31. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek
Európa - Jared S. Nightingale hozzászólásai (16 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Jared S. Nightingale
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 763
Összes hsz: 3237
Írta: 2015. március 15. 18:13 | Link

Konstantin

Meglepte, mikor a férfi felajánlotta, hogy kísérje el a tárgyalásra, de nem sokat gondolkodott azon, hogy menjen-e vagy sem. Igaz, Gareth véleményét kikérte róla, hogy mennyire is veszélyes visszatérnie Angliába, de egyelőre csitulóban volt a helyzet, és ha nem feltűnősködik, akkor nem is lehet baj. Jared márpedig jó volt abban, hogy hogyan tűnjön el mások szeme elől.
A tárgyalás maga kíváncsivá tette. Nem maradt rejtve előtte az ok, bár a véleménye megvolt róla, de elég tárgyilagosan tudta kezelni az egészet, és kerülte azt is, hogy beszóljon útitársának, amiért ennyire meggondolatlan volt. A teremben jó pár ismerős arcot látott, de senki sem figyelt egy hivatalsegédre - jórészt apjának üzletfelei, akiket inkább csak képekről ismert. Garethnek sokkal veszélyesebb lett volna itt lennie. Mindenesetre, "megnyugtató", hogy miféle emberek ülnek a kormányzatban.

Nem sokat beszélt az úton a vasútállomás felé. Nem volt dolga megítélni, hogy a másik mennyire mondott igazat, vagy hogy miért veszélyeztette ennyire a pozícióját az után, hogy olyan nagy ügyet csinált pár véletlenül meglátott emlékképből is a legutóbb.
- Nagyon kicsin múlott, remélem tudja - válaszolta. Egyértelmű volt, hogy nem árt ha lát ilyet, pláne ha egy ideig a minisztériumban szeretne dolgozni, kár lett volna ragozni. - Legközelebb nem fognak ennyire engedékenyek lenni. Az a Dorian minden áron ki akarta csinálni magát - jegyezte meg. Nem mellesleg Konstantin erre magától is rájöhetett, mert a szavazás után az említett diplomata mérgében kivágtatott a teremből.
Kicsit távolabb állt közben, mert nem szerette a cigifüstöt, de azért közben odafigyelt a másikra.
- Semmi különös. Nem ráznak meg az ilyen helyzetek, sőt, kifejezetten érdekes volt nézni, hogy még egy ilyen per alatt is milyen hatalmi játszmákat játszanak ezek egymás között.
Nem tudta, hogy érdemes-e megemlítenie, hogy ismert néhány tagot, de végül úgy döntött, hogy ha már Konstantin munkát ajánlott neki és előzékenyen bánt vele, akkor adhat neki néhány tippet.
- Montgomery csak tettette, hogy a maga pártján van - mondta egykedvűen. - Fekete mágiával foglalkozó boltja van a Zsebkoszközben. Nem tartom valószínűnek, hogy különösebb érdek nélkül egy "jófiú" mellé álljon.
Szál megtekintése

Jared S. Nightingale
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 763
Összes hsz: 3237
Írta: 2015. március 15. 19:44 | Link

Konstantin

- A másokban való kételkedés sohasem okozott problémát - eresztett meg egy félvigyort Jared, miközben követte a másikat a vonatra. Hosszú zötykölődés várt rájuk, de nem bánta, mindig is szerette nézni a tájat, ahogy elmaradnak lassan az ismerős helyek.
Leült, szemben Konstantinnal, és könyökével az ablakpárkány előtti kis asztalra támaszkodott. Kifelé bámult, mikor a következő kérdés jött, és mivel számított rá, hogy felmerül, hogy miért tud ezekről az emberekről ennyit, már kész válasszal állt elő.
- Itt nőttem fel. Naponta jelennek meg ezek az emberek az újságokban.
A másik azonban gyanakodó maradt, így a következő kérdést hallva Jared éles pillantást vetett rá.
- Jared Nightingale, legilimentor - nyomta meg a szót, hogy tudatosítsa a másikban, hogy ez mit is jelent. Igaz, valóban nem a képességét használta arra, hogy ezt megtudja, de Konstantinnak halvány gőze sem lehetett arról, hogy a tanulás melyik fokán áll, hiszen már eleve nem lehetett besorolni a többi diák közé a kora miatt. Remekül bizonytalanságban lehetett tartani bárkit. Mindenesetre az álca fenntartása fontos, de így sem érezte elhibázott döntésnek, hogy megosztotta az információt a férfivel.
- Mint már említettem, olvastam újságokat. Montgomery már kétszer került címlapra kétes ügyek révén, de mindkétszer kiderítette a nyomozás, amit egy "független" csoport vezetett, hogy hamisak voltak a vádak, de gondolom erről maga is tud. Kíváncsi voltam rá, hogy tényleg azok voltak-e.
Megdönthetetlen magyarázat. Nem mondott olyanokról semmit, akiknek külső szemlélő szerint nem lehet vaj a fején, pedig ó, de még mennyire tudott volna! Lehet, hogy őt kihagyta az apja az üzletelésből, és fiatal is volt még a társasági élethez, de a fülét nyitva tartotta, főleg, mert nem szerette volna, ha egyszer ezek az emberek döntenek a feje fölött valamiről.
Szál megtekintése

Jared S. Nightingale
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 763
Összes hsz: 3237
Írta: 2015. március 15. 20:51 | Link

Konstantin

Vigyorog. Kivételes eset, de komolyan vigyorog azon, ahogy előkerül a falubeli találkozásuk. Meg sem próbálja elrejteni, hogy még mindig mókásnak tartja, ami történt, de hát mi oka is lenne rá? Már akkor a férfi tudtára hozta a véleményét, ilyen-olyan módon.
Viszont utána némi magyarázkodásra került sor, és Konstantin mintha nem hitt volna neki teljes egészében... Nem baj. Valójában a gond már onnan indult, hogy  nem volt benne biztos, hogy nem néznek utána az emberek hátterének, mielőtt felvételt nyernek a hivatali állásokra. Valójában, ha túl sok lesz a kérdés, vagy túl mélyre próbálnak nyúlni a múltjában, akkor vissza fogja végül utasítani a dolgot. Nem csak a saját ügye függött ettől.
- Nekem megfelel - biccentett ennek ellenére a kijelentésre. - Tizenkilencedikén töltöm a tizenötöt, utána már hivatalosan is vállalhatok munkát.
Igaz, szülői engedéllyel. Esetükben ez gyám lesz, Agatha néni, aki nem látott kivetnivalót az ötletben, amennyiben a fiúra esik a választás.
- Katherine, igaz? - nézett a férfire, keresetlen őszinteséggel mondva ki, amit az nem akart. Fél szemöldökét felvonva várta a helyeslést vagy tagadást. Nem fog vájkálni a másik magánéletében, de ettől még meg lehet róla a véleménye.
- Az igazolás jól fog jönni, köszönöm - mondta aztán.
Csend. Jared kifelé bámult az ablakon egy darabig, azon tallózva, hogy kérdezzen vagy sem, míg nem az előbbi mellett döntött.
- Azért én kíváncsi lennék, hogy mi vitte rá, hogy falazzon valakinek a saját előmenetelét kockáztatva, amiért legutóbb még annyira odavolt.
Nem volt benne biztos, hogy Konstantin megosztja vele a választ, igazából nem is nagyon tartozott rá, másrészt viszont tőle sem várható el, hogy valaha őszinte legyen, ha a másik sem szavaz bizalmat.
Szál megtekintése

Jared S. Nightingale
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 763
Összes hsz: 3237
Írta: 2015. március 15. 22:24 | Link

Konstantin

- Rendben van, ahogy óhajtja - bólintott a fiú, hogy jelezze, megértette a kérést. Egy darabig eltöprengett azon, hogy mi is lesz majd annak a beszélgetésnek a vége, hiszen elég sok kimenetele lehet a dolognak. Jó esetben csak aláírnak egy szerződést, rosszban akár elég komoly kutatásba is fordulhat a dolog. Kicsit hazárdjátéknak érezte ez az egészet, de a kedve megvolt hozzá, és akárhogy is nézzük, nem lapíthat örökké, néha kockáztatni is merni kell.
- Nem probléma, a találkozóra elviszek minden szükséges papírt, a gyám engedélyével együtt - válaszolta. A jegyeivel nem lehetett probléma, mindenből a legjobbat kapta, ami nem nagy kunszt úgy, hogy ezeket a tantárgyakat már régen magasabb szinten űzte, mint amit elsőben itt elvártak tőle. Néha már-már úgy érezte, hogy túl könnyű dolga van, de azért elbízni nem akarta magát, hiszen előbb-utóbb eljutnak addig, amit még nem tanult, és akkor lesz igazán értelme büszkének lenni, ha jó jegyeket kap. Most még nem nagy dolog. Igaz, Gareth könyveiből folyamatosan tanult, mert a bátyja épp azon az évfolyamon volt, amit neki kellett volna végeznie.
- Áldozathozás valakinek az érdekében. Értem - bólintott a fiú roppant mód lecsupaszítva a gondolatmenetet. Ebben az esetben azonban egyelőre jó döntésnek érezte, hogyha megjátssza a távolságtartót. - Nem szokásom szoros kapcsolatokat kialakítani - felelte hát, nem térve ki arra, hogy mire is érti. Mert ez a mondat teljesen helytálló volt, amíg nem a testvéréről volt szó, onnan fogva viszont abszolút a visszájára fordult. Gareth fontos volt neki, a legfontosabb.
- Nekem ilyet hallva mindig az jut eszembe, hogy vajon a másik fél is megtenne-e ilyesmit a szenvedő alanyért - vetett fel egy újabb gondolatot. Nem kellett Katherine-re vonatkoztatni, nem ismerte a lányt, de általánosságban véve mindenképp megfontolandó volt, hogy ki, mikor és kinek tesz ilyen szívességet. Az emberek hajlamosak túlzásokra.
- Szerintem nem lenne rossz ötlet, ha egy darabig nem mutatkoznának együtt - javasolta végül. - Még a végén valaki összeesküvést fog sejteni a dolog mögött, nem pedig intim kapcsolatot. Főleg, ha a lány esetleg neves családból való.
Erről sem voltak információi, de a tárgyalás úgyis sok mindenre fényt fog deríteni.
Szál megtekintése

Jared S. Nightingale
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 763
Összes hsz: 3237
Írta: 2015. április 1. 17:11 | Link

Konstantin

Összehúzott szemmel nézett a férfira, amíg az megosztotta vele a meglátásait. Titkon egyetértett vele, de az volt a véleménye, hogy erről neki egyáltalán nem kell tudnia. Nem pajtások voltak, még ha valamilyen szintű bizalom elkerülhetetlen is, de egyelőre nem volt még teljes mértékben meggyőződve róla, hogy mennyire is működhet ez a férfival, hiszen alig ismerte. Ennek ellenére is el tudta éppen képzelni, hogy ha úgy fordul a helyzet, akkor beavassa néhány jelentéktelenebb dologba, de ez nem most lesz, és semmiképp sem egy vonaton. Így hát csak annyit felelt:
- Akkor is, ha vannak ilyen kapcsolatai, hiszen a rosszakarói kihasználják. Maga sem ment volna most tárgyalásra, amin a jövője függött, ha nem húzta volna ki a bajból az egyik közeli kapcsolatát. Nem igaz? - Nem szemtelenkedni akart, pusztán csak megpróbált rávilágítani, hogy az éremnek két oldala van, és hogy mindkettejüknek van némi igaza.
Ettől függetlenül is lenyűgözte, hogy mennyire biztos volt a férfi abban, hogy Katherine ugyanilyen áldozatot hozna érte. Jared a korából adódóan nem tudta teljes mértékben átlátni, hogy mennyire is lehet erős kapocs és szövetség egy romantikus viszony, de nem volt dolga megítélni a lányt, sem annak elkötelezettségét.
A feladat körülírására bólintott egyet.
- Természetesen. Viszont szükségem lesz még pár információra, hogyha nagyjából reális képet szeretne kapni. Olyanokra gondolok, hogy például lehetnek-e a kisasszonynak ellenségei a tárgyaláson, előfordulhat-e, hogy valaki ismeri az önök kapcsolatát, illetve hogy mi lenne a reális döntés egy ilyen ügy esetében, hogyha senki sem akarná károsan vagy pozitívan befolyásolni.
Hirtelen ennyi jutott eszébe, de ha valami még felötlik benne a beszélgetésük során, akkor mindenképpen szóvá fogja tenni, hiszen komolyan vette a feladatát. Mivel egyelőre még nem volt otthon a minisztériumi berkekben, nem tanult sohasem jogot, így szükséges is volt az útmutatás.
Szál megtekintése

Jared S. Nightingale
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 763
Összes hsz: 3237
Írta: 2015. április 2. 15:55 | Link

Konstantin

- Az a baj, hogy így még csak ki sem lehet deríteni, hogy ez kinek jó. Ha minden lépését figyelik, akkor nem kutakodhat, mert még a nem feltűnő lépéseket is észreveszik - felelte, majd elgondolkodott egy kicsit. - Lehet, hogy nem kellett volna magával hoznia a tárgyalásra. Így már nyilvánvaló, hogy a fennhatósága alá tartozom, én sem igazán nézhetek körbe - jegyezte meg. Nem mintha egyébként minden vágya lett volna a karhatalom után szaglászni, sőt, kifejezetten nem bánja, ha ez a tevékenység csak a tárgyalóteremre korlátozódik, de nem tudta nem átgondolni a dolgot hasznosság szempontjából. Igaz, ha nem jön el, a férfi azt sem tudhatta volna, hogy megbízhatóan dolgozik-e.
- Most az vetődött fel bennem, hogy miért Angliában tárgyalták ezt az ügyet? Az állampolgárságuk angol? - kérdezte aztán. Logikus lett volna, hogy ha két ember Magyarországon él és dolgozik, akkor a magyar bíróságon kell megjelenni, azonban mindjárt más a helyzet, ha mindketten Angliához tartoznak hivatalosan.
A fiú aztán a beállt rövid szünetben kipillantott az ablakon. Egyre távolabb kerültek Londontól, gyorsan távolodva régi otthonától, és ezzel együtt lassan felengedett benne az a szorító érzés is, amit ottlétük alatt végig érzett. Aggódott, hogy olyan emberekbe futhat bele, akikbe végképp nem kellene, de a neve és a tény, hogy minisztériumi ember segédje, megmentette minden gyanútól, vagy legalábbis egyelőre így tűnt. Aztán meglátjuk, ki tudja mit hoz a következő tárgyalás...
Figyelmesen hallgatta aztán a férfi szavait, néha bólintva egyet, hogy jelezze, megértette, amit mond. Nem volt egyszerű ez az egész eset, néhány ponton még kicsit homályos is volt számára, de úgy vélte, hogy minden kellő információt megosztottak vele, így nem tud többet, mint kellene. Ez jó dolog, mert noha ő csak egy névtelen diák, ha valaki rossz szándékból elkezdene utána turkálni, abból nagy bajok lennének, és nem csak ő lenne gondban.
Konstantin közben a mondandója végére ért, a fiú pedig összehúzott szemmel nézte a láthatóan éppen az összeomlás felé tartó embert, mikor kimondta az ítéletet.
- Nyugtassa a tudat, hogy nem biztos, hogy ennyire pártatlan bíró fog abban a székben ülni. Könnyen lehet, hogy valakinek még a hasznára lenne a kisasszony az erejével, akkor pedig nem fogják megöletni.
Gyenge vigasz, de Jaredtől ennyire telik.
Szál megtekintése

Jared S. Nightingale
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 763
Összes hsz: 3237
Írta: 2015. október 7. 20:29 | Link

Seth és Mesélő
Anglia - október 2.

"The sound of the wind is whispering in your ear.
Can you feel it coming back?
Through the warmth, through the cold, keep running 'til we're there.
We're coming home now, we're coming home now."


A hajnal már otthon érte. Apja, akit Angusszal szó szerint elraboltatott az elmegyógyintézetből, most megkötözve ült egy széken a hall végében, míg Jared a szemben lévő falnál ücsörgött egy kis asztal mellett és a kakaóját kavargatta. Néha felnézett, hogy vajon felébredt-e már az öreg, de nem úgy tűnt, hogy egyhamar fel fog eszmélni, addig pedig semmi dolga nem volt vele.
Ahogy nézte az alélt embert újra és újra undorodva fintorgott. Gyermekkora megkeserítője és egy rakás szerencsétlenség egyben, legalábbis az ő szemszögéből nézve. Hiszen te jó ég, még a saját tinédzser fia is elbírt vele! Kár, hogy utána Seth nem fejezte be a munkát, amit elkezdett.
A Selwyn-ház elég nagy volt, három emelet, sőt, négy, ha a pincét is beleszámítjuk. Az alsó szinten volt a konyha, a gyakorlószoba és a hall, ahol a vendégeket fogadták valaha, egyel fentebb a nappali, a dolgozószoba és a könyvtárszoba, valamint a szüleik hálója, odafent pedig az övék és két másik vendégszoba. A berendezés tipikus aranyvérű ízlésről tanúskodott, bár apjuk, miután elítélték, minden bizonnyal leredukálta a tárgyak számát, hiszen nem lett volna tanácsos továbbra is fekete mágiára utaló díszeket hagyni kint.
Most sötét volt és csend. Még nem kelt fel a nap, de mindegy volt, mert a sűrű, sötét felhőkön át úgysem látszódott volna belőle semmi. Jared a tenyerébe támasztotta az arcát és elgondolkodva leste a szürke kinti világot. Mennyire hiányzott neki Anglia! Igaz, járt itt azóta párszor, hogy elszöktek, de az nem volt ugyanaz. Neki ez a ház kellett, a lépcsőkorlát ismerős simasága, a türkiz cserepek a tetőn, a fák a ház körül. Ha nem érezte volna teljesen magához méltatlannak, hogy ilyen gyengeséget mutasson, akkor talán azt is lehetett volna mondani, hogy honvágya volt.
Viszont ahogy újra az apjára pillantott egy pillanat alatt elfeledte az előbbi gondolatokat. Ujjai megfeszültek, ahogy a férfi moccant egyet, de még mindig nem ébredt fel, amit Jared egyre inkább bánt.
Mikor ideértek és Sacheverellt már biztos helyen tudták, akkor Angusszal védővarázslatokat helyeztek el a ház körül. Ha Seth utána jön, akkor azonnal észre fogja venni, ráadásul ha a másik fiú átlépi a varázslatok határát, akkor remélhetőleg meg fog dermedni, időt adva Jarednek arra, hogy felkészüljön és megtegye a további lépéseket. Szerencsére a házon még mindig rajta volt a védelem, ami biztosította, hogy a valaha magántanuló fiúk nyugodt szívvel varázsolhassanak a falak között különösebb következmény nélkül, de a birtok határán kívül nem mehetett, ezért biztosabb volt itt lennie, mikor Seth megérkezik majd. Ráadásul amúgy is az volt a célja, hogy végre hazacsalja a bátyját.
Utoljára módosította:Jared S. Nightingale, 2015. október 11. 21:53 Szál megtekintése

Jared S. Nightingale
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 763
Összes hsz: 3237
Írta: 2015. október 11. 22:16 | Link

Seth és Mesélő
Anglia, Selwyn-birtok, Október 2.

"Hold your memory for a moment with a blind hand
Write some stories for tomorrow
From the bottle of amnesia
Find instructions, to salvation, to oblivion, supreme"


Sok idő telt el, amíg a bátyjára várt, de közben remek szórakozást talált magának - ugyanis a drága édesapjuk volt olyan kedves, hogy időközben felébredt. Sajnos azt nem tudta, hogy ki ő és hol van, mert hát emléke az nem sok maradt, de Jaredet ez nem akadályozta meg abban, hogy ne parancsolja meg Angusnak, hogy minden egyes alkalommal, amikor a férfi megpróbál megszólalni, küldjön rá valamilyen hatásos átkot, csak úgy a poén kedvéért.
- Új ötletem van! - pattant fel aztán egy idő után, mert elunta a várakozást. - Ugye lehet addig kínozni valakit, hogy attól visszatérjenek az emlékei? - nézett Angusra megerősítésért, miközben közelebb sétált az apjához. Tulajdonképpen a választ se várta meg, hiszen tudta ő azt jól, csak valamiért nagyon jó volt szavakba önteni a dolgot. Talán mert a kínzás szótól a széken ülő férfi összerezzent.
- Bizony, bizony - guggolt le, hogy felnézve megkereshesse Sacheverell tekintetét. - Amíg Seth nem ér ide, addig kénytelen leszel velem beérni. Na meg persze Angus barátunkkal. De ne aggódj! Hamarosan emlékezni fogsz rá, hogy kik is vagyunk - adta elő csevegő hangon és mosolyogva, aztán visszasétált a helyére és kényelmesen elhelyezkedett, mint aki csak a mozifilm kezdését várja.
- Angus, kezdheted! - nézett a magas férfire, aztán hátradőlt és rezzenéstelen pókerarccal figyelte a lassan kibontakozó jelenetet.
Mondjuk azért nem bánta volna, ha Seth lassan megérkezik. Vagy talán mégis halálos lett volna az a bájital? Hiszen nem úgy reagált rá, ahogy kellett volna. Hm... Ki tudja!
Utoljára módosította:Jared S. Nightingale, 2015. október 15. 18:12 Szál megtekintése

Jared S. Nightingale
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 763
Összes hsz: 3237
Írta: 2015. október 15. 18:36 | Link

Seth és Mesélő
Kaland

"Welcome to your life; there's no turning back
Even while we sleep we will find
You acting on your best behavior
But...
Everybody wants to rule the world"


Az apja felüvöltött, rajta pedig édes borzongás futott végig. Igen, ezt akarta hallani! Bár jobb lenne, ha emlékezne is a férfi, hogy miért kell ezt most elviselnie, akkor lenne igazán édes a bosszú, de nem lehet minden tökéletes - igaz, lehet, hogy hamarosan még az a pont is eljön, ahol visszatérnek az emlékei.
Mikor Angus megállt és közölte a hírt, Jared arcán mosoly jelent meg. Hát végre eljött! Mégis csak sikerült idecsalni, tudta ő, hogy nem hagyná annyiban ezt az egészet. Érdekes részlet lehetett volna, hogy miért teszi, mikor gyakorlatilag semmi oka nincs rá, hogy Jared után jöjjön, hogyha nem kér abból, hogy mellette is maradjon. Valószínűleg megállítani próbálja majd, mert olyan fenemód megmentési kényszere van és mert a szemében valószínűleg ő, Jared, éppen csak tévútra tért egy kicsit. Holott éppen hogy most találta meg az igazit.
A varázslatok minden bizonnyal megbénították a fiút, de azért Jared pálcával a kezében lépett ki az ajtón, biztos, ami biztos. Odakint szinte rögtön a testvérébe botlott.
- Örömmel látom, hogy életben maradtál, már kezdtem aggódni! - köszöntötte szinte vidáman. Tényleg megfordult a fejében, hogy véletlenül megölhette, azért nem jön. Kár lett volna érte mindenesetre, ő az egyetlen vérrokona, nem áll szándékában kárt tenni benne, ha nem muszáj, bár szeretetet azt éppenséggel nem érzett senki irányába. Valószínűleg azt is kitépte belőle a varázslat.
Egy darabig gondolkodott, hogy hogyan tovább. Ha most feloldja rajta az átkot, akkor megtámadhatja és mivel illúziómágus, nem is lenne nehéz dolga. Viszont ha nem oldja fel, akkor megint nem tud vele beszélni, aminek semmi értelme. Ha elveszi a pálcáját, akkor meg evidensen nem fogja tudni megtenni, amit kíván tőle.
Végül köztes megoldás mellett döntött. Először is varázslat segítségével bevitték Seth-et, majd le lett ültetve az apjukkal szemben oda, ahonnan eddig Jared figyelte a műsort.
- Nézd csak, micsoda előkelő vendégünk van! - biccentett az apjuk felé a fejével, míg rezzenéstelen arccal figyelte Seth-et. - Le fogom rólad venni a dermesztőátkot, de egy rossz mozdulat vagy meggondolatlan varázslat, és nagyon megbánod - közölte vele, mielőtt felemelte volna a pálcáját. - Egyetlen dolgot akarok tőled, aztán mehetsz Isten hírével - folytatta, mielőtt kimondta volna a varázst. - Öld meg.
Pontosan tudta, hogy ha a testvére megteszi, akkor képtelen lesz visszatérni az új életébe, és mellette kell maradnia. Akkor azzá válna, amivé nevelték. Viszont azt is tudta, hogy ez valószínűleg nem lesz ennyire egyszerű, hiszen miért tenné meg? Eddig is volt rá lehetősége, nem igaz? De talán most még elég eleven az emlék, amit Jared is megszorongatott. Talán elég. De ha nem, akkor van ott még, ahonnan ez jött.
- Finite incantatem! - lendült a pálca, majd a következő pillanatban már a testvére agyát fürkészte, erősen megkapaszkodva, hogy ne lökhessék ki, de egyelőre nem nyúlva semmifájdalmashoz. Viszont így talán kiküszöbölhető az, hogy illúziókat használjon.

Szál megtekintése

Jared S. Nightingale
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 763
Összes hsz: 3237
Írta: 2015. október 22. 18:42 | Link

Seth és Mesélő
Kaland

"Is it dark already
How light is a light
Do you laugh while screaming
Is it cold outside?"


Nem érte teljesen felkészületlenül, hogy a bátyja valamivel próbálkozik, hiszen Seth-nek még ha nem is tetszett a dolog, de pont úgy ott élt benne is a cselszövő, a taktikus mágus, mint benne magában. Sajnos azonban a bátyja ezzel együtt gyakorlottabbnak is bizonyult, mint ő maga, és túl hirtelen volt a hang, a füst, minden. A legilimencia iránya pár másodpercre megfordult, mert megzavarták a koncentrációt, Jared elméjéből pedig a közelmúlt emlékképei záporoztak Seth-re, könyvesboltostul, Angusostul, míg nem a fiú képes volt megszakítani a kapcsolatot. Ez volt az a pillanat is, amikor végül kirepült a kezéből a pálca.
Töredék másodpercre torpant csak meg, mert nem volt hirtelen ötlete a következő lépésre, de egy helyben nem maradhatott. Köhögve, fuldokolva vetette be magát az egyik komód mögé, ahol aztán volt pár másodperce arra, hogy elemezze a helyzetet. Angus láthatóan harcképes maradt és az apját használja barikádnak. Ha nem lett volna éppen eléggé szorult helyzetben, akkor Jared minden bizonnyal adózott volna egy elismerő mosollyal ennek a ténynek, mert ez valóban szép húzás volt. Így viszont kénytelen volt rádörrenni a férfire.
- A pálcámat! - adta ki a rövid utasítást, ami arra vonatkozott, hogy lesz szíves odaröptetni hozzá, vagy ha Seth időközben megszerezte, akkor elvenni tőle. - És támadj már, te szerencsétlen! - tette hozzá, mert a férfi csak lapult mint csótány a gazban.
Közben ő maga is újra támadásba lendült, mert hiába szabadították meg a pálcájától, nem ez volt az összes fegyvere és a rejtekhelye adott neki némi biztonságot a koncentrációhoz. Újra berontott Seth fejébe, igyekezve olyan fejfájást okozni neki, hogy még egy hét múlva is emlegesse, miközben ez úttal direkt igyekezett felé közvetíteni érzéseket. Haragot, mert megtámadta, csalódottságot, mert nem képes megérteni, hogy mindez az ő érdekében történik, és undort, mert Seth elárulta a saját vérét. Azzal a leplezetlen szándékkal tette mindezt, hogy érzelmi kínzással törje meg, vagy legalább zavarja a figyelmét.

A legilimencia pálca nélküli mágiája gyorsan jön létre, és támadja meg Gareth elméjét. Az idősebb testvér felé közvetített érzések egyrészt nagyon intenzívek, épp elég intenzívek ahhoz, hogy megzavarják, másrészt pont ezen érzések erős jelenléte miatt nem olyan pontos a varázslat, mint amilyen pontos lehetne az, ha hideg fejjel, teljes profizmussal hajtanák végre őket. Félreértés ne essék, a varázslat sikerül, Gareth fejébe erős fájdalom nyilall, miközben, mindazt átéli, amit Jared közvetíteni akar felé. Ugyanakkor van esélye felhúzni a falakat maga körül. Bár ez tény, hogy néhány másodpercbe beletelik, s míg Gareth ezzel van elfoglalva, varázsolni sem fog tudni.
Hogy Jared pálcája hol rejtőzik, azt a füst jótékonyan elrejti egyelőre.
Utoljára módosította:Mesélő, 2015. október 22. 18:53 Szál megtekintése

Jared S. Nightingale
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 763
Összes hsz: 3237
Írta: 2015. október 24. 21:25 | Link

Seth és Mesélő
Kaland

"There's no peace
Only war
Victory decides who's wrong or right
It will not cease
Only grow
You better be prepared to fight!"


Minden érzésre, amit közvetített a másik felé, ott volt a válasz is, Jared pedig élvezett minden egyes kínlódó rezdülést. Hogy tudott ennyire könnyen átcsapni a testvéri kötelék egy ennyire torz, furcsa valamibe, amiben ő kínoz és gyötör, és még jól is esik neki? Hogy lehet, hogy annak a lelkét marja, aki mindig védte, aki mellette volt, amikor szörnyűségeket éltek meg?
A gond ott volt, hogy ő ebbe valójában nem gondolt bele. Nem is tudott volna, mert az átok úgy csavarta ki minden egyes felmerülő gondolatát, hogy képtelen volt racionálisan nézni az emberekre. Seth most egy élő eszközzé avanzsált, valamivé, amit be kellene törni, hogy aztán a segítségére legyen. Ehhez pedig nem kellett gyengédség és belátás, szép szavak, csak az elme béklyói, amiket Jared egyre szorosabbra vont. Aztán a másik újra felépítette a falait, ő pedig elengedte egy időre, mert felesleges erőfeszítés lett volna tovább zavarni, főleg úgy, hogy a koncentrációját alacsonyan repülő székek zavarják meg.
Közben ráadásul Angus is megérkezett mellé. Jared lapulás közben észrevette a csótányt, aminél minden bizonnyal ott volt a pálcája is, máskülönben nem sok értelme lett volna idejönnie, úgyhogy suttogva szólt hozzá.
- Változz vissza és kérem a pálcát! - mondta, aztán amennyiben megtörtént, újra a tenyerébe vette a sima fát. Egy pillanatra megállt, próbálta kitalálni, hogy mi legyen a következő lépés. Ő maga nem akart egyelőre harctérre lépni, de úgyis jobb ötlete támadt.
- Próbálj mögé kerülni, vagy legalábbis lefoglalni egy kicsit - címezte ismét Angusnak. - Nekem kell még egy kis idő.
De nem lendült rögtön mozgásba, megvárta, hogy Angusnak sikerül-e valamit kezdenie Seth-tel, mivel ő most szeretett volna az apjukhoz kerülni közelebb, de az túl nyílt terep. Arra gondolt, hogy ha eléri, hogy az öreg emlékezzen, akkor ő majd úgyis addig generálja a feszültséget Seth-nél, hogy az neki ront végre.
Szál megtekintése

Jared S. Nightingale
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 763
Összes hsz: 3237
Írta: 2015. október 26. 09:10 | Link

Seth és Mesélő
Kaland

"I'm dirt, I'm ice
Is that wrong?"


Amikor a komód mozgásba lendül, akkor Jared is kénytelen ezt tenni, amennyiben nem szeretné, hogy a bútordarab a falhoz préselje. A következő rejtekhelye egy asztal lesz, ami sajnos nem olyan jó, mint a másik volt, de legalább közel van - és közelebb van Sacherevellhez is.
Mivel közben megkapta a pálcáját, így a továbbiakban nem volt kérdés, hogy támadjon vagy sem. Talán nem a világ legjobb ötlete, de Angusra bízta azt, hogy kezdjen valamit a bátyjával. A csótánynak elmondta azt, hogy a testvére illúziómágus, így hát nem érheti meglepetésként, hogyha valami furcsa történik, ráadásul ennek tudatában harcolni is könnyebb lesz ellene. Volt egy olyan érzése ugyanis, hogy erre, ami most zajlik, sor fog kerülni, még ha remélte is, hogy megússzák a harcot, és szép nyugalomban mellé áll Seth.
Angus pedig tette is a dolgát. A másik fiút igyekezett sarokba szorítani, viszont valami furcsa volt - Seth nem adna ennyire egyszerűen támadási felületet saját magán. Jared a legilimencia segítségével igyekezett hát rájönni, hogy hol a hiba, aztán mikor nyilvánvalóvá vált számára, hogy mi történik, akkor Angus felé kiáltott.
- Az nem az igazi!
Majd a továbbiakat ráhagyva újra az apjuk felé fordult. Nem volt sok ideje gondolkodni, hogy mit tegyen vele, úgyhogy az egyik leghatásosabb kínzó átkot vette elő a fegyvertárából. Egyszerűen kellett, hogy Sacherevell tudja, hogy ki ő, és azt is, hogy meg fog halni!
- Inguis laceratio! - hangzott hát a varázs, aztán Jared igyekezett felmérni, hogy a másik kettő éppen mit is csinál.
Szál megtekintése

Jared S. Nightingale
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 763
Összes hsz: 3237
Írta: 2015. október 26. 18:35 | Link

Seth és Mesélő
Kaland

"And the scars that mark my body, they're silver and gold
My blood is a flood of rubies, precious stones
It keeps my veins hot, the fires find a home in me
I move through town, I'm quiet like a fire."


Az apja felordított, Jared hátán pedig újra végigszaladt az az elégedett kis borzongás. Eredetileg nem akarta vele bepiszkolni a kezét, ezért küldte rá Angust, de most volt szerencséje megtapasztalni, hogy sokkal érdekesebb, ha ő maga varázsol.
Igaz, majdnem bajba került miatta, mert Seth ezt a pillanatot használta ki arra, hogy rátámadjon. Annyira jól sikerült neki, hogy Jared csak úgy tudott kitérni, ha ténylegen is odébb mozdul a helyéről, arra már nem volt lehetősége, hogy varázslattal válaszoljon. Kezdett eldurvulni a helyzet, ami pedig nagyon nem volt ínyére, ezért úgy döntött, hogy ideje véget vetni annak, hogy Seth önállóan tud mozogni.
- Everte Static! - ejtette hát ki a varázslatot abban a pillanatban, mikor a másik azzal volt elfoglalva, hogy Angusra borítsa a komódot. Igen, küldhetett volna rá sóbálványátkot, vagy bármi mást, de ezek után, ahogy a bátyja viselkedett vele, ahogy harcolt ellene, egyszerűen csak meg akarta alázni. Reménykedett benne, hogy hason fog csúszni előtte a varázslat hatására. Ne képzelje azt a másik, hogy valaha is ő lehet kettejük közül a főnök, itt most Jared parancsol.

A varázslat sikerül, Gareth a levegőbe emelkedik, majd egy puffanással földet ér. Habár így sem kellemes, de sikerül elkerülnie mindenféle csonttörést és zúzódást, nem szerez olyan sérülést, ami korlátozná a mozgásban. Mindennek tetejében ráadásul Jared lábai elé érkezik, kar és lábtávolságba a fiatalabbik testvértől.
Utoljára módosította:Mesélő, 2015. október 26. 18:58 Szál megtekintése

Jared S. Nightingale
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 763
Összes hsz: 3237
Írta: 2015. október 26. 19:40 | Link

Seth és Mesélő
Kaland

"Someday miraculous spread will forgive
every cowardly thing that you’ve done"


valóban nem számított arra, hogy testvére fizikai támadást intéz ellene - ráadásul túlságosan is lefoglalta, hogy azt figyelje, amint földet ér. Ajkairól akkor hervadt le a mosoly, amikor a lábát rúgás érte és elvesztette az egyensúlyát. Hirtelenjében még egy hályogátokkal próbálkozott, de nem talált, úgyhogy megpróbálta magát olyan gyorsan összeszedni, ahogy csak bírta. Sajnos nem volt szerencséje, Seth egyértelműen erősebb volt nála, úgyhogy nem volt kérdéses, hogy ki győz, ha egyszer lecsap rá. Ha volt rá ideje, akkor gyorsan felült, ennyire telt, de nem többre.
Éppen ezért lőtt ki egy újabb átkot.
- Lentis nebula! - Ha sikerült, akkor Seth ez után semmit sem látott szinte, csak a könnyei folytak a szeméből. Jared megpróbált menekülni, hátha így a másik nem találja el, hogy merre kellene utána vetnie magát, de nagyon úgy tűnt, hogy egyre kevesebb esélye van arra, hogy megszökjön előle. Azt már tudta, hogy Angusra sem számíthat most, de képtelen volt feladni, ha a másik tényleg elérte, akkor megpróbált pusztakézzel harcolni ellene. Ennyire könnyen egyszerűen nem győzheti le!
Szál megtekintése

Jared S. Nightingale
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 763
Összes hsz: 3237
Írta: 2015. október 26. 20:25 | Link

Seth és Mesélő
Kaland

"There's a room where the light won't find you
Holding hands while the walls come tumbling down"


Az agyába mintha villám hasított volna, úgy szaladt végig idegein a fájdalom. Felordított, próbálta szemei elé kapni a kezét, hogy legalább a fény ne bántsa, de azt sem tudta hova nyúl - pálcája kiesett a kezéből, amint a húr elpattant, aztán hirtelen semmi sem maradt, csak nyakán a szorítás és az ütések fájó sajgása. Nehezen kapott levegőt, de arra sem tudta rávenni magát, hogy megpróbáljon tenni ellene, csak hagyta, hogy a bátyja szinte fojtsa. Abban sem volt biztos, hogy mennyire szándékos, hiszen az érzéketlen keze volt a nyakán, de bőven kiérdemelte volna azt is, hogy direkt szorítsák így.
Maga mellé ejtette a kezeit és csak feküdt egy darabig, mint valami rongybaba, akár ütötték közben tovább, akár nem. Hirtelen minden helyre zökkent, de mégsem volt rendben semmi. Amiket elkövetett, azok szörnyű dolgok voltak, iszonyatosak és alig bírta visszafogni a rátörő hányingert, megszólalni sem mert, csak a levegőt kapdosta, míg szeme valahova oldalra meredt.
Ezt nem tudta ennyire egyszerűen feldolgozni. A feje olyan volt, mint amiben ezernyi darázs zümmög, és újra meg újra visszatértek azoknak a gondolatoknak az emlékei, amiket nem olyan rég még igaznak érzett. Csupa rettenet, és ő volt az, aki teljes természetességgel bántotta a testvérét. Hiszen megmérgezte! És... De nem akart végigmenni rajta gondolatban, talán most nem is bírt volna.
Elég sok idő eltelt, mire képes volt némileg elcsitítani az odabent zengő zűrzavart, akkor viszont a bátyjára nézett. Könnyezett, láthatóan fájt a szeme, és ezt az ő átka okozta.
- Finite Incantatem! - mondta halkan, de jó darabig nem szólalt meg újra.
Vívódott. Szóljon, hogy most már önmaga, vagy inkább hagyja, hogy Seth megbosszulja rajta ezt az egészet? Egy pár pillanatig erősen hajlott erre, de aztán rájött, hogy nem teheti meg a másikkal, hogy még ezzel is, még így is bántsa, úgyhogy végül erőnek erejével kipréselt magából pár szót.
- Már elengedhetsz. - Nem volt benne biztos, hogy meg is fog történni, de úgy őszintén, nem is érdekelte, mert ebben a pillanatban sokkal inkább lefoglalta az, hogy mit művelt a testvérével.
Viszont ha elengedték, akkor lassan felült és összehúzta magát. Bocsánatot kellene kérnie, de hogyan tegye? Erre nincsen elég jó szó. Ez az egész, ami történt, túl sok volt.
Nagyot nyelt. Még mindig érezte torkán a másik fiú markolásának nyomát, de ez a tény teljesen eltörpült a lelkiismeret furdalása mellett.
- Nagyon sajnálom... - suttogta szinte alig hallhatóan végül, mert egyszerűen képtelen volt többet mondani.
Szál megtekintése

Jared S. Nightingale
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 763
Összes hsz: 3237
Írta: 2015. október 26. 23:33 | Link

Mindenki
Kaland

"Take me down to the river bend
Take me down to the fighting end
Wash the poison from off my skin
Show me how to be whole again."


Valahol a tudata mélyén, melyet újra elnyomott valami, ez úttal folyamatosan ott kaparászott az, hogy ő ezt nem akarja. Furcsa volt a létezés is, de mégis emlékezett minden percre, minden átkozott, sötét pillanatra, ami alatt újra az apjukkal voltak. Megint vele... Félelmetes volt ez az egész, iszonytató és hátborzongató, ahogy a keze magától mozdult, ahogy Seth fejét a vízbe nyomta, ahogy takarított és térdelt, ahogy mindeközben legbelül üvöltött, de semmit sem segített, mert az átok nem hagyta felszínre törni ezt az egészet. Az ő akarata nem volt elég erős ehhez.
De a harag így is egyre inkább eluralkodott rajta. Pattanásig feszültek a rákényszerített nyugalom alatt valahol a mélyben az idegei, már nem sok kellett hozzá, hogy megkínzott lénye összeroppanjon egy ponton, mert ki tudja azt ép ésszel elviselni, hogy elveszik tőle előbb önmagát, aztán egyszerre tódul vissza minden, majd megint kényszerítik? Ő pedig mindeközben rettenetes dolgokat tett.
Aztán hirtelen valami történt. Zaj volt és por, villanó fények, végül pedig, mintha csak fullasztó ködből tudta volna végre felemelni a fejét, kitisztult minden.
És ott állt Ő.
A gyűlölt, ezerszer halálba kívánt... Aki miatt bántotta a saját testvérét. Aki miatt a mellette lévő szenvedett, aki az egész életét elragadta tőle, mert annak, ahogy felnőttek, örökre nyoma marad. Nem magát sajnálta, Seth miatt gerjedt éktelen haragra, és most, egy rövid pillanatra, valami tényleg megpattant a fejében.
Gondolkodás nélkül irányította pálcáját az apjára, aki mozdulatlanná merevedve nem is lehetett volna ennél jobb célpont, és azzal a határozott szándékkal rontott rá, hogy ő most megöli.
- SANGUEN FONTANUS! - kiáltotta, és noha pontosan tisztában volt azzal, hogy aurorok állnak körülötte, egy cseppet sem érdekelte.
Meg akarta bosszulni, véget akart vetni annak az embernek, aki elvette mindenük, aki tönkretette őket és az életük.
Seth ebben a pillanatban kapta el a kezét és rántotta a föld felé. Az átok a padlóba csapódott, Sebastian pedig nem akart viaskodni így is elkínzott testvérével, úgyhogy nem rántotta el a karját. A vörös köd oszlani kezdett.
Aztán Seth összeesett, és akkor már egyáltalán nem érdekelte a fiatalabbik fiút, hogy mi történik Sacherevellel. Bármi is következett ezután, nem volt hajlandó elmozdulni testvére mellől.

"And I hope for a trace to lead me back home from this place
But there was no sound, there was only me and my disgrace."

Utoljára módosította:Jared S. Nightingale, 2015. október 27. 08:19 Szál megtekintése

Európa - Jared S. Nightingale hozzászólásai (16 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek