Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

- Dana...- egy kicsit összeugrott a szemöldököm, mikor rám támadt, s bár érthető volt a reakciója, hisz tényleg szó nélkül léptem le az iskolából, azért még meghallgathatott volna. Egy ideig tűrtem is, de aztán picit megemeltem a hangom, hogy meghallgasson. El is meséltem Danának, hogy mi történt, s miért kellett eltűnnöm a kastélyból, bár úgy tűnt, hogy ennek ellenére még mindig mérges rám.
- A helyedbe képzeltem magam, és én is dühös lennék. Jogos - feleltem szűkszavúan, s beleegyezőn még bólintottam is, mert hát volt benne igazság, és tényleg megértettem az aggodalmát. Valószínűleg magam is nagyon ideges lettem volna, ha vele történik hasonló.
- Igen, úgy tűnik, hogy sikerült, most jelenleg a nagybátyáméknál van, de nem tudom, hogy meddig. Ebből szerintem bírósági ügy lesz, és tartok attól, hogy apám fog nyerni - mondtam komoran, érezhette rajtam, hogy azért nem vagyok toppon, s hogy eléggé megviseltek a húgommal történtek.
- Tudod, az zavar, hogy el akarja őt vinni messzire, és itt nem hónapokról van szó. Márpedig, ha elviszi, akkor végleg elszakít tőle. És féltem, mert tudom, hogy mit művelt az anyámmal. Erőszakos ember, és nem szeretném, ha mellette nőne fel Janka - magyaráztam, miközben sóhajtottam is egyet. Jó lett volna megölelni Danát, de így a "rácsokon" túlról ez lehetetlen akciónak minősült.
- Köszi, de úgyis tudom, hogy haragszol...de jogos - tettem hozzá, immár mosolyogva, mert tagadni sem tudta volna, hogy mennyire megharagudott rám. Kiengeszteltem volna, de tényleg nem volt így egyszerű a fogdából, ráadásul ő sem akart csak úgy kiváltani, érdekelte, hogy mi történt.
- Annyi volt, hogy épp hogy megérkeztem vissza Bogolyfalvára, megindultam az állomásról be a faluba, de láttam, hogy egy barom meg akar támadni valakit. Odaléptem, szóváltásba keveredtünk, ő pálcát emelt, és már szórta az átkot, hát nekem is pálcát kellett ragadnom. De megsérült egy járókelő...és mindkettőnket behoztak. Pedig én csak le akartam állítani - sóhajtottam. - Sajnos a járókelő meg nem tudja, mi történt, így nem tudja alátámasztani az igazam, ezért kerültem ide - vallottam be őszintén.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Egyszerre lett rajtam úrrá a kétségbeesés és a szomorúság érzése, amikor meghallottam, hogy mennyire komoly a dolog.
- Tényleg bocs, hogy így kifakadtam, de egyáltalán nem gondoltam rá, hogy ennyire meredek szituba került a húgod... és te is - néztem a fiúra bűnbánó szemekkel. Kicsit elszégyelltem magam, amiért így kitörtem, de egyszerűen nem értettem idáig, hogy miért tűnt el egyik napról a másikra Soma, ráadásul mindenféle előzetes búcsú, magyarázat nélkül. Immár teljesen megértettem őt, hiszen én sem akarnám, hogy a családtagom egy szörnyű, erőszakos ember fennhatósága alá kerüljön. Legszívesebben átöleltem volna Somát, de a rácsok miatt ez a szándék csupán vágyálom maradt. Közben végighallattam a fiút mindenféle megszakítás nélkül, hogy megtudjam, miért is került ebbe az ötcsillagos szállodába. A történtek hallatán mosoly jelent meg az arcomon, nem is ő lenne, ha nem került volna bajba, na és persze mindig is megvédte a gyengébbeket.
- Nem is te lennél, ha ez nem veled történt volna meg - szántam afféle bóknak továbbra is mosolyogva. A maradék haragom is elszállt, hiszen a jó szándék vezérelte a cselekedetében, az már csupán balszerencse, hogy az a bizonyos járókelő rossz helyen volt rossz időben.
- Mint mondtam, kifizetem az óvadékot, aztán majd törlesztesz - kacsintottam rá huncut tekintettel, majd dobtam feléje egy csókot a levegőbe, és sarkon fordultam. Igyekeztem minél gyorsabban intézkedni, hogy Soma hamar kikerüljön a rácsok mögül, és ne kelljen tovább sínylődnie, na és persze, hogy újra együtt lehessünk. Nagyon hiányzott már, hiszen jó ideje nem találkoztunk, lesz mit bepótolni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Jó érzéssel tölt el, hogy önfeledten nevethetek egy háztársammal. Ilyenkor jönne az a része a dolgoknak, hogy bűntudatot érzek amiatt, mert én jókedvűen tengetem a mindennapjaimat, míg nekik erre már nincs lehetőségük, de valahogy Lucas közelsége még azt is háttérbe szorítja, hogy bűntudatom legyen a jókedvem miatt. Bár nem tart sokáig, de a meleg érzése megmarad a nevetés után is pár pillanatig. Kár, hogy ezt nem lehet elhúzni a végtelenségig, mert most elég jól jönne, de a téma valahogy kellemetlenebb vizekre evez, én pedig zavarba jövök a komolyságától. Hallom Lucas hangján a rosszallást, ahogy rásandítok arcáról is lerí mennyire nem tetszik neki a helyzet, és megértem. Fordított esetben én sem lennék elájulva ettől, de... szükségem van rá. Nem azért, hogy megkönnyítse, elég ha segít az átvészelésben. Bőven elég. Több is, mint amit el tudnék képzelni.
- Szomorú, amikor az embernek nincs más választása - igyekszem úgy mondani, hogy ne csak én, de ő is elhiggye, mennyire sajnálom, hogy ilyen helyzetbe kényszerült, még akkor is, ha tisztában vagyok azzal, hogy a sajnálatommal semmit nem ér. Támogatóan, enyhe pírral arcomon nyújtom ki kezemet és érintem meg óvatosan felkarját. Ha rám pillant, halványan mosolyodom el, ha nem, a mosoly akkor is ott van arcomon, csak nincs kinek intéznem. Amikor felém pillant rántom vissza kezemet és sütöm le azonnal tekintetemet, feleletére bólintok aprót. Örülök, hogy nem bántottam meg, nem szeretném, ha ismét félreértések áldozatai lennénk. Elég volt legelőször olyan helyzetbe kerülni, amit a valaha volt legrosszabbul reagáltam le. Nem éppen felnőttes viselkedési formát mutattam be ott.
Ahogy beszélni kezd, fejemet lassan fordítom felé, ajkaim elnyílnak egymástól, ahogy a meglepetés egyértelműen ül ki arcomra. Szavai folynak ki ajkai közül, én pedig elhűlten hallgatom, mégis milyen hirtelen csöppent bele ebbe, mármint úgy rendesen a varázsvilágba. Képtelen vagyok megmozdulni, de legszívesebben úgy bólogatnék neki, mint egy bólogatós kutya, mert teljesen megértem és átérzem, amit mondd. Amikor a semmiből rántanak ki egy olyan világba, amiről soha nem tudtál semmit. Felkészületlenül ér, te pedig egy apró pöttyként állsz a mindenség közepén és várod, hogy valaki segítsen kimászni. Hiszen más az, amikor mondják neked, és megint más az, amikor a közepébe került. Mint Lucas, aki addig csak hallott a mágusvilágról, de nem nagyon tapasztalta, ráadásul még az édesapja is, az édesanyjával történtek... hangosan nyelek egyet, ahogy kezem esik le mellém, halkan koppan a stég fadeszkáján. Sok minden értelmet nyert, hiszen így már tudom, miért ellenzi annyira a drogokat, amiben egyet is értek. És mégis a legfontosabb, hogy: ő megérthet engem ennyi veszteség után?
Ki tudja meddig figyelem így a mellettem ülőt, mielőtt megszólalnék. - Nem különc vagy Lucas, hanem különleges. Egy olyan világba kaptál ezzel belátást, ami tele van csodákkal - elég feltűnően akadok el, hiába vettem a folytatáshoz levegőt, hiába nyíltak el ajkaim egymástól, nem tudom mégsem kiengedni a szavakat magamból. Ha úgy érez, mint én, nem elég ide pár egyszerű szó, amit ilyenkor mondanak az emberek a másiknak. Felesleges szavak csupán, amik mögött nincs semmi. Ismét mozdul a kezem, ám most, félénken ugyan, de alkarjára csúsztatom tenyeremet, hogy amíg nem tudok megszólalni, addig valahogy így fejezhessem ki magamat. Pár másodpercig zizegnek kékjeim arcán, mielőtt valóban erőt vennék magamon és egy mély levegő után szólalnék meg ismét. - Sajnálom, ami anyukáddal történt, semmit nem tehettél azért, hogy megmentsd. Tudod mit gondolok? Hogy azért választottad ezt, mert kíváncsi voltál, ami nagyon jó dolog. Sok új dolog vár ránk még itt - bátorítóan mosolyodom el felé, karjára tett kezem mozdul lassan fel s alá, hogy megsimogassam. Rászorítok alkarjára, majd kezemet visszahúzom magamhoz, hogy elhelyezkedhessem ismét. Térdeimet felhúzom, államat támasztom közéjük, miközben karjaimmal ölelem át őket.
Kérdésére mosolyodom el szomorkásan, kékjeimet le nem veszem a körülöttünk elterülő vízről. - Túl sokan léptek ki az életemből egyszerre, hirtelen is, és attól félek, hogy nem fogok tudni túllépni rajtuk - hangom elcsuklik a végére, ahogy felsejlik előttem az arcuk, mintha hangjukat is hallanám egy pillanatra, reszketegen sóhajtva hajtom le fejemet és támasztom térdeimre homlokomat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

- Ne kérj bocsánatot, én is hibás vagyok, mert tényleg legalább egy sort írhattam volna, mielőtt lelépek. Csak akkora volt a nyomás, meg a feszültség, csak azon tudtam agyalni, hogy nehogy későn érjek oda - vallottam be őszintén Danának, és most utáltam csak igazán, hogy ott van köztünk az a fal, és nem léphetek mellé, hogy adjak egy csókot, és magamhoz ölelhessem. Ám ez nem történhetett meg, hisz még mindig fogva tartottak, s kellett volna egy kis segítség, hogy kikerülhessek. Eljött hát a vallomás ideje, őszintén el is meséltem Danának, hogy mi történt, végül vele együtt mosolyogtam.
- Hát na, nem tudom megállni, ha valaki bajban van, egyből úgy érzem, hogy intézkednem kell..remélem, hogy az aurori tanulmányaimnak ez az eset majd nem tesz keresztbe - jegyeztem meg egy sóhajjal, de annak örültem, hogy Dana megértett.
- Hűha, félnem kell? - kérdeztem nevetve, látva a kacsintását, közben volt néhány szemtelen gondolat a fejemben a törlesztés kapcsán. A levegőbe dobott csókot elkaptam, szívem felé húztam tenyereimmel színpadiasan, mire a szomszédos cellában valaki gúnyosan felhorkantott. Mogorván kaptam arra a fejem, de nem érdekelt, hogy mit gondolt.
Jó pár óra eltelt, mire Danának sikerült elérnie, hogy végre kiengedjenek, s amikor ez megtörtént, szorosan öleltem magamhoz, s megcsókoltam. Ezután indultunk vissza a kastélyba, s csak arra vágytam, hogy hosszú idő után újra kettesben lehessünk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Hunor
Az ismeretlen is bemutatkozik, így megtudom a szőke nevét is. Hunor. Eközben olyan gondolatok söpörnek végig agyamon hogy hű, milyen szőke. Mármint hogy mennyire...világos. Mert van ugye a sima szőke, amit másik aranyszőkének hívnak,aztán van az extrém világos szőke. Hunor pont ilyen extrém szőke. Igyekszem nem bámulni a haját, remélem sikerül is.
-Hunor. Jó kis név. Tetszik. Jobbb napokon barátságos. Áh, lehetséges, hogy ez a nap valami sötét nap. Pedig  reggel olyan jól indult. Erőt veszek magamon, hátha lehet még fordítani a dolgon. Csak nem hagynám veszni a kellemes reggel után. És igazából jó kis könyveket vettem. Veszek egy nagy levegőt, és úgy döntök, elengedem ezt a biciklis őrültséget.
-Igaz, seprűn sokkal jobb lenne. De ha belegondolok, amennyi őrült van, sok boszorkány és varázsló pottyana az égből, lehet hogy az ernyőm nem fogná meg őket. És hát...én amúgy sem vagyok az az esernyős típus. tekintetem az égre emelem, elkpzelném, ahogy fönt megy a hatalmas forgalom. Valaki aztán ügyetlenül fékezik, és bumm...eltarol, és én kifeküdve kiterülve a földön jajgatok. Erre aztán kissé összeráncolom a szemöldököm, majd mosolygok, és az egészet elvetem. Mikor aztán megkérdezni merre megyek, nem tudom rávágni a válaszom. Nem azért mert nem akarnék én válaszolni, csupán fogalmam sincs merre megyek. Mert hát...a könyveim megvettem. Most menjek vissza a kastélyba? Vagy nézzek be esetleg a bestiáriumba? Rövid habozás után sikerül válaszolnom. - Hát az állomásra megyek majd haza fele, de előtte leugrottam a faluba. A vonatútra viszont még be akarok vásárolni...némi édességget. A következő állomásom a Paradis bolt.
Mutatok előre az üzlet irányába. Igen, ez van, muszáj vennem valami édességet, és nem csak magamnak, hanem odahaza Zsókának is. Az ikrek még csak 2 évesek, nekik már varrtam ajándékot, és be is van csomagolva fent a szobában. Hunor sem tűnik éppenséggel olyannak, akit majd szétvet a jókedv. Talán egy kis csoki segítene rajta, de mivel nem tudom, hova igyekszik nem akarom elrángatni magammal. Pedig tényleg egy csokibéka rá férne.
- Na és te merre felé?
De csak csak. Amúgy is híján vagyok most a ttársaságnak, Rózi is hazament, és nincs itt még olyna sok barátom. Így hát, próba cseresznye.
-Ha esetleg te is pont oda igyekeztél, akkor mehetünk együtt. Meghívlak egy csokibékára, végülis segíteni akartál, azt meg illik megköszönni.  
Lehet nem is szereti a csokit, de hát...ki az aki nem szereti? Mindenesetre remélem nem ő az. Az a furcsa, hogy ha elkezdek jobb dolgokon gondolkodni, valahogy a kedvem is hasonul hozzá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Újdönsült ismerősöm egy darabig fixíroz. Átsuhan az agyamon a gondolat: Tudja.
Talán nem ül ki semmi az arcomra, amíg kevésbé paranoiás lehetőséget gondolok ki. Lesimítom a hajamat. Lehet, hogy feláll.
Muszáj felnevetnem az ötletére, hogy esernyővel hárítja a zuhanó seprűsöket. Látom magam előtt fantáziaképét, én is felemelem az égre a tekintetem, hogy jobban kivehessem a fölöttünk cikázó képzeletbeli szupersztrádát.
Nem semmi agy.
Én meg - most, hogy belegondolok -, azt sem tudom, mitől szuper egy sztráda. Csak hallottam valahol.
- Én, hát...
Elbizonytalanodom egy kicsit. Kimondva elég nevetséges, hogy mi járatban vagyok. Úgy döntök, egyszerűsítek rajta.
- Csak ide az utca végében lévő mezőre - mutatok ugyanarra, amerre ő.
- Végül nem igényelted a segítségem, de mehetünk, legalább egy darabon - bólintok, és ha készen áll, megindulok az édességbolt felé.
Nem maradt valami sok pénzem, mivel nem sikerült munkát szereznem. (Na nem, mintha a tanulnivalók mellett nagyon sok állásra értem volna rá jelentkezni.) De azért mégis illene valamit adni az új barátoknak, akiktől most elbúcsúzom a nyárra.
Mire odaérünk, addigra kitalálom, mit is akarok.
- Milyen volt a tanév? Hányadikos vagy? - érdeklődöm tőle. Nekem ez volt az első évem itt, és ehhez mérten minden nagyon izgalmasra sikerült, és nem csak azért, mert most már törvényesen varázsolhattam. Kíváncsi vagyok, más hogy van vele.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

- Nem baj, ügyes landolás volt. És most már tudom, hogy ne féltselek annyira – mosolyodom el legyintve egyet. Tényleg nem gond, most már látom, hogy milyen mókás ez a jelent, meg na, megjegyeztem, hogy az ilyesmi bizony tökre előfordulhat a srácnál. Csak úgy leugrál valahonnan.
- Az anyukák csúnyán is néznének rád, ha elfoglalod a mászókát, vagy a hintát vagy bármit. Merthogy ilyen nagy létedre ne akarj itt bohóckodni. Őszintén szólva nem tudom, hogy mi folyik pontosan este, irányt váltottam, amikor erre futottam – magyarázom – Elég gyakran szoktam futni, egy ideje inkább estefelé van rá időm, akkor nyugisabb meg csendesebb is a falu – város – és elég hamar rájössz, hogy merre nem érdemes menni. Atrocitásom nem volt soha, de nem is nagyon lenne rá lehetőség, mert elhoppanálok és kész.
Látni szoktam furábbnál furább fazonokat, és ennyi szerencsére. Egyetlenegyszer elegyedtem szóba az éjszaka közepén valakivel, ami minden volt csak veszélytelen nem. De hogy mennyire nem az, arra csak a beszélgetés végén jöttem rá. Pillantásom el is téved a Fő utcza irányába, mintha innen láthatnám a Kins&Kenset, vagy annak tulaját.
- Hogyhogy nem tudod? – kérdezek vissza rögtön észrevéve a bizonytalanságot a szavaiban. Szeretne, az szinte biztos de akkor mi akadályozza meg abban, hogy játszon?
- Mindig is jobban szerettem kint lenni. Lehet, hogy azért is, mert folyton eltévedtem a kastélyban. Most már jobb, nagyon ritkán vétem el az irányt. De a szabadban lenni, mindig jó. Főleg ha víz is van a közelben – elnémulok egy kicsit, töprengővé válnak a vonásaim, szinte szenvedővé. Ez ám a nagy kérdés, mit fogok tovább tanulni. A kérdés, ami már jóideje foglalkoztat. És amire nem tudom a választ. Még mindig nem, pedig most már igazán jó lenne eldönteni. – Halvány lila gőzöm sincs. De itt szeretnék maradni, mestertanoncnak – ez tuti, eddig már eljutottam. Nem akarok egyetemre menni a ki tudja hova. Itt szeretnék lenni a közelben, és erre nagyon jó okom van. Cirka 170cm-nyi, barna hajú, barna szemű okom. Nem meglepő, gondolom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

előszülinapia × játszótér, éjszaka
- Boldog szűűűűlíínapot Csooongooooor - tárom szét a karom, majd egy mély levegővel folytatom - boldog szűűűűlíííínaaaapóóóót. - Hatodjára énekeltem el neki? Azt hiszem még csak a hatnál tartunk, igen, a terv pedig nem kevesebb mint a tizenkilenc, készüljön mindenki, aki a környéken él és lakik. Mondanám, hogy él és mozog, de az egyrészt megszokott és mint olyan túl snassz, másrészt mivel késő este van, a legtöbben már az ágyukban fekszenek, nem mocorognak. Mondjuk ott is le- nem. Nemnem. Fejemet megrázva hessegetem el a képeket, megelőzve a gonosz és kegyetlen arcpír megjelenését bőrömön. - Ízlik? Nem ízlik? Jó? Nem jó? Fúj? Nyami?- biccentek fejemmel az üveg felé, kérdéseim azonban - nyilvánvalóan - tartalmára vonatkoznak. Nem tudtam mit szeret, de mégiscsak úgy járja, hogy én lepjem meg őt, szóval... Zsákbaszisza.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Nagy sóhajjal konstatálja, hogy ismét véget ért a kis köszöntő dalocska, bólint egyet és jókedvűen a lányra mosolyog. - Köszönöm! - Az egyik mászókán ül, két kezébe fogva a likőrös üveget, mintha csak forralt boros bögrét szorongatna, és sokadszor is beleszimatol, hogy aztán elégedetten szusszanjon a tiramisu illatra. - Ugyanakkor továbbra is több mint egy héttel elsietted, de értékelem, cuki vagy - bólogat aprókat, és a kérdéshalommal párhuzamosan kortyol is egy aprót. - Határozott nyami! Olyan, mint a süti, kóstold meg - nyújtja át ezzel az italt. Örömest megnézné, milyen Masa pityókásan. Vajon még hiperaktívabb, vagy pont, hogy bechillel tőle? Challange accepted.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

előszülinapia × játszótér, éjszaka
Műsorom véget ér - egyelőre -, én pedig egy röpke meghajlással fogadom a tapsviharnak érződő sóhajt és köszönetet. Visszamasírozok hát a lovacskás rugóállathoz, és lábaimat nyakamba húzva kuporodok rá rendesen a kis lábtartókra. - A jó dolgokat nem lehet elég korán kezdeni - árasztom magamból az öregek bölcsességét, kihasználva, hogy egy hétig még cukkolhatom a korkülönbségünkkel. Illetve utána is, csak az már nem olyan effektív.
- Örülök - csillan fel a szemem, ám a kínálásra összehúzom őket, ha nem is annyira, hogy megközelítsem vele Csongit, de jól láthatóan. - Szkeptikus vagyok - jelentem ki az üvegre pillantva, de álszent balom már nyúl is az üvegért, hogy kíváncsisággal telve szimatoljak bele az illatfelhőbe. - Végülis nem is rossz - dünnyögöm magam elé, és picit megdöntöm a szám felé - édes. Csokis. De tessék, nekem nem szabad- nyújtom vissza bólogatva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Szóval azt mondod, idén egy nappal korábban kezdődik a szülihetem? - les vigyorogva a lányra, közben kényelmesen lóbálja fél lábát. A másikon az üveg támasztódik, azt nem lenne szerencsés. - Ezzel ki tudnék egyezni - bólint beletörődőn. Meg kell adni a módját, az utolsó tizennyolc éves napjai ezek.
Elmereng azon, hogy visszalebegtesse eleme segítségével az üveget, de a sikertelen próbálkozás kínosan gyorsan vetne véget a murinak. Úgyhogy inkább csak lecsusszan helyéről, hogy egy, a levitáshoz közelebbi játékot sajátítson ki időlegesen. - Ugyan már, miféle előszülinapozás az, ahol csak az ünnepelt iszik? Ez nem így működik - megcsóválja fejét. Ha ennek a löttynek el kell fogynia, hát ketten lesznek részegek, és ebből az elképzelésből nem enged.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

előszülinapia × játszótér, éjszaka
Csak bólogatva somolygok vissza, sőt, még helyváltoztatását is kommentár nélkül hagyom. Okos ötlet, elvégre ennyivel is halkabbra foghatom a hangomat, így talán nem dobnak ki minket innen. Már persze egészen addig, amíg nem leszek túlontúl izgatott, és kezdek el magamról megfeledkezve hablatyolni; vagy éppen nem esek hanyatt a paciról és töröm ki a fülem-nyakam.
- Jó, de csak mert tényleg sütiíze van... Maximum a homokozóban alszunk. Apropó - indulnak be visszamenőlegesen is a fogaskerekek - minden évben egy nappal korábban kéne kezdeni, és amikor elég idős leszel, akkor már szüliévet tarthatunk! - vigyorgok, nem igazán számolva utána a 100 és a 365 közti különbségnek. És hölgyeim és uraim, most tessék megkapaszkodni, mert ebbe a logikába még egy vércseppnyi alkohol sem vegyült.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Visszafogja ördögi kuncogását, ahogy a masterplan egy lépéssel közelebb kerül a megvalósításhoz Masa beleegyezésével. Ez eddig könnyen ment, pedig már kezdte felépíteni fejben az ultimátumokat, amivel ráveszi majd az újabb kortyokra. Sebaj, lehet, hogy még szükség lesz rájuk. - Amúgy választhattunk volna egy budanekeresdi játszóteret is és akkor tudnánk nálam aludni - fejti ki gondolatait hangosan, aztán ahogy a szájához emeli az üveget, megtorpan. - Meg igazából inni is. - Nos, igen, a mélységeiben átgondolt cselekvés egyiküknek sem erőssége, de semmi gond, ez így igazán fiatalos és aesthetic, egy játszótér közepén. - Támogatom - bólogat, majd beleiszik végre, és átnyújtja. Az olyan technikai részletek pedig, hogy a számolás nem tökéletes, kit érdekelnek?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

előszülinapia × játszótér, éjszaka
404 error failed valami stop nem stop jó stop vétel. Pikachut megszégyenítő módon bámulok a fiúra, szinte hallom felzengeni a cieeipe cieeoreáét - cirip-cirip lenne - és bizony a képzeletbeli tücskök rosszmájú kórusát csak pár pillanatos késleltetéssel tudom megszűntetni. - Te Csongi. Vagy olyankor jussanak már az ilyenek eszedbe, amikor tervezünk, vagy ne is mondd ki, hát így magunkat járatjuk le... Magunk előtt? - oké, a végére én is belekavarodok kicsit.
Átveszem az üveget, és beleiszok, lassan kortyolgatva a folyékony süteményt. - Amúgy áthoppanálhatnánk, ha tudnék hoppanálni - hümmögök, majd hamiskás vigyorral pislogok fel, alulról, olyan csibészesen. - Vagy a légidomár úr hazarepíthetne minket!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Az okfejtés hallatán jókedvűen nevet fel, és legyint. - Utólag könnyű csak igazán okosnak lenni - és nem kizárt, hogy azért is alkalmazkodik könnyebben az adott körülményekhez, mert teljesen általános jelenség, hogy valamit elfelejt. Mint például... tervezni. - Hát, bizony, ez egy remek ötlet. Lehetne, ha tudnál hoppanálni. - Tudálékosan préseli össze ajkait, ahogy megerősíti az elég komoly sebből vérző felvetést, aztán unamused fejjel csettint nyelvével. - Hogy ez miért nem jutott eddig eszembe! - morgolódik. Amióta kiderült, hogy aeromágus, az hagyján, hogy Masa az értelmi szerzője az összes a legtöbb rendkívül intelligens és abszolút veszélytelen -szarkazmus lvl végtelen- elméletnek, amit feltétlenül ki is kell próbálniuk, de nem elég makiként Csongor vállát utazásra kisajátítania, folyamatosan lebegtettetni akarja a lusta sejhaját. - Még az üveget sem mertem kockára tenni, nem ám magunkat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

előszülinapia × játszótér, éjszaka
Egy nyelvöltésnél többet nem is gondolok érdemesnek holmi tőlem távol álló hoppanálásra fecsérelni. Tudom hogy csak viccel, elvégre nem egyszer környékeztem már meg a reptetésemmel, de minden egyes alkalommal pici szúró fájdalmat érzek odabent - drama intensifies - amikor levegőhordágy helyett saját pici tappancsaimon kell elfussak a következő teremig. - Akkor invitózhatunk majd hazafelé seprűt - bólogatok, de jelezvén, hogy ez még közel sem szándékom, az üveget egy gyors korty után nyomom újra Csongi kezébe, és lábaimat kinyújtva engedem őket kényelmesebb - és stabilabb - pozícióba. - Hinta-palinta - kezdek dúdolni halkan, amiről azonban eszembe jut ismét a szülinapos, és hetedjére is előadom neki a kötelezőt. - Szerinted melyik évszakban a legjobb születni? - ó igen, menjünk el szentimentálisba, kérlek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Inkább nem fűz kommentárt az újabb fenomenális megoldáshoz, mert ha Masa úgy érzi, bármilyen aprócska mértékben ellenzi, tuti biztos meg akarja csinálni. A navinésnek pedig semmi kedve a seprűüzlet kirakatát kifizetni. A véletlenül eltulajdonított seprűről már nem is beszélve.
Az időzítés tökéletes, a dalocskára kortyol egyet és jóízűen elnyammog a sütis likőrön, a kérdésre pedig odasandít. Nehéz megállapítani, hogy az ittas filozofálás küszöbén ácsorognak- e, vagy csak szimplán... Masa. - Tavasszal - vágja rá ennek ellenére gondolkodás nélkül. - Az a legszebb évszak. - Felles a sötét égboltra és elmerengve nézegeti a csillagokat. - Annyi minden történt, fura, hogy csak egy év telt el. - Már az előző szülinapja óta. Nyilvánvalóan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

előszülinapia × játszótér, éjszaka
- Tavasszal - hümmögök, vizionálva egy cseresznyeszirmokkal és madárdalokkal kísért groteszk szinten véres császármetszést. Ez kábé annyira élethűen jelenik meg a gondolataim között mint a Zootropolis színdarabjában a halál, de elszórakoztat a kis kitérő. Végül nem mondok mást, csak nyugtázom, Csongi hangjára révedek fel ismét, s vigyorodok el.
- Azért érzed furcsának, mert még nem is telt el az egy év, tudod, ott az az egy hét - hajolok hátra kicsavarodva, élvezve a hátrahajlástól szabadon lengedező hajtincsek bizsergését. - Vajon Henriknek mikor van a szülinapja? - üt szöget fejemben a gondolat, de ügyes vagyok, és közben nem felejtek el kapaszkodni. Megy ez a multitasking.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Érdeklődve figyeli Olcsi szavait. Ők nem ilyen híres aranyvérű család, de ettől függetlenül a szülei igyekeznek távol tartani valamennyire a mugliktól. Persze muglik között van a házuk, van otthon számítógép meg tévé (igaz ezeket nem szokták olyan sokat használni, leginkább csak filmeket és meséket néznek rajta), meg hát persze Polli tisztában van a forinttal, jár mugli boltokba, egyszerűen csak limitálják a hozzáférését a dolgokhoz. – Van saját mobilod? – Kérdi csillogó szemekkel. Nagyon sok ember kezében látta már, a szülei rá is szóltak, hogy ne bámulja már annyira feltűnően őket, hogy mit csinálnak rajta, mert illetlenség. De hát, ha egyszer érdekli. Azt mondják, hogy neki nincs rá szüksége, így is több képernyőt néz, mint kéne egy boszorkának az ő korában. – Milyen színű a tokja? Megmutatod? Megfoghatom? – Árasztja el kérdések, sőt mi több kérések újabb hadával a rellonost. A világvége kezd elmúlni. Volt már a kezében mobil, annyira lenyűgözték a színes tokok, amiket rájuk lehet tenni, volt köztük olyan puha zselés is, mint a labdái.
- Ó-ó! Ott dolgoznak a szüleim is, mind a ketten a gazdasági osztályon vannak. Lehet ismerik a bátyád…. látásból? – Az elején nagyon bepörgött, hogy még akár távoli ismeretség is lehet köztük, de aztán rá kellett jönnie, hogy a gazdasági dolgozók lényegében semmit nem találkoznak a diákokkal, esetleg az iktatószámukat és a nevüket látják.
Meredten bámulva hallgatja, amit a lány mesél neki. Néhol behunyja a szemét, lassan megrázza a fejét, hogy kifejezze, ő ezzel bizony nem ért egyet. – Én nem tudnék így élni… de akkor most… Te is… így fogsz férjhez menni? – Kérdi a száját húzva ismét a rellonos arcába bámulva. Ez nem lenne fair vele szemben, hát nem ezt érdemli. Senki nem ezt érdemli. Pollit még nem érdeklik a fiúk, de ha egyszer majd fogják, akkor ő az igazi nagy szerelmet akarja, ahogy a mesékben. Jó, nem kell első látásra, jó a harmadik randin is. De igazit, nem kötelességtudatosat. Disney hercegnő szerelem, nem történelemkönyvi hercegnő szerelem, ő így képzeli.
- Komolyan eljönnél? Karácsonykor szoktam Budanekeresden a Nagyszínházban a gyűjtésen játszani! – Nem gyakran szokta felajánlani az ismerőseinek, hogy jöjjenek el és nézzék meg, hogy mit tud, de Olcsinak szívesen megmutatná. Az emberek általában szeretni szokták a fellépéseit, csak ő utálja őket. Mármint az embereket, nem a fellépéseit, azokra gyakorol annyit, hogy jól sikerüljenek. De az emberek… hogy azok milyen_hangosan_tapsolnak. – Csak tudod, a La Campanella… a Vágta… - Sóhajta teljes lemondással. – A technikáját értem, látom. – Magyarázza levegőben a képzeletbeli billentyűkön mutogatva. – De annyira gyorsan vált oktávokat, hogy… áh… - Sóhajtja ismét állait a tenyerébe temetve, karjával dramatikusan lekönyökölve a térdeire. – A Navine jó. De a Rellon? Normális? Nem bántják egymást? – Kíváncsiskodik a fejét oldalra döntve a csuklójával. Meg legfőképp, más házból valókat nem bántanak le? Polka mást hallott. – VELÜK? A nagyokkal? A nagy-nagy szőkékkel? – Ájuldozik hirtelen kiugorva a pózából, kezeivel mutogatva a nagy szintjeit, bár az még így sem közelíti meg Mihailt meg Theont. Talán, ha felállna az ülésre és rendesen kinyújtaná a karját. De így? – De tényleg őt akarják a fiúk a suliban? – Kérdi bizonytalanul, bár azért a beképzelt seggen elmosolyodik. Tetszik neki ez a nyelvezet, annak ellenére, hogy nem szokta használni. Van néhány ilyen lány a suliban, akiről süt, hogy a legtökéletesebbnek hiszik magukat és beleköthetnek a kisebbekbe, vagy akár a nagyobbakba is, ha úgy tartja kedvük. – Kicsúfoljuk? Ááá…. A rellonosokkal? – Biztos benne, hogy ha néhány kemény rellonost tudnak a saját oldalukra állítani, akkor ez a buta liba bizony be fogja fogni a száját. Remélhetőleg akkor még járatni fogja, amikor a trágyagránát érkezik felé.  – Benne vagyok. – Feleli komolyan bólintva. Egy látványos bosszút már csak nem hagyhat ki. – Azt hiszem… ezt látni akarom. – Feleli szemeit összeszorítva. Még éppen visszaérnek az első órára, ha az állomáson elcsípik a visszamenő vonatot. Csak nem fog feltűnni senkinek a hiányuk, elvégre nem mentek messzire… Budapestig? Az országhatárt nem hagyták el.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Igen, biztosan ezért - az ártatlan köntösbe bújtatott szavak mintha rejtenének némi iróniát. Semmiképp nem csöpög belőlük, legfeljebb olyan mézszerűen viszkózus folydogál gyök kettővel. Inkább van szó arról, mekkora változást hozott az életében Passzát - az eleme - megjelenése, insecurityk végtelen sokaságával dobálva változó időközönként a fiút. A csuklóján lévő képességkorlátozó karkötő állandó jelenlétén kívül egyébként a mindennapok dinamikája túl sokban nem változott.
 - Nem tudod, mikor született Ambróz-... Henrik? - azért nem megy ez a keresztnévre való átállás így hipp-hopp, csak mert a barátnőnk az említett barátnője lett végre hivatalosan is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

előszülinapia × játszótér, éjszaka
Mi jobb az iróniánál? A kakaóscsiga! Mármint arra akarnék kilyukadni, hogy nem kell érteni az iróniát ahhoz, hogy sikereket érjünk el a mindennapokban, és ugyebár ezt azért mondom mert nem is értem... A kakaóscsiga csak bónusz, mert finom. Mindegy. Nem fontos.
- Nem rémlik, hogy szóba került volna, vagy mondta volna, vagy utalt volna rá, vagy láttam volna, vagy kérdeztem volna... És ha már volt? - meresztek nagy szemeket, miközben teljesen belelovalom magam a ténybe, hogy elkéstem vele; úgy is, hogy ez nos, egyelőre egyáltalán nem biztos. - Mivel lepjem meg? - nyögök nagyot, ahogy végre sikerül kivitelezni tervemet, és a felső rúdon átvetve térdhajlataimat helyezkedek el fejjel lefelé lógva. Csongi fejjel lefelé is összeszedettnek néz ki, ez nem igazság.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Hmm - végül is, valóban. Nem valószínű, hogy sok randi kezdődne pontos születési dátummal és még levélcímmel is, ahova az ajándékot küldeni lehet. Ha Csongor eddigi randijaiból indulunk ki, még a névcsere sem esszenciális. Mármint, khm. - Ha már volt, akkor majd megköszöntöd a következőn. Vagy kicsit extrább ajit kap névnapjára, nem tudom - megvonja a vállát. Egyébként imád ajándékozni, és nagy gonddal is szerzi be minden érintett egyén meglepetéseit, de -és talán pont azért, mert amúgy szíves örömest csinálja- nem csinál belőle élet-halál kérdést. Kortyol egyet, és lerakja maguk közé az üveget, biztos távolságba ahhoz, hogy Masa esetleges kapálózását legyen esélye túlélni. - Hmm - adja a lány tudtára, hogy amúgy igenis gondolkodik, majd... - Hihi. - Sejtelmesen mosolyog.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

előszülinapia × játszótér, éjszaka
Kicsit megnyugtatnak a szavai, ami már önmagában nagy szó ha azt nézzük, hogy általában ha valami a fejembe költözik, attól nehezen tekintek el. Hümmögve szemlélem a világot magam alatt, mellett, és nem pörgök rá annyira az esetleges mulasztásra, mint megtehetném - a figyelmem is gyorsan terelődik tova. - Hm? - pislogok értetlenül a kuncogásra, miközben összevont szemeim somolygásának okát kutatják. Egy pici, egészen pici megingás kell csak, hogy kíváncsiságomat kielégítve kukkantsak be buksijába, és mivel félek, hogy kikerüli a válaszadást, a kérdést már egyszerre teszem fel kint és bent is. - Mi hihi?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Esze ágában nem volt megkerülni a választ, hiszen felvállaltan remekül szórakozik, ahányszor aprócska karcolatot tesz Masa naiv buborékán. A fejében furcsa visszhangként elhangzó kérdésre tovább kuncog; leheletnyit összerezzen a jelenlétre, épp tompult már annyit az alkoholtól, hogy az amúgy teljesen megszokott kapocs váratlanul érje, de semmiképp sem kellemetlenül. - Húha, a helyedben gyorsan menekülnék innen - a halántékára patpatol finoman. - Mi hihi, hát mi lehetne hihi. - Széles, csintalan vigyor. - Meglephetnéd mondjuuuuk... - egy szexi fehérneművel; gondolatai közt fel is sejlik a kép egy kirakatban lévő csipkeszettes próbababáról. Hihi.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

előszülinapia × játszótér, éjszaka
Igyekszem óvatos lenni, és minél kevesebb kellemetlenséget okozni, de sajnos az én képességeimnek sem használ a folyékony süti... Még kevésbé a fejjel lefelé lógás. Nyelvet öltök a kilakoltatási felszólításra, de nem veszem komolyan az intést - tudom, hogy ha tényleg ki akarna rakni onnan azt megmondaná, és tudja, hogy abban az esetben azonnal elpápáznék onnan. - Nem - erősítem meg maradási szándékomat azért szóban is, felfújt arccal követelve a választ. Ami... Meg is érkezik. Elakadt lélegzettel pislogok a képre, és nagyon, nagyon igyekszem, hogy ne röhögjek fel. Mégis, értetlenségem lesz erősebb, így miközben karjaim segítségével billegve felhúzom magam, szinte meghatározhatatlan érzelmekkel a hangomban, a fejembe tolult vértől összeakadó nyelvvel kérdezek vissza - MIÉRT VENNE FEL ILYET? - nos, lehet, hogy a kelleténél kicsit hangosabban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Akadnak odabent ennél a kis ötletecskénél jóval veszélyesebb képek is, de Csongor csak megvonja a vállát. A figyelmeztetés elhangzott, innentől kezdve, ha egy életre traumatizálja magát a lány a kíváncsiságával, így járt.
A kérdést követően szüksége van egy pillanatra, hogy tudatosuljon, valóban az hangzott el, ami, nem félrehallotta, nem az alkohol jótékony -és egyelőre nagyon enyhe- bizsergése játszadozik vele. És kirobban belőle a röhögés. De az igazi, egész testes, ide-oda görnyedős és bekönnyezős röhögés. Hogy rövid úton lezúgjon a játékról - na már most, aeromágus mivoltát némiképp meghazudtolja ez az egyensúlyvesztés, ugyanakkor a nevetésben való megszakadás jókora kihívásérték-növekedéssel jár karöltve, illetőleg... Vitathatatlanul a legkecsesebb földet érést láthattuk szerte e világon. - Te húznád fel, te lökött - kinyögi, amint képes rá, feltámaszkodva előző ülőhelyére; még mindig nevet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

előszülinapia × játszótér, éjszaka
A játszóka - játék plusz mászóka, játszóka, érted - tetejéről szégyenkezem Csongi helyett is a gondolatain, és csak azért nem tárom szét a karjaimat károgva, mert... Nos, mert varjú még nem vagyok, márpedig a szárnyak kellenének, ha én itt kapaszkodás nélkül próbálnék ülni. Valami olyasmi lenne a jelenet vége, mint amit a fiú is bemutat, csak több vérrel és fájdalommal. - Én aztán nem - tiltakozok rögtön, de már az én szám széle is megrándul egy pillanatra, ahogy az ő jókedvét szemlélem. - Várj, mutasd még egyszer - komolyodok el hirtelen, és ha ismét felidézi magában, ezúttal színtiszta kíváncsisággal tekintem meg a vizionált fehérneműt. - Hát ez extra kényelmetlennek tűnik - jegyzem meg motyogva, de a hangerő nem jelent problémát, mert továbbra is inkább gondolatai közé sugárzom berzenkedő ellenérzéseimet. - Csongor mint online katalógus, hihi. - Whops, ezt viszont már nem állt szándékomban továbbítani.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Meglepve koncentrál ismét a ruhadarabra, továbbra is fel-felkuncogva az előző jeleneten. Arra számított, hogy amint bármiféle erotikus irányt vesz a téma, a levitás azon nyomban kihátrál és inkább folytatják az évszakokkal kapcsolatos elmélkedést a tiramisu likőr társaságában, de ez egy határozottan izgalmas fordulat. - Online katalógus és Kámaszútra, párkapcsolati tanácsadás ingyen - vigyorog a lányra, és illusztrációképp megjelenik egy hagyományos indiai stílusú ábrázolása egy nevetségesen kicsavart pozitúrának Csongor fejében. Na, és ez valóban állati kényelmetlen. - Amúgy sem kell, hogy sokáig rajtad legyen - sejtelmes mosoly kettő pont nulla. Vajon Masának mikor esik le, miről is van épp szó?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

előszülinapia × játszótér, éjszaka
Bár az elején könnyen jön az infó, pontosan az, olyan, és annyi ami számomra szükséges, a dolgok hirtelen vesznek - számomra - váratlan fordulatot. Tisztázzuk, tudom, mi az a Kámasz... az, csupán eddig vicceken kívül sosem jött velem szembe, pláne nem ennyire... vizuálisan. Az arcok miatt azonban rögtön felismerem, hogy az egymásba fonódó vonalak személyeket ábrázolnak, így természetesen zavarba is jövök. Elrugaszkodok a játszókáról, hogy talajt foghassak. Guggolásba érkezem, tenyeremmel támaszkodok meg a földön, és még úgy, labdaformámban pirítok rá. - CSONGOR! - bámulom morcosan, miközben elhangzik újabb, sokat sejtető mondata. Sokat sejtet, igenám, csak éppen nem számomra. - Akkor meg pláne nem éri meg egy ilyen - duzzogok, és lehuppanok a fenekemre, kinyúlva az üveg felé. - Még mindig finom.