Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Korgó hassal ugrok neki az ebédidőnek. Egy újabb nap a Közlekedésügyi Főosztályon. Akárhányszor a kezembe veszem az igazolványomat, mindig szemet szúr ez az elnevezés, mert olyan különlegesnek gondolom. Biztos kell még egy kis idő, hogy hozzászokjak a helyzethez. Egyúttal megtisztelő, hogy itt dolgozhatok. Igaz, csak néhány napot töltök az épületben, mert a hét többi részében az iskola falai között oktatok. Úgy érzem, az időbeosztásomat tekintve sikerült egy jó arányt találnom a két álláshelyem között. Változatos, meg kell hagyni. De lényegében a hoppanálás körül forog az életem. Ki tudja, talán egyszer a varázslatelmélet-vonalon lesz egy újabb lehetőségem továbblépni. Ahhoz még egyelőre kiélvezem, hogy többé már nem vagyok egyetemista.
Nagy nap a mai, mert úgy tudom, hogy Petya is visszatért Magyarországra, és a minisztériumban kapott állást. Levelezgettünk néha, amióta elsodort minket az élet. Mikor volt már, hogy összeakadtunk a folyosón. Fájó emlék... Mély nyomot hagyott bennünk. Aucs... Aztán a kondi. Hát, az sem volt szenvedéstől mentes, az égető izomláz után mozdulni nem tudtam. De remélem, hogy ide már csak jó emlékek fognak kötni. Azóta felnőttünk, egy csomót változtunk. Igazából azt sem tudom, hogyan fog viselkedni személyesen. De biztos vagyok benne, hogy még mindig tele van energiával, laza és vidám, eridonoshoz méltóan. Úgyhogy szóltam a kollégáknak, hogy ma kivételesen nem velük ennék, és igyekeztem még a csúcsidőszak előtt felrohanni a kantinba, hogy legyen hely valamelyik asztalnál. Ha minden igaz, bármelyik pillanatban feltűnhet a srác, aztán nyúlhatunk a tálcánkért, hogy kikérjük a mai menüt, amit még szintén nem volt időm szemügyre venni. Annál fontosabb volt, hogy rendezetten, jól fésülten, izgatottságomat valamennyire leplezve fogadhassam őt a menza bejáratánál, mint visszatérő barátomat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Szerencsére most nem viselte meg ez a hoppanálás annyira, mint legutóbb, kapott egy speckó bájitalt, így abszolút nem kavarog a gyomra, remekül érzi magát. Egyébként már napok óta izgatott volt, hogy jönnek erre a fesztiválra és örül is annak, hogy Bogival most csak ketten jöttek ide, távol  a sok havertól.
- Még kempingezhetünk, összehaverkodunk valamelyik csapattal és majd ott alszunk - nevet fel, ő benne van még ebben is. A karszalagot is megkapják, azért mondjuk elég sokat kellett várni, de megérte, mert befelé menet csak ámul, hogy mennyire jól is néz ki ez a hely, már alig várja a koncertet.
- Yeah, next time broo’ - int nevetve a roxfortos után, akikkel összespanoltak, még a nyelvtudását is megcsillogtatja, majd ide-oda lépnek és Bogi máris olyan dolgot talál ki, amire Dominik csak nagy szemekkel néz. - Nem - rázza meg a fejét. - Nem fogsz csillámpónikat kenni rám. Látod ezt? Ez kérlekszépen borosta - simít végig az állán, mutatva ezzel, hogy ő bizony már felnőtt ám. Azok a bociszemek aztán mégis csak hatnak rá. - Jóó, de ne valami csicsás rózsaszín vackot, legyen mondjuk kék vagy zöld - tesz javaslatot, ha már lehet, Merlin mentse a rózsaszín minden árnyalatától. - Hmmm, az ott tök jó! - mutat az egyik éppen kisétáló csaj karjaira, amikre vagány csíkokban festették fel a különféle színeket. - Nem akarunk inkább olyat? Jobb lenne, mint az ilyen csilivili cucc, nem? - pillant a távozó lány után, kicsit jobban is megnézi magának, mert hát nézni azt még csak szabad, aztán fordul vissza Bogi felé.
- Látom pörögsz - nevet a lányon, örül annak, hogy ilyen jól érzi magát. - Köszönöm, hogy elhoztál - magához öleli Bogit és egy nagy puszit is nyom az arcára. - Együnk valamit, mert kajás vagyok. Van valami belga különlegesség? Vaaagy nyomjunk be egy tacot? Imádom a mexikóit! - meg is lát egy ilyen árust néhány sátorral arrébb. - Meg vehetnénk piát is. Amúgy Kilián mit szólt hozzá, hogy idejössz? Neki gondolom azért csak elmondtad - ugye megfogadták hogy senkinek egy szót se, de nyilván ezt nem lehetett teljesen titokban tartani.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Még az is lehet, ha itt ragadunk - bólogat azon gondolkodva, vajon mennyi idő után dobnák ki őket, ha elfelejtenének kimenni időben a fesztivál területéről.
- Bulizunk Domi, ne csináld már - forgatja a szemét nevetve, úgyis rá fogja dumálni legjobbját, ha akarja. Még a fiú borostának nevezett kis pihéin és végigsimít, majd úgy tesz, mintha szúrnának és megrázza a kezét. - Ezaz! Oké, jó, enyém a rózsaszín, tiéd a többi. Miért ne lehetne mindkettő? - Boginak mindegy, jöhet a csillám, jöhetnek a színek, de Domit oldalba vágja visszafogottan, mert kicsit túl sokáig nézi a lányt a színes csíkokkal.
- Barátnőd van - jegyzi meg, hátha eszébe jut, hogy a vöröske nem feltétlenül díjazná más lányok bámulását.
- Erre vártam mióta! - lelkes és a szája is fülig ér. Kuncog miközben szorosan megöleli Domit és összetúrja a haját. - Boldog szülinapot, kedvenc eridonosom. Remélem jól fogod érezni magad.
- Én nem eszek mexikóit, nem kockáztatom, hogy koncert helyett egy mobilbudiban üljek - hevesen rázza a fejét, neki aztán csípőset senki ne adjon ilyenkor. Ettől függetlenül a bódé felé megy a barátjával, majd utána szerez valami könnyebbet. - Azt mondta, érezzük jól magunkat. Te mesélted Nixnek? - Nem fogja elmondani, hogy Kilián azt is hozzátette, Leoval valószínűleg tisztes távolságból, de szemmel fogják tartani őket. Milyen praktikus, ha az ember párja metamorf, nem? Beépített zsarut tud játszani.
