Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Szinte látszik, mennyire figyel Manó a feladatára, még az ecset pöttyintős mozdulat is látszik, hogy mikor jut el addig a pontig. Mosolyogtató, de egyben biztató is, főleg mivel az eredmény is szinte rögtön látható. Vagyis majdnem rögtön, mert olyan, mintha lassított felvételt nézne a kívülálló. Ez azonban a legkevésbé sem probléma, elvégre még csak az elején tartanak a feladatnak.
- Jó lesz ez, de a sikerélmény nagyon fontos, így nézzünk egy hasonló feladatot...
Int egyet kezével, mire a fullasztó érzés megszűnik, a víz pedig körömnyi cseppekké áll össze, hogy így vegye körbe a két embert. Lebegnek, mint a lampionok, és csak arra várnak, hogy a színskála összes árnyalatát felvegyék.
- Jól ráéreztél a feladatra, így most próbáljunk meg egy koncentráltabb gyakorlatot. A cseppeket egyesével színezd meg, mindegyik más- más színű legyen, a fantáziádra bízom, hogy milyenre alakítod őket. Segít, ha a koncentráció közben megérinted őket, így a saját mágiád közvetlenül adod át neki. Koncentráltabb, valamivel egyszerűbb dolgod lesz, mint a párával, viszont nehezebb, mert a csapadék egyben van, nem széthullva.
Csak azért, hogy látni lehessen, meg lehet csinálni, fogja magát, és bemutatja, mire is gondol. Felemeli a kezét, és maga körül a cseppeket egyesével, óvatosan megérinti, közben kitalálva valami formát neki.
Addig dolgozik, míg az őt körülvevő burok meg nem formáz egy földgömböt, rajta stilizált kontinensekkel.
Ha megvan vele, úgy irányítja bolygóját, hogy az melléjük lebegjen, és rendes, közel kör alakba álljon, jobban bemutatva, mire is gondolt Viktor.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Kemenes Viktoröltözet

Elragadtatva szemlélte a türkizzé vált levegőt maguk körül. Ezt ő csinálta!
A vízpermet most már igazi esővé vált, Manó mélyet lélegzett, arra számított, az esőillat is vele jön, de persze ez nem így lett. Talán majd arra a tananyagra is sor kerül valamikor.
A tanár igazán szerethette a víz elemet, jóval látványosabb dolgokat csinált vele, mint amit a diák eddig valaha látott. Kicsit el is nyílt a szája, ahogyan nézte a Viktor keze nyomán képződő csodát.
- Lehetnek nagyobbak is? - kérdezte Manó. Nem csak azért, mert szerette volna, ha a cseppek inkább a megszokott vízgömb méretűek, hanem segítségkérésként is, hogy egyszerre ennyi, különálló vízcsoportot kontrollálni tudjon.
Labda méretűeket akart, mintha egy esti kerti parti színes fénylő kellékei volnának. Meg is próbálta megmutatni, mire gondolt. Maga előtt, mintha át akarná őket ölelni, egy vízcseppcsoportot egyetlen gömbbé tervezett formálni. Ha ez sikerült, tenyereit rajta is hagyta, és kicsit narancsos sárga színt küldött bele ugyanazt az érzést és szándékot előhívva, mint korábban a türkiz pöttyöknél. Ezt tervezte mindegyik gömbbel. Ha sikerén felbátorodhatott, akár maga fölött a levegőben, vagy a terem távolabbi pontján is újabb gombócokat hozott létre, éppen csak ujja hegyével érintve az újabb piros, kék, ezüst és lila gömböket, egyre gyorsabban és felszabadultabban...
Öntudatlanul mosolyra húzódott a szája munka közben: ez már tényleg olyan volt, mint a művészet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Hát valami zseniálisan pusztító ez a csaj. Annyira szőke, hogy az már fekete gyerekek, ez azért nem semmi. Az egész sipákolással úgy kiverte Heddánál a biztosítékot - azon túl, hogy mindez felettébb szórakoztató is volt. Hedda néha arról álmodik, hogy találkozik ilyen szintű sötétséggel, ami egyszer elnyeli, aztán amikor ez megtörténik már nem is tetszik neki annyira. Rá kell jönnie, hogy mivel ő elegendő neuronnal született, így nehezen viseli azokat, akik nem, Noémire pedig ez sajnos fokozottan igaz. Alapvetően biztosan kedves lány, hiszen nem ártott a légynek sem (eddig), de akkor hogy nem lehet okos is? Jó, nem lehet mindenki az, de ilyen képességekkel remélhetőleg nem a Levitába osztották. Kínos lenne. Szerencsétlen kékek tanulmányi átlaga, de vélhetően az IQ-szintjük átlaga is jelentősen csökkenne. Na de nem bántom, meg a lányom sem...
Gondolja, hogy kedves lesz, ha már egyszer felébresztette mély álmából a fiút, de nem óhajtja túlzásba vinni. Ha nem akar lebukni, akkor muszáj természetesen viselkednie, bármily nehezére is essék. Mellesleg a roppant kedves kérdésre már nyitná is száját, hogy választ adjon, de Noémi ezúttal megelőzi. Enyhe megrökönyödéssel az arcán néz először felváltva kettejükre, majd a mormogásra elmosolyodik és szája elé teszi a kezét, nehogy felnevessen. Hát igen, mérhető ebben is a tudás, kinek a pap, kinek a papné.
- Inkább a Mindannyiunkat Megzavart Valami Gyökér Körhöz - direkt nem reagálja le az előbbi kijavítást, elég, ha egyikük éles elméje lerí róluk. Ettől függetlenül azt a legújabb szájfényt le kéne nyúlnia mihamarabb, csak olyan tisztességtelennek érezné... A levitás minden valószínűséggel sok mindent figyelmen kívül hagy és azt se venné észre, ami az orra előtt van, de ha speciel az egyik kedvenc szájfénye tűnne el... Még az is lehet, hogy van egy harmadik szeme, amivel figyeli. Meg Hedda amúgy sem lopkodós, na.
