37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyFöldszint

Oldalak: « 1 2 ... 31 ... 39 40 [41] 42 43 44 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Ivanich R. Benett
Tanár, Végzett Hallgató, Színjátszó vezető, Minisztériumi dolgozó


still alive
offline
RPG hsz: 451
Összes hsz: 618
Írta: 2022. október 21. 18:35 | Link

Rómeó

Egy pillanatig sincs bűntudatom amiatt, hogy megszakítom az ő elnyújtózását a konyhapulton. Azt majd bőven ráér akkor, amikor beüt nála a kajakóma. Végtére is azért baktattunk át a folyosóról a konyháig, hogy magába tömjön néhány falatot, és jól legyen végre. Mert még egyszer ilyen felelőtlenséget nem csinálhat. Nem, ha rajtam múlik. Persze nem állhatok felette állandóan, de ha így folytatja, majd ráijesztek azzal, hogy szóvá teszem háza vezetőségénél, és azt biztosan nem szeretné. Mosolyától zavartan a földre pillantok azon tűnődve, hogy vajon miért tud mindenhez jó képet vágni, és egy vigyorral semmissé tenni azt, ha épp rossz fát tett a tűzre... Tényleg gyerekes, vagy ez a csodafegyvere, amivel mindent megold?
- Nem rossz, bár ezek közül egyik sem hangzik valami bonyolultnak - szúrok oda finoman, s azt nem teszem hozzá, hogy egyébként én sem vagyok a séfek séfje, de amikor már annyi idős voltam, mint ő, akkor ezen a szinten én is voltam. Sőt, még egy kicsit talán többet is tudtam, köszönhetően anyám intelmeinek, aki megtanított pár alapvető dologra, amikor hazamentem hozzá a nyári szünetekben, hiszen szegény sosem tudta elhinni, hogy jól tartanak az itteni konyhán, és hogy nincs gondom a kosztra. Nos, az alkatomat elnézve nem csodálom, hogy kételkedett. Aztán amikor Petyával edzeni kezdtem, egy picivel kevésbé lettem cérnavékony, de még mindig jó alapot adtam annak, hogy gyengének gondoljanak.
- Persze, mondjad csak... - fordulok felé kicsit jobban ültemben, nem kis kíváncsisággal az arcomon. Úgy látom, ezt a múltkori témát még mindig nem tudta elengedni, lehet, hogy túl szigorú voltam. Tulajdonképpen a kevés alkalmak egyike, amikor megfegyelmeztem úgymond egy diákot a kastélyban, szoknom kell még az ilyen helyzeteket, mert egyáltalán nem érzem bennük magamat komfortosan. Ahhoz a korkülönbség sem elég nagy, hogy kellő tekintéllyel lépjek fel.
- A stílus. Mert meg lehet kérdezni mindent, de nem mindegy, hogy milyen formában - vágom rá egyből, aztán jót mosolygok közben azon, hogy ez mennyire emészti. - De tedd túl magad rajta, nincs harag, nem vonok le tőled pontot, és büntetőmunkát se találtam ki. Nem várom el, hogy borzasztóan tisztelj, de ha kvázi idegen vagyok, és a tanárod, akkor azért jobb, ha nem úgy viselkedsz velem, mintha a szobatársad lennék, érted... - próbálom elmagyarázni neki, hogy az én oldalamról nézve miért lehet gáz, ha így folytatná, aztán elnézem, ahogy folytatja a szorgoskodást.
- Kell segítség? A végén még én is megéhezem, kérni fogok a manóktól valamit - ajánlkozom udvariasságból.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 310
Összes hsz: 469
Írta: 2022. október 23. 21:57 | Link


X nemakarom X zenésdi X taláralatt


Ez az egész nem volt rendjén. Egyszerűen nem. Mardosta bűntudata a múltbéli tette miatt és -szerinte- egyedül csak magának köszönhette, amibe keveredett. Miért nem tudta visszafogni magát? Miért jött ki a sodrából? Egyszerű a válasz: kamasz. A valóság pedig az, hogy valami olyasmire akarták kényszeríteni a szülei, amely nemcsak őket, de az egész varázslóvilágot veszélyeztette volna. Ő persze helyesen járt el, ám nem úgy, ahogy rendjén lett volna. Csúnya ilyet mondani, de talán jobb is így.
Mindent el akart felejteni. Önzőn hangozhat, de nem is nagyon érdekelte más akkor a saját baján kívül. Jól esett volna neki, ha beszélhetne erről Zalánnal és Kornéllal. Vajon tényleg el merné mondani nekik? Biztos csalódnának benne, de talán ennek ellenére a KKZ trió ugyanúgy megmaradhat.
Az évnyitó elején ugyan  megmutatkozott, de a vacsorát nem várta meg, helyette csak kilógott a teremből. Semmi kedve nem volt tettetni a boldog boszit, ráadásul étvágya sem nagyon akadt. Aladár persze végig a nyomában volt, próbálta felvidítani a lányt, de az igyekezett nem tudomást sem venni az árnyékáról, mely ezt felfogta és visszahúzódott.
A konyha felé vette az irányt, nem látta az őt megelőző elsőst. A nyikorgó ajtót belökte, szemeit szipogva törölte bele talárja ujjába, hogy elrejtse szomorúságát s csak ekkor találkozott szembe az épp kakaót kapó lánykával.
- Neked nem az évnyitón kellene csücsülni? - tette fel kérdését, de nem is nagyon merült bele a részletekbe jobban. Leült hát mellé és a bánatát korábbról kiszúró manócska hamar töltött egy bögre kakaót Kornéliának is.
- Jaj, nem kellett volna - meglepődött, ám a kedveske mosoly láttán nem is folytatta inkább, csak megköszönte illedelmesen - Köszönöm - aprócska mosollyal viszonozta a manóét, mely hamar visszaszaladt a dolgára. Tulajdonképpen nem is számított rá, és ez a gesztus  megmelengette a szívét.
Kakaójában elsüllyedő kanalát a zsebében pihenő pálcájával egy pillanat alatt megbűvölte, hogy az táncraperdülve a csészében kavarni kezdhesse italát.
- Szóval hogy-hogy itt? - nézett fel ismét a lányra kékjeivel, melyek enyhe rózsaszínben játszottak szomorkás hangulata miatt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Sigrid Agnes Sjölander
Prefektus Rellon, Melodimágus, Negyedikes diák


kicsi Sjöli | Sig
offline
RPG hsz: 113
Összes hsz: 145
Írta: 2022. október 25. 12:04 | Link



