Ez a folyosó talán a legrejtélyesebb, hiszen a lakók gyakran elvándorolnak, egyetlen egy van aki állandó, nem más, mint a Bibircsókos banya aki nem szeret messzire menni, mégis mindent tud az iskolában, minden olyat, melyről talán a többi portrénak még fogalma sincs. Nagyszerű képessége, hogy képes szinte beleolvadni egy-egy tájképbe a körülötte lévő keretek valamelyikében és addig mozdulatlan lenni, amíg az előtte lévő cselekmények le nem folynak. Érdekes egy folyosószakasz ez, hiszen a páncélok végig egymástól azonos távolságra vannak, kivéve a banya eredeti kerete alatti területet, ott ugyanis egy hosszú, kényelmesen elsüppedő kanapé van, melyen a diákok várakozhatnak vagy pihenhetnek, ha éppen nem kell sehova rohanniuk, sokan nem veszik észre, hogy ez csak egy csali annak érdekében, hogy még több pletyka elhangozzon, inkább kihasználják a kényelmes lehetőséget, melyet később súlyosan megbánnak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=868017#post868017][b]Molnár-Vars Tímea Magda - 2023.10.04. 20:45[/b][/url]

Jóllakottan indul az SVK órájára. Ez egy olyan tantárgy, amivel még egészen lelkesnek is mondható. Kigombolt talárban, zsebre dugott kézzel ballag a folyosón, arcán általános nyugalom. Egészen addig, míg a sarkon befordulva szeme elé nem kerül a jelenet, melynek láttán egy pillanat alatt elönti a pulykaméreg. Szemöldökei összeszaladnak, kezei ökölbe szorulnak, és gondolkodás nélkül rántja ki talárja belső zsebéből a pálcáját, a rellonosra szegezve azt.
- Hé! - Hangjára még a vöröske is összerezzen, pedig Timi pont őt szándékozik megmenteni. Nem tudja eldönteni, hogy az olyan nagyon védtelennek látszó lány fiatalabb vagy idősebb-e nála, de nem is foglalkozik sokat a kérdéssel. - Mi a francért nem hagyod békén?! Ártott ő neked valamit? - Költői kérdés, természetesen. Látszik az alacsony lányon, hogy a légynek se tudna ártani. Abból főleg, ahogy a pillanatra felé nyújtott holmijáért nyúl, de rögtön vissza is rántja a kezét.
- Mi lenne, ha visszaadnád neki azt a telefont? - Fejével bök az ablak alatt álló lány felé. Hangja erős és számonkérő, s még egy lépést is tesz fenyegetően Sadie felé. A pálcáját nem fogja használni, amíg nem muszáj, de gondolatai között már sorakozik néhány ártás és rontás a biztonság kedvéért.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=868328#post868328][b]Molnár-Vars Tímea Magda - 2023.10.10. 18:25[/b][/url]

Nem ez az első alkalom, hogy ilyesmi helyzetbe keveri magát. Már a gyerekotthonokban is előszeretettel ütötte bele az orrát a hasonló vitákba. A különbség most csak annyi, hogy ezúttal nem csupán az öklét, - bár azt is használja majd, ha kell - hanem a pálcáját szegezi a rellonosnak. Sosem célja bántani a támadót, de mindig elhatározza, hogy megteszi, ha kell. Csak a védtelent akarja védeni. Ezúttal a navinés vöröskét.
Ahogy Sadie hozzászól, Timi szemei - ha lehet - még inkább összeszűkülnek. Sosem vette az ilyesmit sértésnek magára nézve, ellenben hatalmas dühöt szült benne, ha másokra használták sértésként. Ezúttal is kiszúrja a navinés arcán átfutó, nem is igazán beazonosítható érzelmet.
- És mi van, ha igen?! - Összehúzott szemekkel, a dühtől vöröslő arccal bámul a vele szemben állóra, várva, hogy mi lesz annak következő lépése. Közben fejével megpróbál inteni a navinésnek, hogy álljon már tovább, de a csajszi csak földbegyökerezett lábakkal bámulja a földet fejhallgatója alatt.
Ekkor dönt a rellonos, és vágja Timihez a telefont. Az eridonos szemei kikerekednek egy pillanatra, azonban agya átkapcsolt, amint pálcája a kezébe került, így már lendít is a varázseszközön.
- Protego. - A hirtelen idézett pajzsot ugyan átszakítja a telefon kemény anyaga, ám a varázslat egy pillanatra meg is állítja azt röptében, elkerülve ezzel azt, hogy megüsse Timit. A készülék hangos csattanással ér földet, képernyőjén landol. Az eridonos egy pillanatra ösztönösen lehunyja a szemét, ám kinyitva azt pont elkapja, ahogy az ablak alatt álló vörös beleremeg a csattanásba. A halványzöld telefontok takarja, hogy lett-e baja a készüléknek, Timi azonban nem látja idejét annak, hogy most emiatt aggódjon. Ki tudja, mi lesz ebből, ha a rellonos is pálcát ránt?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=868332#post868332][b]Molnár-Vars Tímea Magda - 2023.10.10. 19:19[/b][/url]

Egyelőre a másik nem támad, nem is ránt pálcát, de Timi érzi rajta, hogy feszült. Az ilyesmit mindig is könnyen kiszemelte. Titkon talán vágyik rá, hogy Sadie visszatámadjon, és indoka legyen kiadni a mérgét. Egyre nehezebben fékezi magát. Pedig a szülei biztosan nem lelkesednének érte, ha ilyesmi balhéba keveredne. Nekik pedig sokkal jobban meg akart felelni, mint eddig bárkinek.
A fejcsóválásra szemforgatás a válasz, ám a következő mondat olyan mély pontot ér el Timiben, hogy a rellonos talán semmivel nem tudná jobban felidegelni.
- Minek nevezted?! - Testtartása már egyértelműen támadó, szemei összeszűkülnek, de így is látszik a bennük égő dühös tűz. Fejét előre szegi, és még lép is egyet a másik felé. - Hogy merészeled?! - sziszegi dühösen. Hangjából egyértelműen kivehető, hogy most igazán feldühítették. A rellonos gúnyossága pedig csak még jobban kihozza a sodrából.
- Rictusempra! - Hangja határozott, megnyomva a varázsige középső szótagjait. Fűzfapálcáját egyenesen Sadie gyomrára szegezi, és minden dühét beletolja a varázslatba. - Lássuk kit átkozok meg - morogja, dühösen bámulva ellenfelét. Szinte már el is felejti, hogy egy harmadik fél is jelen van, pont az, aki miatt belement az egészbe.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=438&post=868336#post868336][b]Molnár-Vars Tímea Magda - 2023.10.10. 20:32[/b][/url]

A sértés mélyen talál, régi sebeket szakít fel, melyeknek talán még maga Timi sincsen tudatában. Ramónáról meg is feledkezik, agyát elborítja a vörös köd, és gondolkodás nélkül szegezi pálcáját Sadie-re, kimondva a varázsigét. Még valami elégedettség félét is érez, ahogy ellenfele a szeme előtt görnyed össze a csikiző ártásától. Szemeiben még mindig ég a dühös tűz, s szinte már vicsorog a másikra.
Ahogy látja a rellonoson, hogy a varázslat hatása múlóban van, le is engedi a pálcáját. Nem tervez újabb ártást szórni a földön görnyedő Sadie-re, de ugyanakkor arra sem számít, hogy ellentámadást kapna. Még akkor sem, mikor a fenyegetésszerű mondat elhagyja a másik száját. Váratlanul éri az átok, azzal együtt pedig a lábait megszorító érzés is. Az átok összehúzza az addig kisterpeszben tartott lábait. Fel is szisszen az érzésre, ám azonnal pontosan levágja, mi is történt.
Még váratlanabbul éri, mikor Sadie neki vetődik. Ellépni akkor se tudna, ha lenne ideje ilyesmin gondolkodni. Erőteljes nyögés kíséretében esik a köre, s bár kezeivel tompítja az esést, ennek következtében pálcája zajosan gurul el a kövön. Lábait közben elengedi az idegen pálcával végzett átok, ezzel minden végtagja is felszabadul.
Fejét emeli csak fel, s miközben pálcája után nyúlkál, lábaival megpróbálja kigáncsolni a rellonost. Látatlanban kutat a fűzfapálca után, kevés sikerrel. Közben pedig igyekszik nem tudomást venni a fenekébe és könyökeibe belenyilalló fájdalomról - ebben ugyan az egekbe szökött adrenalin szintje segíti.