Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Leon nem gyakran szokott kiöltözni, de mikor igen, akkor nagyon. Most is éppen, mint a beköltözése napján, magára öltötte a csodálatos, színpompás öltönyét. Szerette hordani, még ha nem is volt egy mindennapos viselet, sőt, talán éppen ezért. De nem könnyű megérteni a német gondolkodását, sokszor jómaga sem igazodott ki rajta, így ezt most jobb lesz, ha elengedjük.
Az órái befejeztével magához vett némi táplálékot, amit leginkább úgy lehetne jellemezni, hogy elrágcsált három gumimacit az ágyán ülve, meg egy félszáraz kókuszgolyót, mielőtt még nekivágott volna a nagy útnak, hóna alatt a minitevével.
Szerette a kastély ezen részét, mások szerint ronda volt, Leont pedig inkább megnyugtatta. Ő Berlinben volt szoktatva, így nem lepte már meg semmilyen építészeti stílus. Mások számára a szűk lépcső talán nyomasztó lehetett volna, Timet megnyugtatta, mert semmi nem állhatott lesben rá. Még éppen időben volt, ami nála egészen ritkaság számba ment. Az emberek szája nyitva maradt, ha ő ott volt, kellő időben és helyen. Most mégis néptelen és csendes volt a központi helyiség, mikor a fiú betoppant. Nem is teljesen értette, csak csendesen körbepillantott, mielőtt pár óvakodó lépést tett volna a Terro szárny felé.
Mikor belépett végül az ajtón, kellemesen megborzongott. Szerette, mikor a környezete barátságos volt, Berlin parkjaiban is sokszor időzött, hogy a betondzsungel ne fojtsa meg elevenen. Ahogy beljebb tesz pár lépést, végre felfigyel Livre is és szélesen elvigyorodik.
- Szép napot tanárnő - köszön, nyomában Twix aki most is lelkesen eregette a rózsaszín buborékokat. Tim lerakta őt, miután felértek a lépcsőn. - Hogy van mindig?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Liv éppen elmerült volna a saját kis nyugalmának szigetében, amikor egy fikusz hatalmasra fejlődött levele az ölébe nem nyúlt jelezve, hogy bizony érzi, még valaki érkezik. Elmosolyodott még csukott szemmel, aztán a lábait lelógatta a rögtönzött hintaágyáról úgy nézett a bejárat irányába. Nem kellett sok idő, hogy az igen színes egyéniségnek mondható fiú belépjen, a növények pedig maguk mögött elzárják az ajtót. Ez bizony privát óra lesz. Kedvesen és ismerkedően fogadta őt a környezet, ahogy Livvel is tette, egész sokáig kísérte Twixet is egy lila színben pompázó mágikus növény, ami magából kör alakú, kellemes illatú füstöt eregetett. Ez állatok és nem csak emberek számára vonzó.
- Szervusz Leon - köszöntötte egy kedves mosollyal, hogy aztán összefűzze kezeit az ölében, miután intett, hogy ő is üljön le bátran. A növények közben már összeálltak egy hasonló ülőalkalmatosságnak éppen Liv mellett.
- Sokkal jobban leszek, amint tegezni fogsz. Köszönöm kérdésed, remekül. Szia Twix, gyere, hoztam neked valamit… - Kimért intésekkel figyelte a kis teveszerű lényt, majd a zsebéből némi speciális tápot potyogtatott elé, csak ezután figyelt fel a fiúra ismét. Megvárta még elhelyezkedik ő is úgy, ahogy neki kényelmes, ő maga pedig megszabadult a kabátjától, hogy aztán a figyelmét már tényleg az órának és Leonnak szentelhesse. - Hogy haladsz a gyakorolgatással? Akad valamivel gond?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Leon kivételesen időben érkezett, hogy ez szerencse volt, vagy sajnálni kéne miatta Livet, azt mindenki döntse el saját maga. Minden esetre ő örült neki, mert nem kellett elnézést kérnie. Nem, mintha amúgy megtette volna, a legtöbb tanár már rá kellett ébredjen, hogy Timnél érvényes az "örüljön, hogy késtem, eredetileg el sem akartam jönni"-elve. De most ő és Twix is időben és jó kedélyállapotban érkeztek meg a gyakorló terembe. A növények el is nőtték az utat, barikádot képezve a páros és a külvilág közé. Szerencse, hogy a német legalább a szűk helyektől és a bezártságtól nem félt.
A növények barátságosan kúsztak mellette pár lépésen át, egy indát még meg is cirógatott a mutatóujjával, csak amolyan futólag, érintőlegesen, mielőtt az eltűnt volna. Twix halk nyökörgéssel figyelte a virágot, amely lila füstöt eregetett, mielőtt az éppen elkényelmesedő fiú után sietett volna, szedve páros patáit.
- Megszokás, entschuldigung. - Leon még kedvesen rá is mosolygott, ahogy egy kicsit hátradőlve figyelte az egyből hűtlenné váló tevefajzatot. Mert ugye ő döcögős mozgásával irányt váltott és lelkesen kezdte ropogtatni az elé ejtett tápot. Szerette a nasikat, amiket Livtől kapott, különlegesek voltak. Pár pillanatig gondolkozott, még figyelte is a tanerő kabátját, mielőtt kissé megrázta a fejét. - Öm, igen. Persze, igyekszem sokat gyakorolni. Hát, a föld alakítgatása nem annyira egyszerű. Már hogy... mikor így a... halmazát, vagy mit kell. Szóval a minőséges bigyó.
Próbálta érzékeltetni, hogy miről is van szó, de nem sok sikerrel, bemutatni meg mégsem akarta. Twix megint rábüffentene egy zöld buborékot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Liv nem zavartatta magát várakozás közben, különösebb aggodalma sem volt. Nem tartozott soha azokhoz a tanári karban, akik véresen komolyan veszik az időt és imádják a diákok vérét, pontjait és jegyeit ezért szívni. Ő ezt meg tette óra keretein belül eleget, nem beszélve a vizsgákról. Persze sajnos, vagy sem, könnyen meggyőzhető volt róla, hogy ne akarjon valakinek rosszat, megvoltak a maga keresztjei. Mint az, ahogy végigpillanott a mestertanoncon mosolyogva, majd a tekintete a kisállara siklott mosolyogva.
- Semmi gond, csak utálom. Ezt az 50 éves professzorokra találták ki - jegyezte meg elhúzva a száját, mert bár a harmincadik életévébe gyalogol éppen, nem érezte úgy, hogy ez nagyon látszana. Lehet csak a rengeteg mágia benne, de teljesen le tudott dobni pár évet szóban, ha szükséges volt. Mint a gyerekei apja mellett, aki egy nyolcassal alatta van. Nem számít, inkább adott némi harapnivalót a kis állatkának, aztán Tim szavaira koncentrált.
- Látom neki is megvan a véleménye... Akkor azt hiszem, azt gyakorolhatnánk kicsit, de előtte… bemelegítés… - mutatta fel az ujját, hogy pillanat, már is magyarázza tovább, csak a kaktuszért nyúlt, ami szerencsétlen éppen az utolsókat rúgta. Maga elé emelte a cserepet Timnek nyújtva, ha a fiú közben helyet foglalt a növények alakította fotelszerűségben.
- Rendbe hoznád szegényt?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Liv jobb szerette, ha tegeződtek. Ezt nem ártott megjegyeznie, de Leon nem volt buta gyerek, csak szétszórt. Szóval gyorsan felvéste a kicsi fejébe, néhányat bólintva maga elé. A nő közben Twixet vette alaposabban szemügyre, aki lelkes kerregéssel vette el a neki szánt falatokat. Nem volt rosszul tartva, Tim nagyon is szerette, ha pedig ez igaz volt, akkor figyelt is.
- Megkérdezném, hány éves vagy, de azt mondják ezt nem illik - jegyezte meg Tim, a tekintetét még mindig a pupubabán tartva, aki egy buborékot böffentett, miután legyűrte a már-már száraz csemegét. Tim rosszalló pillantást vetett rá, ő is tudta, hogy nem profi benne, mégsem ostorozta magát. Erre a kis párosujjú képes és rábüfög!
- Igen, mindig, mindenről. Bár még nem tudom, a rózsaszín bubi mit jelent - mélázott el pár pillanatra, de aztán felkapta a fejét a mozdulatra. Nem félt tőle, hogy a tanárnő majd bántani fogja, de reflex volt nála, hogy a mozgásra ugrik. A kacsák így esélytelennek bizonyultak ellene, legalábbis, ebben reménykedett. Kissé hezitálva átvette a nőtől a kaktuszt és a cserepet a combjai közé fogta, hogy biztosan ne essen le, még akkor sem, ha éppen béna és csúsznak az ujjai. Meg szokott esni.
- Megpróbálhatom... - nyelt egy nagyot, de ezzel kapcsolatban voltak kétségei. A jobb kezét finoman a cserép peremére helyezte, így az ujjbegyei a földbe mélyedtek. Lehunyta a szemét és vett egy mély levegőt, érezte, ahogy kitágul a tüdeje. Próbált minél erősebben a növényre koncentrálni, szinte érezte is azt a halvány, szikrányi életet a kaktuszban. Aztán erősen koncentrált rá, elképzelte, ahogy a növény ismét életre kel, zöld és barátságos lesz. Már, amennyire erre egy kaktusz képes, azért megölelni nem szerette volna. Csak erőt adni neki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

A tekintete csak akkor eresztette el a kis lényt, mikor meghallotta Tim morfondírozását a kor kérdésében. Felnevetett, majd az utolsó falatok után vissza is ült a helyére végignézve ismét a navinésen. Megkérdezhetné mi a tippje, hagyhatná homályban, de akár egyszerűen csak el is engedhetné, ahogy illik. De sosem volt csendes, túltolt erkölcsű nő. Szégyen, nem szégyen, semmi oka nem volt a korán a saját megjegyzéseit leszámítva problémázni, amúgy is elég fiatalnak mondható a tanári kar, ő maga már az idősebbeket erősíti.
- Éppen hússzal kevesebb, mint az imént említettek - mosolyodott el lágyan, lassan, ahogy az indák mozgolódva alatta fonódtak szorosabbra, mikor a testsúlyát ismét rájuk helyezte. Szerette, hogy itt minden ilyen könnyen alkalmazkodik és irányítható. Nem csak segítség, de kellemes érzés is volt, nyugtatta a benne lévő dominanciát a természet.
- Van egy könyvem, amolyan szótár a föld elemű lényekhez, róla is található elég sok dolog benne, legközelebb ha arra jársz, kopogj be az irodámba és odaadom - mondta kedvesen, hiszen ezért is volt itt. Amiben tud, segít a tanoncoknak. Helyettük nem tud tanulni és fejlődni, de ha arról van szó támogat és motivál. Ezért is jött talán most a feladat, melyet Timre szabott ki. Csak látni akarta némileg stresszhelyzetben - hisz ha nem számolnak a kéréssel, akaratlanul is olyan - mire is képes.
- Csak nyugodtan, van időnk és ha bármit kérdeznél közben, azt is bátran.
Lassan intett a növényeknek, így azok elhúzódtak, véletlenül se vonják el senki figyelmét, a nasi pedig lekötötte a kis teveszerű lényt, így a fiú koncentrációja zavartalan lehetett. Ezt végig is követte, érzékelve, mikor is aktív az eleme és dobja magából az energiát tanonca.
- Most pont jó - közölte finoman rá is pillantva, elrontani nem lehet, de pont elég volt, hogy a növény megint kezdje visszanyerni a színét és Leonnak is elég ereje maradjon még egy-két dologra. - Szép... nem kell félni, bátran mehet, amennyire érzed, a növények hálásak, és amikor sok, azt viszont fogod érezni, nem lehet elrontani. Nézzük meg a föld formáit?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Nem akarta megsérteni a nőt, egyszerűen nem szokott ilyesmiken aggódni. Tőle kérdezhettek bármit, onnan kezdve, hogy mi az anyja neve, egészen addig, hogy mekkora a lába vagy milyen cigit szív. Az illető őszinte választ kapott, ha Tim tudott magáról.
- Akkor még nagyon fiatal - jegyezte meg és így is gondolta. Németországban nem nagyon voltak olyan tanárai, akik még nem töltötték be legalább a negyvenet. Kissé vissza is mosolygott a tanárra, majd inkább a kis tevére terelte a figyelmét.
- Azt megköszönném, jól jönne néha egy kis plusz segítség. Nem nagyon igényes, de nem mindig értem meg elég hamar, hogy mit akar - piszkálta a nadrágját Tim kicsit, de nem akarta elárulni Twixet, aki a szőnyegére potyogtatott. Helyette inkább a neki kiadott feladatra kezdett el koncentrálni. Nem volt egyszerű a számára, mert ilyenkor mindig stresszesebb volt. Szeretett volna jól teljesíteni, megtanulni uralni az elemét rendesen.
- Azt hiszem, egyelőre nincsen kérdésem. - Helyette az elméjét próbálta minél inkább kiüríteni, ebben pedig már nagyon nagy gyakorlata volt a múltjában. Jobbára csak múltbéli élményt kellett felelevenítenie. Lassan elkezdte átadni az energiát a növénynek, nem is volt teljesen tudatában annak, hogy is csinálja, de érezte az áramlást kettejük között. Szerette a képességét, Liv hangja sem tudta teljesen kizökkenteni ebből. Végül lassan levette a kezét a kaktuszról, felfüggesztve a folyamatot és a kis cserepet a nő felé nyújtotta, kis, de büszke mosollyal.
- Igen, az jó lenne. Nem tudom, hogy szokták ezt gyakorolni, kissé bonyolultnak is érzem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Már nem sok van a vizsgaidőszakból, de azért nem árt kicsit tanulni a maradék két vizsgámra. Még az önismeret és a csillagászat maradt, ezek nehezebbek. A másik három sikeresen megvan 100%-ra, anyáék nagyon örültek neki. Úgy tűnik, hogy nagyon jól megy a suli, ennek én is örülök.
Most kissé ködös és esős az idő, nem is tavasznak tűnik, inkább a tél távozik nagyon lassan. Ezért inkább bent maradok, mostanában nem is sétálgattam kint, csak ha muszáj.  Kicsit meg is vagyok fázva, így épp egy bájitaltankönyvet bújok, hátha találok valami bájitalt a gyógyulásra. Tudom, ott a tea, de attól nem fogok meggyógyulni, maximum jobban érzem magam a melegtől. Tudom, elmehetnék a gyengélkedőre, de ezt én magam akarom megoldani. Ha már bájitaltanon pár dicséretet már kaptam a tanártól, talán fog menni egyedül is egy kis kotyvasztás. Az egyik kényelmes fotelban ülve olvasgatok törökülésben, hátamon egy takaróval.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Varga Nóra

Összességében meg voltam elégedve eddig a diákjaim vizsgaidőszakban nyújtott teljesítményével. De azért arra is kíváncsi voltam, hogy hogyan készülnek fel. Ezért úgy döntöttem, hogy ellátogatok a tanulószobába, és kicsit elvegyülök a vizsgára készülők között.
A tanulószoba egy kiváló hely volt arra, hogy az ember megtanulja, rosszabb esetben bemagolja az elméletet. Gyakorlásra viszont teljesen alkalmatlan volt, pedig az lenne igazi, ha a tanultakat rögtön a gyakorlatba is átültethetnék a diákok. Ezen még valahogy túllendültem, de a falak ocsmány kék színén már nem tudtam. Gyorsan le is huppantam egy zöld fotelba, hogy valahogyan feldolgozzam ezt az emberiség elleni merényletet. Biztos valami levitás döntött a színről. Ekkor vettem csak észre, hogy velem szemben Nóra ül, az egyik diákom, aki igazán ügyesen szerepelt a vizsgán. Egy vaskos bájitaltan könyvet bújt éppen, amit ezer közül is felismertem volna.
- Van, ami sosem változik. Bájitaltan vizsga Felagundnál? - kérdeztem rá fennhangon, nem érdekelt, ha megzavarom a lányt. Az öreg generációkat tanított bájitaltanra, tegyük hozzá, hogy véleményem szerint nem valami eredményesen. Nekem mindig olyan érzésem volt az óráin, hogy egyszerűen nem tudja átadni azt az állítólag fene nagy tudását. És akkor tanév végén menetrend szerint jöttek a szívatós, maratoni hosszúságú vizsgák. Úgyhogy csak részvétet tudtam érezni Nóra iránt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Már épp nagyon belemélyedtem a könyvembe, amikor valaki megszólal. Összerezzenek, majd felnézek.
- Szerencsére nem vizsga, csak kicsit megfáztam és szeretnék majd csinálni egy gyógyító főzetet. Sose árt a gyakorlás - rámosolygok a tanár úrra, majd egy nagyot tüsszentek egy zsebkendőbe, hogy nyomatékosítsam szavaimat. Ez a fránya megfázás... Pedig szedtem immunerősítőket, de ezek szerint nem értek semmit. C és D vitamin, meg persze egy kikevert tabletta, amit a gyengélkedőn osztottak a tél elejétől. Mindet bevettem, de engem is elkapott a nátha. Sajnos ilyen a tél, részben ezért utálom. Meg persze mert hideg van és sok ruhát kell felvenni, ha ki akarok menni. De néha nincs kedvem hozzá, így valószínűleg a múltkori hógolyózáskor fáztam meg, mikor se sál, se sapka, se kesztyű nem volt rajtam. Azt hittem, nem lesz semmi bajom, de sajnos tévedtem. Na nem baj, hátha kikúrálom magam és talán tanár úr is tud segíteni. Bár szereti, ha dicsérik, de ettől függetlenül nagyon tetszik, hogy a gyakorlatra teszi a hangsúlyt és nem az elméletre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Varga Nóra

- Egészségedre! - szóltam, miután tüsszentett a lány.
- Százszor inkább egy megfázás mint egy vizsga annál a vén fa*... akarom mondani Felagund tanár úrnál. Szigorú egy ember. - majdnem csúnyát mondtam az öregre, de hát sok pletyka keringett úgyis róla a diákok között.
- Na, és megtaláltad már a megoldást? Mehettél volna a gyengélkedőre is. - én persze tudtam egy hatásos bájitalt, de kíváncsi voltam, hogy mire jutott eddig Nóra egyedül. Olykor megéri egyedül végigszenvedni valamit, mert annál édesebb a siker. Gondolom Nóra gyakorolni szeretett volna azzal, hogy magától próbálkozik. Remek hozzáállás!
- Ha nagykorú lennél, a lángnyelv-whiskyt ajánlanám, nekem be szokott válni- nevettem fel hangosan. Amire persze néhány levitás pisszegésbe kezdett, hogy fogjam csendesebbre, itt egyesek tanulni szeretnének. Micsoda stréberek! Nem láthatták, hogy én nevetek, különben fülüket-farkukat behúzva kussoltak volna. Odamentem hozzájuk, és szépen tudtukra adtam, hogy húzzanak át a könyvtárba, ha valami nem tetszik. Öröm volt nézni, hogy mennyire be voltak tojva! Aztán visszamentem Nórához, és újból elhelyezkedtem a zöld fotelban.
- Mit meg nem engednek maguknak egyes diákok. Tiszta szégyen! Egy darabig most tuti nem jönnek vissza. - foglaltam össze a történteket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

- Köszönöm! - ezután kifújom az orrom, majd egy megjegyzést hallok Felagundra. Nekem se a kedvenc tanárom, így egyetértően bólogatok.
- Tudom, de egy kicsit gyakorolni akarok. Nem lehet olyan nehéz megfőzni egy ilyen főzetet, de egyelőre még nem találtam meg a megoldást. Túl vastag ez a könyv meg nincs jól rendszerezve. Ki a franc találta ki, hogy ábécésorrendbe kell írni a főzeteket és nem hatás szerint? - kicsit kiakadok, mert így nehezebb megtalálni. Keresővarázslatot meg még nem tanítottak nekünk, de még nem is tartunk ott. Meg hát úgy túl egyszerű lenne a suli, ha elsőben megtanítanák.
- Hát sajnos még nem vagyok nagykorú, így marad a kotyvasztás. Tanár úr véletlenül nem tud egy jó főzetet? - reménykedve nézek rá, hátha tudna segíteni. Bár ez elég valószínű, hogy tud, hisz jó a gyakorlati dolgokban, ez meg pont az. Azt se bánom, ha mondja, mit hogy kell csinálni, az is gyakorlás.
Ezután a levitások mondják Várffynak, hogy csendesebben, erre elküldi őket a könyvtárba. Kicsit felhúzom a szemöldököm, engem nem zavartak, de hát egy rellonos már csak ilyen, nem szépen elrendezi a dolgokat, hanem elküldi őket máshova. Ezután megszólalni se mernek, kicsit ijesztő tud lenni, ha a tanár úr felhúzza magát. Majd összefoglalja a történteket és leül mellém.
- Hát igen. De jó lenne végre, ha meggyógyulnék. Már nagyon unom, hogy melegem van és tüsszögök.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Varga Nóra

- A bájitaltannal foglalkozó könyvek sajátossága, hogy áttekinthetetlenek. Valamiért így alakult ez ki, és ragaszkodnak a hagyományhoz. - egyetértettem Nórával, hogy hagyományos úton nem könnyű megtalálni hatás alapján főzetek receptjét. Nem marad más, mit átnyálazni a teljes könyvet, de addig is tanulhat új dolgokat az ember, talán éppen ez a rendszerezetlenség oka.
- A Kalapkúra-bájital az, amit keresel. - azzal intettem egyet, és a lány kezében a könyv kinyílt a megfelelő oldalon. Imádtam, amikor pálca nélküli mágiával menőzhettem.  
- De nem tanultatok még erről? Nem egy bonyolult főzet. Talán a bikornisszarv-őrlemény a legnehezebben beszerezhető hozzávalója. A bikornisokról remélem azért csak tanultatok Legendás Lények Gondozása órán. - az itteni oktatás csődje, hogy egy ilyen igazán hasznos, de mégsem bonyolult bájitalról fogalma sincs egy harmadikos diáknak. Jobb helyeken már az előkészítősöknek van némi fogalma a Kalapkúra-bájitalról.
- A hozzávalók mellett persze ott van még varázslat is, ami kell a főzet elkészítéséhez. A mumusátok ellenátkáról van szó. Maga a mumusátok mond neked valamit? - ez a csínytevők egyik kedvenc varázslata, ami rögtön kellemetlen náthát és csöpögő orrot idéz elő a célszemélyben. Én is sokat szórakoztam vele még kölyökként. Gondolom hivatalosan nem tananyag, de felsőbb évesektől, idősebbektől elleshette akár Nóra is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

- Hát biztos azért van így összerakva, mert az írója így találja meg jobban a dolgokat. De aki nem tudja, hogy mit keres, az megszívta - mondom, majd tanár úr oda is lapoz egy varázslattal a Kalapkúra-bájitalhoz. Mindezt pálca nélkül. Basszus, pedig anya mindig ezt keverte ki nekem, de még sose figyeltem se a nevét, se az elkészítését. Úgy tűnik, itt az ideje.
- Sajnos nem, mert Felagund fontosabbnak gondolta életrajzok bemagolását az ilyen dolgok helyett. A bikornisokról már tanultunk, mondjuk én jobban képben vagyok LLG-ből, mint a többiek, mert anyukám magizoológus. Úgyhogy én etettem sárkányt, ültem hippogriffen, gyűjtöttem főnixkönnyet. Bikornist sajnos még nem láttam, de majd egyszer az is meglesz - büszkén sorolom a tapasztalataimat, hisz ennyit varázslényekkel egy átlag varázsló nem él át. Nekem meg ez a sok minden mind megvolt, mert anya engedett segíteni. Mondjuk ahogy egyre idősebb leszek, egyre több feladatom van és egyre inkább úgy érzem, hogy jó, most megcsinálom, de nem biztos, hogy ez lesz életem szakmája. Még nem tudom, hogy mi lesz, de majd kiderül.
Ezután egy kérdés is érkezik, én meg elgondolkodok. Hallottam valamelyik felsőstől, mindjárt eszembejut.
- A mumusátok a Commikulussimus, ha jól tudom. Az ellenátka... Na azt nem tudom sajnos - elhúzom a szám, biztos most jól beégtem. Na nem baj, hátha kapok segítséget. Kell azért tanulni is valamit, nem mehet minden elsőre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Varga Nóra

A Bájitaltan oktatás elszomorító helyzetén csak csóváltam a fejemet. Felagund maga volt az intézmény az intézményben, gondolom senki sem merte szembesíteni azzal, hogy a módszerei felett már rég eljárt az idő.
- Állandóan csak az a fránya magolás. - jegyeztem meg, hogy mennyire nem értek egyet a tanodában általánosan meglévő gyakorlatiatlan szemlélettel.
- Remek, hogy anyukád megismertetett veled ennyi mindent. Gondolom, hozzád is közel áll a magizoológia. - a szülők támogatása, a családi háttér rengeteget számított, pláne olyankor, ha az iskolában még az alaptudás átadásában is súlyos problémák mutatkoztak.
- Az átoknak a neve ellenére sok köze nincs a valódi mumusokhoz. Márpedig a Comikulissimus a valódi mumusok elűzésére szolgáló varázslat. - mosolyodtam el.
- De becsülendő, hogy logikusan gondolkoztál. - dicsértem meg a lányt, a mai diákok többségéből sajnos ez az alapvető képesség is hiányzott.
- Tudod mit? Bemutatom neked az átkot és az ellenátkot is, és akkor tudod gyakorolni. Már csak kísérleti alany után kell nézni. - körbetekintettem, és ki is szúrtam egy bambuló navinést.
- Hé, te! Gyere csak ide! Legalább hasznossá teheted magadat, és nem csak a levegőt szívod el mások elől. - szóltam a fiúhoz, akinek kicsit nehéz volt a felfogása, de lassacskán azért megértette, hogy mit akarok.      
- MU-cus ad NAU-se-am! - tisztán, jól érthetően, a hangsúlyokra különösen odafigyelve ejtettem ki a varázsigét, miközben pálcámat a célszemély felé irányoztam, és egy csepp alakot írtam le az óramutató járásával ellentétesen. Szerencsétlen navinésen rögtön megmutatkoztak a tünetek, és akkorát tüsszentett, hogy taknya-nyála egybefolyt. Rövid hatásszünetet tartottam, hadd szenvedjen még egy kicsit a fiú, mielőtt bemutatnám az ellenátkot.
- Mu-cus EX Nau-se-am! - szólt az ellenátok, a pálcamozdulatban csupán annyi volt az eltérés, hogy a csepp alak felfelé nézett, az irány pedig az óramutató járásával megegyezett.  
- Ilyen egyszerű. Most te jössz! - adtam át a terepet Nórának. Ki kell használnia, hogy a navinés ilyen készségesen rendelkezésünkre állt a gyakorláshoz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Várffy fejcsóválással nyugtázta a bájitaltan nem túl jó tanítását, de ez ellen nem tudunk mit tenni, Felagundot nem fogják kirúgni. Szóval inkább végigszenvedem az óráit és bárhol máshol többet tanulok. Mint mondjuk most.
- Igen, szeretem a magizoológiát. Bár nem tudnám egy egész életen át csinálni, így még keresgélem, hogy miben vagyok a legjobb. És majd utána eldől, hogy milyen munkát szán nekem a sors. Apa meg auror, szóval az SVK is jól megy, meg persze kiskorom óta varázsolgatok, otthon meg anyáék segítenek gyakorolni. Így gyorsan tanulom az új varázslatokat. - Nem tudom, hogy miért mesélek el ilyen infókat, de jó egy kicsit mesélni. A vizsgaidőszak miatt nem beszéltem annyit a barátaimmal, mint szoktam, talán ezért vagyok ilyen szószátyár. Mikor azt mondja, hogy tévedtem, kicsit elszégyellem magam. Azért ezt tudnom kéne, de nem tudtam.
- Basszus, pedig tudnom kellett volna. Remélem azért nem gondol tanár úr teljesen reménytelennek - rápillantok, hogy lássam, hogy reagál. A dicséretre kicsit elmosolyodok, majd mikor mondja, hogy megmutatja mindkét átkot, felcsillan a szemem. A takarót leteszem a fotelbe, én pedig felállok. Kicsit megborzongok, mert van egy kis hőemelkedésem és fázok, de így állva könnyebb varázsolni. Tüsszentek egyet egy gyorsan előkapott zsebkendőbe, majd figyelem a varázslatot. Hangsúly, szavak, mozdulat, mind az eszembe véstem. A fiú tüsszent egyet, a tanár átadja a terepet. A pálcám a kezemben van, a fiúra szegezem. Előbb a sima átokkal kezdem.
- Mucus ad nauseam! - közben a pálcámmal rajzolom a csepp alakot a megfelelő ritmusban. Szegény fiú hatalmasat tüsszent, szóval jól csináltam. Ezután jön az ellenátok.
- Mucus ex nauseam! - most pedig fordítva rajzolom a cseppet, ez is hatott szerencsére. Sóhajtok egyet, sikerült. Mindig könnyen ment a tanulás, bár elsőben és másodikban szenvedtem rendesen. De mostanra a sok gyakorlásnak hála egész jól megy a varázslás és nem kell annyit tanulnom. Megtérült a befektetett munka, ezért lett időm az Edictumra is. Már csak egy fiú kéne, mert már megtetszik egy-kettő, kíváncsi lennék, milyen egy kapcsolat. De még nem jött egy normális fiú sem. Na majd jövőre hátha találok valakit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Varga Nóra

- Nagyon helyes! Az arra érdemeseknek a varázslást nem lehet elég korán elkezdeniük. - bőszen helyeseltem arra, hogy a lány már kiskora óta varázsolgat, és a szülei is segítik. Rendes családoknál ez így megy, én is így nőttem fel, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy ma az vagyok, aki.
Egyáltalán nem tartottam reménytelennek Nórát, a vizsgájával bizonyított, máskülönben szóba se álltam volna vele. Valószínűleg több biztatásra lenne szüksége, hogy nagyobb legyen az önbizalma, mert a tehetség amúgy megvan benne véleményem szerint. Az apró dicséretem érezhetően jól esett neki.
Az átkot, majd az ellenátkot is szépen kivitelezte a lány, elsőre legalábbis túlzó lett volna ennél jobbat elvárnom.
- Bravó! Szép volt! - elégedetten tapsoltam meg a teljesítményét, ez is mutatta, hogy micsoda remek tanár vagyok.
- Ha egy kicsit jobban odafigyelsz az átok hangsúlyozásra, még durvább náthát tudsz majd okozni az ellenfeleidnek. - kacsintottam.
- Most már megpróbálhatod elkészíteni a Kalapkúra-bájitalt. De arra számíts, hogy a bájital mellékhatásként egy ideig füst fog szivárogni a füleidből, ez sajnos elkerülhetetlen. Sok sikert! - köszöntem el, és elindultam kifelé.
- Még egy dolog! 5 pont jutalmat ítélek meg az Eridonnak, amiért ilyen ügyesen helytálltál. Gratulálok! - fordultam vissza még, hogy utána már aztán tényleg továbbálljak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Elmosolyodott Tim megjegyzésén, de nem különösebben foglalkoztatta a kor kérdése. Ő tudta, amit tudott és remekül elélt azzal, amit a természet ajándékozott neki. Panaszra anyaként se lehetett oka, így lehet az sem hatná meg, ha valaki a negyvenes éveiben kérdezgetné tőle. Elég büszkén tud mindent vállalni.
- Ez előfordul, szokni kell, nem megy mindig egyszerűen az együttélés - vont vállat finoman, aztán el is gondolkodott, a könyv pontosan hol is hever. Ha visszament majd kikészíti, hogy az első adandó alkalommal ki is adhassa azt a kezei közül. Szeretett a tanoncoknak segíteni az állataik körül, sőt, ami azt illeti, volt már olyan, akinek a növényeivel is bíbelődött kicsit pluszban. Megérdemelték, hogy valaki pluszban segítsen rajtuk.
- Rendben - bólintott, aztán csak hátradőlve figyelte Timet és a cserepest. Nem voltak elvárásai vagy igényei arra, milyen eredményt kell produkáljon a fiú, inkább próbálta bíztatni és elmagyarázni, hogy nincs mitől tartani. Sokan nem hiszik el, de jót téve nehéz rontani. A természet pedig mindig hálás, sokkal inkább, mint mondjuk egy ember.
- Ügyes. A gyakorlást én szeretem praktikussá tenni. Hoztam egy üres cserepet és van nálam pár mag is, pillanat - kezdett el a zsebében turkálni, mire meglett a kis zacskó. - Szeretném, ha földet idéznél és megtöltenéd a cserepet. Nem kell egyelőre semmi különleges. Aztán utána jön a többi lépés. Megkapod a magokat, és sorban kell menned. Előbb futóhomok szerűvé kell majd alakítsd, ahogy a tetejére szórtad a zacskó tartalmát. Ekkor elnyeli a magot. Utána az lesz a dolgod, hogy tápanyagdús, a magoknak kedvező termőtalajjá váljon. Mindig koncentrálj egy dologra, itt érdemes a magra, mi lesz neki jó.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Aaa. - Csak magában bámészkodik csodálkozva. Pár perce már itt van, de még nem jutott el addig, hogy az első, nagy "hallból" továbbjusson akár a tanterem.. meg úgy egyáltalán bármelyik terem felé. "Szégyenszemre" sosem tanulta a tárgyat, nem érezte szükségét, hogy felvegye, így hát nem is volt oka soha, hogy ellátogasson a keleti szárnynak erre a részére.
Jó, nem mintha varázsló viszonylatban olyan nagy cucc lenne az efajta látványosság, de mindig érdekes új részeit felfedezni az épületnek. Biztos benne, hogy még sokkal nagyobb részén nem volt soha, mint amennyit már meglátogatott.
Nnnnaa mindegy, ennek örömére előkapja a felrúnázott telefonját, és csinál egy-két látványos képet a felette elterülő búráról és az oszlopról. Tetszik neki ez a geometriai vonal, olyan.. egyszerre modern és stílusos. Lő is egy selfiet gyorsan, aztán letelepszik a lépcsősor tetejénél lévő márvány(?) kiszögellésre törökülésben. Nem is biztos benne úgy sem, hogy merre kell menni - és ha tudná is, mi van, ha nincs nyitva? Szóval inkább bevárja itt a fószert, akivel találkozója van - és addig is kiposztolja a képet instára és facebookra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Új tanév, új fejezet, úgy néz ki, mindezt már Európában. Nem különösebben éreztem feszültséget vagy izgalmat, kifejezetten csak várakozó voltam, ahogy a minisztérium leveleit olvasgattam az elsődleges teendőkről még a szünetben. A tanárnővel, akit váltok, már találkoztam, bár ismertem már őt, szakmai téren nem ártott felvilágosítani mi és hogyan áll. Az új tanoncok - persze a régiek mellé - már hozzám kerültek, éppen ezért is volt mára találkozóm lebeszélve.
A tegnapi napom elég hosszúra sikerült, mert az egyik mágikus erdőben jártam a két ifjú elemi lényért, akik a lányok társai lesznek a tanuláshoz, a nehezebb dolgom a lunarival volt, aki még az éjjel mókásnak vélte a jégcsapjait a falba lövöldözni, ezzel addig zajongva, még fel nem keltem hozzá. Érezte, hogy nem én leszek a gazdája, nem is viselkedett túl kedélyesen. Most is morog rám, de csak egy sóhajjal megingattam a fejem, ahogy benyitottam a terembe, pár perc késéssel. Ennyi igazán belefér.
- Helló. Diána, igaz? - kérdeztem egyből a lányt, tagadhatatlanul érzékeltetve az akcentusom, ha akartam, ha nem. Alapvetően az egyik gyűrűm használom fordítónak, de régen beszéltem a nyelvet, egyszerűen évekig nem volt rá nagy szükségem. - Dustin vagyok, én fogok segíteni a gyakorlati óráidon - nyújtottam kezet neki, ahogy közelebb értem. A terme még nekem is új volt, egy pillanatra körül is néztem, csak aztán vissza a lányra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Annyira nincs belemerülve a telefonba, hogy ne tűnjön föl neki az érkező, főleg, mert a szokásos lépések mellett szapora lépéseket is hallani, sőt, az a feltűnőbb, ahogy a sima  kőlapot karcolják a négylábú körmei járás közben. Felnéz, el is pakolja a mobilt, nem akar túl bunkónak tűnni, meg aztán.. most lesz úgy is jobb dolga a posztolgatásnál.
Nem nagyon tudja, hova figyeljen. Egyrészt: uh. Nem kell nagyon kommentálni, még az a jó, hogy nem ül ki az arcára túl látványosan, mert túl sok befogadnivaló információt dolgoz fel épp. - De attól még uh.
- Üdv, igen, Eszterházy Dia. Kérlek, bánj velem jól. - A kézfogás mellé angolul teszi hozzá a formális félmondatot, jókedvű félmosollyal az arcán, mert ezt mindig is ki akarta próbálni. Tudja, így nem egészen tölti be formális funkcióját, sőőőt. Megfordult benne, hogy nem olyan jó ötlet, azért mégiscsak pedagógus, minden blablabla. De Dia nem szeret ellenállni a kísértésnek. Nem is nagyon tud.
Az apja utálni fogja. Azért pakolta be ide, hogy na itt majd rendet tanul, itt nem lesz akkora szerencse, hazai terepen, olyan lébecolás, mint külföldön. Csak arra nem gondolt, hogy a tanári kar, úgy tűnik, nagyon jó material öhh sokmindenre. És most plusz egy.
A másik pedig, ami teljesen lefoglalja, hogy..
- De aranyos.. - Fogalma sincs, mi lehet ez. De ha azt látja, hogy az állat nem morog rá, nem viselkedik ellenségesen, akkor egy pillanatra odatartja a kézfejét, biztonságos távolságra, hogyha akarja, az állat megszaglászhassa.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

A cserepessel az elvártnál jobban boldogult a német. Igaz, kissé émelygett a hirtelen megerőltetéstől, nem érezte magát jól tőle, de ez csak pár másodpercig tartott, míg vett pár nagyobb levegőt. Tudta, hogy jobban kéne vigyáznia a szervezetére, de egyelőre nem jött rá, hogyan is kéne nekiállnia. Abban biztos volt, hogy jobban jönne ki, ha mondjuk egészségesebben enne, de muszáj volt betolnia a fél kiló gumicukrokat, mikor éppen úgy hozta a kedve.
Megkapta az üres cserepet, amit aztán szintén az ölébe pakolt, az iménti kaktuszt helyettesítve vele, de erősen a nő szavaira figyelt, hogy véletlenül se maradjon le egy részletről se.
- Szóval idézzek földet, elsőre? - kérdezte, majdhogynem ismételve, amit az olasz mondott neki, aprókat biccentve, hogy érti, igen. Mély levegőket vett ismét, próbált békét és harmóniát elérni saját magával, ami az iménti bemelegítés után nem ment nehezen. Aztán alaposan megnézte a cserepet, körbeforgatta, az ujjait is végighúzta rajta, hogy ismerje minden egyes szegletét. Aztán az egyik kezével a cserepet tartotta, a másikkal azt a bizonyos, formázó mozdulatot tette a levegőben, amit már az első gyakorlásnál is. Erősen összpontosított, szinte ki sem nézte volna senki Timből, hogy ez megy neki, de lassan földdel kezdett feltelni a cserép. Kis, büszke mosollyal nyújtotta a tenyerét Liv felé, megmutatva neki a kezdeményt, hogy megkaphatja-e a magokat. Amennyiben igen, kiszedte őket a zacskóból, majd ismét a földre koncentrált, elképzelve, ahogyan a szemcsék kisebbek, szárazabbak lesznek, elcsúsznak egymáson, kissé talán még örvénylenek is. Ugyan az állag stimmelt, lassan átváltozott, de épp hogy megmoccant a cserépben. Aprót szusszant, majd erősebben koncentrált.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Az első apró, nevezze Liv nevén felmérés után már nagyjából be tudta határolni Tim erejét és képességét arra, hogy merre mozdulhatnak el gyakorlás címen. Ugyan ő maga gyakorta félti a növény és állatvilágot, azt is tudja, hogy engednie kell és oktató céllal figyelve ugyan, de hagyni, hogy a tanoncok is megfelelően kitanulják a magukét. Évekig nem értett egyet a kisállatajándékozással sem, de szerencsére őt cáfolja a rendszer és a kiskedvencek tényleg segítik a tanoncokat és még egy sem halt bele semmibe.
- Igen, az lesz az alapod, amiben és amivel dolgozol - bólintott is, ahogy végül az üres cserepet is már a fiú gondjaira bízta. Ő maga csak megfigyelő szándékozott lenni a magokkal a kezében, amíg túlesik a feladat első felén. Annak ellenére, hogy Tim, mikor megismerte sem a szorgalmával tűnt ki, neki úgy tűnt, jól halad, ha kicsit lassabban is, mint mások. Ügyes volt, csak voltak korlátok, amiket le kellett döntsön. Ilyen volt az ereje kihasználása is. Liv elismerően bólintott a földre, majd a zacsit átnyújtva figyelte a folytatást.
- Pihenj, ha szükséges közben.
Hosszabb idő volt, de megérték a percek, mert kezdett alakulni, bár egyszer eléggé kiszáradt a föld, talán kicsit jobban is, mint szükséges, akkor Tim vállára tette a kezét, hogy egy pillanatra lazítson és vegyen inkább pár levegőt, aztán hagyta, hogy tovább dolgozzon vele. Mára ennyit szánt, csak a magok kicsíráztatásáig kell eljutni, ami már csak másfél lépés. A föld lassan elkezdte elnyelni a magokat és bekebelezve szűnt a szemcsék mozgása is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Az, hogy ismét új tanárral kell ismerkednie - vagyis nem kell, csakhát mégis... - rádöbbenti, hogy nagyon, de nagyon régóta húzza ezt az elemi mágia tanulást. Persze Kamilla is rádöbbentette, amikor a rellonos végzett, és ő még mindig az alapokat próbálgatta... De nem mindenki tehetséges. Még akkor sem, ha különleges képességgel átkozta meg az élet. Mondjuk Brannek hála, már nem érzi annyira átoknak. A fiúval viszonylag sokat beszélgettek és a könyvek, amiket a TS ajánlott igencsak érdekesnek bizonyultak. Mostanra pedig egészen elfogadta, hogy ez az élete része. Az elmúlt vizsgaidőszakban pedig mindent megtett, hogy behozza a lemaradása egy részét. Sokat gyakorolt. Olyannyira, hogy végül a rendes vizsgáira nem is készült. Az eredményein meg is látszott. Bár kapott K-t is, az utolsó két vizsgán azonban csúnyán leszerepelt. Ez csak azért ciki, mert a mágiatörit és a reptant is szereti, de mindkettő eléggé tanulós. Még ha utóbbiról nem is feltételezné az ember. Szóval nem sikerült, és ez most év ismétléssel jár. De próbálja pozitívan feldolgozni. A legtöbb tárgyból jól állt tavaly és így legalább több ideje marad az EMre. Viszont az új tanár, az új oktatási mód meg a többi kicsit megijeszti.
Épp hogy megszokta Olive módszereit, most meg ismerkedhet egy újabbal. Nem az ő világa ez. De úgy döntött elébe megy a dolgoknak és nem vár addig, amíg Dustin - vagy ki! - veszi fel vele a kapcsolatot. Írt neki, hogy jön és szeretne gyakorolni. Megegyeztek az időpontban és most hogy itt van a várva vár nap, az elemi mágia terasz előtt várakozik a férfi megjelenésére.
Azt a pár fiút, akinek az a beteg ötlete támad, hogy meglocsolja egyetlen kézintéssel téríti el a tervétől. Nevezetesen a fiúkra visszairányítva a vizet, amit ráöntenének, fröcskölnének, fújnának. Nincs locsolkodós hangulatban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Nem igazán zavartattam magam a késés miatt, szerintem még sosem volt diákom, akivel nem teljesen hivatalos keretek között találkoztam és panaszkodott volna. Alapvetően a figyelmemmel eléggé jól kompenzálom ezt mindig és a lehető legtöbbet ki lehet hozni bárkiből a megfelelő motiválással. Ez mondjuk a négylábúra a lábam alatt nem volt túlságosan igaz, de csak egy mély levegő után megvakartam a tarkóm, és hagytam, hogy menjen a teremben egyelőre amerre lát. Ő helyette szaglászva bámult a sárga hajú lányra egyelőre.
- Örülök, Dia - húzódott széles mosolyra a szám, nem ez volt az első és az utolsó alkalom sem valószínűleg, hogy ezt hallom. Mert az angol egy igen udvarias nyelv, csupán ezért. Természetesen. Nem különösebben volt lehetőségem még itt utánanézni senkinek, így a lányról is összesen annyi információm volt, hogy az ereje nem olyan régen ébredt fel, hogy milyen balesete volt és, hogy aeromágus. Eddig nem csak az elemről tudtam ilyen esetben elmondani, hogy mennyire könnyedek és szabadok.
- Ő egy lunari - kezdtem bele, ahogy a lépcső legfelső fokára ereszkedve leültem a lábaim elnyújtva lefelé, a kezeim meg az ölembe ejtve. - A társad lesz a tanulásban és a későbbiekben a fejlődésedben és az utadon az elemeddel. Még nincs neve, így hívószava sem, ezt tőled fogja először hallani, elég okos, így hamar érteni fog ebből, de makacs egy lény is - néztem az állatra, aztán vissza Diára. Igazság szerint egyelőre több infót és kérést kapott, mint sokan képesek rendszerezni, szóval vártam, hátha ő maga veti fel a kérdéseit. Nekem lennének, voltak is annak idején, mindennel kapcsolatban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Azt mondják az évindulásra, hogy könnyű és egyszerű, ám sok dologgal nem számolnak, így én se. Valahogy még kerestem a beosztást és az embereket, hogy összehangoljam ezt, máskülönbenők se haladnak és semmire nem is jutunk. Az egyik kislány, relatív persze, de határozottan fiatal még, megkeresett, hogy jönne órára, pedig a héten még nem terveztem senkit zargatni ezekkel, ennek ellenére jeleztem neki, hogy persze. Nehéz ilyenkor eldönteni, hogy valaki siet valahova, vagy tényleg érdeklődő, de amíg nem tudok többet nyilván igyekszem nem ítélkezni.
A szokásaimmal ellentétben korábban érkeztem és a terembe menve körül is jártam a víz eleműeknek fenntartott részt. Azzal tisztában vagyok, hogy a tanonclány kettővel is bír, ettől még a hely tökéletes kell legyen a főelemét nézve. A megbeszélt idő után pár perccel sétáltam csak az ajtó irányába, hogy kinyitva azt a kishölgyre mosolyogjak, majd a megfutamodott férfiszármazékok után nézzek, elfojtva a röhögést.
- Gyere be - tártam ki az ajtót, aztán ha ez megtörtén, akkor be is csuktam mögötte. - Dustin vagyok, ha jól sejtem te pedig a dimágus leányzó - folytattam a mondókám, de a neve kapcsán meg voltam lőve, és ennek nem csak a rozsdásodott magyarom volt az oka, bár nem segített, hanem a pocsék névmemóriám is.
- Mesélnél róla, hogyan is állsz még beérünk? - indultam meg a víz felé, ahogy a szemem sarkából a navinést figyeltem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

- Óó, az enyém? Hát szia.. - Az egyelőre még eszébe sem jut, hogy ez egy kicsit nagyobb felelősség lehet, például helyet kell neki kialakítani, etetni, gondozni, ilyesmi. Otthon volt ugyan egy papagája, de az mégsem egy mágikus lény. Csak egy nagyon hangos madár, ami néha úgy viselkedik, mint egy macska. Hagyja, hogy megszaglásszák a kezét, aztán érzi, amint egy nedves orrhegy hozzányomódik a mutatóujjának bütykéhez. Óvatosan megfordítja a kézfejét, így meg tudja simogatni az állat fejét. Nem tűnik úgy, hogy nagyon kellemetlen lenne a Lunarinak az érintés, de tény, hogy nem is kezd rögtön farokcsóválásba, mint egy domesztikált szobakutya. Inkább csak érdeklődve hegyezi a füleit a lány felé, akinek minden fejmozdulatára követi az élénk színű haj mozgását.
- Szóval.. őő.. így eléggé kitöltötte az időt a papírmunka meg ilyesmi, nem volt túl sok időm foglalkozni a lényeggel, csak nagy vonalakban. Hogy fog ez az egész menni? Ez most egy ilyen plusz tantárgyként fog működni?
Jellemző tinédzser kérdés igazából, amolyan burkolt "akkor most több órám lesz"? Származtathatott volna le ennél mélyenszántóbb dolgokat is, de minden sorban érkezik, nála először a gyakorlati kérdések és részletek bootolnak be.
- És lesznek még ilyen mágikus kitöréseim? - Na ez a másik, ami szöget ütött a fejében. Nem valami király, ha igen, eddig mindig olyan büszke volt rá, hogy annak idején az első vadmágiája után az ő varázsereje valahogy nem rakoncátlankodott annyit. Igaz, nem is számottevően tehetséges diák, de az az erő, amit magáénak tudhat, legalább kontroll alatt volt, amennyire lehetett. Most akkor ez kuka?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Úgy nézett ki elsőre nem akart se a lunari megfutamodni, se a lány sikítófrászt kapni. Hallottam azért már nehezebb esetekről, volt egyszer egy durván állatvédő fiú, aki mellettem kezdett még tanulni, ő azért nem volt hajlandó az állattal törődni, merthogy fogságban van így. Az istenért nem lehetett neki megmagyarázni, hogy ha elhanyagolja, miután az állat kapcsolatba lépett vele, azzal teszi taccsra. Eszméletlen hülyék néhányan.
- Ez így szokott lenni, a kötelező, de marha fölösleges lépésekkel - mert ami azt illeti, gyakorlatilag, ha kapnának egy tanonci személyit, azt elég lenne egyszer megcsináltatni és a számukkal minden más a minisztériumi emberekre maradna, nem pedig a diák lenne ugráltatva. De ugye túl egyszerű… - Az érdekel, hogy sok szabadidődet veszi-e el? Lehet. Ez tőled függ főleg. Szükséged van az elméletre a gyakorlathoz, de a heti egy órát beválthatod, szóval, ha gyakorlunk hétfőn délután, azon a héten a rendes, évfolyamod szerinti órádra nem kell bejönnöd, ha nem akarsz - vontam vállat. Igazából én nem erőltettem senkit, ha az van ott, akit érdekel, mindenkinek könnyebb. Meg így maga osztja be az idejét és lehetőségeit. Ha inkább otthon olvas 15 percet a gyakorlás előtt, nekem pont annyira tökéletes.
- Azon leszünk, hogy tudatosan legyél képes irányítani, de ez nem zárja ki. Ez az elem benned él, kapcsolatban van a rendes varázserőddel, az érzelmeiddel és képes beleérezni a helyzeteidbe, bármilyen furán is hangzik. Ha megint veszélybe kerülsz és nem tudsz magadról, elájulsz vagy sokkban vagy, újra felléphet, mint védő kar, amit nem te mozgatsz - fejtettem ki hol az állatra, hol a lányra pillantva, a végére még egészen meg is mosolyogtam a dolgot. Nem sűrűn hallom úgy ezt, mint kitörést, de azt hiszem ez a felfogásom sajátja.
- Persze szabályok is vannak, amik fontosak lesznek - hoztam elő a legkevésbé kellemes pontot, vagyis általában itt üt ki a fintor és a nemtetszés. De valamit valamiért.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba