Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Már az az egy pillantás is elárulja, mi a helyzet. Zalán értetlen tekintete némiképp megemeli a pulzusom, hiszen egy másodpercre megint az az illúzióm támad, hogy az eseményekhez aktívan hozzájárulok, mi több, én is előremozdítom őket. Ám nem sokáig töprenghetek ezen, a nő ismét felbukkan a teremben, olyan lényegi információkat árul el, hogy nem is hiszem el - akármennyire is nem szívlelem a kitudódás ötletét, lehet, hogy mégis a Minisztériummal kellett volna kezdeni.
Nem kérvényezték a megfejtését, tehát ha látjuk is majd a jóslatot, s mi valahogy értjük, a Minisztérium valószínűleg akkor sem biztos benne, hogy mit jelent, ami a kezükben van. Jellemző. Ám ami még furcsább: nincs a helyén, és a boszorkánynak fogalma sincs, hol lehet.
- Nem... nem lényeg? Nem veszélyes az különben is, ha egy jóslatnak csak úgy lába kél a Misztériumügyi Főosztályról? Nem történhetett lopás? Minden tisztelettel - Teszem fel az igenis aggasztó és kellemetlen kérdéseim, mert ezt érzem annyira fontosnak, hogy megtörjem az "itt sem vagyok" kamuflázs hozzáállásom.
Ám akkor a boszorkány ismét elejt egy lényegi információt. Lavovec András, ismétlem el magamban a nevet párszor, hogy biztosan megjegyezzem, és az első másodpercben elmondhassam Hollósinak, amint kilépünk innen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Berzsenyi ajka széle megrándult, de azzal próbálta leplezni, hogy halvány mosolyra húzta azt inkább.
 - Maguknak. Nem lényeg. Az ügyosztályról lehetetlen ellopni bármit is. - Ez utóbbi akármennyire is tűnhetett első hallásra nevetségesnek, olyan bizonyossággal hangzott el, hogy Zalán elhitte. - Valószínűleg adminisztratív hiba lesz. - Itt az asszisztensre nézett, aki késve, de hevesen bólogatni kezdett.
 - Minden bizonnyal.
 - Akkor... - tanakodott Zalán hangosan. - Valahogyan csak utána lehet nézni. Nem igaz?
 - Ha a bejelentett jóslat nem jutott el a minisztériumig, nem sokmindent tudunk tenni - rázta fejét a boszorkány. - Nincsenek rá meg az erőforrásaink, hogy ilyesmiben nyomozást... - elharapta a mondat felét, mintha a felettese pillantása felérne egy némító rontással.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

A férfi reakciója az arcomra fagyasztja a rajta ülő kifejezést, majd egy pillanat múlva az már le is olvad az arcomról. Észre sem vettem, de előredőltem a székben; most kihúzom magam, hátam szögegyenes, mégsem merev, ahogy felállok. Érzem ugyanis a nektek taknyosoknak fennhangot, amihez kifejezetten nem vagyok hozzászokva, s nem is szívlelem.
- Gondolom, hogy egy adminisztratív hiba esetén az urat... vagy hölgyet is fel lehet keresni. Vagy esetleg az ügyintézőjét, akit a Minisztérium utalt ki a számára. Hiszen lehet, csak gondatlanság történt a részéről, nem igaz? - Mondom határozott, nyugodt hangon, egyenesen a férfi szemébe nézve. Nem tűnök talán erőszakosnak, de a neveltetésem biztos, hogy érződik kisugárzásomon, hiszen nem erőltetem a dolgot, inkább csak természetes elvárásom az, hogy mindent megtegyenek az ügy érdekében. Zalán sem biztos, hogy valaha látta, mikor bevetem ezt az oldalam, mert a mi ismeretségünk egyáltalán nem ilyen kontextusban zajlik. - Ha kell, természetesen Zalán kitölti a hivatalos kérvényt is a róla szóló jóslat megtekintéséhez.
Mi ugyanis addig innen el nem megyünk, amíg a tisztelt Minisztérium nem intézkedik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Zalánnak be kellett harapnia ajkait, hogy ő most elfojthassa a saját vigyorát, amit Theodore szavai akartak kiváltani belőle. Nem sokáig tarthatott azonban az öröme.
 - Sajnos jóslat híján nincs értelme semmilyen kérvénynek, főleg akkor nem, ha maguk egy minisztériumi közvetítőt terveznének utána zaklatni a diszkréten végzett munkája okán. - Berzsenyi kivette Zalán kezéből a papírjait és átnyújtotta a boszorkánynak azokat, de szemét nem volt hajlandó még aközben sem levenni Theodore-ról. - Legyen kedves lepecsételni Hollósi úr regisztrációját. Bizonyára sok dolga akad még.
 A nő kapkodva állt neki keresgélni az íróasztalán az említett pecsétet. Egy kínos percig tartó papírzörej után adta vissza feszülten, már-már félve a levitásnak az iratokat.
 A fiú megsemmisülten szorított rá a kötegre. Berzsenyi törte meg a csendet végül.
 - A másik dolgot illetően pedig levélben értesítjük. Csak legyen türelemmel. - Zalán lábai ezen végszó hallatán zaklatottan indultak meg a lift felé. Már lassan azon az állásponton volt, hogy mindegy, kap-e levelet vagy sem, csak ne kelljen újra találkoznia ezzel a férfival.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

A férfi szavaira kiül arcomra az a fajta "na ne szórakozz már velem"-kifejezés, melyet a legvadabb ügyfélszolgálatos történetek hallgatása alatt szokás elképzelni, igaz, csak a magam finom módján. De mégis, ez nevetséges, hiszen tudjuk, hogy van egy másik jóslat, s most azonnal letagadják?
Már éppen szólnék, mikor a papírköteg hangos zörejjel ér az asztalra, s utána Zalán kezében landol. A férfi nem szakítja el tekintetét rólam, ám én állom azt: idegességem felvértezett az ehhez szükséges tartással, így emelt fővel viselem a szempárbajt.
A másik dolog? Zalánra pillantok. Annyira elegem van a titkokból, hogy elmondani nem tudom.
Bár most ismét itt van az alkalom, hogy megszólaljak, ellenkezzek, és szólásra is nyitom a szám, Hollósi nemes egyszerűséggel elindul, meg sem várva, hogy azt tegyem, amiért idehozott: határozott legyek és képviseljem az érdekeit. Két hosszan tartó pillanatig még a férfi szemébe nézek, nem engedem el a pillantását, ám utána én is megfordulok, hogy Zalán után siethessek.
Ha ők nem akarják ugyanis elmondani, hogy mi szerepel abban a jóslatban, van más út. Lavovec András. Türelmetlenül nyomom meg a lift megfelelő gombját, hogy aztán gyorslépésben induljak meg egy hopp-pont felé, mikor kinyílik az ajtó.
- Angliába megyünk. Tudok egy helyet, ahol nyugodtan tudunk beszélni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Berzsenyi némán figyelte, ahogy a lift mutatja, épp melyik emeletnél járnak Hollósiék, s csak akkor szólalt meg, mikor már jópárat maguk mögött hagytak.
 - Nézzen utána a kölyöknek, mit tudhatunk róla.
 - De hát... már megírta a...
 - A másiknak.

