37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bogolyfalva - összes hozzászólása (22828 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 750 ... 758 759 [760] 761 » Le
Egervári Zalán
INAKTÍV


Princess
RPG hsz: 141
Összes hsz: 261
Írta: 2021. március 14. 22:11 Ugrás a poszthoz

Prücsök


Rögtön látta, hogy ha mással nem, ezzel már megfogta a fiatal lány figyelmét. Mi sem jobb, mint játszva tanulni, nem igaz?
- Hát persze, hogy van - nevetett Zalán megválaszolva az első kérdést a sok közül. Kezével módszeresen végigtörölte az addigi rajzolását, és helyére egy új került, melyen máshogy álltak a csillagok. - Ez az őszi égbolt. Itt az Andromeda csillagképben benne van Cet egy borzasztó tengeri szörnyeteg, és Perszeusz is, aki hatalmas erejével mindig legyőzi a förtelmes lényt, hogy elnyerje kedvese, Andromeda szívét - mesélte Zalán, és közben a csillagképekből folyamatosan kiugráltak a szereplők, ahogy mesélt róluk.
- Itt jönnek a halandók a képbe, Prücsök - emelte meg a szemöldökét a férfi. - A protegonista és az antagonista nem figyelheti folyamatosan egymást. Ha Erisz leküldi egyik hívét közénk, az a dolgunk, hogy jelentsük ezt a harcosainknak. Ezért kell megtanulnunk a csillagképeket - fejezte be a mesét.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Egervári Léda
KARANTÉN


Egérke
RPG hsz: 65
Összes hsz: 329
Írta: 2021. március 14. 22:28 Ugrás a poszthoz

Zaza
Bogolyfalvi Panzió // viszgaidőszak péntekén

Léda szíve hevesen dobogott, ahogyan a szerelmi történetet hallotta. Figyelte, ahogyan a hős megküzd a szörnyeteggel, életét kockáztatja azért, hogy élete szerelmét magáénak tudja. Léda pedig egyszerűen imádta ezt a történetet.
Felkapta a fejét, ahogyan Zalán megszólította. Most jön az ő feladatuk, tehát nagyon kell figyelnie. Protagonista és antagonista. Nemrég tanulta ezeket is, és fejben folyton keverte őket, úgyhogy szépen végig kellett mennie a szavak jelentésén fejben. Pro... - ő lesz a jófiú.
- Kiknek kell jelenteni? Kik harcolnak értünk? Ti? Aurorok? Zalán, te már harcoltál óriás skorpióval? Vagy láttad már Erisz állatát?
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Egervári Zalán
INAKTÍV


Princess
RPG hsz: 141
Összes hsz: 261
Írta: 2021. március 14. 22:38 Ugrás a poszthoz

Prücsök


Ha őszintén meg akarta vallani, Zalán nem ide akart az elején kilyukadni. Csak szimplán meg akarta hozni a lány kedvét a csillagok tanulmányozásához. De most, hogy így rá kérdezett, talán ezt a leckét is hozzácsaphatta.
- Ahogy mondod. Mi védjük az embereket Erisz cselszövéseivel szemben. De tudod az évszázadok alatt az istennő is rengeteget fejlesztett a taktikáján, ahogy a hívei is. Sokszor álcázzák magukat, és emberalakban jelennek meg köztünk - magyarázta. - Ha tudnád, hány alakban láttam már őket megjelenni, nem is hinnéd el - nyomott egy puszit a lány homlokára.
- Na most már van értelme a Csillagtannak? - kérdezte szeretetteljesen.
Utoljára módosította:Egervári Zalán, 2021. március 14. 22:39
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Egervári Léda
KARANTÉN


Egérke
RPG hsz: 65
Összes hsz: 329
Írta: 2021. március 14. 22:45 Ugrás a poszthoz

Zaza
Bogolyfalvi Panzió // viszgaidőszak péntekén

El tudta képzelni, hogy anno a görögöknél azért máshogy nézett ki ez a dolog. Talán az emberek nem is lepődtek meg egy hatalmas óriásgyíkon, vagy egy vízi szörnyön a tengerben. A mai emberek és muglik azonban biztosan nem hinnék el, meg nem is okozhat problémát nekik legyőzni. Ám ha a káosz a lényeg, akkor az emberek épp elég nagy káoszt tudnak kreálni.
- Jó, hát így már mindjárt más. De ezt igazán elmondhatta volna a tanárunk is. - Maga elé húzta a könyvet, hogy újból elmélyedjen benne és Erisz csavaros cselszövéseivel. - Köszi, Zaza - nyomott egy puszit a bátyja arcára, majd elmélyedt a csillagok közt élő hősök és szörnyek közt.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Catherine Hope Brightmore
INAKTÍV


Cicus =^.^=
RPG hsz: 434
Összes hsz: 1245
Írta: 2021. március 15. 07:22 Ugrás a poszthoz

Anabella


A kijelentésre, mely szerint a gyermektársa gyerekszoba nélkül nőtt fel, el kell rejtenem a tenyerembe a kitörni készülő nevetésemet, így olyan vagyok, mint aki éppen tüsszentett. Ezek a gyerekek félelmetesek, hogy milyen szövegeket tudnak lenyomni. Mindazonáltal első kézből tudom, hogy Helgának van gyerekszobája, sőt, nem csak egy, de két gyerekszobája is van. Idővel a szülei a nagyobbik szobába kívánták átköltöztetni, de ezt megtudva, már öt évesen két szobát birtokolt. Nem akarok izé lenni, de az apám vagyoni hátteréből kiindulva, én és a tizenhat testvérem mind kapattunk volna két-három szobát fejenként, de ha ezt kijelentjük, egészen biztosan nagyon kinevet minket. Gyerekként nálunk a közel azonos korú és megegyező nemű gyerekek egy szobában aludtak, legalábbis, amikor mind apánál voltunk, és csak akkor, ha valaki elkezdte iskolai tanulmányait, vagy betöltötte a tizennegyedik életévét, akkor kaphatott saját szobát. Akkor is csak egyet, azt, amelyikbe ma páran már férjeinkkel és feleségeinkkel térünk haza, a Payne birtokra. A mai gyerekek sok olyan dolgot megtehetnek, ami régen nem volt azért jellemző.
- Az ilyen viselkedés a családi háttér miatt van. Lehet, hogy otthon nem engednek neki semmit, mondjuk nagyon szigorúan nevelik, és csak itt van lehetősége a kibontakozásra. Ez nem a helyes viselkedés, de az elnyomott emberek így szoktak viselkedni.
Nem feltétlenül tapasztalat, ez iskolában tanult kijelentés, melyet több tankönyv is igazol, éppen ezért merem én magam is feltételezni, hogy Helga esetében ez a helyzet.
- Félni? Oh, nem. Olyan sok testvérem van, hogy sosem éreztem félelmet, ellenben kiválóan meg tudok küzdeni minden gyerektípussal.
Mert azért mi eléggé eltérő személyiségek vagyunk, van, aki apára hasonlít, más az anyáktól vett át mintát, és mivel az apáukámnak hat felesége is volt már, így nem csoda, hogy nem nagyon hasonlítunk egymásra. Rápillantok a lányra, akit nem szép módon éppen kibeszélünk, és duzzogó arcába mosolygok, méghozzá olyan negédesen, hogy az látszik rajta, ahogy egy pillanatra teljesen összezavarja, majd visszafordulok Anabella felé, és figyelem a további események elmesélését.
- Nem hiszem, hogy lenne annyira bátor, hogy egy felnőtt előtt piszkálódjon. Viszont ezt a tigrist meg kellene találnunk, hogy szegény Florinának visszaadhassuk, mert nagyon szomorú, de nem akarta elmondani, hogy miért. Gondolom fél attól, hogy mi történik, ha kitudódik, és abból, amit meséltél, hogy veled mit tett, arra következtetek, hogy Flori nem kockáztatna. Szerinted merre lehet a plüss?
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Helvey Belián Balázs
Tanár, Mestertanonc Tanár, Végzett Hallgató, Szavazásfelelős, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


grey wind | disney princess
RPG hsz: 997
Összes hsz: 4919
Írta: 2021. március 15. 10:15 Ugrás a poszthoz

állatkereskedésben, kísérőként, tanárként.


Lehet nagy fába vágta azt a fejszét, hogy megmagyarázza ezt a dolgot, mert pontosan nem annyira lehet, mint ahogy az fejében szerepel és ahogy ismeri. Mindegy már, hiszen elkezdte, más nem, majd ha okosabb lesz, korrigálja magát.
- Csak akkor, ha mérgesek egymásra. Amúgy nem, olyankor nem is tartja annak, de mérgesen előfordul, hogy olyat mondunk és csinálunk, amit nem kellene – ez azonban biztos, hogy pontos ismeret, mert talán már ő is bánta meg, amikor valaki felidegesítette és olyat mondott, nem kell itt feltétlen valami iszonyat rondaságra gondolni, gyerekként sok minden lehet csúnya és bánják meg egy kicsivel később. A gyerek egy mini felnőtt, ámbár sok mindenben eltérve gondolkodnak, nem kell őket annyira lekicsinylően se kezelni, azzal többet árt, mintha tényleg sületlenségeket beszélne végig. Biccent végül egyet mosolyogva a köszönetre, hogy semmit se kell köszönni, bőven kényelmesebb ez mind a kettejüknek, amikor még amúgy is szoknia kell a tényt, hogy ilyesmit hall.
- Igen, szerintem kezdésnek nagyon is jó. Bár nem tudom, hogy hogyan kell tartani, abban majd inkább az eladó segítsége kell – nem volt nagyon ilyen lény a közelébe sem, nemhogy nála, és persze nem is abban a közegben nőtt fel, tudja, mit eszik egy tyúk, kacsa, egy malac, az apróságok amik a ketrecben élnek, de a mágikus lényekkel nemigen tudna mit kezdeni elsőre. Nem is kell, mert létszámstop van a házban, nemigen fog hazavinni semmit sem.
- Szerintem nehezen, biztos ha sokat foglalkoznak vele, kézhez szoknak, de nem olyan, mint egy kutya, aki trükközni fog. Megvan annak is a maga szépsége, de a játék? Hmm, hát nem hiszem – elvégre ő sem tudott, csak nézte, ahogy kerekezett, evett vagy épp valami mást csinált, így aztán, nem mondja azt, hogy igen, mert hülyeség lenne. Megállva kicsit, elnézelődik a terráriumok között, majd lepillant rá, a kérdést hallva hümmög párat.
- Hát, nagyon szőrös – nevet fel, majd a zsebébe túr és keresgél. Előszedve a telefonját, egy kis keresgélés után keres ki egy képet a macskáról és tartja a lányka elé. – Ilyen a cicám, úgy kaptam, nem tudom, milyen fajta vagy épp valami mix. De nagyon puha, az biztos – teszi el végül a mobilt és egyenesedik fel. – A kistestű kutyák… hát gyorsan futnak, ha kell. Amúgy a nagyon picik általában agresszívebbek, deee rengeteg az energia, azokkal aztán főleg lehet játszani, meg értenék a dolgokat. A macskák sokszor csak heverésznek, szóval, ha tényleg játszani, trükköket tanítani lenne kedved, akkor a kutyát javaslom – az biztos, hogy azzal le lenne foglalva az idő, mert sokat kell velük is foglalkozni, ha elérni szeretne valamit. De egy háziállat, legyen az bármi, mindig jó.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bánki Zorka
INAKTÍV



RPG hsz: 143
Összes hsz: 734
Írta: 2021. március 15. 12:49 Ugrás a poszthoz

Farkasházy
Így ni.

Valóban ez a hír járja. Az régi szokásokhoz görcsösen ragaszkodó családok, sokat képese kicsengetni azért, hogy eladósorban lévő gyermekükről a lehető legtökéletesebb kép készüljön. Zorka mégsem állt be ebbe a dologba, mert ő szeret szabad lenni, nem pedig a hagyományokhoz kötött művész.
– De, ha valakit nem a pénz motivál, hanem a művészet szeretete és az egyediség, akkor ő nem véletlenül nem áll be holmi portrékat pingálni – ez pedig mindenféle cinizmus nélkül mondja, tényként.
– Na igen. Nem lennék férfi ezen a helyen az biztos – nem lehet ezzel vitatkozni. Manapság annyira elszaporodtak errefelé a tökéletes hím egyedek, hogy a nőknek lassan el kellene gondolkozni azon, hogy nem-e egy illúzió világba kerültek be. – De azért megsúgom, miattad i bőven lehetne valakinek komplexusa – és tényleg halkabbra is veszi a hangját, hogy véletlenül se hallja meg senki, hogy ő ilyesmit mondott bárkinek. Nem, mintha nem vállalná fel mindig a véleményét, talán néha még túlságosan harsány is, de nem ismeri ezt az embert, így nem tudja, hogy örül-e ő egyáltalán ilyesmi bók féleségnek.
– Hát, ha én tartom az parádés lesz - neveti el magát, hogy ezzel ellensúlyozza a zavarát. – Nem tudom igazából a hivatalos nevét, eléggé új a dolog – mert más a mugliknál és más itt. Meg azt is tegyük hozzá , hogy a mugli világban évente más a neve, nehogy véletlen az ember megjegyezze mit is tanít pontosan.
– Ez tök jó dolog - elismerően hümment egyet. Valahogy úgy tudta eddig elképzelni, hogy ezeket az alapanyagokat nem önként gyűjtik be a tanárok, hanem keresnek rá valakit avagy megveszik. De úgy tűnik, hogy van még mit csiszolnia a tudásán.
- Most eléggé rosszul fog hangzani, de számomra a tanmenet az egy halom papír, amit le kellett adni és kész.. Rajtam kívül senki sem látja igazából, szóval gyakorta térek el tőle – vagy hát nem olyan gyakran, hiszen még nem igen volt ilyenben része, de majd igyekszik nem meghazudtolni önmagát. - Jó ötleteid vannak – eszébe jutott már, hogy majd ősszel levelet préselnek, meg állatokat ragasztanak és ilyenek, de hogy a virágokkal rajzolni.. Na az nem, pedig aztán művész vagy mi fene lenne.

Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Helvey Belián Balázs
Tanár, Mestertanonc Tanár, Végzett Hallgató, Szavazásfelelős, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


grey wind | disney princess
RPG hsz: 997
Összes hsz: 4919
Írta: 2021. március 15. 14:08 Ugrás a poszthoz

üresen telnek a pillanatok


az én szám is mocskos

Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Jason Henry Payne
INAKTÍV


grizzlyme
RPG hsz: 129
Összes hsz: 232
Február 25.
Írta: 2021. március 17. 10:38
Ugrás a poszthoz



Tücsök csak holnaputánra vár, mondjuk én is csak holnaputánra vártam magam, de úgy alakult, hogy a gyakorlatvezető idejekorán lefújta az erdélyi akciót, és felesleges magyarázkodás nélkül szélnek eresztette az egész népet.
- Ühm-nyühm-nyühm - halk piszmogással harapdálom a számat, míg közelebb hajolok az órám karcos lapjához, és sártól feketéllő körömmel megkocogtatva azt próbálok rájönni, vajon időben érkeztem-e, vagy Tücsök már rég otthon itatja az egereket, mert úúúgy hiányzik neki kedvenc bátyuskája.
Aztán, mintegy merlini sugallatra felemelem a fejem, és az előkészítő bejáratánál megpillantok egy arcot. Tekintetem rajta ragad, fel sem tűnik, hogy egyszerre megfeledkezem magamról, és kezemet leengedve, a távolból kezdem figyelni őt. Ismerem.
Láttam már korábban, zsigeri szinten tudom, de hiába hunyorgok erősen, hiába keresem nevét emlékeimben, az nem ugrik be. Lelkiszemeim előtt azonban feldereng a kép, ahogy rám mosolyog, érezni vélem, ahogy végigsimít a karomon, majd arcát egy másik srác felé fordítja. Még visszapillant ugyan, de...
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
dr. Hollóvölgyi Zsófia
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos


Pötty :)
RPG hsz: 335
Összes hsz: 391
Írta: 2021. március 17. 10:47 Ugrás a poszthoz

Mr. Payne
Kinézetem

Muszáj beszélnem Hegével. Tudom, hogy ez a dolog nem várhat tovább, mert szépen lassan elemészt, és fun fact, most nem arról beszélek, hogy érzelmeim nem várt módosulása következtében azt a bizonyos sz betűs dolgot érzem iránta. Szerelem. Szenvedély. Szenvedés. Bekaphatja az összes sz betűs szó jelenleg. Nem szeretem, ha nem én irányítok, márpedig újabb fan fact, nem én irányítok. Sem a lelkem, sem a testem, sem az agyam nem tudom úgy irányítani, ahogy én szeretném, és ez szörnyen frusztrál.
A másik, engem sokkal jobban érintő dologról kell vele beszélnem. A pyromágiáról. Tehát határozottan nem egy sz betűs, de ugyanúgy ki vagyok miatta akadva. Remek, igazán remek Zsófia. Egy ember miatt elaludt, egy meg előhozta. Mennyire utálom én, hogy ez a két férfi ekkora hatással van rám! Ráadásul emiatt állandóan morcos is vagyok, és hát az van, hogy a gyerekek megérzik, ha a szüleik nem éppen vannak zenben, és az én gyerekem, túl azon, hogy a zsarolási képességeivel egy nap még miniszter is lesz, nagyon érzelmes kiskölyök. NEm akarom, hogy rossz legyen neki, hiszen éppen azért van nálam, hogy az élete csodálatos és cukormérgezésben gazdagon telő legyen.
Szusszanva kanyarodok be az előkészítő felé, és akkor, amikor már egészen közel érek hozzá, jön az érzés. A bizsergető, amit érezni szoktam, ha magamfajtával van dolgom. Kizárt. És mégis. Nem ismerem ezt a férfit. Nem hiszem, hogy a lányom osztályába jár a gyereke. De... finoman végigpillantok rajta, de amennyire az én jelem nem látható, talán az övé sem. Remek.
- Elnézést, meg tudná mondani, hogy mennyi az idő?
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Jason Henry Payne
INAKTÍV


grizzlyme
RPG hsz: 129
Összes hsz: 232
Február 25.
Írta: 2021. március 17. 10:51
Ugrás a poszthoz



Tekintetem rendületlenül követi őt; baljával egy kislány után nyúl, jobbjával közben beletúr egy kissrác szőke hajába. Habár nemcsak nézem, de látom is őt, mozdulataiban mégis felsejlik a kávézó félhomálya, hallom a pult mögött álló fiatalok vidám csevegését, kiértem az elhangzó angol szavakat, és az emlékben végül megérzem Amerikát.
Emlékszem rá, tisztán látom a tekintetét, ahogy rám néz, és akaratom ellenére is megborzong a testem - mintha csak most nézne rám, és nem egy tíz évvel ezelőtti emlékben tenné.
A közvetlen közelemben felcsendülő hang ránt vissza a valóságba; az emlékképek, mintha rajtakapták volna őket, azonnal szétrebbennek, és én erősen doboló szívvel, homlokráncolva fordulok az anyuka felé.
- Hááát... - szólalok meg nevetősen, és a karomat közénk emelve mutatom neki a márkás, ámbár csúnyán karcos órát. Hajrá, anyuka! - Négy lesz? Attól függ, te hányra jöttél.
Kiszélesedő mosollyal fordítom arcomat felé, de nem vagyok benne biztos, hogy viszonozni fogja a gesztust. Az első pillanattól kezdve furcsán zavartnak érzem, mintha... nem is tudom, mintha komolyan küszködne valamivel. Pedig a külcsín rendben van, ezt még a vak is láthatja, mégis... valami nem stimmel vele.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
dr. Hollóvölgyi Zsófia
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos


Pötty :)
RPG hsz: 335
Összes hsz: 391
Írta: 2021. március 17. 11:44 Ugrás a poszthoz

Mr. Payne


Megszólítom, mert, miért is ne tenném. Nem igazán vagyok olyan, aki ne tenné ezt meg, kivéve, ha Hegéről van szó, és arról, hogy mi a csuda történt velem. Minden más teljesen rendben van. Ezért is tudok olyan sok mindent, hiszen jobbra-balra szervezkedek, építem a magam kis birodalmát, szerzem meg az információimat. Muszáj mindenről tudnom, ami itt történik, hiszen csakis így védhetem a polgármestert. Szép húzás volt a nejét hadba küldeni a maffia ellen, mert rajta keresztül sokkal többet megtudhatok én is. Ő eleve túl jó ahhoz, hogy bármi mást feltételezzen, engem viszont már nem szeretnek a nénik, így - nagyon helyesen - a fejesebbek távolságot tartanak tőlem. Persze Erzsike és Bözsi így is van, hogy elmond ezt-azt, de Jolánig nem jutok már el.  
- Négyre, ha a lányom nem követett el semmilyen bűntettet ma, négy tízre, ha csak édességért zsarolt, és ötre, ha verekedésbe keveredett. Ez utóbbi esetén igénybe venném a szolgáltatásaidat, és beállnék mögéd.
Szülők egymás között. Mind a ketten tudjuk, hogy milyen az, amikor a gyerekünk miatt raportra vagyunk hívva. És én rendszeresen ott találom magam, köszönjük Erika.
- Fiú vagy lány? Akiért jöttél.
Nem is tudom, hogy miért egészítem ki magam, hiszen láthatóan nem kedvtelésből áll itt és várakozik, sőt, mintha az előbb látta volna őt, csak megzavartam. De ő is megzavart az érzéssel. Lopva pillantok végig rajta, de nem látom a jelet. Lennie kell, de... merre?
- Um, van tüzed?
~ Hülye, és mégis mit akarsz meggyújtani? ~
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Jason Henry Payne
INAKTÍV


grizzlyme
RPG hsz: 129
Összes hsz: 232
Február 25.
Írta: 2021. március 17. 11:49
Ugrás a poszthoz



Mellkasom előtt összefont karjaim fölött, megrázkódó vállakkal nevetek fel az anyuka kissé ugyan pikírt, mégis eltagadhatatlanul jófej válasza hallatán, majd jobb szemöldökömet felvonva, pimaszul sandítok le rá.
- Nem lehet, hogy ugyanazért a kölyökért jöttünk? - jegyzem meg költőin, és bár a magyarázatot inkább elhagyom, magamban igencsak jót derülök rajta, hogy az iménti leírás tökéletesen ráillik Tücsökre is. Édességért eszközölt zsarolás, verekedés... ismerős páros, egyedül az hibádzik, hogy ő a pulpitus másik oldalán rosszalkodik. Jaj, Tücsök, Tücsök...
- Lány - mondom némileg megkésve, miután égnek emelt tekintettel, a fejemet ide-oda billegtetve elgondolkodok Catherine - amúgy megkérdőjelezhetetlen - nemi identitásán, illetőleg azon, hogy férjes asszonyként - férjnél van még egyáltalán? - mennyire fér bele a lány kategóriába.
Pillantásom időközben észrevétlen is visszatalál az előkészítő bejáratához, de már nem leli akit keres. Se ő, se az őt körberajongó gyermeksereg. Pislogok egyet, kettőt, hátha a következőre ott lesz, de hiába, nincsenek többé. Alig hallható sóhajjal fordulok vissza az anyuka felé, és derűs arccal nézek végig rajta.
- Miért is nem használod a sajátod? - kérdezem egyszerűen, tekintetemet az övébe fúrva. Adhatnék, merthogy éppenséggel akad, csak hát az van, hogy azt is pont tudom, hiszen érzem, hogy a csinatos kis ruhája alatt az ő testét is áthatja a lángolni vágyó nyers erő.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
dr. Hollóvölgyi Zsófia
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos


Pötty :)
RPG hsz: 335
Összes hsz: 391
Írta: 2021. március 17. 12:22 Ugrás a poszthoz

Mr. Payne


- Nos, az szülne némi pletykát, úgy vélem.
Nem mintha az, hogy itt álldogálunk, és beszélgetünk, ne szülne. Mert fog, rengeteget. Édes Merlin, egyáltalán nem várom, hogy az Edictumban ott virítson lángoló kapcsolatunk. Valahogy mindig olyan érzékletes címeket találnak, ha valakit kellemetlen helyzetbe kell hozni. Csak remélni merem, hogy jön egy nem várt ikerterhesség vagy megbotránkoztató házasság, ami felülírja azt, hogy rólunk kellene pletykálni. Elég volt nekem, hogy csak mert Edmunddal beszéltem, máris a háreme egyik neve lettem. Bosszant, pedig tudom, hogy se neki nincs háreme, se, hogy én oda lennék sorolható. Nem tenné ezt a barátja... hát legjobb barátjával, aki nem hivatalosan bele van esve.
Halvány mosollyal pillantok fel rá - vegyük jegyzőkönyvbe, ahogy magassarkúban is alig vagyok 169 centi -, és, amikor visszakérdez, muszáj elnevetnem magam. Mostanában olyan keveset nevetek, de ez kifejezetten jól esik, néha szeretek egészen emberszerűnek tűnni, vagyis, nyilván jobb lenne, ha többször lennék az.
- Mert szörnyen béna és kezdő vagyok. Egyelőre minden elemista közelében úgy érzem magam, mint egy gerjedő kanos tizenéves, aki, ha melleket lát elveszti az eszét.
A bőröm, minden újdonságtól mentesen, szeplőim alatt elrózsaszínesedik, még úgy is, hogy normális réteg alapozó fedi. Úgy tűnik egy márka se fed rendesen pyromágia ellen. Csodás. Mondjuk annak örülhetek, hogy a hajam nem lángol úgy, mint Hádészé. Ó igen, mostanában elég nagy fangörccsel vagyunk Herkules iránt, szóval olyan harminckilenc és félszer láttuk. Egyszer bealudtunk, de mivel nem tudtuk meghatározni, hogy hol, újrakezdtük.
- Ne haragudj, nem kikezdeni akarok veled, mielőtt a barátnőd és/vagy feleséged meggyilkolna.

Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Jason Henry Payne
INAKTÍV


grizzlyme
RPG hsz: 129
Összes hsz: 232
Február 25.
Írta: 2021. március 17. 12:29
Ugrás a poszthoz



Horkantva nevetek fel, és azt hiszem, ha most nem mondanék semmit és így, ennyiben állna meg a válaszom, az anyuka akkor is tökéletesen tisztában lenne a véleményemmel. Már ami a falut és a pletykákat érinti. Csak hát kifejezetten erős a gyanúm, hogy ma nem fog ennyiben megállni.
- Mühmhm - morgom az orrom alatt kezdésnek, aztán két ujjammal csavargatni kezdem a szakállam. - Rendesen sajnálom a faluban élő nőket. Veletek sokkal kegyetlenebbek a Pletykanénik. Velünk valahogy elnézőbbek, meg hát... engem csípnek is. Minden találkozásnál elmondom nekik, hogy ők a kedvenc hazai sárkányfajtám, aztán megy a kacagva legyintgetés meg a zavart pironkodás.
Megvonom a vállam, igazából nem érdekel, mit mondanak - rólam egyébként sem tudnak sokat. Mit? Hogy heteket töltök Erdélyben, és mikor országhatáron belül tartózkodok, akkor is Pécsen vagyok az egyetemistákkal? Nővel engem nem látni. Még a saját húgom se, nemhogy ők.
- Dehogy vagy béna - felelem nevetősen. - De kedvelem a hasonlataidat, nagyon találóak. Mondjuk, ha már itt tartunk, jobb ha tudod, nem mindenki növi ki az eszétveszítiamikormelletlát példát.
Öhm, hát igen, most így hirtelenjében nem igazán tudom, hogy ezzel pontosan mire akartam célozni, vagy hogy hova akartam kilyukadni, így saját magamon megütközve, kissé zavart hunyorgással fordulok a többi várakozó szülő felé, és az alsóajkamat beharapva próbálom visszafogni a kitörni kívánkozó röhögést. Merlinem! Ez nem épp úgy hangzott, ahogy... ahogy gondoltam? Szent ég.
- Oké, mondd, hogy ezt most elengedhetjük... - érkezik a félhangos javaslat az előbbi szörnyen béna kijelentésem okozta kínos helyzet megoldásaként, miközben a magányosan lengedező hintát bámulom, és egyre több ránc karistolja a homlokom. Végül egy árnyalattal színesebb arccal visszafordulok hozzá. - Bííííp - utánzom a kvízjátékokból jól ismert Nem talált! hangot, és kedélyesen folytatom. - Ma inkább ne vegyél lottót. Viszont, minden kikezdés nélkül, szívesen segítek az elemeddel. Persze, csak ha nem vár rám a férjed által levezényelt kínhalál. Azt lehet kihagynám.  
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
dr. Hollóvölgyi Zsófia
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos


Pötty :)
RPG hsz: 335
Összes hsz: 391
Írta: 2021. március 17. 12:37 Ugrás a poszthoz

Mr. Payne


- Istenem, még nekem is kedvem támadt erre kuncorászva legyinteni.
Elfordulva pillogok párat, mert valljuk be, még ha kicsit sértő is, rendesen édes valamilyen formában ez a kijelentés. Nekem pedig igen kevés a romantikus interakció az életemben, így a mímelt is jól esik. Nagyon is, ez is valami olyan, amibe az ember egészen belefeledkezik magányos óráiban, elképzeli, hogy milyen jó is volt, és képes napokig kuncogni azon, hogy ilyen elhangzott neki címezve. Ezért jó nőnek lenni, napok, hetek, sőt olykor évek múltán is képesek vagyunk örülni. És ez, csodálatos.
- Szóval sárkányokkal foglalkozol. Akkor biztos nagyon fog örülni a lányka, hogy viszontláthat.
Pedig, ha tudnám ugye, de nem tudom. Lelki szemeim előtt, egy borzas hajú kislány él, aki hamarosan felbukkan, és nevetve szalad az apukájához. A lányok azt mondják az apjukra, míg a fiúk az anyjukra hasonlítanak. Úgy tűnik, nálunk megdőlt ez az elmélet, mert én teljesen úgy nézek ki, mint az édesanyám. Jobb is ez így mindenkinek, nehéz lett volna, ha a vonásaimban fel-felidéződik Richárd.
- A nők se szokták kinőni a dejóseggedvan korszakukat, csak ceruzaszoknyára és  törpesarokra cserélik a bőrcuccokat és a tűsarkút.
Vonom meg a vállam vigyorogva, szusszanva nézve a bejáratot. Mindjárt négy. Vajon felbukkan-e a szőke nőszemély, vagy esetleg készülhetek egy komolyabb elbeszélgetésre? Semmi kedvem ehhez, habár az előbb kaptam egy nagy adag boldogságlöketet.
- Normális párkapcsolatom se volt soha életemben, nem, hogy valaki a férjem akarjon lenni.
Felelem nevetve, de aztán végiggondolva, hogy a lányomat várom itt, ez elég rosszul hangzik. Nem tudom miért, de úgy érzem, meg kell magyaráznom.
- Umm... örökbefogadtam, nem megestem. Viszont, azt hiszem, a segítségnek örülnék. Melyik utcában laksz?
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Jason Henry Payne
INAKTÍV


grizzlyme
RPG hsz: 129
Összes hsz: 232
Február 25.
Írta: 2021. március 17. 12:42
Ugrás a poszthoz



Ó, igen. A családom körében - Jeannie után - Tücsökkel a legszorosabb a kapcsolatom, aki minden egyes találkozásunkkor úgy örül nekem, mintha akkor látna életében először vagy éppen utoljára.
- Asszem az ajándék teszi - jegyzem meg összeszaladó szemöldökökkel, tűnődő pillantással fordulva hozzá. - Ha én szerencsésen hazaérkezek, nagy az esély, hogy az ajándék is. Hé! És ez csak most jut eszembe?! Nemár! Kiábrándító felismerés.
Mímelt duzzogással csóválom meg a fejem, de csakhamar vigyorognom kell, hiszen ezúttal napos mennydörgőürüléket csempésztem át a határon - mélytisztító arcmaszknak álcázva. Zseni.
- Úgyhogy jahm, exterminátorként dolgozok, szabadidőmben meg az egyetemen tömöm sárkányosdival a hallgatóság fejét. Te pediiig... - nézek végig újra a megjelenésén, hátha kitalálom, mit takarhat ez az elegáncsos csicsamicsa, amiben kizárt, hogy úgy tényleg jól érezze magát. - Fogadni merek, hogy a polgármester titkárnője vagy.
És ezzel nem azt akarom mondani, hogy hülye, inkább, hogy túlöltözött ehhez a peremvidéki, rozzant kis faluhoz. Főleg így, éppen mellettem álldogálva.
- Hah! Na nézz oda... - vigyorodom el szélesen, és én is az előkészítő felé fordítom tekintetem. Bírom a szókimondását meg azt is, hogy kész káosznak tűnik. Selyembe bugyolált bolondság.
- Engem az sem zavarna, ha megestél volna - sandítok le rá féloldalasan, aztán meglátom Tücsköt, amint majd' átesik a bejárati ajtó nem létező küszöbén, mire hangosan röhögve elindulok felé. Még megfordulok, hogy szembe kerüljek Anyukával, és úgy, hátrálás közben mutatok át a vállam fölött, Catherine felé. - Érte jöttem, szóval... megyek, mielőtt felesik a libikókában. Nagyon örültem, örökbefogadtam, nem megestem Anyuka. Tündérmanó 21. Holnap este?
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
dr. Hollóvölgyi Zsófia
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos


Pötty :)
RPG hsz: 335
Összes hsz: 391
Írta: 2021. március 17. 12:49 Ugrás a poszthoz

Mr. Payne


- Igen, mind kiábrándulunk, amikor kiderül, hogy az ajándék miatt kedvesek velünk igazából.
Nem tudok, nem mosolyogni. Érdekes egy fickó, olyan jó a kisugárzása, megmosolyogtató, bájos. Mintha nem evilági lenne. Eleve a tűz az, ami számomra vonzóbbá teszi, ahogy például Sárit is azzá tette, de mégis jó egy pozitív embert látni ezen a helyen. Nem vagyok energiavámpír, félre ne értse senki, de olyan ember vagyok, aki nagyon hamar befelé fordul, akinek kell az, hogy a mellette lévő ember életvidám legyen, vagy olyan, aki pátyolgatásra szorul. Furcsa, de akiket szeretek, azokat imádom szeretgetni is, pedig korábban ezt el sem tudtam képzelni magamról.
- Árulkodó a kinézetem. Én jobban szeretem a szeme és füle kifejezést, de a titkárnő is találó.
Nyilván nem kellene annak lennem, de szeretek az lenni, szóval nincs okom panaszra. Nem szoktam úgy odamenni az emberekhez, hogy DOKTOR Hollóvölgyi Zsófia vagyok, hanem csak simán az anyakönyvezett nevemet mondom, és akkor is pontosan tudják, amit tudni kell. Például, hogy nőből vagyok és emberszabású. Nézem, ahogy elindul, és kicsit oldalra döntöm a fejem. Nos, nem is olyan kislány ez a nagylány. És akkor...
- Te Jason vagy!
Mondtam én, hogy a szeme és a füle, mindenkiről tudok, arról is, akiről nem kellene. Elégedetten húzom ki magam, mint akit a következő pillanatban jól megdicsérnek ezért a tudásért.
- Holnap este. Amúgy Zsófi vagyok.
Zsófi, akinek a lánya csak nem akar felbukkanni. Ez még lehet csak sima zsarolás is... Édes Merlinke.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Jason Henry Payne
INAKTÍV


grizzlyme
RPG hsz: 129
Összes hsz: 232
Február 25.
Írta: 2021. március 17. 12:51
Ugrás a poszthoz




- Jó, az előbb lehet túloztam egy kicsit - idilli hangú visszakozásba kezdek, aztán a beszélgetésben beálló rövid csend - amolyan direkt hatásszünet - után komolytalan horkantással elnevetem magam, és úgy, a fejemet ingatva teszek egy kiegészítő vallomást. - Mondanám, hogy a családom magamért szeret, de az igazság az, hogy a kisebbeket is leginkább a hajam és a tüzeskedés érdekli, a nagyobbak meg kivétel nélkül az erdélyi sörömért járnak át.
Cserébe persze rendszeresen kirámolom a hűtőjüket, de ezt jobbnak látom nem nyilvánosságra hozni, még a végén Anyuka azt hinné rólam, hogy valami ingyenélő mihaszna jószág vagyok, pedig annyira nagyon nem is. Szavak helyett végül vonásaimban felhőtlen derűvel megvonom a vállam; érezhető, hogy egytől-egyig, legyen szó a legpindurkábbról vagy a legráncosabbról, én a családom minden tagját rajongásig szeretem.
- Áh, szóval eltaláltam - jegyzem meg kiszélesedő vigyorral, s közben hátrálni kezdek Tücsök felé. Nem gondoltam, hogy elsőre összejön a bingó, hiszen simán lehetne bíró vagy valami fenszi gyógyítóféleség is, de evvan, helyette ma én megyek lottószelvényt feladni.
- Ööö, ezt ho... - hőkölök hátra a nevem hallatán, miközben összeszűkülő szemekkel nézem az arcát, hátha leolvashatok róla valami bennfentest, de a következő pillanatban aztán már tiltakozólag magam elé emelt kézzel lépegetek, és tempósan rázom a fejem. - Tudod mit, hagyjuk, nem fontos, nem érdekel, nem akarom tudni, tartsd csak meg az infót, honnan tudod ki vagyok.
Végül az orromat felhúzva elvigyorodom, és a neve hallatán színpadiasan, hasamra tett kézzel eszközölök egy príma meghajlást, majd elfordulva tőle még felemelem a kezem, hogy a helyszínhez méltóan, hercegnősen integethessek neki.
- Majdnem elfelejtettem! - mutatóujjamat a levegőben felejtve fordulok még egyszer felé. - Jöhet Törpilla is. Imádnám ismerni az iskola legmenőbb kiscsaját!
Fülig érő vigyor, Jason kijelentkezik.


Love
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Radetzky Médi
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák


hercegnő
RPG hsz: 193
Összes hsz: 420
Írta: 2021. március 17. 20:36 Ugrás a poszthoz

Dami | pofi

Valahol szépen elrejtve azon vannak, hogy ez a kapcsolat, ami kettejük között van, az is maradjon, ami. Baráti. A miniszterrel azonban szembe menni elég...nehézkes, de ha tényleg nem lesz szabadulás, Médi talán belenyugszik, mert legalább olyasvalakivel kell leélnie az életét, akivel képesek két mondatnál többet beszélni egymással. A választása azért továbbra is a tiltakozás.
- Menjünk - bólint mosolyogva a kötelező köröket lefutva. Zsebre vágja a kapott bonbont, majd belekarol a fiúba. Nem számított rá, hogy élete első randijai így fognak zajlani, de megelégszik ezzel is. Több, mint a semmi. Más egyébként sem meri randira hívni Radetzky Andor unokáját...
- Leülnék, tudod meddig tart leennem magam...kábé bármivel - von vállat gyorsan. - De gyorsan eszek, és ha van kedved, csinálhatnánk mást utána. Nagyapáék nem várnak korán haza.
Nagy a nyomás a család fiatalabb generációinak tagjain. Bercit már megházasították, Médit kötelezően randikra küldik - de legalábbis erősen javasolják, hogy sűrűn találkozzanak Damival -, aztán ki tudja, meddig várnak vele, hogy bejelentsék a dátumot.
- Készülsz a vizsgákra? Ha szeretnéd, segítek a kikérdezéssel - Médi talán valamivel lelkesebben áll a barátságukhoz, és ő az, akinek akkor is jár a szája, amikor nem kellene. Így viszont nem állnak e kínos csendek, és pillanatok alatt elfoglalnak egy szimpatikus asztalt, ahol a Valentin napi palacsintájukat majd elfogyasztják.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Damien Sebastian Felagund
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Hallgató, Okklumentor, Végzett Diák



RPG hsz: 217
Összes hsz: 323
Írta: 2021. március 17. 22:27 Ugrás a poszthoz

Médi

Valóban leginkább baráti a kapcsolatuk, ha nem is annak indult - sok réteg rákérgesedett akármi alól kellett kibányászni azt a pár apróságot, ami megmaradt gyerekkorukból. Damiból kiveszett a játékosság, ami darabossá, nehézkessé teszi gesztusaiban, ám nem menthetetlen.
- Simán. Nnnézzük mmmeg, van-e Mmilkywayes p-palacsintájuk,-*terelgeti a lányt a cukrászda felé, lépését Médiéhez igazítva, hogy ne papírsárkányként húzza maga után a küszöbig. Így is leginkább a húga méregdrága porcelánbabáihoz hasonlít, a sok szőke loknival és ruhácskával.
Nyitja és megtartja az ajtót, a rendelést viszont a lányra bízza annak dacára, hogy egész kedvtelve nézegeti a süteményeket a pultban. Ő csak a végén lejt oda, fizet, majd az egyik kötelezően szívecskés-rózsaszín-gyertyás díszítékkel felszerelt asztalhoz kíséri a locsogót.*
- Mmmédi...én nnem buktam, e-engem b-buktattak. A p-papa nnnehezen viselte, hogy ny-nnyugdíjaztattam,-*sóhajt, miközben kihúzza neki a széket, mert nem, esze ágában sincs tanulni arra, amit egyszer már megcsinált. Persze, a pátriárka sosem ismerné be mindezt, a család pedig úgy kerüli a témát, mint a pestist; ugyan ki más szórakozna pompásan Damin kívül azon, hogy vénFela tombol?*
- D-de ha akarsz, gy-gyere át b-bármikor. Mmég úgyse láttad Sz-sz-szergejt,-*veti fel, miközben nyeglén ledobja magát a szemben lévő székre - nem nyög, de mozdulata kelletlen. Mostanában gyakran sajognak az ízületei, mindene túl hosszú, mintha nem lett volna épp elég hibás alkatrésze. Az egyik zsebéből apró, alig tenyérnyi borítékot vesz elő.*
- Egyik ssem k-k-kötelező,-*tolja finoman Médi elé, különösebb magyarázat nélkül. A boríték tartalma egy kulcs, mely a Felagund-ház ajtaját nyitja, és egy gyűrű.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Radetzky Médi
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák


hercegnő
RPG hsz: 193
Összes hsz: 420
Írta: 2021. március 18. 22:05 Ugrás a poszthoz

Dami | pofi

Egy pár pillanatig úgy néz Damira, mint aki most pillantja meg élete szerelmét először. Talán így is van, erre a pár másodpercre legalábbis biztosan beleesik, mint nyuszi az odúba. Nem nagy dolog, de neki igenis sokat jelent, hogy tudja, melyik a kedvenc csokija. Igaz, nem tartja titokban, de sokszor még a családtagjai is rosszat emelnek le a polcról.
- Ó! Fela bá... - megforgatja a szemeit. Szerencsére Médinek nem nagyon kellett tőle tanulnia, így esélye sem volt megbuktatni, de hallott egyet s mást, amiből arra következtet, hogy jobb is így.
Kabátját idő közben a szék támlájára helyezi, és leül a vőlegényével szemben. alán kettejük közül számára kevésbé kellemetlen ez a találka.
- Szergej? Ki az? Bemutathatsz neki - szalad fel a szemöldöke, és kíváncsiskodva hajol valamivel előrébb. Közben magához veszi az étlapot is, mert egyébként egészen megéhezett itt a sétában. Belefeledkezik igencsak hamar, ezért a következő, amire felemeli a fejét, az orra elé tolt kis csomag. Vonakodva ugyan, de becsukja az étlapot, és a boríték után nyúl. Először csak elgondolkodva, mereven nézi a két kis tárgyat, aztán felsóhajt.
- Ha ez nem az lenne, ami, imádnám - mosolyog ujjai között forgatva a gyűrűt. Aztán felhúzza az ujjára, eszébe sem jutna erre megkérni a fiút. A helyzet az, hogy a gyűrűért oda meg vissza van, Dami pont eltalálta az ízlését.
- Kulcstartót nem kapok? - vigyorogva pillant fel a másik sötét szemeibe. Amolyan köszönömféle ez tőle.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Damien Sebastian Felagund
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Hallgató, Okklumentor, Végzett Diák



RPG hsz: 217
Összes hsz: 323
Írta: 2021. március 18. 22:50 Ugrás a poszthoz

Médi

A tág cicaszemek persze a Milkywaynek szólnak - tény, hogy keveseket tüntet ki a figyelmével, ennyire azért nem sokkoló, hogy megjegyezte a dolgot. Mármint, jókora adag tinédzser önzés van benne...Nah, tényleg taplógomba többnyire. Sosem kellett igazán azzal fáradnia, hogy behízelegjen vagy magához édesgessen bárkit.
- Szerzs elvileg mmmacska. Szerintem zsebszörny,-*túr a telefonja után, mert sokkal egyszerűbb megmutatni, mint körbeírni. Feloldja, aztán Médi mancsába nyomja, hogy túrja ki magának, úgysincs túl sok fotó rajta. MacsQuasimodo lenne még talán a legérzékletesebb arra a torz pofára, ami az elmosódott képekről visszanéz - Dami evidensen nem kezeli valami jól a kütyüt, a vakut hírből se ismeri.
A testtartása egyébként nem Médinek vagy a helyzetnek szól, a helyezkedéséből sejthető diszkomfort most tényleg csak az ízületei rovására írható. Az egyetlen vigasza, hogy egyre-másra hagyja le a család férfitagjait és nehezebb fölényeskedniük vele. Jó, önként nem jött volna ide, hogy turbékoló párocskák közt lavírozva palacsintázzanak, de nem zavarja különösebben a helyzet. A vihorászást leszámítva.*
- Mmondom, nnem kötelező. V-veheted születésnapi ajándéknak,-*ránt egyet részvéttelenül a vállán, vagyis...van ebben valami kedvetlenség, mert a gyűrű felkutatásába azért fektetett energiát. Átveti egyik lábát a másikon és székének támlájára könyököl, másik kezével ölébe húzva az étlapot.*
- Mmmeg t-toronyórát, aranyláncon,-*kaffant, kávéjára várva. Mármint reméli, hogy megkapja áhított feketéjét, mert meg se igazán nézte, miért is csengeti ki a pénzt.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Radetzky Médi
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák


hercegnő
RPG hsz: 193
Összes hsz: 420
Írta: 2021. március 18. 23:46 Ugrás a poszthoz

Dami | pofi

Furcsa, de kettejükben több közös van, mint azt az ember elsőre gondolná. Ilyen például a rajongásuk az állatok iránt. Amint Damien kimondja a macska szót, Médi szeme felcsillan, és lelkesen kezdi el keresgélni a zsebszörny képeit a telefon galériájában.
- Mutatok majd pár trükköt a kütyüdhöz - jegyzi meg apróságként, mert láthatóan szoknia kell még a mugli mágiát az aranyvérű fiúnak. Médi egy igazi lányos, zavaró hangot ad ki, amivel jelzi olvadáspontját. Ennél csúnyább macskát talán még sosem látott, de legszívesebben már most megdögönyözné.
- De tetszik. Ez pedig...imádom - emeli fel a kulcsot, amit visszadobva a borítékba a táskájába csúsztat. Korábban eljátszottak már a gondolattal, hogy azért nem is olyan rossz dolog ez a kettejük között szövődő dolog, mert mint például ezzel, lehetőségek tárháza tárul fel előttük.
Kicsit türelmetlenül toporog az asztal alatt, most már nagyon szeretné, ha megérkezne a palacsintájuk. Amíg várakoznak, felveszi az asztalon hagyott telefont, és Dami nagy örömére készít magáról pár mosolygós szelfit, természetesen a gyűrűjével együtt. Ha túlzásba akarná vinné, háttérnek is kirakná az arcát.
- Pala után megnézzük Szergit? Vagy mást szeretnél? - kíváncsiskodik. Figyelmét nem kerüli el egyébként, hogy amíg nem találkoztak, a fiú mintha magasabb lenne, de nem akar bunkó lenni, hogy ezt meg is jegyezze.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Virginia Mayfair
INAKTÍV


Mesemondó naivitás :3
RPG hsz: 65
Összes hsz: 81
Írta: 2021. március 19. 11:18 Ugrás a poszthoz

Igazgató-helyettes úr


Elpillantok jobbra, senki. Elpillantok balra, senki. Tudom, hogy most nem lehet itt senki, mégis, mindig ilyenkor szokott lenni valaki. Azt mondják a nagy számok törvénye. Vagy a sors. Vagy mindkettő. Viszont most minden kihalt. Ez az egyetlen olyan óra, amikor mindenki tanít, és minden gyerek tanul. Akik nem tanulnak, őt az óvodai és bölcsis csoportjaikban vannak, a konyhán pedig készül az ebéd. Ez az én órám. Ilyenkor szeretek sétálni a falak között, elolvasni a kitett hirdetményeket, megnézni alaposan a festményeket, és pörögni a folyosón. És itt van a lépcsőkorlát.
Elpillantok újra jobbra, senki, elpillantok megint balra, senki. Ha most lenne bent egy billywig, hallanám a dudorászását. Alsó ajkamba harapok, ujjaimmal végigsimítom a fordulóban lévő részt. Masszív fakorlát, én pedig amúgy is kis súllyal rendelkezem. Hosszú, de mégis, csak egy röpke pillanat lenne. Mielőtt elindultam ide, Magyarországra, apa azt mondta nekem, hogy mindent tegyek meg, amire vágyok. És a filmekben ez olyan jó, olyan szép, olyan tökéletes. Át akarom élni a suhanást. Mint Rose a Titanicban, előbb az egyik, majd a másik lában helyezem fel, elhelyezkedem, és visszafojtva kitörni készülő kacagásomat, kitárom karjaimat, és elindulok lefelé. Kontyba fogott hajam kibomlik, és a visszatartott hang kiáramlik. Nem hangosan, de boldogan.
A vége apró ívben ér véget, ott lehuppanok, tökéletes érkezéssel, vagyis majdnem, mert azt hiszem, hogy mint egy hercegnő, csak megállok a lábaimon, de nem így történik, mert kettőt még lépek, a lendületet elszámítottam, és így esik meg, hogy testem egy másik testnek csapódik, amitől nevetős-horkantós hangot hallatok, nem túl nőies, de nem is hiszem, hogy erre szükség van. Viszont az illatából megállapítom, hogy férfi, és amikor felpillantok rá, az arcára, szemeim kistányér méretűre zsugorodnak. Hoppá.
- Uram!
Egyszerre vágom magam vigyázzállásba és próbálok pukedlizni, ami valami ösztönös reakció lehet, és akkor megérzem, hogy nem csak, hogy nekimentem, de a nővérke ruhám igen alaposan beleakadt az övébe, és szó szerint ott tart a férfi közvetlen közelében.
- A vonzás törvénye.
Felelem széles mosollyal az esetet, de nem nyúlok oda, mert hát illetlenség lenne, és nekem éppen, hogy csak lejárt a próbaidőm, nem szeretném tíz perc alatt abszolválni a kirúgásomhoz kellő dolgokat. Ez a mozdulat nem is tudom, hogy melyikünk dolga lenne, de valahogy egyikünkhöz sem illene, így lehet, hogy örökre így maradunk. Zavartalanul, de tényleg, egyetlen pirulásfolt nélkül állok vele szemben, néhány centire tőle, belül azonban égek, mint a Reichstag.
- Szerettem volna beszélni önnel, mert, fizetéselőleget szeretnék kérni. Az egyenruhám olyan nagy, mint az orosz cirkusz, gondolom az előző iskolaorvos hölgy viselte volna, és szeretném elvinni varrónőhöz, hogy bevegyen belőle egy kicsit, és azt hiszem azért is, hogy megvarrja. Ha jól tudom, önnek kell ezt jóváhagyni.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Farkasházy Teodor
INAKTÍV



RPG hsz: 33
Összes hsz: 34
Írta: 2021. március 19. 12:05 Ugrás a poszthoz

Virginia

Az előkészítő legelfoglaltabb órájában járunk épp, amikor már javában rotyog az ebéd, a kicsik pedig kivétel nélkül mind csoportfoglalkozáson vagy órán ülnek. Teodor nem egy andalgó, bámészkodó szerzet, bár az is igaz, hogy mindig is nagyobb igénye volt környezetének alapos megfigyelésére, mint egy átlagos embernek. Ez a fajta igény azonban nem jelent egyet azzal, hogy túlontúl részleteibe menően elemezne egy, a déli órákban az ablaküvegen átszűrődő napsugarat, annak költői létét, majd ebből kiindulva az élet értelmét. Sokkal inkább merül ki abban, hogy felismerje az őt körülvevő szituációkat, a lassan kialakuló helyzeteket, és úgy egyáltalán, magukat az embereket és viselkedésüket.
Miközben könyvet olvasva befordul a bal oldali szárny hosszú folyosójára a földszinten, nem hall egyetlen apró hangfoszlányt sem, csupán a teremből kiszűrődő tanári intelmeket, vagy épp a lelkes gyermeki találgatásokat. A leghangosabb csoport persze mindig Sawyer kisasszonyé, aki különböző mítoszokat és legendákat mesél, amin a gyerekek ámulnak és bámulnak, olykor hangosan nevetnek, vagy szipogva figyelnek. Egyszer volt szerencséje beülni és meghallgatni, akkor pedig egyenesen le volt nyűgözve. Bár a nőnek sem végzettsége, sem tapasztalata, kétség kívül az egyik legjobb pedagógusnak számított szerény intézményükben. Ahogy elért a lépcsősorhoz, meghallotta azt a visszafojtottan gurgulázó kacagást, amit valaki nagyon szeretett volna titokban tartani, amikor pedig felnézett, akkor egyik alkalmazottjukat látta lefelé suhanni a korláton. Nevezhetnénk jóstehetségnek, ugyanis megpillantva a vörös hajzuhatagot és a sebességet, amellyel közeledik, automatikusan becsukja a könyvet és áthelyezi baljába, hogy amikor pár pillanattal később a hozzá képest apró test nekiütközik, a tárgy ne sérüljön.
- Mayfair kisasszony, örülök, hogy ilyen remek hangulatban találom - láthatóan jól szórakozik a nőn és annak reakcióján, mintha a férfi egy katonatiszt volna. Ha minden itt dolgozót kirúgna azért, mert az őket körülvevő gyermekek megfiatalítják őket, már egy teremtett lélek sem koptatná a Shanes folyosóit. - Nevezhetjük vonzásnak, vagy a lépcső korlátjának tetejétől az aljáig tartó gravitációnak és egyszerű véletlennek. De kedves, hogy Ön kettőnk vonzásában hisz - bizonyosan kellemetlennek kéne lennie, mégsem érez semmi rosszat abban, amikor övéhez nyúl és finoman, vigyázva, hogy a ruha anyagán kívül ne érintkezzen illetlenül Virginiával, megszabadítja magukat egymástól. Arrébb nem lép, de most már legalább nem azért állnak ilyen közel, mert nincs választásuk.
- Én is jóváhagyhatom, igen. Viszont ne legyen gondja erre, semmiképp sem szeretnénk, hogy saját költségen varrassa meg a munkaruháját, ezt természetesen az előkészítő fogja állni - olyan sok pénzük nincs ugyan, hogy elkótyavetyéljék mindenfélére, annyi azonban akad, hogy a dolgozóik, legfőképpen gyógyítóik munkaruháját rendben tartsák. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt időszakban többször kaptak támogatást, Konrád ugyanis valamilyen furcsa okból kifolyólag nemcsak a Bagolykő, de a Shanes sorsát is szívén viseli. Teodor véleménye persze egészen máshová fut ki, szerinte ugyanis Lizi keze van a dologban...
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Virginia Mayfair
INAKTÍV


Mesemondó naivitás :3
RPG hsz: 65
Összes hsz: 81
Írta: 2021. március 19. 12:36 Ugrás a poszthoz

Igazgató-helyettes úr

 
A mosolyom szélesebbé válik, hogy nem korhol meg, és, hogy nem is kapok büntetést, amiért a tomporommal fényesítettem a korlátot, mert tudom, hogy azért ez nagyon illetlen viselkedés lenne. Magamban viszont kipipálom a bakanacslistámon a korláton lecsúszást, és otthon is meg kell majd ezt a műveletet tennem. Már elég sok pipa van azon a listán. Vettem például magamnak kesztyűt és sálat, még az első fizetésemből, és megtanultam hógolyózni, meg persze ott van az is, hogy láttam havat. És egy egész házat kifestettem egyedül. Igaz picike ház, nincs is még kész, és két hónapig spóroltam rá, de megcsináltam.
- Állok szolgálatára, ha vidámságra van szüksége, vagy, ha inna egy teát. Remek teakészítő hírében állok.
Mondjuk az ízesített forrócsokim sokkal jobb, de nem tűnik csokis típusnak egy kicsit sem. Viszont szeretek meglepődni, és ha meglepne, akkor még boldogabb lennék, mint most. Bár, azt nem biztos, hogy jó lenne, mert már most is olyan boldog vagyok, hogy ha még boldogabb lennék, akkor kiugrana a szívem, és az élettel összeegyeztethetetlen cselekedet volna. Engedelmesen megállok, és nem ficergek, amíg megszabadítja magát tőlem, sőt, mint egy jó kislány, kihúzom magam, és ujjaimat magam mögött összefonom, hogy ne akadályozzam a mozdulatsort. De nem lép el, megjegyeztem ám.
- És ha ön is hinne benne, akkor azt hitetnénk, hogy belecsöppentünk egy romantikus komédiába. Remélem én vagyok az első és egyetlen nő, aki szó szerint önbe repült.
Pillantok fel játékos érdeklődéssel, nem ellépve, de fejemet kicsit oldalra döntve. Tudom, aggódnom kellene, de valahogy mégsem féltem az állásomat, mert a másik olyan megnyugtató kisugárzású. Szeretem a kellemes alakokat, akik nem késztetnek arra, hogy életunt felnőtt legyek, én kalandor vagyok, mint Mulán vagy Merida. Kalandnak élek meg mindent, azt is, ha a függőágyba belecsavarodok pihenés közben.
- Igazából, másra is költenék. A tanács megengedte, hogy felújítsam azt a házat, amit bérelek, és megtaláltam a világ leggyönyörűbb kék színét az egyik boltban, de nagyon drága, viszont szeretném megvásárolni, és azt mondták, hogy csak a héten tudják nekem tartani. Egy egész galleont kérnek érte, és nekem kettő kellene belőle. Elképzelhetetlennek tartom, hogy az emeleti fal ne olyan kék legyen, így áldozatokat kell hoznom érte. Megmutatnám majd, mármint, ha készen lesz, furcsa lenne, ha elvinném magammal egy festékes boltba a főnökömet.
Még bólintok is hozzá egyet, mert tudom, hogy neki ez tényleg furcsa lenne. Nekem annyira nem, de én, hát, én vagyok.
- Igazából, azért jöttem erre a folyosóra, hogy igyak egy teát. Ön is kér?
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Reiner Kende
INAKTÍV


got the spirit of a fela
RPG hsz: 365
Összes hsz: 734
Írta: 2021. március 19. 18:46 Ugrás a poszthoz

KIS UNIKORNIS
/ FAGYIZZUNK / TÚLÉLTÜK A SZÜNETIG / Justin Bieber – peaches /

Azt hitte kevés lesz ehhez a vizsgaidőszakhoz, mint Merlinben a muglivér, aztán mégis segített neki a csaj, akinek korábban ő maga segített. Micsoda kölcsönös együttműködés! Így is van! Csak amíg Kende három percbe letudta a paraszt csapat offolását, addig a kis unikornis jó pár sessiönt le kellett, hogy birkózzon a srác figyelem hiányával. Rohadtul nem gondolta, hogy a végén olyan eredménnyel zár, amilyennel. Margaréta segített neki, ő pedig komolyan gondolta, hogy valamivel majd ünnepelnek, de nem sok idő ment rá, hogy kigondolja mit tegyenek. Rellonos haverjait jobbnak látta nem belevonni a dologba az ártatlanságot megtestesítő háztársával, amiről hamar egy valami jutott eszébe. Elviszi fagyizni, így az idei első hideg nasiját a húga helyett vele ejti meg. Nem sok dolog hiányzik Kendének a birtokról, de Kitti zsizsegése és váratlan vihogása nagyon is ide tartozik, ami hiányt néhány nap múlva betölthet újra, addig pedig a barátaival tölti a szabaddá vált idejét.
Így kerülnek a szünet előtti napon Bagolyfalvára. Kende a cukrászda ajtaját löki be a kis unikornis felett nyúlva, hogy követhesse. A pultnál a felszolgáló széles mosolyát viszonozza, hogy aztán biccentsen Maynek, hogy rendeljen. Amint a csaj így tesz Kende papírkehelybe kikéri magának a mentás csokis és a barackos gömböket. - Itt üljünk le vagy keressünk kint egy padot? - kérdezi a kis unikornist, amíg fizet.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Havas-Mezei Margaréta
Egyetemi hallgató, Végzett Diák


Kis unikornis ... Tündérke
RPG hsz: 307
Összes hsz: 556
Írta: 2021. március 19. 19:16 Ugrás a poszthoz

Kende
... az év első fagyija, Veleaktuális


Nem panaszkodhatok. A magam mögött hagyott tanévre büszke vagyok, alig várom, hogy anyának is elmesélhessem, amikor végre lehetőségünk van találkozni, de mégis annak örülök a legjobban, hogy a Kendével való közös tanulások eredményre vezettek. Már akkor boldog voltam, amikor közölte a jó hírt, de akkor csak még jobban, ahogy a bagoly megérkezett a levéllel. Amit tőle kaptam. Hevesen dobogó szívvel olvastam a sorokat, hol belepirultam, pedig okom sem volt rá, hol mosolyogtam, mint aki teljesen meghibbant. Több időt fordítottam arra, hogy mit húzzak fel, majd emlékeztettem magamat: ez nem randi. Csak kedves és betartja a nekem tett ígéretét.
Lelkesedésem sehogy nem lankadt, így ugyanolyan mosollyal lépek be a cukrászdába Kende előtt, amivel egészen eddig jöttem. Könnyed léptekkel termek a pult előtt, percekig állok csendben előtte, karjaim hátam mögött, alsó ajkamat rágcsálva próbálom kitalálni mit kérek, amíg végre sikerül döntenem. A kezemben a kehellyel pillogok fel rá.
- Én... inkább kint tenném, ha nem gond. Olyan szép idő van - vezetem kékjeimet az ajtón túlra, ahol a nap nagyon erőlködik még, de olyan kellemes meleg még így is.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Reiner Kende
INAKTÍV


got the spirit of a fela
RPG hsz: 365
Összes hsz: 734
Írta: 2021. március 19. 19:29 Ugrás a poszthoz

KIS UNIKORNIS
/ FAGYIZZUNK / TÚLÉLTÜK A SZÜNETIG / Justin Bieber – peaches /

A szezon előtti héten egy fagyi még nem a világ vége, akkor sem, ha az edzője beletaposna az arcába. Persze, Kende pont annyira tesz a dologra, mert nem ezen fog múlni, hogy idén is hozza a formáját és bezsebelje az aranyérmeket. Beszokta ő tartani a megfelelő étrendet, nem iszik, nem szív, főleg nem drogozik, szóval a fagyi, a maga két gömbjével még a kereten belül esik. Megigazítja ujján a lecsúszni készülő gyűrűjét, közben hümmögve bólogat May irányába és pillant az ajtóra, amerről az imén léptek be. - Akkor… - kinyitja előtte, kelyhet fogó keze int, hogy menjen és ő követi is. Napszemüvegét teszi újra fel, közben már a kanállal köröz a fagyi felett mielőtt türelmetlenül lapátolni is kezdené. - A vizsgák aztán jól mentek? - kérdez rá az egyedüli embernél, akinél a válasz is tényleg érdekli. Így aztán napszemüvege mögül sandít le Margarétára.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bogolyfalva - összes hozzászólása (22828 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 750 ... 758 759 [760] 761 » Fel