikinit húzott magára, teste köré pedig egy fekete alapon virágos strandkimonót öltött és így, egyujjas papucsban vágott neki a medencézésnek. Vitt magával egy törölközőt, egy palack ásványvizet és még egy kis naptejet is, nem beszélve egy vaskos könyvről, aminek elolvasását tervezte.Leérve a medencékhez, az első dolga az volt, hogy leterítette a törölközőjét, lepakolta rá szépen a holmiját, majd törökülésbe vágva magát, bekente magát a naptejjel. Megbeszélték, hogy nagyjából ekkor találkoznak, de hiába nézett a kastély felé, onnan nem látta jönni a navinés srácot, ezért döntött úgy, hogy kicsit körbenéz a medencék körül, hátha már ott úszkál valamelyikben a barátja. Zombi szőke üstökét viszont sehol nem lelte fel, ellenben egy másik szőke srácon megakadt a pillantása, aki nagyon bámulta őt. Először kicsit meg is lepődött, de ahogy jobban megnézte a fiút, rájött arra, hogy ő bizony Levi egyik tesója lehet. - Szia! De rég láttalak. Mizu? - Lili mosolyogva lépdel oda a sráchoz, és letelepszik mellé a fűbe. - Te ugye a Bence vagy? Bocsi, csak eléggé hasonlítotok és néha még én is belekeveredek - mosolyodik el, de meglehetősen közvetlenül viselkedik a fiúval. - Jó meleg lett, igaz? Merre vannak a többiek? - kíváncsi, egész pontosan most a Markovits kompániára gondol, ezt viszont nem feltétlenül tudhatja a szőke srác.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Nem egyszerű, de azért van köztetek némi különbség - neveti el magát, azért egészen jó megfigyelő, amit lehet, hogy a sok tanulásnak köszönhet és vannak apró jellegzetességek, amikre odafigyel, olyan kis apróságok, amik másnak tűnnek. Le is telepszik Bence mellé a fűbe, de hiába is néz körbe a srác közvetlen közelében, nem lát ismerős arcokat. - Ó, szóval akkor nem tesókkal jöttetek - mosolyog, bár egy kicsit sajnálja, mert így ma sem fogja látni Levit. Igazság szerint egy jó ideje nem is látta őt, és van is benne egy kis aggodalom emiatt. Nem emlékszik arra, hogy bármi rosszat mondott volna-e, így fogalma sincs, hogy mi lehet a háttérben. Eszébe is jut, hogy rákérdezzen Bencénél erre, de végül inkább nem tesz fel ilyen kérdést. - Én is az egyik navinést kerestem, Zombit, vele beszéltük meg, hogy kijövünk egy kicsit, de mintha elnyelte volna a föld. Biztos a fürdőnadrágok közt válogat - mondja nevetve, majd kényelmesen megtámaszkodik, hogy így élvezze a nap sugarait. Feltűnik neki az is, hogy Bence őt nézi, fogalma sincs, hogy miért, de egy idő után oldalra fordítja a fejét, hogy a srácra nézzen. Már épp rákérdezne, hogy van-e rajta valami furcsa, amikor jön a kérdés. - Velem minden rendben, közelednek a vizsgák és így elég sok a dolgom. Van, hogy napi szinten kell valakit korrepetálnom - mosolyodik el. Szereti csinálni, de néha azért sok, mégis úgy van vele, hogy inkább segít, és ha rajta múlik, akkor menjen át minél több diák. - És Veled mizu? Azon túl, hogy napozol- kérdez vissza érdeklődve. Túl sok mindent nem nagyon tud Bencéről, csak azt, hogy Markovits és egészen nyugis, rendes srác. - Brutál meleg van. Én lehet, hogy kicsit bemegyek a vízbe, csatlakozol?  - és már kászálódik is fel a földről, hogy aztán belemásszon a lila medencébe, ami kellemes hőmérsékletű és még hullámzik is. Lili be is vackolja magát az egyik sarokba és nyakig elmerül a vízben. - Ez olyan jó - hunyja le mosolyogva a szemeit. - Azt hiszem, hogy gyakrabban kellene ilyen medencés szórakozást rendezni itt a kastélyban. Sokkal jobb, mint mondjuk elmenni egy fizetős helyre, ahol még sokan is vannak. Te ma jöttél ki ide először? -