 Kihasználta, hogy pillanatnyilag nem volt más rajtuk kívül a liftben - nem mintha érdekelte volna különösebben ezek után -, és fejét nem túl erősen, ám jól hallható koppanással verte az ajtóba, miután az rájuk zárult.
 Nem fogta fel, hogy beszélnek hozzá, még képtelen volt a helyén kezelni azt a rengeteg új információt, amivel nyakon borították. Csak akkor fogott rá Theo egyik vállára, mikor érzékelte, hogy nagyon célirányosan lódul meg valamerre. Nem tudta szavakba önteni, de kékjeivel mintha könyörgött volna érte, hogy lassítsanak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Lefagy. Jobb szó nincs rá, mint hogy nettó lefagy és azonnal elengedi Laylát, hogy szinte hitetlenkedve nézzen rá. Minden kifejezetten jól indult, persze a csókig már többször eljutottak, egy kis tipi-tapi is belefért, de valahogy sokáig nem tudták átugrani a többit. Pedig próbálta, de még hogy próbálta, Paul zseni tanácsát is megfogadta, hogy vigyen virágot, udvarolja körbe Laylát továbbra is. Jó, magától is gondolt volna erre, ne vicceljünk! A megerősítés viszont mindig jól jön, főleg férfikörökben, ha eddig csak párszor húzta ki a kardot a tartójából és nincs eszeveszett sok tapasztalata a harctéren. Sírásra és könyörgésre azonban egyáltalán nem számított, és azon túl, hogy teljesen összezavarja, szabályosan megrémiszti. Ő csinált valamit? Megszorította Laylát túlságosan csípőnél, vagy kéznél? Nem harapta meg, arról tudna...
- Layla? Mi történt? Jól vagy? - Nincs jól, te idióta, látszik. Ettől független reflexből mondja ki, amit gondol, és teljesen bénán mászik fel a lány mellé, hogy elkezdje letörölgetni a könnyeit, bár talán hozzá se kellene érjen. Mit kell ilyenkor csinálni? Úristen, tényleg, mit tegyen? És miért sír a barátnője? Az agyhalál beállt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Lilla
- Május -

Érthető okokból nem szoktam a vendég bejáraton érkezni, de így, hogy Lillát kísérem, kicsit más a helyzet. Tagadhatatlanul egy okos döntés volt felmondania és külön büszke vagyok rá, hogy segítséget kért a továbblépéshez. Igen, én mondtam neki, hogy jöjjön hozzám, ha szüksége van támaszra, de mindig magán az emberen áll, elfogadja-e a kinyújtott kezet, vagy halad tovább önerőből? Lilla pedig úgy döntött, elfogadja, ez külön megmelengette a szívem.
- Meglátod, Anitáék nagyon kedvesek, és lesz dolgod is bőven, nem fogsz unatkozni. - Az biztos, nem hinné az ember, mennyi teendő akad most a Varázshasználati Főosztályon is. A digitalizációs projekt elindult, de valószínűleg még két-három évünkbe fog telni, hogy mindent töviről-hegyire bevigyünk az adatbázisokba, és például a jóslatfejtő részlegnek lehet, több is lesz az, annyi jóslatot tárolnak odalent állítólag. Kár, hogy sosem láthattam, csak a szóbeszédeket hallottam.
Beterelem Lillát a főbejáraton a magas csarnokba, egészen a biztonságis ellenőrzőpontig. Ferenc, az ügyeletesünk nagyon kedves, vidám ember, mindig örül az új arcoknak.
- Kézcsók a hölgyeknek! - Még a baseball sapkáját is feljebb tolja azon a megkopaszodott fején, mintha attól jobban látna. Talán erősebb szemüveget kellene hordania, de azt elmondja majd otthon neki a felesége. - Mi járatban ma itt nálunk? -
- Jó reggelt neked is, Ferenc. Megcsinálnád a vendégfelvételt Lillának? Ő lesz az egyik új diák a Varázshasználati Főosztályon, első napra jött.-
- Vagy úgy, vagy úgy! - Bősz bólogatással fordul Kamillához kézrázásra, csak hogy nagyon komolyra váltson a vigyorgásból. - És azt tudod, miért terjedt el Magyarországon a póker? - Jajj, Ferenc, kezdi, én pedig máris nem bírom ezt a megrázkódtatást!
- Mert nem tudták Kordában tartani! HAHAHA! - Édes jó lélek, olyan jóízűen tud a saját poénján nevetni, nem tudok rá haragudni ezért a borzalmas humoráért.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- ... aztán képes volt eljönni hozzám vádaskodni, csak mert a rokona elvileg kevert. Na, ott mondtam neki, hogy nekem ehhez semmi közöm, és amúgy sem vagyunk barátok, és nem is akarok a barátja lenni, ezt a hisztit meg inkább a leendő menyasszonyával folytossa le.... aztán kitettem - mesélem nagy büszkén. Mert ez így volt. Jó, talán nem pontosan így, de hasonló volt, csak olyan gyorsan történt minden, az ember agya hajlamos elsiklani a részletek felett.
- Szóval abszolút nem érdekel már. Egy igazi köcsög - és nem, nem a sértettség mondatja ezt velem, nem is nézek rá a telefonomra, hogy nincs-e véletlenül lehalkítva. Istenem, de jól esett ez. Valakinek csak úgy szidni, és úgy, hogy tudom, Karina egyet fog velem érteni, és még büszke is lesz rám. Én is az vagyok magamra.
- Fú de nagy ez a hely - jó, azért megtorpanok, és megint jön a bizonytalanság. Itt se tudom, mi keresnivalóm van. Mármint na. Mégis csak a Minisztérium. Egyszer voltam itt, látogatáskor, de ennyi.
Mosolygok Ferencre, mint kiderült, de kicsit meg vagyok szeppenve. Ez is csak addig tart, míg hitetlenül el nem nevetem magam. Hát ez... nagyon rossz. Imádom.
- És azt tudja-e, hogy miért spirituális állat a macska? - és ezzel főleg az a bajom, hogy belemegyek. Mindig belemegyek, mert a nagyapámmal ez már rituálé. Ha otthon vagyok, még dél sincs, és nagyi már lefárad. Persze kihívóan nézek a férfira.
- Mert kiereszti a karmát - és utána közvetlenül bocsánatkérőn Karinára.
- Ne haragudj, nem bírom megállni, hogy ne... szörnyű, és biztos, hogy lefogom tagadni, de rengeteget ismerek - ennek ellenére teljesen jókedvűen nevetem el magam. Valahogy nincs bennem az első nap okozta feszültség.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Örömtelien, ám hazudnék, ha nem vallanám be még magamnak is, hogy kicsit irigykedve figyelem Zalánt az égen. Az ominózus nap óta - mióta az elemem tiszteletét tette -, nem ültem ismét lovon. Hozzá tartozik, hogy Ezra azt mondta ne is tegyem, és egyre rosszabbul vagyok a legkisebb magasságtól is. Nem tudom meddig fogom elviselni még azt, hogy körülöttem az állataim szinte már könyörögnek egy jó repülésért, én pedig csak a fejemet tudom nekik rázni lemondóan és szomorúan.
- Felőlem - vonom meg vállaimat. - Beszéld meg a minisztériummal és a szüleimmel - ez a kettő közül a második a nagyobb kihívás.
- Mit gondolsz,  nyergeljem fel neked Pandát is? - vigyorodom el szélesen, ahogy közeledem feléjük. Mountain automatikusan hajtja lejjebb fejét és nyomja orrát vállamnak, lassan kezdem el simogatni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Nem akarta ezt, ő csak szeretett volna normális életet élni, megtapasztalni, milyen az, amikor a felnőttek összeolvadnak, csakhogy jobb napjain hajlamos elfeledkezni róla, hogy vele ezt már megtették. Amint Lafi lemászik róla, az oldalára gördül és magzatpózba húzza magát, pont úgy, ahogy azon a napon, amikor Nathaniel megerőszakolta. Könnyei ömlenek és képtelen válaszolni a feltett kérdésekre. A félhomálynak hála nem látszik, hogy a mellein még mindig vannak apróbb, alig látható hegek. Mindenét össze kell szorítsa, abszolút védekezési mechanizmusként és még percekig csak remeg és próbál uralkodni magán.
- Bo-bocsá-áss me-e-eg... - igyekszik levegőt venni, de ez már nem az a szituáció, amikor kislányosan pityereg: ez már az ugly crying, amikor már minden mindegy. Nagyon lassan csitul Lafayette érintése alatt, azonban fokozatosan elkezdi egyre egyenletesebben venni a levegőt és a könnyei is apadni látszanak. Tudja, hogy mondania kellene valamit, de nem tudja, hogyan kezdjen neki. Mégis miként lehet elmondani a párodnak, hogy nem vagy képes a szexre, mert megerőszakoltak a lehető legaljasabb módon?
- Ne haragudj rám... Annyira szeretlek, de nem megy... egyszerűen képtelen vagyok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Layla érezheti úgy jó egy perc után, hogy a teljes testére takaró kerül, de a matrac továbbra is be van süllyedve mellette. Lafayette továbbra is ott ül, az ágyon, de most már csak maga elé meredve, mert abszolút nem tudja, mit kell ilyen helyzetben tenni. A barátnője itt itatja az egereket mellette, és neki fogalma sincs, miért, ráadásul most már tart tőle, ha hozzáér, Layla még jobban elhúzódik, így az első eszébe jutó ötlethez nyúlt, amit pánikoló emberekkel kapcsolatban látott filmekben: adj neki valahogy biztonságérzetet, hát innen a takaró.
- Layla? - Nem biztos benne, hogy tudja, mit mondjon. Visszadől a párnájára a lány mellé, felé fordulva; az arckifejezése őszintén elveszett, zavart és kissé aggódó, ahogy a kusza szőkés barna hajat bámulja hátulról, az egyetlen pontot, amire nem takart az anyagból. - Mi történt? Ez nem... Nem akartalak bántani, esküszöm. Akármit is csináltam, ha elmondod, hogy javítsam meg... - Mi másra gondolna, mint hogy bántotta őt?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Halkan szipog, próbálja összeszedni magát. Érzi a rásimuló takarót, mély levegőket vesz és belekapaszkodik a textilbe. Minden rendben lesz, nem érheti baj, Nate halott. Halott. Eltelik némi idő, mire Lafayette meg mer szólalni mögötte, a bűntudat pedig erős marokként szorít torkára: nem őszinte a fiúval. Vele nincs semmi baj, ő csak... Ő csak...
Visszafojtott lélegzettel fészkelődik a másik oldalára, hogy szembe találja magát a fiúval. Túl régóta halogatja már ezt, de nem igazán tudja, miként is fogjon bele. - Volt egy... - megakad. Mi is volt? - ...egy barátom korábban. Te is ismerted talán, Nate. Egy ideig jártunk, aztán... - elcsuklik a hangja, valamiféle furcsa íz kezd terjengeni a szájában, nyelnie kell. - ...aztán már nem akartam vele lenni - könnybe lábad a szeme, egyre szaporábban ver szíve, légzése egyenetlenné válik. - Egyik pillanatról a másikra megváltozott... egyszer csak... erőszakos lett és nekem támadt... - karjaival öleli magát, miközben vacog a takaró alatt. Összeszorítja szemeit, az emlékek hirtelen oly élénkké válnak, hogy érzi magán a férfi érintését. A vadállatét. - Ő... ő bántott és... harapott, megütött, karmolt... aztán nem tudtam védekezni és ő... - az emlékre fájdalom nyilall testébe érzi, hogy a feltörekvő epét nem bírja sokáig tartani. - ...elvette. - ahogy kiejti ezt a száján hirtelen felgyorsul minden.
Ki kell pattannia az ágyból, hogy a mosdóba rohanhasson, feltépi annak ajtaját, s épp csak eléri a wc csészéjét, hogy aztán kihányjon mindent, amit megevett. Még arra sem marad ideje, hogy magára zárja az apró helyiséget, így nem kizárt, hogy Lafayette végighallgatja az egészet. A hányás után pedig nem hallatszik más, csak egy puffanás, ahogy a földre rogyik és keserves sírásba kezd, mintha nem lenne többé holnap.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Hiába rángatnám magammal, megérzem érintését a vállamon, ami megállásra késztet. Visszafordulok, és meglátom nagyra nyílt szemeket, a kétségbeesett tekintetet. Ahogy ott szorongatja azt a mappát, izmos alkata ellenére hirtelen kicsinek tűnik, vagy kisebbnek, mint szokott.
- Oké, semmi baj. - Mondom, nyugalmat erőltetve a hangomba. - Túl vagyunk rajta. Túl vagy rajra, oké?
A Minisztérium aulájának zsivalya áll be közénk, és hagyom, hogy vegyen pár levegőt, mielőtt minden elméletemet és pluszinformációmat ráborítom, meg kikérdezem arról, hogy mégis mit látott az ajtó mögött.
- Gyere... menjünk innen. Hova akarsz menni? - Fogalmazom újra a dolgot, meghúzva kissé táskám szíját.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Sokkal könnyebb volt letennie a hoppanálási vizsgáját, ahol amputoportálhatott volna, mint most kezelni ezt a helyzetet. Őszintén gondolkodik, hogy felhívja Layla anyját, hogy átjöjjön, de mindez szépen lassan lecsitul benne körülbelül mikorra Layla megtalálja a hangját újból. Felül törökülésbe, közben a pólóját is visszahúzza magára, de végig szembefordulva marad a lánnyal.
Már nyitná a száját, hogy megnyugtassa a maga béna, esetlen, őszinte módján, de elég hamar a torkára forr mindenfajta próbálkozás. Mert Layla végre beszél, végre hajlandó elmondani, mitől rándult össze néha, ha úgy ért hozzá, ahogy nem kellett volna, vagy miért kapott a múltkor is ugyanilyen heves sírógörcsöt, vagy hogy néha miért feszül be indokolatlanul, miért sikoltozik időről időre álmában. Hirtelen minden elég kristálytisztán kiterül elé, mintha Layla bedobta volna a lapjait, csak épp erre az eredményre félig-meddig volt csak felkészülve. Hazudna, ha azt állítaná, bele sem gondolt, mert Michelle felhívta rá a figyelmét: valószínűleg nem te vagy az oka, akár lehetett más is előtted, aki tönkretette őt.
Meg sem próbálja megakadályozni, hogy a lány felpattanjon és kirohanjon a mosdóba. Lassú, gépies mozdulatokkal követi, meghagyja neki azt a kegyes illúziót, hogy egyedül van odabent és a négy fal diszkréciója mellett adhatja ki a lelkét is a porcelánnak. Türelmes, más választása nagyon nincs, közben pedig próbálja feldolgozni a kapott információt. Túl korai még bármiféle dühöt éreznie; a sajnálat és az elborzadás, hogy ez megtörténhetett a barátnőjével sokkal hangsúlyosabbak az agyában.
Halkan tárja ki az ajtót, nem is zárja vissza, csak letelepszik a földre Layla mellé, és ha hagyják, magához húzza, hogy takaró helyett nyújtson támaszt neki.
- Sírd ki magad. Nem lesz semmi baj, sírd csak ki magad. - Nagyon kiszámítható, megnyugtatónak szánt, ismerős mozdulatokkal simogatja a lány haját, a másik keze Layla köré fonódik. Egész addig úgysem fogja ezt abbahagyni, amíg maga Layla nem kéri, ha pedig alábbhagyott a sírás, végre a két keze közé foghatja a mostanra esélyesen felpöffedt arcot.
- Jobb? - Legalább a stressz egy része hátha távozott.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Lilla
- Május -

- Nagyon szép, jól tetted! - Mondtam én, hogy ez a lány tud, ha akar, és csak az elcsábulás tudná meggátolni az ésszerű döntések meghozatalában. Milyen jól tette, hogy még idejében számot vetett a helyzetével és döntést hozott! Jó, persze később tudjuk lemérni a döntéseink helyességét, de ha minden tényleg így történt, ahogy előadja, nagyon büszke vagyok rá!
- Ugye? Vendégül kell lásson kilenc emeletet és a pincét. Szükség volt a térre. - És még így is egy merő labirintus ez a hely. Kiliánnal már eltévedtünk itt egyszer-kétszer, de egyik kalandozásunk sem tartott vagy tíz percnél tovább. Még biztos nem láttuk a minisztérium rejtett zugait, pedig...
... itt volna az ideje, hogy megszökjek és eltévedjek, mielőtt ezek ketten még jobban egymásra találnak, ugyanis Ferenc harsogó nevetéssel jutalmazza Lilla még borzasztóbb viccét. Lehet, véletlen olyan arcot vágok, mint akit orrba ütöttek, de ezek ketten kriminálisak. Lehet, rosszul tettem, hogy elkísértem Lillát, de ahelyett, hogy ennek hangot is adnék, inkább csak megrázom a fejem egy elnéző félmosollyal, hogy hagyja csak. Ferenc elemében van legalább, jár a keze, miközben a szája is, elkéri Kamilla pálcáját átnézésre, mivel ez a protokoll.
- Jól van, érted a viccet, ez nagyon fontos! Enélkül az emberek savanyú citromnak néznének ám. És azt tudod, melyik állatnak a legjobb a kedve? Na! Hát persze, hogy a juhé, hahaha! - Na jó, na jó, ez már elég lesz, ideje Ferencnek is tovább vizsgálódnia, mert most pont úgy nézek rá, hogy értsen belőle.
- Ne nézz ilyen csúnyán Karinácska, nem tesz jót az arcodnak. -
- Jajj Ferenc, hidd el, a késés sem tesz jót nekünk. Hogy állsz azzal az űrlappal? -
- De türelmetlen vagy már korán reggel-
- Délelőtt kilenc van, kedvesem. -
- Na akkor pont annyi. Tessék, Kamillácska, írjad csak alá ott a pontozott részen, ha stimmel minden adatod. Úgy ni. - Odarakja az összesítő pergament Lilla elé, rajta a lány alapadataival, látogatásának céljával, a pálcája adataival, és mellette ott egy látogatóknak fenntartott azonosító kártya, nyakba akaszthatós. Ha Lilla tényleg mindent átnézett és aláfirkantotta, mehetünk is. Ferenc ugyan sajnálkozik, végre megtalálná a társát a viccekben, de lesz még alkalmuk együtt kávézni, nem féltem ettől a diákom.
- Nem gondoltam volna, hogy dad joke-szakértő vagy. - Hát lehet, a fél szemöldököm valahol a homlokom közepén van már a meglepettségtől? Nem kizárt, ahogy az sem, hogy beszállunk a liftbe, és irány a Varázshasználati Főosztály, azon belül is Anitáék részlege.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Teste néha meg-megremeg, hiszen jelen pillanatban nem csak lelki, de fizikai terhelést is kapott. Ahogy ott ül összerogyva a földön, borzasztóan kicsinek és esetlennek tűnik, mintha nem is az a Layla lenne, akit mindenki ismer. Valószínűleg tényleg nem az, hirtelen megint azon az éjszakán találja magát, amikor menekült és végül betért a hálókörletbe, önmaga árnyékaként. Most is épp ugyanolyan, éppenséggel megtanulta kezelni.
Amikor Lafi leül mellé, nem tiltakozik, bár undorodik saját magától és nem esik nehezére meggyőznie magát, hogy a levitás is ugyanezt érzi. Mégis ki szeretne egy ilyen csődtömeget? Most, hogy ezt megtudta, biztosan nem akar majd tőle semmit, elvégre egy másik férfi nem egyszerűen elvett tőle mindent, de mindenét bemocskolta. A könnyei ugyan apadnak, s az epe sem mozdul újra, érzi, hogy nem bírja elvilseni a testét. A fiú hogy lehet hozzá ilyen kedves? Miért nem ment el, miért maradt itt? Hát már tudja, hogy csak egy törött porcelánja van, miért akarná megragasztani? Az is lehet, hogy már rég nem lehet.
- Miért maradtál velem? - szája elé emeli kezét, hogy hányástól bűzlő leheletét ne érezze a fiú, ettől viszont szavai lesznek valamelyest torzak. Nem húzódik el, mert arra egészen egyszerűen képtelen, túlságosan vágyik Lafayette karjaiba. - Miért nem undorodsz tőlem? Borzalmas vagyok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Valószínűleg többet és jobban kellene tegyen, mint amire most futja, és reméli, idővel fejlődik e téren, most viszont csak arra akar koncentrálni, hogy lenyugtassa Laylát. Ez úgy tűnik, idővel sikerül, mert lassacskán megnyugszik a szívszerelme a beszédképes szintig. Csak marhára nem olyasmi csúszik ki a száján, hogy "Igen, jobb", vagy "Nem, borzalmasan érzem magam.", hanem képes a világ idegőrlő dolgainak egyikét megkérdezni. Majd pont itt fogja hagyni, HOGYNE!
- Elnézést, de nekem aztán senki meg nem mondhatja meg, hogy undorodnom kell tőled vagy itt hagyni, még te sem. Maradok, és veled, ez kőbe van vésve. - Szinte sértetten húzza fel az orrát, de érzik, hogy többnyire humor cseng a vonal túlvégén, hogy oldja a feszültség egy csekélyke részét.
- Nem vagy borzalmas, sosem voltál. Sem undorító, sem elhagynivaló nem lettél ettől, ehhez jó lesz hozzászoknod, mert nem vakarsz le olyan könnyen magadról. Három évig próbáltam rád akaszkodni, és két éve hozzád tapadtam, hülye leszek ezt megszakítani. - Teljesen komolyan gondolja. Nem a semmiért feccölt ennyi időt ebbe a kapcsolatba; borzasztóan egyszerű lélek, mert Layla jött, nekiment, és ezzel berúgta az ajtót nála és végül bent is maradt.
- Elhiszed, ha azt mondom, hogy nem akarlak itthagyni? Felkoncolni azt az állatot igen. Kitaposni a belét a helyéről, igen. Ha azt kérnéd, hogy töröljük ki a fejedből, ami történt, azt is megérteném. Ez az egész egy megbocsáthatatlan bűn ellened. - A megkeményedő arckifejezése ékesen bizonyítja, mennyire fékezi magát. Ha helyben lenne az illető, rommá tudná verni, az adrenalin egy nagyon hasznos dolog két jó ököllel és dühvel párosulva, de nincs senki, akit megverhet, viszont van egy teljesen kimerült, szétesett lány, akit összekanalazhat.
- Mit szólsz ahhoz, ha lezuhanyzol? Én addig csinálok neked egy teát és a többit kitaláljuk? - De ezt az egészet egyelőre jobb hagyni leülepedni, aztán elővenni mondjuk reggel, vagy másnap, vagy harmadnap. Beszélnie kell Michelle-lel, ez már biztos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Akkor is jól esik, ha én tisztában vagyok vele, hogy annak a beszélgetésnek így kellett volna zajlanak. Nem, nem így zajlott, és akkor azt hittem, azt legalább annyira jól teszem. Most érzem csak, hogy marhára nem tettem jól.
- El fogok tévedni. Nagyon sokszor elfogok - nyikkanok vékony hangony és magam elé pislogok. Nem tudom palástolni a megszeppentségem, hiába szeretném annyira.
Ferenc valamit segít azonban, Karina feje meg külön megér egy misét. Oké, ezzel én tényleg nem dicsekszem, de még a juhos poénon is nevetek, míg a pálcám nyújtom. A nőre nézek, csak hogy megbizonyosodjak róla, ez teljesen rendben van, és nem most láttam utoljára. Mármint a pálcám.
Genetika, hogy kicsit tovább időzök a papír szemre vételével, mielőtt még aláírnám. Ahogy megtanultam olvasni, megtanultam azt is, hogy mindent el kell. Még az apró betűket is.
Elbúcsúzok a férfitől, hogy aztán a lifthez menjünk.
- A nagyapám. Iszonyú fárasztó ember - forgatom meg a szemem, mint egy magyarázatot adva, de nem tudok rá haragudni. Azt sajnálom, hogy apuból kiveszett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Egy apró, kesernyés görbére húzódnak ajkai: olyan ez, mint amikor az ember szeretne mosolyogni, de közben szétszaggatják a fájdalmas érzései. Nem tudná megmondani, miért érzi mégis azt, hogy megkövült tagjai olvadni kezdenek. Ahogy hallja Lafayette szavait, újra könnyek szöknek a szemébe: hát mégsem olyan rémes ember? Talán mégis van esélye arra, hogy szeressék?
Odabújik a levitáshoz és arcát a nyak tövébe temeti, hogy beszívhassa kellemes illatát. Bal keze úgy kapaszkodik a fiú pólójába, ahogy azt ő maga teszi kettejük kapcsolatába. Nem akarja elengedni és nem akarja, hogy ocsmánynak, szörnynek lássa a másik. - Gondoltam rá, hogy el akarom felejteni, de... nem tudnék úgy továbbmenni, hogy az életem egy része homályos. Ahhoz viszont túlságosan gyenge vagyok, hogy megoldjam, nem vagyok rá képes - szipog egyet, de már nem sír. Hagyja, hogy baba módjára ringassák, beburkolózik az ölelésbe és engedi, hogy a biztonság óvó közege bekebelezze. Talán csak erre van szüksége.
- Megpróbálom összeszedni magam - egy aprót bólint és eltolja magától Lafit, hogy felkeljen. Hagyja a fiút is ugyanígy tenni, de mielőtt az kiléphetne az ajtón, a kezéért nyúl és finom ujjaival elkapja a csuklóját. - Nagyon szeretlek. És köszönöm, hogy velem maradsz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Akkor sem szólhatna egy szót sem Laylának, ha teljes törlést akarna nyomni az eseménynek, mivel ez csakis és kizárólag Layla döntése lehet, senki másé. Együtt élni olyan emlékekkel, amiktől fizikailag rosszul van az ember, és időről időre megkísértik álmában, vagy ébrenlétében, nem csekélység; semmiképp sem tartja gyávaságnak, ha inkább kikukázzák az ilyen emlékeket. De a barátnője inkább megtartotta, csak megbirkózni nem tud velük; szintén egy érthető dolog, bár ezt inkább a lány bátorságának akarja elkönyvelni, hogy inkább megtartotta, mint eldobta.
- Akkor innentől megtanulhatsz támaszkodni rám, jó? - Tény, hogy még nem igazán felnőtt, azaz de, jogilag, mentálisan is sok területen. Az életbeli tapasztalatok hiányoznak a tárházából, az iskola steril környezetén kívüli tapasztalások, de ezekbe hamar bele fog jönni, és akkor tényleg megbízható támasz válik belőle.
Layla után ő is feltápászkodik a járólapról, s már menne, mikor visszatartják.
- Én is szeretlek. - Az, hogy Laylával marad, alap, sőt, ha őszinte akar lenni, reméli, ez a jövőben még szorosabbá válik majd, nem csak barátnő szintig jut vele. Még nyom egy puszit a kézfejre, aztán magára hagyja, hadd zuhanyozzon le, ő pedig kimegy tényleg elkészíteni azt a teát, ami már fél éve ott áll a polcukon és állítólag olyan kurva jó az alvászavarra. Sosem nyúlt hozzá, jól alszik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Változó, úgy tűnik, hogy most sikerült belefutnod - rámosolyogtam a doktor úrra, szegényen látszott az, hogy nem felhőtlen a boldogsága ettől a helyzettől. Őszintén egyet tudtam vele érteni, én sem szerettem a tömeget, olykor zavart is a hangzavar, de egy ilyen helyen ha tetszett, ha nem, ehhez hozzá kellett szokni. - Emiatt nem lennék mondjuk Japánban kalauz - nevettem el magam, bár már pontosan nem is emlékeztem arra, hogy vajon a vonatokon, vagy a metróban szokott tumultus lenni.
Elnézést kérésére csak legyintettem, a helyfoglalás pedig nem esett nehezemre és amúgy is szívesen ettem a társaságában, sokkal jobb volt így, mint egyedül, magányosan. - Én a csirkepaprikást is nagyon szeretem, de egy szelet finom, ropogós rántotthúsnak nem lehet ellenállni - na igen, ez volt az egyik kedvencem, ahogyan sok más embernek is. - Köszi! - nagyon kívánnunk sem kellett, láthatóan neki is jól esett a meleg étel, én is rendes falatokat kaptam be belőle, noha reggel még kicsit kavargott a gyomrom, most már jól esett az étel. - Jaj szegény, úgy nem szeretem, ha a gyerekek szenvednek - jó úgy amúgy azt sem szerettem, ha a felnőtteknek kínlódtak, szóval összességében nem rajongtam azért, ha bárkinek bármi baja volt, de azért egy gyerek mégis csak gyerek, nekik még boldognak kellene lenniük, örömmel futkározni, élvezni a szellőt, az esőt és a nap sugarait, addig, amíg tehetik, mert aztán jön a csúf, zord valóság. - Érthető, és jól tetted hogy ott maradtál vele, ilyen a jó hozzáállás - mondtam egy mosollyal, majd egy újabb falat krumplit tömtem a számba, egy kicsit megrágtam, lenyeltem és majd csak ezután sikerült tisztességesen felelnem Jácintnak. - Most épp a balesetin, ott kapok ilyen alap dolgokat, könnyebb eseteket. Ha valami komolyabb van, ott előfordult már, hogy bejutottam, de leginkább csak néztem, vagy tartottam ezt-azt, amit kell - a gyakorlat fontos volt, hisz így tudtam elsajátítani azt, amit az elméletben megtanultunk, de még mindig nem éreztem úgy, hogy mindent is tudnék. Őszintén szólva sokszor csak toporogtam, ha egy komolyabb esetet toltak be az ajtón. - Dr. Kozák a mentorom és ezért általában ott vagyok, ahol ő , bár mondjuk most épp lennék máshol - sóhajtottam egyet, aztán felpillantottam Jácintra. - Tudod most múlt hétvégén volt ez az orvoskonferencia a Balatonnál, nem tudom, hogy ott voltál-e, mert nem láttalak, de ott történt egy félreértés, ami miatt úgy érzem, hogy most az Ispotály fele összesúg a hátam mögött és az is megfordult a fejemben, hogy talán gyakorlati helyet kellene váltanom vagy nem tudom - sóhajtottam. - Teljesen tanácstalan vagyok, Te mit tennél?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Gréti
- az ispotály menzáján -

Elgondolkodva biccent a kijelentés hallatán, jelezve, hogy van a dolognak realitása. Nem tudhatja, nem húzódott-e el ugyanúgy másnak is a munka, mint neki, és csupán véletlenek sokasága, hogy mindenki egyszerre próbál most begyúródni a menzára, hogy táplálékhoz jusson, mielőtt folytatná tovább az életek mentését. Elmosolyodik a lány kijelentésén, bár nem kifejezetten érti, hogyan jön képbe hirtelen Japán, de eszébe sem jut visszakérdezni. Leköti minden gondolatát az éhség ebben a pillanatban. Neki is kezd felszeletelni a húst, igyekezve fenntartani közben egy könnyed, nem kifejezetten sok gondolkodást igénylő beszélgetést éppen, amely szintén az élet körül forog főként.
- Ezzel teljes mértékben egyetértek - helyesel, hiszen a konyhás néni valóban nagyon finom rántotthúst készít. Ilyet otthon sem eszik, szóval kár lenne kihagyni, ha már itt az alkalom, még ha nem is csirkepaprikás lenne a másik opció.
- Én sem - válaszolja, aprót sóhajtva a mondat végén. Ez sajnos elkerülhetetlen, csak megszüntetni tudja az esetek egy részében, megelőzni nem, még ha az is lenne jó. Minden gyerkőc kezét nem tudja fogni akkor sem, ha esetleg szeretné.
- Szerencsére csak kicsit sok befőttet evett, és gyorsan megoldottuk a gondot, amint sikerült rájönni, mi is a forrása. Pedig mondtam az anyukájának, hogy ezzel ráérnek majd otthon, akkor is mértékkel - osztja meg végül, hogy mi is történt pontosan, és mivel sikerül befejezni a kitartó szeletelését a húsnak, leteszi a kést végre, a villát jobb kezébe véve pedig felszúr egy darabot, majd ha már bekapta, a krumplipürét is megkóstolja, és csendben rágva hallgatja a lányt.
- És akkor arrafelé is szeretnél szakosodni? Vagy még csak felméred a terepet, és majd eldöntöd? - érdeklődik tovább, majd újabb falatot kap be, hagyva időt, hogy Gréta nyugodtan elgondolkodhasson a válaszán. Nem számít a folytatásra. Megrázza a fejét, és egyelőre el is feledkezik a villára szúrt falatról, ami most félúton a szája és az asztal között vár a sorsára. - Ügyeletben voltam, de... hát én még nem hallottam semmiről. Nem lehet, hogy csak túlaggódod? Bizonyára van annál mindenkinek fontosabb dolga épp az ispotályban, hogy pletykáljon, szóóóóval... én csak végezném a dolgom, ahogy eddig. Most viszont kíváncsivá tettél. Miről maradtam le? Táncoltál az asztalon? Egyedül takarítottad el a svédasztalt? Ruhástól ugrottál a Balatonba? Vagy épp ruha nélkül?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Magabiztosan húzza ki magát, majd futólag még az egyik kirakat üvegében is szemügyre veszi a tükörképét, megállapítva, hogy valóban minden rendben van, pont ahogyan annak lennie kell nem is annyira szerény véleménye szerint. Újabb mosolyt villantva Benettre már azt fejtegeti a következő pillanatban, hogy beszélgetőtársát leginkább milyen kutyafajtaként tudná elképzelni, amennyiben animágus lenne. Nem tudja, pontosan hogyan is működik az állatalak, mi alapján lesz az majd az animágus, ami, de a border collie az első, ami eszébe jut a másikról. Esze ágában sem állna vitatni a megállapítást, miszerint jó emberismerő lehet, mert még ha nem is feltétlenül az, kizártnak tartja, hogy valamiben ne lenne jó. Ő mindenben jó, amíg fájdalmasan nem szembesül ennek az ellenkezőjével esetleg, és még akkor is nehezen nyeli le, hogy valami történetesen nem megy neki.
- És miért éppen kaméleon? Igazodsz a környezetedhez? - kérdezi meg kissé meglepett pillantást vetve a másikra. Valahogy olyan nyílt természetnek tűnik számára, akiről nem tudja elképzelni, hogy annyira alkalmazkodna, mint ahogyan egy kaméleon képes rá. Még van is némi negatív konnotációja a fejében ennek így emberre vonatkoztatva, de ezt egyelőre szerinte bölcsen inkább megtartja magának, mert ki tudja, milyen indoklással szolgál még Benett. A pécsi idegenvezetésért cserébe nagylelkűen ajánl fel egy szalamantoni túrát, s mint kiderül, van is igény a dologra. Kezet ráz a társával, megerősítve ezzel az éppen megkötetett alkut, majd már helyet foglalva az étteremben elmerül az étlap böngészésében egy kis időre, hogy végül a pincérrel is megoszthassa, mire esett a választása.
- Ó, pedig igazán nincsenek elvárásaim - válaszolja meglepetten pillantva a másikra. Nem is érti, min izgulhatna egyáltalán, bár neki egyébként is ismeretlen a megfelelési kényszer közelebbről. - Lehet, hogy többször kellene kikérnem a csoporttársaim véleményét, hátha javasolnak valami jót. Vagy egyenesen hozzád fordulok. Az egyetem meg érdekes, nem minden tárgy érdekel egyformán, de ez várható volt. Neked sok van még belőle? Vagy hamarosan már végzel is, aztán végképp betársulsz a bagolykő tanári karába? Netán van más terved?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Ez tényleg szerencse, abból hamar helyrejön. Egy kis gyomorrontás néha befigyel. Nekem is szokott mostanában lenni, gondoltam is rá, hogy kivizsgáltatom - jegyeztem meg csak úgy mellékesen, annak viszont örültem, hogy a kislány ennyivel megúszta. Sok kisgyerek súlyos tünetekkel érkezett, voltak, akiket baleset ért, és olyanok is, akik komolyabb betegséggel küzdöttek. Jácint biztosan tudott volna mesélni ilyen esetekről is, de őszintén nem akartam elvenni az étvágyát erre irányuló kérdésekkel, olyan jóízűen falatozott abból a rántotthúsból. - Még csak felmérem, nem döntöttem még el. Először mentőorvos akartam lenni a SÜVEG-nél, mondjuk még mindig lehetek az, meg persze a sürgősségi is érdekel és a sebészet, de annyi minden más van, és még a felét sem tapasztaltam. Szóval majd még kiderül - megvontam a vállaimat, tényleg volt még időm ezt eldönteni és persze megszerezni hozzá a szükséges tapasztalatokat. A hús és a krumpli közben rohamosan fogyott a tányéromról, akárcsak az a finom uborkasaláta.
- Te anno mi alapján döntötted el, hogy gyerekgyógyász leszel? - kíváncsi voltam, hisz a Jácint korú dokik többnyire az átok okozta sebekre szakosodtak, ragályokra vagy a nőgyógyászatra.
Beszélgetés közben egy kis zajra kaptam fel a fejem, de szerencsére nem történt semmi komoly, csak a mellettünk lévő asztalnál valaki véletlenül beleejtette a kanalát az üres tányérba. - Húh, megijedtem - mosolyogva fordultam vissza felé, de aztán szóba jött az orvoskonferencia, és így a mosolyom is alább hagyott. - Áh, nem - ráztam meg a fejem, sajnos ez több volt, mint némi túlaggódás. Az mondjuk meglepett, hogy nem hallott róla - amennyire pletykásak itt a nővérek - de talán jobb is, mert így akkor tőlem hallhatja az igazat.
- Sokkal rosszabb. Ugye azt mondtam, hogy dr. Kozákkal mentem, jutalomút volt ez nekem, mert gyakornokok nem nagyon mehetnek ilyen konferenciákra. Az előadások amúgy többé-kevésbé jók voltak…na de, a lényeg az, hogy a záróbálon felkért egy táncra, ebben ugye még nincs semmi. De aztán rosszul lett, én meg próbáltam ellátni. Ekkor termett ott a barátnője, csak úgy a semmiből, fogta és telibe öntött pezsgővel és hangosan mindenki előtt leribancozott. Gondolhatod…rettentően kínos volt és utána a közelünkben lévők mind összesúgtak. Mivel fogalmuk sincs róla, hogy mi történt, szerintem néhányan már azt pletykálják, hogy a Doki szeretője vagyok, de ez nincs így, szó sincs erről - nagyvonalakban elmeséltem Jácintnak a sztorit. - Szóval talán jobb lenne, ha emiatt új mentort keresnék vagy átmennék egy új helyre, nem? Te mit tennél a helyemben? Vagy ez nem olyan gáz?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Nem, az Ollókezű témakör nem tetszik. Szükségem van az ujjaidra, hogy.. máshogy hozzuk összefüggésbe az ollókkal. - Szélesen elvigyorodik, és úgy dobja be a szégyentelen kis utalgatásait,  minthe egy derűs szombat délelőtt lennének. Ja, hogy derűs szombat délelőtt vannak?
Eltátja a száját a Baldur's Gate utalásra, mert hát véletlenül sincs mostanság mindenféle lementett videókkal tele a tiktokja. Szóval, ha Solomon thirstrapelni akarta, akkor viszonylagos sikerrel járt.
- Oké, halljam, hogyan mondod, hogy.. "Daarling". - Próbálja utánozni a karakter duruzsoló, flamboyant hanglejtését, de már Dia hangjának tónusa miatt is egész lehetetlen. Ilyenkor kicsit sajnálja, hogy "kísérletező korszakában" (ami másokhoz képest elég sokáig tartott és elég intenzív is volt) nem sikerült csípni magának konkrétan egy vámpírt. Mondjuk ha még mindig tartana ez a korszak sem lenne több szerencséje ezzel a dologgal, mert mégsem túl gyakori hook-up partnerek.
Egyáltalán fel tud nekik állni? Vagy vért kell inniuk előtte, hogy.. hja, hogy legyen mi leszálljon oda? Többet kellett volna Vámpírológia órára járni, míg a Bagolykő diákja volt.
- Úú! Amúgy is imádok tesztelni, csóró agyában el fog pattanni egy ér, ha megint lecsapok rá. - Szélesen elmosolyodik, mert mostanában Nikita nyerte meg magának a cégnél Dia lelkesedését és társaságát. Ezzel együtt pedig a megtisztelő szerepet, hogy mindenféle tesztelésekre, amikre nem is lenne alapvetően beosztva, rángatja magával a lány. Mert fun.
- Majd nézzünk rá a main questre, hátha hirtelen megtetszik valami olyan részlet, amiből tudunk mellékküldit kerekíteni. - Általában valahogy vissza kell kanyarodnia a fő történetszálhoz, hogy a játékosok figyelme azért ne terelődjön el teljesen a lényegről. Egy-egy jó melléktörténet sokat árnyal vagy tehet hozzá az alap vázhoz.
Az előléptetés említésére lehetne bűntudata. Felmerülhetne benne, hogy mennyire privilegizált helyzet ez - és hogy a legtöbb cégnél ezt nem is engednék meg különösebben. Tulajdonképpen fel is merül, de... nem érdekli. Ezt most épppen nagyon szereti csinálni, kiélheti benne a kreativitását, hülye lenne azon szenvedni, hogy ne legyen jobb dolga a ranglétrán.
- Teljesen ki fog borulni. Attól a perctől utál, mióta betettem a lábam az irodába, pedig akkor még nem is volt tudvalevő, hogy kik vagyunk mi egymásnak. - Sok verbális nyilat próbált már kilőni felé a nő, sőt, mindenféle kis apró irodai stiklivel próbálkozott. Meetingen számonkérni dolgok miatt, mindenki előtt és egyebek. Dia lelkes mosolyáról azonban ezek a próbálkozások többnyire lepattannak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Áhh, ha Médinek megmutatta volna a szabad helyeket, biztos valami kétágyast választott volna. Nyilván nem mutatta, hanem inkább tett egy-két kísérletet az "egyenlő osztozkodás" jegyében, hogy ketten is elférnek abban az ágyban. Nem, Médi kirakta a szűrét, mint egy rühes macskának szokás, erre ő dacból odarakta a saját matracát az útba, hogy akkor essen csak át rajta ez a boszorkány, aki még egy kényelmes ágyon sem képes osztozni. Irigy kutya.
Akkor sem tudja felróni neki, hogy olyan lazasággal rakja a lábait az ő ölébe, mintha legalábbis nászúton lennének. Neki pedig rááll a keze, hogy rögtön megpaskolja azt a lábfejet.
- Várj egy órát és elindul a pirítós üzemmód. Marha meleg lesz, jön a vihar estére, tolja előre a meleg levegőt Madeira felől. - A nagy időjárás szakértő, főleg, hogy a telefonján van előrejelzés, úgy meg könnyű.
- Jó, de magyarázd meg, mi abban a felfedezés, hogy bárhova elhoppanálhatunk, hm? A muglik többet látnak a világból, mint mi, mert nem lusta disznók járkálni, és a két lábunkon mi is többet tapasztalnánk. Nem az élményekről szól az élet? - Ezen bármikor képes ütköztetni a nézeteit egészséges határokon belül, mert nem totálisan mágiaellenes, akkor nyilván a muglik közt élne, de ahol lehet, enged az egyszerűségnek és a mágiamentességnek. Éveken át muglik nevelték, ezt nem vetkőzi le az ember egyhamar.
- Akkor felengedhetnél végre az ágyra. - Megpaskolja az ölében fekvő bokát. - Elég nagy a matrac kettőnknek, ugyan már. 140x200-as, tied a fele, de akkor sem haragszom, ha átcsusszansz. - Nem nézi ki Médiből, hogy elég belevaló ehhez, de vicces provokálni.
- Mit szólsz 2-3 naphoz itt a környéken? Utána hoppanálunk, ahogy te szeretnéd, a szigetekre. Csak akkor vétózz, ha valami sokkal jobbat tudsz felajánlani cserébe. - Ez fontos, egyébiránt makacs lesz és nehezen enged a terveiből.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Gréti
- az ispotály menzáján -

- Nem rossz ötlet megnézetni, ha gyakori - állapítja meg, elvégre látatlanban mégsem tudhatja az ember, hogy nem valami komolyabb probléma tünete-e a dolog vagy csupán jobban oda kellene figyelnie arra, mit eszik, meg mit meddig és hogyan tárol, mielőtt megenné. Érdeklődve hallgatja Gréti eszmefuttatását arról, hogy még történetesen válogat a lehetőségek közül, pontosan ugyanis nem tudja, mit szeretne. Bár kérdést intéz hozzá végül a lány, még ráérősen megrágja a falatot, csupán hümmögve, fejét ingatva válasz gyanánt addig is.
- Megtetszett - szólal meg végül, miután lenyelte az éppen megrágott falatot, közben pedig a felszeletelt húsdarabokat méregeti a tányérján, míg bele nem szúrja egyikbe a villáját. Majd az lesz a következő falat, de előbb választ ad.
- Eredetileg nekem is ilyesmi járt a fejemben, hogy majd sürgősségi ellátásra képzett medimágus vagy hasonló, de amikor gyakorlatozni kezdtem, Aida mellett sikerült helyet találni a bogolyfalvi rendelőben. A nőgyógyászat része a dolognak nem igazán jött be, de a gyerekekkel imádtam foglalkozni. Aztán folytattam Pécsen is, a mugli gyakot újszülöttosztályon végeztem, és hát... alakult. Amúgy is mindig jól kijöttem a gyerekekkel, a húgom szerint egyszer remek nagybácsi lesz belőlem, bár saját gyereket is szeretnék... de na... meghagytam a többieknek az átkokat, amputoportálásokat és seprűbaleseteket - válaszolja, igyekezve követhetően és röviden foglalni össze, hogy hogyan is alakult mindez. Javarészt spontán módon valójában, de visszagondolva nem bánja cseppet sem. Nagyon szereti itt a munkáját, nem adná semmiért. Pontot tesz a mondat végére bekapva a már szó szerint is kiszúrt darab húst, majd a krumplipürének várnia kell azonban kicsit, amíg értetlenül követi, hogyan kapja fel a lány a fejét valamire. Elnéz ő is abba az irányba, amerre Gréti bámul, a rágást is abbahagyva. Csak egy kanál, konstatálja, majd visszafordul végre a tányérja fölé, befalva a pürét is. Nem kommentálja a dolgot inkább. Nem tud mit hozzáfűzni. Folytatja a falatozást, amíg Gréti meg a meséléshez tér vissza a szóba kerülő konferenciáról, s minél tovább halad a történettel, annál meglepettebb, hitetlenkedőbb arcot vág Jácint. Még a szemöldöke is felszalad, és nagyokat pislog. - Ha elég pezsgő volt ott, szerintem a fele társaság már nem is emlékszik arra, hogy mi is történt és kivel, meg... a pletykák jönnek és mennek. Legrosszabb esetben is pár hét, és találnak valami újat, akik ilyesmin szeretnek csámcsogni. Kellemetlen élménynek hangzik mindenesetre, sajnálom. Ha úgy érzed, esetleg beszélj Kozákkal, hogy tisztázza a dolgot, mint fatális félreértést, vagy csak tarts egy kis szünetet. Meghatározott óraszám van még a gyakra? Mert akkor be tudod ám hozni, még ha ki is hagysz egy-két hetet esetleg, amíg leülepednek a dolgok. De mondom, nem hallottam semmit. Kérdezzek rá a főnővérnél? Megnyugtatna? Ha ő valamiről nem hallott, az meg sem történt itt - ajánlja fel az egyetlen dolgot, amit esetleg tenni tud, ha a lány igényt tart a segítségére, és rákacsint. Látja rajta, hogy tényleg aggasztja ez az egész, és bár úgy véli, semmi oka ezen rágódni, azt is tudja, hogy azzal a legkevésbé sem fog segíteni, ha ezt mondja ki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Lehuppan barátnője mellé az ágyra, s ahogy Sigrid mesél, végig őt nézi. Timi még mindig csak szokik hozzá, hogy milyen egy testvérrel élni, csak próbálkozni tud megérteni, milyen lehet ez az egész Sjölander családnak. Nem is tudja, mit kéne mondjon, csak pislog a rellonosra. Jobb ötlet híján pedig átkarolja a vállát mindkét karjával, hogy magához ölelhesse. Szavak nélkül igyekszik támogatni. A megfelelő szavak kiválasztása sosem volt az erőssége.
- Szerintem is. - állapítja meg, ahogy szemléli a képet. Sigrid az ő szemében is hasonlít a nővérére, és az apjuk vonásait is felfedezi bennük. Timi számára furcsa dolog ez, egy szülőre hasonlítani. Neki csak halvány emlékei vannak arról, az apja hogyan is nézhetett ki. Családi fényképeken is csak mostanában kezdett szerepelni. Molnárék rögtön készítettek egyet, mikor először hazaért hozzájuk. Azóta egy "Timi" címkéjű albumban gyűjtik a hasonlókat, egy szekrényben, a rengeteg "Zselyke" feliratú, és nyaralásokat dokumentáló kép mellett.
Sigrid mesélése leköti a figyelmét, szemével követi, ahogy a szőke mutogat. Vizsgálja a képen szereplőket. Várja már, hogy élőben is találkozzon velük, bármennyire is izgul miatta. Pedig nem szokott, általában nem érdekli, mit fognak róla gondolni az emberek. Most mégis szeretne jó benyomást tenni. Talán mert meghívták az otthonukba. Nem vallaná be, de izgul hogy elront valamit, hogy nem lesz elég illedelmes. Hiszen mégis egy nagynevű családról van szó.
- Nem, dehogy. Molnárék nagyon rendesek. Őrülnek, hogy vannak programjaim. Jobban zavarná őket, ha otthon ülnék. Azért is hetekig zargattak, hogy legyen valami hobbim, még mielőtt kviddicsezni kezdtem.