- Jaj, de kedvesek vagytok. Nagyon szépen köszönöm - mosolyog rá a manóra, akitől a kakaót kapta, és már le is huppan az első székre szerencsére, amikor nyílik az ajtó. Össze is rezzen, hogy majdnem kilöttyen a kakaó a bögréből. Most már lehet, hogy ettől remeg a keze, nem az izgalomtól, hogy a Rellonba osztotta a bot? Merthogy éppen észrevehetően remeg a keze, ezért kénytelen mindkét tenyerét a bögre meleg oldalára tapasztani, úgy mégiscsak stabilabban tudja fogni azt. Nem hiányzik, hogy máris leöntse a szépen vasalt talárját. A hozzá intézett kérdés megakasztja kicsit, csendben bámul fel a lányra, aki betoppant, miközben agya hevesen pörög, mit is mondhatna. Nem kellene már első nap büntetést kapnia, ha nem muszáj.
- Lehetségeeees... - szólal meg végül, a szó szinte vontatottam esik ki a szájából, ahogy nyakát a válla közé húzza és félig a gőzölgő bögre mögé bújik. Nem lehetne, hogy most összezsugorodjon és eltűnjön egy egérlyukban? Biztos van itt néhány, amilyen ódonnak tűnik ez a kastély is. A manók szerencsére elterelik a másik lány figyelmét, mivel neki is töltenek kakaót. Milyen kis segítőkész és kedves lények, állapítja meg magában, és a gondolattól mosolyra húzza a száját, tekintetével követve az előtte elhaladó manót. A kakaótól talán váratlanul akadt társa is elfeledkezik az iménti kérdésről, bár túl nagy reményei nincsenek. Szeme sarkából megállapítja, hogy talárja alapján eridonos lehet. A színek erről árulkodnak. Belekortyol a kakaóba is, ami nagyon finom, annyira, hogy egy akaratlan "mmmm" hanggal nyugtázza, és bár nem húzza ki magát szálegyenesre, ahogy illene, mégis felenged kicsit a szorongása és már nem próbál összezsugorodni. Szinte már otthon érzi magát egy pillanatra, mielőtt újabb kérdést kapna. Upsz. Igazán csendben maradhatott volna.
- A mosdót kerestem - dönt egy hihető füllentés mellett. Ha a természet hív, annak ki tudna nemet mondani? Legfeljebb azok a híres guruk, akikről a mágiatörténet könyvek valamelyikében olvasott. - Meg kicsit túl sok volt az ember, de mindjárt visszamegyek, csak ezt megiszom előtte. Isteni finom. Szerinted is?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Gróf-Vinkó Rómeó
KARANTÉN


Labrador puppy
offline
RPG hsz: 131
Összes hsz: 162
Írta: 2022. október 26. 22:13 | Link

Ivanich R. Benett
Átváltozás utáni napon
ELŐZMÉNY
.


A lesütött tekintetet nem látta, háttal állt éppen, viszont cserébe így Benett se látta azt a kis somolygást, ami a megjegyzésére a fiú ajkára kiült.
- Valóban. Az ehető verziójuk az összesnek könnyű. Viszont ettél e valaha kiválóan elkészített omlettet jó helyett? Bizony nagy a különbség ám - bizonygatta. A fűszerek mennyisége, minősége, a főzés pontos időtartama, a serpenyő hőmérséklete mind mind olyan dolog, amiket ha nagyjából eltalál az ember  remek ételt tud készíteni belőlük, viszont ha pontosan eltalálja, akkor a szájában valami mennyei csodához hasonlatos orgia keletkezik majd.
Felsorakoztatta a kellékeket. Végignézett rajtuk elégedetten, majd Beni felé pillantott, ahogy az magyarázni kezdett. A visszajelzések mindig fontosak voltak, hiszen a fiú nem akart megbántani senkit sem. Az ilyen tisztázásokkal pedig inkább a másikat védte mint önmagát.
A végén bólintott.
- Nem emészteném magam, ha levonnál tőlem pontokat, ezért vagy másért vernek meg tökmindegy, csak nem akarom, hogy rosszul érezd magad miattam - ezek a szavak komolyak voltak és még csak nem is mosolygott közben a meghámozott virslit a pultra tette - Belián bá nem bánja ha közvetlen vagyok vele bármit kimondhatok amit csak gondolok, Seth bá óvó és gondoskodó, viszont magázódunk. Minden tanárnak mások a komfortzónái, csak szeretném kiismerni a tiéd is - a végére csak elmosolyodik, mielőtt visszafordulna, hogy az egyik fiókból vágódeszkát húzzon elő.
- Jut bőven kettőnkre is a szendvicsből, nem kell ide manó. Szereted az omlettes melegszendvicset? - legszívesebben odarohant volna a kanhoz, hogy megfogja a kezét, még közelről a válaszára vár, viszont tudta, hogy ezt nem igazán preferálnák, így visszafogta magát. Csak szemei csillogásán látszik, mennyire nagyon szeretne egy remek ételt csinálni Benettnek.
- Tudsz hagymát vágni? - közben visszafordul, kihúz egy fiókot, nagykés után kutatott. Ujjai végül ráfonódtak a fanyélre és a pengét kezdte ellenőrizni. - Jó lenne megélezni... - állapította meg végül.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ivanich R. Benett
Tanár, Végzett Hallgató, Színjátszó vezető, Minisztériumi dolgozó


still alive
offline
RPG hsz: 451
Összes hsz: 618
Írta: 2022. november 3. 02:23 | Link

Rómeó

- Ízlés dolga, kinek mi a kiváló - vágok vissza egyből. A fűszerezésről hadd ne nyissak vitát. Tudhatná, hogy ez mennyire szubjektív megítélés alá esik. Ami az egyiknek csípős, a másiknak meg se kottyan, s nyúl a következő kanál őrölt paprikáért. - De kíváncsivá tettél. Hátha tanulok valami új praktikát - teszem hozzá némi gondolkodás után, számat halvány mosolyra húzva. Szerencse, hogy nem tanítom közvetlenül. Belső hangom azt súgja, hogy nem szabadna ilyet engednem. Vizsgaidőszak alatt pláne. De talán, ha megkínál a főztjével, abból nem feltételez senki rosszat. Fogalmam sincs igazából, hogy mennyire kell óvatosnak lennem, van olyan kollégám, aki magasról tesz ezekre, de én mégis azt érzem, hogy tanácsos lenne kikérnem az igazgatóság véleményét. A szabályzatunkat úgysem tartja be senki, azt hiába olvasgatom.
- Szerintem kettőnk közül te érzed magad rosszabbul emiatt - fordulok felé, amint befejezi a mondatát, s közelebb sétálok hozzá a pult mellé, hogy ne kelljen hangosan beszélnem, nem mintha tartanunk kellene bárki érkezésétől. - Furcsa hobbi, hogy a tanáraid komfortzónáit feszegeted. Az idő majd megmutatja, hol vannak a határaim - vonom meg a vállam sejtelmesen. Erre nem tudok neki egyértelmű választ adni, magam is tanulom, keresem a korlátokat, változtatok is rajtuk, ha kell. Beliánról hallottam, hogy barátságos fajta, emlékszem a korábbi beszélgetéseinkre, amikor felajánlotta nekem a segítségét. Hálás vagyok érte. Sethről tudom, hogy semmit sem vesz fél vállról. Örülök, hogy normális tanárokkal beszélget, akiktől tanulhat, és akik támogatni tudják.
- Könnyen barátkozol az emberekkel? - kérdezem tőle, talán kissé váratlanul, de érdekelni kezd, mert egyszerre látom őt elveszettnek és társaságinak. Lehet, hogy válasza nem fogja fedni a valóságot, de teszek egy próbát. Kérdésére bólintok, remélem eloszlatom benne a nyugtalanságot, ha beállok idézőjeles kuktának.
- Mondd, mit csináljak, de nem akarok önállósodni túlzottan, akkor félek, hogy elrontanék valamit - szögezem le az elképzeléseim. - A kést viszont hagyd, nem véletlenül nem akarják, hogy éles legyen. Ez egy iskola - emlékeztetem. Még az kéne, hogy az egyik diák a másikba vágja egy veszekedés végén. Bármennyire szeretném megélezni egy pálcamozdulattal, nem tehetem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gróf-Vinkó Rómeó
KARANTÉN


Labrador puppy
offline
RPG hsz: 131
Összes hsz: 162
Írta: 2022. november 18. 17:53 | Link

Ivanich R. Benett
Átváltozás utáni napon
ELŐZMÉNY
.


A visszavágás elszórakoztatta. Kekecnek találta Benettet, aki mindig mondott valami szúrósat, mintha csak a határhoz közel kapott volna egy kis emlékeztetőt a fiú, hogy óvatosabban.
- A híres mágus séf nem ezt mondaná - kuncogott. Benett csatlakozását óriási lelkesedéssel fogadta, közösen főzni mindig sokkal izgalmasabb volt mint magában. A másik megállapítására, miszerint furcsa hobbi a tanárok komfortzónájának feszegetése felnevetett.
- És még csak nem is ez a legfurcsább hobbim - rázta meg fejét komisz vigyorral. Mint utólag kiderült gyermekkora óta elég sok olyan szokást és hobbit sikerült felvennie, ami másokat meglepett vagy megdöbbentett.
Lelkesedése az újabb kérdést hallva kicsit elapadt. Egyszerűen megvonta a vállát, mosolya kellemetlen grimasszá nyúlt.
- Ha hagyják - felelt kurtán. Ő tényleg szeretett volna sok barátot, viszont az amilyen képességekkel nem igazán rendelkezik ezt nagyon megnehezítette egy erre szakosodott iskolában.
- Igen, egy iskola. Ahol az udvaron elvarázsolt és különösen agresszív vasgolyókat lehet a másikhoz vágni több méterrel a föld felett, átkokat tanítanak és a mellette fekvő erdőben vérfarkasok rohangálnak. Szerintem egy éles kés nem oszt nem szoroz - kipakolta a vágódeszkát, aztán a tompa kést Benett felé nyújtotta.
- Fel tudod vágni a lilahagymát és a paradicsomot? - kérdezte a másikra pillantva.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ivanich R. Benett
Tanár, Végzett Hallgató, Színjátszó vezető, Minisztériumi dolgozó


still alive
offline
RPG hsz: 451
Összes hsz: 618
Írta: 2022. december 9. 12:01 | Link

Rómeó

- Hogy kicsoda-micsoda? - kapom oda a fejem értetlenkedve. A Napnál is világosabb, hogy ki akar hozni a sodromból. Türelmes típus vagyok, nem lesz könnyű dolga. Leendő tanárként amúgy sem veszíthetem el könnyen a fejemet. De vajon ki lehet az a séf, akire utalt az előbb? Aránylag nagy koponyának számítok itt az iskolában, de nem rémlik senki, akire illene ez a jelző. Lehet, hogy ez is valami szigorúan belsős aranyvérű információ, és még mindig szenvedek attól, hogy nem ilyen környezetben töltöttem a gyerekkorom. Egyébként meg, ha mást is mondana, az egy dolog. Miért kéne attól még meggondolnom magam, hiszen pont a különböző véleményektől ilyen színes a világ.
- Egyre kíváncsibbá teszel - ismerem be nagy nehezen. Tekintetem félve, oldalasan emelem csak rá, mert kissé tartok attól, hogy a következőkben valami olyat oszt meg magáról, amit nem biztos, hogy olyan nagyon tudni akarok, de mivel szeretem beleütni az orrom ebbe-abba, most se bírom ki, hogy elengedjem a fülem mellett a kijelentését. Adja magát, hogy rákérdezzek. - Szóval mindig a másik a hibás, ha nem sikerül? - fordítom meg a dolgot, hogy fény derüljön a felfogására. Nem hiszem, hogy ez csak a másikon múlna. Lehet, hogy ő például haverokra gondolt, a barátság viszont nekem annál sokkal mélyebb dolgot jelent.
- Na jó, meggyőztél. Van itt kés, csak egy magasabb szekrényben, hogy az elsősök lehetőleg ne hordják szét. Máris hozom, aztán felvágom, mert bár nem mondom, hogy olyan profi technikával dolgozom, mint az a mágus séf, de szerintem ezzel a feladattal még azért boldogulok. Vagy ennyire életképtelennek nézel? Nem én felejtek el enni-inni, és ájuldozom el tőle a folyosón... - cukkolom, mert felhúzom magam, ha lassan is. Elsietek a késért, és teszem a dolgom, amire kért. - És akkor ez egy remélhetőleg nagyon finom omlettes melegszendvics lesz, igaz? - kérdezek vissza bizonytalanul, ahogy méregetni kezdem, hogy Rómeó mivel foglalatoskodik éppen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Winkler Ábel Julián
INAKTÍV


Julianus barát | Cézár
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 24
Írta: 2022. december 27. 23:53 | Link

Rue




A Jul első napja van! Nagyon szeretem ezt az időszakot, mert hiába nem mi vagyunk többségben, a keresztény hagyományok nagyon sokat átvettek a mieinkből, így kicsit olyan, mintha az egész világ megállna egy kicsit és a Yule-ról emlékezne. Gyönyörű fények, csodás illatok, díszek, amik mind azt magasztalják az eljövendő fényt. Ugyan szeretem a sötétet is, hiszen abban tud csak igazán ragyogni a fény, viszont már ideje, hogy elkezdjenek hosszabbodni a nappalok.
Az iskolában ilyenkor mindig kicsit ünnepiesebbek az ételek, ahogy közeleg a szenteste és a karácsony, mindig van valamilyen különleges süti a tálcán, előkerülnek az ünnepi fűszerek és jellegzetes ételek is, ami egészen biztosan sok plusz munkát ró szegény manókra a konyhában.
Tudom, hogy önként dolgoznak itt, de én akkor is szeretném megháláni az éves kemény munkájukat, a Jul és a karácsony is a kedves gesztusokról szól. Áldozatot nem szoktam bemutatni, mint az ősi hit hívői, de ilyenkor minden nap csinálok valami, amivel szebbé tehetem mások napját.
Kihelyeztem egy plakátot az iskolai faliújságra, amiben közös mosogatásra invitáltam a diáktársaimat vacsora utánra, pontban nyolcra. Sajnos nem sokan tették tiszteletüket ezen a háladó eseményen, ami miatt kicsit szomorú vagyok, ám lelkesedésem töretlen. Majd ráérek bánkódni, amikor nincs mit csinálnom!
A konyhába lépek a már megérkezett csapattal, ahol is a manók tüstént hozzánk sietnek, hogy miben segíthetnek.
- Szép estét, barátaim! Nem, köszönjük nem! - Nyújtom oda az egyik manónak tenyeremet, aki azonnal egy forrócsokival kívánt köszönteni, míg mások a többiekez léptek oda.
- Azért érkeztünk, hogy megháláljuk a munkátokat! Nagyon köszönjük az egész éves áldozatotokat, a csodás ételeket, a makulátlan asztalt. És azt, hogy vagytok. -
Egy pillanatnyi szünet után munkára invitálom a kis csapatomat és én magam is hozzáfogok az egyik mosogatónál egyesével suvickusszal tisztítani a zsíros, morzsás tányérokat. Az élet úgy hozta, hogy az egyik Danvers mellé kerültem, akit inkább csak hírből ismerek, sosem volt szerencsém beszélni egyikükkel sem. Mindenesetre meglepett, hogy itt találkoztunk.
- Köszönöm, hogy eljöttél. - Szalad ki a számon, ahogy próbálom kirázni a gyűjtőbe az egyik tányérból a maradékot. Ezt még eladományozza az iskola a Bestáriumnak.
- Fontos, hogy visszaadjuk a közösségnek a sok jót, amit velünk tesznek. - Folytatom csevegve, a pálcám a fülem mögé téve, amíg kinyitom a fiókot, ahová a már tiszta tányérok kerülnek.

Hozzászólásai ebben a témában
Adele Nadia Krise
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1644
Összes hsz: 1665
Írta: 2023. január 25. 00:31 | Link

Júlia
- Elég volt a hisztiből -


Még csak pár nap telt el azóta, hogy véletlenül hazacipelte részegségében Júliát és azóta kell hallgassa Will nyafogását, zsörtölődését, nevezzük, aminek jólesik. Amúgy is türelmetlen és ingerlékeny, így elég rövid ideig bírta cérnával. Még mindig ott vannak leragadva, hogy Júlia szerint Will mérgezte őt két éven át a receptjével, de Will állítja, hogy ebből egy szó sem igaz.
Megunta az újra és újra elismételt frázisokat, úgy hogy eldöntötte, pontot tesz a dolog végére. Willre rászólt, hogy üljön meg a seggén, Júliát meg felhívta, hogy szeretné tisztázni ezt az egészet, legyen benne partner, főleg mert ő aztán itt tényleg semleges fél a történetben. Kreálják újra a bájitalt úgy, ahogy ő használta eddig, aztán vessék össze azzal, ami Will birtokában van. Akkor kiderül, hol és mi csúszott félre. Így aztán most nem a semmiért ücsörög a konyha egyik nagy asztalának a szélén lábát lógatva, jegyzetfüzettel és tollal az ölében. Majd a toll leír helyette mindent, de most lépésről lépésre végig fogja követni Júlia receptjét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Gróf-Vinkó Rómeó
KARANTÉN


Labrador puppy
offline
RPG hsz: 131
Összes hsz: 162
Írta: 2023. január 25. 15:51 | Link

Ivanich R. Benett
Átváltozás utáni napon
ELŐZMÉNY
.




A feleletre csak tovább vigyorog és bár először nem tervez példát felhozni, a kíváncsi tekintet ezt mégis megváltoztatja.
- Néha felveszek egy griff jelmezt és teázgatok a tytogriffemmel, hogy ne legyen magányos a fajtájában -  a fele sem igaz, csak ugratni akarja a másikat, ha már az furcsa hobbikra kíváncsi, amúgy se tudna mondani olyat ami valós. Az valahogy majd magától bújik elő, hogy mi furcsa a másiknak és mi nem.
- Nem ezt mondtam, csak sokan nem akarnak egy kvibli vérfarkassal barátkozni és ez teljesen érthető - közben a keze is jár, nem csak a szája, az előkészületekkel már lassan kész is. Amikor pedig a kés is előkerül lelkesen kezdi figyelni Benettet. A kis cukkolásra is csak derűsen vigyorog.
- Pedig hozzád biztosan sokkal többen ugranának, hogy segítsenek - elvégre menő varázslatokat tud, tanár és úgy általában véve is jófejnek tűnt, legalábbis Rómeó így érezte ez.
- Így is van, a hagyma kész? Akkor fogom a serpenyőt és alig öt perc alatt kész is lesz - már olyan izgatott, hogy szinte ugrál, fogja a serpenyőt, a főzőlapra teszi, olajat önt bele majd visszafordul a másikhoz lecsekkolni mizu.
- Van ezek közt amúgy olyan amit nem szeretsz vagy allergiás vagy rá? - ezt elfelejtette megkérdezni, pedig nagyon fontos ám. A gomba lehet egy kritikus pont, azt többen nem kedvelik.  




Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1241
Írta: 2023. január 25. 20:37 | Link

Adél|
Hogyan kell rossz receptet követni |
______________________________________________________


 A kis egyenruhámba slattyogok be a konyhába. Nem egészen értem Adélt, vagy azt, hogy neki miért érdeke, hogy a szerető kibéküljön a férjével, de amíg nem keveri bele Noaht és mondjuk az első születésnapi tortáját nem velem akarja megsüttetni addig ha másért nem Adélért megteszem.
- Helóka - mosolyodom a lányra, int is egyet szabad kezével, mielőtt behúznám magam mögött az ajtót. A kellékek egy csodásan csörgő műanyag szatyorban csücsülnek a másik kezében, minden mozdulatnál összekoccanva.
-Készen állsz a bulira? - utalok kicsit meg is rázva a zacskót. Ez el fog tartani egy darabig. Remélem hozott valamit inni, meg egy jó ürügyet, ha benyit valaki.

Utoljára módosította:Vattai Júlia, 2023. január 26. 21:44 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Adele Nadia Krise
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1644
Összes hsz: 1665
Írta: 2023. január 25. 21:56 | Link

Júlia


A motivációja pokolian egyszerű: csendet akar végre. Kezdi hiányolni a nyugalmas pillanatokat, amikor Will Júliát rágta helyette; persze nem adja át a férjét csak úgy, de egy bébiszitter mellé sosem árt, és ha haragszik a dadus, valahogy vagy el kell vágni végleg a köldökzsinórt, ha Will hibázott, vagy ráébreszteni a dadát, hogy nem a kis hisztis kölyök a hibás. Akárhogy is, most legalább tesznek érte, hogy ne értelmetlen sárdobálás legyen ebből.
Sápadt a mosolya, de legalább teljesen józan első ránézésre, meg valójában is, ahogy lecsusszan az asztalról, hogy teret adjon az érkező Júliának egy Sziával.
- Én abszolút. Most már tudnom kell, hol siklott félre a dolog, vagy sosem fogja abbahagyni a hisztériát. - Ezzel meg is indokolta a motivációját. Közben megpaskolja a táskáját jelzésképp.
- Most én hoztam nasit minden eshetőségre. - A múltkori kis dokumentumos tényfeltárásukkor Júlia tisztelte meg, most meg, ha már iderángatta, rajta a sor.
- Nos, hol kezdjük? Szeretnék mindent lejegyzetelni pontosan úgy, ahogy csinálod, és összevetni az ő receptjével. Valahol ott kell lennie a válasznak. -
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1241
Írta: 2023. január 26. 21:40 | Link

Adél|
Hogyan kell rossz receptet követni |
______________________________________________________


Adok egy puszit az arcára ahogy közelebb lépek hozzá, mielőtt levágnák mindent nagy nyögés kíséretében a pultra. Nem nehéz különben, csak jól esik ilyen felpakoltság után nyöszörögni. Azt hiszem ez a korral jár.
- Valahol ott, ahol megpróbáltam kinyittatni vele a kastély kapuját - jegyzem meg mellékesen. Ott kezdődött az egész.
- Van cheetos? - húzom ajkam vigyorra. Majd megköszörülöm a torkomat, jelezve, hogy elkezdem a nagy bizonyítását annak, hogy a férje kicsinálta a méhemet.
- Nos először a száraz gyógynövényeket kell összetörni. A mozsár, csudanehéz, várjá mindjárt megvan - megemelem újabb nyögéssel majd valamelyest óvatosan leteszem, hogy a gyógynövényeket kezdjem el sorban előhúzni - Nem tudom te mennyire vagy csak megfigyelő vagy segíteni is szeretnél? - pillantok rá. Mert ha esetleg kéz alá dolgozna, van ám itt előkészítenivaló ahjjajajja.
Utoljára módosította:Vattai Júlia, 2023. január 26. 21:44 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Adele Nadia Krise
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1644
Összes hsz: 1665
Írta: 2023. február 1. 01:02 | Link

Júlia


Édesen elkuncogja magát, akár egy huncut kislány rosszban sántikálva, pedig most épp, hogy valami egészen igazságosra és racionálisra készül.
- Látod, ezt tényleg elrontottad. A bankszámláját kellett volna kinyittasd vele még idejében. - A kuncogásból vigyor válik; értik ők a dolgot, először a pénztárcába kell belenézni és aztán jöhet a többi. Őshiba volt nem a piszkos anyagiakkal kezdeni, Júlia.
- Az is, meg ropi is, meg mogyoró... Jázmin elég sok holmit berakott. Emlékszik rá, mit szeretsz. - És a manó lelkes is volt, hogy a kisasszonyokat felszerelheti mindenféle finomsággal. Megfoghatatlan számára, honnan jön a házimanók ezen lelkesedése, de kifejezetten szereti Jázmint és örül neki titkon, hogy ilyen, még ha nem is fejezi ezt ki túl sűrűn.
- Ha szeretnéd, hogy a nyakunkba robbanjon minden, szívesen segítek. Ha a bájital tanárom nem lett volna borzasztóan idegesítő és ronda, vele is lefeküdtem volna a jó jegyekért. - Végre odalibben Júlia mellé, hogy belekóstoljon ő is a Cheetosba a csacsogás mellett. - Mennyi ideje használtad a főzetét? - A múltkori nagy ordibálásban és házi jelenetben elveszett ez a fontos információ két sértegetés között.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1241
Írta: 2023. február 8. 21:01 | Link