- Szerintem én pizzát fogok enni. Mi legyen, sörözzünk, vagy durvábbra vennéd? - Ma az a legfontosabb, amit a szülinapos akar, ezért hagyja, hogy Domi döntsön a következő lépésről.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Egy kívülálló nem értené miért generál ekkora problémát abból, hogy a bőven nagykorú húga új barátokat szerez. Ugyanaz a kívülálló azonban nem élte át azt a nehezen megfogható horrort, amikor hajnali négykor egy kurta üzenet ébreszti: gyere, mert baj van. A nagyapján kívül sosem veszített el senkit, aki fontos lett volna számára, így az emlék egy olyan különösen szürreális érzést hagyott benne, amire egyáltalán nem büszke: dühöt.
Mert hogy mindenek felett dühös a lányra és arra, amit tett. Ismeri a húgát, tudja és mindig is tudta, hogy vannak problémái, a szituáció, amibe aznap éjjel sodorta magát, és ami végül a pihenéséhez vezetett, a szemében meggondolatlan, provokálatlan, de mindenek felett, megbocsáthatatlan hiba.
Azonban tényleg nem akar vitatkozni. Tényleg nem. Így először tűri, hogy Elsie beszéljen, mint mindig, majd azt is, hogy hozzá érjen. Azonban ezt csak néhány pillanatig viseli el, mielőtt elkapná a fejét.
   -  Baszd meg magad, Els.
A szavakkal ellentétben a hangsúlya nem dühös, és hiányzik belőle mindenféle lendület. Inkább egyfajta rezignált kijelentés. Egyet hátrébb lép a lánytól és el is fordul tőle, majd lehajol egy újabb kavicsért. Először meglendíti a kezét, hogy eldobja, majd mintha csak a mozdulat felénél meggondolná magát, leereszti.
   -  Megvéded tőlem? Ezen a helyen? Honnan veszed a bátorságot, hogy ilyeneket mondj? Neked van minimális elképzelésed róla, hogy milyen áldozatokat hoz érted a családod és milyen érzés lehet az anyádnak, hogy folyamatosan húzod a szád? Nem vagy már tinédzser, szóval lehet róla szó, hogy felelősséget vállalsz a tetteidért és végre úgy viselkedsz, mint egy felnőtt ember?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

És még nekem szegezik a kérdést, miért nem jövök szívesen haza. Ezért. Mintha ez lenne az egyetlen hely a világon, ahol mindenki kifordul magából, és kiadja azokat, amiket odakint nem mer.
- Aha. Szóval te így szeretnél beszélni - biccentek egy aprót, tudomásul véve, hogy Dami is ezeket a perceket választotta arra, hogy tudomásomra hozza, mennyire egy hálátlan szar vagyok. Nem lep meg. Nem ér újdonságként, sem az, hogy megint azt szegezik nekem, mit képzelek magamról, ahelyett, hogy akár megkérdeznék, hogy.... miért. Nem mondanám el, de mégis jobban esne egy kicsit az, hogy érdekli őket. De nem, a család renoméja mindig fontosabb, mint egy egyén - esetemben felettébb labilis egyén - érzései, vagy okai.
- Nem, Dami. Fogalmam sincs, úgyhogy kérlek avass be, most épp miért is kellene sűrű hálát rebegnem a családomnak. Talán mert megint felkaptak, és letettek valahol máshol? Vagy mert még mindig megengedik, hogy a birtokra tegyen a lábam, pedig mekkora foltot ejtettem, a nevünkön? Vagy mert még nem kellett a nagyi elé járulnom? - tényleg nem tudom, most épp melyikért kellene hálásnak lennem. Esküszöm.
- Megtettem. Hónapokat voltam elvonón, tudod. De nem fogom neked bizonygatni, hogy hasznomra vált, mert úgyse hiszed el. Mert igazából tehetek bármit, ti akkor is csak tiniként fogtok kezelni. Szóval, ha most megbocsátasz, megyek és elherdálom a családi vagyont - veszem fel Diort, csak hogy hátat fordítva a bátyámnak, meginduljak befelé. Nem... Tényleg nem akartam kimenni innen a hétvégén, de most már itt se akarok maradni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Amikor Damian értetlenül visszakérdez, hogy mi - Charon is némi hirtelen jött zavarodottsággal ösztönösen válaszol.
- Mi? - Ó, hogy telefonszám! Ehh. Hogy telefonszám. Kelletlenül elhúzza a száját és összefonja maga előtt a kezeit, mint általában mindig, mikor nem komfortos számára egy beszélgetés - de nem elég felzaklató ahhoz, hogy szélesen gesztikuláljon vagy pálcát rántson.
- Nincs. Miért lenne ilyen mugli ócskavasam? A Sendpaper pont elég, ha beszélgetni akarok valakivel. - Ami egyébként szintén nem egy olcsó mulatság, mivel viszonylag intricate varázstárgy, aranyárban mérik, hasonlóan a jobb minőségű mugli okostelefonokhoz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

A megütközéssel határos csodálkozással nézi a lányt, pedig a válasz, ha jobban végiggondolna mindent, amit eddig Charon-ról megismert, egyáltalán nem meglepő. Bár egy levelezőlapon összefoglalhatna mindent, amit a lányról tud, a muglikkal szembeni, ellenérzéseit azonban ismeri. Mégis, hogy manapság egy fiatal boszorkánynak vagy varázslónak ne legyen telefonja, annyira abszurd gondolat, hogy nem fordul meg a fejében. Részéről a kvibli apja mellett az élete nagy részét mugli technológiával körbevéve töltötte és tudja, hogy képtelen lenne életben maradni nélküle.
   -  De ha mondjuk veszek neked egyet, hajlandó lennél kipróbálni?
Nagyon óvatosan szólal meg, mintha aknamezőre lépne. Még ha a kérdés formaság is, hiszen ezek után nem kérdés, hogy vez neki egy olyan szart. De a szabad akarat illúzióját mégis szeretné megtartani a lányban, hiszen mégiscsak cilinderes úriember.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Elsie másodpercek alatt képes a plafonig emelni a vérnyomását és ez most sem történt másképp. Igaz, ezt bármelyik testvérétől elmondhatja, még ha az utóbbi időben Elsie is az, aki a legközelebb áll hozzá, ezzel együtt pedig a legtöbbször vele kerül nézeteltérésbe. Szereti őket és ragaszkodik hozzájuk, így nem csoda, hogy heves reakciót vált ki belőle az, ha úgy érzi, hibát vétenek. Márpedig Elsie az olvasatában most hibát hibára halmoz.
Összeszorított szájjal, dühösen fordul vissza a tó felé. Ki beszél hírnévről a lányon kívül? Tényleg nem veszi észre, hogy a szülei nem holmi név vagy becsület okán állnak ki mellette, hanem azért, mert szeretik őt? Mégis mit műveltek ezzel a lánnyal Afrikában, hogy ennyire elkorcsosult?
   -  Ahhoz úgyis értesz.
Csöndben válaszol, a távolodó lány azonban ezt talán már nem is hallhatja. Tudja, hogy holnapra mindketten elfelejtik a vitát. Tudja, hogy napok telnek majd el, de Elsie meg fog majd jelenni és az orra elé tol egy újabb számlát, ő pedig anélkül fogja kifizetni, hogy egyáltalán megnézné, mire vonatkozik. Tudja továbbá, hogy felnőtt nő és ha végeredményben úgy dönt, holnapután hozzámegy Aidenhez, akkor sem tehet semmit azon kívül, hogy gratulál nekik.
Meglendíti a karját és a kavicsot a tóba hajítja, a megtörő víztükör helyére pedig a lány koponyáját képzeli. Welcome home.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Olyan jól megvoltak egymás nélkül hetekig. Biztosan Damian is fesztelenebb és boldogabb, ha nem kell ezeket az überkellemetlen jeleneteket erőltetni. Miért is kellene akkor ez a telefon? Arra jó, hogy távolról kommunikáljanak egymással, de... még akkor sincs sok mondandójuk, mikor itt ülnek szemben. Nem tudja elképzelni, hogy oldalakat írogasson oda-vissza a Flaviuval.
Elhúzza a száját, mert semmi kedve a mugli holmit kipróbálni. Nem érdekli, és ... szükségesnek sem tartja.
- Inkább veszeked neked én egy Sendpapert, ha ennyire fontos, hogy közvetlenül és gyorsan elérj.
Nem tetszik neki a gondolat, hogy "lekenyerezzék" azzal, hogy költenek rá. Persze, bedobta, hogy a legdrágább gyűrűt akarja, de csak azért, mert Damian felhúzta.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Én ezt rendesen vártam. Egy hétvége, amikor elszakadok kicsit Bogolyfalvától, és visszakapok egy szeletet a régi életemből.
- Nincs nagy gond, de jobb segítséggel rendbe tennem magam - végre a nagyszüleim szemébe is mondhatom ezt, ráadásul mosolyogva, hisz én is nyugodtabb vagyok, mert a probléma lehetne nagyobb. Innentől pedig ők teljes vállszélességgel támogatnak.
Nem is okoz komolyabb nehézséget elkísérni őket a színházba, főleg mert gyerekkorom óta nagy rajongója vagyok. Magamtól biztos nem kezdenék szervezkedésbe, de így hogy nekem csak el kellett jutnom Bécsbe, meg a hotelbe, ahol megszállunk a két napba, szívesen jöttem.
Persze nem hárman vagyunk, a nagyszüleim baráti köre is helyet foglal a hotel bár részén, és én akkor döntök úgy, hogy ideje készülődni, mikor újra felvetődik, hogy valaki biztos forrásból tudja, Madlen Krise is eljön ma este. Minden alkalommal vannak ilyen források és minden alkalommal bebizonyosodik, nem is annyira biztos, de most.... most nekem elég a név ahhoz, hogy szabályosan katapultáljak a társaságtól. Nem akarom, hogy ide is elkísérjen, mikor már olyan szépen magam mögött tudtam hagyni.

Legközelebb már csak a páholyban hallom újra azt a számomra kényes vezetéknevet, mikor a velünk szemben lévő páholyt fürkészi mindenki. Én a tüntetőleg a telefonomba bújok, vagy épp a mellettem ülő Rékáéba, aki képeket mutogat. Csak akkor kapom fel a fejem, mikor az általános hangulat is megváltozik. Valami történt. Nem telik el pár másodperc, máris meglátom Damian Flaviut belépni abba a páholyba, és nekem ennyi elég is. Szerencsére az előadás is hamar elkezdődik, de nem tud eléggé lekötni. Egy ponton aztán, egy alig látható baki miatt, amit a színpadon csíptem el, olyat teszek, amit megfogadtam, hogy soha többé.
Szerintem most ment ki a bokája.
Fogalmam sincs, hány nap telt el, arról sem, hogy megvan-e még a számom, de igen. Üzenetet küldök Damian Flaviunak. Az unalom. Az az oka.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Az, hogy a férfi maskarája ellenére szabadon olvashat vonásaiból, kellemes plusz - a sötét bőr és színes szemek ellenére az arc emberi. Ahogy az érdeklődés is, amit rajta lát, s melyet nem árthat fenntartania most, hogy esedékessé válik tartozásának törlesztése. Ezzel együtt sem tagadhatja, hogy kíváncsi várakozással néz az este elébe, amit Roman társasága nélkül algha mondhatna el. Biccent, aztán beállnak a sorba, ahol nevek helyett aliasok biztosítják az anonimitást.

A benti pezsgés vegyes érzéseket ébreszt benne - egy részét azokra a kínos estélyekre emlékezteti, amiken a most is jelenlévő aranyvérűekkel részt vett, azoknak minden sérelmével, pusmogásával, unalmával. Egy másik darabja viszont a keleti fényűzést és bazárok nyüzsgését látja a gazdag díszletben, az ételek és italok mértéktelenségében, a parfümök keveredésében.
- Igazán?- fordulna oda Romanhoz, mert a túlzás nem feltétlen egyenlő az ízléssel a szemében, de azonnal elfelejti a drága kelmékről és bútorokról szóló gondolatait, amint tekintete követi a mozdulatot. Megtévesztően könnyed, ő azonban szinte megbűvölve nézi a finom motorikát és egyensúlyérzéket igénylő fluid, elegáns kígyózást, amivel a pezsgőspohár a levegőbe emelkedik. Ez messze, messze áll egy hétköznapi bűbájtól vagy illúziótól.
- Micsoda meglepetéseket tartogat számomra,- csúszik vissza észrevétlen magázódásba, automatikusan elvéve a felé kínált italt, le sem véve szemét a fényes, sötétlila tagról, ami megingás nélkül adja át a poharat Roman kezébe. Felpillant, mert mégis illetlenség bámulni, ám nagyobb illetlenségnek érzi nem adni meg a varázslatnak kijáró méltánylást.
- Lenyűgöző. A kontroll és a kivitelezés... tudom, hogy ismétlem magam, de komolyan.- Tekintete időről időre visszatéved a villás végtaghoz, árulkodóan táguló pupillákkal követve mozgását.
- Szóval, merre kezdjük?- teszi fel aztán a kérdést, mert bőven vannak opciók.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Maximálisan megvan a lány nélkül? Abszolút. Felfogja azonban, hogy talán illene tíznél több összefüggő mondatot váltaniuk egymással azelőtt, hogy összeházasodnak? Szintén. Az ismeretségük óta először pedig mintha Charon is egyetértene ezzel, legalább is egy némán elrebegett hálaimával együtt ezt veszi ki a telefont ugyan elutasító, de mégis alternatívát kínáló szavaiból. Mi ez, ha nem haladás!
   -  Szerintem találok egyet otthon - válaszol végül. Venn fog neki egy telefont, ezt eldöntötte már azelőtt, hogy a kérdését kimondta volna, azonban jobban értékeli a békének ezt a törékeny illúzióját annál, hogy a saját igazát erőltesse. Az anyja is megmondta neki, hogy abba kell hagynia a kapkodást és elkezdeni értékelni azokat a pöcsnyi engedményeket, amiket Charon tesz felé. Bármennyire idegesítő is ez.
   -  De ebben az esetben - a szavai nyimatékosításaképp hátra is tolja a székét, majd a vize maradékát érintetlenül hagyva feláll - akkor írok majd. És örülök - nem örülök -, hogy sikerült - sikerült? - a legutóbbit megbeszélni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Jó utat. - Ezzel az üres frázissal engedi utjára a fiút, mert akkora hazugságra őt viszont nem viszi rá a lélek. Merthogy szerinte kicsit sem beszélték meg. Egy egy üres oda-vissza fegyverszünet inkább az ő szemében, ami Charon részéről csak a figyelő szemeknek szólt.
Annak sem érzi szükségét, hogy bármilyen egyéb kerítést fűzzön az elköszönéshez, és emiatt nem is érzi magát rosszul. Hülyeség formaságokon izzadnia. A Damian távozása után ellazulva hátraveti magát ültében a szék támlájának, miközben a közelbe somfordáló aranyfürjre pillant.
- Most elégedettek vagytok? Tessék. - Nem esett a torkának. De csak azért, mert okot sem adtak rá, így nehéz lett volna. A patrónus lehajtva a fejét oszlik semmivé, ahogy a mana szövedéke fellazulva formáját veszti a távoli utasítás hatására, a lány pedig szintén összeszedelődzködve visszatér a kint várakozó szüleihez.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Őszintén szereti a színházat. A darabokat nem -- hanem magát a helyet és a közeget. Szórakoztatja a félreszabott, tucatöltönybe öltözött fészkelődő plebs a földszinten, aki tízévente eleget téve a nyaggatásnak, végre elhozta az asszonyt, és odáig van a nők irigységének apró drámáiért, ahogy egymás ruháit és ékszereit méregetik. Ha teheti és a szabadideje megengedi, szívesen elkíséri a nagyanyját és bármikor örömmel pácolja magát a színház olcsó parfümszagában. A mai napja pedig pontosan így alakult.

Üres aggyal és tekintettel figyeli a színpadot az elsötétített páholyból, a gondolatai azonban egész máshol járnak. Érzi, hogy a telefonja megrezzen a zsebében, a szerencsétlenségére egy, a zenében beállt, csendes pillanatban.
Oldalra sandít a bal oldalán ülő nagyanyjára. Majd ismét vissza a színpadra. Maga mellett, az évek kártyajátékos csalásai által ügyesre csiszolt és alig észrevehető mozdulattal húzza elő a telefont a zsebéből, majd anélkül, hogy azt felemelné, oldalra pillantva rá olvassa el az üzenetet.
A szemöldöke felszökik. Majd anélkül, hogy komolyabban végiggondolná, egy egyszerű kérdőjelet küld válaszul.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Én határozottan a darab miatt jöttem. És úgy tűnik, ezen a napon Madlen Krise is, akit végre most szemügyre is vehetek. Az arcom nem árulkodik arról, hogy el lennék ájulva, mégse tudom vitatni a nő tekintélyét, amit még innen is érzek. Elfordítom róluk a fejem, egyenesen a színpad felé, hisz én ezért vagyok itt. Még véletlenül se kockáztatnám meg, hogy magamra haragítsam a nagyszüleim.
Egy ponton mégse bírom ki, és szinte észrevétlenül veszem elő a telefonom, ügyesen elrejtve és kellően lesötétítve annak képernyőjét. Nem tudom, hogy várok-e bármilyen reakciót, hisz tényleg szépen tartottam magam... mostanáig. Beharapom az ajkam, mikor felvillan az aprócska kérdőjel, és várok kicsit, mielőtt visszaírnék.
Mégis mit nézel te, ha nem veszed észre a bakit a színpad közepén?
Nem... Abba hirtelen nem gondolok bele, hogy akár kéretlen kukkolónak is tűnhetek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Bogi addig-addig nyúzza, míg végül belemegy ebbe a festékes dologba buliból. A haveroktól most biztos megkapná, hogy papucs, de ezzel sem igazán foglalkozna, mikor ilyen jókedvűnek látja a legjobbját, neki ez sokat számít, hogy Bogi jól érezze magát. - De csak utánad - engedi előre a szőkét, ha már kitalálta ezt, akkor először rajta szeretné látni a testfestést, bár azon a másik lányon határozottan jól néz ki, akit meg is néz magának Domi. - Hé, na, tudom! - nevetve rázza meg a fejét. - Csak azt néztem, hogy miket festettek rá - jó, nem csak azt nézte, de hát nézni azért még szabad, hisz nem vaksági esküt fogadott és mindezek ellenére még nagyon is szereti Nixet. Hiányzik is neki, mióta kiment Amerikába, igaz, hogy csak egy hétről volt szó, de attól még rossz neki, hogy nem találkoznak naponta. Most viszont Bogival határozottan jó a kedve, a szőkével is nagyon szeret lenni és ez nem is valószínű, hogy változni fog, hacsak az Eszterházy fivérek nem kötnek rá pórázt, mert hogy Konstantin akciója után kicsit még mindig pipa a srác. - Köszönöm, úgy legyen! - feleli nevetve, hagyja, hogy aztán kipingálják ezekkel a színes vackokkal, kicsit még fintorog, látva a karját, Boginak viszont nagyon jól áll. - Dögös vagy- jegyzi meg mosolyogva, miközben megindulnak a kajás sátrak felé, de a böhöm nagy sor és árak végett Domi úgy dönt, inkább lemond a mexikóiról, így tovább keresgélnek.
- Na, akkor ő jobb fej, mint az öccse - jegyzi meg, bár azért valamiért még mindig nehezen birkózik meg azzal a gondolattal, hogy Boglárka egy ilyen idős fickóval jár. Viszont ha a szőkének így jó, akkor ez az ő döntése.
- Említettem neki, azt mondta, hogy érezzem jól magam, ő amúgy se tudott volna csatlakozni, mert ugye Amerikában van - feleli Boginak, úgy tűnik, hogy mindkettőjüknek van hivatalos engedélye és ez szuper, rosszabb lett volna, ha egyik vagy másik partner mondjunk nem engedi el őket, vagy titkon utánuk nyomoz.
- Eszek én is pizzát, arra lehet inni - röhög, ki is szúr egy jól hangzó nevet, oda be is sorol. - Milyet kérsz? - épp nincsenek is túl sokan, Dominik le is adja a rendeléseket és természetesen fizeti mindkettőjük adagját, papírtálcán nyújtja át Boginak a szeletet, sajátjával mellé lépve csatlakozik és már séta közben bele is harap a szalámis-pepperonis-dupla sajtos csodába.
- Partizunk, toljuk keményen - vigyorog és pacsira tartja a kezét, a következő bódénál már rendel is két vodka-szódát citrommal, ezeket is nagyobb pohárban kéri, hogy tudják magukkal vinni, hisz a tömeg máris megindult a színpad felé, hamarosan kezdenek a fellépők. - Egészségünkre! - tartja koccintásra a poharát, majd kortyol az italból és beleveti magát Bogival a partizásba, úgy igazán, ahogy a zenére szoktak tombolni kiskoruktól fogva. Ugrál, énekel és átérzi a zene minden pillanatát. - Nagyon jóó! - kiáltja hangosan, ahogy Bogira pillant közben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Mivel Kamillát nem köti össze agyban sem Béccsel, sem pedig a színházba járással, természetes, hogy elsőre nem vonja le a megfelelő következtetést arról, kinek menk ki a bokája, miért és hol. Azt sem érti feltétlenül, hogy a lány miért ír neki, az első feltételezése pedig az, hogy másnak szánhatta az üzenetet. Ennek a válasza a se nem aktív, se nem passzív kérdőjel, amire nem csodálkozna, ha egy gyors elnézéskérést kapna, miszerint "bocs, nem ide".
A telefon ismét megrezzen a kezében. Ő újra óvatosan lesandít rá, majd... majd szégyen vagy nem, megrettenve rezzen össze.
Nem válaszol azonnal. Hagyja, hogy a képernyő elsötétüljön, felnéz a színpad felé, majd kisvártatva tovább a sötétbe borult nézőtérre. Vakon oldja fel ismét a mobilt, majd írja meg a válaszát:
Te követsz engem?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Szinte már el is felejtette, milyen volt Domival bulizni az évkezdés előtt. Azelőtt, hogy egy csaj miatt eltávolodtak egymástól. Így visszagondolva már egészen más a helyzet mondjuk. Most mintha ez az év meg sem történt volna, felszabadultan jönnek-mennek, tetováltatnak és kajáért állnak sorba.
- Tudom! - elégedetten vigyorogva perdül meg Domi előtt. Markovitsék egójával aztán nincsenek problémák, az már biztos.
- Ja, nyugi, úgyis szakítunk hamarosan - legyint, mintha ez tényleges terv lenne, de inkább az állóvizet akarja felkavarni. Hátha Kilián is meghallja.
- Ha ő mondja, Domi, akkor érezd is jól magad - bólogatni kezd és vigyorog, ahogy egész nap tette. Tényleg érdemes volt beszélnie a lánnyal, így talán kettejük között is elkezdtek feloldódni a kellemetlenségek. Kilián legalább nem féltékenykedett...annyira.
- Négysajtosat. Én fi... - mondaná, de Domi intézi, úgyhogy a piájukat bizony a lány fogja állni. Mennek is tovább, sorban az italért, a színpad felé pedig a pizza is elfogy. A szájuk be nem áll, mindig van valami megbeszélni és kommentelnivaló, mint két igazi tininek.
- Vegyél a nyakadba! - kiabálja a fiúnak és ha hajlandó rá, fogai közé fogja a poharát, majd felül barátja nyakába. A tömeggel együtt énekli a dalokat, még meg is villantja az énekesnek a csipkés melltartóját. Ejnye Bogi, nem is ittál ennyit.
- Domiii! Ott vagyunk! - mutogat a kivetítőre lelkesen. - Már nem csak a csajod arca lesz ismert!
A koncertnek sajnos túl hamar vége szakad, nekik pedig kell egy második ital. Szorosan fogja barátja kezét, miközben átverekszik magukat a tömegen és beállnak az egyik standhoz a sorba.
- Basszus, ez eszméletlen jó volt. Jól érzed magad? - kíváncsiskodik, a válasz viszont látható. Most ő kéri ki az italokat, amivel aztán az egyik fa tövébe húzódnak. - El fog menni a hangom, ha így folytatjuk. Amúgy láttam ám a melletted álló csaj hogy kikezdett veled.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Mentségemre legyen mondva, ezt az előadást én már láttam.... párszor. És ha még le is buknék, hogy mennyire illetlenül viselkedem, roppant felnőttesen magammal tudom rántani Rékát, aki szintén ilyen módszerrel köti le magát. Szóval a lelkiismeretem nyugodt, és most még kicsit jól is szórakozom. Sőt. Meg kell feszítenem magam, hogy nehogy felnevessek, mikor meglátom az üzenetet. Előrébb hajolok kicsit, és elfordítom a fejem, de ahogy látom, a nagyszüleim körülbelül más világban vannak, megnyugszom.
Ne viccelj. Meg nem fordult a fejemben, hogy te színházba jársz. Te követsz!
Persze most már elmaradhatatlan a vigyorgós szmájli mellé. Sok mindent el tudtam képzelni róla eddig is, de ezt nem. Pont azért, mert naivan azt gondoltam, hogy a nagyanyja kellően megutáltatta vele már gyerekként.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Mi az, hogy szakítotok Bogi? - ez most nagyon meglepi a srácot, ahogy az is, hogy a lány ennyire közönyösen legyint a témára. Domi erre össze is ráncolja a homlokát, s bár bulizni és ünnepelni jöttek, azért kicsit aggódik a lányért. - Van valami gond köztetek? - kérdi aggódva, ha úgy van, meghallgatja szívesen, mindegy az, hogy épp milyen nap van. Emiatt most nem is tudja, hogy jól érezze-e magát, de aztán azért próbál mégis csak mosolyogni, mert hát végülis, ma van a szülinapja. Meg is veszi a pizzákat, a második kedvence a négysajtos, de most nem lesz pofátlan és nem nyúl le Bogiéból. Hosszú még az este, talán még egyszer beállnak majd a sorba. - Gondolod, még elbírlak? - szemtelenkedik kicsit, de azért csak a nyakába kapja a lányt, hadd élvezze a koncertet, legalábbis egy-két szám erejéig tartja így a nyakában. - Húú tényleg! - belenevet a kamerába, amit nem lát, de biztos veszi őket, hisz viszont látja magát a kivetítőn, nyakában Bogival. Tényleg jól elszórakoznak, de mivel kifogyott az itóka, ezért ők is indulnak a bódékhoz, mint jó néhányan mások is.
- Ne is mond, baromi jól nyomták! Naná, hogy jól! - mondja nevetve, kimelegedve, kicsit kipirult arccal. Olyan sokat ugráltak, hogy most jól is esik egy kicsit megpihenni ott a fa tövében, kortyol az italból, miután helyet foglalt Bogi mellett, egy kicsit legyezi is magát, mert még mindig melege van.
- Fogd vissza magad, mert a bátyáid engem fognak hibáztatni. - nevet.
- Vagy Kilián, majd szépen fogja, és rám hívja az aurorokat - röhög tovább. - Hogy miii? Ugyan már, csak rám mosolygott, meg kérdezett valamit. - vigyorog Domi, persze a kérdés az már valóban rámenős volt, ő viszont elég jól hárította, hisz láthatóan már nincs is körülöttük a lány. - Miért, csak nem féltékeny vagy? - nevet fel. -  Amúgy meg én is láttam azt, amit láttam - vigyorogva utal arra a csávóra, aki meg Bogival próbált ismerkedni, már ha épp nem Domi nyakában lógott. - Valld be, hogy bejött az a csávó és ha nem lennél Kiliánnal, akkor most épp annak a srácnak a száján lógnál - nevet, mondjuk nem biztos, hogy akkor is nevetne.
- Amúgy nem hiányzik a függetlenség? - kíváncsi, tényleg, hisz mióta mindketten kapcsolatban vannak, azóta egyikük sem volt mással.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Áh semmi komoly, csak úgy mondtam - azonnal megrázza a fejét, mielőtt a barátja a szülinapján a saját szerelmi életén kívül máséval is foglalkozni kezdene. Nem kell Bogiért aggódni.
- Kapd be! - Nyelvet is ölt Domira, bár való igaz, az a pizzaszelet nyomhat plusz tíz kilót. Így járt, a szöszi elefántsúlyával összenyomja és kész. Nagyon jól szórakozik, nem törődik semmivel és senkivel, mert erre a napra úgy fog emlékezni, mint az egyik legszebb élményére.
- Aha, igen, látod valahol bármelyiküket is? - nevetve néz körbe és sehol senki, aki beleszólhatna abba, hogy érzik jól magukat. Most például a sört kortyolva, a porban ülve. Na és? - Ühümmm és mit kérdezett, hogy megnézed-e a bugyiját koncert után? Totál bejöttél neki - teljes meggyőződéssel bólogat, hogy még a sör is majdnem kifröccsen. Arra meg inkább nem válaszol, féltékeny lenne-e. Biztosan kiakadna, ha a kétszemélyes programjukról lelépne valami random csajjal.
- Fúj, Dominik! Az egy francia srác volt, egy szavát sem értettem. Biztos nem! Inkább az énekesén, na azon bármikor. - Nem hiába mutogatta a fehérneműjét is az izmos férfinak. Azt még talán Kilián is meg tudná bocsátani, teljesen érthető lenne...
- Tuti hiányozna, ha most Dan ide jönne és feleségül kérne. Bocs, Kili - szórakozottan kezd ábrándozni, még fel is sóhajt és eljátssza a hős szerelmest. Szívéhez kapva dől hátra a fának, aztán elneveti magát. - Amúgy nem, az emberem mindig ott van, nem drámázik, lehet vele beszélgetni. A korunkbeliektől mit várhatnék? Megcsalást és azt, hogy rám unnak két hét után. Nézd csak meg Bazsit. Úgy cserélgeti a nőit, mint más a zokniját.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Röhög, tudja jól, hogy Bogi nem az a sértődős fajta, legalábbis veszi a poént, így nem kell aggódnia azon, hogy megsértette. A koncert remek volt, most már kicsit megpihenve sörözhetnek egy fa árnyékában és így egy kicsit jut idő beszélgetésre is, mert hogy mostanában azokból sem jutott bőven.
- Tudod mit? Igazad van, nincsenek itt, és mi meg egyszer élünk. Egészségedre! - koccintja poharát és aztán kortyol a sörből, kellemes és jól be van hűtve, így a legjobb. - Először megkérdezte, hogy együtt vagyok-e veled, utána meg azt, hogy nincs-e kedvem megnézni a sátrát - vigyorog, igen , valóban ajánlatot kapott. - Hát na, nem tehetek róla, nem tudom levakarni magamról a csajokt - menőzve mondja és nevet, csak szórakozik, annyian azért nem állnak sorban nála, csak alkalmanként kap egy-egy üzenetet, de mióta együtt van Nixel, azóta nem is reagál az ilyen keresésekre, vagy igyekszik őket gyorsan lezárni. - És mi bajod a franciákkal? - néz Bogira értetlenül, nem tudja, hogy mikor lett ennyire finnyás a leányzó. - Az énekessel? Gondolhattam volna, akkor ezért csápoltál a nyakamban annyira - nevetve rázza meg a fejét, tényleg csak az hiányozna, hogy odasétáljon hozzájuk az énekes, akkor aztán még Dominik magyarázkodhatna Kiliánnak, hogy miért is nem akadályozta meg a románcot. - Te bolond vagy - nevetve jegyzi meg, ez inkább most ilyen kedveskedő beszólás részéről, mint sem gonoszság. - Jó azért na, Bazsi egy külön létforma! Szerintem ne hasonlítsd őt. Meg oké, jó, Bálint is cserélgeti a nőit, bár szerintem most nagyon bejön neki az egyik eridonos csaj, szerintem már túl van Violán. Levi meg…hát…még mindig nem hiszem el - nevetve rázza a fejét. - Amúgy meg, velem el tudsz beszélgetni, és egyidősek vagyunk - jegyzi meg, ahogy oldalra fordítva a fejét Bogit nézi. - Nem hiszem, hogy megcsalnálak - teszi hozzá, miközben elgondolkodik. Sosem volt csaló fajta, még Zsolnát sem csalta meg, az más kérdés, hogy a lány folyton féltékeny volt rá. Szerencsére kiheverte őt elég gyorsan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Nem zavartatja magát, helyet foglal, mielőtt még lehetősége lenne Martinnak egyáltalán azzal kínálni, majd a téma közepébe vág minden köntörfalazás és felvezető nélkül.
- Nem arról - közli megrázva a fejét, bár tény, hogy nem gondolkodik rossz irányba a másik, valójában mégiscsak onnan indul az egész történet. Viszont a legkevésbé sincs kedve Ádámtól és Évától kezdeni a mesét, ez ugyanis csak felesleges bevezető lenne, amikre amúgy sincs ideje sem. Ujjait beletúrja a hajába, majd az egészet hátra is tűri, körbe hordozva tekintetét az irodában.
- Kényelmes kis iroda... ez nem biztos, hogy lenne, na de... a lényeg az, hogy ugye te is tudsz a Nemzeti Ereklyegyűjteményről, nem kell bemutatnom. Amikor idekerültem, még eléggé gyerekcipőben járó, frissen alapított háttérintézmény volt csak, gondolom, ez is megvan, nem is untatnálak vele különösebben. Azóta kinőtte magát, és most munkatársakat keresünk. Még elég sok ereklye akad, aminek nyoma veszett vagy éppen magántulajdonban van, ezeket kellene visszaszerezni meg levadászni... a kurátor szeretne egy egész csapatot erre, és gondoltam, hátha érdekel. Mondjuk, ha ragaszkodnál az irodához, van más nyitott pozi is éppen, de valamiért úgy gondolom, hogy inkább érdekelne téged is a kaland - magyarázza, mit is keres itt. Amint a végére ért a kis beszédének, kérdés helyett csak felfele tartott tenyérrel int a férfi felé, átadja a szót, ha éppen kérdése vagy kommentárja lenne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Hé, ha ketten vagyunk, együtt vagyunk. Ez a biztosíték rá, hogy egyikünket se akarják ellopni - még csúnyán is néz egy pillanatig, amiért Domi majdnem engedte magára erőszakolni a lányt a sátorral. Annyira nem is nézett ki jól, hogy érdemes legyen miatta meglépni. Ew. - Nagyképűűűű!
Valójában Dominik jó pasi, Bogi éveken át odáig volt érte. Nem hiába volt ebből konfliktusuk, ám erre nem szeretne gondolni. Elmúlt, megbeszélték, továbbléptek. Azt viszont továbbra sem hagyná, hogy random csajokkal kavargásszon.
- Hát naná, nem is azért, mert közel akartam lenni a fejedhez. Szerinted észrevett? Ah mit meg nem adnék érte - olvadozik tovább, mintha egyébként nem is lenne éppenséggel kapcsolatban. El is játssza, mennyire odáig van, a műsor pedig tetszik a barátnak, szóval teljesen megéri.
- Na ne mondd, ezzel a létformával élek egy fedél alatt - drámai sóhaj helye -, mondjuk nem hiszem, hogy Levi csaja sokáig megmaradna. Hát mit akar egy ilyen kis... Vágod. Fura az a lány, te egyáltalán tudod hogy jötte össze? Fúj nem is akarom hallani, miket beszéltek ti az öltözőben - szinte rémült arcot vág, csak mert belegondolt, mik folynak kviddics előtt és után ott.
- Az más, neked gyerekkorodtól fogva egy lány a legjobb barátod, jóra neveltelek. Szerintem a lelkiismereted nem bírná el a megcsalást. Túl aranyos vagy hozzá. - Domi arcához emeli a kezét és összecsípi a pofazacskóját. - Muti a programfüzetet, hova megyünk tovább?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Halk, de határozott köhintést hall a baljáról, mire ösztönösen behúzza a nyakát és a telefont maga mellé ejti a székén. A tekintetét a színpadra kapja, mintha semmi sem történt volna, és ugyan a szeme sarkából látja, hogy a nagyanyja szintén nem mozdul, érzi magán a rosszalló figyelmét.
Ő nem mondaná, hogy fél a nőtől. Mi több, kifejezetten kedveli, és az unokái közül biztos benne, hogy ő tölti vele a legtöbbet a szabadidejéből. Azonban sosem lenne bátorsága kivívni magának Madlen Krise neheztelését vagy ne adj' Merlin, haragját -- harmadik félként ezerszer és egyszer nézte már végig, milyen az, ha a nagyanyja bosszús, ő pedig világért sem szeretne a kereszttüzébe kerülni.
Stratégiailag másfél percet hagy magának mozdulatlanul. Üresen nézi a színpadon forgolódó mozgást, majd amikor végül úgy érzi, Madlen rosszallása alábbhagy, egy elfojtott "bocsánat"-ot követően áll fel és óvatosan kiiszkol a páholyból.
A páholyokat összekötő, padlószőnyeggel fedett folyosót visszafogott fali lámpák világítják meg. Ahogy kilép a nehéz bársonyfüggöny mögül még tesz pár lépést, mielőtt hátat fordítana és nekidőlne a falnak. Ezzel együtt veszi elő ismét a mobilját.
Ha-ha. -- ennyit küld el először, szigorúan ponttal a végén. Majd másodpercekkel később ezt kiegészíti a következő üzenettel: egyedül?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Percekre felejtem el a telefonom, ugyanis a kedvenc részem jön, a tekintetem pedig a színpadra szegeződik. Oldalra se kell néznem, hogy tudjam, Réka ugyanígy van, hisz nem egyszer énekeltük már el ezt a dalt, maradandó károsodást okozva ezzel a családoknak.
A lány bök meg, mikor megrezeg a mobil, én meg megrázom a fejem, mint aki visszatér a földre.
Ki jár egyedül színházba? Nagyszülők...
Küldöm el gyorsan, aztán meg is ütközöm, mikor szembe nézve látom, Damiannak hűlt helye. Felsóhajtok. Valószínűleg megunta. Ő megteheti, hogy előadás közben felpattan, és csak úgy elmegy? A nagyanyja ezt megengedi? Nekem a fejem vennék le a helyemről.
Nem telik el talán tíz perc, és le is gördül a függöny jelezve, hogy az első felvonásnak vége. Ülök még ott egy kicsit, csak míg a nagyszüleim is kimennek, hogy aztán kibeszéljék a többiekkel a látottakat, Réka is egyből hív valakit, én meg jobb híján, elindulok a büféhez, hogy valami innivalót szerezzek. Nincs kedvem a csevegéshez, és nem is tudnám annyira dícsérni a mostani darabot, mikor a tavalyi szereplők jobbak voltak. Az ilyet meg nem szeretik hallani. A nagyszüleim is megkérdezem, hogy kérnek-e valamit, aztán szépen be is állok a sorba, írok vissza közben a többi üzenetre is.
Gyorsan meguntad...
A nagyobb probléma az, hogy tényleg érzek egy cseppnyi csalódottságot, miközben elküldöm ezt a két szót.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Na igen, ezért is kamuztam azt annak a csajnak - mondja nevetve, mert csak így sikerült a sátorba csábítót leszerelnie. A nagyképű jelzőn csak felnevet, valójában nem az, inkább most csak Bogi előtt henceg. - Bogi! Te is kapcsolatban vagy! - ezúttal ő szól rá az olvadozó lányra, aztán nevetve rázza meg a fejét, végülis, belefér, hisz egy ilyen nagy sztár elérhetetlen, ezt mindketten tudják, álmodozni meg miért is ne álmodozzon róla a lány pár órán át. Legfeljebb majd hazamegy, és megkéri Kiliánt, hogy öltözzön be Dannek és szerepjátékozhatnak. - Kis kocka? - kérdez vissza nevetve.
- Fogalmam sincs róla. A minap mondjuk rágtam a fülét, hogy mi van, mert arról beszéltünk hogy…- de itt Bogi kijelenti, hogy nem is akar hallani az öltözős témákról, Dominak meg beugrik, hogy igen, éppen olyan témát érintett Leventével, ami nem feltétlen a húgára tartozna. - Hát de figyelj, amúgy nem annyira gáz csaj, kicsit kikupálva még el is menne Levi mellett - neveti el magát, de igazából most gonoszak, végülis ha Leventének tetszik, akkor az már teljesen mindegy, hogy ők mit gondolnak róla.
- Micsoda? Te neveltél jóra? - kérdezi nevetve. - Nem is tudom Bogi, annyira aranyos azért nem vagyok - jegyzi meg, persze valóban nem tudná elképzelni, hogy megcsaljon bárkit is, de mivel még sosem sodort elé az élet olyan helyzetet, így fogalma sincs, hogy mi történne, ha.  - Itt van - mondja artikulálatlanul az összeszorított pofazacskóknak hála és nyújtja is a füzetet, melyen ezúttal a nagyszínpad van bekarikázva, rajta az est fő fellépőjével, közben feltápászkodik a földről és kezét nyújtja Boginak.
- Kérsz még egy sört? - belefér, ha már buliznak, így még tud venni két pohárral, mielőtt nekiindulnának a nagyszínpadnak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Sebastian Jared Selwyn

Ma kissé előbb érkeztem, mint ahogy a műszakom kezdődött volna - az az aeromágus gyógyító, aki az én szívritumszavarom kezelte, a városban tartózkodik ugyanis, s egy másik pácienst látott ma el. A kezelést végignézhettem, s már ez is nagy segítséget jelenthet, ha egyszer ebbe az irányba mozdulnék majd tovább a karrieremben.
Így tehát a második emeleti rendelőből kilépve még búcsút intek a távoli országból érkezett kollégának, majd a lift felé indulok, hogy még leugorhassak a büfébe a műszakkezdés előtt. Gondolatban már a szendvicsek és a tejeskávé körül járok, ám a reflexeim jeleznek, mielőtt az agyam felfoghatná: megállok. Ahogy fókuszt nyerek, meg is látom a megtorpanásom okát, aki nem más, mint Sebastian Selwyn.
- Sebby? Szia - köszönök neki meglepetten, hogy itt találom. Tekintetemet az ajtó felé fordítom, melyre a szőke meredten bámul. - Minden rendben, jól vagy?
Tulajdonképpen inkább ösztönös ez, hiszen egyébként nem faggatnám; s az, hogy nem a sürgősségin várakozik, már megnyugtató valamelyest. Az ajtón lévő felirat jól olvashatóan hirdeti az egyik látásból ismert gyógyítókolléga nevét és szakterületét. Bár kifejezetten jóban nem vagyunk, ezen a helyen majdnem mindenki ismer mindenkit, hiszen van, hogy betegeket küldünk egymáshoz...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Ne! - morran rá, mielőtt Domi folytatná. Ha valamire, akkor arra tényleg nem kíváncsi, a testvérei miket beszélnek a lányokról. - Nem azt mondtam, hogy csúnya, hanem hogy flúgos - javítja ki, tévedés ne essen. Bogi nem Lili kinézetét vagy öltözködését bírálja, szíve joga hozzá, hogy neveletlen hercegnőnek öltözzön. Sokkal inkább összeegyeztethetetlennek tartja az ő bátyját ezzel a virágszállal.
- Hát nem is az ikreim - horkanással jelzi, még a feltételezést is sértőnek találja. Tessék csak megnézni a fiúkat, akik lányokkal barátkoztak és a fiúkat, akik fiúkkal. Na ugye.
A drámázást félretéve lassan a sör is elfogy, na meg kezdődnek a koncertek. Nem ücsörögni jöttek, szóval Bogi magához veszi a programfüzetet és böngészni kezdi.
- Aha, jöhet. - Nyögi, miközben feltápászkodik. A derekán meghúzza pulóverét, amit rákötött, majd beállnak a sorba újra. Így a következő adag itallal és be nem álló szájjal sorolnak be a nagyszínpad felé tartó tömegbe, hogy újra elvesszenek a szórakozásban.