32. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Nádassy Norina Iza összes hozzászólása (55 darab)

Oldalak: [1] 2 » Le
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2020. május 17. 18:21 Ugrás a poszthoz

Zsófi


Vasárnap. Az a nap, amikor midig minden olyan nyugodt, mikor a család együtt van, közösen főzünk és eszünk, majd hosszasan beszélgetünk az elmúlt hét eseményeiről. Meg a nagy… Hát igen, ezek mi is lehetnénk apával, de rohadtul messze állunk ettől. Se idill, se közös ebéd, se beszélgetés. Az ébresztőm hat órakor ugrasztott ki az ágyból, majd egy óra múlva már Stromboli hátán róttam az erdőt. Nincs is ennél jobb program egy vasárnap délelőtt… legalábbis számomra. Aztán hazarohantam, készítettem magamnak két szenyót, majd egy puszit nyomva apa arcára már el is viharoztam a szobámba, mivel muszáj volt tanulnom is egy keveset. Na jó, az nálam sose kevés, mivel rendszeresen feledkezek bele, így sokszor azon kapom magam, hogy már sötét van odakint, én pedig több órája nem ettem, nem ittam, sőt még pisilni se voltam. Most is így alakult volna, ha nincs Hunor, aki igen erőteljesen adta tudtomra, hogy ő márpedig ki szeretne menni egy kicsit. Szóval nagy nehezen összeszedtem magam, majd útnak indultunk. Nagyjából mindig ugyan azt az útvonalat tesszük meg Hunorral, így ő már saját magát is meg tudná sétáltatni. Most is előttem döcög, de tudja a határt, amit nem lép át. Zsebre dugott kézzel sétálgatok, miközben hol az eget, hol a kutyát, hol pedig éppen valami érdekességet bámulok, közben pedig az előbb olvasottakon jár az agyam. Mikor elhaladunk a nád mellett és a stéghez érünk, szinte rutinszerűen fordulok a víz felé, s egy ismerős hajkoronát pillantok meg. Zsófi. Arcomra egy széles és őszinte mosoly kúszik, majd füttyentek egyet Hunornak, aki szélsebesen indul meg felém. Odalibbenek Zsófi mögé, majd lehajolok és egy hatalmas cuppanó puszit nyomok az arcára. Hajam előre lóg, amit egy lendületes mozdulattal dobok hátra, hogy ne lógjon a szemembe.
- Ajaj, ekkora a baj? - kérdem leülés közben, majd kiveszem a lány kezéből az üveget és iszok egy nagy kortyot. Visszaadom neki, majd törökülésbe helyezkedek. - Mi történt drágám? - szomorú kiskutya tekintettel pillogok rá. Hunor közben lefeküdt mögénk, s mereven lesi a vizet és a nádast.
Utoljára módosította:Nádassy Norina Iza, 2021. április 20. 13:40
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2020. május 21. 17:10 Ugrás a poszthoz

Zsófi


Sajnos van egy ilyen sokak szerint furcsa szokásom, hogy a barátaimat egy puszival köszöntöm. Sose kettő vagy három, mindig csak egy. Már volt, aki megkérdezte ennek okát, de csak vállat vontam és közöltem, hogy én sem tudom, csak jól esik. Én már csak ilyen vagyok! Abból se csinálok problémát, hogy az illető esetleg egy pasi, sőt úgy vettem észre, hogy ők még jobban is értékelik. Egyesek azért mert nincs senkijük és jól esik nekik, akik pedig kapcsolatban vannak azért, mert nem mindig ugyan attól kapják a puszit. Zsófi számára ez nem újdonság, mivel mér megszokta, így a cigit eltartva fogadja üdvözlésem. Leülök mellé, majd meghúzom az üveget, de természetesen végig figyelek rá, s olykor-olykor grimaszt vágva hallgatom. Közben lehangzik egy-két ühhüüüm is.
- Nem tudsz tovább lépni rajta mi? Mély nyomot hagyott úgy érzem... Jó „mélyet”. – ujjaimmal idézőjelet mutogatok, majd folytatom. - Na de mit foglalkozol vele?! Örülj neki, hogy ennyire érdekled, hogy még megkaparintott téged egy kutya bőrébe bújva. Mert egyébként az elmondottak alapján tényleg kiköpött te az a kis dög. - elnevetem magam, majd fejemet Zsófi vállára hajtom. Ekkor nézek a kezébe, amibe ott füstölög a cigi, pedig ő legjobb tudomásom szerintem nem dohányzik. - Zsófi! - szólok rá, majd kiveszem a kezéből és beleszívok a cigibe. - Ha már egyszer cigizel, akkor legalább olyat szívnál, ami kicsit lelazít, ha már stresszes vagy. - újra elmosolyodom, s ismét beleszívok a cigibe. Hát mekkora szerencséje van velem,megmentem a káros dologtól. Feláldozom magam érte! Igen, ilyen egy jó barátnő… Kérdését hallva ismét felnevetek.
- Honnan jöttél rá?! - kérdem, majd újra felemelem fejem, s ismét csenek egy keveset az italból. - Na de mesélj, mi van ebben a Benőben, ami ennyire felkavarta benned az állóvizet? Azon kívül, hogy…- nem fejezem be a mondatot, de egy sokat sejtető, talán kissé huncut mosolyt eresztek meg felé.
Utoljára módosította:Nádassy Norina Iza, 2021. április 20. 13:40
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2020. május 27. 16:44 Ugrás a poszthoz

Zsófi


Kérdését hallva kissé színpadiasan vakarom meg fejem búbját. Végül is teljesen jogos a felvetés… Mióta ismerjük egymást a két jómadár között mindig is volt valami, amit nevezzünk mondjuk kémiának. Mai napig nem értem, hogy ez miért nem fejlődött tovább, pedig szerintem marha szép pár lettek volna. Őszintén bevallom azt is, hogy még mielőtt megismertem Zsófit én is szemet vetettem Benőre, vagyis hát tetszett, de aztán láttam mi van köztük és fénysebességgel mondtam le róla. Nem szeretek más életébe belepiszkálni, pláne, hogy akkor még úgy láttam, alakul a molekula köztük. Aztán teltek az évek és még mindig egy helyben toporzékolunk.
- Életem, már csak azt mond meg nekem, hogy mi a kénköves ménkűért rekedtetek meg a barát zónában?! Tudom, ezt már rengetegszer kérdeztem, de na…  Olyan nagy gyökerek vagytok mind a ketten! Rajtatok kívül mindenki látja mizu, csak ti nem látjátok a fától az erdőt…- megcsóválom fejem. Zsófi tudja rólam, hogy én nem az a szépítős, köntörfalazós, visszafogott lány vagyok, így nagy eséllyel meg sem lepődik már az őszinte és igen nyílt monológjaimon.
- Na ezt most nem sikerült feldolgoznom… - megrázom fejem és buta tekintettel meredek rá. Mondjuk az sem tiszta, hogy mit is pörgünk ennyire a kutyán? Mit tett az a csóri dög? Szívom a cigijét és nem tervezem visszaadni neki úgy döntöttem. Ő nem dohányzik és ne most szokjon rá! Hirtelen összerezzenek, mikor a hátam mögött ugatni kezd Hunor. Hátrafordulok, de semmit nem látok, ő viszont mereven bámulja a vizet és jár a szája. Lesistergem, mire rám pillant és elhallgat. Tudja, hogy ez mit jelent, így most egy kis ideig talán újra nyugiba lesz. Imádom, hogy ennyire le tudja magát kötni a semmivel. Hallgatom Zsófit és a mesélése közben szó szerint kikerekednek szemeim és „leesik az álam”, mely abban nyilvánul meg, hogy kinyílik a szám.
- Ti dugtatok! – a stég deszkáira csapok, majd egy széles mosoly terül el arcomon. - Ti tutira összefeküdtetek! - elnevetem magam, majd érzem, hogy Hunor lökdösni kezd. Gondolom nem értette a csapkodást és odajött megérdeklődni, hogy mi a helyzet. Odaül mellém, én pedig simogatni kezdem. - Mindent el kell mondanod! Igen még a piszkos kis apró részleteket is!!! - széles mosollyal vigyorgok rá, majd újra ellopom az üveget és iszok egy kortyot. Felfogom amit mond, meg, hogy meséljek mit tanultam de csak legyintek egyet. Abban semmi izgalmas nincs, viszont ami vele történt, na az már igen…
Utoljára módosította:Nádassy Norina Iza, 2021. április 20. 13:41
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2020. június 6. 21:08 Ugrás a poszthoz

Zsófi


Válaszára csak egy szemforgatással válaszolok első körben, de ez olyan igazi jól megjátszott, feltűnő és színpadias lett.
- Tubicám, már csak azt mond meg nekem, hogy ez honnan tudod? Megpróbáltátok már? Ha a válaszod nem, akkor ne tegyél olyan kijelentést, melyet nem tudsz alátámasztani. - ha lenne szemüveg rajtam, akkor azt most az orrom hegyéről – ahova tuti lecsúszott volna magyarázás közben – visszatolnám a helyére, majd színpadiasan dobnám hátra hajam. Egy kicseszett színész veszett el bennem… tuti pályát tévesztettem. Hunor ugatására Zsófi is hátra pillant, a pis foltos pedig rá pénz nagy sötét szemeivel. Ő tipikusan az a kutya, akinek a tekintetéből sugárzik, hogy még a légynek sem tudna ártani. Nem éppen házőrző típus, sőt szerintem előbb menekülne el, ha betörnének a házba, mint mi… De én így imádom a kis hülye fejét. Mikor a stég deszkáira csapok látom, hogy Zsófiba még az ütő is megáll egy pillanatra. Ezt mondhatnám csúnyábban is, de kérem szépen én egy úrinő vagyok vagy mi. Szóval összerezzen és látom rajta, hogy basszammeg. Egy szélesnél is szélesebb mosoly jelenik meg arcomon a reakcióját látva és a válaszát hallva. Felnevetek.
- Most nem arról van szó, hogy én mikor feküdtem le valakivel – egyébként nagggyon régen-, hanem arról, hogy te, igen teeeee, összefeküdtél Benővel. Ne tagadd! Tudod a hülyék a szomszédban laknak nem nálunk! Mindnet, hangsúlyozom MINDENT  el kell mesélned! Mi lesz akkor ezután, mert téged nézve nem zárult túl jól a dolog?!   – kíváncsi tekintettel nézek rá, majd beleszívok egy utolsót a cigibe és elnyomom a cipőm talpán. Az üveg piát visszanyújtom Zsófinak, majd mutatom neki, hogy húzza meg, mert ehhez a beszélgetéshez neki szüksége lesz az alkoholra. Míg én gond nélkül beszélek meg bárkivel bármit, addig ő sokkal inkább…jókislány. Nem nevezném prűdnek, de ahogy a jelen példa is mutatja, nem szívesen társalog a szexről, már ha neki is köze van hozzá.
Utoljára módosította:Nádassy Norina Iza, 2021. április 20. 13:41
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2020. június 7. 16:28 Ugrás a poszthoz




Kemény heten vagyunk túl a csoporttársakkal, ugyanis a tanáraink megrögzötten ZH-kat írattak a héten. Nem volt olyan tárgy, amiből ne lett volna, így nem volt életem az elmúlt időszakban. A tanulás mellett természetesen ott volt Stromboli is, akire nagyjából annyi időm maradt, hogy leápoljam és napi fél órát dolgozzak vele. Tele van energiával és tűzzel, érzem rajta, hogy már nagyon menne, így van mit visszafogni mikor rajta ülök. Aztán jött a péntek és megíródott az utolsó ZH is, ami felért egy… nem is tudom mivel. Zoéval fénysebességgel beszéltük meg, hogy ezt a hetet ki kell buliznunk magunkból. Szombat délután három volt, mikor egy sejtelmes üzenetet kaptam tőle, miszerint olyan helyre visz, ahol még nem jártam. Ismerem Zoét, mint a rossz pénzt és tudom, hogy sokszor még nálam is elvetemültebb, így megvolt az okom az aggodalomra. Ennek ellenére engem se abból a fából faragtak, hogy bármitől is megriadjak, így izgatottan és iszonyat kíváncsian sétáltam ki a vasútállomásra. Zoé már ott várt teljes harci díszbe, egy üveg pezsgőt emelgetve a magasba, amiből pár korty már hiányzott. Hoppanálhattunk is volna, de valamiért ez így sokkal feelingesebb, haza pedig úgyis majd úgy jövünk. A vonatút alatt legalább van időn megalapozni a hangulatot. Aztán eltelt egy kis idő én pedig ott találtam magam egy sztriptíz bár bejáratánál.
- Na nem! – ráztam meg a fejem. - Arról volt szó, hogy bulizunk és nem pedig vetkőző nőket nézegetünk. - konstatáltam a tényt Zoénak, aki erre csak ennyit reagál, hogy nem kell őket nézni, inni itt is lehet és legalább sok a szingli pasi. Én tökre értem, hogy ő most nagyon szingli és nagyon magányos, de azért ez már eléggé elkeseredett tervnek tűnik. Hiába próbáltam lebeszélni, megragadott a karomnál fogva és berángatott. Szerencsére a pezsgő már adott egy alaphangulatot, melyre megérkezésünk után azonnal rásegítettem egy jó kis tequilaval. A következő italt már egy idegen férfi fizette, akivel Zoé gyorsan megtalálta a közös hangot. Én feleslegessé váltam, így egy gin toniccal felszerelkezve kezdtem el sétálgatni a bárban. Bevallom őszintén, hogy a kíváncsiságom oda vonzott a pódiumon vonagló lányokhoz. Az italból aprókat kortyolva vizsgálgattam őket, a testüket, a mozdulataikat.
Utoljára módosította:Nádassy Norina Iza, 2021. április 20. 13:42
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2020. június 7. 17:09 Ugrás a poszthoz

Zsófi


Meglepődve hallgatom, hogy Vasváry a rokona. Eddig sose mondta, igazából a családjáról sose beszélt annyira sokat. Ez a lány egy örök rejtély az egyszer tuti. Kikerekedett szemmel hallgatom amit mesél, sőt még kissé az ajkaim is elnyílnak egymástól. Zsófitól nem megszokott eseménysort hallgatok végig és mivel vizuális típus vagyok, így minden lepörög a lelki szemeim előtt, mintha egy filmet néznék. Mikor a pikáns részletekig jutunk, akkor megrázom fejem, ugyanis ezt semmiképp nem szeretném vizualizálni. Nem, nem és nem! Nem válaszolok semmit, csak hagyom, hogy mondja ami kijönne belőle. Mikor előre hajol és arcát az ölébe temeti én gyengéden simogatom meg hátát. Sose estem még át ilyesmin, mármint ilyen pofára esésen, mert igen, ez eléggé az. Nem tudom megérteni és azonosulni a problémájával, de igyekszem ennek ellenére támaszt és vigaszt nyújtani neki. A kezdeti deszkacsapkodós lelkesedésem gyorsan alább is hagy, helyét némi keserűség veszi át. Szentül meg voltam róla győződve, hogy ők ketten egyszer egy pár lesznek, mert annyira jók együtt. Erre most kiderül, hogy tévedtem. Bár az is lehet, hogy Benő csak bokán fosta magát attól, hogy kötődjön Zsófihoz. Mert valljuk be nem könnyű dolog eldönteni, hogy mi a fontosabb, az évek óta tartó barátság vagy pedig egy kapcsolat. Mikor meghallom Zsófi szájából a barátság extrákkal dolgot felszisszenek.
- Jaj Zsófi, ezt nem szabad! Miért dobod oda magad neki, mint egy darab húst? - kérdem, s mikor kimondom, akkor esik le, hogy ezzel nem fogok túlzottan segíteni neki. - Jaj drágám nagyon sajnálom, hogy így alakult, nem is értem igazából. Ez a Benő egy gyökér, nem ér annyit, hogy így leamortizáld magad miatta. – vigasztalásba és léleköntésben sose voltam csillagos ötös, de igyekszem. Zsófi szerencsére tudja, hogy mire számíthat tőlem, így talán ezt is értékelni fogja…
- De legalább a szex jó volt vele? Mondjuk a dühből kialakuló szex az mindig olyan awh… - egy óvatos mosolyt küldök felé.
- Odettel beszéltük, hogy megyünk a buliba, szóval ha szeretnél gyere te is! - egy lelkesítő mosoly jelenik meg arcomon, azonban szemeimből némi sajnálat tükröződik.
Utoljára módosította:Nádassy Norina Iza, 2021. április 20. 13:41
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2020. június 13. 12:58 Ugrás a poszthoz

Zsófi


Csak egy szemforgatással reagálok arra, miszerint ő nem dobott oda neki semmit. Én tökre elhiszem, hogy vannak esetek, mikor nem tud az ember lánya se uralkodni magán és megteszi, amit megkövetel a haza. De bakker, ők ketten már ezer éve barátok, aztán egyszer csak puff és megtörténik a baj. Igen jelen esetben baj! Baj, mert Zsófi szenved és a fejemet merném rá tenni, hogy Benő is. Ha úgy alakult volna, hogy Benő is rájön, hogy mennyire jó lenne Zsófival, akkor éppen boldogságunkban innánk fényes nappal a stégen ücsörögve. A mellettem ülő következő mondatát hallva legszívesebben nyakon verném. A kezem meg is emelkedik, de végül nem kólintom buksin, hanem megtámaszkodom vele.
- Zsófi… néha rohadt hülye és ezáltal bosszantó tudsz lenni. Fa**nak ostorozod magad, meg keresed magadban a hibát. Ezt közösen ba**tátok el… szó szerint. Nem könyörögtél neki, hogy ez legyen gondolom, hanem valami oknál fogva megtörtént.  Biztos vagyok benne, hogy okkal történt és idővel látni fogod az okot. De könyörögve kérlek, ezt a hisztit fejezd be!- valóban felhúztam magam a hallottakon, mivel sose tudtam az ilyen, nevezzük hisztinek, szóval azokat tolerálni. Az utolsó kérdésemre adott válaszát hallva egy halvány mosoly jelenik meg arcomon, de pillanatok alatt illan el, mivel dühös vagyok rá. A bulis felvetésre adott válaszomra mintha újra élet kerülne ebbe a nőszemélybe. Elmosolyodik és látom, hogy felcsillan a szeme. Egy nagyon sóhajtok, s próbálok lehiggadni. Még forrongok bent, de kifelé ebből már semmi nem látszik.
- Remek, akkor majd érkezel, amikor készen vagy. Mondjuk lehet előbb leszel ott, mint mi, Odettből kiindulva. De okozhat még meglepetéseket... –elmosolyodom, de egy kis gondolat nem hagy nyugodni…
- Egyébként, hogy is rokon neked ez a Richárd? Jó ideje ismerlek, de még sose meséltél róla úgy mélyebbre hatóan. - oldalra biccentem fejem, s kérdő vagyis inkább érdeklődő tekintettel fürkészem Zsófi arcát. A tanulós kérdést hallva elmosolyodom.
– A tytogriffekről leginkább, fogságban tartásuk, szelídítésük, eredetük. Egy hosszabb beadandót kellett írni róluk, én pedig a szabadon élő egyedek párzási szokásainak változásáról írtam. El se tudod képzelni, hogy mennyire befolyásolja őket is az, ami a világban zajlik, hogy mennyi mindenen változtattak, igazodtak sajnos. Nagyon érdekes… - szemeimből izgatottság sugárzik, ugyanis imádom amit tanulok és imádok róla bárkivel hosszasan beszélgetni. Hunorra pillantok, aki kényelembe heves vakarózásba kezd mellettem, miközben cuki nyöszörgő hangokat ad ki magából.
Utoljára módosította:Nádassy Norina Iza, 2021. április 20. 13:41
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2020. június 13. 13:26 Ugrás a poszthoz



Fénysebességgel jövök rá, hogy én ezt ne tudnám csinálni. Figyelem az előttem táncoló lányt és elfog valami különös érzés. Annyi idős lehet nagyjából, mint én, sőt meg merem kockáztatni, hogy pár évvel talán még fiatalabb is. Gyönyörű arca van, hosszú barna haj keretezi arcát, de szemeiből nem sugárzik semmi. Monotonitás, rutin, unottság, közömbösség…. nem tudom minek is nevezzem.  A körülötte ücsörgő férfiak ebből mit sem vesznek észre valószínűleg, mivel nem a szemeivel vannak elfoglalva, hanem sokkal inkább minden más testrészével. Figyelem a másik nem képviselőit, ahogy szinte nyálcsorgatva nézik őt. Sokuknak akár a lánya lehetne.   Újra a lányra pillantok és összeakad tekintetünk, nem tart sokáig de minden benne volt abban a pár másodpercben. Iszok egy újabb kortyot, miközben azzal nyugtatom magam, hogy biztos okkal teszi, amit tesz, biztos szüksége van arra a pénzre, amit itt kap. Sajnos el tudok képzelni pár olyan élethelyzetet, ami erre kényszerít egy nőt, de én inkább meghalnék, mintsem, hogy így kelljen dolgoznom. Egy nagy sóhaj tör fel belőlem, s érzem, hogy nekem itt nem sokáig lesz maradásom. Már fordulnék vissza drága barátnőm irányába, mikor érzem, hogy valaki meglök. A pohár tartalmából egy kevés a földön landol, ahonnan is egy kevés felfröccsen rám. Odafordulok a „támadóm” felé és egy nem éppen ide illő férfi áll előttem. Egyik szemöldököm a magasba szökik, majd elmosolyodom.
- Ugyan, semmi gond. Megesik az ilyesmi! - válaszolok neki, s kezemmel egyet még legyintek is. Több is veszett már Mohácsnál, szóval nem fogok ebbe belehalni. Látom, sőt érzem is, hogy feltűnően nem veszi le rólam a tekintetét, s ha olyan típus lennék, már biztos bele is pirultam volna, de én nem ilyen fából lettem faragva. - Egy kevés löttyent csak ki, szóval nem olyan hattttttalmas a veszteség. Még bőven maradt belőle… - kicsit megemelem a poharat, megvonom vállaim, de a mosolyom töretlen. Belekortyolok ezzel is megerősítve az elmondottakat, miszerint van még benne. A pohár fölül pislogva figyelem a férfi vonásait, szemét, kócos de mégis rendezettnek ható haját, öltözetét, és nem tudom összetenni a képet. Keresztbe fonom karjaimat a mellkasom előtt és oldalra biccentem fejem.
- Annyira nem illesz ide… Furcsa. - közlöm vele, miközben fejemben próbálok valami sztorit összetenni, hogy mi keresnivalója lehet ebben a kócerájban. - Fogadás? Szakítás? Szüzesség elvesztése? Ha utóbbi, akkor hidd el nem kell ilyen szintekre süllyedned. - utóbbit félig viccnek szántam, de félig komolyan is gondoltam. Végigmérve őt, nem tűnik egy szoknyapecérnek. Az igaz, hogy különleges az arca, van egy furcsa kisugárzása, de nem tudom elképzelni róla, hogy a nők csak úgy dobálnák utána a bugyijukat.
Utoljára módosította:Nádassy Norina Iza, 2021. április 20. 13:43
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2020. június 14. 17:10 Ugrás a poszthoz



Az előttem táncoló lány szeme felcsillan, mikor meglátja az engem fellökő férfit. Azonnal nagyobb lelkesedés jeleit mutatja, s őszinte mosolyt küld felé. A boldog mosolyból én is kapok egy keveset, mikor rám pillant, majd a korábbi komolysága tovatűni. Nem tudok hirtelen mit kezdeni ezzel a dologgal. Nem tudom, hogy most egy kihívást lát a férfibe és azért lett hirtelen ilyen lelkes, vagy egyéb más oka van neki. Kicsit megrázom a fejemet is, hogy tényleg jól látom-e, amit látok. Felfoghatatlan számomra, hogy ez a nő szereti azt, amit csinál, szereti kitenni magát lenge kis öltözetben a nagyközönség elé, és szeret egy színpadon vonaglani a nyálukat csorgató férfiak előtt. Valahogy az én világlátásomban nem áll össze ez a kép. Ennek ellenére kénytelen vagyok elfogadni azt, hogy vannak nők, akik ezt szeretik és élvezik. Mert most egészen konkrétan ez látszik rajta. Tekintetem egy távolabbi leányzóra vándorol, aki szintén úgy tűnik élvezi a dolog, majd egy újabb dolgos hölgyet keresek pillantásommal. Egy mély sóhaj tör fel belőlem… Hát jó, ha nekik ez megfelel, akkor ki vagyok én, hogy felülbíráljam őket. Megvonom vállam, majd újra teljes figyelmemet a férfinek szentelem, aki nem enged abból, hogy kiengeszteljen, pedig aztán tényleg semmi szükség nincs rá. Nem tudom mire vélni a viselkedését, az esetlenségét, a furcsaságát. Azzal sem tudok mit kezdeni, hogy ennyire erőlködik. Hirtelen valami kellemetlen érzés fog el, amit nevezhetünk akár rossznak is. Nem tudom miért, de valami nagyon nem oké. Amikor intenek egymásnak a pultos sráccal, azonnal feldolgozom az információt, miszerint ő nem először tartózkodik ezen a helyen. Így a korábban tett kérdéseim és megjegyzéseim alaptalanok voltak. Kezd bennem felülíródni az egész eddigi kép. Mikor vázolja, hogy ki is ő valójában, akkor végképp elfog egy kellemetlen érzés. Valószínűleg nem kicsit tapostam a lelkébe a korábbi kijelentéseimmel. Azonban az előttem állót továbbra se tudom itt elképzelni. Olyan kis esetlennek tűnik, aztán benyögi, hogy ő itt a Jani. Bakker! Nyelek egy nagyot.
- Hát akkor bocsánatot kérek! Ha tudnék azonosulni ezzel, akkor biztos nagyon tetszene a hely. - megvonom vállaim és egy bocsánatkérő mosolyt küldök felé. Nem tudom, hogy tudok-e javítani a helyzeten, vagy pedig hamarosan repülök innen szó szerint. - Én személy szerint nem tudnám ezt csinálni. Nem tudom elképzelni azt az élethelyzetet, ami miatt idegen férfiak előtt táncolgassak egy pici szoknyában és melltartóban. De az én vagyok… Ők meg úgy festenek, hogy még el is vannak ezzel a munkával. - elkezdhetném ecsetelni neki mélyrehatóan a véleményemet erről az egészről, de nem fogom. Nem fogom, mert 1000%, hogy nem egyezne a véleményünk.
- Ha már sikerült megsértenem, akkor viszont szeretném én meghívni egy italra… - mivel nagyon komoly és kimért volt végig velem szemben, így jobbnak láttam visszaváltani magázódásra. Na meg az sem elhanyagolható, hogy ő itt a főnök, vagy valami olyasmi. Megiszom a poharam tartalmát, majd a pult felé fordulok és teszem meg az első lépést felé.
Utoljára módosította:Nádassy Norina Iza, 2021. április 20. 13:43
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2020. augusztus 16. 16:52 Ugrás a poszthoz



Értetlenül állok a hátamra simuló kezeket megérezve. Nem esik jól a férfi érintése, sőt igazából ez az egész beszélgetés kellemetlen számomra. Olyannyira, hogy legszívesebben még a szórakozóhelyet is elhagynám. Arcomra akaratom ellenére ül ki ez az egész érzés, melyet tovább fokoz az is, hogy egy picit sem érzem őszintének a férfi viselkedését. Valami belső kis hang, nevezhetjük bármilyen érzéknek vagy megérzésnek, valamiért azt súgja, hogy jobb lenne távol maradni tőle. Lehet nem lenne ennyire kellemetlen a dolog, ha nem mindjárt úgy indítunk ahogy tettük. Fene se gondolta, hogy pont a nem megfelelő embernek fejtem ki a véleményem. Bár nem is tudom, hogy mit gondoltam, hisz aki ide letéved – engem leszámítva – mind szórakozni jönnek, s magasról leszarják, hogy kivel mi van. Hallom a férfi szavait, fel is fogom, de csak vállvonással tudok rá reagálni. Most mit is kellene ezzel kezdenem? Az élet nehéz, sőt a legtöbbször hatalmas sziklákat görget elénk, de ezeket vagy megmásszuk és tovább haladunk, vagy hagyjuk az egészet a fenébe.  Mélyen a mellettem lévő szemébe nézek, majd úgy reagálok végül az elhangzott monológra.
- Értem, azt is értem amit próbál ezzel képviselni, de nem kell egyet is értenem vele. Nekem is vannak elképzeléseim, ahogy Önnek, neked is… ami különbözik és ennyi. – megvonom vállaim, majd tekintetem csak ekkor engedi el az övéit. Nem tudom, hogy most akkor tegeződünk vagy magázódunk, így ezt is azt is beleszőttem, aztán majd eldönti melyik a szimpatikusabb számára. Az elém csúsztatott pohárra pillantok, majd azt megemelem a férfi felé, végezetül iszom egy kortyot. A szájából kifolyó szavak annyira sablonosak, annyira átlátszóak és annyira unalmasak. Mindez valami beetetésnek tűnik számomra, aminek ha van is valóság alapja, valamiért mégiscsak sántít. Féloldalasan felülök a mellettem lévő bárszékre, a pultra könyökölök és beletúrok hajamba, így támasztom meg fejem. Egy újabb nagyobb kortyot iszok az italomból, majd újra az ismeretlenre pillantok.
- Na és mi a te történeted? Ha lehet, akkor az eddigi színjátékot hagyjuk el, én a valódi tulajra lennék kíváncsi… mert az eddig látott alak tuti nem te vagy. – egy kissé gonoszkás, de mégis édes, amolyan Izás mosoly kúszik arcomra, s oldalra biccentett fejjel vizsgálom a férfit. Elegáns, olyan igazi úriemberes a kinézete, de a szemei. A szemeiben van valami… nem tudnám megfogalmazni, hogy mi, de piszkosul érdekel.
Utoljára módosította:Nádassy Norina Iza, 2021. április 20. 13:43
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2020. augusztus 17. 09:13 Ugrás a poszthoz




Utálom, amikor azt hiszi, hogy még mindig megmondhatja nekem, hogy mit csináljak. Utálom, mikor kislánynak néz és ezzel együtt az esetek többségében butuskának is. Pedig már igazán elfogadhatná, hogy felnőttem, hiszen 23 éves vagyok, tudok önállóan dönteni és az életemet úgy alakítani, ahogy az nekem jó. Már gyerekkorom óta tudom, hogy mi szeretnék lenni, mivel szeretnék foglalkozni, s a célomért mindent el is követek. Lehet kicsit túl sokat is megteszek érte, de az már más kérdés. De azért az kemény, hogy míg más lányokat óva intenek attól, hogy eljárkáljanak otthonról, addig apa engem azért cseszeget, hogy szombaton este ne már otthon üljek és tanuljak, hanem éljek. Részben igaza is van, mivel a vírus miatt az idei nyaram igen silányra sikerült, de azért csak eldönthetem, hogy mikor mihez van kedvem. Tévedtem! Este nyolckor hálóingben ücsörgök az ágyamon, miközben egy igen érdekes könyvet olvasgatok. Más apuka ennek örülne, de az én apukám más… ő inkább kiszedi a könyvet a kezemből és elküld készülődni. Egy negyed órás vita után végül én kapok fel magamra valamit és húzok el otthonról, mivel nincs kedvem tovább szítani a feszültséget. Hunor hatalmas boci szemekkel néz rám, hogy vigyem magammal, de most nem, ő most marad. Az ajtó hangos csattanással csukódik be mögöttem, ezzel jelezve apának, hogy elmentem. Kissé feszülten lépkedek arra amerre a lábam visz. Mikor feleszmélek ott állok a tó előtt, ahova az esetek többségében jövök, mikor valami bajom van. Minden csendes és kihalt, egyedül a szembe lévő partszakaszon látok némi fényt és egy kisebb társaságot, akik a tűz körül ülnek és iszogatnak, beszélgetnek. A stég végéhez lépkedek, leülök, majd a szandálom levétele után lábaimat a vízbe lógatom. Kezeimmel megtámaszkodom hátam mögött, hajam szinte a stég deszkáit súrolja. Jó ez a kis nyugalom most…
Utoljára módosította:Nádassy Norina Iza, 2021. április 20. 13:46
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2020. augusztus 17. 12:21 Ugrás a poszthoz



Arcom az esetek többségében egy nyitott könyv, így nehezen tudnám letagadni az érzelmi állapotaimat. Most is enyhe kis durcás csücsörítés, összeráncolt homlok és feszültségtől csillogó szempár mutatja, dühös vagyok. A társaság mellett elhaladva egy fél pillantást vetek rájuk, de nincs kedvem megállni és az esetleges ismerősökkel eszmecserét folytatni. Az egyik csaj pillantását elkapom, akivel látásból ismerjük egymást, neki azért odabiccentek, de eztán meg sem állok a túlsó partig. Helyet foglalok, majd a röpke szusszanás után már nyúlok is a táskám után, hogy kivegyem belőle a cigit és hozzá a készüléket. Az aprócska cigarettát behelyezem a helyére, majd hamarosan bele is szívok. Jóleső érzés jár át, és tisztában vagyok vele, hogy a ciginek ehhez nem sok köze van, de az agyam összekapcsolja vele a lenyugvást, így alakul a dolog. Mintha valaki vagy valami közelítene felém, így arra fordítom fejem, ahonnan a neszeket hallani véltem. Egy pirosan izzó cigarettavég látszódik a sötétben. Ahogy közelít felém egyre jobban ki lehet venni, hogy a kis izzáshoz egy srác is társul. Hát ennyit arról, hogy egyedül leszek. Fiatal, jó képű, de nem ismerős, pedig ez a város annyira nem nagy. A kérdés hallatán elmosolyodom, majd jobban felé fordítom felsőtestem.
- Kérdésedben ott a válasz.   – egy Norinás mosolyt küldök felé, majd  kissé megvonom vállam - Ha gondolod… -  fejemmel a mellettem lévő üres placc felé biccentek, ezzel jelezve, ha akar, akkor nyugodtan üljön le. Ő dönt…  Visszafordulok és a vízen játszadozó fényeket figyelem, miközben lábammal a vízzel szórakozok. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy nem azért hagyta ott a barátait, sétált át a tó másik felére, hogy azonnal vissza is menjen hozzájuk.
- Esetleg muníciót hoztál magaddal? Tudnék most inni valamit… – valamit, ami alkohol. A kis csapatnál pedig láttam, hogy akad némi ilyen jellegű folyadék.
Utoljára módosította:Nádassy Norina Iza, 2021. április 20. 13:46
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2020. augusztus 17. 13:42 Ugrás a poszthoz

Halihó! Valaki mentsen meg és ajánljon nekem egy-két jó filmet délutánra/estére.  Cheesy Légyszilégyszi!  Love
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2020. augusztus 17. 14:23 Ugrás a poszthoz

Nincs Netflixem  Undecided
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2020. augusztus 17. 14:26 Ugrás a poszthoz

Köszönöm szépen, meglesem őket!  Kiss
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2020. augusztus 17. 17:38 Ugrás a poszthoz

Köszönöm szépen mindenkinek a tippeket! Love
 
A mai sorozat nézésem ment a kukába... a Felvi.hu mást tartogatott számomra...  Sad Nem dolgozik véletlenül valaki az Oktatási Hivatalnál vagy a PTE-n?  Grin
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2020. augusztus 17. 19:04 Ugrás a poszthoz

Nézném én, ha lenne mit...  Tongue Kiss Love
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2020. augusztus 17. 19:13 Ugrás a poszthoz

Gyógypedagógiára  Cheesy Van már egy diplomám, amiből kifolyólag 400 pontomnak kéne lennie, de a felvin nem azt vették alapul, így jóval kevesebb van. Aztán most próbálkozom, próbálkoztam kideríteni, hogy mi tévő legyek, mert ha így marad, akkor bukom a felvételt.  Sad
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2020. augusztus 17. 19:41 Ugrás a poszthoz

Te mire jártál?
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2020. augusztus 17. 19:51 Ugrás a poszthoz

Eliza: Színészkedsz?  Shocked Pécsen?  Cheesy

Polli: Hát ez az, ami nem egyértelmű számomra, így meginterjúvoltam őket e-mailben, holnap pedig felhívom, ha nem válaszolnak. A korábbi e-mail váltások alatt, azt az infót kaptam, hogy el tudom fogadtatni. Leírtam, hogy mire fogok jelentkezni, hogy milyen végzettségem van, és azt mondták, az rendben van. Szóval most tök hülyén állok a dolgok előtt.  Undecided
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2020. augusztus 17. 19:59 Ugrás a poszthoz

Ma én is újra végigolvastam mindent, ami ezzel kapcsolatos, de semmi kikötést nem láttam, szóval nagyon remélem, hogy ki fogják javítani a tévedést. Van még néhány nap rá.  Grin

Remélem!

Köszönöm szépen, aranyos vagy!  Kiss
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2020. augusztus 17. 20:07 Ugrás a poszthoz

Ejha, nem semmi.  Cheesy Ezek szerint szereted is csinálni.  Cheesy
Már évek óta indulok Ördögkatlanra, de sose jutottam még el. Pedig itt van a seggünkben, ráadásul a férjem villányi is, így nem kellene messze menni szállás miatt sem.

Én azon filóztam, hogy jó lenne egy lovas terapeuta képzés is még hozzá. Mondjuk logopédiára szeretnék szakosodni majd, így oda nem nagyon tudnám beilleszteni, de azért jó lenne.  Grin
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2020. augusztus 17. 20:31 Ugrás a poszthoz

Idén sajna kb minden elmaradt. Nekem nagy kedvencem Villányban a Borzsongás, de az se volt megtartva. Aztán vártam a vörösbor fesztivált, az sem lesz, ha jól tudom. Szóval kapja be a COVID!

Hát igen, az annyira nem jó buli.  UndecidedJól tetted! Cheesy

Sajna nincs, illetve már x éve nem is ültem lovon, de örök szerelem marad.  Love
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2020. november 27. 11:09 Ugrás a poszthoz

Valaki nem szeretne nekem megírni egy beadandót?  Grin Marha érdekes a téma... tudománypedagógia és tudományos tehetséggondozás. Naaaa?  Love Grin Adok cserébe csokit!
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2021. április 4. 17:09 Ugrás a poszthoz

Hali! Cheesy *beslattyog az ipszilonjával*
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2021. április 4. 17:16 Ugrás a poszthoz

*nyitja az ablakot, hogy ugorjon*
Ne rekesszetek ki kérlek, mert akkor tényleg ugrok! Már nem bííííírom... Grin
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2021. április 5. 13:30 Ugrás a poszthoz

Nikooooo Love *futdobbantnyakbaugrikölelget*
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2021. április 5. 14:28 Ugrás a poszthoz

Idén nálunk nem nagyon volt húsvéti hangulat. Benyeltük a vírust sajna. Undecided Neked mit hozott a nyunnyer? Cheesy
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2021. április 5. 16:47 Ugrás a poszthoz



Őszintén megmondva nem gondoltam, hogy Reece komolyan fogja venni a vacsorás dolgot. Személy szerint poénnak szántam félig meddig, úgy illett a szituációba. De igen, volt egy olyan része is a dolognak, hogy szerettem volna még találkozni vele. Semmi hátsó szándékom nincs, nem szeretnék vele se összejönni, se megfektettetni magam. Egyszerűen csak jól szórakoztunk abba a buliba, s örülnék, ha ebből egy haverság vagy ne adj Isten barátság alakulna ki. Ezek szerint az érzés vagy kölcsönös volt, vagy túlságosan is jól nevelt, de most éppen egy Pécs egyik utcáján sétálok egy étterem felé. Az az egy kikötésem volt, hogy ne a faluba találkozzunk, ami már város, hanem távol tőle. Ennek egy egyszerű oka van: nem akarom, hogy apa megtudja, hogy kivel töltöm a mai estét. Félreértések elkerülése végett, nem Reecevel van a gond, szimplán frusztrál a gondolat.  Majd ha valaki komoly lesz és megérdemli, hogy bemutassam, majd akkor arra is sor fog kerülni, de ez szerintem majd sok-sok év múlva lesz. Kicsit szolidabban, mint a buliban, de azért nem szakadt farmerban és kinyúlt pólóban sétálok a megbeszélt helyszín felé. Kicsit izgulok, bár lövésem sincs, hogy miért. Azért ez egy teljesen más szituáció, mint az egyetemi buli. Az ablakon bekukkantok, de nem látom sehol, így arra jutok, hogy megvárom idekinn. Nincs is annál cikibb, mint mikor egy nő egyedül ül az asztalnál és rágcsálja a kenyér csücskét miközben vár. Aztán a pasi nem jön el. A nő legurít egy üveg bort, megeszi a kenyeret, majd távozik. Sőt, ha sóher, akkor csak csapvizet kér. Jesszus, lehet túl sok romantikus filmet néztem az elmúlt időben.
Utoljára módosította:Nádassy Norina Iza, 2021. április 6. 17:43
Nádassy Norina Iza
Egyetemi hallgató, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


b e a s t
RPG hsz: 46
Összes hsz: 87
Írta: 2021. április 5. 17:12 Ugrás a poszthoz



Még vége sincs jóformán a vizsgaidőszaknak, már újra kezdődik a szorgalmi időszak én pedig most jutottam arra a szintre, hogy a hajamat tudnám tépni. Kicsit besokalltam és el is fáradtam. Megint túlvállaltam magam, mint mindig, és ilyenkor rendszeresen vagyok a bányászbéka segge alatt. Azonban kifelé ezt nem szoktam mutatni, inkább a problémáimat megtartom magamnak. Azonban most úgy éreztem, hogy szükségem van valakire, aki kicsit leköti a figyelmemet, így fénysebességgel írtam rá Alekszej-re, aki készségesen benne volt egy jó pofa sörben vagy bármiben. Estére meg is beszéltünk egy összetalálkát, amire olyan nyögvenyelősen szedtem össze magam, mint még talán soha. Nem volt kedvem kidugni az orrom otthonról. Kócosan, smink nélkül, unikornisos pizsiben akartam csak ülni az ágyamban egy nagy adag jégkrém és önsajnálat kíséretében. Apának is feltűnt, hogy gáz van, így az ő rugdosásának hála kezdtem el összeszedni magam, de őszintén szólva nem vittem túlzásba, de mégis emberi külsőt varázsoltam magamnak. Este 8 óra van, s jelenleg a csárda előtt állok nyakig kabátban egy szál cigivel kezemben. Alapjáraton nem szoktam dohányozni, csak ha iszom, de most napok óta olyan jól esik elpumpálni egy-egy szálat, hogy nagyon. Mélyet szívok a vékony fehér szálba, s lassan fújom az ég felé. Vajon merre jár az én drága unokaöcsém?! Vajon Natasa is jön? Csípem a kiscsajt, de ő még eléggé fiatal, így nem feltétlen van meg mindig a közös hang köztünk.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Nádassy Norina Iza összes hozzászólása (55 darab)

Oldalak: [1] 2 » Fel