Adél|
Hogyan kell rossz receptet követni |
______________________________________________________



Csak felnevetek a megjegyzésre, bár magamban azért jobban mulatok tudva, hogy ha nem is Will bankszámláját csapoltam meg, de azért Willből csak kihoztam valami nyereséget.
- Jázmin menő arc - állapítom meg elismerő bólintással. Alapból a házimanókról hasonlóan vélekedek. Remek munkaerők, nehéz őket megsérteni viszont könnyű elnyerni a szimpátiájukat. Pont jó bunkó, közömbös embereknek.
Felnevetek. Pontosan azért, mert tudom, hogy Adél nem feltétlen poénkodik vele.
- Feldarabolásról lenne szó, ott max a kezed tudod beletolni - közben a kezem dolgozik, Adél elé teszek néhány darab friss gyömbért és foltos ricinusbabokat.
- Szépen ügyesen, hol vannak a kések? - pillantok körbe, bár remélem a többit a másik megoldja.
- Két éve, talán picit több, de nem sokkal - nem tudom visszaidézni a pontos dátumot, de talán még a hónapot se. Csak azt, hogy még Will lakásán voltunk. Adél nem létezett, csak a rum és a szex. Mintha évszázadokkal ezelőtt lett volna.



Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ivanich R. Benett
Tanár, Végzett Hallgató, Színjátszó vezető, Minisztériumi dolgozó


still alive
offline
RPG hsz: 451
Összes hsz: 618
Írta: 2023. február 13. 00:31 | Link

Rómeó

Úgy látszik, a mágus séf kilétét homály fogja fedni. Nem bolygatom, nincs kedvem vallatni, s egyre inkább az az érzésem, hogy csak heccelni próbál. Az idegeimmel játszani, a jóindulatommal és az időmmel visszaélni, most pedig hallgatni vagyok muszáj a sok hülyeséget, ami az agyából kipattan. Pedig, ha azt a sok kreatív gondolatot valami jóra használhatná, ő lenne az iskolaelső, simán.
- A legutóbbi vizsgáid hogy is sikerültek ? - szalad ki belőlem a kérdés nagy hirtelenséggel, mintha eddig ügyet se vetettem volna arra, hogy mi volt a témája. Ha megszakítottam őt, vagy kizökkentettem ezzel, akkor sajnálom. Aztán kapcsolok, hogy ez így kicsit bunkó lehetett, úgyhogy megrázom a fejem és próbálom felvenni a fonalat. Pedig nem szokott elkalandozni ennyire az eszem. - Ugye nincs ez a jelmez nálad a suliban? Mindenki hülyének fog nézni, ha megtalálják. Rejtsd el jól - mivel naiv vagyok, és nem értek a humorhoz ilyen mélyen, simán bekajálom a dumáját, na meg miért ne nézném ki belőle, amilyen szeleburdi, hogy még a gyógyszereire se figyel, s enni is elfelejt rendesen. Olyan ő, mint egy gyerek, ha egy halom plüssmacival aludna, azon se lepődnék meg, vagy ha cumizna az ujjával álmában.
- Ezt a részét mondjuk megértem... Szemetek tudnak lenni a diákok. Sajnálom, hogy nehezen megy a beilleszkedés - veszek mély levegőt, ahogy kicsit közelebb megyek hozzá, majd újra a konyhapultnak dőlök. Eszembe jutnak a régi szar emlékek. Én is különc voltam, nem annyira, mint ő, de az eszem miatt mindig utáltak, meg elég higgadt és stréber voltam, bevallom. Még mindig furcsának tűnhetek. Szeretném, ha most tanárként ügyelhetnék arra, hogy a diákok közötti egyenlőtlenségek csökkenjenek. De nem tudok védelmező lenni.
- Átlagos ember vagyok. Talán kicsit jobban vág az eszem, de ennyi. Nem hiszem, hogy annyian akarnának segíteni - még diszkréten fejeztem ki magam. Mert szerintem körülbelül senki. De ennyire nem égethetem le magam előtte. Úgyhogy folytatom a segédkezést, odaviszem neki, amivel kész vagyok. - Igen, itt van minden, tessék. És nem, nem vagyok allergiás semmire - közlöm vele büszkén, ahogy nézem, hogy süti az ételt. Elégedett vagyok, talpraesett diák, pedig az előbb még olyan esetlennek és elveszettnek látszott. Gyorsan hozok magunknak tányért, evőeszközt, s az egyik pultnál megterítek, hogy ne kelljen kimennünk a Nagyterembe. A konyhát finom illat lengi be, türelmetlenül nyüzsgök körülötte, a válla mögül lesem a tűzhelyen a készülő fogást, s várom, hogy lassan asztalhoz üljünk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Adele Nadia Krise
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1644
Összes hsz: 1665
Írta: 2023. február 21. 20:21 | Link

Júlia


- Extra protein. - Még meg is rebegteti a vékony ujjacskáit Júlia orra előtt, amikről lerí, hogy életében a pálcán, íróeszközön, ecseten túl, csak maximum egyféle pálcát fogtak és az sem kezdte ki a bőrét. Igazi, finom úri hölgy.
Ettől függetlenül további akadékoskodás nélkül keresi meg a kést és elkezdi szeletelni az elé tolt gyömbért és ricinusbabot, bár tegyük hozzá, el-elpattan egy-két darabocska, de ügyesen elkapja őket és visszakapargatja egy kupacba mindet. Közben hümmög egyet-kettőt; szóval két éve már. Igen, akkor még mindenki teljesen más leosztásban élte az életét, mint most.
- És mit mondott a gyógyító? Helyre lehet hozni? - Az első sokk hatására még finomkodott a házban, de mostanra semleges a hangja. Júliát nem annak a fajta embernek ismerte meg, aki vágyakozik a túlzott együttérzésért, és ő sem képes igazán sokáig vagy mélyen ráhangolódni mások bajára. Ahhoz túl önző.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Gróf-Vinkó Rómeó
KARANTÉN


Labrador puppy
offline
RPG hsz: 131
Összes hsz: 162
Írta: 2023. március 3. 22:00 | Link

Ivanich R. Benett
Átváltozás utáni napon
ELŐZMÉNY
.



A kérdésre csak rángatja a vállát.
- Vegyesen, miért? - Ő nem érti az átmenetet, így számára csak légből jött kérdés, amire készségesen válaszol csak nem érti miért? A fejrázásra csak bólint. Aztán hamar tovább is lendül, pláne, hogy a megjegyzésre nem tud nem szélesen vigyorogni. Teljesen abban a tudatban van, hogy Benett vágta tréfát sőt, még cinkos is benne.
- Óh már az első nap felvettem és körbe mutogattam mindenkinek - kacsint a fiúra somolyogva.
A következő téma már koránt sem mosolyogtatja meg annyira a fiút. Ez van. Megszoksz vagy megszöksz. Rómeó az elsőt választotta.
- Annyira nem vészes - nagy darab ember, széles, a farkaskór miatt pedig meg is van edzve ami a fájdalomingerét illeti. Inkább engem, mint egy törékeny kislányt. A lelki részére pedig nem figyel oda, milyen károkat okoz.
Ezek után leginkább a keze jár, még néhány szót vált, de abszolút a hiper-mega szendvicsek elkészítésére fókuszál fejben. Mígnem össze nem áll az egész. Olyan mint amilyeneket otthon készít a családnak. Tökéletes. Elégedetten szemléli a remekműveit, majd hátra fordulva, ahogy meglátja a terített asztalt felcsillan a szeme.
- Hű de megadjuk a módját! - úgyhogy ő is gyorsan dob rá egy kis díszítést paradicsomból és bazsalikomlevélből. Közben érzi a pillantást ami a mögötte állótól ered. Bár nem feltétlen a pillantást érzi, hanem a közelséget. A légzést, apró mozgást hallja.
- Kész! - hátra fordítja fejét lelkesen, akkor realizálva hogy a hirtelen mozdulatba belefagyva, hogy mennyire is közel áll Benett.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ivanich R. Benett
Tanár, Végzett Hallgató, Színjátszó vezető, Minisztériumi dolgozó


still alive
offline
RPG hsz: 451
Összes hsz: 618
Írta: 2023. március 10. 22:09 | Link

Rómeó

- Hát... csak azért, mert reméltem, hogy ezt a fene nagy kreativitásod máshol is kamatoztatod - nem akarok gúnyos lenni. Én nem bántok senkit, pláne nem diákokat. Sejtelmes félmosolyra húzódik a szám, úgy nézem el őt a továbbiakban, ahogy az ételkészítés folyamatának végéhez közelít. Közben remélem, hogy nem veszi magára a szavaimat, nem véletlenül voltam tapintatos az imént, s csak félve, vontatott tempóval célozgattam valamire, amit még így sem biztos, hogy megért. Ahogy én is bizonytalan vagyok abban, hogy mennyire hihetek neki. Megszoktam, hogy szívattak, szédítettek. Vannak, akikről nem tudom eldönteni, hogy mikor mondanak igazat, és mikor nem. Ő egyike az ilyen embereknek. Tekintve, hogy az előbb még milyen felelőtlenül viselkedett, továbbra sincs kedvem bízni benne. Azt legalább látom, hogy nem kevert semmi mérget a kajába, nyugodt szívvel fogyaszthatom, főleg azért is, mert mindketten eszünk majd belőle. Szóval csak nevetek rajta, vele, megrázom a fejem, és próbálom jól érezni magam.
- Na, az jó, akkor nem vagy teljesen egyedül - sütöm le a szemeim, mikor már a beilleszkedést érintjük. Vigyázok, hogy ne feszegessem túlságosan a témát. Nem akartam semmi olyanba belemenni, ami számára kellemetlen lenne. Ezért aztán marad körülöttünk a csend, az egyre türelmetlenebb, izgatott kézmozdulatok. Most már nagyon kíváncsi vagyok a végeredményre. De amilyen éhes lettem, ha nem is lesz tökéletes az ízvilág, biztosan finomnak fogom találni. Illat alapján kizárt, hogy elszúrta.
- Azért ez még messze van az éttermi színvonaltól - legyintek szerényen, aztán átfut az agyamon, hogy talán ironikusan érti, mintha túlzásba vittem volna. - Inkább ennél kint, a többiekkel? - vigyorodom el. - Amióta gyakorlótanár lettem, nem is emlékszem olyanra, hogy egy diákkal ettem volna, szóval érezd magad megtisztelve - hívom fel a figyelmét az alkalom fontosságára.
Aztán ott állunk, szemtől szemben egymással, megilletődötten. A levegő megfagy egy pillanatra, ezt azonban gyorsan elhárítom azzal, hogy átveszem tőle a tányért, majd a terített asztalnál kiporciózom magunknak igazságosnak vélt arányban. Neki kissé többet hagyok, mert ő az erősebb, éhesebb, s mégiscsak az ő műve. Aztán leülök, intek, hogy ő is tegyen így, és megejtem az első harapást, amint megfelelőre hűlt a melegszendvics.
- Finom! Ügyes vagy - dicsérem meg teli szájjal. - Aztán mivel töltöd a szabadidőd a kastélyban? - kérdezősködöm.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gróf-Vinkó Rómeó
KARANTÉN


Labrador puppy
offline
RPG hsz: 131
Összes hsz: 162
Írta: 2023. március 25. 20:40 | Link

Ivanich R. Benett
Átváltozás utáni napon
ELŐZMÉNY
.



Egyedül. Amit sokkal jobban gyűlöl, mint bármi mást a világon. Szerencsére, már nagyon rég érezte magát egyedül.
- Amíg Halszem ott van mellettem, nem hiszem, hogy valaha egyedül fogom érezni magam. Ő a tytogriffem. Süket szegény meg kinda öreg is, de iszonyat jófej kis lény - vigyorodik el, szorgosan mókolva a szendvicsen.
Közben az asztal elkészül ami nagyon fellelkesíti a fiút. Bár az éttermi szinttel tudna veszekedni, hiszen nagyon sokféle étterem van nagyon sokféle terítékkel, miért is ne lehetne valami ilyen, Benett kérdése meglepi és kizökkenti. Kint enni?  Az arcán látszik is, ahogy ámulatból összezavarodásba csúszik, onnan meg tovább hatalmas vigyorba, amikor kiderül, hogy micsoda megtiszteltetésben fog részesülni néhány perc múlva.
- Annak érzem - biztosítja vigyorogva.
A szendvics elkészül, és amint megfordul Beni közelsége kicsit meglepi. Már kezdene vörösödni szép lassan, mikor átveszik tőle a tányérokat, orvosolva a problémát. Ő még pár másodpercig nem mozdul. Majd megrázva magát, leteszi fenekét Benettel szemben. Az étel illata megüti orrát, gyomra hangossat kordul, emlékeztetve, hogy mennyire is éhes. Mint a farkasok.
- Jó étvágyat! -  szól, aztán hamar felnyalábolja a szendvicset és mohón óriásit harap belőle. Majd kicsit kikerekedik a szeme ahogy realizálja, hogy forró.
- Aah - motyogja és amilyen gyorsan csak tudja elkezdi megrágni, hogy le tudja nyelni, majd miután végigműveli ezt a cirkuszt látványosan és nincs tele a szája, ártatlanul odaszól Beninek. - Vigyázz forró
Azért csak nem tart sokáig, hogy a következő falat is a szájába kerüljön ezzel a feléig már el is jutva az adagjának.
- Soksor vagok a könnytárban - válaszolja teliszájjal, bár még annyi jószándék akad benne, hogy szabad kezét szája elé teszi, hogy ne lehessen belátni - Mihvel csenyd van jól lehet afludni -ez pedig egy roppant jó érv annak, aki este nehezen alszik el egy aggasztóan sok furcsán gondolkodó fiúktól zsúfolt szobában.


Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ivanich R. Benett
Tanár, Végzett Hallgató, Színjátszó vezető, Minisztériumi dolgozó


still alive
offline
RPG hsz: 451
Összes hsz: 618
Írta: 2023. március 30. 16:40 | Link

Rómeó

- Ő is a kastélyban lakik? Nem rémlik, hogy láttam volna... - tűnődöm el. - Nekem egy repülő kaméleonom van. A Levitásoktól kaptam még annak idején. Fogalmam sincs, meddig fog élni, elég különleges varázslény ő is - ezeket gyakran elmesélem a többieknek, mert akiknek van állata, valahogy jobban tudok velük kapcsolódni utána, még az is lehet, hogy meglátogatják, vagy a saját lényeiket tudják vele barátkoztatni. Néha azt hiszem, hogy a kastélyban sokan azért bírnak, mert van egy Kamcsim. Aztán ki tudja.
Jó étvágyat kívánva egymásnak, nekikezdünk a lakománknak. Nem rossz, tényleg... Ezért megérte az a sok várakozás. Jólesik a gyomromnak, hogy eszünk valamit, de ismét rám tör egy furcsa érzés. Talán az, hogy most már én vagyok a tanár, na meg a korban idősebb, és mégis hagytam, hogy Rómeó üsse össze a fogást. De erre van egy jó ötletem, amit az első falatok után fel is vetek. Csak előtte fújok még párat, hallgatva figyelmeztető szavaira, hogy még forró az étel.
- Hmm, legközelebb azt hiszem, úgy illendő, ha én hívlak meg valamire. Még kitalálom, mit főzök. Az is lehet, hogy csak valami édességet sütök, ha elfogadod - jutalomnak szánom, vagy hálának, esetleg a saját tehetségemet akarom így megcsillantani, de semmiképpen nem hagynám viszonzás nélkül.
- A könyvtárba én is sokat járok, de inkább olvasni. Te nem szoktál? Ha pedig alvásproblémád van, szólj, tudok segíteni - kacsintok rá bizalmasan, miután mosolyogva meghallgattam őt.
A továbbiakban elnémulok, hogy teljesen az evésre koncentráljak. Aztán elnézését kell kérjem, de az én időm is véges. Még egyszer megköszönöm neki, hogy meghívott, derekasan megveregetem a vállát, majd egy pálcaintéssel eltakarítva magam után, elhagyom a konyhát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1241
Írta: 2023. március 30. 21:34 | Link

Adél|
Hogyan kell rossz receptet követni |
______________________________________________________



Elkuncogom magam, bár nem volna azért olyan jó egy kisujjat is belefőzni. Ezek a főzetek nem olyanok mint a mugli limonádék, hogy ha belekerül valami olyan ízűre fogják, itt megváltoztathat mindent a nyenyere rúgja meg.
Közben nagyban mókolok én is, üstbe vizet öntök, majd felteszem forrni, közben a gyógynövényeket is belepakolom.
- Nem igazán mondott semmi biztatót, leginkább annyit, hogy most már igazán felesleges lesz használni bármilyen fogamzásgátlót - a varázsvilágban valami véglegeset kijelenteni nehezen lehet, elvégre a csodák és varázslatok elég gyakran előfordulnak, mégis ebben az esetben nem volt túl derűlátó az orvos. De elvégre nem is akartam gyereket, se családot. Így voltaképp nem veszítettem semmit. Semmit az égegyadta világon. Csak megkíméltem magam a balesetektől.
- Hogy állnak a babok? Készen vannak? - pillantok Adélra, és ha készen van, akkor a babokat beledobálom az üstbe egyszerre, majd keverem tovább.
- Most meg jön a méz, pipacs, mert elvileg pipacs vagyok, bár ezt a részt még mindig nem értem - rántok vállat.


Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Adele Nadia Krise
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1644
Összes hsz: 1665
Írta: 2023. április 18. 22:06 | Link

Júlia


Egy sötét "Tsk" a válasz, bár nem egyértelmű, hogy a gyógyító vagy a helyzet kapja a kritikus hangocskát. Mindkettő megérdemli.
- A világ legnagyobb kiszúrásainak egyike, hogy ránk marad a kemény munka. Folyton. - Csak egy elégedetlen szusszantás, ennyi a véleménye, mert végső soron vannak választási lehetőségeik. Persze így is távol állnak a kiegyenlített, ötven-ötven százalékos felelősségviseléstől.
- Itt is vannak. - Júlia instrukciónak megfelelően előkészítette őket és odatolja a lány keze ügyébe a deszkányi adagot.
- Pipacs? Miért lennél pipacs? Vagy mi alapján? - Közben kér az egyik házimanótól két almát, mert unalmas csak úgy bámulni, ahogy rotyog a főzet. Az egyiket Júlia elé rakja le, a másikba beleharap.
- A végén még megtanulom ezt a variánst, ha ilyen permanens a hatás. - A tűnődő szavait akár viccnek is felfoghatná az ember, de belül komolyan gondolja. Elvégre milyen, ettől biztosabb recept létezik egy újabb kudarc megakadályozásához?
- És mit csinálsz, ha kiderülne, hogy nem ő a hibás? - Azt valahogy nem feltételezi, hogy Júlia bocsánatot kérne. Az nem rávall.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Esther Rebecca Krise
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 198
Összes hsz: 200
Írta: 2023. április 26. 13:44 | Link

Kedves nemIdegen
április 10-ről 11-re éjjel

Hétfő éjjel már mindenki alszik, mindenki, kivéve engem, aki az egész konyhát, manómentesen elfoglaltam. Persze ők először tiltakoztak, de, ahogy tavaly is, úgy idén is beletörődtek, hogy nekik is pihenniük kell, mert gyorsan eljön a reggel, és eljön a hatalmas reggelik készítésének ideje is. Sőt, tudják, hogy készítek nekik is finomságot, tavaly is mindenből hagytam nekik is. A hajam szorosan befontam, hogy ne kerüljön az ételbe, és feltekertem a tarkómra. Egy ujjatlan fekete és roppant egyszerű felsőt húztam fel, meg egy rózsaszín melegítőnadrágot, hozzá a kedvenc rókás kötényemmel.
A nagy faasztalt már letakarítottam, és mivel több süteménnyel is készülök, így ezeket képpel megjelöltem rajta. Mindegyikkel fokozatosan tervezek haladni, és ha jól megy, pár óra múlva hétféle süteményt pakolok majd a dobozokba, hogy minden kisgyerek megtalálja a neki legmegfelelőbbet. A születésnapomat mindig adakozásra használom, így hát ez alól a mostani sem lehet kivétel. Kettőnél begyúrtam már a tésztát, azokat pihentetnem kell, hogy szépen megkeljenek, másik kettő esetében a krémekkel kezdtem, azokat hűtöm már, és most, közel az éjfélhez már két másik tésztája sül, én pedig a torta alsó piskótáját vágom fel óvatosan három részre, hogy az első krémmel megtölthessem. A fülemben zene szól, teljesen kizárom a világot, és mivel pont akkor vált a zene, a Vivir mi vida-ra, így cha cha cha alapokkal lépkedek a hűtő felé.
Utoljára módosította:Esther Rebecca Krise, 2023. április 27. 14:58 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Carlos Moreno de Aranda
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 44
Összes hsz: 45
Írta: 2023. április 26. 14:26 | Link

Hermosa

Hétfő miatt korán visszaérünk a városból Rudolffal, aki sietősen elköszön miután az Eridon körletbe hívják. Sürgősnek és váratlannak tűnik, de ahelyett hogy kéretlen katasztrofaturistának állnék teszek egy kört a kastélyban. *ide még lehet később írok valamit*
Valami visszhangzik a folyosó végéről. Mintha fémhez ért volna valami, élesen kúszik az irányomba. Dudorászva lépkedek arra, bárki is van ott én esélyt adok lelépni neki, de a résnyire hagyott konyhaajtó nem mozdul. Amíg be nem lököm. Meglepődve mérem végig Esthert, majd ráérősen a keretnek dőlök. Karomat és bokámat kereszteztem, ahogy szórakozottan nézem minden mozdulatát. A világ nyugalmával várom ki, hogy ő is észrevegyen engem.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

🌶️
Esther Rebecca Krise
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 198
Összes hsz: 200
Írta: 2023. április 26. 14:41 | Link

Kedves nemIdegen

A krémeket kivéve, táncolva indulok vissza, hogy azokat még egyszer átforgassam, mielőtt betölteném őket. Nem szeretek teljesen hideg krémmel dolgozni, így pont lesz időm arra, hogy a bevonatot is előkészítsem. Azonban, a szemem sarkából látom, hogy valaki jelen van még, és már mozdulok is, hogy az engedélyemet elővegyem, amikor meglátom, hogy ki is néz. Maga a művelet nem zavar, észre se veszem, a színpad, az állandó árgus tekintetek teljesen immunissá tettek arra, hogy ezt érzékeljem, így, ha nem fordulok úgy, lehet, hogy végül neki kell szólnia, hogy itt van, de észrevettem, és halvány mosollyal nyújtom ki a kezem felé.
- Táncolsz velem?
A tánc valami olyan, ahol legálisan érhetsz a másikhoz, és beszélgetned sem kell vele. Nekem meg nem kell azon gondolkoznom, hogy már megint egészen lecsupaszítva lát. Azért szeretek sminkelni, mert az arcom idősebbnek tűnik tőle, kicsit jobban megfelel az életkoromnak. Azonban, amennyire biztos vagyok ebben, annyira bizonytalan, hogy táncol-e, nem csak velem, hanem egyáltalán, de a lehetőséget nyilván megragadom.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Carlos Moreno de Aranda
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 44
Összes hsz: 45
Írta: 2023. április 27. 13:58 | Link

Hermosa

Madre mía… ki gondolná, hogy egy balerinának ilyen csípőmozgása van? Annyira leköt a látvány, pillanatokon át le sem esik, hogy amúgy tilosban süt. Sokkal jobban foglalkoztat hol lehetne még hasznosítani a mozgását. Elárulom, úszok az opciókban, amikor felém nyújtja a kezét. Ha ő nem is dobta volna be, elkapom és megtáncoltatom én, ha már vízszintesen nem lehet. De megteszi, egy széles mosollyal felélépek, elkapom a kezét és gyorsan forgatok egyet rajta. Táncolok vele. Nem megy rosszul, néhányat meg is tanultam mert mi mama gyerekként behúzott a csőbe, aminek az lett a vége, hogy megszerettem. De úgy nehezebb ha nem hallom a zenét.
Hátrébb lépek, karomat emelem, hogy újra forgassak a könnyű, apró testen, de mielőtt újra szembekerülnek háttal nekem megállítom. Ezúttal kevésbé udvariasan és gyengéden kapom el a darázsferekát, majd hajolok le a vállához. Egyik kezem még az övét fogja, másik végül elengedi a testét, hogy kivegyem a füléből a fülest.
-Mire táncolunk? - nevetős, mély hangon kérdezem és hallgatok bele a zenébe, amit aztán dudorászni kezdek. Nem veszem észre, hogy kezemben még mindig elveszik Esther jóval kisebb keze.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

🌶️
Esther Rebecca Krise
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 198
Összes hsz: 200
Írta: 2023. április 27. 14:25 | Link

Kedves nemIdegen

Elnevetem magam, amikor belemegy és először megpörget, nem hittem volna, hogy igent mond, a férfiak többsége olyan vonakodó, de nem ő, ő egyáltalán nem az. Kivéve persze, ha kettőnkről van szó, akkor tud ellenálló lenni, még ha határozatlanul is csinálja, de én nem kergetem bűnbe, hanem elfogadom, hogy még nem jó a pillanat. Még nem, de ez nem jelenti azt, hogy sosem lesz az.
Boldogan pillantok fel rá, ügyes, nincs zavarban és nem olyan, mintha kényszerből lépkedne. Szép álomkép, boldog elképzelt jövőkép dereng fel előttem, néhány évvel idősebben, víz mellett, egy olyan konyhában, aminek még a régi padlója van, az a faragott-téglás aminek tudom, hogy van neve is, de most nem jut az eszembe. De látom magunkat, ahogy a napsütésben táncolunk, hasonló nyugalomban.
Ellépve tőle fordulok ismét, és ahogy visszaérkezem, érzem, hogy belepirulok a testhelyzetünkbe, de nem feszélyez, nagyon is akarom, hogy így egymásnak simuljon a testünk. Megbizsergek attól, ahogy kiveszi a fülemből a fülest, mintha az ujja érintéséről több millió hangya zsongott volna be azon a területen. A dúdolására felpillantok rá, közel van egymáshoz az arcunk, érzem, ahogy az illata körbeleng, és elveszek benne.
- Vivir Mi Vida. Ebben az albumban csak latin és spanyol dalok vannak. Imádom az érzést, ami ezekben a dalokban van.
Fejem a nyakához hajtva nézem a kezeinket, amik olyanok, mint mi magunk, teljesen különböznek, mégis jól illenek egymásba.
- Szeretem, hogy táncolsz velem.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Carlos Moreno de Aranda
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 44
Összes hsz: 45
Írta: 2023. április 27. 14:42 | Link

Hermosa

Azonnal felismerem a zenét. Elég sok emléket hoz elő a gimis évekről, közben ritmusra javul a mozgásom is.
- Azok a legjobbak - vita nélkül. Asere he, ha, de he, de hebetune hebe… az is egy nagyon jó dal! Vajon ismeri? Mindenkinek ismerni kell. Asere he, ha, de he… a puha tincsek érik nyakamat. Oldalasan lepillantok Estherre, szélesen mosolygom azon ahogy a kezeinket nézi. Sokkal nehezebb távol tartanom magam tőle, mint azt én elsőre gondoltam. Szóval a “miért ne tenném?” nem egy valid visszakérdezés.
- Jó vagy benne - lépek oldalasan és vezetem magammal. Nem akarom elengedni, beleülök a helyzetbe ahol a teste mellkasomhoz simul. Szóra nyílik a szám, de…
- Valami ég? - kérdezem, csak utána szimatolok a levegőbe, hogy az illata helyett tudjak arra is figyelni, ami gyanúsan kokszolódik. - Tilosban jársz és felgyújtod a kastélyt, hermosa?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

🌶️
Esther Rebecca Krise
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 198
Összes hsz: 200
Írta: 2023. április 27. 14:57 | Link

Kedves nemIdegen

- Minden a partnerségen múlik. Jól tudsz vezetni.
Pedig nem igazán vagyok az a párban táncoló típus, sokkal inkább szeretek magam lenni, ahogy az életben is, de ő... tehetek bármit, ő felülírja. Vele akarok mozdulni, függőlegesen, vízszintesen, bárhogy. Létezni mellette, megismerni, megérinteni, megcsókolni. Én, igen én, arra vágyom, hogy megcsókoljam őt. Furcsák az érzéseim, olyanok, amiket korábban sosem éreztem, de tetszik a melegség, ami átjár, ha rá gondolok. Mintha élnék, pedig már egészen elhittem, hogy érzéketlen vagyok. Most pedig, olyan lettem mint a környezetemben élő lányok, és zsongok, bizsergek, és számos olyan jó, meleg érzés jár át, melyek valódiságában kételkedtem. Nem szeretek távol lenni tőle, pedig tudom, hogy muszáj lesz, miatta, hogy neki ne essen baja. De vajon tényleg távol kell lennem? Mi lenne, ha ő és én titok lennénk? Én nem mondanám el senkinek. Ez működhet, tudom, ajkaim szólásra nyílnak, de amit mond, az teljesen kizökkent.
- Ég?
Vonom össze a szemöldökeimet, de azért én is megérzem, hogy valami nem jó, és riadtan szakadok ki a karjai közül, hogy a sütőhöz vessem magam, és mielőtt tönkremenne az alapom, gyorsan kivegyem. Persze a gyorsannal jön az is, hogy megégetem magam, és az ujjaimat szisszegve nyomom a fülcimpámhoz.
- Van engedélyem, az igazgatótól. Holnap lesz a születésnapom, és ilyenkor sütni szoktam az árvaház gyerekeinek, és elvinni nekik, holnap nincsenek óráim, ha neked sincs, van kedved eljönni velem? Nagyon aranyosak, nem lennénk el sokáig.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 ... 31 ... 39 40 [41] 42 43 44 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyFöldszint