36. tanév, vizsgaidőszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: « 1 2 ... 13 ... 21 22 [23] Le | Téma száljai | Témaleírás
Farkas Natália
INAKTÍV


minisárkány
offline
RPG hsz: 12
Összes hsz: 24
Írta: 2022. november 10. 01:11 | Link

      to; E M M A
erdőjárás, bátorságpróba, hideg


Kicsit hűvös van, bár a kabátom meleg, a cipőből a vékonyabb talpút vettem fel és kicsit érzem. Nem lenne jó ilyen hamar a Gyengélkedőn kikötni felfázással, és Anya se örülne, hogy hidegben mászkálok kint tornacipőben. Sajnos még nem tudom azt a bűbájt, amivel melegebbé tudom tenni, így marad az, hogy elindulok. Az egyik háztársam mesélt az erdőről, meg arról, hogy mennyi szörnyeteg és vad lakik benne, illetve mennyire veszélyes. Én pedig prüszköltem egyet, hogy biztos nem, mert akkor nem lenne iskola mellette, hát nem hülyék itt az emberek. Kinevetett, majd azt mondta, akkor nézzem csak meg. El is jött velem, egy idő után azonban leszakadtam mellőle, a kis ösvényt követtem, ami egy picit tisztább részre vitt. Muszáj megjegyeznem, hogy korántsem mentünk nagyon mélyen be, ez még mindig a széle, azért is ritkásabbak a fák. Azonban a társam, a nagyszájú biztosan kifutott, amikor hallott valami hangot és már a kastélyban meséli, hogy majdnem széttépte egy fenevad. Beszari! Azonban két perc múlva már én is kifelé osonok, amikor meghallottam valamit kaparászni. A szívem hevesebben dobog, azonban nem futottam, nem képzeltem bele rémes dolgokat. Annyira. Abban biztos vagyok, hogy éjszaka a legrosszabb, meg teliholdkor, mert akkor lehetnek itt vérfarkasok is. Mondták, hogy tanulhatnak itt olyanok is, így, akkor biztos nem jövök ki. Egy nagyobb reccsenést hallok, amikor megugrok picit és végleg elhagyom az erdőt. Látom magam előtt a vadőrlakot, hogy lakják is és közelebb merészkedem. Belesnék én az ablakon is, amikor lépéseket hallok. Biztos a vadőr! Lehet nem kellene itt lennem? Olyan késő nincs, de hamarabb sötétedik és nem épp ez a legális helye az udvarnak. Osonok hát, épp oldalra nézek, amikor rám köszönnek. Annyira váratlanul ér, mivel az ellenkező irányból hallottam a lépéseket, hogy felsikkantok. A szám elé kapom a kezem és fordulok a lány irányába, majd elnevetem magam.
- Jajh, ne ijesztgess! Azt hittem a vadőr jön leszidni, hogy összetaposok valamit – sóhajtok egy nagyot, hogy a megint hevesebb szívverésem lecsillapodjon. - Eltévedtél, vagy te is megnézed, mennyire ijesztő az erdő? - Lépkedek közelebb hozzá, amikor kiveszem, hogy nem valami kesztyű vagy egyéb melegítő van a kezében, hanem egy cica. Lehet rossz a szemem? Mindegy, mert ott egy cica.
- De aranyos! Mi a neve? - most már bátrabb vagyok én is. Ha van itt egy macska, már rossz nem lehet. Nekem nagyon hiányzik Pompadour.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kobán Emma
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 53
Összes hsz: 60
Írta: 2022. november 10. 02:15 | Link

Natália
öltözet


Épp igyekeztem felidézni, milyen egyéb lények várhatnak a sarkon túl, és hogy miért vagyok pont ugyan idióta, mint az összes filmben az első áldozat. Ha nem rettegtem volna jobban egy -jogosan- számonkérő varázslótól, mint bármilyen bestiától, akkor sokkal könnyebb lenne az életem. Mindent megtettem annak érdekében, hogy nyugodtnak tűnjek, de őszintén reméltem hogy senki nem vár a sarkon túl. Így miután befordultam, és egy lány hátával találtam szembe magam az eddig sem lassú pulzusom szerintem kiakasztott valamit az agyam drótozásából, mert egy közepesen hangos -SZIA!- hagyta el a számat. A lány sikoltására én is összerezzenek, és automatikus mozdulattal szorítom magamhoz Zelmát, hogy ha megtámadnak legalább Őt meg tudjam védeni. Tágra nyílt pupillákkal bámulom a lány minden mozdulatát, és még akkor is riadt tekintettel nézek rá, amikor Ő már nevet. Csak azután lazulnak az arcvonásaim, hogy Ő elkezd beszélni, és közben mély levegővételek mellett igyekszem egy kedves mosolyt is összehozni. Valahol hátul az agyamban keresem az infókat arról, hogy ölthetnek-e erdei démonok valósághű emberi alakot, de valahol már láttam én ezt a leányzót, ezért meggyőzőbb opció, hogy tényleg csak egy diák.
-Nagyon sajnálom, nem akartalak megijeszteni.- szögezem le rögtön, amint tart egy légvételnyi szünetet. A hangom még mindig a normálisnál fél oktávval magasabb hangon cseng, ezért amíg közelebb ér a leányzó nyelek egy nagyot, hogy újra helyreálljon a rend.
-Csak a macskával voltam sétálni, aztán hallottam valami zajt és én is elkezdtem rettegni a vadőr szidalmazásától.- Fejtem ki egy levegővel, és így hangosan kimondva még banálisabbnak tűnik az egész. Inkább nem is kérdezem, hogy Ő miért akarta sötétedés előtt megnézni milyen az erdő. Még a házunk melletti gyümölcsösben is rettegnék ilyenkor.
A macska említése, mint egy hatalmas mentőöv érkezett, mert így rögtön átkapcsolt az agyam egy pozitív részlegbe.
-Jajj, köszöni szépen. Zelmának hívják, nagyon rendes macska.- Emelem meg színpadiasan a kis bolyhost, majd óvatosan leteszem a földre, hogy ha akar nyugodtan köszönjön az ismeretlen lánynak. Ha Ő minimális érdeklődést is mutat az irányába, akkor Zelmus tuti elindul simit kunyerálni. -Tud egy csomó trükköt és imádja az embereket, igazi kéjenc.- teszem még hozzá, majd ismét a lány arcára koncentrálok. Ekkor ugrik be, hogy miért tűnt ismerősnek. Ő az a Rellonos gólya, akit az Eridon asztalától elrángattak. Szegényt nagyon sajnáltam akkor, azóta pedig minden létező változatot hallottam a történtekről, így igazság híján inkább figyelmen kívül hagytam ezeket.
-Mit szólnál ahhoz, ha közösen visszamennénk a kastélyba?- Teszem fel bátortalanul a kérdést, mert ha Ő továbbra is fel szeretné fedezni az erdőt, az komoly dilemma elé állítana.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

BC should stand for "Before Coffee".| Zelma
Orbán Gábriel
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 96
Összes hsz: 115
Írta: 2022. november 12. 07:28 | Link

Norina

Van az úgy, hogy az ember gyerekének mind a két szülője dolgozik, és a férfi hősiesen azt mondja a nőnek, hogy menj csak, mi jól elleszünk. Eddig rendben is vagyunk, de aztán a férfi munkatársa közli, hogy megbetegedett, és nem tud szinte felkelni sem. Semmi baj, bé terv, mert mindig van egy bé terv. Gyerek egy, kettő felkötőződik az apukatestre, és együtt szelik át a messzeséget, ami a kastélyig, egészen pontosan a vadőrlakig terjed. Na hát, ez a jelenlegi helyzetem. Egészen pontosan az, hogy az asszony gyógyító húslevesét belebegtettem a fiúnak a küszöbről, mert bár azt vallom, hogy az ember immunrendszere attól erősödik, ha találkozik a bacikkal, mégsem akarok én parázsvitát ebből, és a huncut kis kölykeim úgyis elárulnának azzal a minimális szókészletükkel.
Szóval a leves leszállítva, aztán kölyök egy, nevezetesen András fiam leengedve, majd kölyök kettő, Armand is csatlakozik hozzá. Ennyi idősen már szépen sétálnak, de most sietni kellett fel, ugyanis három pici unikornisunk is van, akiket mielőbb meg kell etetni. Majd lefelé menet elfáradnak, azt úgyis sokkal jobban szeretik, mert lehet futni, meg persze pofára esni. Több állat gyógyítottam be az elmúlt évbe, mint ahányszor a saját testemen kellett valamit rendbe tenni. Jó, hogy ketten vannak, és ők a baba nyelvet is értik, mert azon a kéttucat szón kívül nem nagyon tudom, hogy mire vágynak.
- Hátul!
Kiabálok vissza annak, aki elől kiabál, csóró Benő gyerek meg így sosem heveri ki azt a betegséget, ami ennyire levitte az életről. A gyerekek a kutyáival játszanak, én meg éppen az eleséget pakolom össze a kis aranyszínű csikóknak, akik már megszokták a jelenlétem, sőt, mi több, egyikük olyan pofátlan, hogy simán még a répát is kilopja a farzsebemből, amire nevetésben török ki.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Farkas Natália
INAKTÍV


minisárkány
offline
RPG hsz: 12
Összes hsz: 24
Írta: 2022. november 14. 14:50 | Link

      to; E M M A
erdőjárás, bátorságpróba, hideg


Nehezen tudom elképzelni, hogy itt fog érni a csúfos halál, hiszen Anya is megmondta, hogy az iskola biztonságos. Mégsem tudom teljesen elengedi és elfelejteni, hogy mégis lehet valami, ami majd felfal és amitől nekem végem lehet. Bizonyára az erdő az oka, hiszen nagyon régi, nagyon magas és sűrűn nőtt fákkal, illetve rettentő csendes. Ezt látva mindenkinek megfordul a fejében, hogy valami nincs itt rendben, hogy valaki figyeli és hasonlók. Máris olyan, mint egy ijesztő rémtörténet, horror mese. Azonban amikor rám köszönnek, hamar eljut a tudatomig, hogy bizony, nem itt fog érni a csúfos halál. Pontosan olyan ijedt és megilletődött a lány, mit én, aki végül szembekerül velem. Hála! A köszönése sem valami démoni nyelv, így hamar mantrázom magamnak, hogy nyugodjak meg. Megrázom lágyan a fejem, hogy mennyire bedőltem a nagyok rémes históriának! Én nem leszek ijedős! Ettől függetlenül, azért körbe is nézek, nem-e figyel tényleg valaki.
- Semmi gond, nem haragszom! Én sem figyeltem, azt hittem az vagy, akivel eljöttem ideáig – neki azonban nyoma sincs. Ezt majd kihagyom a mesélésből, amikor visszaérve találkozok vele, azonban arra pont jó lesz, hogy megmondjam neki, mennyire gyáva nyúl. Meg, hogy nem illik lányokat egyedül hagyni az erdőben! Még ha az csak a széle.
- Én kirándultam kicsit. Aztán éppen indultam vissza, de én is hallottam a zajt. Szerintem egymást hallottuk – nevetek megint egy picit, mert ez így már vicces inkább. Nem is gondolja az ember, hogy egy másik mennyire bele tudja képzelni magát valami rémes történetbe és akkor mindenfélére gondol. Ostobának érzem magam, szerencsére azonban bőven van mire figyelnem. - A vadőr állítólag kedves, hacsak nem a veteményest taposod le vagy rossz helyen sétálsz – abban azonban nem vagyok biztos, hogy nem vagyunk-e ott most, ahol nem kéne. Vagy mit ültettek a lábunk alá. Így inkább nem kockáztatom meg, hogy bekopogjak, sokkal jobban érdekel és tetszik nekem a cica. Most merek csak közelebb sétálni hozzá.
- Szia Zelma. Én Natália vagyok, te pediiiig…? - Sajnos nem tudom kitalálni a neveket, azonban kérdezni merek. A cica közben lekerül a földre, így megállva guggolok le és nyújtom felé a kezem. - Nekem is van cicám, otthon van a Nagyival jelenleg. Az ő neve Madame Pompadour. Trükköket nem tud, de nagyon hangosan dorombolni igen – meg hát, kunyerálni, azt melyik macska nem. Anya szerint el lett kényeztetve, szerintem pedig olyat nem lehet. Ahogy odaér hozzám a macska, már simogatom is vagy épp játszok vele, ha úgy szeretné. Tekintetem azonban a lányra emelem.
- Én még meg akartam nézni ott oldalt, hogy milyen az a nagy kidőlt fa. Állítólag sok a gomba és érdekesek. Meg akivel jöttem, azt mondta, lakik ott rókacsalád is, de neki már nem hiszek… Mindenesetre, ha van kedved, megnézzük együtt? Aztán vissza tudunk menni, igen – bólogatok. Nem egy nagy túra, tudom, de… ennyi még belefér, nem?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kobán Emma
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 53
Összes hsz: 60
Írta: 2022. november 16. 15:24 | Link

Natália
öltözet


Mármint hogy valakit elhagytál az erdőben?! sikít egy hang szerencsére csak a fejemben a lány szavai hallatán. Úgy ítéltem meg, hogy az ijedtség és az ebből fakadó magas vérnyomás nem jó kombináció, ezért hangosan nem mondtam ki a szavakat, csak nagyokat pislogtam és gyorsan ki is ráztam ezt a gondolatot a fejemből.
-Igen, több mint valószínű. Rám vallana ez a fajta bénaság.- nevetek én is a kezdeti riadtság elmúltával a helyzet komikusságán. Már napi gyakorisággal fordul elő, hogy hülyét csinálok magamból, legalábbis így érzem.
A lány láthatóan jobban képben van az iskolával, mint én, pedig nem hinném, hogy idősebb nálam, de láthatóan magabiztos, ezért csak bólogatok a vadőrrel kapcsolatos infókra, és igyekszem ezt tudatosítani is.
-Jajj, bocsánat. Nyilván a macskát hamarabb bemutatom, mint magamat. Én Emma vagyok, másodikos navinés.- felelek apró mosollyal, és végre már a saját hangomat hallom, nem pedig valami sipákoló teáskannát. Ezek szerint elmúlt az ijedtség.
Zelma nyilván azonnal Natália kinyújtott kezébe dörgöli az arcát, majd szokásához hátra veti magát a földre egy kis pocaksimi reményében. Ezt biztos, hogy a kutyánktól tanulta, de ki vagyok én, hogy ítélkezzek...tudom, hogy egy kis kurtizán.
-Ó, az nagyon elegáns név. Zelma csak kölyök korában dorombolt úgy, mint valami rossz traktor, amióta felnőtt csak ilyen kis szolídan tud, mint most.- mutatok színpadiasan a láthatóan élvezkedő macskámra. Tényleg mindenkit imád, szerintem ezért is szokott be a társalgóba, hogy mindig legyen társasága.
Megpróbálom megkeresni, hogy melyik fáról beszél Nati, és most, hogy már nem hiszi azt a szervezetem, hogy bármelyik pillanatban meghalhat, nem hangzik annyira rosszul az ötlet. Ha jó fát nézek, akkor nem egy hatalmas túra, úgyhogy még beleférhet sötétedés előtt.
-Hm, oké.- bólogatok megfontoltan, de most már nem hagy nyugodni a kíváncsiság, hogy mi lett azzal, akivel Natália eredetileg kött -De ugye akivel jöttél biztonságban van, nem pedig az erdő mélyén kóborol?- folytatom apró nevetéssel, mert magam sem tudom eldönteni, hogy mennyire is komoly ez a kérdés. Közben boldogan veszem tudomásul, hogy a bögrémben még maradt némi kávé, ami a hideg idő ellenére kellemesen meleg, úgyhogy kortyolok egy nagyot.
-Részemről mehetünk is, egy kicsit félnék ha a teljes sötétedésig maradnánk.- vallom be őszintén, és ha Natália is egyetért az indulással, akkor megyek is az általam helyesnek vélt irányba. -Zelma szorosan.- szólok még a macseknak, hogy a szabad kirándulásnak vége, és legyen szíves 2 méteren belül maradni.
-Te értesz a gombákhoz?- kérdezem hirtelen néhány lépés után, mert valószínűleg ennyi idő kellett, hogy felfogja az agyam miért is megyünk. -Mert én szerintem a gyilkos galócán és a szarvasgombán kívül mást nem ismerek fel...- teszem hozzá kicsit tétován, inkább csak figyelmeztetésnek szánva, hogy sok szakértelemre tőlem ne számítson.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

BC should stand for "Before Coffee".| Zelma
Nádassy Norina Iza
INAKTÍV


b e a s t
offline
RPG hsz: 56
Összes hsz: 99
Írta: 2022. december 28. 15:51 | Link



A kopogásra semmi reakció nem érkezik bentről, pedig az egyik ablakból kiszűrődik némi halvány fény. Ez arra enged következtetni, hogy van odabent valaki, csak nem hallotta, ami eljuttat a kiabáljunk mert az jó ötlet gondolatáig. Az ablakhoz lépek, pipiskedve bekukucskálok, de semmit nem látni. Már emelem kezemet, hogy az üvegen is kopogtatok, amikor maghallom, hogy valaki reagál a korábbi kiáltásomra. Hátul. Ennyi választ kapok, de ez pont elegendő ahhoz, hogy tudjam, itt felesleges tovább várakoznom. A hang irányába indulok, illetve arra felé, ami szerintem a hátul-t akarja jelenteni. Egyszer csak két pici fiúcska jelenik meg előttem, akik kutyákkal játszanak. Ahogy megpillantom őket, arcomon egy széles mosoly jelenik meg. A két piciről a tekintetem tovább vándorol, s pár lépésre tőlük megpillantok egy férfit is. Aztán azonnal a két kis csikóra fókuszálok, mivel a szemet szinte vonzzák a lények. Pont azt a jelenetet kapom el, amikor egyikük ellopja a férfi zsebéből a répát. Ezt látva felnevetek, majd hirtelen a szám elé kapom kezemet. Nem akarom megijeszteni sem a gyerekeket, sem a csikókat, de késő. Hirtelen minden szempár rám szegeződik. Intek egyet, majd a férfi felé indulok. Még távolabb vagyok tőle, de pont olyan távolságra, hogy halljon. - Jó napot! Orbán Gábrielt keresem. Jó helyen járok?- érdeklődök, s töretlenül lépkedek feléjük. A fiúk mellett elhaladva újra integetek nekik, majd elmotyogok egy sziasztokot. A két kissrác pár pillanatig még figyel, de a kutyák sokkal érdekesebbek és szórakoztatóbbak, mint én, így hamar érdeklődésüket vesztem. - A iskolában mondták, hogy itt találom meg. Elnézést a zavarásért.- folytatom, s ekkor már szinte ott állok előtte, néhány lépés távolságnyira.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Orbán Gábriel
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 96
Összes hsz: 115
Írta: 2023. január 29. 08:10 | Link

Norina

- A legjobb helyen, én vagyok, viszont, ha megbocsátasz, nem fogok kezet, mert akkor egy hétig súrolhatnád magadról a koszt.
Kis túlzás persze, mert azért annyira nem vészes a helyzet, de hát ez nem is egy olyan munka, amit tisztán lehet csinálni. Amikor megkérdezték, hogy milyen elképzeléseim vannak az oktatni kívánt tárggyal kapcsolatban, akkor merült fel, hogy Benő mellett vadőrködjek, és a kissrác rendes kölyök, szóval szívesen csinálom ezt a mai napig is. Eredetileg persze az volt a cél, hogy ne találjanak meg, de most meg már annyira megszoktam itt, hogy egyedül a ritkán látott anyám arca emlékeztet arra, hogy ki is voltam korábban.
- Nem zavarsz, miben segíthetek?
Add, hogy ne egy olyan diáklány legyen, akinek elvileg órán kellett volna lennie, de azt se tudja, hogy ki vagyok, viszont bármit megtenne azért, hogy átmenjen a tárgyamból. Kettő ilyen volt a múlthéten is, és nem nagyon díjaztam, hiszen van asszonyom meg gyerekeim, akikre rápillantva látom, hogy már vastagon úsznak a nyáltengerben, de boldogok, szóval nem nagyon kellenek nekem tinilányok. Megöregedtem a fenébe is! Viszont mindig, amikor keresnek, elfog a kíváncsiság, hogy ugyan a következő ember milyen indokkal és milyen opciókkal keres meg.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Várffy Altea Katalin
Prefektus Rellon, Negyedikes diák


bambiraptor
offline
RPG hsz: 59
Összes hsz: 78
Írta: 2023. július 27. 12:50 | Link

Zach
gyűjtögetés

A főkapu helyett - amin kisétálni azért még egy prefektusnak is meglehetősen rizikós - egy korhadt fa odvából kecmereg elő, a vadőrlaktól pár kőhajításnyira. Leporolja a ruháját, aztán lesimítja a haját és lehúzza az arcáról a maszkot.
- Végre valahára!-Sziszegi, nagyot lélegezve a friss levegőből. Éjjel kilógni a kastélyból többnyire nem bölcs dolog, de a bájitalfőzés néha megkívánja kizárólag bizonyos holdfázisoknál gyűjtött hozzávalókat.
- Mennyire látsz jól a sötétben?- fordul hátra, várva, hogy háztársa is előkaparja magát az ide vezető alagútból.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Zachary Travis Varnai
Diák Rellon (H), Elemi mágus, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 57
Összes hsz: 66
Írta: 2023. július 28. 10:38 | Link

Várffy Altea Katalin


   -  Közepesen rosszul, miért?
Másodpercekkel a lány után bukkan fel a fa odvában. Az homloka maszatos ott, ahol nem sokkal ezelőtt kézfejjel megdörzsölte, a pulóvere válla és a haja pedig a korhadó fa darabkáival tele. Egy nagy lépéssel kénytelen kimászni a fából, ekkor azonban a cipője beleakad valami gyökérbe vagy ágba vagy hasonlóba, így majdhogynem orra esve, megtántorodva érkezik a lány mellé.
Majd, mintha semmi sem történt volna, gyorsan kihúzza magát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


wow, that was rather inappropriate.
let's be friends.

Várffy Altea Katalin
Prefektus Rellon, Negyedikes diák


bambiraptor
offline
RPG hsz: 59
Összes hsz: 78
Írta: 2023. július 28. 10:58 | Link

Zach

Igyekszik köhögésnek álcázni a kuncogását, mert van valami hihetetlenül vicces abban, hogy a másik csaknem a lábai elé vetette magát, csak hogy úgy tegyen, mintha mi sem történt volna. Lehet, túl korán oltatta el a pálcákat...
- Mert akkor te világítasz magadnak. Én már ismerem az utat,- most is javarészt azért ácsorognak, hogy a szeme hozzászokhasson a kinti fényviszonyokhoz. Lassú lépésekkel indul meg, remélve, hogy nem futnak össze a vadőrrel.
- Mellesleg nem ártana leporolnod magad, hacsak nem ragaszkodsz a hangyákhoz és bogarakhoz,-* pillant hátra válla felett, mert a természet szeret bosszút állni.- Egyszer cincér akadt a hajamba,- ötlik aztán fel benne, s gyorsan végigfuttatja ujjait a szálak közt, mert szinte azonnal úgy érzi, mintha apró lábak kaparásznának benne.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ava Sophia Volkov
Diák Rellon (H), Másodikos diák


MiniVolki
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 20
Írta: 2023. december 25. 11:36 | Link

Kadosa


Ez az egész helyzet határozottan szívás, de legalább a mobilom itt is működik, így legalább nem maradok le a világról, inkább a világ marad le rólam. Jó, ez barokkos túlzás volt, tudom, de annyira nagyon jó lett az életem, most meg megint visszakerültem a burokba. Egy másik, de nem feltétlenül mondanám, hogy jobb burokba. A kettő közötti élet ugyanis azt az opciót is feltételezte, hogy ha ismertebb leszek, akkor eljutok Calabasasba. Hogy mi van ott? Kim természetesen. Eljuthattam volna hozzá, de innen, a mostani burkomból még kisebb az esély, mint amikor a nagyszüleimmel éltem.
Mély sóhajjal nyugtázom, hogy a napsütéses, de téli napok jönnek, és nagy valószínűség szerint meg kell szoknom ezt a helyet. Órákra kell járnom, és mások előtt kell varázsolnom. Ez annyira nem tetszik, de szerencsére most egy kis karácsonyi szünet van, felkészülhetek arra, hogy az osztálytársaim megbámulnak majd, és megszokhatom a tényt, hogy halmozottan hátrányos helyzetben vagyok. Nem csak évközben váltottam iskolát és országot, de még egy tanár, sőt házvezető gyereke is vagyok. Furcsa hely ez, és furcsa lesz itt. A lábaimat átvezetem a kerítésen, a popómmal úgy pozicionálok, hogy ne akarjak leesni, és kinyújtom a kezem a felém közeledő aranyszín csikók felé, hogy szagoljanak meg. Békével jöttem, és remélem, hogy ők is így látják majd.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sosem áldoznám fel a szívemet a hírnévért cserébe.
Sacher Kadosa
Diák Navine (H), Harmadikos diák


E-boy
offline
RPG hsz: 27
Összes hsz: 59
Írta: 2023. december 25. 21:46 | Link

ava sophia volkov


All fax no print, tényleg próbált valami élőt felnevelni. De azok a növények valahogy mindig egy-két hét alatt halni akartak. Néha túl sok vizet kaptak, néha túl keveset. Aztán volt olyan, amit a szobatársa macskája ölt meg, és olyan is, ami nem kapott elég fényt. De ez a borostyán most csak szimplán behisztizett rá. Bet, hogy ha más lenne a gazdája még virágozna is. Egyáltalán a borostyán virágzik?
Ujjai között meg-megcsusszant a virágcserép, ahogy gyors léptekkel bandukolt a Vadőrlak felé. Remélte, hogy talán a bácsi tud segíteni neki, és nem jár úgy, mint legutóbb. Bummer. Akkor el kellett temetnie a kaktuszt három kő alá.
- hey, hello. nem tudod, merre találom a vadőrt? - kiabált oda az ismeretlen lánynak már jó pár méter távolságból. - a borostyánom meg én a segítségére szorulunk. azt hiszem - emelte meg az egyik lelógó szárat, mire arról egyszerre két sárguló levél is aláhullott. Közben léptei automatikusan odavezették a kerítés mellé, hogy lentről nézzen fel a lányra.
- drip. egész nap itt lógsz? ki a fam? - biccentett a paci felé. Bírta a természetet és az állatokat is. Főleg a mágikus lényeket, mert hát azok neki nagyon dank, de amíg a lány nem biztosította, hogy az állat nem fogja megrúgni, mert közeledni kezd, addig ő be nem tette a kezét a kerítés felett.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ava Sophia Volkov
Diák Rellon (H), Másodikos diák


MiniVolki
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 20
Írta: 2023. december 26. 07:36 | Link

Kadosa


A békés csendbe, amit itt ülve tapasztalok, nagyon váratlan egy ismeretlen hang, és még szerencse, hogy az egyik kezemmel erősen kapszkodom, mert nagyon béna mutatvány lenne most arccal a földbe csapódni az ijedtségtől. Még jó, hogy háttal vagyok neki, mert így nem láthatta a hirtelen jött parát, ami aztán tovább is száll. Igen, itt vannak más emberek is, nem csak én.
- Fogalmam sincs, azt sem tudom, hogy néz ki. - vallom be homlokráncolva, mert eddig az sem tűnt fel, hogy van itt egy épület, pedig nem is olyan kicsi, és gondolom, laknak is benne. - Még új vagyok itt. A nevem Ava Sophia. - vajon mind a két nevemet kellett volna mondanom? A nagyszüleim mind a kettőt használták, de amikor kiabáltak utánam, akkor már csak Ava voltam. Az első interakcióm, ami nem az újdonsült apámmal zajlik, és fogalmam sincs, hogy mit kellene tennem. Mit tenne ilyenkor Kim? Például egyáltalán nem látszana rajta, hogy zavarban van.
- Nem ismerem még a környéket, de láttam egy unikorniscsapatot, és idejöttem. A többiek visszahúzódtak a fákhoz, de ő itt maradt. Megsimogatod? Állítólag a fiúkkal bizalmatlanabbak, mint a lányokkal, de őket is elfogadják.
Közben lepillantok az említett növényre is, aki valóban nincs a legjobb bőrben, de ötletem sincs, hogy mit kezdhetne vele, így nem állok neki szakértőzni.
Utoljára módosította:Ava Sophia Volkov, 2023. december 26. 07:37 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sosem áldoznám fel a szívemet a hírnévért cserébe.
Sacher Kadosa
Diák Navine (H), Harmadikos diák


E-boy
offline
RPG hsz: 27
Összes hsz: 59
Írta: 2023. december 26. 13:03 | Link

ava sophia volkov


- ebben az esetben üdv a kastélyban, Ava Sophia. Sacher Kadosa vagyok, szolgálatodra - mosolygott a másikra az összes fogát kivillantva. Bal hóna alá csapta a borostyánt, míg jobbjával felkapaszkodott a kerítésre, hogy a lány mellé csüccsenhessen. Alapjáraton nem volt egy sportos alkat, de szerencsére az egyensúlya a helyén volt, valószínűleg ezért lehet, hogy ő, és a növényke is túlélte a röpke akciót.
- hát nem is tudom... jó, adjunk neki egy tryt - nyújtotta ki óvatosan a kezét Kadosa. A lovacska arra irányította a fejét, mintha csak megengedné a simogatást, majd utolsó pillanatban meggondolta magát, és elfordult mind a kettőjüktől, és lassan visszaindult a csorda többi részéhez. - bummer, asszem ghostingolt egy unikornis. újabb tétel, amit felírhatok az évi szerencsétlenségeimhez. sajnálom, hogy elkergettem a haverod - jegyezte meg Kadosa, bár a hangja elég semleges maradt, hogy a másikban gyanút keltsen, hogy annyira talán még sem bánja.
- szóval most jöttél, hah? nos arra van a város, az erdőn túl - mutatott a messzeségbe. - arra van egy glam vízesés, bár most túl hideg van a fürdéshez. és arra ugye a kastély, de gondolom ezt már tudtad - vonta meg a vállát Kadosa, letudva ezzel a bemutatási kört. Nem mintha az ő felelőssége lett volna, csak most mégis.
- miért pont most jöttél? elsős vagy? most derült ki a varázslásod? - érdeklődött.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ava Sophia Volkov
Diák Rellon (H), Másodikos diák


MiniVolki
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 20
Írta: 2023. december 26. 13:26 | Link

Kadosa


- Szolgálatomra? Vigyázz, mert a végén még szavadon foglak! - felelem mosolyogva, miközben végignézem a felmászási művészetet. Elég ügyes a srác, én annak örülök, hogy nem volt itt, amikor én átszenvedtem magam a korláton. Az ilyen jelenetek a filmekben nagyon jól néznek ki, de az életben, pufidzsekiben már kevésbé. A szép, hófehér szövetkabátomat biztos, hogy nem fogom itt elővenni. Maximum, ha apa azt mondja, hogy megyünk valahova. Nehogy még a végén csúnya ruhás kép jelenjen meg rólam. Így is percekig válogattam a megfelelő kinézetű fordítógyűrűt, amivel tudok gond nélkül kommunikálni egy nemzetközi iskolában. Vajon, ha eddig négy kézfogásra voltam Kimtől, itt majd csökkenni fog?
Ahogy kinyújtja a kezét, én benyomom a telefonomon a kamerát, és megpróbálom megörökíteni a pillanatot, amikor megérinti, de csak az előtte lévő sikerül elkapnom, főleg, mivel a kapcsolat nem is jön létre, hiszen a csikó elfordul és elfut. - Hát ez elég erős kioffolás volt. Nézd, ahogy néz, szerintem elmondja a többieknek is, hogy szint alatt vagyunk. Lehet, hogy nasit kellett volna hozni? - nem akarom megbántani azzal, hogy csak ő van ott, mert én meg tudtam simogatni, valószínűleg tényleg van abban valami, hogy az érintetlen lányokat jobban szeretik. De vajon akkor a vadőr hogyan tudja őket megfogni? Vagy egy férfias nő, vagy szűz lányok vérét keni a kezére? Remélem egyik sem. Megborzongok, és inkább elpillantok azokba az irányokba, amiket mutat, és mindegyikre bólintok. - A városon átsétáltam, vagyis, inkább futottam, mert akivel jöttem, nagyon gyorsan sétál. A vízesést még nem láttam, de jól hangzik, és igen, a kastély az megvan. - és, mint kiderült, az apám nem egy rejtett hercegség tulajdonosa, hanem itt tanít, de ezt a kellemetlen cikiségemet inkább engedjük is el. Pedig akkor csak egy kézfogásnyira lettem volna Kimtől.
- Másodikos, korábban is tanultam már mágiát, de tizenöt vagyok, így hiába tudok többet, az életkoromnak megfelelő évfolyamba soroltak. És azért most, mert az apám most jött rá, hogy van egy lánya, és neki ítéltek, szóval most hozzá kellett költöznöm, ezért vagyok itt. Mert itt tanít. Repüléstant.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sosem áldoznám fel a szívemet a hírnévért cserébe.
Sacher Kadosa
Diák Navine (H), Harmadikos diák


E-boy
offline
RPG hsz: 27
Összes hsz: 59
Írta: 2023. december 26. 13:52 | Link

ava sophia volkov


Valamiféle melegséggel töltötte el, ahogy megpillantotta a másik kezében az elektronikus készüléket. Végre valaki, aki nem az aranyvérűek rejtett világából lépett elő, és adta az extra main character vide-okat, miközben csak szimplán cheugy-k.
A lány ötletére azonnal reagálva kikapta a hóna alól a növényt, és előre nyújtotta a ló irányába. - egyél, gyere vissza. kérleeeeek - lóbálta meg, mintha ezzel felkelthetné a bandukoló figyelmét, de nem. - jah, tuti utál - nevette el magát Kadosa, leengedve a két lába közé a növényt.
- akkor majd megmutatom a várost. nem nagy szám, de egy baráttal hits different - vont vállat nemtörődöm módon, pedig igazán félt tőle, hogy a lány majd kijavítja, hogy ennyitől nem lesznek barátok.
- repüléstan? ezek szerint Ava Sophia Volkov? apád nem éppen szívlel engem. azt mondja lusta vagyok a kviddicshez, pedig csak szimplán túl brutálisnak tartom ezt a sportot - húzta el a száját. - viszont varázslásban segíthetnél, nekem muglik a szüleim, szóval ez a harmadik éve, hogy egyáltalán foglalkozom az egésszel. és otthon nem is szorgalmazzák annyira, hogy bármit is meséljek róla vagy segítenének benne. nem tiltanak el, csak... nem is szeretik, szóval hogy nem akadnak rosszat, csak nem értik, és szerintem talán kicsit félnek is tőle, de...
Magyarázkodása közben kissé el is ragadta a hév, és egy pillanatra úgy tűnt elveszti az egyensúlyát. Hogy ez mégse történjen így, sajnos kénytelen volt elengedni a cserepet, ami természetesen a fejére esett.
- sheeeeeesh... ezt már tuti nem élte túl - nézett lefele Kadosa elhúzva a száját.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ava Sophia Volkov
Diák Rellon (H), Másodikos diák


MiniVolki
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 20
Írta: 2023. december 26. 14:13 | Link

Kadosa


Vidáman elnevetem magam, ahogy kinyújtja a növényt a paci után, és meg kell kapaszkodnom, hogy ne boruljak le innen. Hogyan képesek az emberek leélni a fél életüket ilyen helyeken ülve? Én csak olyan filmesnek gondoltam a felszálló köddel, unikornisokkal, napsugarakkal, de valószínűleg sem Istennek, sem Merlinnek, sem Lilithnek, sem senkinek nem az a terve velem, hogy én is egy olyan lány legyek, aki kerítéseken ül. Viszlát vagányság, helló átlagosság.
- Amúgy, menőn néztél ki vele.- Fordítom felé a kijelzőmet, amin éppen csak miliméterek választják el a csikótól, aki szépen csillog a fényben, Kadosa haja pedig pont úgy áll, mint akinek egy gondos fodrász órákig állította a tökéletes jelenetig.
- Az jó lenne. Most még minden új, és hasonló helyen nevelkedtem, de jó lenne, ha segítenél, te biztos mindenféle jó helyet ismersz. - egyáltalán nem szeretném kijavítani, hogy nem a barátom, szeretném, hogy a barátom legyen. Nagyon vágyok valakire, aki a barátom lehet, és amikor kiderül, hogy az apám nem kedveli őt, csak még jobban nevetek. - Szóval ez az út a szívéhez? Szeretni kell a kviddicset és játszani is kell tudni? - egy kicsit elhúzom a számat, mert bár szerintem jól repülök, de azért azt nem gondoltam, hogy játékkal nyerhetem meg a szívét. - Nem áll akkor valami jól a szénám nála. De a varázslatokban szívesen segítek, szeretek varázsolni, és új dolgokat tanulni. Tanulhatnánk együtt olyan varázslatokat, amiket csak érintőlegesen veszünk. - egyedül annyira nem buli ez, de ha van egy társad ebben, akkor az bulis lehet. - Csak nem értik. - teszem hozzá megértően, mert, ha nem is ebben, de engem sem értettek meg, és hasonló érzése lehet neki is. - Jujj! - felsikkantva nézek a leesett növény után, majd fel a fiúra, aztán vissza rá. - Lehet, hogy csak visszavágyott a természetbe. Képzeld csak el, hogy itt nő ki, és az egész kerítés borostyános lesz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sosem áldoznám fel a szívemet a hírnévért cserébe.
Sacher Kadosa
Diák Navine (H), Harmadikos diák


E-boy
offline
RPG hsz: 27
Összes hsz: 59
Írta: 2023. december 26. 16:40 | Link

ava sophia volkov


Közelebb hajolt a telefon képernyőéhez, hogy jobban megnézhesse magát rajta.
- dank. elküldöd majd? kiteszem socialre, hátha elhiszik, hogy találtam magamnak egy barátot - vigyorgott, és az arcán tényleg látszott az elégedettség.
- az attól függ neked mi a jó hely. tudok egy nagyon doope növényboltot - nevetett a srác. Ava olyan volt, mintha mindig is ismerte volna, közben meg semmit nem tudott még róla. Valahogy mégis egy frekvencián vibeoltak, amitől egészen wholesome lett ez a találkozó, és nem is igazán volt kedve Kadosának visszamenni a kastélyba.
- hát... a kviddicsszeretet biztosan segít. de én nem vagyok a gyereke, és ha kicsi értelem szorult belé, akkor azért fog megszeretni, mert G.O.A.T. vagy - mosolyodott el a másikat nézve. Csak hogy aztán egy olyan ördöghurokba kanyarintsa magát, amiből egy növénygyilkosság vethetett csak véget. Kísérte Ava tekintetét lefele, fel, aztán újra le. A pillanatnyi csend sem volt súlyos.
- akkor segítsünk neki nagyra nőni - vetette át a lábát Kadosa, és ugrott át a növény mellé a kerítésről elrugaszkodva. Aztán ujjaival a földet kezdte kaparni.
- nem akarsz segíteni? szedd ki a cserépből - invitálta a dagonyázásba Avat a fiú egy félmosoly mellett.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ava Sophia Volkov
Diák Rellon (H), Másodikos diák


MiniVolki
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 20
Írta: 2023. december 26. 21:30 | Link

Kadosa


- Persze, megkeresed magad? - sokkal egyszerűbb, ha ő adja meg magát, mintha én keresnék rá, mert ki tudja, hány Kadosa él a környéken, a vezetékneve meg valami süti volt, amire csak a pocakom reagált egy kis morranással, hogy olyat is enne, de most csak egy isler lebeg a lelki szemeim előtt, és ez a fiú nem olyan isleres. - Szeretek enni, szeretem, ha oda van figyelve arra, hogy az étel meg a ruha megfelelően készüljön el. Szeretek márkákat, amik itt nem kaphatóak, és jó lenne valami munka, mert ha rendelni akarok egy Skims-t vagy Good America-t, akkor tuti, hogy a saját pénzemet kell ráfordítanom. - mondjuk nem is baj, mert nem szeretnék egyelőre Damyan Volkovnak tartozni. Nem ismerem még őt, csak a magazinok által, és abból annyit tudok, hogy van vagy tizenkét nője meg ja, szereti a kviddicset.
- Találkozzunk itt a tanév végén, és megmondom, hogy sikerült-e neki bármiért is megszeretnie, és nem érzem-e rajta még mindig a rémület szagát, hogy mégis mibe keveredett. Nagyon ijesztő szag, először édes, de aztán egy picit savanyú, totálisan gáz, mert elárul. - biztos vagyok benne, hogy az apám teljesen be van parázva. Én is éreztem ezt a szagot, amikor kiderült, hogy Kim és Kanye el fognak válni. Én nagyon reménykedtem a békülésben, és abban az időben csak a cikkeket bújtam, hogy ki mit mond.
- Hát jó. De ne nevess ki. - hát nézzenek oda, ő is csak úgy leugrik, én meg szép komótosan lemászok, nem mintha olyan nagy lenne a táv, hogy nyugger tempó kelljen hozzá, de valahogy pánikolok egy bokatöréstől. Minden szeretnék lenni, csak kiszolgáltatott nem. De leérkezve leguggolok mellé, és nekiállok kiszedni a cserépből a borostyánt. - Neked tuti, hogy kutya a patrónusod, elég jól ásol kézzel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sosem áldoznám fel a szívemet a hírnévért cserébe.
Sacher Kadosa
Diák Navine (H), Harmadikos diák


E-boy
offline
RPG hsz: 27
Összes hsz: 59
Írta: 2023. december 27. 20:58 | Link

ava sophia volkov


Lazán vette át a másik kezéből a telefont, hogy azonnal a saját profiljára bökjön. Aztán meg a kék "follow" opcióra, majd az üzenetekre, és engedély nélkül már át is lökte a képet. - kösz, majd megjelöllek mint fotós - nyújtotta vissza a készüléket. Csak közben még egyszer meg is forgatta, jól megnézte magának. - jó kis ketyere. drága volt? - kérdezett rá pofátlanul.
- ezeket történetesen nem ismerem. de van pár használtruha bolt, ami slaps. meg sem mondod, hogy valaki életében felhúzta őket, és nem is kell hozzá guap - osztotta meg nem épp rejtegetett titkait Kadosa. - de persze, kereshetünk neked állást is. valahol lógnom kell, amíg nyúzod az órákat. lehetne valami olyan, ahonnan kaphatok tőled ingyen dolgokat, amíg várlak - tervezgette azonnal a srác. Nem volt ám mindig ennyire nyitott az új barátokra, de Ava-val kapcsolatban jó megérzései voltak. És azt akarta, hogy tényleg ilyen sokáig egy levegőt szívjanak.
- ott még nem tart a barátságunk. majd holnap - kacsintott a másikra piszkos kis mosolya fölül. De csak hogy a lány se érezze a pressure-t, már le is hajolt gödröt ásni, amíg mászik.
- még nem tudom mi a patrónusom. de amint kiderül, hogy egy terrier, szólok - kontrázott rá a másikra. - na, talán ez elég. beleülteted, vagy inkább vegyem át? - ajánlotta fel. ha Ava okos volt, sejthette, hogy talán először és utoljára történik ilyen, szóval jó volt kihasználni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ava Sophia Volkov
Diák Rellon (H), Másodikos diák


MiniVolki
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 20
Írta: 2023. december 28. 20:43 | Link

Kadosa



- Olyasmi, tudod éppen pénzen próbálták megvásárolni a szeretetem. - pedig nem volt rá szükség, mert valójában egyikőjükkel sem volt még sok együtt töltött pillanatom, így valójában sem anyát, sem apát nem szerettem sem jobban, sem kevésbé. A telefon eredetéről nem sokat tudok, azt sem, hogy anyámnak hogyan volt rá pénze, ha éppen apámat zsarolta, de a lényeg, hogy megkaptam és hiába utasítottam vissza, nálam maradt. Nekem pedig rá kellett jönnöm, hogy nem is olyan rossz cucc.
A tervezgetésére elnevetem magam, mert lássuk be, ennyire előre én nem gondolkoztam, csak annyi pánikom volt, hogy mi van, ha a csodás Good America farmerom valami miatt kiszakad, és bár van másik is, de nem ugyanolyan. Kell a pénz, de, hogy ingyen cuccokat is szerezzek. Tetszik a bátorsága. - Mondjuk cukrászda vagy kávézó? Van itt ilyen, ha jól emlékszem. Melyik tetszene jobban, ott bepróbálkozom a Volkov névvel. - az apukámra tekintettel csak felvesznek. Vagy pont, hogy miatta nem, mert kiderülne, hogy a tulajdonos lánya és neje is megvolt neki. Elég sok ilyen történet van róla. A mosoly az ajkaimon marad, ahogy kacsint, és biztos vagyok benne, hogy vele egy barátság, az tényleg életre szól. Azért is ugrok le és segítek neki a borostyánba. - Te kiástad, én bele helyezem, adunk neki egy kis vizet, mert azt olvastam hogy azt kell ilyenkor, és együtt betemetjük. Ő lesz a barátságunk záloga. Van nálad pálca?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sosem áldoznám fel a szívemet a hírnévért cserébe.
Sacher Kadosa
Diák Navine (H), Harmadikos diák


E-boy
offline
RPG hsz: 27
Összes hsz: 59
Írta: 2024. január 4. 20:49 | Link

ava sophia volkov


- doope, ám nem valami hatékony - vonta meg a vállát Kadosa, ahogy visszaadta a készüléket. Neki mondjuk sose próbálkoztak ilyennel, sőt. A szülei low-key csórók, de épp ezért ért a technikához, és volt képes saját mobilt összerakni. Na meg persze az is segítség volt, hogy az apja az elektromosággal foglalkozik. Így csak kétszer akarta felégetni az alagsort, amikor szerelt.
- kávézó. van a cukrászdában is kávé, csak nem olyan boujee. tudod, ha már ingyen van legyen jó is - nevetett csibészesen. Még magának is kezdett sok lenni. Ám amíg Ava nem szólt rá, úgy nyílt ki a személyiség, mint az Aranyhajban a csodanövény, amikor énekelnek neki.
- de azt hiszem jobb lesz, ha engem is magaddal viszel. csak hogy lássam hogyan veted be a hírnevedet. high-key kiváncsi vagyok kinevetnek-e - vallotta be kegyetlenül Kadosa. Sose hitt igazán a protekcióban, meg hogy a való életben is úgy működjön ez a dolog, mint a filmekben, hogy csak odaböksz egy nevet. Olyan szürreális.
- legyen így. ha nem éli túl, az nem jelenti, hogy oda a barátságunk, ugye? - nézett gyanakodva a másikra. Vajon így akarja lekoptatni, amiért annyi hülyeséget mondott? Ava vajon biztos benne, hogy meghal a növény? Csak mert ő elég biztosan érzi a lehetőségét.
- hogyne lenne, kell? - húzta fel pulcsija szárát, hogy alóla kibukkanjon pálcájának markolata. - just kiddin', ennyit, még én is tudok. állj hátrébb - kérte, és megköszörülte a torkát. - wasser - mondta neki kristály tisztán, mire lassan csurogni kezdett a pálcájából a víz. Nem valami erőteljesen, de az a képességeihez mérten egész jó arány volt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ava Sophia Volkov
Diák Rellon (H), Másodikos diák


MiniVolki
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 20
Írta: 2024. január 6. 08:09 | Link

Kadosa


- Nem, de úgy voltam vele, hogy minden ajándéknak örülni kell. Kaptam egy szuper mobilt és egy apát. Érdekes karácsony volt. - meg kell hagyni, az emberek zöme nem pont arra számít, hogy apukát kap karácsonyra, és ha mégis, akkor sem olyat, akinek hadseregnyi barátnője van. Szóval az apám nem csak híres, de híresen nagy férfi ringyó is. Remek. De mindannyian kedvesen fogadtak, sőt, volt, aki egyenesen odáig volt értem, pedig két szót nem szóltam.
- Ez egy jogos érv, akkor legyen a kávézó, és ha ott sokan vannak, akkor váltsunk a cukrászdára. - azért nem fogom az elsőnél feladni, ha az valamiért nem működik, nem olyan fajta vagyok én. Arra, amit mond, én is, de azért kicsit elhúzom a számat a gondolatra. - Én is. Még sosem csináltam ilyet, és nem is tudom, hogy hogyan kell. Vagyis, az anyukámtól láttam, amikor be akart jutni valahova, akkor csak közölte a nevét meg mosolygott, és megnyíltak előtte az üzletek. Az utóbbi időben, amíg pereskedtek, próbálta ezt az életet megmutatni. - de csak annyi maradt meg, hogy tetszett az élet, akartam, Kim közelébe szerettem volna kerülni, aztán idő előtt kirántottak onnan. Pedig szerintem meglett volna idővel Calabasas és találkozhattam volna vele. - Dehogy, te vagy hivatalosan az elsőszámú legjobb barátom, nem állhat közénk se szerelem, se gyűlölködés, sem félhalott borostyán, aki feladja az életet. Kisujjesküt rá. - nyújtom felé a kicsit földes ujjamat, hogy belefonja a sajátját, és innentől hivatalos legyen a barátságunk. - De azért remélem, hogy túléli. Menő lenne, hogy máris alkottunk valamit az utókornak. Hátrébb lépek, hogy a víz biztos ne fröcsögjön rám, és büszkén nézek rá. - Ügyes vagy. Nekem még új pálcát kell vennem, egy régen meghalt rokonomét kaptam, és nem igazán vagyunk jó viszonyban. Eljössz velem oda is?
  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sosem áldoznám fel a szívemet a hírnévért cserébe.
Sacher Kadosa
Diák Navine (H), Harmadikos diák


E-boy
offline
RPG hsz: 27
Összes hsz: 59
Írta: 2024. január 13. 21:16 | Link

ava sophia volkov


Bólogatott, mintha értené, de igazából rohadtul nem. Vagyis megpróbálta elképzelni milyen lehet egy ilyen dank life. Mintha valamilyen upper east side-ról szóló tinidrámába csöppent volna azzal, hogy megismerkedett Ava-val. Talán ő lesz a Bagolykő Dan Humphrey-ja?
- valid. nem akarnám, hogy munka nélkül maradj - jelentette ki Kadosa teljes beletörődéssel. Aztán ahogy a növényre terelődött újra a figyelmük, úgy nőtt meg az egója a srácnak. Hát nézzenek oda, tiszta cheugy, low-key csóró, és a másik simán kinevezi legjobb barijának. Slaps!
- a félhalott borostyán az egyetlen, amiben kételkedtem - ütötte el a kételykedésének élét Kadosa, és máris nyújtotta a másik földes ujjat megpecsételni az esküt.
Őszintén az utókorban annyira nem volt biztos. Kezdjük ott, hogy ahogy most áll a világ, a globális felmelegedés miatt gyorsan fognak elfogyni a tartalékok, már amennyi maradt. Így is túl sok ember él a Földön, és nem épp a legjobb kondíciók elé néznek az új kölkök. Big yikes. Meg amúgy is túl fiatal volt, hogy ilyenekben gondolkodjon. Örül, hogy magát képes fenntartani.
- persze, menjünk most, vagy ha már begyakoroltad eléggé a nevedet, hogy bedobhasd a pálcaboltban is? - cukkolta, azonnal kapva a lehetőségen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ava Sophia Volkov
Diák Rellon (H), Másodikos diák


MiniVolki
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 20
Írta: 2024. január 20. 07:14 | Link

Kadosa


Nem lesz olyan rossz itt nekem. Hiszen itt van Kadosa. Az első napok magányosan teltek, próbáltunk beszélgetni ugyan az apámmal, de nem nagyon volt témánk, vagy, nem nagyon volt hangulatunk. Talán kicsit mind a kettő. Sétálgattam a folyosókon, beszélgettem a portrékkal, de ez is csak addig volt jó mulatság, amíg egyikőjük azt nem mondta, hogy "na az ám a csődör", elvileg ők tök rég halottak, vagy ilyesmi, nem? Nem kellene, hogy ilyen szavakat használjanak, olyan...kellemetlen. De most már érzem, hogy minden jó lesz, és hiszek a szobaborostyánban is, aki élni fog itt, a külvilágban. Így hát a dolog megpecsételődött, és én nevetve pillantottam le a kezeimre, amik nem kicsit voltak dzsuvisak.
- Mossunk kezet. Hozok pénzt, és mehetünk. - ha most úgy nekiindulunk, nem hiszem, hogy messzire jutunk, mert egy árva knút, annyi sincs nálam. A kerítésen átmászva, Kadosa mellett, vidáman értekezve a világról sétálok vissza a kastélyba, tele reményekkel, mert érzem, hogy ez jó lesz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sosem áldoznám fel a szívemet a hírnévért cserébe.

Oldalak: « 1 2 ... 13 ... 21 22 [23] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék