A kontinensen zajló játékok színhelye - a kezdő hozzászólásban jelezzétek, melyik országban is jártok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866105#post866105][b]Adele Nadia Krise - 2023.08.14. 18:33[/b][/url]

Efelől sajnos neki sincs kétsége: Will mai napig isteníti a nagyapját, ez kitűnik valahányszor Belphengard szóba kerül közöttük.
- És gondolod, valaha le fog nyugodni? - Nincs a szavaiban szarkazmus vagy vagdalkozás, inkább üresség, mert tudja, hogy a férje és változás nem épp kéz a kézben járó fogalmak. Őszintén, csekély esélyt lát rá, hogy Will magától úgy döntene, ezentúl nem enged majd a sötétebbnél sötétebb, kíváncsi gondolatainak.
Ezzel együtt valahol megérti Madlen gondolatmenetét- ha a saját nagyanyjára reflektál, aki hasonló kaliberű nő a szemében, mint a Krise család feje és még nem engedte szélnek őt sem, a "problémás" unokát, akkor tényleg létezhet a feltétel nélküli szülői szeretet, nem? Ha szinte bármit képesek lenyelni ezek a felnőttek az utódaikért, az önmagában erőre és nagy teljesítményre utal.
- Természetesen. Hallgatlak. - Sejtette, hogy ez nem egy egyoldalú tárgyalás lesz, amiben csak ő osztogatja a lapokat. Akármit is tartogat számára Madlen, nem lehet annál lehetetlenebb, mint az ő Eskü-kérése.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866106#post866106][b]Sebastian Jared Selwyn - 2023.08.14. 19:33[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866107#post866107][b]Mesélő - 2023.08.14. 20:05[/b][/url]

- Talán, ha elég nagy pofont kap az élettől. De kicsi erre az esély.
Nem beszéltek arról, hogy visszakapta az emlékeit, amiket jobbnak látott annak idején elvenni tőle. James azonban túlzottan hirtelen és teljes mértékben nélküle döntött arról, hogy mind a két gyerek visszakapja az emlékeket, és ki tudja, hogy ez milyen következményekkel jár.
- Nőj fel, Adél. Már nem csak egy kis csitri vagy, aki, ha valami nem jó, hazaszalad, és ráhagyja a felnőttekre, hogy oldják meg. Fiatal vagy, de feleség és anya is. A testedben nő egy gyermek, akire vigyázol, és van egy férjed, akit szeretsz, és akit nem szeretnél elveszíteni. Ezt csak úgy tudod megtenni, ha Will és a világ azt látja, hogy sziklaszilárd támasz vagy, olyan, akit nem tudnak összetörni. Légy irányító, határozd meg a vágyaidat és ne adj alá, ne egyezz bele kevesebbe, mint amit akarsz. Az élet nem mindig kegyes, minket sok veszteség ér, van, hogy tárgyként kezelnek, van, hogy megpróbálnak semmibe venni, de ezt csak addig teszik, amíg hagyjuk. Will csak addig teszi, amíg hagyod.
Szent meggyőződése, hogy ha az unokája nem lát félelmet a szemében, nem hall megingást a hangjában, és nem tudja ledominálni őt, Adélt, akkor elkezd egy másik viszonyt kialakítani vele, egy érdekes, partneri felállást. Ha ez megvalósulna, Adél előtt számos lehetőség nyílna meg, ebben biztos.
- Tudom, hogy szereted az édesanyádat, de gondolj csak bele, hogy hány ember fordított már hátat Hévíznek, és mit tudnak felmutatni? Boldogságot.
Elindul a rózsák között, egy-egy kinyílt fejet megszagolva, szeretetteljes mosollyal az arcát pillantva rájuk. Mindegyiknek története van, és nem mindegyik boldog, mégis, nagyon szereti őket.
- Krise vagy, ez a hely mindig az otthonod lesz. A nők, akik ebben a családban élnek, akár születésüktől, akár házasság révén, mind melletted állnak, és mindenben segítenek. Itt sosem maradsz egyedül, Adél.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866116#post866116][b]Adele Nadia Krise - 2023.08.14. 23:33[/b][/url]

Ott ül a komor egyetértés az arcán, miközben bólint, mert valóban, ahhoz, hogy Will komoly változáson essen át, komoly eseménynek kellene történnie és nem biztos benne, hogy a férje valaha is fog egy elég nagy jobbegyenest kapni, hogy felébredjen. Több fronton is szeretik óvni, többek között sajnos ő is.
Madlen kérése határozottan meglepi, és ez a meglepettség, noha nem túl okos és taktikus, egyenesen kiül az arcára. Valami körmönfontra, talán súlyosra számított a Krise-család fejétől, nem egy ennyire nyílt és egyenes, emberi kérésre. Visszagondolva azóta érezte, hogy Madlen fojtogató ujjai bármikor a torka köré fonódhatnak, hogy kiderült a Szonjával való várandóssága, és a nagymama külön látogatást tett náluk, hogy tisztázza, az a terhesség egyáltalán nem kívánatos. Haragudott rá, tartott tőle, akkor még borzalmasan ingatag lábakon állt a házasságuk és az ő kezdeti határozott elutasítása miatt meg sem próbáltak igazi kapcsolatot formálni a férjével. Akkor még csak a három év járt a fejükben, hogy utána megszabadulhassanak egymástól. Sosem gondolta volna, hogy a válás helyett három év után a Krise-birtok rózsakertjében arról fog beszélgetni pont Madlennel, hogyan mentsék meg közös erővel az ő és Will jövőjét egy közelgő gyermekáldás küszöbén.
Egy pillanatra mintha meg akarna szólalni, elnyílnak az ajkai, aztán ismét összecsukja őket, és lassan elmosolyodik inkább.
- Olvasol a gondolataimban? - Szinte megkönnyebbülten szusszan fel, látható jó kedvvel. - Mielőtt ide jöttem, ezt tisztáztam anyámmal. Várhatóan nem örült, de már három éve a nevem nem Machay, hanem Krise, ezt elég erőteljesen kihangsúlyoztam számára. Nem hiszem, hogy Will, vagy én akkor egy pillanatra is azt hittük volna a házasságunk napján, hogy három év múlva tényleg együtt akarunk maradni... és azt is kétlem, hogy láttad előre, milyen drasztikus fordulatot vesz majd az unokád házassága. De ... - És itt egy pillanatra megengedi magának ismét az üres semmibe bámulást, csak hogy utána megújult, őszinte határozottsággal nézhessen vissza az úgymond anyósára. Hiszen anya híján Madlen áll legközelebb most az anya-figurához Will életében. Talán. - ... azt hiszem, ő is rájött, ahogy én is, hogy a világon nem fogunk találni még egy embert, aki hajlandó magáévá tenni mindazt, ami bennünk van, amik vagyunk, és amikké váltunk. - Kisvártatva hozzáteszi, jobbját Madlen felé nyújtva kézrázásra. - Részemről eleget teszek a kérésednek maradéktalanul, ha te is megígéred, hogy segíted őt leszokni az alkoholról, legyen az eszköz bármilyen kemény is. Ha leesik a padlóra, majd én felállítom onnan, de tudnom kell, hogy tiszta ahhoz, hogy ő is tudhassa, én a szilárd pontja vagyok az életének. Áll az alkunk? - Abszolút nem számított ennyire... racionális és reményt adó beszélgetésre Madlennel. Nem merészkedne olyan messzire, hogy félreismerte teljesen a nőt, de levonta a mai nappal a konzekvenciát: van még mit megismernie a keménykezű családfőből.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866160#post866160][b]Mesélő - 2023.08.17. 07:00[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866163#post866163][b]Adele Nadia Krise - 2023.08.17. 11:04[/b][/url]

- Ebben nem kételkedem. - Elvégre Madlen Caddigton-Krise arról híres, hogy tiszteletet parancsoló és erőskezű nő, az ilyet pedig nem csak csettintésre éri el az ember, hanem hosszú évek alatt, megeshet rengeteg pofon árán.
És talán mennyire más és már csiszoltabb lenne az életben, ha Madlen lett volna az ő nagyanyja is. Elég Estherre néznie, akármennyire is ellenszenves néha a sógornője egy-egy megszólalása miatt, Madlen keze munkája látszik rajta. A hibák is, de valami más, időtállóbb is. Ezen viszont kár rágódnia, ideje előre nézni.
A nagymama meleg gesztusa újabb meglepetésként éri, talán kicsit bénácskára is sikerül a visszaölelése, de nem hagyja viszonzás nélkül a dolgot, s miután eltávolodtak, kinyitja a táskáját, hogy keresgéljen benne egy kicsit. Végül előhúz egy kisebb, levelezőlap méretű borítékot belőle, hogy a családfő felé nyújtsa.
- Gondoltam, örülnél neki. - A borítékban ott az első ultrahang fotó a gyerekről. Ha már bevonja Madlent a dologba, és Noah már nincs, mindent meg akar tenni, hogy ezt a gyereket mindkét család imádja, és sosincs elég korán elkezdeni kialakítani a kötődést a rokonokkal. - Makkegészséges. Nemsokára azt is megtudjuk, fiú vagy lány. - Szusszan egyet, miközben körbejáratja a pillantását a rózsákon. Tényleg nyugtató ez a hely.
- Nagyon szeretnék találkozni Willel, ha nem gond. - Hiányzik neki az összes veszekedés és verekedés ellenére, és abban bízik, hogy Madlen nem fogja őket eltiltani egymástól, amíg meg nem beszéli az elvonót Willel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866166#post866166][b]Návay Kristóf - 2023.08.17. 13:24[/b][/url]

- Inkább örülj, hogy nem halunk éhen. Vagy nem fagyunk meg... - puffogja leszegett fejjel. Sosem érdekelte igazán, hogy megbukik-e valamiből, talán azért, mert a suliban hamar hozzászokott a helyzethez. Minél nagyobb lett, annál inkább rezgett a léc azoknál a tárgyaknál, amik nem érdekelték. Amiben viszont jó volt, arra akart koncentrálni. És szinte biztosra vette, hogy az aurorira elég lesz az erőnlét, meg az az alap-ész, ami benne genetikailag volt borítékolt. Tudat alatt pedig a családi kapcsolataiban is bízott. Aztán az élet másként hozta. Adott neki egy pofont. Most már lehet, hogy nem így csinálná. De nem akarta magát stresszelni azon, hogy megfelel-e valakinek, vagy ahogy Regi fogalmazott, megbukik.
- Csak túl akarok rajta esni - közli nyugtalansággal a hangjában, ami a testtartásáról is leolvasható. Be van zsongva, idegesen mászkál fel-alá, képtelen felfogni, hogy megérkeztek, felértek, végre kikapcsolhat. Egy ideig zavarja is társa nyugalma, ahogy leül, és ráérősen falatozni kezd előtte, mert tudja, hogy neki még bíbelődnie kell a tűzrakással, sütéssel. És közben emlékezteti magát, hogy mellékesen ő is lehetne a lány helyében, ha jobban bedobja magát. Emiatt úgy érzi, hogy hiába jöttek pihenni valahol, mert ugye nekik egy ilyen program is a pihenés, de mégsem az igazi. Megköszöni a gyufát, átveszi, majd a lángra gyújtott gyufafejet a felettébb minőségi Edictum-interjú lapjai közé tolja, így idézve elő hivatalosan is a tábortüzüket. - Nem felejtettem el a katonai táborban tanult praktikákat - jegyzi meg a viaszos kommentre, jelezvén, hogy őt nem kell tanítgatnia. Persze érdekesnek találja.
- Nem publikus - titokzatoskodik tovább a táskájáról. - Amíg nálam lehet a pálca, addig nem félek a medvéktől. Mik azok néhány varázslényhez képest... Amúgy, hát... Nyársnak jó a bot, nem? Tértágítóval tudtam volna berakni, de nem akartam, hogy megszúrjon valamit. Várjunk kicsit, amíg beindul a tűz, addig egy kicsit én is pihennék akkor már - jut végül az elhatározásra, és leül a tűz melletti kőre melegedni. - Tényleg jó itt. Csend van. Nincsenek sokan. Távol vagyok minden szarságtól - mondja, miközben a felcsapó lángokat bámulja kifejezéstelen arccal. - Van cuccunk sziklát mászni? Vagy kérni kell valahol? Meglátom, mert félek, hogy izomlázam lesz. Egyébként... hogy megy mostanában a suli és a munka? - lehet, a hegyi levegő az oka, hogy ez most hirtelen érdekelni kezdi, mert alapból ennyire nem szokta kérdezni, hogy van a másik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866175#post866175][b]Adele Nadia Krise - 2023.08.17. 19:49[/b][/url]

Will
- mert a telefonozástól nem tiltottak el -

Will telefonja rezegni kezd a bejövő üzenettől.
"Ő még a mosdóba is követ. Ezzel a hűséggel kellene versenyezz. : P" Az üzenethez képcsatolmány is tartozik, mégpedig egy nagyon szőrös és öreg, kényelmes kutyus és Adél selfieje, utóbbi az összes fogát vidáman mutogatja, olyan széles a mosolya.
"u.i. Elküldtem a vizsgálati eredményeket is, jó szórakozást."
Ezek után cirka öt perc nyugalmat hagy Willnek, aztán elkezdi csörgetni a telefonját, míg a férje fel nem veszi.
- Hiányoztam? - Könnyű elképzelni a jókedvét már csupán a hanglejtéséből ítélve. Kiegyensúlyozott és a hányásoktól eltekintve elégedett az eredménnyel a Madlennel folytatott beszélgetés után.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866177#post866177][b]William Martin Krise - 2023.08.17. 20:44[/b][/url]

A megbűvölt kőmozsárban nedves puffanásokkal őrlődnek a mélyzöld bogyók, ő pedig üres tekintettel bámulja őket.
A nyári konyhában esténként senki sem jár, csak a tücskök ciripelnek körülötte az alacsony plafonú épület nyitott ablakán túlról. A faasztal fölött lebegő megbűvölt fénygömb világítja be egyedül a környezetét, a szerteszét szórt ágakat, megtépázott leveleket és az üveget, amiben a masszává tört, kesernyés fűszagú bogyókat gyűjti. A keze ügyében félig kiürült rumos üveg áll, idegesen letépkedett címkével.
Majdnem egy héten át, a falakhoz lapulva közlekedett a birtokon, akár a patkányok. Nem akart se a nagyanyja, sem pedig a nagyapja szeme elé kerülni, valójában pedig úgy tervezte, hogy pár napnál tovább nem kell Angliában maradnia. Azonban, amikor a manók meghozták a ruháit és a hírt, hogy a pubbólegészségügyi okokból távol maradni kényszerül majd, el kellett fogadnia, hogy a tartózkodása talán kicsit hosszabbra nyúlik majd.
Sem James, sem pedig Madlen nem mutatta jelét annak, hogy bármi megváltozott volna azzal, hogy tudja. Mindannyian tudják. Mi több, az elmúlt majdnem egy évtizedben tisztában voltak a történtekkel, csak ő nem. Ez pedig sajátok, kényelmes paranoiát ébresztett benne... hiszen mit tudhatnak még?
A kényszerű meghunyászkodásának aztán fokozatosan vége lett. Mivel nem került szóba a téma, egy idő után ő is leült a vacsoraasztalhoz a nagyszüleivel, hamarosan pedig, legalább is a felszínen, minden visszatért a régibe. Őt rendszeresen ébren tartják éjjel a visszakapott emlékképei, más azonban nemigen változott.
A gondolataiból a telefon rezgése téríti magához. Csípővel az asztal szélének dőlve vet egy pillantást először az átküldött képre, majd böngészi át az iratokat. Utóbbiban semmi különösebben érdekfeszítő nem talál, így a figyelme hamar visszakalandozik a lányra és a kutyára. Nem találkozott még ezzel a döggel.
A képernyőn végül Adél képe jelenik meg. Ő megnyomja a kihangosító kis mikrofonos lófasz emojiját, a telefont pedig leteszi az asztalra maga mellett.
   - Merre vagy? - Köszönés nélkül teszi fel a kérdést, az azonban most nem sürgető vagy agresszív, inkább... fáradt?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866178#post866178][b]Adele Nadia Krise - 2023.08.17. 20:50[/b][/url]

Eddig kényelmesen feküdt a hajóbeli ágyán oldalán Featherrel, akinél a fülvakarás egy állandó, sikeres elfoglalási módszernek bizonyult. Az oldalához simuló meleg, szőrös test mostanra a mindennapok kellemes része lett. Most azonban kénytelen felülni már pusztán attól, hogy meghallja a fáradt hangot a túloldalon, ami nem igazán jellemző a mostanra vélhetően türelmetlen és irritált férjére. Egyiket sem hallja a hangjából. Furcsa.
- Történt valami? - Természetesen könnyedén ignorálja a kérdést, hogy a sajátját tolhassa előtérbe.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866179#post866179][b]William Martin Krise - 2023.08.17. 20:55[/b][/url]

Adél nyilván nem válaszol neki. Ő pedig nem is hitte, hogy ez megtörténik majd, annál ugyanis már jobban ismeri a lányt. Az asztalról felkapar néhány elgurult mélyzöld bogyót és a ténykedő mozsárba dobja a többi közé.
   -  Ezt inkább én kérdezhetném meg tőled. Úgy tudom, hogy jártál itt.
Az, hogy Adél a Krise birtokra látogat majd, nem volt titok előtte. Az sem, hogy ennek az apropóján töltötte a nagyapjával a délutánját. Az azonban, hogy mi hangzott el a két nő között, már nem tartozott rá, ezt pedig Madlen eltt tiszteletben is tartotta. Az előzékenysége a feleségére már nem terjed ki, ugyanis...
   -  Gyanúsan vidám vagy. Mondott a nagyanyám valamit?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866180#post866180][b]Adele Nadia Krise - 2023.08.17. 20:59[/b][/url]

- Jól tudod. - Megértette Madlen ki nem mondott kérését, de csak félig tartja be: ne beszéljen Willel. Ő ezt kicsit most átköltötte egy "Ne beszélj Willel arról, ami elhangzott közöttünk"-re. Almost a fair deal.
- Mondott, én is mondtam. Elbeszélgettünk, egyezségekre jutottunk, és ha ő úgy dönt, téged is beavat. Szóval türelem. És most... - Újból megvakarja Feather őszülő fejét. - ... elmondod, mi történt? Már a hangodból hallom, hogy történt valami. Vagy csak leamortizált, hogy három hétig a birtokon élj? -

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866181#post866181][b]William Martin Krise - 2023.08.17. 21:05[/b][/url]

Megemeli a szemöldökét, közben kipillant az ablakon a sötétbe.
   -  Egyezségekre? Miféle egyezségekre?
Nem tetszik neki a szó. Madlen különösen kriptikusan fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy hagyja rá az ügyet, majd ő visszaszerzi a feleségét és a gyerekét is, ne stresszeljen ezen. Azonban akkor nem volt szó semmiféle egyezségről. Magában úgy képzelte, a nagyanyja kényszeríti majd a lányt, hogy visszajöjjön, ahogy őt is kényszerítette már korábban dolgokra, amiket nem akart megtenni. Ezzel szemben... leállt vele alkudozni?
Nők.
   -  Azon kívül, hogy eltűntél és a jelek szerint vissza sem akarsz jönni, nem történt semmi. Kié a kutya? Hol vagy?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866182#post866182][b]Adele Nadia Krise - 2023.08.17. 21:14[/b][/url]

- Rám és Madlenre tartozókra. Mondtam, majd tőle megtudod. Tü-re-lem. - Ami tudja, hogy nem a férje erőssége, ahogy a kékvérűséggel járó kötelességek gyakorlása sem. Kapcsolatuk hajnalán, amikor még csak jegyben jártak, de már összejöveteleken vettek részt közösen, legtöbbször ő vitte a beszélgetések fonalát, a bájolgásokat. Willnek annyi dolga volt, hogy szépen mosolyogjon, ha kellett, és igya az italát. Néma megegyezés volt közöttük, hogy Adél a társasági villámhárító, így nem csoda, ha Will a tárgyalás helyett visszavedlett inkább a gyerek pozícióba és fülét-farkát behúzta Madlenék előtt.
- A-a. Visszamegyek, amint itt az idő. Csak rendbe teszem a dolgainkat, Will, a nagyanyáddal együtt. Megmondtam, velünk maradsz, ez nem vita kérdése. A mostani dolgok pedig napok alatt rendeződni fognak. - Ebben nem kételkedik. Ha más nem, Madlen szavát ígéretnek veheti a haladásra. A nagymama nem arról híres, hogy a neki is előnyös dolgokra nemet mondana, márpedig egy tiszta unoka mérföldekkel jobb imázs egy részeg asszonyverőnél.
Mielőtt azonban elháríthatná az újabb rákérdezéseket, az állhatatos férje nyilván vissza kell kanyarodjon az eredeti kérdéséhez. Némi csend áll be a vonal túloldalán, úgy fél percnyi. Végül...
- Sethnél. Ő pedig a képen Feather, a kutyája. - Egyelőre abba nem megy bele, miért nincs Hévizen, de lehetséges, sőt valószínű, hogy Will tudja, hogy nem tartózkodik a szüleinél már.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866183#post866183][b]Návay Regina - 2023.08.17. 21:29[/b][/url]

Románia, Keleti-Kárpátok, Madarasi Hargita

- Miért? Azt hiszed, én is csak tanítom, mert nem tudom? Vagy hogy van az a hülye mondás? - kérdezek vissza nyelvet öltve rá. Igazság szerint azt a visszajelzést kaptam, hogy nem annyira megy jól a tanítás még, hiába tudom, mi az, amit át kellene adnom. Ezért is leszek egyetemista az új tanévtől, meg természetesen azért, mert a diploma elvárás. Ahogy azt meg ráadásul Nadia a tudtomra is adta, csak azért kaptam meg az állást, mert nem akadt nem akadt kvalifikáltabb jelölt, aki akarta volna. Vagy volt, csak visszamondta? Erre annyira nem figyeltem azért, csak az maradt meg, hogy örüljek a szerencsémnek, mert ha nagyobb verseny lett volna ezért a katedráért, biztosan nem én nyerek. Sebaj, behozom ezt is valahogy, levelezőin meglesz az a tanári diploma, aztán ki tudja, meg sem állok az akadémiáig. Persze csakis miután én is megértem, hogy képzett nyomozó legyek, aztán pedig parancsnok legyek valahol, mint anya.
- Oké - hagyom helyben. Ha ennyire túl akar esni rajta, hát csak nyugodtan tegye. Nem piszkálom tovább ezzel, süt róla úgyis, hogy nyugtalan. Követem inkább a szendvicsemmel, a másikat meg ott hagyom egyelőre az ágyon, ha meggondolná magát. A gyufát is szolgáltatom. Szerencsére rendes felszerelés nélkül el se indulok, nem úgy, mint egyesek ugyebár.
- És mit tanítottak? Hogy hagyd otthon a szükséges dolgokat? - kérdezem meg kötekedve, de azért kuncogok is mellé. Nem kell ám túl komolyan venni, nálam szerencsére tényleg minden van, amire csak szükség lehet, még ha ő nem is hozott volna ezt-azt.
- Hát egy fél hulla szerintem sem publikus, ez tény - szólok vissza a vállam fölött hátrapillantva, amikor tovább titokzatoskodik a táskáját illetően. Bármennyire kíváncsi is vagyok, sikerül azért megállni, hogy ne nyissam ki azt a zsebet, pedig biztos tudja, hogy erre nagyon is kíváncsi vagyok, ha már direkt felhívta rá a figyelmet. Majd kihúzom belőle, mi a fenét cipelt el.
- Sejtem már... guminő, mi? - cukkolom inkább tovább találgatva, amint visszatérek a kért kenyérrel meg kolbásszal, a másik szendviccsel és az általam hozott szalonnával. Ebből jó kis vacsora lesz.
- Persze, tökéletes lesz - mondom a bot kapcsán. Az utolsó falat szendvicsen nyammogva az éledező tűzre dobom az összegyűrt szalvétát, majd egymásra tornyozom a dolgokat egy fatuskón, hogy ne a földre tegyem őket és szét is nézek nyárs után. Akad ahhoz elég faág szerteszét. Meg is szemlélek párat közelebbről, mielőtt megtalálnám a tökéleteset. Addig se megyek messzire, tudjuk folytatni a  beszélgetést is.
- Hoztam mindent ahhoz is. Ilyen puhány meg mikor lettél? Izomlázra meg hoztam cukrot és itt csak hideg víz van zuhanyozni, az is segít - közlöm vele ezt is, mint a világ legtermészetesebb dolgát. A két bottal, ami szemre jónak tűnik, letelepszem a tűz mellé végül, és a zsebkésemmel nekilátok kihegyezni. Jó kis elfoglaltság. Régen ezt mindig Viktor csinálta. Nem akarta engedni, hogy én vagdalkozzak a késsel.
- Megy minden. Ha idén is túlélem a nagy gyakorlatokat, teljesen jó leszek. Mindig akad legalább egy diákom, aki terepen teljes katasztrófa. Már most nem alszom jól ettől a gondolattól sem - dünnyögöm, mert ez mindig komoly stresszforrás, hogy egyszerre sok diákra kell figyelni és ők meg nem feltétlen figyelnek magukra.
- A legnagyobb gond azokkal van, akik azt hiszik, mindent is tudnak, de csak túlélem valahogy. Szerencsére gyógyító már biztosan lesz velünk - teszem még hozzá. A nyársat kicsit megforgatom a lángok fölött, majd azokat is a fatuskónak támasztom és eldőlök a füvön. - De kényelmes ez így, ahh. Na és veled mi a helyzet?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866192#post866192][b]William Martin Krise - 2023.08.18. 14:43[/b][/url]

Eddig oldalvást támaszkodott az öreg faasztal széléhez, most azonban lendületesen szembefordul a telefonnal. A mozdulattól a puffogó mozsár is megdermed egy pillanatra, majd azonban, mintha csak megrázná magát és eldöntené, hogy nem érdekli a beszélgetés, folytatja a munkát.
   -  Sethnél?
Egyelőre nem hüledezik, a hangja azonban érezhetően hűvösebbé válik. Nem tudhatja, hogy Adél már nincs otthon, elvégre abba sem volt beavatva, hogy a viszonya Magdával sem a legkiegyensúlyozottabb már. Így egyelőre nincs oka feltételezni, hogy a lány talán huzamosabb ideje üdül a plátói kis barátjánál.
Mielőtt súlyosabban felidegesítené magát a válaszon, legyeli a haragját, ami csak pár pillanatnyi csendben manifesztálódik a telefonon át. Érzi, hogy a lánynál semmire sem megy egyenes kérdésekkel és követelőzéssel. Így taktikát vált:
   -  Szóval látom, minden rendben van vele. De ha szólsz, akkor elkísértelek volna.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866196#post866196][b]Adele Nadia Krise - 2023.08.18. 15:18[/b][/url]

Szándékosan nem mond semmi többet, mert Willnek általában ennyi is elég, hogy vöröset lásson. Képtelen leküzdeni az elégedettség érzetet legbelül, mert a férje féltékenységi rohamai imponálóak amellett, hogy rémesen indokolatlanok és idegesítőek, ha túlfeszíti a húrt. Ha annyira meg akarná csalni Willt, volna kivel, és ha Seth-tel össze akarta volna szűrni a levet, már megtették volna, ha kölcsönös a vonzalom.
- De eddig meg azt mondogattad, hogy úgysem mondanak semmi rendkívülit és fölösleges ott lenned. Gondoltam, a vizsgálati eredmények neked beszédesebbek, mint bámulni a bezselézett hasam és az ultrahangot. Normális a szívverése, eddig nem találtak rendellenességet sem, én is egészséges vagyok... Lehet, hogy ezúttal... minden rendben lesz. - Talán, de csak talán kihallani a hangjából egy parányi kis reményt. Mocskos egy állatfaj, mindig visszakúszik az ember lelkébe.
- Gyere legközelebb. Bár a procedúrák még mindig ugyanazok, csak most sokkal jobban viselem. Nincs vérömleny, heves rosszullét. Ha így marad, pár hónap múlva megkapjuk, amit akarunk. - Hallani, ahogy szusszant egy nagyot a vonal túloldalán, közben nem hagyta abba a kutya fejének simogatását sem. Az is nagyokat sóhajtozik mellette elégedettségében.
- Will... nem mondtam le arról, hogy egy család legyünk. Szeretlek. - Néha így nekidobja ezt a kijelentést a férjének a semmiből, hogy érezze a törődést. Legtöbbször Will lerázza magáról azzal, hogy Adél csitri és csak képzelgi a szerelmet, meg majd elmúlik. Vagy nem akar szembenézni a felesége obszessziójával, vagy tényleg nem hiszi el Adél állítását, akárhogy is, ez is része a kis macska-egér kergetőzésüknek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866201#post866201][b]William Martin Krise - 2023.08.18. 16:02[/b][/url]

Valójában nem akar vele menni. Legutóbb sem akart, most sem igazán. És nem azért, mert nem érdekli, mi történik, hiszen most is állhatatosan végigolvasta azokat, amiket a lány küldött. Egész egyszerűen, különösen ennyire korán, semmi értelmét nem látja bármilyen vizsgálatnak. Ha él, akkor rendben van, ha nem, akkor úgysem lehet mit tenni, más messzemenő következtetéseket pedig egyelőre invazív beavatkozás nélkül úgysem nagyon vonhatnak le. Azonban az, hogy Adél kategorikusan kizárta mindenből, új és riasztó jelenség. Azzal pedig, hogy Seth-tel tölti az idejét a lány, egy régi ismerősként üdvözölt érzés kapja fel benne újra a fejét.
Nem bízik benne. Mi több: nem bíznak egymásban.
Némán hallgatja a lányt. Az asztalon támaszkodva az állkapcsa megfeszül, azonban megállja, hogy Adél szavába vágjon. A megbűvölt mozsár a munkája végeztével halkan koppan az asztalon és mozdulatlanná válik.
   -  Nehezen leszünk úgy egy család, hogy ha be vagy zárkózva Hévízre és mindent eltitkolsz előlem. Sőt - Kimondja? Ne mondja ki? Ugyan, kit álltat, hiszen úgysem tudja magában tartani. - A nagyanyám szerint az a terved, hogy lelépsz és viszed magaddal. És ezen után a húzások után nem mondom, hogy nem hiszek neki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866204#post866204][b]Adele Nadia Krise - 2023.08.18. 16:30[/b][/url]

Visszadől az ágyra, hallani az anyag finom súrlódását a vonal végén, a kutya pedig mellé fekszik, mint aki ösztönösen tudja, hogy most úgysem lehet ennél többet tenni.
- Mi mindent titkoltam el? - Az eredményeket közölte, egyedül azt nem mondta ki expliciten, hogy már nincs Hévizen, aminek nyomós oka van egyébként.
- És a nagyanyád ebben megakadályozott volna ott és akkor, a birtokon, ha tényleg ez volna a tervem. Kérdezd meg tőle, mit kapott tőlem? Kérdezz rá, miről beszélgettünk? Ő akarja veled ezt átrágni, hozzá kell menj kérdezni. De előre mondom, a nagyanyáddal egyetértettünk. Ha összerakod, hogy Madlen vérmesen véd mindent, ami a családja, az én állítólagos lelépési kísérletem, és hogy Madlen segítő jobbot nyújt nekem, vajon mi lehet a valóság, hm? - Nincs kinek és mit bizonygasson, Willt jelenleg a fantazmagóriái dominálják, és amíg önmagának össze nem rakja a mateket, kár elmondani neki bármit is, mert tagadni fog.
- Csak annyit mondanék, hogy az anyám már az érkezésem utáni másnap felajánlotta, hogy kezeljük a problémát, ha érted, mire gondolok. Aznap pedig elmentem Hévízről az iskolába, ahová nehezebben jösztök utánam. Mindannyian. Elegem van mindenki vergődéséből, és majd-én-jobban-tudom-jából. A magzat bennem van. Én viselem a felelősséget érte, és valahol érted is, így az egész családunkért. Nem te álltál Madlen elé önszántadból, hogy segítsen rendbe tenni ezt a halom mocskot, te megint csak a nyomás hatására vagy ott. Tégy egy szívességet, és hagyd, hogy felnőtt módjára megoldjam a problémáinkat, ha már ez neked nem ment és a nagyanyád kell hozzá. - Most már az ő hangja is haragosabban és megrovóbban cseng. Nem elég egy gyerek, de rögtön egy óvodást is kap majd a csomaggal. Szeretné Willt megütni, komolyan.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866210#post866210][b]William Martin Krise - 2023.08.18. 17:45[/b][/url]

Mi mindent? Mi mindent? Érzi, hogy a dühe felfortyan benne. Kezdve például azzal hogy heteken át nem szólt neki róla, hogy gyereket vár - igen, ez súlyos seb az önbecsülésén. Titkon biztos volt benne, hogy Adél azonnal hozzá rohan majd a hírrel, tekintve, mennyire rá volt feszülve a témára és mennyire akadékosan ragaszkodott hozzá, hogy projektként kezeljék az eseményeket.
Szeretné a falhoz vágni a telefonját, ha már a lányt nem lehet. Csak beszél és beszél, mégsem mond semmi használható konkrétumot, amibe belekapaszkodhat. Természetesen ismét Adél az áldozat, akinek azonnal kinyílik a szája, ha úgy érzi, nyeregben van. Most is, alig tizenöt perce terhes és már úgy tesz, mintha ő lenne a Krise család matriarchája. Neki pedig őszintén elege van az őt körül vevő nőkből.
Hogy ne vágjon Adél szavába, lefoglalja a kezeit. A telefonon át hallatszik, ahogy egy fém tölcsért illeszt az asztalon álló üveg nyakába, majd egy fa kanállal belekotorja a mozsár masszává őrölt tartalmát.
   -  Már megbocsáss - és itt már képtelen leplezni az addig gondosan palástolt ingerültségét -, de te voltál az, aki az anyádhoz rohant és belekeverte őket, nem én. Nem tudom, mi mást kellett volna csinálnom, amikor az anyád konkrétan bejelentette, hogy el akarsz válni, engem pedig látni se akarnak Hévízen. Minden, ami történt, az csak rád és rám tartozik, erre most már mindenki és annak a kurva anyja is tud róla, na meg gondolom az összes ismerősöd is. Mondd csak, Selwyn legalább hamarabb tudott mindenről mint én, igaz? Tudod mit?
A mozsarat lecsapja az asztalra maga előtt.
   - Legyél inkább a ő felesége, ha ennyire megértitek egymást.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866211#post866211][b]Adele Nadia Krise - 2023.08.18. 17:54[/b][/url]

A vonal túloldalán hallatszik a kutya halk nyüsszögése, mert ebben a pillanatban ő is megfeszült és közel áll az üvöltéshez. Az egyetlen meggátoló tényező, hogy idegen helyen van és nem akar jelenetet rendezni más lakhelyén, másként már ordítana Willel.
- Még megvannak az általad már aláírt válási papírok. Szeretnéd, ha aláírnám őket? Úgyis csak felfüggesztettük a folyamatot. - Ijesztően jéghidegen cseng a hangja, még a kutya dögönyözéséről is megfeledkezett.
- Már megbocsáss, - Csak, hogy Willt idézze. - de nem én ütöttem hasba a terhes feleségem. Onnantól, hogy kimondtuk, próbálkozunk, bármikor beléphetett a képbe a gyerek. Ennek tudatában ütöttél meg. Mit vártál? Hogy majd csendben lenyelem és továbblépünk? Mert akkor nem ismersz eléggé! - Még mindig képes tartani a kellemetlenül nyugodt, tárgyilagos és hideg hangszínt. Sokadjára futják ezeket a köröket, mára már beletanult többé-kevésbé, hogyan érdemes tárgyalnia Willel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866212#post866212][b]William Martin Krise - 2023.08.18. 18:09[/b][/url]

Jeges vízként fut végig az ereiben az indulat.
Megfogadta, hogy uralkodni fog magán, sőt, a nagyanyjának is megígérte, hogy higgadt és tárgyilagos lesz majd a lánnyal, ha találkozik vagy beszél vele. Magában azt tervezte, hogy elcseverészik majd vele a gyerekükről, bocsánatot kér a viselkedéséért, majd ismét megkéri Adélt, hogy térjen vissza hozzá. Ő sem tudja, mi volt az, ami csavart dobott a gépezetbe. Talán Selwyn említése. Talán a hetek óta benne felf-felbugyorgó gondolatok, amikkel egyre nehezebben birkózik meg, és amiknek egyre nehézkesebben ellenáll.
   - Tudod mit? ÍRD ALÁ!
A vonal túlvégéről úgy hangzik, mintha valami először koppanna, majd röviden megreccsenne, mielőtt a hívás váratlanul félbeszakad.
A dél- angliai nyári konyhában hirtelen áll be a csönd. Az asztalról felkapott kalapáccsal együtt remeg a keze, az összetört kijelző pedig párszor felvillan még, mielőtt elsötétülne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866220#post866220][b]Madarász Gergely - 2023.08.19. 11:11[/b][/url]

- Oi! Nem születhet minden seggfej kúriába,-*jegyzem meg sajnálkozva, mert mennyivel szebb gyerekkorom lehetett volna! Janem. Apám korlátlan mennyiségű zseton tud elverni. Nem mellesleg, én szeretek Londonban lakni, az isten-háta-mögött helyett, a kerti munka nem nekem való.
- Az a dolga, amilyen drága volt. Mondjuk baszott kényelmes is,- vonok vállat, mert pici helyen minden darab bútort ki kell maxolni, látvány és funkció terén egyaránt. Kár, hogy ezt mind mással csináltattam, mert az efféle bűbájokhoz nem konyítok.
- Próbálkozhatsz, de tapasztalatból?-* a pislogásom határozottan már most fáradt, pedig csak pár lépést tettem meg.* - Ezen a ponton tök mindegy, melyikünk csinálja. Amúgy abban a szekrényben,- mutatok a mosogató feletti felső tárolóra. Mintha csak őt akarná igazolni a lakás, amint Sebby kinyitja az ajtót, valami fémeseket koppanva elgurul, a belső polc pedig veszélyesen megbillen. Mielőtt azonban még a csúszásnak induló tányérok engedelmeskedhetnének a gravitáció vonzásának, hogy a szőke nyakába zuhogjanak, a kezem automatikusan lendül. A varázslat - átmenetileg - stabilizálja polcot,    én pedig a legkevésbé sem tűnök meglepettnek, amint a kiesett pöcköt felszedem.
- Szóval,-* lejtek oda, hogy a helyére illesszem az eddig nem is lötyögő alkatrészt,*- a legtöbb cucc törhetetlenné volt bűvölve, ám ezen a ponton nem esküszöm meg rá, hogy még mindig azok. Szalvétát?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866225#post866225][b]Sebastian Jared Selwyn - 2023.08.19. 22:50[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866250#post866250][b]William Martin Krise - 2023.08.21. 22:34[/b][/url]

A megbűvölt megsző ollók vidáman csattognak a színes rózsabokrok közt. A szigetországot fojtogató forróságot tegnap éjjel nyári vihar oldotta fel, amiből ma délelőttre kellemesen hűvös, de napos idő maradt. Ilyenkor már ő is szívesebben kimerészkedik a vastag kőfalak között, ahol lassan több, mint három hete tart a kényszerű száműzetése.
Valójában bármikor távozhatna. A birtok kapui nyitva állnak, őt pedig a nagyanyja kérésén kívül semmi más nem tartja itt. Azonban történtek... dolgok. És bár a legelején úgy érezte, szeretne egyedül maradni, egy belső hang végül emlékeztette rá, hogy talán mindenkinek az a legjobb, ha távol marad a falutól egy időre.
Tehát javarészt iszik és krikettezik. Élete során csak párszor töltött huzamosabb időt a birtokon, így úgy döntött, kihasználja annak minden előnyét, különös tekintettel a tágas és gondozott kertre és az épület alatt húzódó, labirintusnak is beillő borospincére. Ha nem krikett ütővel a hóna alatt látják masírozni az itt lakók, akkor többnyire üveggel a kezében - természetesen csak akkor, ha ez sem James, sem pedig Madlen nem látja. Az utóbbi kettő szeme előtt a viselkedése már-már példaértékűnek is mondható: rendszeresen és rendezetten megjelenik a vacsoraasztalnál, diplomatikus érdeklődéssel hallgatja végig James történeteit és követi pár naponta a nagyanyját a rózsakertbe. Az itt tartózkodásának első hetében majdhogynem laposkúszásban közlekedett a házban, a feszültség azonban napról napra feloldódott benne, mára pedig az emlékekkel kapcsolatos intermezzó egyfajta kínos kényelmetlenséggé fakult a szemében.
Igaz, olyan kényelmetlenséggé, ami éjjelente hosszú órákra ébren tartja.
Úgy negyed órája a reakciói engedelmes bólintásokká és üres válaszokká váltak. A virágágyások közt sétálva végighallgatta a családi portfólió legfrissebb híreit, azt, hogy mi történik mostanában az unokatestvéreivel és a nyárvégi családi összejövetel terveit. Léptében az ajtóban összeszedett, apró krikettlabdát dobálja és kapja el újra és újra. Sunnyog valamiben - tudja, hogy aligha hazudhat a mellette sétáló nőnek, így alig leplezi, hogy a gondolatai el-elkalandoznak és valamelyest feszültebb, mint a napokban.
   -  Különben... szeretnék kérdezni valamit. Ha nem gond.
Ritka, hogy nem ajtóstól ront rá valakire a kérdéseivel. Most azonban különösen udvarias és óvatos - és halkabb, mint általában. Ismét feldobja, majd fél kézzel elkapja a labdát.
   - Vannak még történtek, amiket nem tudok, vagy...?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866275#post866275][b]Mesélő - 2023.08.23. 20:53[/b][/url]

Túl sok minden történt az utóbbi időben, túl sok fájdalmas pillanat, és Madlen, bármennyire határozott nőnek is tűnik, valójában most az események legalább felében nem tudja, hogy mitévő legyen. Esther kijelentése különösen zavarja, hiszen néhány hete egészen biztatóan tudtak tárgyalni, és kihozni egy olyan megállapodást, mely nem volt olyan vészesen rossz, sőt, időt adott neki magának is, miközben a lány úgy érezhette, hogy a teljes szabadság felé halad. Megfelelő döntésekkel talán meg is lett volna a vágyott szerelmi frigy, ami valójában éppen olyan elrendezett lett volna, mint minden más. A mai reggelen azonban egy bagoly a birtok kulcsait és számos bankkártyát hoztak, egy rövid levél kíséretében, melyen leginkább tételek szerepeltek, iskoláztatási, ruháztatási költségek, amiket nem tippelt meg rosszul, Madlen maga szomorú is lett volna, ha ennyi mellette töltött évvel nem látja reálisan a költségeket. Fájdalmas volt azonban látni a száraz, tételes felsorolást. Madlen nem ahhoz van szokva, hogy ne hódoljanak be neki, de Jamestől fél tanácsot kérni, vagy egyáltalán elmondani neki, hogy mit kapott reggel.
- Jobb kérdezni, mint bizonytalanságban őrlődni. - biccent egyet, nem is figyelve igazán, elméjében Nathaniel mostanában tanúsított viselkedése az, ami megjelenik, és azon elmélkedik, hogy vajon a fiúnál is érik-e valami. Testvérek, ha kettőnél éppen dráma van, a harmadik miért maradjon ki belőle.
- Mindenki életében vannak történetek, amiket nem tud. Ha arra vagy kíváncsi, hogy van-e még emlék, amit nem kaptál meg tőlünk, a válaszom az, hogy nem. De attól még, hogy birtoklod, nem is biztos, hogy tudod is őket. - erre nem is olyan rég Adél maga világította rá, aki felidézte azt, hogy mit látott Belphengard esetében, és amelyekről feltételezi, hogy William nem tud.
- Le kell szoknod, William, a részegeskedésről. Annak érdekében, hogy a fiad és a feleséged megmaradjon. Főleg a fiad. Erre koncentrálj. És amennyiben Adélt is meg kívánod tartani, úgy azt javaslom, az ital helyett valóban válaszd a családod. Hamarosan élő bizonyítéka lesz annak, hogy termékeny vagy, szaporodj, családot szeretnél, erre vágysz. Adél megadná neked. És mi a nagyapáddal hálásak lennénk azért, amiért a családfánkat biztosítod. Az unokatestvéreid vagy túl fiatalok vagy túl elkényeztetettek, hogy rendesen végezzék a dolguk. - Madlen fejét csóválva igazít meg néhány rózsát, különös jelenség, ahogy kesztyű nélkül, a fájdalom legkisebb jele nélkül rendezi őket, holott a tüske többször is a húsába vág.
- Adélnak van egy másik feltétele is. Egy megszeghetetlen eskü. Amit csak a születendő gyerekeire kért. Hogy őket ne bánthasd. - az ostoba, tenné hozzá, de ki tudja, Adél talán élvezi ezt a fajta bánásmódot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866278#post866278][b]William Martin Krise - 2023.08.23. 21:25[/b][/url]

Nem igazán tudja, hogy hozhatná fel óvatosan a témát. Nagyi, volt még rokon, amitől erőszakkal el kellett tiltanotok, vagy ez mind? James elhamarkodott tette természetes módon ébresztette fel benne azt a paranoiát, amit évekbe került lehiggasztania. Tisztában van vele ugyanis, hogy a nagyapja hagyatékának egy része emlékekből áll - és nem akármilyenekből, hanem az ő saját emlékeiből, amiket vagy a saját kérésére, vagy pedig könyörületből elvettek tőle. Tinédzserként nem egyszer követelte, hogy visszakapja őket, Belphengard azonban újra és újra emlékeztette rá: ha nincsenek az agyában, annak oka van, az üvegek pedig fájdalmon kívül nem rejtenek mást. Végül ő is elfogadta ezt és úgy döntött, megbízik a korábbi önmaga és a felnőttek döntéseiben.
Egészen egy hónappal ezelőttig. Azóta álmatlanul bámulja a plafont éjszakánként, újra és újra végigjátszva magában az ezernyi jelenetet, amit furcsán egyszerre újak és távoli emlékek is számára. Annyi mindent összezavartak benne... és emellett annyi mindent tettek teljesen egyértelművé.
Tudnia kell az igazságot.
Madlen ködösen válaszol, ő udvariasan ingatja a fejét, a nagyanyja a beszélgetést pedig a felesége és a születendő gyereke felé tereli. Ő tétlenül ácsorogva hallgatja végig és figyeli, ahogy a nő a növényekkel babrál. így pedig, hogy Madlen nem néz rá, megengedheti magának, hogy elhúzza a száját.
   -  Le fogok állni. Megmondtam neki is, de nem értem, hogy miért veri magát a földhöz ezen. Ha pedig annyira szeretne családot, akkor pedig végképp nem tudom, hogy miért zárkózott be Hévízre, vagy bárhol is van most.
Hárít, terel. Nem akar az alkoholproblémáiról beszélni, különösen nem a nagyanyjával, akit nem tud néhány szép szóval vagy agresszióval hallgatásra bírni, ha kellemetlenné válna a téma. Szerencsére erre nincs szükség, ugyanis Madlen különös fejleményekkel fejezi be a mondandóját.
Ismét feldobja, majd elkapja a labdát. Türelmetlenül szusszan egyet.
   -  Hogyne, hát persze, hogy megint az Esküvel hozakodott elő. Legutóbb, amikor terhes volt, akkor is ugyanezt mondta. Nem tudom, mit képzel, hogy bántanék egy gyereket? Mikor csináltam én olyat?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866319#post866319][b]Mesélő - 2023.08.26. 17:40[/b][/url]

- Én is sok mindent mondtam már az életben, sok mindent hittem, hogy úgy lesz, de természetesen tévedtem. Van az a pont, Will, amikor nem elég csak mondanunk, hogy nem úgy lesz, meg kell cselekednünk. A nagyapád azért adta vissza az emlékeket, mert féltette Esthert, neki ő a legkedvesebb unokája, és te bántottad őt. Hiába mondtam neki, hogy nem fogod újra megtenni, azt mondta, túl elfogult vagyok veled, a kedvencemmel.
Sokáig azt mondogatta, hogy neki magának nincs kedvenc unokája, de ez nem igaz, hiszen van, a lányok közül Alina, a legtalpraesettebb, a fiúk közül William, a legjobban Martinra hasonlító az. Minden unokáját szereti, de nem egyformán, ami miatt sokáig bűntudata volt, aztán elengedte a dolgot, mint oly sok mindent az életben.
- Megnézte az emlékeket. Nem tudom, hogy veled vagy nélküled, de megnézte őket. Talán az összeset is, nem tudom, de gyanítom. Utalt rájuk, és ha így tett, akkor tényleg fontos az, hogy megváltozz, Will, sőt, az is, hogy letedd az esküt. Csak a fogalmazásnak kell pontosnak lenni.
Leguggolva beszél hozzá, miközben néhány gazt húz ki a kisebb rózsatövek közül, majd felegyenesedve szembe néz a fiúval.
- A testvéreid ugyanúgy elveszítették a szüleiket, mint te, csak nekik még emlékük sincs róla. A húgod rajongásig szeretett téged, és szerette volna, ha te is szereted. A kérdésedre a válasz pedig, hogy ő is egy gyerek volt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866365#post866365][b]Madarász Gergely - 2023.08.29. 17:37[/b][/url]

- Szerinted miért mentem átoktörőnek, huh?-*vonom fel a szemöldököm, mert ez a logikus következtetés előbb-utóbb mindenki fejében megfordul. Ugyanakkor sosem nyert bizonyítást. - Ha így is van, más sem tudta detektálni. Egyébként meg attól, hogy én nem látom magam, tudok képet kérni, hogy megnézzem,- homályosítom fel, mert a zseniális gondolatok nem kizárólagosan az ő okos kis szöszi buksijából kell származzanak. Ráadásul mivel ezzel élek együtt, mióta az eszemet tudom, bőven volt indíttatásom jelentős időt-energiát ölni abba, hogy megpróbáljak megszabadulni, vagy legalább enyhíteni ezeken.
De nah. Az túl szép lenne.
- Hmmm...nem ez volt az elképzelés a Hannibál-szósz hallatán, de elmegy,- megköszörülöm a torkom, enyhén szipogva egyet-kettőt, ám ettől eltekintve nincs gondom. Szeretem a csípőset, elvégre magyar lennék vagy mi a szösz. A másik mártogatós elvileg sima belga majonéz, ám amikor belemártom a krumplit, azon is érezhető, hogy valaki mellényúlt. Messze nem annyira, szóval ezt valszeg meg tudja enni Sebby, de lemondó sóhajjal a hűtőhöz lépek, előhalászva egy üveg kecsapot. Rövid ellenőrzést követően nyugtázom, hogy se nem penészes, sem nem erjedt, jó lesz.
- Szóval,-*veszek le két műanyag poharat, abból kiindulva, hogy egyszer már repedt el vendégem szájában üveg,*- az átokkülönlegességek iránti érdeklődésem is onnan indult, hogy próbáltam bármi hasonló nyomára bukkanni. Persze, elsöprő sikerrel,-* jegyzem meg szokásos, száraz hangomon, miközben egy flakon gyömbérsör ízű üdítőt bontok, csodávla határos módon elkerülve, hogy még egyszer eláztassak mindent.
Ellenben a szék azonnal összenyaklik alattam, amint megpróbálok leülni, s azzal a lendülettel eltűnök az asztal alatt. Sebby a túloldalról csak annyit láthat, hogy az asztallap fölé emelem a felfelé tartott hüvelykujjam, majd ugyanez a kéz megfogja, aztán behúzza az asztal alá a tányért a kajával.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=866436#post866436][b]Sebastian Jared Selwyn - 2023.08.31. 18:19[/b][/url]