Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

- Ő a régi volt, én pedig az új. Sőt, ha jól tudom, ő férfi volt, míg én nő vagyok, más a látásmódunk, és az igényünk a saját hely kialakítására.
A flörtölgetésre finoman elmosolyodik, finoman oldalra döntve a fejét, játékosan végigméri a fiút, de a végére csak megingatja a fejét, elhúzva az ajkait.
- Sajnálom, de huszonnégy év alatt nem kezdek senkivel. Fontos a tapasztalat.
Még kacsint is hozzá egyet, egyáltalán nem szégyenlős. Van egy előélete ahhoz, hogy tudja meddig mehet el, és bár ez nem éppen szakmai, de igyekszik felvenni a másik fél stílusát ahhoz, hogy kialakítson egyfajta bizalmat, ami hozzásegíti a sikeres együttműködéshez.
- A kviddics nem az én világom, de a lányomat kifejezetten érdekli, így hallottam már ezt a csapatnevet, ha pedig edictum hős, akkor megértem a stílusát.
Az információkat szintén lejegyzeteli, és a feltett kérdésekre bólint, de mivel úgy illik, válaszol is, fel sem véve, hogy a másik fél tegeződik fele.
- Ide, évfolyamtársak voltunk. Csak én Levitás voltam. Nyolc előtt nem célszerű alkoholt inni.
Ezzel felemelkedik a fotelből, hogy megnézze milyen üdítők vannak elérhető közelségben. A lehetőségeket (meggy, narancs, alma, multivitamin, sárgabarack) az asztalra pakolja két porár kíséretében és miután a fiú töltött, ő is tölt magának az utóbbiból.
- Elég hülyén hangzik. Hanna néni. Pff. Szerintem ezzel fél éves ágytálmosási bérletet válthat ki magának.
A történetre felvonja egy cseppet a szemöldökét. Elég furcsa, mármint megnézte volna a szőke nő arcát, állítólag az elmúlt években előtört belőle a pókerarca, ami régebben sose volt. Ha erre a mondatra is, hát akkor mindenképpen meg kell hívnia valamire, mert akkor őszinte elismeréssel tartozik neki.
- A szeretetnek több lépcsője van, minden embernél mást jelentenek a fokok. Ön is az egyik lépcsőn áll, osztozik másokkal, azonban vannak lépcsők, melyekben intenzívebb vagy mélyebb a szeretett, ilyen helyeken leginkább a férjek, gyermekek, a szülők állnak. Ön egy diák, ő a tanára, a házvezetője. Nyílván kedveli magát, minden tanárnak vannak kedvencei, kegyesebben is jár el önnel, mint másokkal, azonban a stílus változása változással lehet a lépcsősoron elfoglalt helyére is, lejjebb csúszhat, kieshet a kegyből, főleg, ha a viselkedése negatív vagy taszító.
Hallgatja a történetet a kviddicsről, de nem igazán érti, egy pillanatra összevonja a szemöldökét, majd a vonásait újra ellágyítva néz a fiúra.
- Szóval adott a közönség, akiket kizár, és csak a játékra koncentrál, amikor éppen sikerei vannak, azonban, ha hibázik, akkor nem tudja kizárni őket? Vagy mi az, amin felkapja az agyát?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

- Rendben, ugye nem baj, ha én azért iszok egy kávét?
Rossz szokás, sőt nem is szokás, már-már függőség. Annyi tejes kávét meg tud inni, hogy az más szinte beteges méreteket ölt. Ha a kislánynak nem probléma, akkor gyorsan össze is dob egyet, mielőtt helyet foglalna.
- Egyik testhelyzet sem a legjobb, ha valaki összefonja a karjait sokszor védekezésnek mondják, mintha valami miatt védőburkot húzna fel az illető maga elé.
Hogy szemléltesse, jobb kezét felemelve fentről lefelé egy láthatatlan falat húz maga elé, majd a kezét visszatéve az ölébe újra a lányra néz.
- Ha viszont kihúzza magát, az olyan megfelelési kényszeres, nem természetes, furcsa. Én legszívesebben törökülésben, egyenesebb háttal ülök, természetesen. Szerintem célszerűbb, ha te is úgy ülsz, ahogy jól esik. Nem kell feszengeni, ez nem egy vizsga, ahol meg akarsz felelni, hogy átengedjenek, mi csak beszélgetünk, bármiről, amiről szeretnél.
Nem kell feltétlenül az ideküldés okával kezdeniük, de a feltett kérdésre mégiscsak válaszol a lány, miután letudták a testhelyzetet. Nyílván nagyon zavaró a jegyzetelés, de ha öníró pennát használna, akkor valószínűleg semmit sem értene a későbbi jegyzetekből, mivel a penna szeret kicsit dramatizálni, amikor a fogalmazásról van szó, és nyílván a "napsárga felső" szavakat átírná valami költőibbre, amitől kitépné minden hajszálát egyesével.
- Szóval a szobatársnőddel sétáltatok, amikor kiáltozást hallottatok, egy csapattársad hangját. Kviddics csapat, ugye?
Más csapatot nem igen tud, de lehet hogy az elmúlt tíz évben új sportokat vezettek be, ő ezt nem nagyon tudja, hiszen már ebben sem volt benne, a szülei tiltották, mivel szerintük túlságosan durva sport és nem akarták, hogy baja legyen.
- Zsolti, ő Zsolt Perott ugye?
Ő az első, akinek megjegyezte a nevét, amikor megkapta az ide járó diákok kartonjait. Van néhány különleges név, akiket könnyen megjegyzett.
- Tény, az átkozódás nem éppen szép dolog. Jelen volt Leonie Rohr, Ronald  Little-Leah, Mary Glotter, Zsolt Perott. Ronald és Zsolt között feszült egy ellentét ugye? Esetleg szerelemféltés?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

- Igen, azt észrevettem, hogy te nő vagy. – mosolyog és a fogai között kidugja a nyelvét egy kicsit, nem túl hosszan. Szeret szemtelenkedni, és mivel a pszichológusnak az a dolga, hogy ezt eltűrje – legalábbis szerinte -, nem gondolja, hogy ezzel bármi rosszat tett volna. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a doktornő belemegy a flörtbe egy pillanatig, majd szépen visszakozik. Egy kissé durcás arcot is kap így Yaristától, de ez sem tart tovább néhány másodpercnél.
- Honnan tudod, hogy nekem mennyi a tapasztalatom? Az azért csak nincsen rám írva. – viccelődik egy kicsit félig-meddig.
- Szóval huszonnégy, akkor már csak hat és fél évet kell várnom, hogy flörtölhess velem. – nyilvánvalóvá teszi, hogy a nőnek kell kezdeményeznie e téren. Ő elvan a saját maga világában és annyi idősen már lehet, hogy el is felejti, hogy mi az a Bagolykő, mi az a pszichológusi szoba, és ki az a Mácsai Zója. Addigra már játékosként képzeli el magát, sőt már azt is szeretné, ha akkora befutott, jó hajtó lenne. Kivárja ő, amit kell, de persze szereti, ha megkapja a dolgokat idő előtt, amiket kinézett magának. A dokinővel most csak évődik, annak ellenére, hogy tényleg nagyon vonzónak találja. Mindig eszébe jut Amanda és valahogy nem vágyik más testi, vagy épp lelki közelségére. De azért a hírnévnek is van ára, ezt pedig nem hagyhatta szó és figyelmen nélkül.
- Van egy lányod? Gondolom még nagyon fiatal… - kuncogja. – Jó, én megértem, mindig vannak eltévelyedettek, akik azt hiszik, hogy a kviddics nem az ő világuk. Semmi gond ezzel. És amúgy is, mi baj az én stílusommal? Vagy tán ennyire lehengerlő? Biztos már megbántad, hogy nem vitted lejjebb a korhatárt. – ugratja a nőt, de ez nem látszik meg az arcán. Próbálja kitapogatni Zója határait, azonban nem minden áron, és tudja, hogy ebben azért jobb nála a nő. Mindent megtesz azért, hogy téves következtetéseket is levonhasson róla, hiszen mégiscsak rellonos valamennyire, még ha nem is az a tipikus. Kon már lehet, hogy megátkozta volna a nőt, vagy elküldte volna melegebb éghajlatra, de akár egy vissza fogott rellonosról is el tudná ugyanezt képzelni. Ő viszont más módszerekkel megy az emberek idegeire. Közben jegyzetel a doktornő, Yarista pedig, hogy ne legyen unalmas a kérdésekkel teli az óra, szintén kérdéseket tesz fel. Úgy tűnik Zója igen kommunikatív, jól kezeli őt, ami kezdi szimpatikussá tenni a pszichológusnőt számára, és már nemcsak a külsője alapján. ~ Még a végén megkedvelteti magát… ~ morfondírozik, miközben a választ hallgatja, majd kissé szolidabbra veszi a figurát és már csak simán, kényelmesen üldögél.
- Levitás? Nem vagyok oda értük, mindig tudálékosak, és okosnak hiszik magukat. De tényleg, ha ismerné Hegyi Nikit, tudná, hogy miről beszélek. Persze, ő kivételesen jó fej, de ha egyszer beindul… - elhúzza az ajkait egy félmosolyra, tényleg kedveli a lányt, még akkor is ha tud idegesítő lenni akár kétpercenként is. Yarista már megtanulta ezt kezelni, le tudja szerelni őt, csak néha sértődés lesz belőle. A határokkal annyira nincs tisztában.
- Nekem nyolckor és nyolc után sem. Nem bírom. – vonja meg a vállait, majd egyből megszállják az emlékek, például amikor seprűvel repült be a klubhelyiségbe, vagy amikor Amiránál volt sárkányt vadászni, hogy megmentse a „királykisasszonyt”.
- És nem ajánlom a kipróbálását sem, ha nem akarod, hogy rád másszak, vagy ilyesmi. – kacsint a nőre, bár a hangsúlyból érezhető, hogy ezt nagyon komolyan értette. A Zója által felpakolt kínálatból – mivel forró csoki nincs – a multivitamint választja. Jól felrázza, majd kitölt magának, majd öntésre nyújtsa a nőnek, aki elutasítja. Mást kíván. De még mielőtt megkérdezhetné, hogy mit töltsön Zója már önt magának. Így aztán Yarista kortyol párat az italból és visszateszi a tálcára a félig telt poharát.
- Lehet, hogy megérné. Hanna néni, ez olyan kis cuki. – most viszont a hangsúlya jó nagy adag iróniával van telítve, szemöldökeit fel-le mozgatja, ahogy elképzeli magát és a „cuki” HV-t, ahogy ilyen módon beszélgetnek. Ebben nagyon is egyet ért a vele szemben ülővel, biztos, hogy kapna az arcára emiatt, és az ágytálbérlet is vélhetően garantált lenne. Elmeséli az esetet, és aztán jön számára az unalom a válaszban. Nem erre számított, hogy valóban megkapja a kérdésére a feleletet, pedig számíthatott volna rá, hogy nem csak kellemes cseverészésben lesz része az eltöltött egy óra alatt.
- Aha. – ezzel nagyjából ki is fejezte egyszerre azt, hogy érti, de nem igazán érdekli ez a fajta magyarázat. Sőt, igazából erre nem is volt kíváncsi, azt viszont nem mondja, hogy erre gondolt volna, és egy kicsit furcsa érzés is kezdi megkörnyékezni. ~ Alexa már nem kedvelne annyira? Hmm-hmmm. De vajon miért? Ellene nem igazán tettem semmi rosszat, oké, néha megy a szemtelenkedés, de nálam sokkal rosszabbak is vannak. De az is lehet, hogy csak Zója tesz próbára ezzel. Ki a fene érti ezt? ~ Ezt jól erősen megrágja magában, és biztosan gondolkodni fog rajta. Ha más hozadéka nem is lesz ennek a beszélgetésnek a doktornő mégiscsak elért nála valamit. A kviddics viszont eltereli a gondolatait erről a témáról, és most igazán megnyitja magát.
- Hát, akkor lehet, hogy rosszul fogalmaztam. A közönség mindig befolyásolja a játékos teljesítményét, kiét jobban, kiét kevésbé. Ha szeretik, felspannolja és akár ez még a játékára is kihat, ugyanúgy, mintha nem szeretik, csak akkor negatív irányban. Van egy határom, amíg el tudom viselni a koncentráció mellett a negatív felhangot, ez egészen addig tart, amíg nem hibázom. Ekkor már viszont halmozódik a hibák száma, mert nem tudom visszaállítani az ezelőtti állapotot, nem tudok újra úgy figyelni a játékra, ahogy addig. tehát kellene egy olyan tanács, amivel visszazökkenthetem magam arra az állapotra, hogy ne befolyásoljon túlságosan negatívan a felém irányuló… mondjuk így, rosszindulat. – próbálja érthetően magyarázni még gesztikulál is rendesen hozzá. Az ajkai és a torka is kiszáradnak, ezért a poharáért nyúl és gyorsan lehajtja a multivitaminos ital maradékát.
- Nekem ez az életem, bármire képes vagyok, hogy elérjem a célomat ezzel kapcsolatban. Nagyon sokat számítanak az apró tanácsok is, szóval, ha kapok tőled valami jót, akár még a modoromon is változtathatok. – ajánlja fel a lehetőséget. Azzal tisztában van, hogy idővel már nem fogják zavarni ezek a dolgok meccs közben, de ő minél hamarabb szeretne megszabadulni ettől a felesleges kolonctól. Talán egy szakember segíthet ebben, hogy más megvilágításba helyezi neki ugyanazt és akkor képes máshogy gondolni rá.
- Amúgy rosszabbra számítottam, és itt nem a külsődre gondolok. – mosolyodik el megint, de úgy vette észre, hogy Zóját nem zavarja az őszintesége, legalábbis eddig erre utaló jelet nem vett észre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Adria

- Ez mondjuk igaz, tényleg nem tesz jót, és sokan csúnyának is nevezik, igazából egyik véglet sem a legjobb szerintem. Valahol a kettő között kell megtalálni a megoldást, ami kényelmes és egészséges.
Miközben beszél, a kávéját kevergeti, már készen volt, mert miközben készült, lefőzte, épp csak cukor maradt ki, amit gyorsan pótolt. Örül neki, hogy tetszik a lánynak az ülőhelyzet, nyugtázza, hogy ezek szerint nem mondott olyan nagy butaságot. Ez már jó, határozottan jó.
- Persze, bármiről. Amiről jól esik. Én azért vagyok, hogy meghallgassalak. Beszélhetünk színekről, tanárok viselkedéséről, vizsgákról, háztársaktól, állatokról, amiről csak szeretnél.
A kérdésre, hogy más is van-e a suliban halványan elmosolyodik és vállat von. Mielőtt felelne, a lábait megcseréli és egy kis kevergetés után iszik egy kortyot a kávéból.
- Én is éppen ezen a kérdésen gondolkoztam az előbb. Úgy tűnik a lehetőségek tárháza nem bővült az évek során, bár ahogy hallom, lett egy edzőterem, ez jó hír jó pár embernek.
Az ő idejében még nem volt, a legtöbb diák, akkor még a réten vagy az erdő szélén futott, és a szobájában edzett, sokszor bosszúságot okozva ezzel a szobatársaiknak, ha ők mondjuk tanulni vagy pihenni szerettek volna.
- Uh. Senki sem segített még rajta? Na, várj.
Felkelve besétál a szobájába, és az éjjeliszekrényről felvéve a pálcáját érkezik vissza, hogy a kékes, szépen kidolgozott, különleges darabot ráirányítja a kislány kezére, melyen néhány pálcamozdulat után szépen elkezdenek elválni egymástól az ujjak.
- Így azért kényelmesebb a dolog.
Kacsint a lányra, majd a pálcát félretéve visszaül, és megint a kezébe veszi a bögrét, pótcselekvésnek ez tökéletes nála, ráadásul még hasznos is, hiszen a kávé bármikor jöhet.
- Úgy csináltak, mintha? Lehet, hogy Zsoltinak szerette volna jelezni, hogy nem játszik nála, de ezt igen rossz eszközökkel tette, te csak belecsöppentél, Glotter kisasszony a gyengélkedőre került és az egésznek tényleg kaotikus végkifejlete lett. Miért küldtek téged ide?
Érdeklődik a lánytól, nagyon érdekli, hogy milyen választ ad erre a kérdésre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Yarista

- A szemtelen hangnemmel az ember bizonyítani próbálja a lazaságát, a fesztelenségét, a sebezhetetlenségét. Az utalásokból túl sok van, aki nem csinálja, beszél róla, elég sokszor visszatért a beszélgetésünkben az intimitás, ahhoz képest, hogy nem tart ez olyan hosszan. Hat és fél év múlva visszatérhetünk rá.
Eddig még sosem mondott ilyet, egy hétnél hosszabb elköteleződést, csak kétszer tett, először enyhén sok alkohol hatására mondott örök hűséget Áronnak, majd másodszor tudatosan, a lányára összpontosítva Balázsnak, amit egy hétig is nehezen tartott meg.
- Nyolc, sőt lassan kilenc éves lesz. Annyira már nem fiatal, ha megnézzük a koromat. Szerinted megbántam a korhatárt vagy pont, hogy tudom, mi az ideális?
Nem jó felé tapogatózik, a nő tűrőképessége különösen magas, az elmúlt években már-már tökélyre fejlesztette magát ezen a téren. Sokat látott és tapasztalt ahhoz, hogy teljesen könnyedén vegye az ilyen provokálást. A Levitásokra tett megjegyzésen elmosolyodik, és kicsit megingatja a fejét.
- Inkább művészlelkek, akik sok tudás birtokában vannak. Jó személyiségjeggyel kombinálva szép kis életet tud biztosítani magának egy Levitás. Sok mindent megjegyezve, összeegyeztetve, felfedheti a kiskapukat, melyek felett sokan elsiklanak.
Ő például remekül tudta intézni az ügyeit annak idején, nem kellett hozzá semmilyen plusz segítség, csupán egy kis sütnivaló. Mivel benne a keveredés flegmatikus-kolerikus, így egy igen kemény verzió jött létre.
- Egy pálcaintéssel le lehet lohasztani a hormonokat, csak nehogy a másik fél keze esetleg megcsússzon. Bizonyára sajnálatos eset lenne.
Válaszolja egy negédes mosollyal a Hanna nénire finoman megrázva a fejét. Mindenesetre nem szeretne ott lenni, amikor a fiú ezt tálalja neki. Csúnya, véres esetnek tudná elképzelni, bár ki tudja, azóta lehet a nő már higgadtabbá vált.
- Ez igazán hízelgő.
Jegyzi meg egy halvány mosollyal, miközben a kviddicses problémán agyal. Igen érdekes a probléma, szeretne valami hatásossal szolgálni, de egy olyan játékban, mint a kviddics, nem biztos, hogy az a legjobb, ha az ember füldugóval kizárja a hangokat, vagy disaudioval a morajt, melyet a közönségből kivált.
- A negatív kritikát nem célszerű hátráltatásként elkönyvelni. Akik negatívan vélekednek valakiről, irigyek és reménykednek a hibázásban. Ez előrelendítésre ad okot. Amíg az embert dicsérik, csak elbízza magát. Felhúzhat egy zöld nadrágot, lila inggel és mondhatom, hogy milyen jól áll, maga elhiszi, elbízza magát és megnyugszik, talán a vállát is megveregeti, mondván, hogy szép munka volt fiam, de ha azt mondom, hogy, ember, nézz magadra, lila és zöld együtt, ez nagyon gáz, akkor elgondolkozik. Igen, negatív vagyok, de arra sarkallom, hogy végiggondolja, hogy javítson. A negatívum nem rossz, először ezt kell megtanulnia, ha ez megvan, elkezdi észrevenni a hibáit és azt, hogy miként javíthatja ki őket. Ön a tökéletességre törekszik, de az nem létezik. Még fiatal, ezt is meg kell még tanulnia. Ön lehet jó, lehet a legjobb, de a legjobb sem tökéletes, hiszen mindig lesz valaki, aki leminősíti a legjobbat, és átveszi a helyét, akkor pedig a tökéletesről nem beszélhetünk.
Tart egy kis szünetet. Még mindig próbál megoldást találni, anélkül, hogy valami nagyon drasztikusat mondana, már így is fél, hogy egy kicsit túlzásba esett. Felpillant a fiúra, majd a képekre a falon.
- Ha ki tudná zárni a hangokat könnyebb lenne a helyzete. Nem bűbájjal, hanem szimplán. Vannak olyan módszerek, melyekkel rákoncentrálhat a lényegre, kizárva ezzel a negatív vonulatot. A lényeg, hogy a gondolatokat kizárja. Ez az alapja a legilimenciának, az illúziómágiának, az animágiának. Mindegyik veszélyes ág, ha megzavarja a környezete, akkor súlyos következményei lehetnek, testi elváltozások, tudatállapot zavara, melyek akár végzetesek is lehetnek. Ha ezt a módszert ön is elsajátítaná, azzal sokkal beljebb lenne, mert nem bízná el magát, de nem is esne vissza a teljesítménye attól, hogy görcsösen meg akar majd felelni. Ez az első lépés, innen sokfelé elmehet az ember.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Warren bácsi

Anyunak ki kellett mennie egy lányhoz, aki a faluban lakik. Csendes kislány, most költöztek a faluba. A szülei féltik, hogy nem lesz elég nyitott ahhoz, hogy be tudjon illeszkedni, mivel a következő tanévben már ide fog járni a lány. Ő csak úgy hallotta, nem nagyon foglalkozott vele, csak megjegyezte, hogy hol van az anyja. Éppen kakaót készít magának, amikor kopognak. A kis székről, amin áll lemászik, a kezeit megtörölve elindul, hogy kinyissa az ajtót.
- Csókolom, anyukám nincs itthon, akadt egy soron kívüli páciens. Időpontra tetszett jönni?
Érdeklődik a kezeit a háta mögé téve. A barna ruhácska és a fehér harosnya, amiben van, kiemeli szeme kékségét, amivel érdeklődve néz a férfire, aki az ajtóban áll.
- Tessék bejönni, azt mondta, hogy négyre hazaér, ha már ennyit jött, itt megvárhatja.
Félreállva kitárja az ajtót, hogy ha a férfi szeretne, jöjjön csak be teljesen nyugodtan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Warren bácsi

Egy kicsit hezitál, nem szeretné, hogy elkeveredjen a papír és a mamájának rossz legyen. Inkább finoman megrázza a fejét.
- Nekem ilyeneket nem szabad átvennem, de tessék csak bejönni.
Megfogja a férfi kezét és finoman befelé húzza. Illedelmes gyerek, és közvetlen is, szívesen beszélget a felnőttekkel, érdekesnek tartja őket. Olyan mások, mint a gyerekek, komolyak és hát egyszerűen mások. Becsukva az ajtót a kanapéra mutat, hogy üljön csak le nyugodtan.
- Szeretne valamit inni?
Érdeklődik kedvesen, biztos fontos lehet a papír, ha a bácsi idehozta, így kedvesnek kell lennie vele.
- Tanárnak tetszik lenni?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Zója

Érzelemmentesen, vigyorral az ábrázatán hallgatja végig a magyarázatát Zójának. Úgy gondolja, hogy bármennyire képzett szakember, most téved. A lányokat elég jól kiismerte már szerinte, nagyon nehéz neki meglepetést okoznia. Azonban a burkolt visszavágás nagyon tetszett neki, ezért aztán nem is szól rá semmit. Ez a pszichológusok rémálma, ha az alany nem beszél, csak mindenféle érzelmekből, gesztusokból próbálja kitalálni, hogy az, akivel éppen foglalkozik, mire gondolhat. Így aztán meghagyja ezt a fajta találgatási módot a doktornőnek, azzal kapcsolatban, hogy mennyire tapasztalt.
- Oké. - zárja le a témát a maga módján, hogy ebből mit hoz ki Zója, azt már rá bízza. Azért vannak tippjei, de megvárja, amíg a doktornő használja a diplomáját ez ügyben. Lehetőleg nem a fején szétverve.
- Tényleg, nem is annyira kicsi, bár fura, hogy te ilyen fiatal vagy és van egy 9 éves gyermeked. Biztosan tudod, de akár tévedhetsz is. Sajnos foglalt vagyok, szóval ezt a kérdés jelenleg teljesen felesleges továbbtárgyalni, csak kíváncsi voltam. – húzza fel a vállait szemtelen mosollyal a képén. Nos, igen, sokan utálják emiatt, de már megtanult nem foglalkozni az ilyen dolgokkal. Főleg, hogy a Rellon bár nem tűnik egy nagyon összetartó brigádnak, azért egymásért kiállnak, de sokat is tudnak a háztársaikról. Szóval mindenkinek be lehet találni, ha éppen úgy tartja a kedv.
- Ó, hát persze. Művészlelkek. Ezt azért elteszem talonba, ha nem gond. – megforgatja a szemeit, ebben nagyon nem egyezik a véleményük. Persze, mivel a doktornő levitás volt, védeni kell a mundér becsületét, és nem akar nagyon szemtelen lenni, ezért gyorsan még fűz egy megjegyzést az elmondottakhoz.
- Persze, vannak kivételek, akik normális életet élnek, ahogy mondod. – mutat a nőre, bár semmit sem tud róla. De, ha idáig eljutott… persze ilyen fiatalon, kilenc éves gyerekkel… Ezen még elgondolkodik.
- Igyekszem. – vigyorodik el, de mivel látja, hogy ez a nő eléggé felkészült és nem nagyon tud az idegeire menni, se kimozdítani az egyensúlyából, ezért egyelőre abbahagyja. Több alkalom kellene ahhoz, hogy egy kicsit megpuhítsa, de végül is mi végre? Nem az ellensége, csak egy csinos nő, aki az embereknek próbál segíteni. Yarista kicsit elmélyül, mielőtt belekezd a kviddicses problémája feltárásába. Figyelmesen hallgatja a nőt, szinte issza a szavait és láthatóan elgondolkodik azon, amit mondanak neki. ~ Hmm, ez nem is rossz ötlet. Jé, volt értelme eljönni, habár nem Hanna néni miatt. Hanna néni, ezért ki fog nyuvasztani. De egyszer benyögöm neki, az biztos! ~ Rövid vigyor, majd bólogatás Zója szavaira.
- Nos, talán. De lehetek a tökéletesség közelében, az pedig elég nekem. Van, amiben már majdnem az vagyok. – felkacag, és reméli, hogy a pszichológus sem veszi most komolyan, ha egyáltalán az eddigi próbálkozásokat annak vette.
- Tanulok animágiát, egész jól haladok. Akkor ezek szerint jó úton járok. Köszönöm a segítséget, majd még jövök, ha igénybe vennélek. – kétértelműen zárja le a dolgot egy halvány mosoly kíséretében. Majd feláll és kezet nyújt a nőnek.
- Még egyszer köszönöm, de most távozom. Igazán érdekes volt a beszélgetés, és a látvány is. – rákacsint a nőre, majd nagy slunggal távozik az irodából, az ajtót viszont normálisan teszi be maga mögött. ~ Vajon mennyi ideig lesz egyedül? A következő Edictumot már nagyon várom. ~ kacagva indul tovább a folyosón, és a Sárkányfészket célozza meg, hogy Amandának elmesélhesse a sztorit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Dr. Mácsai Zója

Az iskola elég öreg még így korán reggel, mégis a férfi, aki halad a folyosón, elég céltudatosnak és frissnek tűnik. Szeret korán kelni, azt vallja, hogy minél többet van ébren az ember, annál többet tehet meg magáért, és másokért. Nem mintha, nagyon szociális alkat lenne, de valamiben hinni kell. Egy sötét garbóban és farmerben tart a pszichológusi rendelő felé, az ízléses puha talpú félcipőjének talpa nem ad ki hangot az ódon kövezeten. Néhol meg-megáll, megvizsgálja a falakat, és habár nem olyan régi maga a kastély, mégis érzi az ősök szellemét, szellemiségét benne. Ráadásul nem a véletlen hozta az iskolába, még nagyon sok kutatás vár rá, amellett, hogy tanítani is fog. Biztos benne, hogy nem késett el, még talán egy kevéssel a megbeszélt időpont előtt is érkezett. Kopogására egy pizsamás fiatal nő nyit ajtót, neki pedig a szeme villan egyet rosszallásképpen, de az arca derűs marad.
- Csak pár perccel. Ha, gondolja, visszajövök később, nem akarom zavarni. Egész évben itt leszek, máskor is megejthetjük ezt. – az udvarias mentés, egy cseppnyi iróniával keveredik a hangjában, de úgy néz ki, hogy a fiatal nő már döntött és helyet mutat neki a kanapén. Azonnal felfedezi a terepet, magába szívja annak eszenciáját és úgy próbál majd hozzáállni a dologhoz, hogy mindkettőjüknek kényelmes legyen. Megnézi a fotókat és képeket, amik ki vannak téve, majd helyet foglal a kanapén, kényelmesen elhelyezkedve. A doktornő mielőtt még elmegy és humorosan kimenti magát, még tesz le néhány üdítőt az asztalra. Kibont magának egy őszilevet és kitölt egy fél pohárral, majd belekortyol. A fiatal doktornő nem sokkal ezután érkezik, immár kényelmesen felöltözve, talán még neki túl kihívóan is. nem szereti, ha ezzel próbálkoznak elnyerni a bizalmukat felette, de úgy gondolja, hogy a nők már csak ilyenek. Amint közel ér hozzá a pszichológusnő, feláll és kezet nyújt neki.
- Vécsey András. – mutatkozik be, majd visszaül és már a második mentegetőzést hallgatja. Érzelemmentes arccal és hangon válaszol.
- Rendben. – nem sok, de elég lényegre törő választ ad, ebben minden benne van, amit gondol.
- Igen, ahogy megbeszéltük. – láthatóan nem tetszik neki az, hogy felesleges köröket futnak. ~ Miért, mit gondoltál aranyom, minek vagyok itt a megbeszélt időpontban? ~ Ha nem lenne udvariatlan a dolog, fel is horkantott volna, azonban jól nevelt, és a munkaadójának alkalmazottjával beszélget. Nincs ellenszenv benne a nővel kapcsolatban, de nem kezdett túl jól, az már biztos.
- Igen, helyesek az információi. Olyan varázslatokat és azzal kapcsolatos dolgokat tanítok, amiket nem használnak már, mivel egyrészt felváltották mások, vagy mint a tantárgy neve is mutatja, már nem léteznek. Azt, hogy ezeket gyakorlatban mennyire lehet hasznosítani, később kiderül, de higgye el, vannak olyan praktikus dolgok, amik még ma is használhatóak. Érdekes tantárgy, szerintem nem unalmas, ráadásul nem túl nehéz, a diákoknak tetszeni fog a sok potyapont. – lágy mosolyt ejt, és ennél többet nem hajlandó elárulni. Ez nagyjából összefoglalta a tananyagot.
- Ha többet szeretne tudni, üljön be az órára. – ezt már semleges arccal teszi hozzá, nincs ínyére a kérdezősködés. Mindig ő kereste a válaszokat a kérdéseire, sosem szerette a fordított felállást, nagyjából semmiben sem. Türelmesen üldögélve várja a következő kérdéseket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

András

- Nagyon örülök, Mácsai Zója. Sajnálom az előbbit. Nem jellemző rám, hogy ennyire elnézem az időt, biztos elromlott az ébresztőórám.
Apró hazugság, ám annál tökéletesebben kivitelezi. Nagyon is jellemző rá, hogy elkésik, elalszik, főleg, ha néhány órája ért csak vissza, és ha még mindig elhiszi magának, hogy egy óra alvással egy egész napot ki lehet húzni, és hogy ő is fel fog kelni könnyedén. Az a szegény óra pedig még mindig működik, az évek során egyszer sem hagyta cserben.
- Úgy véli tehát, hogy maga a tárgy teljesen veszélytelen? Nem kíván olyan varázslatokat megismertetni a diákokkal, melyek később, egy esetleges párbaj során a védtelenebb félre veszélyesek lennének?
Igazából nem érti, hogy például a férfi mit keres nála, hiszen ő olyan normálisnak és büntetlennek néz ki, még a tárgya sem hangzik úgy, mintha azzal a diákok minden sarkon leátkozhatnának valakit. Persze még érhetik meglepetések, nem véletlenül tette fel a kérdést, azonban elsőre Dwayne stílusának például az egy tizedét sem látja a férfiben.
- Évek óta nem voltam órán, érdekesnek hangzik, még a végén élek a lehetőséggel.
Mondjuk, ahhoz némiképp célszerű lenne finomítania az életvitelén, elválik még a beszélgetés végére, hogy mennyire szeretné a férfit szaván fogni. Közben a kérdéseket tartalmazó lap szélére ír fel néhány szót, oda se pillantva. Még jó, hogy mindenből dupla példányt küldött az igazgató úr, néhány szót lehet, hogy nem értene meg és kérdőre vonná miattuk, pedig nem úgy gondolja, nála ezek csak kódok, melyekre rápillantva vissza tud gondolni és beszélgetés momentumaira, és rendesen le tudja írni az észrevételeit.
- Megtenné nekem, hogy mesél egy kicsit magáról? Nem kell valami sablon alapján, csak néhány egyszerű, hétköznapi információt, illetve, amihez kedve van, mesélhet például a tegnap délutánjáról vagy a kedvenc elfoglaltságairól, amiről jól esik.
Szeretné megfigyelni, hogy milyen a férfi akkor, amikor csak úgy beszél, nem a tárgyáról, hanem úgy általánosságban, érdekli a hangleejtése, a testhelyzete, a mimikája. Persze ezt nem szeretné az orrára kötni, hiszen akkor nem lenne őszinte a dolog, mivel ilyen helyzetben akaratlanul is feszeng az ember, hiszen nem tudja, hogy mit szeretnének pontosan tőle, és próbál kínosan megfelelni, abból pedig katasztrófa jön csak ki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Dwayne

Nagyon sietett, hogy visszaérjen, nem szereti egyedül hagyni a gyerekét, akkor sem, ha okos és érett gyerekről van szó, illetve egy biztonságos kastélyról. Nem is üldözi senki, sem a maffia, sem az aurorok, csak - bár elsőre nem látszik - ő az a halálra aggódós fajta, ha a gyerekéről van szó.
A kislánnyal viszont, akinél volt, azonban még lesznek gondok, valami miatt nagyon szorong, nehezen nyílik meg és a szülei okkal aggodnak emiatt. Nem biztos, hogy célszerű lenne jövőre iskolába küldeni, ha ez az állapot nem változik meg, esetében gyökeresen. Mintha a kislány félne az emberektől. Belépve az ajtón azonban őt lepi meg a jelenet és úgy érzi neki van félnivalója.
- Hello.
Nem hitte volna, hogy ez a jelenet mostanában bekövetkezik, hiszen a férfi legutóbb nem úgy állt hozzá a dolgokhoz, hogy ide jönne és lepacsizna a kislánnyal. Az említett, anyját látva felpattan, és odafutva hozzá megöleli a csodálkozó nő derekát, aki csókot nyom a fejére, és megsimogatja a kislány arcát. Láthatóan nincs semmi baja. Jobb lenne, ha lecsillapítana a benne dúló anyaoroszlánt.
- A bácsi hozott neked egy papírt, megyek olvasni. Viszlát.
Még int is a férfinek, mielőtt elsietne a szobája felé, aminek ajtaja hamarosan csukódik is mögötte. A nő nyel egyet, majd mintha mi sem történt volna,leveszi a sálat és a kabátját is. Ezek szerint a kislány nem tudja, hogy ki is a férfi, hiszen akkor nem bácsiként emlegetné. Bár ki tudja, erre mégsem készült fel teljesen.
- Irigylem a szorgalmát. Öt évesen már a betűket tanulta, mert érdekelték a könyvek, amik a polcon vannak. Nem tudom, kitől örökölhette.
Egy halvány mosollyal teszi le a kabátját, majd leülve a férfi mellé felveszi a papírt az asztalról és gyorsan végigfutja.
- Még egy adag érdekes kérdés, a minisztériumod nem bízza a véletlenre. Kíváncsi vagyok, hogy kik veszik fel a tárgyat, van néhány érdekes diák itt.
Nem is néhány Serennek igaza volt, bőven akad munkája a kastély falain belül.
- Hogyhogy nem bagollyal küldted?
Érdeklődik cseverészve, mintha csak az időjárásról esne szó, pedig annál súlyosabb a helyzet.
- Megtennél nekem valamit, ha szépen kérlek?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Dwayne

- Az a bagoly, amikor meglátott megutált, lehet, bennem van a hiba, nem is a papírban. Kellemetlen, de olykor semmi haszna annak, hogy félig véla vagyok, pedig igyekszem, hogy megkedveljenek az emberek.
Tényleg, csak valahogy mindig rosszul sül el a dolog, mintha a világ összeszövetkezett volna ellene, amikor az anyja nem vélát, hanem simán csak egy ősi máguscsalád sarját választotta apának, úgy néz ki, rossz csillagzat alatt született, mert valahogy minden ismeretségét sikerül valahogy elszúrnia. Az ujjait összefonva néz egy pillanatig maga elé, de nem akar várni, mert még a végén megfutamodik a másik fél.
- Ne utálj, vagyis de, utálj nyugodtan, de ne viselkedj úgy, mintha fertőző beteg lennék. Ennyire azért nem súlyos a helyzet. Van egy közös gyerekünk, és? A világon annyi embernek van közös gyereke, akik nem élnek együtt, emiatt kár menekülnöd előlem, nem eszlek meg.
Tart egy kis szünetet, nem így akarta megfogalmazni, de nem könnyű azért ezt normálisan a férfinek elmagyarázni, magának sem, tudja ő, hogy mit akar, de szavakba önteni ezt…kész kínzás.
- Nézd, én csak azt szeretném, ha nem lenne közöttünk feszültség, ha normálisan kommunikálnánk. Itt ez a papír, lehoztad, átvettem, megcsinálom a diákjaiddal, aztán leülünk megbeszélni az eredményeket, a tapasztalatainkat velük kapcsolatban és kész, kommunikálunk, mint két felnőtt. Ez nem olyan nagy dolog szerintem.
Kérdő tekintettel néz fel a mellette ülő férfire, reménykedve benne, hogy megérti, mit szeretne ebből kihozni.
- Na? Mit szólsz hozzá?
Azt, hogy mi van a gyerekkel, nem tudja, hogy jó ötlet-e ha már most felteszi. Inkább még várna vele, előbb ezen essenek túl. Ez is elég kínos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

~ Most akkor elnézte az időt, vagy elromlott az ébresztőóra, esetleg mindkettő? Mindegy, csak essünk túl rajta és öltözködjön fel rendesen. ~ A professzor csak bólint, nem igazán érdeklik a kifogások, főleg a felnőtteknél. A diákoknál még szemet lehet hunyni egy-két esett felett, de Vécsey a felnőttekkel szemben sokkal nagyobb elvárást tanúsít, főleg úgy, hogy ő lett idehívva időpontra. Egy kis üdítő és a nő már fel is öltözik, végre fogadóképes ruházatban, és viszonylagos rendbe szedett kinézettel. Sokkal jobb, mint amire számított.
- Nézze, minden varázslat a használóján és az eszén múlik, hogy hogyan alkalmazza. Egy egyszerű tűzmágiával is le lehet égetni egy házat… - átható kék pillantást intéz a nő felé, nyugodt hangnemben beszél.
- De, hogy a kérésre is feleljek, nem hiszem, hogy lenne olyan varázslat, amivel közvetlenül veszélybe sodorhatják mások testi, vagy épp szellemi épségét. Azokat nem tanítom. – továbbra is próbál csak tárgyilagosan beszélni, de ezen a ponton magában azért elvigyorodik.
- Ráadásul ezeket a varázslatokat pálcával is létre lehet hozni, ráadásul a hasonló hatású pálcamágia sokkal hatékonyabb. Nem véletlenül nem használják már ezek többségét. – tart egy kis előadást is, ha már itt van. Szeret erről a dologról csak úgy beszélgetni. A doktornő ad egy talánt az óralátogatásra, de Vécsey nem hiszi, hogy erre valaha is sor kerül. A következő kérdés már érdekesebb, még örül is, hogy nem a szokásos tesztkérdéseket kapja, amit ilyenkor szokás.
- Ha már ennyire válogathatok a kérdésekben, akkor csak úgy beszélek valamiről. A múlt héten érkeztem, és megfogott az iskola hangulata. Tudja, én régész is vagyok, és a kövek sok mindenről árulkodnak, nyomokat hagynak a múltból, átérezhetjük a régi időket. Úgyhogy első napomon bejártam az iskola egy részét, és érdekes dolgokra bukkantam. Nem olyan ősi, mint a Roxfort mégis találtam benne hasonlóságokat, ami Piton keze nyomát dicsérik. Engem is tanított a professzor egy ideig, érezhető az ő keze nyoma, még ha szimbolikusan is értem. – a professzor egy kicsit abbahagyja a beszédet és iszik egy korty üdítőt.
- Egyébként pedig nagyon kíváncsi vagyok, hogy mennyire lesz népszerű a tárgy. Sokan unalmasnak találhatják elsőre szerintem, hiszen a mágiatörténethez hasonlít részben. De azért bízom a hollóhá… illetve, levitásokban, ha jól emlékszem a ház nevére.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

András

- Ha lenne egy tehetséges, igen éles eszű diákja, akiben ön maximálisan megbízik, és elkezdené érdekelni a varázslatok azon része, melyet nem tanít az órai keretek között, mit tenne?
Nyugodt, csevegő hangnemben érdeklődik a férfitől, tartva a szemkontaktust. Szereti megvizsgálni a páciensek arcváltozását egy-egy kérdése kapcsán. Igyekszik persze tapintatos, maradni, hiszen ok nélkül nem szeretne senkiben olyan mélyen vájkálni, hogy az, az illetőnek rosszul essen.
- Én simán el tudom képzelni, hogy vannak olyan varázslatok, melyekre az ősök inkább azt mondták, hogy ezt inkább ne adjuk tovább gyakorlatban, hiszen a következményei elborzasztóak. Ez persze személyes vélemény, csak ha a tárgyára gondolok, nekem valahogy ez a rész is felmerül.
Persze lehet, hogy ő lát bele mindenfélét, sokszor túlbonyolítja az egyszerű dolgokat és leegyszerűsíti a bonyolultakat. Tipikus problémaforrás típus. Figyelmesen hallgatja a férfi beszédét, egy kicsit, mintha elfelejtett volna jegyzetelni is.
- Igen, nekem is részesem lehetett benne.
Van egy-két pillanat, melyet nem szívesen idéz fel, még úgy is, hogy ő viszonylag nyugodtan dolgozhatott a férfi óráin, volt, aki nem volt ekkora mázlista, vagy éppen túl sok mindent szeretett volna megvitatni a padtársával, és a szünet nem volt ideális, na őket aztán jól megdolgoztatta, ő csak azért kapott mert Levitás volt.
- Igen, Levitások, de én inkább a Rellonosokra tenném a voksom, ők a Roxfortban a Mardekárosok. Igencsak szeretik felvértezni magukat olyan tudással, mely bármikor jól jöhet. Színes társaság, de ez az egy mindegyikükben megvan, határozottan a túlélésre játszanak, lehetőleg úgy, hogy a többieket jól helybenhagyják.
Egy pillanatra elgondolkodik, magához vesz egy üveg sárgabarackot és kicsit felrázza.
-A professzoron kívül érezhető még a sámánképző nyoma is szerintem. A kövekben, a fákban, az egész környéket átjárja az ősi mágia, mintha valamiféle manna forrás futna alattunk. Tudom, ez nevetségesen hangzik, de kisebb gyermekként sokszor játszottuk azt, hogy egyszer megtaláljuk a lejáratot a mannaforráshoz és erős mágusokká válunk általa.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Dwayne

Meglepődik a férfi válaszán, hiszen ennél nyájasabban, ha akarta volna se tudta volna kérni arra, hogy kössön fegyverszünetet vele. Mindent elmondott, amit el szeretett volna, és szerinte teljesen korrekt kérdés volt, mely mindkettejük életét megkönnyítette volna, ehelyett azonban egy pillanatra levegőt venni is elfelejt. Nézi, ahogy a férfi felkel és feltesz egy olyan kérdés, mely miatt legszívesebben kinevetné. Dwayne és a normális kommunikáció, igen rövid könyvet lehetne ebből a témából írni.
- Ugye csak költői volt a kérdésed és nem szeretnéd, ha ténylegesen válaszolnék is rá?
Mivel kicsit hosszúnak érezte a csendet, amivel megajándékozta a férfit, ezért felteszi a kérdést, mely szerint mennyire kell erre válaszolnia, reméli semennyire, mert az csúnya lenne, illetve szerinte már maga a feltett kérdése is egyfajta válasz.
- Szóval nem utálsz. Oké.
Könnyelműen kezeli a tényt, még bólint is hozzá egyet, elismerően lehúzva picit a szája szélét. A következő mondatnál azonban megtorpan egy pillanatra és felpillant a férfire úgy, mintha a tekintetével készülne felgyújtani.
- Ez nem a kényed-kedved szerint történik, ez tény. Ha elfogadod, akkor is tény lesz, ha nem fogadod, akkor is. Csak nem félsz attól, hogy esetleg eddig nem tapasztalt érzéseket vált ki belőled?
Gondol itt a törődésre, az odafigyelésre, a védelmezésre, sőt, még a kedvességre is. Nem tudja elképzelni, hogy ezek közül bármelyik is átjárta volna akárcsak egyszer is, csak egy picit is a férfit.
- A diákjaidat tartalmazó lista kézhezvétele után elkészítem a papírokat. Szeretnél még valamit esetleg?
Érdeklődik enyhe utalással, mely szerint jobb lenne, ha most inkább fogná magát és elhagyná a szobát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Érdekes dolgokra világít rá neki a pszichológus, de mégsem érti ezt a ragaszkodását a témához, ezért megpróbálja neki konkrétabban elmondani, hogy mire gondol éppen.
- Attól függ, hogy hányadikos, ismerem-e már több éve, milyen az érdeklődési köre, stb. Nagyon sok tényezőtől függ, hogy kit tanítanék meg olyan dolgokra, ami nem tartozik szorosan a tananyaghoz. De mint mondtam, számtalan tényező van, ami a döntést befolyásolhatja, tehát nem tudok konkrét választ adni erre önnek. Mindenesetre nyugodjon meg, nem hiszem, hogy bárkit érdekelne mondjuk egy kisebb átok, amit pálcamágiával simán létrehoz már másodikos korában. Vagy legalábbis hasonlót. Egyébként sem tanítanék átkokat, azokat tanulják meg maguktól, vagy SVK órán. – fejezi be, és reméli, hogy ezzel kielégítette a nő kíváncsiságát erre vonatkozóan. Már nemigen tudna nyugodtan válaszolni, ha Zója tovább feszegetné ezt a témát. ~ Ügyesen kérdez, az már egyszer biztos. ~ Tudatosítja magában, hogy jól meg kell gondolnia minden válaszát. Habár nem kezdett túl jól nála félvéla pszichológusnő, egyelőre a normális dolgaival legalább már nem ront a helyzetén. Szimpatikus neki, hogy nem próbál meg vele flörtölni, hogy úgy is kihozzon belőle dolgokat. Ez nagy pozitívum nála, mert ezt igazán nem szereti.
- Vannak ilyenek, de ezeket nagyon nehéz már létrehozni, ráadásul sok hozzáértő is kellene, akik végre tudják hajtani a rítusokat. Nem hiszem, hogy az iskola bármilyen veszélyben lenne, sem az épület, sem pedig a benne lévők. Az én tantárgyamtól biztosan nem. – megenged magának egy halovány mosolyt újra, próbál szimpatikus lenni. Valóban nem fél ilyentől, de nem hagyja figyelmen kívül a dolgot. A diákok roppant kreatívak tudnak lenni, ha valami rosszban sántikálnak. Beharapja az ajkát, és úgy bólogat, tudja, hogy milyen emlékek jöhettek fel Zójában. ~ Lám-lám, a doktornő ide járhatott és élvezhette a nagyszerű Perselus Piton tanításait. A Roxfortba is járhatott, sosem figyeltem ennyire a lányokra. Nem, mégsem. Valami pletyka keringett volna róla, és akkor emlékeznék a nevére.~ Elgondolkodva, még mindig kissé feszülten üldögél. Már kezd azért oldódni, attól függetlenül, hogy nem szereti, ha kérdezősködnek.
- Hm, Rellon. Megjegyzem magamnak, köszönöm a tippet. – összefonja az ujjait és sóhajt egy nagyot, miközben a doktornő üdítőt tölt magának. Érdekes témával hozakodik elő Zója, újabb jó pontot gyűjt be magának a férfinál. Vagy ez az első? Az is lehet.
- Igen, én is érzem, kicsit jobban is, mint önök, bár nem vagyok tisztában a képességeikkel, de ez a szakterületem. Manaforrás? Érdekes teória. Szoktak itt lenni furcsaságok? Olyan lények, amik nem járhatnak erre, esetleg az erdőben, vagy akár a közeli faluban talányos esetek? Ezek hiányában nem hinném, hogy lenne ilyesmi. Maga a tény viszont, hogy sámánképző volt, nagyon érdekes, és bizton állítom, hogy vannak olyan dolgok, amik elrejtve pihennek a falak, titkos járatok mélyén. – elgondolkodva dől hátra, látszik, hogy sok kérdés és válasz fordul meg egyszerre a fejében. Igazán komollyá vált a tekintete, mintha Zója és rendelője egy pillanat alatt megszűnt volna létezni. Aztán egy pillantással tér vissza a valóságba, de gondolatait nem ossza meg a doktornővel.
- Esetleg még valami? Szívesen állok rendelkezésre, hiszen ez része az iskolai rendszernek. Akár más, alkalmasabb időpontban is. – nincs a hangjában gúny, teljesen tárgyilagos, még akkor is, ha ezt egy kis fricskának szánja, vagy jelnek, hogy nem szereti, ha elkésnek az ő környezetében.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

- Tehát teljesen utána jár, ez tetszik, sokan nem ilyen megfontoltak.
Vannak bizonyos kérdések, melyeket fel kell tennie, azok a szerencsétlenek, akik például szeretnének Auror alapszintűre járni két oldalnyi kérdésre kell, hogy választ adjanak, és akkor még ehhez hozzájön a teszt is. Próbálta ugyan csökkenteni, összemosni a gyakorlatilag megegyező kérdéseket, de sajnos még így se, sikerült többet lefaragni, mint három kérdést. El se meri képzelni, hogy akkor ő mennyire unni fogják a fejét valahol a tizedik kérdés környékén. Néha túl sok mindent követelnek meg az embertől.
- Lehet, hogy a vélavér erre is jó, vagy csak túlságosan álmodozó típus vagyok.
Kicsit megvonja a vállát, kínos, de nem nagyon tud arról, hogy mégis milyen pluszt jelent, ha valaki félvéla. Az anyja gyönyörű nő, ő maga sem panaszkodott soha a kinézetére, de ennyi, ezen kívül mást nem tud felhozni, ami olyan jól megdobta volna az alap képességeket. Lehet, hogy meséltek neki erről, de mindt olyan sokszor, most sem érdekelte különösebben.
- Talányos esetek mindig, de én inkább betudnám a sötét ügyleteket folytató mágusoknak, azonban van egy furcsa, lápos rész, nem messze a falu végétől, van ott egy furcsa növény, de lehet csak Felagund professzor unatkozott, és kísérletezgetett egy nyugodt helyen, a neje biztos nem tűrt volna meg egy gyilkos növényt a hátsókertben.
Kicsit el is mosolyodik a gondolatra, ahogy Shanes néni veszekszik Felagund bácsival, amiért mindenféle őrült dolgot visz haza. Az öregből kinézné, hogy késő öregkorára mindenféle őrült lényt, növényt és bájitalt készít. Igazán érdekes lehetne a férfi utolsó néhány éve, ha ilyenekkel venné körbe magát. Talán ha visszavonul és Mina is kirepül majd, valami hasonlóan izgalmas hobbit választ magának. Ez majd még elválik.
- Adna egy második esélyt, amiben bizonyíthatok, hogy nem szokásom... elkésni? Érdekes kihívásnak tűnik a dolog. Talán az első órája? Ha jól gondolom nem hiszi, hogy beteszem a lábam az órájára.
Iszik egy kortyot egy halvány mosoly kíséretében, majd a poharat letéve összekulcsolja a kezét.
- Ha van kérdése az iskoláról, a faluról szívesen mesélek önnek, elég sokat olvadtam róla fiatalabb koromban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

- Sokan nem tanítanak veszélyes dolgokat, vagy éppen hivatkozhatnak a házszabályra. Ahogy én is tehetném, de elvből nem tanítok ilyeneket. – fűzöm tovább az irreálisan csinos pszichológusnő mondandóját. Ha minden igaz, itt jól szerepeltem, mindenki elégedett lehet.
- Vélavér? Így már értem, hogy miért ennyire csinos. Az álmodozás pedig sosem árt, hiszen abból fakadnak olyan gondolatok, amik később jól jöhetnek. Vagy, hogy mást ne mondjak régen arról álmodoztak, hogy aranyat csinálnak, alkímia segítségével, vagy épp a Bölcsek Kövét… - lassan úgy érzem, hogy eltávolodok Zójától és a tanteremben érzem magam, vagy valami konferencián. Talán jobb lenne mégis ellazulni egy kicsit. Ezért töltök magamnak még egy pohárral és egy mozdulattal felajánlom ugyanezt a pszichológusnőnek, ha kér öntök neki is. Egy gyors korty és folytatódhat is a dolog.
- Szóval igazából nincsen. Kár. – azért Felagund nevét megjegyzem, ha jók a következtetéseim, ő lehet itt a Gyógynövénytan tanár, vagy a furcsa vadőr, ahogy a Roxfortban Hagrid. Inkább az előbbire tippelnék. A térképeken pedig megnézem, hogy merre van a lápos vidék, hátha lesz ott valami érdekes is. Egy rövid mosollyal ajándékozom meg a nőt, aki nem bolond, végül is nem hiába kapta a diplomáját.
- Rendben, akkor legyen az első órám. Bár azért ezt csak jó pontnak vésném fel, bizonyítani nálam elég nehéz. De Kezdetnek nem lesz rossz. – mentem végül is bele, mert miért is ne? Legyen csak ott, hátha még érdekelni is fogja az óra, amit azért kétlek, de tudom, hogy a nőknek kell a visszajelzés, nekem meg nem került semmibe igent mondanom erre.
- Egyébként jól gondolta, nem hittem volna, hogy felmerül a gondolat önben, hogy meglátogassa az órámat. A tapasztalataim nem ezt mutatják, szóval majd meglátjuk. – azért azt se gondolja, hogy mindjárt a nyakába ugrok, hogy milyen jó fej. Vannak elvárásaim, ez minden, majd bebizonyíthatja, hogy tévedek.
- Mit tud az iskola alapításáról? Csak a sámánképző miatt választotta ezt Piton? Vagy volt valami más terve? Legendák és feltételezésekre gondolok. A falu utána alakult, vagy már itt volt előtte is? – kérdezem és végre valami jobb téma, mint az én nyaggatásom. Szerencsére a mosolyogós Zója igen készséges, így végül is van esélye, hogy emberszámba vegyem, ne csak egynek a sok közül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója