Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nagyon rég volt alkalma arra, hogy saját bőrében mindenféle álarc nélkül jelenjen meg valahol - milyen ironikus, hogy erre pont egy farsangi álarcosbálon van a legjobb lehetősége. A Felagund fiú jó társaságnak tűnt a kiruccanásra, akivel a Vigadó téri rongyrázós varázslóklub előtti téren találkozik, mielőtt együtt belépnének.
Igazán nem fogta vissza magát, az öltözéke minőségi, feltűnő, színes, flamboyant. Különös árnyalatú haja fényes és ápolt - amikor a téren rá várakozó Damient megpillantva a fiú mögé lép. A tincsek a fiú arcát súrolják, orrát pedig megcsapja az enyhe, ízléses orgona és szantálillat, ahogy az ifrit áthajol a válla fölött.
- Remélem, nem várakoztattalak sokáig.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Különleges élmény számára itt lenni. Megismerni Sigrid családját olyan dolog, amit addig egyik barátjával sem tett meg. És Sigriddel más. Úgy érzi, bármennyi időt képes volna eltölteni vele, és nem unnák meg egymás társaságát. Mégis, megijeszti, hogy közel engedte magához, hogy képes így kötődni valakihez. Kevesek tudnak ennyire közel kerülni hozzá.
Mégis őszinte mosollyal, nevetéssel nézi, ahogy barátnője pakol, aztán ahogy ölébe veszi a plüsst. Megnézi a szobát is, de nem fordít arra különösebb figyelmet, hogy hogyan van berendezve vagy mi díszíti. Jobban érdekli a lakója.
Gondolkodás nélkül sétál a rellonos mellé, hogy megnézhesse az albumot. Ugyanilyen ösztönösen öleli vissza. Még halkan fel is nevet hozzá. Jól esik neki, hogy nem útban van barátnőjének, hanem valóban örülnek neki.
- Jól hangzik - felel aztán, lassan elengedve Sigridet. - Ezen kik vannak? Az te vagy kicsiként? - Mosollyal forldukl a rellonos felé, és arra a képre mutat, ahol az album kinyílt. Barátját felismeri véli rajta, de érdeklik a többiek is. Érdekes belepillantania egy ilyen gyűjteménybe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

   -  Tudom, tudom, nem vagy olyan lány, igen, ezt már hallottam tőled egy párszor.
Meg sem próbálja leplezni azt a vidám cinizmust, amivel reflektál Kamilla egy általán nem meggyőző "nem vagyok ottalvós" kijelentésére. Természetesen, ahogy nem olyan lány, aki lefekszik a főnökével és aki soha többé be nem teszi a lábát Varsóba. Ezen nevetve hagyja, hogy az utolsó hajszálak kihulljanak az ujjai közül és felálljon az ágy széléről.
   -  És természetesen, csak a napfelkelte miatt. De azért ha keresel, tudod, hol találsz.
Ezzel hagyja magára a lány-kutya párost a hálószobában. Hogy az éjszakája további része hogy alakul, az már nem kizárólag rajta múlik, azonban a tervei szerint dolgozni fog.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A meghívás először meglepte, aztán roppant kíváncsivá tette - ugyan az utóbbi években szórványosan tartották csupán a kapcsolatot, a másik nem olyan embernek tűnt, akit ilyen farsangi forgatagban keresne. Szerencsére senki sem hiányolja, amíg az esküvői előkészületek tetőfokukra hágnak, így az egyetlen feladata valamilyen alkalomhoz illő maskara beszerzése.
Keresd az Erzsébet-kori macskát, szólt utolsó üzenete, s ennek megfelelően egy feltűnő, de velence fényűzésével nem vetekedő, illúziómágiával kiegészített öltözékben várakozik. Be kell vallania, hogy sokkal kényelmesebb így, mint bájitallal vagy bűbájjal elváltoztatnia magát, szabadon nézelődhet, sőt, megválaszthatja, az álarc követi-e mozdulatait vagy sem. A hatalmas, szőrös fülek megpercennek és az érkező felé fordulnak a hangra, hasonlóan a borostyán szempárhoz. Az illúziómágia reagál meglepetésére, s a függőleges pupillák érdeklődve kitágulnak picit.
- Ugyan, szóra sem érdemes,- feleli szórakozottan, mert nem feltétlenül tudná most megmondani, mennyit is várt. A részletgazdag nem fedi le kielégítően a jelmezt, amiben Roman érkezett. - Úgy érzem, alulöltöztem. Igazán kiváló munkát végzett, bárki is alkotta,- hajt fejet a bók mellé, mert túlzás nélkül elismerés illeti.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Haha, milyen bájos egy jelmez ez, nem számított rá, hogy tényleg egyenesen egy macska fog ránézni az illúzión keresztül. Jól szórakozik a látványon, amely valóban megtévesztő - emlékezteti a macskára, amelyet otthon tart.
- Látom az élethűség volt a cél... oh.
Már nyúlna a macskafej tetejéhez, hogy szórakozottan meglapogassa, azonban a vizuális illúzión átnyúlva Damien tincseit érintik az ujjai. Ez a felismerés kulminálódik az "oh" hangban.
- Köszönöm, azt mondod, esztétikusra sikeredett? - Elmosolyodik, szégyentelenül, mintha a jelmezéről kérdezne, nem pedig saját magáról.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Valahogy hiába látja a mozdulat elejét, nem fogja fel, mi is a célja - egészen addig, amíg a férfi keze össze nem találkozik a fürtjeivel és egy pillanatra mindketten meglepődnek. Damien fejét több okból sem szokták simogatni, talán menyasszonya kivételével; ugyanakkor a rituálé emlékei közt van olyan, amiben ugyanez a kéz ennél sokkal... érzékenyebb helyen érinti.
- Szeretnéd, hogy doromboljak mellé?- üti el a helyzet élét, s a maszkon megrezdülnek a bajszok, egészen vicces látványt nyújtva, amint a macskaszáj mosolyra húzódik.
- A szabás és az anyagok is kiválóak, már ha nem illúzió. Saját dizájn vagy valami alapján készült?- Voltaképp szívesen nézné meg tüzetesebben, mert minél tovább járatja a tekintetét, annál több részletet fedez fel - a szarvak élethű megjelenése, az azokat díszítő arany, a tollak jellegzetes, irizáló kékjei, a bőr, ami egyáltalán nem mutatja a festékek nyomait... Most veszi csak észre, hogy még egy mozgékony farok is tartozik az egészhez, s a macskaszemek kíváncsian követik a mozdulatot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Tudja ő, hogy ez könnyed viccnek volt szánva és hogy elüsse a véletlen mozdulat élét.. ami különösen azért aranyos az ifrit számára, mert az ő szemében ez ponthogy inkább további élet kölcsönöz az eseményeknek. De nem, nem most van ennek ideje. Elhúzza a kezét és nevetve alájátszik Damien szándékainak, hogy legalább a fiú számára tényleg oldódjon a helyzet keltette feszültség.
- Mintha a macskáknak meg lehetne mondani, mit tegyenek. Hogy is mondják? Egyiptomban istenként tisztelték őket... és erről azóta sem feledkeztek meg.
Ha jól emlékszik, ez egy kényelmes téma Damien számára, így a társalgásukban megágyaz neki olyan comforttopicokkal, amelyek ellazítják.
Imádja a dicséreteket, így szélesen elmosolyodva lép előre, a fiú mellé- sőt, inkább kicsit sréhen vele szembe.
- Oh, ez? - Félrebiccenti a fejét, egyik kezével végigsimít a tollakkal díszített vállrészen. A mozdulatai sokkal fluidabbak, mint Romanként, de nehéz egészen nőiesnek nevezni, mert egy-egy pillanatban, gesztusban igenis visszaköszön Roman maszkulinabb benyomásal - miközben megint más mozdulatok különösen idegenek. - Ez csak egy régi rongy.
Olyan szórakozottsággal teszi ezt hozzá, hogy nyilvánvaló a kijelentés humoros éle.
- Azt hallottam, ez a mai esti a legnagyobb farsangi esemény az országban, remélem, tetszeni fog. - Nem csak a fiúnak, de neki is. Szörnyű lenne, ha csalódást okoznának a szervezők és kidobott időnek élné meg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Idegesen pillantok fel ismét, torkomban dobog a szívem. Nem létezik, hogy nincs valami biztonsági rendszer, ami védené ezeket az iratokat; nem létezik, hogy pusztán azért, mert nyitva maradt a fiók, hozzá is férhetnék.
Nem tétovázhatok tovább azonban, és a bennem tomboló adrenalin egy nem kellőképp átgondolt döntéshez vezet. Most, vagy soha. Hülye lennék nem kihasználni egy ilyen alkalmat.
A fiókhoz azonban hozzá sem kell érnem kifejezetten: a lista eleje látható, épp csak oda kell futtatnom a tekintetem a nekem kellő betűhöz. Dvorzsák... Ebenhardt... E...Ecker.
Gyomrom érezhetően süllyed egyet, ahogy eltántorodom a fióktól, sietek a székhez, hogy aztán egy gyors, határozott mozdulattal le is ülhessek, mintha mi sem történt volna. Hiszen... tulajdonképpen semmi sem történt, valóban. Semmit sem tudtam meg... mindössze annyit, hogy rólam nem szól senki próféciája. Természetesen... miért is szólna? Hiszen ez jó dolog. Jó, hogy a hatóságoknak nincs a kezükben a jövőm egy szelete. Jó, hogy nem történik velem olyan, ami fenyegető lehetne.
Akkor mégis miért szorul össze a torkom egy kissé és miért érzek fanyar ízt a számban? Hiszen ettől még tehetek majd dolgokat, amik számítanak; nagy dolgokat. Ettől még lehetek sikeres. Nem... nem igaz?
Ugye?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Azért hogy. Azért hogy. Miért? Ugyan az arca nem változik igazán és ugyanazzal a kérdő, de egyébként derűs kifejezéssel néz a lányra, a hangulat így is elhűl egy kicsit. Elsie vissza... az elvonóra, méghozzá szabad akaratából, egyetlen napra? Vörös zászló. Azonban azt még nem tudja, miféle.
Elfogadja Elsie kinyújtott kezét és játékos komolysággal rázza meg.
   -  Legyen így. Fél nap.
Valójában nem - esze ágában sincs diszkrétnek maradni, ha pedig a lány Carlisle-be megy, akkor ő a nyomában lesz addig, amg kiderül, miért. Annak ellenére, hogy tiszteletben tartja a testvérei magánéletét, Elsie esete más: majd megkapja a privát szférára vonatkozó előjogokat akkor, ha kiérdemelte.
Pár pillanatig még a lányt nézi, majd továbbfordítja a tekintetét a ruhákra.
   - Ezeket pedig - bök feléjük a poharával - ne felejtsd el bepakolni a ládádba. Mégis adnod kell az első benyomásra Hollókőn.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Hónapok óta először nem dühös. Most sem az, pedig kognitíve tudja, hogy ha valamikor, most lenne oka rá, az érzés azonban mégsem érkezik meg. A fenyegető hangokkal és a - most már általa is felismert - tévképzetekkel együtt az a reszkető gyűlölet, ami azelőtt naponta többször elkapta és letaglózta, egy reggelre nyomtalanul elpárolgott. Az érzés különös és megnyugtató, most először azonban zavarba ejtő is, hiszen tudja, hogy neki kellene úgy mély levegőket vennie, ahogy Adélnak, mégis csak ül mellette a padon és nézi őt.
Ez azonban nem jelenti, hogy az agyéban nem rajzolódtak ki bizonyos képek. Nem szabadna beszélnie - ó, még mennyire nem szabadna, amit pedig még jobban nem szabadna, az arra gondolni, hogy mi vár majd Dominikra akkor, ha egyszer kiszabadul innen.
Adél bólint, mintha jelezné, hogy megértette az üzenetet. Ő vérszegényen elmosolyodik - végül pedig, minta lezárta volna a témát, szusszanva ismét hátradől a padon.
   -  Ahol szar van, ott megjelennek a döglegyek - nyugtázza az unokatestvére megjelenésének hírét. - Te különben bírod egyedül? Médi melletted van, ugye?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Will
- Április vége -
ELME

Ki tudja, ugyanarra értette-e Will szavait, amire maga a volt férje? Ő csak emlékszik rá, hogy Will bosszúálló alkat és volt már szerencséje az "asserting dominance" koncepciója egy szeletéhez még Elias kapcsán. Az alapján pedig a bátyja semmi jóra nem számíthat ezek után, ami ugyancsak zene füleinek és a lelkének.
Ettől csak a meglepettsége látványosabb, hiszen Will mióta ismeri el Médi jelenlétét nyíltan? Mindig csak a szájhúzás ment. Nem csoda, hogy olyan csodálkozó őzike szemeket mereszt rá egy pillanatra.
- Igen, átjön kéthetente egy-egy hétre, vagy pár napra, nagy segítség. Lucien imádja. - És ő is Médit. Mérhetetlenül hálás a lánynak a támogatásért és a morális támaszért, pedig Médinek is van elég a fején a munka, az iskola és a magánélet területén.
- És a kuzinunk is. Megvette a pubot. Egyre több és több a család a koszos kis falunkban. - Hát még, ha tudná, hogy jövő tanévtől Elsie is érkezik. A Krise-kolónia újabb üdvöskéje poros kis portájuk környékén.
Még nagyjából húsz percet marad, a gondok mellett azt is jó látni, hogy Will szemei alól eltünedezőben vannak a karikák és az íriszeibe mintha csöpögne vissza az élet és a saját személyisége. Ki akarja élvezni, hogy jó döntés volt Mihailt kérni mellé, nem pedig más kezébe adni a gyeplőt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Úgy figyelem Damit, hogy konkrétan bele tudnék látni a veséjébe, mégsem látok rajta semmit, ami arról árulkodna, hogy zavarja, hogy titkolózom. Hamar meg is nyugszom, mert egyébként kicsit feszültté tett a helyzet, de az én bátyám teljesen megbízik bennem. Nem eshetne ennél jobban semmi. Sőt, még kezet is fogunk, úgyhogy ez már kőbe van vésve.
- Sokkal jobb lenne ám, ha nem akarnál folyton alám licitálni, de... te vagy a főnök - nekem meg nincs a kezemben igazából semmi, amivel feljebb tudnám tornázni azt a fél napot. Örülni kell ennek is, na. Pedig rendesen vártam, hogy majd nekikezd faggatózni, de nem teszi, így tényleg kiül a boldog mosoly az arcomra.
- Nagyon szeretlek Dami - adok olyan cuppanós puszit az arcára, amilyennel az őrületbe tudom kergetni, de semmi baj. Hiányozni fogok én még neki, tudom. Csak makacs, és nem mutatja ki.
- Természetesen - sóhajtva nézek a frissen szerzett ruhakupacra, amit láthatóan és hallhatóan is egyedül kell elpakolnom.
- Különben meg du... - dugják fel maguknak a benyomásukat. Mondanám, ha nem az előbb fogadtam meg volna valamit, így csak beharapom az ajkam, és cukin pislogok a bátyámra.
- Jól van na... madár-madár - vállat vonok, mert érzem én, hogy annyira nem sikerült eltalálni a hely nevét. Aztán tényleg jó gyerek módjára pakolni kezdek, és hagyom a tesómat feltámadni.

  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Remegő ujjait emelte halántékához, ahova korábban a pálca hegyét nyomták. Akkor lett figyelmes arra is, hogy Berzsenyi baljában egy apró fiola csillant fel. Nagyapjáéhoz hasonlóan kavarogtak benne saját emlékének ezüstös szálai.
 - Az elemzést követően a jóslatát elraktározzuk. Csak annak lesz hozzáférése hozzá, akiről a jóslat szól.
 Zalán nyelt egyet és bólintott. Még ha abban a pillanatban nem is fogta fel, később hálás lesz ezért az információért. Ettől függetlenül most úgy érezte, hogy minden létező szempontból a személyes terébe gázoltak. De hát ő egyezett bele, nem igaz?
 - Mikorra sikerül... kielemezni ezt a valamit? - kérdezte lassan.
 - Ez sokmindentől függ. Van, amit két hét alatt sikerül. Van, ami pár évbe is beletelik.
 - Pár évbe - ismételte Zalán elképedve. - És mi van, ha nincs vissza annyi?
 - Mi ennyit tudunk nyújtani magának jelenleg - felelte hűvösen Berzsenyi, s a fiola azzal a lendülettel eltűnt az íróasztal mögötti egyik szekrényben. - Hivatalosan is bejegyzett látónak minősül. Feltételezett látónak - javította ki magát a férfi és visszaadta Zalán papírjainak egy részét. - Azt tanácsolom, hogy tartsa be a kezelést, amit javasoltak önnek. Hosszútávon meg fogja köszönni.
 - Úgy érti, képes leszek érthetően beszélni?
 - Valamilyen mértékű szellemi leépülés a velejárója lesz.
 - Maga sem úgy néz ki, mint akinek elmentek volna már otthonról. - Itt lett volna helye a csattanónak, de még ő is tudta, hogy nincs most olyan helyzetben, hogy viccelődhessen.
 - Mint mondtam. Hosszútávon meg fogja köszönni. Élje túl addig.
 Nem sokkal később Zalán már a folyosón haladt Berzsenyi oldalán, és mérhetetlenül megkönnyebbült, mikor az előcsarnokba visszaérve Theot még ott találta. Persze megszólalni még nem mert, amíg a hivatalnok ott volt.
 - Az asszisztensem? - kérdezte a férfi, s Zalán most először érezte úgy, hogy dunsztja sincs arról, mi a válasz a saját kérdésére.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Ellentétes gondolatok cikáznak benne, mert egyrészt meggyőződésesen gondolja, hogy a drogok teljesen elveszik a társaság eszét ilyenkor, és teljesen eltolódnak a prioritások. Leginkább azért tudja ezt ennyire, mert ő maga is átélte már ezt az állapotot, amikor kicsattan az energiától, a tenniakarástól, úgy érzi egyszerre mindenhova tud figyelni. Pont ezért meggyőződése, hogy igen, hagyta volna elvérezni. Másrészt azt is tudja, hogy a dühe egy része a levegőbe száll, mert Damian egy görény, és növeszthetne gerincet, de nem gonosz vagy igazán mélyen gyökeredzően rosszindulatú. Legalábbis az iskola alatt történt stiklik erről árulkodnak.
- Nem számít, hogy mit szerettél volna tenni, vagy mi volt a szándékod. Az számít, hogy megkockáztattad. Túl vagyunk a célozgatáson. Rendben voltam ezzel a hétvégével, tudván hogy én is itt leszek és többen itt vagyunk... - Ahogy a párbajok alatt is mindig van készültségben egy-kettő közülük, akik megállítják vagy összefoltozzák a sérülteket. De az ilyen éjszakai erdős kiruccanások nem voltak a dealben.
- De nem az öngyilkos-futamokkal. És igen, ezt akarom hallani! És azt, hogy ez nem történik meg többet.
Benyomva, éjszaka, józan felügyelet nélkül, mert az elmondások alapján és az asztaltársaságot elnézve, a húga volt az egyetlen, aki nem volt túlpörögve. (Kivéve, ha Charon hazudott neki, amit nem zár ki teljesen, mert ki tudja, fogadott-e el a srácoktól bármit!) Még ha a nem is védheti meg a testvérét az élet minden percében és helyzetében, nem fog hátralépni és hagyni minden hülyeséget, amikor ő maga is jelen van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Ismét az arcához emeli a kezét, ami továbbra is sajog az ütéstől, ismét megnézi az ujjait, ismét nem lát vért. Dühösen szipogva lép hátrébb egyet és ismét zsebbe teszi a kezeit. Ez a Natgeo-ba illő mozdulat pedig a néma jelzése annak, hogy behódol a domináns akaratnak és megadja magát.
Ugyanis nem idióta. Ha tényleg verekedésig fajulna a vita, azt talán megnyerhetné egész addig, amíg Amon pálcát nem ránt és pillanatokon belül darálthússá aprítja. Ha pedig ez mégsem történik meg, mi lenne a terv a továbbiakban? Véglegesen ledobják a kesztyűt, Amon hazamegy a családjához, meghiúsítja az eljegyzést, neki pedig Madlen elé kell állnia a magyarázattal, hogy miért? Kizárt - egó ide vagy oda, Damian tudja, mikor kell tessék-lássék behódolni és azt mondani, amit hallani szeretnének tőle.
Higgadtságot erőltet a hangjába és röviden lesüti a szemét, mintha tényleg számot vetne a tettei nem várt következményei felett. Nem érzi magát bűnösnek. Sem pedig felelősnek. De ha Amon ezt szeretné hallani tőle, akkor ezt fogja.
   -  Megígérem, hogy nem fog megtörténni. Te is tudod, hogy ezek a hétvégék nem átlagosak és igen, elismerem, nem kellett volna tegnap Charont elhívni, sőt, egyáltalán meghívni ide. Az én hibám. De te azt értsd meg, hogy engem is stresszel ez a szituáció, két napja este pedig még ott lelkendezett nekem, hogy mennyire szeretne párbajozni, gondoltam, ezt is szeretné és talán felengedne valamennyire. Hiba volt? Igen. Visszamehetek most már, vagy szeretnél megütni még egyszer?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Gréti
- az ispotály menzáján -

Éppen sorba áll a tálcájával, és minduntalan összefut a nyál a szájában a rántott hús meg a mellé kimért krumpli láttán. A menzás nénik mindig mosolyogva tesznek kicsit többet a tányérjára a szokásos adagnál, főleg, amikor még a rájuk is mosolyog, vagy éppen megjegyzi, milyen jól áll az a körömlakk, netán a szemfesték, elvégre a hajháló mégsem tipikusan az, amit az ember megdicsér. Két lánytestvérrel nőtt fel, pontosan tudja, mire érdemes odafigyelni. Próbálna nem észrevenni egy frissen készített frizurát, körmöket, ne adja Merlin, egy új ruhát. Nyel egy nagyot, aztán gyorsan felméri, hányan is lehetnek még előtte, meddig araszolhat még ez a sor. Általában korábban szokott jönni ebédet vadászni, hogy elkerülje a déli dömpinget, de most kicsit megcsúszott. Sárika komoly fájdalmakra panaszkodott, mégsem hagyhatta ott szegény kislányt, hogy majd ebéd után megnézi. Hangosan korgó gyomra türelmetlenebb azért, mint ő. Úgy tűnik, a helyek is kezdenek megtelni lassan, veszi tudomásul aztán, ismét lepillantva a kajára egy kisebb sóhajt hallatva. Elvitelre is kérhette volna, hogy majd magába tömi az egyik üres sarokban gyorsan, de már késő bánat. Ekkor pillant meg a szeme sarkából egy ismerős arcot, aki már túljutott a kasszán is, s kiválva az addig kígyózó sor elejéről a még üresen maradt asztalok felé indul, ehhez pedig kénytelen mellette elhaladni. Kicsit oldalra lép, hogy félig-meddig útjában legyen a lánynak, és szívélyesen rámosolyog.
- Gréti - szólal meg, amint a lány már csak pár lépésnyi távolságra van tőle. - De csinos vagy ma. Ha szépen kérlek, meg nem zavarlak, nem foglalnál nekem is egy helyet?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Kék szemeim üvegesen merednek a fiók irányába, ám nem igazán látok már a bambulás közepette. Mi lehet Zalán próféciája? És vajon miért van neki? Miért hozza úgy a sors, hogy én tudjak róla? Felmerül bennem a kérdés: fogom látni vagy hallani valaha azt a próféciát, mielőtt megtörténik? Ott leszek annak beteljesülésénél?
Mellkasom szorító érzéséből kiránt az ajtó zaja, amire rögtön felkapom a fejem. Hollósi láthatólag egydarabban, talán egy kicsit sápadtan, mellette meg a férfi, aki rögtön hozzám intéz kérdést. Gyomrom még inkább összerándul, mikor egy másodpercre Zalánra terelődik a tekintetem, mert nem tudom, mennyit tud, és nem így akarnám közölni vele a tényt, hogy született róla egy prófécia, ha nem muszáj.
- A recepciós hölgy bement az egyik ajtón, hogy... ellenőrizzen egy... jóslatot.
Normál esetben ennyi lenne, és már tűkön ülve noszogatnám Hollósit a távozásra, ám eszembe jut, hogy ez nem lesz ilyen egyszerű; hiszen a boszorkány azt mondta, kiadhatja a látomást Zalánnak, ha ártalmatlan, és nem hiszem, hogy a srác ezért visszajönne a Minisztériumba egy második körre. Most kell kimondanom, és most kell megtudnia, ha eddig nem tudta.
- ...Hogy ellenőrizze a próféciát... ami Zalánról szól - pillantok rá félszegen az említettre. - És azt is említette, hogy a rendelkezésére bocsájtja, ha... ártalmatlan és személyes a dolog. Az... ezüst derengéses szobába ment.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Dia
- Pécs | A „depressziópark” -

Soha jobb szombat délelőtti programot el nem tudna képzelni, mint a menyasszonyával szellem spotokat vadászni Magyarországon. A leendő anyósát és apósát látogatták meg, fél lábbal a majdnem-sógornőjéhez is eljutottak- nézett egyet a random gyerekre Zsófi ölében, de isten neki, ő is néha elfelejt közölni dolgokat. Egy gyerek ide vagy oda nem a világ.
- De lehetne "Nightmare before Christmas" témájú is az esküvőnk. Megnéznélek Sally ruhájában. - Megnézné ő Diát sokféle ruhában... hogy aztán feltörölje vele a padlót a Sierrában a házastársi miheztartás végett, ahogy a leendő felesége szokta vele fifty-fiftyben. Ha nem fáj néha, nem is igazi ez a szerelem.
- Na! Erről beszélek, végre valami autentikus! Sosem mondtad, hogy ennyire vagány elhagyatott helyek vannak Magyarországon. - Abszolúte lenyűgözi a gazzal-gyommal benőtt repülőmodell, a fémet már rég megrágta a rozsda. Oda meg vissza van a disztópikus helyekért, remek referencia anyagot jelentenek későbbre, ha hasonló projektbe vágnák a fejszéjüket. A magával hozott mágikus tárgy a cégé, és elég érzékeny szerkentyű, kívülről egy sima jósgömbre hasonlít, azonban funkcióját tekintve ettől nyilván sokkal szofisztikáltabb: hasonlít a mugli radartechnológiára, letapogatja adott tárgy formáját és elmenti emlékként későbbre minden részletével együtt. Fotózni is szeret, de ezt adatként fel tudják használni, a telefonos képek pedig túlságosan 2Dsek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Médi diktálta az ütemtervet, ő pedig hozta magát és a motort. Már egy órája elindultak, most tettek egy kitérőt Kaposvár felé, mert istenigazából, marhára ráérnek, és addig rágta Médi agyát, hogy kiülni kávézni reggel tízkor teljesen megéri, míg esélyesen Médi ráunt és engedett neki. Most itt ülnek Kaposvár fő terén a reggelijük mellett, bár Eddie a maga szerelésében eléggé kilóg a turistaszagú összképből, de rá se rántson az ember.
- Ha nem figyelsz, átviszlek a határon. Tudsz hoppanálni, ugye? - Erről még sosem beszéltek, de jó lenne tisztázni, mert ha hirtelen eltűnik mögüle a járgányról Médi, legalább tudja, hogy nem otthagyta egy benzinkútnál, hanem megunták a társaságát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Borzasztóan jól érzi magát, az a helyzet. A motorozás valahogy kimaradt az életéből, meg a szőke pasikba való kapaszkodás is. Lehetne tippelgetni, melyik is tetszik neki az egészben jobban. Elengedte magát, ez látható az arcán, a fene nagy szemein, amik csillognak a kellemes érzéstől és persze az előtte elterülő habos-csokis gofrin.
- Megeshet - vonja meg a vállát vigyorogva. - Mi van a határon túl, amiért át akarnál csempészni? - kíváncsi, nem úgy, mint akár néhány nappal ezelőtt, amikor erre csípőből rávágta volna, hogy húzzon Eddie a francba.
- Kóstold már meg, nagyon jó - ajánlgatja a gofriját a tányérját közelebb tolva Szőke herceg urasághoz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Ha tudta volna, hogy egy kirándulásba kerül feloldani Jégcsap Hercegnőt, hamarabb előállt volna ezzel a pofonegyszerű tervvel. Ráérősen kavargatja a feketéjét, miközben Médiben eltűnnek az első falatok a jól megrakott gofriból; elképzelni nem tudja, hogy lehet ezt az édes vackot megenni. Néha-néha egy-egy fa... Aha, szóval most jön el az egy falat ideje, király.
- Aaaa. - Tessék, ha azt akarják, hogy kóstolja meg, ő tartja a száját, egész pontosan nyitva és etetésre készen, elég nyilvánvalóan, mire akarja sarkallni Médit: adj a kajádból, de stílusosan.
- Európa, szabadság, élet, és nem hoppanálva, vagy seprűről nézve. Milliószor vagányabb átszáguldani rajta és megállni, ahol tetszik. Lepattanunk Portugáliáig, aztán vissza, egy hét múlva jövünk, na? - Az Őrség amúgy is túl közel van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Stockholm, Häxholmen -

- Ne forgasd ki a szavaimat - vág vissza, részéről egyelőre ezzel le is zárva ezt, mert úgy véli, határozottan igaza van. Megtehetné, abból kiindulva, amit eddig egyáltalán megbeszéltek, semmi akadálya a dolognak, éppen csak nem teszi, és ezt próbálta eddig is közölni. Nyilvánvalóan rosszul fogalmazhatott, de lényegtelen. Majd hülye lesz egyébként is veszekedni itt, miközben Balázs közölte, hogy neki ez a kapcsolat nevű akármi nem megy. Mégis mit akar most akkor? Dettit már sikerült nem csak felidegesítenie, de összezavarnia is, ami csak még tovább fokozza már amúgy is a feszültséget. Sikerül megszabadulnia közben a ruhától, amit berakni a szekrénybe hirtelen a világ legfontosabb dolgának tűnik, miközben arra vár, hogy becsapódjon egy ajtó, amint Balázs eltűnt mögötte valami olyasmin hisztizve, amit csak az ő képzeletében igaz. Válla fölött meglepetten pillant hátra, amikor mégsem ez történik, és bár a ruha már régen a helyén van, nem fordul meg azonnal. Szája szélét rágcsálva latolgatja inkább, hogy erre mit is válaszolhatna, hiszen már elmondta, hogy nincs, és most Balázs fejét leordítani lenne jobb csak vagy éppenséggel leharapni.
- Ezt mondtam az előbb is, te hülye barom... állat - vágja hozzá végül cseppet sem kedvesen, még ha nem is kiabál éppenséggel. - Szerinted mi a francért hívtalak el? Komolyan... és ez a "semmi bajom, csak hirtelen sürgős lett, ami eddig nem volt az" baromság is... - folytatja hangosabban, ujjával rajzolva idézőjelet a levegőbe, majd megdörzsöli a homlokát. - Legalább ne nézz hülyének, ennyire azért nem vagyok az. Mit akarsz tulajdonképpen?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Médi kacag és a fejét ingatja, mindezt még véletlenül sem harsányan teszi. Közelebb hajolva repteti a jó nagy falatot a szájába, hát bolond lenne nem belemenni a játékba. Még meg is törli a férfi szája sarkát a szalvétájával.
- Vigyázzon Tóth úr, ha ilyen szép ötletei vannak, még a végén magába szeretek - viccel, tényleg csak annak szánja, sejtése sincs róla, hogy ezzel milyen lavinát indíthat el. Otthon a férje meg azt hiszi, biciklitúrán van a Balatonon...
- Mehetünk, de! Veszel nekem bikinit, mert azt nem hoztam - és vigyorog, mint a tejbetök, miközben lelkesen folytatja cukorsokkját.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Undorítóan édes, magától sosem venne ilyet, rögtön utána is küldi a maradék keserű, fekete kávéját, hogy leöblítse a tömény cukor ízét, miután Médi megtörölte a szája sarkát. Bájos , ahogy az is, hogy ennyitől beleszeretne. Vajon? Az eléggé komplikálná a dolgokat, őt csak a játszma érdekli az egészben, és a szex, de a szerelem nem igazán az ő asztala eddig. Semmi sincs kizárva, de ha túl hamar akaszkodni kezd a lány, az problémás lesz. A mosolya és az állhatatos bámulása, amint felkönyököl és fél tenyerébe támasztja az arcát, mit sem árul el a kevéssé tiszteletreméltó gondolatairól.
- Ám legyen, de akkor én választom ki neked.  - Az pedig lehet normális, kihívó, vagy nudista strand is, nála sosem tudni, épp melyik lábbal kelt fel. - De akkor nem egy hét lesz ebből, hanem három. Jobb, ha szólsz a lakótársadnak, hogy eltűnsz ennyi időre a térképről. - És a pofátlan vigyorából látszik, hogy a férjre érti, mert azt a múltkor már megértette, hogy egy bizonyos Adélért csapot-papot otthagy a lány és megy azonnal. A férjéről ugyanez nem hangzott el.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Ha Médi tudná, menekülőre fogná úgy két hónappal ezelőtt, tényleges eltiltásért folyamodva. Bárcsak ezt tette volna és nem Kaposváron üldögélne élete megrontójával...
- Jó, megveszem magamnak - az kéne még, hogy egy szál cérnatangában pancsikázzon miatta, na nem. Szabad kezével tol is egyet Eddie fején, hát ne nézze már őt így!
- Lakót... A férjemet lefoglalja a sok papír és ember, hidd el, örül ha otthon legalább csend van és nyugalom a macskákkal - talán most beszél először ennyit Damienről. - Fejezd be ezt az idegesítő vigyorgást, azt hiszed, nyert ügyed van, mi? Inkább egyél még. - Kérdés nélkül töm egy újabb falatot a férfi szájába, főleg mivel a kávé már elfogyott, így le sem tudja öblíteni. Médi pedig ördögien vigyorogva nézi a fancsali képét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Jó, jó, kapsz egy normális fürdőruhát. Boldog? - Milyen hamar öntudatoskodik, pff! Nem cipelte volna rögtön a nudista strandra, hát milyen nehezen vette rá, hogy lemondjon a makacs távolságtartásáról? Szívesen elkapná azt a kezet, de akkor meg kettőt hátralépne a harci nyuszija.
- Mha! - Tele szájjal nehéz visszaszólni, hogy de, igenis a lakótársa az a férfi, nem a férje, hát úgyse csinálnak semmit együtt. Igaz? Igaz? Tényleg elég fintorgó képpel nyeli le az utolsó, gejl édes morzsát.
- Nyert ügyem van, itt vagy velem. - Lazán megrántja a vállát, miközben a mellettük elsétáló pincértől kér még egy feketét. Borzalmas ez az édes.
- És a macskákon túl? Tudom, tudom, erről beszéltünk már, de te mit akarsz? - Mert az egy dolog, mit várnak el tőle ezek az agybeteg aranyvérűek, de arról sosem szólt a fáma, Médi mit akar.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Boldog-e? Jelen pillanatban nagyon, hisz szabadon van, egészen jó társaságban és cukorral tömi magát. A reggeliről egyébként fotót is csinált, amit aztán elküldött az Eddie szerint lakótársnak tartott férjének.
- Hát igen, főnyeremény vagyok - rájátszik azzal, hogy még a haját is hátradobja, mintha a társasága Adél lenne és a nevető keresztfia. Bizony, Lucien mellett bohócnak lenni a világ legjobb dolga.
- Attól függ, melyik énemet kérdezed. A néhány évvel ezelőtti a szőke herceget fehér lovon - ez amúgy majdnem itt van előtte, nem? Szőke is, berregő lova is van, csak koronát nem visel -, egy focicsapatnyi gyereket és nyomozói munkakört. Ha a mostani érdekel, jó ez így. Szeretem az életemet. Nézd csak meg, ők a családom. - Előkapja a telefonját, amin a legutóbb készült képeket mutogatja. Kutya és macska egymáson szundikálva.
- És te? Mire vágysz? A kávén kívül - érdeklődve figyeli a férfit, meg a friss kávéját, miközben hátradől napoztatni az arcát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- A főnyeremény akkor egye a gofriját, mielőtt a sofőr belehal a kalóriákba. - Máris tudna öklendezni, csak a minimális viselkedési normák benne is fellelhetőek, hogy ne csináljon magából közröhejt ilyesmivel Kaposvár főterén.
- A szőke stimmel... - Rá is mutat a hajára, hogy az biza szőke, akármilyen szögből lehet ellenőrizni, természetes piszokszőke a haja. A többi azonban hibádzik.
- Hamar váltottál a szakajtónyi gyerekről a macskákra. A jó ez így nálam nem egyenértékű a boldog vagyokkal. - Sokkal mustrálóbban szemléli a húszas éveibe épphogy belépett lányt. Érdekes lenne hallani, mi cserélte le a lányos álmait valami sokkal vénkisasszonyosabbra, mint egy halom állat.
- Én? Elnyerni a haverok pénzét, elküldeni anyámat egy mediterrán hajóútra, elmenni nyáron fesztiválozni a húgomékkal... Tényleg, jönnél, ha hívnálak? - Na igen, csak hogy Nárciszt a falra mászassa, lazán elcipelné Médit arra a fesztiválra. Miért is ne? Elég belevaló lehet ehhez is, akárcsak lemenni Portugáliába két-három hétre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Valamennyire tudatában van, hogy a felvetése némi kettős értelemmel bír, azonban még mindig biztonságosabbnak tűnik, mint az alternatívája. Ráadásul nem úgy tűnik, hogy a másik sértésként vagy taszítóként reagálna rá, így lefoszlik róla a kezdeti feszültség. Egy része.
- Nos, nem akármilyen macska lennék,- percegteti meg az egyik fülét, orrát ráncolva. - William Catspeare, szolgálatodra!- még egy meghajlást is illeszt az egészhez, mert ha már puccos környezetbe hozták, akkor puccos kandúrként szándékszik megjelenni.
Különös. Ezek a mozdulatok nem kellene, hogy illjenek Romanhoz, legalább is ez lenne az első gondolata; ám amint a már-már magakellető lépést és félfordulatot követi szeme, felidézni vél egy másik, hasonló pillanatot. Egy másik arc és alak körvonalait igazítja hozzá, újra lepörgetve, mert nem kellene ismerősnek lennie... Az érzés azonban csak akkor szilárdul meg benne, amikor a - lila - ujjak teátrálisan végigsimítanak a tollakon és bevillan az emlék, a tükörképekkel. A férfi elemében van. Bajszai megrezzennek és meg kell állnia, hogy megnedvesítse az ajkát, inkább csendesen nyel egyet.
- Akkor ma este minden bizonnyal sok csodálója akad még ennek a mesés régi rongynak, vagy a viselőjének. Ha mégis felmerülne az unalom veszélye, elszórakoztatjuk magunkat. Fogadni mernék rá, hogy ki tudom szúrni a legtöbb aranyvérű résztvevőt,- ami veszélyes kijelentés, ám ki tudja? Lehet, ma este kilenc élete van, egyet feltehet erre. Ekkora tömegben kicsi az esélye, hogy akár legilimenciát használva lebukjon, ha ügyesen csinálja - az emberek érzékeit annyi benyomás ostromolja, hogy bőven teremt alkalmat számára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

valahogy így | Sjölander-birtok | Gotland, Svédország


- Ülj csak le nyugodtan - közli megpaskolva maga mellett az ágyra terített takarót, és Brünnhildát maga mellé téve már ki is nyitja az albumot, térdére fektetve azt. A képen nem ő van, ezért kicsit megrázza a fejét, egy tagadó hümmögés kíséretében.
- Ő a nővérem, Hedda. Eléggé hasonlítunk amúgy kinézetre, csak... ő azért nem jár a Bagolykőbe... szóval amikor kicsik voltunk, azt hiszem, nyolc lehetett, én meg hét, de lehet, hogy már nyolc, nem is emlékszem már pontosan... az történt, hogy szaladt az elszabadult papírsárkányunk után, becsúszott a jeges vízbe, és túl hosszú időre merült el. Megmentették a gyógyítók, de azóta is olyan, mintha még mindig nyolc éves lenne, pedig már tizennyolc... meg néha kicsit indulatos, de az ritka, általában aranyos és játszani szeretne - osztja meg néhány mély levegővétel közepette azt, ami amúgy neki hosszú évek óta nyomja a lelkét, hiszen az anyja részben őt teszi még mindig felelőssé ezért, hiszen ketten voltak ott. Már ő is saját magát hibáztatja ezért, de igyekszik nem elérzékenyülni. Nem igazán beszél amúgy sem erről senkinek az apját és a pszichológust kivéve. Inkább tovább lapoz egy másik képhez.
- De nézd, ezen már ketten vagyunk. Mindenki szerint apura hasonlítunk jobban, az ott ő, az meg anya - közli, rámutatva a képen mindenkire sorban, ahogy nevet is kapnak.
- A kicsik nem is tudom, benne vannak-e, ők annyival fiatalabbak nálam, de... na, kell lennie egy családi fotónak, mert minden évben készül a Jule-ra - motyogja hangosan gondolkodva, miközben belelapoz az albumba. A végén pedig megleli a képet is. - Meg is van, ez a tavalyi. Ő itt Amelia, ő Harald és ő meg Sigge. Ő meg ott a nagyi hátul, és majd mind be is mutatom őket, mert itt élnek mind. Azok meg a dédiék, de ők Stockholmban laknak. Apu is ott nőtt fel... és jaj, be nem áll a szám, ne haragudj. Azt se kérdeztem meg, hogy a szüleid nem bánják, hogy itt vagy?