37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bagolykőtől távol→Külföldi helyszínek
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 920
Összes hsz: 3395
Írta: 2023. augusztus 6. 20:07 | Link
Greg

Mikor először felmerült a kérdés Sebasatianban, hogy hogyan lehet az, hogy ő még sosem járt Gregnél, a férfi viszont már-már rendszeres vendég volt nála, akkor igen hamar rá is kérdezett - attól tekintsünk el, hogy az, hogy ez feltűnjön az ifjabbik Selwynnek, évekbe telt. Legnagyobb meglepetésére bár valóban azt a választ kapta, hogy biztonsági megfontolásból, a mögöttes ok mégsem az volt, amire az ember először gondolna. Greg ugyanis láthatóan nem attól tartott, hogy mi lesz, ha egy potenciálisan kétes alaknak megmutatja a lakását, hanem állította, hogy bármikor visz fel vendéget, akkor valami mindig balul üt ki. Nos, ez a férfi szerencséjét ismerve nagyon is valid indoknak tűnt Sebby számára.
Ennek ellenére, mikor Greg felajánlotta, hogy ha így is van hozzá kedve, akkor szívesen látja, Sebastian gyorsan igent mondott a lehetőségre. Mégis csak így fair, ha már ő is beengedte az életterébe a másikat, még ha ennek pusztán annyi volt az oka, hogy ha egy varázstággyal molyoltak, akkor a szükséges eszközök zöme Sebbynél volt kéznél.
Most tehát épp ezért álltak London közepén, egy resti előtt, arra várva, hogy sorra kerüljenek az elviteles standnál, mert ha már így alakult, akkor nem szeretnének a főzéssel megkockáztatni Gregnél egy gázrobbanást.
Sebastian tűnődve nézett körbe, nagyon ismerősnek tűnt neki a környék, aztán csakhamar rájött, hogy miért.
- Rendelj nekem akármit, szerintem tudod, hogy mit eszek meg. Mindjárt jövök - hívta fel magára a figyelmet könyökével megbökve Greg karját, majd gyors léptekkel elindult az egyik mellékutca irányába. Kicsit több, mint tíz perc kellett csak, mire visszaért, két papírpohárral a kezében, majd rávigyorgott Gregre.
- Hoztam neked kávét. Ismerek itt egy teázót, nagyon finom italokat készítenek - magyarázta meg hirtelen eltűnése okát. Avery most nem tartózkodott a boltjában, ami talán nem is baj, mert akkor Sebby sem járta volna meg az utat tíz perc alatt, de ettől függetlenül is szíves örömest hagyta a pénzét ismerőse kasszájában.
Hozzászólásai ebben a témában

Madarász Gergely
Auror, Illúziómágus



offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 123
Írta: 2023. augusztus 6. 22:25 | Link
Seb

Ez az egész nincs ínyemre. Ha egy mód van, említést se teszek a lakásomról, ami ezzel még Columbo feleségénél is rejtélyesebb entitássá alakult az évek során. Az emberek eldönthetik, miben hisznek - hogy valahol léteznie kell egy pontnak, ahol éjjelente nyugovóra hajtom a fejem, vagy, mint az Liam hirdeti, sosem alszom. Amikor vasvillát kaptam tőle karácsonyra, másnap beállítottam, hogy írja nekem alá. Visszakanyarodva: mindegy, mennyiszer költöztem, olcsó vagy drága kecót vettem ki, mugli vagy varázslós környéket választottam, a végeredmény ugyanaz volt. A sors nem tűri meg, hogy velem egy légtérben valaki más is tartózkodjon ÉS jól érezzük magunkat.
- Közepesen átsütött akármit szeretnél vagy véreset?-*kiáltok  a szőke után, teljes komolyságot hordozó hangon. Egy hajszál választott el attól, hogy a csuklójára fogva próbáljam visszatartani, könnyekben úszó szemmel kérlelve, hogy ne hagyjon el - tökéletes mennyiségű ember áll sorban körülöttünk ehhez a látványossághoz - de az utolsó pillanatban meggondoltam magam. Előre érzem, hogy kísérletezni fog a balszerencsémmel; jobb nekem, ha legalább addig nem hergelem magam ellen Murphyt. Kikérek egy nagy adag sültkrumplit, valami mártogatóssal, csak seeemmi halszálka, húsos meg tejes. A péksüteményeket is inkább kerülöm.
Kábé mire elkészül a rendelés, visszaér és besorol mellém Selwyn is
- Ahw, köszi, édes,-* veszem át, eljátszva, hogy ellágyulok a figyelmességtől, mert mi lehet elragadóbb, mint a fel akarok neked vágni egy volt bűnöző jelenlegi placcával? Mondjuk az első korty után magamban elismerem, hogy tényleg elég jó cucc, de most nem tudom igazán kiélvezni. Így is a járda szélén megyek, a téglák meg zongorák kedvéért. Szerencsére csak pár percnyi sétára lakom, a régebbi bérházak egyikében, egyébként egész csendes környéken.
- Sweet Merlin, have mercy on our souls!- mormogom, amint előhalászott kulcsommal kinyitom a kaput, előreengedve Sebastiant.
- Gyalog megyünk,-*közlöm, mielőtt elindulhatna a lift irányába. Vár ránk öt emeletnyi lépcső, mert én aztán be nem lépek abba a fémkoporsóba vele együtt.
Utoljára módosította:Madarász Gergely, 2023. augusztus 14. 14:49
Hozzászólásai ebben a témában
Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 920
Összes hsz: 3395
Írta: 2023. augusztus 6. 22:49 | Link
Greg

- Úgy is jó, ha még fut - kiáltott vissza egy vigyorral, míg néhány lépést hátrálva tett meg, hogy Greg is láthassa az arckifejezését. Nem volt olyan rég egyébként az a sztori a szerencsétlen sorsú csirkével, szóval bár Sebby nem kapott rá dédanyáink fortélyára a frissen vágott szárnyassal, de nem is volt akkora lódítás a válasza, mint amilyennek London közepén egy láthatóan felsőosztálybeli férfitól tűnhetett.
Visszatérve aztán a másik kezébe nyomta a kávét, és bár eredetileg csak kedveskedni akart a másiknak egy finom itallal, a mondat végén megnyomott szót hallva kihívó mosolyt villantott, miközben bizalmasan közel hajolt a másikhoz. Nem volt köztük nagy magasságkülönbség, csak épp annyi, hogy kissé lábujjhegyre kelljen állnia, hogy egyenesen nézhessen a másik szemébe.
- Ejnye, ne feledd, most én vagyok a testet öltött balszerencséd, mi van, ha véletlenül komolyan veszem, édes? -  Eredetileg nem volt szándékában húzni a másik agyát, de ennél jobb alkalma nem lesz egyhamar arra, hogy könnyedén és hatásosan vágjon vissza a másik verbális karatemozdulatira. Csak egy pillanat volt az egész, és már távolabb is húzódott, de közben kivette a vacsorájukat tartalmazó szatyrot Greg kezéből.
- Ezt szerintem jobb, ha én hozom - tette hozzá. Mivel Greg balsejtelmeivel ellentétben nagyon is elképzelhetőnek tartotta, hogy a másik valóban sorozatos balszerencse áldozata szokott lenni vendégek körébe, így jobbnak látta nem kockáztatni a vacsora épségét. Ettől függetlenül remekül szórakozott volna a másik paranoiáján, ha véletlenül elkapja a csillogószemű kíváncsisággal kapcsolatos gondolatát. Ennyire azért nem volt komolytalan.
Nem sokkal később, miután a másik beengedte a társasházba, majd felgyalogoltak a lépcsőn, kissé kifulladva dőlt neki a korlátnak.
- Esetleg megmutathatnád a vészkijáratot is vagy a menekülési útvonalat..? - vetette fel félkomolyan. - Még mázli, hogy amúgy sem szeretem a lifteket, de amúgy átgondoltad te ezt az ötödiken lakást..? - nézett vissza maga mögé a megtett lépcsőfokokra.
Utoljára módosította:Sebastian Jared Selwyn, 2023. augusztus 8. 19:37
Hozzászólásai ebben a témában

Madarász Gergely
Auror, Illúziómágus



offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 123
Írta: 2023. augusztus 14. 17:08 | Link
Sebastian

- Kizárt,-*állapítom meg, hörpintek a kávéból és szemrebbenés nélkül folytatom,* - az én balszerencsém telt idomú és szemérmetlen, valamint neki jól áll a virágminta.-*Nem mintha ácsingóztam volna AntiFortuna kegyeire valaha, de ha egyszer megtalál a halál, akkor az ő karjai közt fog - egyszer a keblére ölel és a mellei közé fogok fulladni. Ebből az elképzelésből nem engedek!
A vacsorát átadom, nekem aztán nem hiányzik, s addig is kortyolgatom a kávét. Mielőtt több réteg leperex borított volna, ilyenkor rendszeresen elhajtott mellettem egy busz/autó/bicikli/hippogriff, hogy maradéktalanul eláztasson (teljesen mindegy, mennyi víz állt ehhez rendelkezésre). A virágcserepeket nehezebb kivédeni, de ejtettek már a fejemre csipeszt, metszőollót, locsolókannát, (még égő) cigarettacsikket, rádiót és egy ízben macskát is. Bár az lehet, magát ejtette. Szóval nem árt, ha van az embernek szabad keze, amiben a pálcáját tartja készenlétben.
- Nos, amennyiben nem félsz a pálcahibáktól, megpróbálhatsz hoppanálni. Javasolni viszont nem bátorkodnék, szóval... lépcső.- Pontosan ugyanaz, amin most feljött - két lépcsőház csak 30 méternél magasabb házaknak jár. A brit takarékosság gyönyöre, hogy kellett jópár megégett mugli még ehhez is.
- A lépcsőzés jó a keringésnek,-* vonom fel a szemöldököm, mert vannak előnyei, ha az ember a volt SSSR-rel kebelbaráti kapcsolatot ápoló országban, tömbházban nő fel. Úgy kell a varázslók kényelmes seggének, szenvedjenek csak.
Előhalászom a kulcsomat, s első pillantásra egyszerű mozdulattal kinyitom a zárat, hogy kitárjam az ajtót - a biztonsági bűbájaimat nem fogom feltárni.
- Egy egész szoba, nehogy eltévedj!- terelem befelé a szőkét. Jobbkézt nyílik az ajtó a fürdőbe, utána a tenyérnyi konyha és ha az ember nem vigyáz, már a nappaliban áll (vagy épp belerúgott a zöld plüsskanapé fém lábába és káromkodik). Az alacsony plafon  és a lépcső galériát sejtet, odafent van az ágyam és a gardrób. A franciaerkély (halál tudja, miért csúfolják erkélynek ezt a pallót) ajtaja az egyetlen fényforrás, bár felette is akad két kis ablakszerűség. Plafontól padlóig érő, sötétebb zöld függönyök lógnak elhúzva, de ezzel ki is fogytunk a látványosságokból. Levetem a cipőmet, bezárok, aztán felakasztom a kabátom, ami a szögön talárrá alakul vissza.
- Lássuk,-*tűröm fel az ingujjam, megközelítve a konyhacsapot, hogy óvatosan megnyissam - mármint a szándékom ez, a hatás viszont sokkal inkább szökőkútra emlékeztet, ahogy a nyomástól az első kiskanálon gellert kap a vízsugár és mindent beterít. Rezzenéstelen arccal szárítom fel, előtte megejtve az eredetileg tervezett kézmosást.- Van ivóvíz, ami pozitívum.
Hozzászólásai ebben a témában
Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 920
Összes hsz: 3395
Írta: 2023. augusztus 14. 19:33 | Link
Greg

- Well... nem én vagyok az, akit balszerencse sújt, szóval jogos a hoppanálás - vonta meg Sebby a vállát, mert "varázsló vagy Harry", annyira mugli mód közlekedtek épp, hogy elfeledkezett erről az opcióról. - Bár téged nem feltétlenül mernélek magammal vinni, szóval remélem gyorsan futsz - villantott rá egy mosolyt. Amúgy nem hagyná ott, ha kigyulladna az épület, de erről a másiknak nem muszáj tudnia.
Hamarosan viszont már zörgött a zár és nyílt az ajtó, Sebbynek pedig becsületére legyen mondva, nem próbálta meg kilesni a másik védelmi vonalait, bár oka sem volt rá. A lakást viszont annál inkább megbámulta, mert ettől azért némileg nagyobb térre számított.
- Ennyire nem szoktál itt lenni, vagy ilyen keveset fizet a minisztérium? - kérdezte, mindenféle bántó él nélkül, miközben levette a cipőjét. - Mármint... szépen berendezted, de nem gondoltam, hogy ennyire kicsi lesz - vonta össze a szemöldökét egy pillanatra. Igaz, ha benne van a pakliban, hogy a balszerencse minden tönkretesz, akkor talán ildomosabb kevesebb teret adni neki erre. - Ez a kanapé nagyon jól néz ki - jegyezte meg még aztán, miközben ujjait végigfuttatta a karfán.
Aztán Greg a csapot kezdte próbálgatni, aminek az eredménye leginkább is figyelemre méltó volt. Már ha szereti valaki a Niagarát a nappalijában nézegetni.
- Wow - jegyezte meg mindössze Sebby a jelenetet látva, majd ő maga végtelen óvatossággal nyitotta meg a csapot, hogy kövesse a másik példáját a kézmosás terén. A nyomás most is jóval nagyobb volt, mint amire várt, de moderált mennyiségű vízcseppel a ruháján átvészelte a próbálkozást. - Talán jobb lesz, ha te leülsz és én tálalok... - jegyezte meg kissé bizonytalanul, mert egyre erősebben kezdett hinni abban, hogy a másik nem csak a bolondját járatta vele, és tényleg várható valamilyen elemi csapás a jelenléte miatt. - Mit merre találok? - kérdezte még, a tányérokra, evőeszközökre célozva.
Utoljára módosította:Sebastian Jared Selwyn, 2023. augusztus 19. 22:02
Hozzászólásai ebben a témában

Madarász Gergely
Auror, Illúziómágus



offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 123
Írta: 2023. augusztus 19. 11:11 | Link
Seb

- Oi! Nem születhet minden seggfej kúriába,-*jegyzem meg sajnálkozva, mert mennyivel szebb gyerekkorom lehetett volna! Janem. Apám korlátlan mennyiségű zseton tud elverni. Nem mellesleg, én szeretek Londonban lakni, az isten-háta-mögött helyett, a kerti munka nem nekem való.
- Az a dolga, amilyen drága volt. Mondjuk baszott kényelmes is,- vonok vállat, mert pici helyen minden darab bútort ki kell maxolni, látvány és funkció terén egyaránt. Kár, hogy ezt mind mással csináltattam, mert az efféle bűbájokhoz nem konyítok.
- Próbálkozhatsz, de tapasztalatból?-* a pislogásom határozottan már most fáradt, pedig csak pár lépést tettem meg.* - Ezen a ponton tök mindegy, melyikünk csinálja. Amúgy abban a szekrényben,- mutatok a mosogató feletti felső tárolóra. Mintha csak őt akarná igazolni a lakás, amint Sebby kinyitja az ajtót, valami fémeseket koppanva elgurul, a belső polc pedig veszélyesen megbillen. Mielőtt azonban még a csúszásnak induló tányérok engedelmeskedhetnének a gravitáció vonzásának, hogy a szőke nyakába zuhogjanak, a kezem automatikusan lendül. A varázslat - átmenetileg - stabilizálja polcot,    én pedig a legkevésbé sem tűnök meglepettnek, amint a kiesett pöcköt felszedem.
- Szóval,-* lejtek oda, hogy a helyére illesszem az eddig nem is lötyögő alkatrészt,*- a legtöbb cucc törhetetlenné volt bűvölve, ám ezen a ponton nem esküszöm meg rá, hogy még mindig azok. Szalvétát?
Hozzászólásai ebben a témában
Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 920
Összes hsz: 3395
Írta: 2023. augusztus 19. 22:50 | Link
Greg

Sebby nem sértésnek szánta a lakás méretére tett megjegyzését, csupán az őszinte döbbenet szólt belőle, mert bár az ő könyvesbolt feletti zuga sem hatalmas, de legalább kétszer ekkora volt, és akkor a galériáról még nem is beszéltünk. Ráadásul annak idején az eridonos szobájuk is több helyiségből állt. Nem gondolta, hogy kényelmesen lehet élni annál is kisebb térben és nem is igazán járt még picike lakásokban, de alaposabban szétnézve elképzelhetőnek találta, hogy Greg még megcáfolja ezt a nézetét, mert a lakótér praktikusan de stílusosan volt berendezve. Nem úgy tűnt, mintha bármi nagyon hiányozna.
- Azért megpróbálnám - kötötte az ebet a karóhoz, mert akárhogy is nézte, a logika azt diktálta, hogy ha Greget sújtja balsors, akkor neki tökéletesen kellene funkcionálnia, hiába tartózkodik a lakásban. Sajnos azonban nem úgy tűnt, hogy igaza lenne.
- Fuck... - szaladt ki a száján, mikor a polc egyik igen alapvető eleme elindult magának egy új életcélt találni. Már kapott volna utána, hogy megtartja, mikor észlelte a varázst, így inkább gyorsan kiszedte a két tányért, amire eredetileg ácsingózott, amíg Greg felszedte a földről a renegát darabkát.
- Tuti, hogy meg vagy átkozva, ez nem normális - közölte a nyilvánvalót Sebby. - Kérek - szúrta aztán közbe a szalvétás kérdésre is a válaszát. - Lehet, hogy azért nem tudod detektálni, mert nem látod saját magadon a manaszálakat? - vetette fel aztán, miközben rendkívül óvatosan ketté osztotta a sültkrumplit. - Más is próbálta már kideríteni, hogy mi ez, vagy egyedül álltál neki? - kérdezte végül. Őszintén megfordult a fejében, hogy érdemes lenne Seth elé állítani kicsit az aurort, hogy megnézze magának, hátha észrevesz valamit, ami Gregnek nem tűnt fel, mert egyszerűen... túl közel áll a képhez.
- Ugh... fuh... Ez direkt volt, vagy szintén balszerencse? - kérdezte aztán vörösödő fejjel, mikor kipróbálta az egyik mártogatóst, és szavai mellé kérlelhetetlenül Greg szájába nyomott egy darab sültkrumplit, amire előtte némi kóstoló került a szószból, ami leginkább a pokol tüzére emlékeztetett. Csak hogy a másik se maradjon ki a jóból.
Hozzászólásai ebben a témában

Madarász Gergely
Auror, Illúziómágus



offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 123
Írta: 2023. augusztus 29. 17:37 | Link
Sebby

- Szerinted miért mentem átoktörőnek, huh?-*vonom fel a szemöldököm, mert ez a logikus következtetés előbb-utóbb mindenki fejében megfordul. Ugyanakkor sosem nyert bizonyítást. - Ha így is van, más sem tudta detektálni. Egyébként meg attól, hogy én nem látom magam, tudok képet kérni, hogy megnézzem,- homályosítom fel, mert a zseniális gondolatok nem kizárólagosan az ő okos kis szöszi buksijából kell származzanak. Ráadásul mivel ezzel élek együtt, mióta az eszemet tudom, bőven volt indíttatásom jelentős időt-energiát ölni abba, hogy megpróbáljak megszabadulni, vagy legalább enyhíteni ezeken.
De nah. Az túl szép lenne.
- Hmmm...nem ez volt az elképzelés a Hannibál-szósz hallatán, de elmegy,- megköszörülöm a torkom, enyhén szipogva egyet-kettőt, ám ettől eltekintve nincs gondom. Szeretem a csípőset, elvégre magyar lennék vagy mi a szösz. A másik mártogatós elvileg sima belga majonéz, ám amikor belemártom a krumplit, azon is érezhető, hogy valaki mellényúlt. Messze nem annyira, szóval ezt valszeg meg tudja enni Sebby, de lemondó sóhajjal a hűtőhöz lépek, előhalászva egy üveg kecsapot. Rövid ellenőrzést követően nyugtázom, hogy se nem penészes, sem nem erjedt, jó lesz.
- Szóval,-*veszek le két műanyag poharat, abból kiindulva, hogy egyszer már repedt el vendégem szájában üveg,*- az átokkülönlegességek iránti érdeklődésem is onnan indult, hogy próbáltam bármi hasonló nyomára bukkanni. Persze, elsöprő sikerrel,-* jegyzem meg szokásos, száraz hangomon, miközben egy flakon gyömbérsör ízű üdítőt bontok, csodávla határos módon elkerülve, hogy még egyszer eláztassak mindent.
Ellenben a szék azonnal összenyaklik alattam, amint megpróbálok leülni, s azzal a lendülettel eltűnök az asztal alatt. Sebby a túloldalról csak annyit láthat, hogy az asztallap fölé emelem a felfelé tartott hüvelykujjam, majd ugyanez a kéz megfogja, aztán behúzza az asztal alá a tányért a kajával.
Utoljára módosította:Madarász Gergely, 2023. augusztus 31. 16:50
Hozzászólásai ebben a témában
Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 920
Összes hsz: 3395
Írta: 2023. augusztus 31. 18:19 | Link
Greg

Az auror szemforgatást kapott a válasza után, mert Sebby ugyan nem képzelte, hogy ezek csak neki juthattak eszébe, de tudta, hogy egy más nézőpont bármikor löketet adhat egy új ideának, ráadásul az ötletelést sem tiltja a törvény. Na de hát ha a másik nem kér belőle, akkor az az ő baja.
- Fura egy neve van - szaladt aztán össze a szemöldöke a Hannibál szó hallatán. - Vajon miért neveznek el egy szószt egy sorozatgyilkosról..? - töprengett, inkább csak költői kérdésként vetve fel, lévén fogalma sem volt róla, hogy a mugli történelemben szerepelt egy roppant erős Hannibál hadvezér. Mindenesetre a maga részéről a másik szósz után nyúlt, ami már sokkal elviselhetőbbnek bizonyult csípősség terén.
- Hm, ez jó - nyugtázta, miközben sanda gyanúval figyelte, ahogy a másik igyekszik kibontani az üdítőjét. Nem volt benne biztos, hogy a szénsavas volt a legjobb választás ebben az esetben, de végül megúszták, hogy Greg mindent beterítsen a ragacsos itókával.
- Legalább adott neked életcélt - felelte aztán, mikor a másik ismét beszélni kezdett. Ez egy olyan dolog, ami sokaknak nincs, de neki viszont felejthetetlen marad, amíg valamitől el nem múlik a balszerencse sorozat. Felmerült benne a gondolat, hogy lehet, hogy mint a mesékben, Gregnek is volt egy gonosz tündér keresztanyja, és valami olyasmire kárhoztatta, amire senki sem gondolna. Például, hogy addig nem törik meg az átok, míg le nem smárolja a japán császárt, vagy Merlin tudja. Mindenesetre ezt inkább megtartotta magának, csak csendben somolygott az orra alatt.
Ellenben akkor már kitört belőle a röhögés, mikor a másik eltűnt az asztal alatt, majd maga után vitte inkább a tányért is.
- Kész piknik. Remélem a padló elbírja a súlyunkat. Nem lenne jobb földszinten laknod? Pince nélkül - vetette fel csak félig tréfálva, miközben maga is letelepedett a másik mellé. Nem túl fun a beszélgetés és a vacsora, ha nem is látja a másikat.
Hozzászólásai ebben a témában

Madarász Gergely
Auror, Illúziómágus



offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 123
Írta: 2023. augusztus 31. 21:02 | Link
Sebby

Ezen a ponton legalább húsz éve élek így - varázslónak nem egy emberöltő, de azért olyan táv, amit már megérez. Őszintén, letettem róla, hogy megtörjem az átkot, pechszériát, vagy tudja tököm, mi ez az egész. Persze, mégsem közölhetem, hogy kösszépen, nincs értelme tovább vergődni, mert pontosan tudom, hol fog végetérni a karrierem és azt már fél lábon állva is kibírom. Kellemetlen kérdéseket vetne fel.
- Nem is tudom, mi lett volna velem nélküle. Tölthettem volna a napjaimat henyéléssel és hedonizmussal, belegondolni is szörnyű,- ecsetelem, micsoda áldás, hogy van életcélom. Ahogy vigyorog magának, fúrja az oldalam, hogy rákérdezzek, aztán némi szó szerinti és átvitt értelmű rágódás után arra jutok, inkább nem akarom tudni. Vannak képzettársításai, amiket a felejtésátok se fog soha kisuvickolni az agyamból.
- Yeah-yeah, just don't choke on your own saliva because I'm not resuscitating,-*jegyzem meg a pukkadozása hallatán, egykedvűen mártogatva a krumplimat a szószba, amitől ég a pofám, minta hamukuszma tojást próbálnék szopogatni. Van valami mazochisztikus a csípős iránti vonzalmamban.
- A felső emeletek biztonságosabbak, több fényt kapnak, kevesebb a kártevő és jobban kifűti őket az alsó szomszéd.- Sorolom gondolkodás nélkül az érveket, mert az első melléfogást követően a lehető legstrategikusabban választottam a helyeimet. Ez a mostani egész hozzámnőtt, mintha azt tükrözné, hogy megbékéltem a helyzetemmel. Well, nagyjából.
- Viszont eszedbe ne jusson hazudni,- nézek fel, full komolysággal tartva a szemkontaktust.- Felettünk is van még három emelet. Ezt leszámítva, felőlem megpróbálhatsz felmászni a galériára vagy varázsolni, de full saját felelősségre.
Hozzászólásai ebben a témában
Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 920
Összes hsz: 3395
Írta: 2023. november 6. 20:25 | Link
Greg

Elgondolkodott Greg érvein az emeleti lakás kapcsán, és hümmögött párat, mert egyet is értett meg nem is, de ez igazán nem az ő döntése volt. Ha már emelet, akkor a maga részéről leginkább legfelülre költözött volna, hogy vész esetén is könnyen el tudja hagyni az épületet, mert volt egy olyan érzése, hogy épp ekkor nem működne a hoppanálás sem. Viszont a többi észrevétel elég valid volt.
- Naja, én sem hiszem, hogy fizettem volna valaha a fűtésért, amíg Pesten laktam - bólogatott. Hogy, hogy nem, de kártevőkhöz hála Merlinnek nem volt szerencséje, noha ez akár annak is betudható, hogy Sherlock mindent levadászott, mielőtt Sebby egyáltalán megláthatta volna.
- Hazudni? Neked? Soha! - vigyorgott a másikra az ironikus hanglejtés mellé, és szerencsére nem kezdett el peregni a plafonról a vakolat, de majdnem a szájára csapott, mikor rájött, hogy pont ezt nem kellett volna. Még jó, hogy megúszták.
Hiába hitte el már az elejétől, amit az auror mondott, furcsa volt beismerni, hogy tényleg legendás a balszerencséje, ha felvisz valakit magához.
- Egyébként ezek a dolgok az irodádban is megtörténnek, vagy csak a lakásod szeretne eltenni téged idő előtt láb alól? - kérdezte két falat között kíváncsian. Azért jócskán mókás lenne, ha Greg irodájába betérve hirtelen mondjuk a főnökével is hasonlók történnének és senki sem tudná, hogy miért.
Mikor aztán végzett a vacsorával, feltápászkodott, hogy óvatosan, de kissé körbeszimatoljon.
- Megnézem akkor a galériát - jelentette, majd minden lépcsőfokot először kipróbálva a lábával lassan felmászott, majd leült, kíváncsian nézve szét. - Innen igazából elég tágasnak tűnik - állapította meg. - Gondolom nem merted tértágítóval kezelni..? - vetette fel, de úgy érezte, hogy tudja a kérdésre a választ.
Utoljára módosította:Sebastian Jared Selwyn, 2023. november 18. 20:07
Hozzászólásai ebben a témában

Madarász Gergely
Auror, Illúziómágus



offline
RPG hsz: 49
Összes hsz: 123
Írta: 2023. november 14. 21:59 | Link
Sebby

Nagyon óvatosan forgatom meg a szemem, amikor Selwyn abban a minutumban elkezd szájalni, ahogy szóba kerül, hogy nem kéne. Jó, olyan 50%-ban csak viccnek szántam, de ha az emelet nem is, egy darab vakolat simán leszakadhat. Ennél a belmagasságnál fájdalmas, ha az ember nyakába hull.
Ja, gondolom nem kérdés, honnan tudom.
- Nem tudom, mi sért jobban: a feltételezés, hogy élvezem a munkám vagy az, hogy aurorral kavarnék,-* mélabúsan kémlelem a szószos dobozka alját, világfájdalmas hangon adva elő a bánatomat. - Tudomásodra adom, hogy az irodában példaértékűen unalmas a viselkedésem; ott csak mások hülyesége jelent rám veszélyt,- krákogok visszafogottan, amint a chili égeti a torkom. Ahol meg se próbálom jól érezni magam, ott még a balszerencse is legfeljebb unalmában reppent felém eltévedt átkot vagy villámot köpködő csirkét.
- Mondanám, hogy érezd magad otthon, de elfelejtettem kitenni tiszta vérmágiát. Mind a mosásban van,- a gúnyolódás aztán hirtelen köhögésbe fullad, amint egy darab chilipehelynek sikerül utat találni az orrüregembe. Mire elvergődöm a mosogatóig és diszkréten kifuldoklom magam, Sebby már feljutott a lépcsőn és a hálóból nézelődik.
- Nem,- lehelem, épp annyira hangosan, hogy eljusson hozzá. Megtörlöm az arcom, s bár maradt még krumpli, szerintem itt adom fel az evés gondolatát. - De legyen neked karácsony,- nyújtózom ki, a balkon felé sétálva, hogy összehúzzam a függönyt (a karnis a helyén marad, micsoda győzelem). Néhány pillanatig egyöntetű félhomály borul a szobára, aztán apró, szállingózó fények reppennek fel. Megpróbálom felkattintani a lámpát, s odafent egy halk pukkanás jelzi, hogy kinyírtam az égőt, szóval csak vállat vonok - én aztán nyílt lángot biztos nem gyújtok. Marad annyi fény, ami még a napból hátravan. A falon végigtekergőző indaminta lassan kitüremkedik a falból, valódi ágakká, levelekké, kacsokká avanzsálva. A helyiség illata is megváltozik, enyhe szellő szüremlik át a gallyak közt, mozgatva őket.  
Hozzászólásai ebben a témában
Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 920
Összes hsz: 3395
Írta: 2023. november 18. 20:29 | Link
Greg

- Nem is értem, hogy nem lehet élvezni a minisztériumi munkát - forgatta meg Sebby a szemeit, tőle szokatlan szarkazmussal. - Pedig az ostoba kollégák és a hallgatózó fikuszok rengeteg szórakozási lehetőség jelentenek - tette még hozzá. Hiába, ami tizenpárévesen álommelónak tűnt, az elég gyorsan dög unalomba csapott át, mikor talált jobb elfoglaltságot.
Röviddel ezután Greg persze újra beszólt neki és az ifjabb Selwynnek még arra sem volt ideje, hogy megpróbáljon úgy csinálni, mint aki felháborodott, mielőtt az auror fuldoklani kezdett a vacsorájában.
- Remélem tudod, hogy ezt maximálisan megérdemelted - közölte vele nevetős hangon, nem igazán foglalkozva azzal, hogy a másik hogyan éli túl az étkezést, mert egy egészen kicsit azért mégis csak megsértődhetett volna, ha akar. Azt azért fél füllel figyelte, hogy Greg legalább ténylegesen ne patkoljon el, mert egyrészt kár lett volna érte, másrészt nagyon nehéz lett volna kimagyarázni, hogy ez miért az ő jelenlétében történt, de ennyivel meg is elégedett egyelőre.
Arra nem számított, hogy tartogat még valami full extrásat a lakás az eddig bemutatott bérgyilkos képességein kívül, de mikor valamivel később már a galériáról nézelődött, Greg igenis képes volt meglepni valami újdonsággal. Kíváncsian figyelte a lassan kibontakozó varázslatot, ami egészen különleges hangulatúvá varázsolta a szobát, és jó ideig csendben maradt, ámulva a látványon. Ezt nem annyira várta volna a másiktól, és tudva, hogy nem hoz fel ide senkit, még azt sem foghatta rá, hogy a csajokat (vagy pasikat) akarja így megfűzni és ágyba vinni.
- Wow - összegezte végül a véleményét, mert nem igazán tudta, hogy mit mondhatna. Ehhez valahogy nem illett a szájkarate, hát inkább letelepedett a galérián és hagyott magának egy kis időt, hogy kiélvezze a változásokat. - Hát ez jobb, mint a vérmágia - ütötte le végül a dolgot.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bagolykőtől távol→Külföldi helyszínek