Gondolataiból Kornél "kirohanása" zökkenti ki hősnőnket, elismerően biccent, hogy szép volt. Valószínűleg a srác egy igazi HMCS, esetleg HBSZ, ahogy a magyar szleng tartja, hiszen mindenki síri csendben fordult vissza a könyvéhez, még ha közben dúlt is, fúlt is.
- Egyébként, miért vagytok itt a tanulószobában, ha nem tanultok? - a válasz logikus, hiszen Kornél aludni, Noémi meg sminkelni, de úgy értem, itt valami racionális magyarázatnak kéne lennie. Ezt jobb esetben az ember a saját ágyában és a mosdóban csinálja, úgyhogy... Fura.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

- Szépvölgyi Richárd. - nyújtottam én is a kezem, érzékelésem talán egy kissé élesebb lett, mert ismeretlennel álltam szemben; figyeltem a kézfogás hosszúságát, erősségét, a kezek helyzetét, meg ilyesmiket, amiket mindig szoktam. Persze, ennek nem tulajdonítottam hatalmas jelentőséget ebben a pillanatban, mivel ez az ember csak ideiglenes helyettes, nem pedig az új tanárunk.
Az órám pontosan hat órát mutatott, mikor megkaptam a kérdést, s én ránéztem a mutatókra. Már megint az idő, mikor pontosan érkeztem - pedig az órám sincs elállítva, ellenőriztem, miután Kelemen úr pontatlannak találta.
- Hat óra. Ahogy a levélben állt, amit ma kaptam, hogy később kezdőik az óra. - mondtam, miközben apránként, valószínűleg egyáltalán nem feltűnően mértem végig a férfi tartását és apró gesztusait.
Amikor eltűnt a karperec (ami egyébként inkább emlékeztet egy bilincsre), megdörzsöltem kissé a csuklóm, és pillantásom a jegyre siklott a bal csuklómon. Nem, nem vagyok kifejezetten boldog tőle, hogy meg vagyok fosztva ettől napközben.
Merkovszky tanár úrnál egészen más módszerekhez szoktam; ez a férfi, Viktor gyakorlatilag darálni kezdte a tananyagot, én pedig enyhén érdeklődő tekintettel figyeltem, a szavakat gondosan elraktároztam a fejembe. Mikor aztán kérdez, fel kell ocsúdnom - úgy sejtettem, hogy egy húsz perces kiselőadásra készülhetek. Pár pillanatnyi gondolkodás után, mikor beindultak az agysejtjeim, meg is szólaltam.
- Sejtméreg, idegméreg... izomméreg, vérméreg... - mondtam azt a négyet, ami eszembe jutott, de igazság szerint a témának nem vagyok kifejezett szakértője. Nem ezzel foglalkozom szabadidőmben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Kemenes Viktoröltözet

Hát az eredmény nem épp olyan, amilyennek Manó gondolta. Inkább temetésre készült fénygömbök keletkeztek, nem egy kerti parti hangulatteremtő boldogságcsomagok. Nem figyelt a tanárára, ez az oka. Elpirul és lesüti a szemét, pedig Viktor némi dicséretet is csempész a magyarázatba vigasztalásképpen.
- Már értem - mondja, próbál mosolyogni hozzá, de hangján érezhetően csalódott. Azt hitte, ha kevesebb, könnyebb, de ezek szerint a nagyobb vízzel nehezebb dolgozni.
Most inkább egyedül maradna, hogy rágódjon a hibán, és kifulladásig gyakorolja, amit szeretett volna, hogy legközelebb tökéletes lámpásokat alkothasson. Úgy hiszi, már tudja, mit kell tennie, és nem akarja rabolni a férfi idejét, amíg erre ráérez.
Jó volna itt maradni a teremben, de nem akarja kitessékelni a tanárt. Lehet, hogy lemegy inkább a tóhoz, vagy az itteni medencét látogatja meg. Talán egy úszásoktatót is leakaszthat a Bagolykövön. Hm.
- Köszönöm, most már értem - ismétli önmagát.
- Gyakorolni fogok - jelenti ki, valójában direktben nem válaszol a kérdésre: még gyakorolni akar, csak... egyedül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Rámosolyog a terembe lépő lányra, majd mikor Izzy megöleli őt, Ádám is átkarolja tanítványát. Megsimogatja a lány fejét, és megvárja, míg Izzy elkezd kibontakozni az ölelésből, ő maga nem tolja el a lányt. Ki tudja, mikor fognak újra találkozni, lehet, hogy évekig nem látja újra a kislányt. Számára pedig fontosak a tanoncai, fogadott gyermekei, akikre mindig számíthatott, és akik reméli, mindig számíthattak rá.
Túltéve magukat a találkozás érzelmi részén, neki is kezdhetnek az elementálidézés elméletének felidézéséhez. A lány táskájából előkerülnek a vulkándarabok, amiket Ádám alaposan megszemlél, majd elégedetten bólint.
- Tökéletes lesz ez alapnak. Hogy gondoltad? Ezt melegíted fel izzásig, vagy használsz hozzá valami könnyebben gyulladó anyagot? - kérdezni, majd a terem egy sarkába mutat, ahova előre felhalmozott minden lehetséges anyagot a papírtól a bambuszágig.
- A vulkáni törmeléket nehéz lesz hevíteni, sokáig fog tartani és fárasztó lesz, de persze végül meghálálja a belé fektetett munkát. A szívósságból kicsit kapni fog az elementál is. Ugyanakkor, ha nem akarod magad annyira kifárasztani már a konkrét idézés előtt, akkor érdemes valamivel táplálni a meggyújtott tüzet, majd azzal felforrósítani a vulkáni törmeléket. Ebben az esetben fontos lesz, milyen anyagot használsz hozzá.
Ádám türelmesen várja a választ. Ő most nem fog tudni segíteni a lánynak, legalábbis az erejével semmiképp. Csak támogatni tudja őt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Noémi és Hedda

Az mondjuk elég furcsa, és az életében igencsak ritkán előforduló jelenet, hogy egy lazának és kúlnak tűnő mozdulat sikerül. Most éppenséggel az, hogy leintse a környező felháborodott embereket anélkül, hogy azok közül valaki felkelne és a gallérjánál fogva kipenderítse. Nem, helyette mindenki visszafordul mormogva, mintha nem is tudom, mintha ennek a kölyöknek lenne bármilyen tekintélye.
Mwaahaha.
El is akad egy pillanatra tudomásul venni a váratlan sikert, aztán mint aki pont így tervezte, úgy fordul vissza a lányokhoz. Mert igen, ő már csak ekkora májer, hogy le tud pisszegni néhány elhivatott diákot a tanulóban, akik amúgy is inkább szívesebben figyelnének a könyveik tartalmára.
- Aha, biztos, ja - hümmögi Noémi kioktatására csak félig odafigyelve, és csak kevés választja el tőle, hogy vállat ne vonjon. Azt sem azért mellőzi, mert akkora lenne az önuralma, mindössze most nem akaródzik annyira a mozdulat. Butus, jó ég, ki használja még ezt a szót? Körbenéz, és tudomásul kell vennie, hogy még mindig általános irritáltság van körülöttük, de ezt inkább próbálják fokozott koncentrációval elnyomni, belemerülve az olvasmányukba. Tehát azt teszik, amit tulajdonképpen neki is tennie kéne.
- Kornél. - Ehelyett bemutatkozik egy amerikai vígjátékból szalajtott szurkolólánynak. Meg egy másiknak, aki szintén úgy néz ki (Heddának elég sportos alkata van), csak ő a piramis alján tartja a madárcsontúbb lánytagokat. Sokkal jobb.
- Ide száműztek. Azt mondták, hogy vagy beülök x órára a tanulóba tanulni, vagy ellopják a telefonom egy óvatlan pillanatban és lenullázzák a candy crush pályáimat.
Komoly fenyegetés, mert bár Kornéltól meglepően nehéz lopni, de az ő figyelme sem lehet 0-24-ben maximumon. A lankadatlan éberség esetében egy kifejezetten elérhetetlen cél. Meg lusta is arra, hogy mindig ezen stresszeljen.
- Szóval elhesszelek itt, amíg boldogok nem lesznek. - Ásít.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Ajh tökre király, mert Heddának a kommentjével így totálisan egyetértettem, és tisztára éreztem a köztünk kialakuló kapcsolatot, egyszerűen nagggyon menő, hogy mennyire megértjük egymást!
- Ugye? Szerintem is tökre, nagyon szupcsin megfogalmaztad! - néztem a lányra így nagyon elismerően meg minden, hadd érezze hogy tisztára megfogalmazta amit gondoltam. Mert hát tökre gyökér volt aki megzavart, tényleg. Meg tényleg marhára meg is zavart. Úgy tűnik tényleg nincsen nap anélkül, hogy ne kelljen valami rémséggel szembenéznem ebben a kastélyban, szörnyű. Pedig az undorító anyagú egyenruhát már nem is számolom, mert totál kegyes vagyok ugyibár.
A fiú is tisztára egyetértett meg minden, bár csöpimöpit lestrapáltnak tűnt a kis butus, nem is értem miért. Hol van belőle az energia? Biztos gázosak a csakrái, vagy valami. Már nyitottam volna a számat, hogy adjak neki egy-két tanácsot, hátha akkor az energetikája majd kircsibb lesz, de közben válaszolt a korábbi kérdésemre és megmondta a nevét is. Kornél. Kornél? Jézi, hát milyen név ez? Egyáltalán nem szexi. Meg nem is laza, ami tök furi amúgy, mert a srác így tisztára annak tűnik... Azt a sok butus könyvmolyt is milyen ügyin elhallgattatta. Ültem és egyszerűen nem értettem. Akkor mégis hogy lehet Kornél? Itt biztike valami véletlen van. Ha nem, akkor nagyon sajnálom szegényt, mert akkor a szülei nagyon elrontották... Egy ilyen fiút Kornélnak nevezni, Jehovám...
Szinte meg sem hallanám Kornél béna indokát, de aztán megemlítette, hogy ő is így tökre odavan a mobiljáért, és újra tisztára lelkes lettem, még egy mosolykát is megengedtem magamnak, miközben végignéztem rajta. Furi srác.
- Én természetesen a fényviszonyok miatt jöttem. Itt tökélyül lehet látni a különbségeket az árnyalatok között - csillant fel a szemem, ahogy buksimmal így a szájfényeim felé böktem. Ezek után még az is tiszta ügyin eszembe jutott, hogy így tökre rendi legyek és visszakérdezzek.
- És te mit csinálsz itt, csajszi? - érdeklődtem a legédibb hangsúlyommal, miközben az ujjaim között kecssesen megforgattam az egyik szájfényt. Jézi, hogy én ezt mennyit gyakoroltam, de már tiszta ügyin megy!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Komolyan elvárják azt, hogy egy idegennek megnyíljak? Értem én, hogy szükséges egy szakképzett oktató ahhoz, hogy fejleszteni tudjuk a képességeinket, de félek az új tanerőtől. Viszont, ha minden jól megy, akkor idén befejezem a tanulmányaimat, és a vizsga után hivatalosan is végzett elementalista leszek. Fura ebbe belegondolni, de ez a cél lebeg előttem. Meg aztán kitudja: lehet tök jó fej a tanárnő is, csupán én állok kételkedve hozzá. Bár ez nem csoda, elvégre Merkinek is nehezen nyíltam meg, a nőt meg nem ismerem még annyi ideje. Na mindegy, csapjunk a közepébe.
Pár perccel hamarabb érkeztem a megbeszélt időpontnál, és a Tűz termének ajtaja mellett ücsörögtem. Ma, ha minden jól megy, akkor meg fogom idézni az elementálomat. Levegőből is lehetne, de nem az a fő elemem, bár azért érdekelne, hogy miért nem keveredik ilyenkor a kettő. Érdekes lenne a félig tűz félig levegő elementál, nem? A várakozás közben a vörös tincsemet kezdtem el piszkálni. Színe kezd kifakulni, el kell mennem MJ-hez, hogy megerősítse, meg talán új árnyalatot varázsoljon bele. Mivel sulis, így könnyebb is lesz találkoznom vele, de most nem erre kell koncentrálnom. A várakozás egyre hosszadalmasabb… kellett nekem ennyire hamar érkeznem. Hátamat az ajtónak vetettem és lábaimat kinyújtva vártam, miközben egy tűzgolyót formáltam a tenyerembe és kezdtem dobálgatni, ezzel is elütve valahogy az időt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

öltözet

Lassan beletörődik Manó, hogy nincs háromszor egymás után elemi mágia órája ugyanazzal az emberrel. Persze meg is érti, Ádám helyére gondosan választották ki az új oktatót, aki az elementalista tanoncokat istápolni fogja. Csak azért dohog, mert Soó Annát olyan közel érezte magához, és most újra meg kell szokni egy idegent. Olive-val is váltottak persze már pár szót, és nagyon segítőkésznek tűnt a hölgy (kinézete alapján inkább csaj), de... legszívesebben utánamenne a minisztériumi dolgozónak. Van elég pénze, felfogadhatná magántanárnak...
Tudja, mennyire gyerekes.
Most itt áll, elemi mágia tanulmányainak második felvonásában. Egy évig bénázott az elindulással, de most, hogy ráérzett az elemi mágia ízére - amelyről főként Anna tehetett -, szárnyal, és ezt a magával mindig elégedetlen, a tanulásban olyan szörnyen teljesítő Manó is be kell, hogy lássa. Úgyhogy függetlenül attól, hogy nem ismeri még jól új - és elméletileg végleges - tanárát, izgatottan áll elébe a most következő tanulnivalóknak. Utánanézett, és nagyon izgalmas az idei tananyag. Főleg a növények irányítása érdekli. Nem azért, mert virághadsereggel akarja leigázni a világot, hanem mert hihetetlennek tűnik, hogy ez a képesség létezhet, és nem csak erős mágusok tudják végrehajtani. Ha jobban belegondol azonban, a növények irányítása szörnyű istentelen dolognak hangzik. No de majd kiderül.
Tisztában van vele, hogy zűrös napon érkezett. Ő kérte ezt az időpontot a tanárnőtől, aki figyelmeztette, hogy sok órája van, úgyhogy lehet, türelmesnek kell lennie. Manó türelmes. Elhozta a sunkiját, Ecsetet is, hátha a tanárnő látni akarja. Vele játszik most a terasz padlóján kuporogva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Kényelmesen sétál végig Liv az iskolai folyosóin, negyed órával a találkozó előtt, amit ma megbeszélt. Kivételesen nem gyakorlás, nem is tanítás lesz úgy kifejezetten. Az egyik idén végzős elemi mágus tanonccal fog elementált idéztetni. Igazság szerint ez egy olyan feladat, ahol gyakorlatilag egy külső szemlélő, egy a háttérből lelkileg segítő kéz tud csak lenni, mégis ezt élvezi a legjobban. Eddig kétszer volt csak szerencséje diákokhoz, akik az ő keze alatt hívták elő először a magukét. Csodálatos élmény, főleg az idézőnek, bármilyen kimerítő is. Pontosan emlékszik a sajátjára. Neki ma már könnyű és valóban elég csak a hívószó, hogy megjelenjen, nincs is másra szüksége. Kinéz az ablakon, elmosolyodik a jó időt látva, majd a kezében lévő könyvre pillant vissza. Elolvassa az oldal utolsó mondatát, majd beletűzi a könyvjelzőt és megáll.
- Seraphiel!
Mondja ki határozottan, koncentrálva. Ekkor nem messze tőle barnás, zöldes por kezd gyülekezni és lomhán, fáradtan lépdel előre négy, kiformálódott mancs, majd lassan teljes alakot ölt a nagymacska. Idézőjéhez sétál, fejét meghajtja előtte, majd hűen kíséri, ahogy Liv elindul a terem felé. Nagyon tiszteletteljes és okos elementál, ami Livből talán kevéssé nézhető ki, ha valaki ismeri fiatalkori vehemenciáját, amivel kitanulta. Lassan érnek be a terembe és a tűz részlege felé fordul, amin egy pillanatra megtorpan a tigris mellette. Leül az ajtó előtt és a kis diákot figyeli, már mindenkinek bemutatkozott, de a fiúval még egészen kevés idejét töltötte.
- Szia Ádám. Ő itt Seraphiel, kicsit lagymatag éppen, de ne is törődj ezzel. Menjünk be talán.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Kész rohanás ez a nap, pedig Liv aztán semmit nem szokott elsietni, sőt, még ha sűrű is a program, egy percre se esik kétségbe. Most azonban egy pillanatra azért elgondolkodott merre is áll a feje. A szokotthoz képest szétszórtnak tűnő nőnek kellett pár perc, de sikerült rendeznie sorait és az egyik kisdiákot eligazítani. Igazság szerint az elmúlt fél órát a tanulmányi osztályon töltötte, hogy segítsen pár külföldi diáknak. Meglepően sokat segít, ha az ember annyi nyelven beszél. Bár meg kell hagyni, ez időnyelő tevékenység. Az ottani irodában pillantott csak a falra, és látta, hogy mennyi az idő. Manó már biztosan érkezőben van a teraszra, vagy netalántán már oda is ért. Szűkszavúan elköszönt, aztán felkapva a holmiját el is indult a megfelelő irányba.
Gyorsan próbálta összetenni fejben, mi is várható ma. Manó már egy középhaladó tanonc, így a dolog nehezén már mások átsegítették. Mikor a minisztériumban intézte a papírjait találkozott egy magyar hölggyel, aki mesélt neki róla is. Ő volt az egyik ideiglenesen besegítő mester, mikor Ádám már a költözés közepén tartott. Ha jól emlékszik valami egyszerű neve volt. Hanna, nem, de ilyesmi. Sajnos olyan a névmemóriája, hogy legalább kétszer kell hallania és látni mellé arcot, hogy teljesen pontosan megragadjon benne, ezt röstelli is.
Határozott léptekkel közelíti meg az ajtót, majd belépve egyből meg is pillantja a fiút. Mosolyogva néz rá és az állatkájára.
- Szia. Ne haragudj, remélem nem untad magad halálra már. Hogy vagy ma?
Érdeklődik, próbál kedves lenni, úgy tartja, hogy teljesen személytelenül, egymás ismerete nélkül se bízni nem lehet a másikban, se rendesen tanulni. Márpedig itt a siker kulcsa ez lenne. Még a választ várta közelebb is ment, hogy megszemlélje a kis lényt.
- Van valami, amivel külön szeretnél haladni, Manó?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

öltözet

Ecset előbb kapja fel a fejét, nyilván már korábban megérzi a tanrnő közeledtét. Amikor az megjelenik az ajtóban, már Manó is felfigyel rá.
- Szia - köszön előre, majd készségesen válaszol az udvarias kezdeményezésre. - Jól vagyok, köszönöm. Ecset volt a társaságom, nem unatkoztam.
És tényleg, az egyébként magának való sunki, mintha csak szívességet akarna tenni vele, különösen szórakoztató játszótársnak bizonyult a várakozás alatt.
- És te?
Míg Ecset módszeresen igyekszik levadászni Olive cipőjét, Manó, figyelmen kívül hagyva kis kedvence neveletlen ténykedését, elmeséli, mit venne szívesen az idei tananyagból. Tudja, a növénymozgatásra még várnia kell, ahhoz még két nagyobb témakörön át kell rágnia magát, de igazából, mint ahogy ez a gondolat már korábban is megszületett benne: ő nem annyira növényeket akar mozgatni, mint ennek az etikusságáról beszélgetni. És még inkább arról, mi a helyzet azokkal, akik állatokat, embereket irányíthatnak így. Ez borzongató.
De nem kell messzire mennie, a tananyag elején is vannak érdekes dolgok.
- Most a víz részecskéi jönnek - nem találja a szakszavakat, de reméli, a tanár így is érti, mire gondol.
- Nagyon érdekes, hogy ki lehet szűrni a mérgeket a vízből - finoman már előre mentegetőzik -, de az szerintem érdekesebb volna ízeket létrehozni. Azt is lehetséges? És megtanulhatom?
Nem gondolta, hogy a közeljövőben azon kéne aggódnia, hogy megmérgezik. Persze lehetne élő ivóvíz-szűrő is.
- Miért nem oldják meg az ivóvízhiányt az elemi mágusok? - teszi fel morfondírozva a kérdést. Az ide vezető gondolatsorozat a fejében maradt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Vidáman hallgatta a fiút, miközben érzékelte, hogy az állatkának idő előtt sikerült lekötnie a figyelmét. Valószínűleg a víz elemet érzi rajta, így egyáltalán nem tartózkodik tőle, pedig megesik, mikor nagyon fúj egy állat az ellentétes elemre, akkor mogorvább a tetramágussal. Bár láthatóan itt ez nem áll fenn. A visszakérdésre ráemelte tekintetét. Majd egy nagy levegővel gyorsan felelt is.
- Köszönöm, én is, lassan sikerül mindent elintézni és több időm lesz rátok, nem lesznek ilyen sűrű napok.
Kacsint rá Manóra és a kisállatra, miközben a legnagyobb türelemmel tűri, ahogy az egyik kedvenc cipőjét kinézte magának a kis szőrmók is. Ahogy egyet lép, kicsit hátrál az állat, bár nem tágít úgy tűnik. Besétál a víz részére, most azonban nem olyan intenzíven ez veszi őket körbe, hátrasétál a babzsákfotelekig, majd az egyikbe leül, bevárva Manót, csak akkor tér rá arra, amiket közben hallott.
- Valóban ott tartasz, de ez persze nem szentírás itt, nálam. - Mondja bátorítóan, hiszen ha valaminek nagyobb kedvvel vágnak neki a diákok, a haladást is könnyebb elérni, így gyakran velük együtt alkotja a tanmenetet a gyakorlati órákon. Persze a lehetséges keretek között. - Lehetséges, és igazából a vízmolekulákon túl idei anyagod az összetétel is. Esetleg kezdhetnénk azzal, ott a sós vízből édeset és fordítva kell. Ezzel megalapozható, és ha gondolod mutatok pár gyakorlatot további ízekre óra második felében.
Mondja végig, várva a beleegyezést, igazából az, hogy most odaállítja különböző vizekhez, hogy próbálja meg megszűrni és elválasztani mi jó, mi sem olyan, amire egy másik órát is rászánhatnak, hiszen van még bőven az évben. Közben a nagy kérdésre is rákoncentrál, amit sajnál is, hogy nem tud pontosan megválaszolni, csak egy pillanatnyilag ismert állásponttal behatárolni.
- Ez a kérdés régóta foglalkoztat kutatókat egyébként, de még nem találták meg az egyensúlyt, hiszen a nagy mennyiségű víz létrehozása a semmiből rengeteg energiát emészt fel, még több, képzett elemi mágus számára is. Akár végzetessé is vezethet, ha valaki nincs ereje csúcsán. A legtöbb vízhiányban érintett térségnek pedig nem is kis mennyiségre volna szüksége.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

öltözet

Manó iskolai tevékenykedését illetően próbálja a fejét a víz felett tartani - ez egy vízmágusra is érvényes kifejezés vajon? -, úgyhogy nem ér rá zavartatni magát, amiért Livnek ennyi a dolga. A gyakorlati tárgyak továbbra sem mennek neki. Az elemi mágián kívül, persze, de az nem lesz elég ahhoz, hogy végre sikerrel elvégezze a negyedik osztályt. Így hát - küzdve a többi tárggyal - nem igényel nagyobb figyelmet, mint amennyit Liv szentel neki, de próbál megértően nézni annak szükségtelen bocsánatkérésére.
Követi a tanerőt a babzsákfotelekig, és ha jelez a nő, ő is leül. Ecset, tekintve hogy korábbi játéka elsétált, látványosan otthon érezve magát galoppozik be a helyisége, és némi vizet gerjeszt magának a padlóból, most azzal játszik.
Beszélnek a tematikáról. Ez tök jófejség, hogy Manó is alakíthatja azt; itt igazán úgy érzi, azt tanulhat, amit szeretne. Nem úgy, mint mondjuk átváltoztatástanon. Kit érdekel, hogy lesz a tollból hajkefe?
Miután tisztázzák a részleteket, megkezdődik az óra - végre! Többféle folyadék kerül elé, látványra akármik is lehetnek. Nem tudja, pontosan mi a feladat, és hogy kéne csinálnia, de ez mindjárt kiderül. Közben pedig az őt annyira foglalkoztató kérdésre is megkapja a választ: Azt hitte, ő találta fel a spanyol viaszt, de valójában - ezt gondolhatta volna - mint megtudja, már régóta foglalkoznak ezzel nála sokkal okosabb emberek. A magyarázat is logikusnak tűnik. Egy sajnálkozó "értemmel" fejezi ki, hogy felfogta a választ, de nem boldog tőle.
Közelebb húzódik mai feladatához, és érdeklődően nézve vár a tanárra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Megvárta, még szépen Manó is felkészülhetett a feladatára és összeszedhette magát a kérdései után. Kicsit úgy érezte, ugyan megfelelő válaszokat adott, ez nem volt túl örömteli, azonban ezzel a kérdéskörrel egyelőre nem is foglalkoznak behatóbban. Tekintetét még egy pillanatig lefoglalja az állatka, majd egy mosoly után a négy henger alakú, zárt tégelyre koncentrál. Manóval kettejük közé helyezi őket. Mindegyikben ugyan annyi, ugyan olyannak kinéző külsőleg a folyadék. Annak ellenére, hogy Liv készítette elő, ő is megvizsgálta újra ás újra az erejével, hogy biztosra menjen, jó sorrendben helyezte ki. A feladat lényege igazából az elmélet elsajátítása, ami még ezen év elején volt Manó számára, hogy gyakorlatban is képes legyen használni. Két kis tégely pedig már előrelendítheti őket az ízekhez is, de erről majd később.
- Az lesz a feladatod, hogy beazonosítsd, mi van ezekben itt köztünk. Nyilván minél pontosabban sikerül, annál biztosabb az erőd és lesz könnyebb továbblendülnünk. Ha az segít, próbáld meg nem rögtön kitalálni mi az, hanem az érzett molekulákat sorolni, aztán összeáll a kép.
Mondja végig, majd leveszi kezeit az átlátszó edények tetejéről. Fel nem nyitja, úgy véli olykor az illat árulkodó, most pedig vegyük úgy, egy komolyabb, mély vízbe dobás szemtanúi lehetünk, ha sikerül. Figyelmét Manóra irányítja, és reméli, hogy sikerülni fog belelendülnie. Elég gyorsan fejlődő fiúcska és könnyű is vele dolgozni, szinte biztos benne, hogy nem fog csalódást okozni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

öltözet

Manó közelebb húzódik feladatához. A Liv és közte lévő négy tégely felkelti a kíváncsiságát. Liv szavaiból következtethet rá, hogy miféle problémával áll szemben, de hirtelen nem tudna felsorolni négyféle, különböző összetételű vizet, ami rá várhat az edényekben. Semmi baj, alaposan meg fogja vizsgálni őket. Úgy érzi, készen áll rá, hogy apró részleteiben "olvassa" a folyadékot, és lássa a különbséget. Persze ott motoszkál benne az örökös kétely is: fel fogja ismerni, ha rátalál?
Megkapja az utasítást a kezdésre, így még közelebb lapul a babzsákfotele oldalához. Ha belenyúlhatna a vizekbe, könnyebb dolga lenne. Ecset megérzi az izgalmát, otthagyja a víztócsát a földön, és gazdája lábához csüccsen le. Ő is a tégelyeket figyeli.
Az első zárt edény Manót meghökkenti. Liv tanácsára molekulákat próbál vizsgálni benne, de a víz olyan gazdag a különféle elemekben, hogy hirtelen túl sok információ zúdul a fiúra. Ez így nem fog működni. Elengedi a képet, és újra próbálkozik, ezúttal a megszokott csapvízhez próbálja hasonlítani azt. Így több sikerrel jár, és ahogy puhatolja, mi a különbség, megérti a legnagyobb eltérést.
- Ez sós víz - mondja.
A második tégely, mintha az előző negatívjaként lett volna idetéve, tisztaságával, "ürességével" éles kontrasztot alkot a tengervízzel szemben.
- Ez ionmentes víz - állapítja meg. Nem azért, mert annyira otthon lenne a kémiában. Ezt a tudását gyorsan frissítenie és bővítenie kell, ha tovább akar haladni az elemi mágia ezen ágán. Anyukája szokott ilyet inni.
A harmadik folyadékos üveg vizsgálatakor az első reakciója, hogy ezt nem ajánlaná senkinek meginni. Valamiféle piszkosságot érez benne, de mélyebben meg kell vizsgálnia, hogy értse, mi lehet ez. Annál tisztább, mint amit a bogolyfalvi tavacskában érzékelt - abba nem is szívesen menne bele -, de jobb ötlete nincsen. A piszkos víz mégsem valami korrekt fogalmazás volna tőle.
- Ez talán tóvíz - mondja határozatlanul.
A negyedik tégely az, amelyet tényleg kénytelen apró alkotóelemekből összeépíteni, megérzései semmit nem mondanak neki. Sunkija a lábához dörgölőzik, Manó lenyúl és szórakozottan megvakargatja az állat füle tövét.
Tanára legalább olyan folyadékokat tett elé, amelyekkel már találkozhatott. Ezzel például az uszodában.
- Klóros víz? - most a legbizonytalanabb.
- Ehhez tényleg ismernem kell a részecskéket jobban - szabadkozik. - Régen tanultam kémiát, és...
A tetramágus sejtheti, mennyire tanul egy tinédzser komolyan az általános iskolában, még ha az egy üzletemberek csemetéinek kialakított magánintézmény is. Emiatt sajnos Manó képtelen volt sorolni a molekulákat, ahogy tanára javasolta.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Amikor esik az eső, te pedig átestél egy hajnali edzésen, na akkor nincs kedved beadandót csinálni. És erre vannak az olyan barátok, mint Árpi. Mert bizony, Hajnalka unokatestvére a legjobb barátom, hát ki gondolta volna, hogy ilyen szoros kapcsolatokat fogok kötni a Köröndiékkel. Ilyen vagy olyan okokból.
Fogalmam nincs mikor süllyedtem le idáig.
A melegítőmben hoppanállok fel, mert nincs az a Merlin szakálla, hogy én kitegyem a finnyás orrom a sárba, szóval ja. Ahogy megjelenek az épület kapujának szárazabbik oldalán, el is kezdem keresni az én drága lelki társam. Némi kérdezősködés után meg is kapom a drótot, mire full lelkesen kocogok fel a teremig - mert engem csak így hajt a tudásvágy. Nyilván. -, majd nyitok be rajta. És tádá, ahogy meglátom, el is terül az arcomon a legbarátságosabb vigyorom, ami még egyáltalán nem feltűnő. Nem buta a gyerek, vigyázni kell vele. Veszélyes.
- Szia Árpi - a neve még mindig túl magyar az én nyelvemnek, de azért próbálkozom, és ez értékelendő nálam. Le is ülök mellé, a  fejem oldalra biccentem, hogy jobban lássam az arcát. Meg észlelje az érdeklődésem, mert én ebben a pillanatban nagyon érdekel, hogy mi van vele.
Amennyiben olvas valamit - mert mindig olvas valamit, nincs olyan, hogy ne legyen nála egy enciklopédia akármiről
- Hogy vagy? - akkor szépen megvárom, hogy befejezze a bekezdést, vagy az oldalt, és rám szentelje a figyelmét. Mert én ilyen kedves vagyok. És nagyon kell nekem az a beadandó.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Unalmas, szürke hétköznap volt, olyan, amikor még az Árpi-félék sem magolnak semmit, hanem csak heverésznek egész nap a kanapén. Árpi ugyan nem süllyedt ide - hároméves kora óta nem telt el nap tanulás nélkül -, de a könyvtár helyett a tanulószobában üldögélt, vaskos lexikon helyett pedig egy újságot lapozgatott.
Az eső halkan kopogott az ablakon. Árpi lassan kortyolt egyet a kávéból, majd merengve kibámult az ablaküvegen, le a víztől csillogó tájra. Sokáig nem izgatta a látvány, pillantása hamar visszavándorolt az újságra.
Előtte az asztalon a Főzettani értekezések múlt havi száma hevert – ezt már mintegy szórakozásként forgatta (bár a környezetének, ami azt illeti, igencsak más fogalomképe volt a szórakozásról). Fáradt volt, de minden dolgozatát sikerült befejeznie (ez mondjuk nem volt meglepő, hiszen mégiscsak Dr. Köröndi Árpádról beszélünk, aki id. dr. prof. habil. Köröndi Árpád PhD elméleti részecskefizikus, egyetemi kutatótanár és Dr. prof. habil. Köröndi Árpádné DSc. kitüntetett szívsebész, egyetemi kutatótanár (mindketten a természettudományok, ill. az orvostudomány arany fokozatú kandidátusai, az MTA rendes tagjai) gyermeke. Laposakat pislogott, legszívesebben aludt volna egyet. A gondolkodás lefárasztja az agysejteket, így Árpi viszonylag sokat aludt (hogy aztán újult erővel térjen vissza a kockasága).
Azt, hogy Adrian mellette állt, csak akkor vette észre, amikor már megszólította. Elmotyogott egy sziát.
- Voltam jobban – ásított egyet a hogylétét firtató kérdésre, majd becsukta az előtte fekvő újságot (ritkán tett ilyet). – Hát veled mi újság? – kérdezte tompán, majd ivott még egy kortyot. Kellett a koffeinforrás, Árpi úgyis ritkán jutott metilxantinhoz. Ha mégis, agyi teljesítményét nem nagyon fokozta (igaz, ezt nehéz is lett volna tovább fokozni), de az ízét szerette.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Árpi a legokosabb ember az ismerőseim közül, még magam is beleértve. Ezen igazából nem sok szégyellni való van, tekintve, hogy Árpinál okosabb embert nehéz lenne a bolygón, ha Stephen Hawking-ot nem vesszük figyelembe. Bár én azért szívesen megnézném őket egymás mellett. A válaszára felvonom szemöldökeim, de nem igazán kötök bele. Minden bizonnyal nehéz munka lehet mozgásban tartani annyi haszonképes neuront. A kérdésre megvonogatom vállaim, lepakolom magam mellé, felhúzom a pulóverem ujját a könyökömig.
- Hát velem sem sok. Nemsokára lesz meccsem, arra készülök - jó, hát igazából ez nem annyira nagy újdonság, de több mint a semmi. Én meg amúgy szeretem a meccseim, meg az azokra való hajtást. Egy ideig kopogok ujjaimmal az asztalon, gondolkodom, halogassam-e még a témát, vagy inkább térjek rá egyből. Végül inkább belecsapok a közelébe, gondolván, Árpinak van magától is annyi esze, hogy előbb-utóbb rájöjjön, akarok tőle valamit. A legtöbb emberrel azért állok szóba, mert akarok tőle valamit.
- Figyelj csak, van ez a feladat diplomáciából - és itt komolyan, a legszebb nézésemmel nézek rá. A lehető legszebbel. És legjobbal. Amit csak el lehet képzelni, hogy kitelik tőlem. - Arra gondoltam, hogy esetleg segíthetnél... ha megkérlek - annyira megerőltetem magam, hogy ezt így magyarul teszem hozzá. Én mondom, hogy megteszek mindent.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Az utolsó... talán. Az biztos, hogy ennyire még nem fájt egy edzés, a csuklóm, mintha cserben hagyott volna, minden egyes ütés marhára fájt, és szégyen, nem szégyen, ott kellett hagynom az edzést. Tudom, az sem tett túl jót, hogy annak ellenére, mekkora profik voltunk, a Colton gyerek elkapta a cikeszt, így meg lettünk fosztva a kupától. Pedig akartam, fú de nagyon, de nem baj... idény jövőre is lesz, addigra meg csak sikerül annyira összeszednem magam, hogy ne kezdőnek legyek titulálva.
Gyors zuhany után, szedem össze a cuccom, hogy a tanulószoba felé vegyem az irányt, mert ennek tetejében a vizsgák is a nyakamon vannak, bár hogy őszinte legyek, én nem feszkózok rá erre annyira. Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy Zója megnyugtatott afelől, hogy még egyetlen első éves se halt bele az időszakba, amit én őszintén csodálok.
Talán kissé meglep, hogy van ott bent még valaki, mikor én jövök, az általában egy kietlen táj, no de mindegy.
- Feszkózol? A vizsgaidőszak miatt? - pakolok le hát mellé, mert tök feleslegesnek érzem a távolságot tartani, mikor a vége úgyis az lesz, hogy valamilyen úton-módon szóba elegyedünk.
- Állítólag a tanárok ilyenkor engedékenyebbek ám, vagy... nem olyan szigorúak, mint nap közben, meg elvileg a vizsgák se olyan marha nehezek - igen, próbálom én megnyugtatni, még rá is mosolygok, miközben megvonom a vállaim.
- Szóval felesleges parázni, sőt nem is érdemes, még a végén vérszemet kapnak, ha meglátják, hogy félsz - vigyorodok el, mert a tanerők többségéből - köztük a HV-mből is -, ezt simán kinézem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

- Csak ne próbálj meg puskázni. Az lehetetlen, és egyből ki is vágnak, viszont a kreativitást meg nagyon díjazzák. Nekem is egy felsőbb éves mesélte ezt, akinek nagyon adok a szavára - gyorsan tisztázom is, hogy honnan tudok ennyi mindent. Engem Mina meg Franci rendesen felkészítettek, Zója meg abban segített, hogy ússzam meg a vizsgapánikot, így tényleg sztoikus nyugalommal vágok neki az időszaknak. Persze, az sem elhanyagolható, hogy biztos vagyok a tudásomban, meg hogy rendesen tanultam egész évben. Csak azok parázhatnak, akik ellinkelték.
- Én is elsős vagyok. Csak engem kiképeztek a nagyobbak, úgy hogy sokkal szerencsésebb is. Ha meg nagyon izgulsz, keresd fel Zóját, a pszichológust. Hatalmas arc a nő, és nagyon érti a dolgát, ilyenkor meg főleg szívesen segít, engem is ő látott el tanácsokkal, ezért sem feszkózom túl - kényelmesen dőlök hátra a széken, kinyújtva a lábaim, elégedett vigyorral nézek a lányra.
- Egyébként Ráhel vagyok, navinés prefi... ja, így elsőben, ami totál gáz, mert nem tudok megbüntetni senkit, aki idősebb nálam - igen, most már csak nevetek ezen, jövőre már másképp lesz... vagyis nagyon remélem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Sam

Az új fogadalmam szerint csak akkor találkozhatok Ash-sel, ha végeztem a tanulással. Nem előtte, nem alatta, csak és kizárólag utána. Egyrészt, mert maximalista és rengeteget tanul, másrészt meg, mert ha ott van, akkor nem tudok rendesen koncentrálni, és ha én nem tudok koncentrálni, akkor zavarni kezdem őt, és bár nem mondja, tudom, hogy zavarja. Így annak érdekében, hogy minden vizsgája kiváló legyen, engedem, hogy most az első számú szerelmével, a tankönyvkészletével randizzon. Nekem még nincs kiírva minden vizsgaidőpontom, így még csak tanulgatok,  próbálok rákészülni arra, hogy beüljek megírni a vizsgákat. Állítólag a hoppanálás kegyetlen. Szomorú gondolat, mert szeretném, ha jól menne, utálok ugyanis hopp - porral utazni, folyton piszkos leszek és hányingerem lesz tőle. Az LLG jegyzeteimmel érkezek meg a tanulószobába, ahol meglepő módon nincs más, csak egy lány. Pedig azt hittem, ilyenkor tömve lesz.
- Szia, Révay Franciska vagyok, Franci. Örülök, hogy megismertelek, Sam.
Köszönök neki én is vidáman, majd lepakolva a cuccaimat a könyvespolchoz lépek, hogy keressek pár használható könyvet a témában. Mondták, hogy van itt bent egy sárga borítójú könyv, amiben hasznos jegyzetek is találhatóak, olyanok, amiket évek során diákok jegyeztek fel és tökéletesítettek, azért, hogy segítsék egymást.
- Áh, megvagy!
Mosolyodom el szélesen, és levéve a polcról őt és még két társát, sétálok vissza az asztalhoz, ahol a többi cuccomat hagytam. Nem sok kedvem van hozzá, de hát azért teszem, hogy ne bukjak, mert még a végén Mr. Everett gáznak gondol és szakít velem.
- Mit tanulsz?
Érdeklődöm, mert pont ennyi kedvem van tanulni. Szívesebben ismerkedek, hiszen tényleg ráérek még, sok nap van vissza addig, hogy azt mondják, elfogyott minden lehetőségem a vizsgázásra. Remélem őt sem zavarja, hogy inkább hozzá beszélek, mint, hogy tanulnék.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba