Han Csongor Do-yeon Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc
• babaero • RPG hsz: 36 Összes hsz: 94
|
hi there, stranger • évnyitó • outfit • gifAz évnyitóknak mindig túl nagy feneket kerítenek. Pedig semmiben sem tér el bármelyik másik tanítási naptól, csak a vezetőség reményteli és általában végtelenül unalmassá nyújtott beszédei teszik kirívóvá. Meg az új diákok érkezése. Nos, ez utóbbi már tartogathat izgalmakat. És valóban. Egy kimerítő próba után visszaérkezve a kastélyba mást sem hallani, mint egy srácról, akinek az egész arca ki van varrva és olyan gorombán mordul mindenkire, hát hogy engedhetnek be ilyen javítószökevényeket?! Fontos kiemelni, hogy ezek nem a navinés szavai, csak a folyosón és egyéb kis zugokban hallható hüledezés. Olyan pletykás ez az iskola, hogy az nem igaz. Vacsoráját fogyasztva azonban azon kapja magát, hogy időnként a nagyterem bejárata felé les, minekutána az asztaloknál határozottan nincs jele a tetovált arcúnak. Állati kíváncsi a srácra. Aki természetesen nem is olyan sokára megjelenik, léptei nyomán pedig újra elhalkulnak, majd összesúgnak a diákok - és Csongor hazudna, ha azt állítaná, egy meglepett szusszanást sem váltott ki belőle az idegen extrém külleme. Végigköveti tekintetével, amíg leül újdonsült háztársai körébe, és meg kell állapítsa: de hát nem is félelmetes. Így történhet, hogy igazít talárján, majd tányérjával együtt kel fel, hogy túrjon magának egy kis helyet a sárkányok asztalánál, a frissen beosztott fiú mellett. - Máris híres vagy, tudtad? - olyan zavartalanul és könnyedén szólítja meg, mintha legalábbis ismernék egymást. Jókedvű görbe ül ajkain. - Az pedig - rámutat az előtte lévő kávéra - ilyenkor már nem túl egészséges. Bár utóbbi megjegyzését szinte abban a pillanatban megbánja, hogy kimondta, hisz sejtése szerint nem fogja túlságosan lenyűgözni a másikat az azonnali anyáskodás, de… már kijött, nincs mit tenni. Eszik egy falatot.
|
|
|
|
Han Csongor Do-yeon Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc
• babaero • RPG hsz: 36 Összes hsz: 94
|
hi there, stranger • évnyitó • outfit • gifMosolya haloványan még szélesebbre rezzen a fiú megrendülésén, már ami a váratlan érkezést és csevegés-kezdeményezést illeti. A méricskélő pillantásra nem reagál különösebben, már megszokta az europidok értetlenségét és az ázsiai vonások felé mutatott kritikus hozzáállást, miszerint mind ugyanolyanok. És őszintén, az időnként elég hangsúlyos sminkeléssel nyilván nem is segít túl sokat. Mintha a fehérek amúgy nem csinálnának ilyesmiket. Na mindegy. Fesztelenül néz fel, tekintetét elszakítja a másiktól és az arcán lévő tetoválásokat fürkészi. A kíváncsiság és nyitott érdeklődés mellett kontrollálhatatlanul átsuhan vonásain valamiféle… nem is igazán rosszallás, inkább csak meg-nem-értés, még ha láthatóan egyáltalán nem szándékozik ítélkezni. De miért pont arcra? - Kétségtelenül - bólint egy aprót. Nem ironizál. Egészen szórakoztatónak találja a tényt, hogy a másik mennyire épít az átlagot elborzasztó külsejére és esze ágában sincs elvitatni terveit vagy azok sikerességét. Márpedig éppenséggel nem tűnik egy visszahúzódó, csendes valakinek. Pedig lehetne. Mekkora plot twist lenne, hah. - Nem is iszok. - Közli a teljesen nyilvánvalót, mintha nem értette volna a beszólást. - De kicsinálja a keringésedet, felborítja a szervezeted normális körforgását és szorongást idézhet elő. - Szavai valahogy mégsem hangzanak kioktatásnak, vagy tudálékosnak, tiszta jóindulat húzódik meg mögöttük; csak úgy ártatlanul kibuknak a száján anélkül, hogy különösebben átgondolná, mit mond. - Oh, szerinted idomítást igényelsz? - összepréseli enyhén ajkait, hogy elnyomjon egy vigyort. Eszik egy újabb falatot. Elveszi az újonc elől a poharát, beleles, majd fejjel lefelé fordítva ráz rajta egyet, és mikor megbizonyosodott róla, hogy nem használta, tölt magának vizet. Felles. - Mintha tudnék rád hatni bármivel. A kedvesség nem egyenlő az ostobasággal, hiába hajlamosak valahogy összemosódni. Aztán letörpézik. Láthatóan elkomorodik a becézés hallatán; a másik anélkül tapintott rá az érzékeny pontra, hogy különösebben tudatában lehetne, hisz ültében kizárt, hogy fel tudja becsülni Csongor magasságát. - Tudok vigyázni magamra.
|
|
|
|
Han Csongor Do-yeon Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc
• babaero • RPG hsz: 36 Összes hsz: 94
|
hi there, stranger • évnyitó • outfit • gifMakacsságban vetélytársára akadt, ezt már ennyiből is határozottan meg tudja állapítani; szusszan. Ismét bólint egyet, megerősítve az újdonsült híresség szavait. - Egészségedre. - Belenyugszik, úgysem tudja meggyőzni az igazáról és őszintén szólva esze ágában sincsen így tenni. Amúgy is akkor tanul az ember, ha saját kárán teszi és neki sem lenne túlságosan szimpatikus, ha bárki bevágódna mellé ismeretlenül és elkezdené megmagyarázni, mit hogyan csináljon. Lesújtó pillantással jutalmazza az újabb becenevet, miközben evőeszköze megáll félúton, aztán a szükségesnél épp egy kicsit hangosabban csörren tányérján. - Csongor. A nevem Csongor - mutatkozik be, rákényszerülve a lenyűgöző megnevezések miatt, hátha ezáltal elkerülhetik őket a továbbiakban. Nem is pici! Teljesen átlagos magassággal rendelkezik, még az Európai mércét tekintve sem számít különösen alacsonynak, mégis… Mégis valamiért mindig ide lyukadnak ki. - Határozottan - dacos ironizálás, kétségtelen. - Az inszomnia is egy szorongásos tünet egyébként, azt pedig valahogy simán kinézem belőled, hogy éjszakai bagoly vagy. - Azonnal enyhül a hangszíne, gyorsan túltette magát a mérsékelt dúlás-fúláson, bár Dusán még nem tudja, hogy szavai és mozdulatai a tökéletes ellenkezőjét érik el annak, mint amit feltételezhetően szeretne. Csongornak ugyanis most már esze ágában sincsen visszamenni a navinésekhez. Kíváncsian pillant rá, és várná a folytatást az idomítással kapcsolatban, de nem érkezik, úgyhogy enyhén félrebiccenti fejét érdeklődő pislogás mellett. - És? Tekintetében szinte láthatóan csillan az izgatottság, el is mosolyodik; kihívás elfogadva. A fiú szavai hallatán közvetlenül eztán elneveti magát, a vonásairól leolvasható elhatározás olyan gyorsan tűnik el, mint ahogy megjelent. - Intelligensen érveltem annak kapcsán, miért nem a legmegfontoltabb dolog vacsora mellé kávét inni - jókedvűen emlékezteti a másikat, hogy pontosan az történt, amit Dusán felhozott. Valószínűleg kap pár teljesen megrökönyödött pillantást a saját asztaluk felől, amiért láthatóan tök jól érzi magát a nagy és félelmetes tetovált taggal. Mosolya pedig kiszélesedik, nagyon elégedetté válik a soron következő megnevezést hallva, és hogy nem kérdőjelezik meg rátermettségét. Végre.
|
|
|
|
Han Csongor Do-yeon Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc
• babaero • RPG hsz: 36 Összes hsz: 94
|
hi there, stranger • évnyitó • outfit • gifValamiért nem számít arra, hogy nevet is kap válaszul így kapásból, azt gondolta, a fiú majd fenn szeretné még egy ideig tartani a misztikusságot. Bár ha hírhedtségre gyúr, ahhoz valóban nem árt mielőbb megalapozni a helyzetet, az első alapkő pedig a név. - Örvendek a szerencsének - kedvesen elmosolyodik és kezet fog a fiúval; Dusán hosszú ujjai közt elég aprónak hat keze, szinte elveszik benne, fogása ennek ellenére meglepően határozott. A sok becenévnek köszönhetően eléggé tudatában van a különbségnek, egy pillanattal sem húzza hát tovább a kontaktot a szükségesnél, hátha kevésbé tűnik fel a másiknak, de nem is kapja el sietősen. Még véletlenül sem akarja azt a látszatot kelteni, hogy tart tőle, mert nem teszi. Nyitja a száját, majd inkább becsukja és megvonja a vállát. Nem azért ült ide, hogy azonnal leírja magát az újonc szemében és valamiért az az érzése, hogy jelenleg ez a legbölcsebb, amit tehet. Egyértelműbb nem is lehetne, hogy nem akart rosszat, alig láthatóan beharapja ajkát zavartan - most bocsánatot kéne kérnie? A legtöbben ezt mondják. Szóval már akad reputációja. Vagy csak szeretné, hogy ezt higgyék, tulajdonképpen mondhatna bármit, senki nem fog utánajárni. - Mások mondhatnak bármit - általánosságban érti, igazándiból nem is gondolja túl a dolgot, mégis sokat elárul róla ez a félvállról tett megjegyzés, jelezvén, hogy nem hisz az ilyesmikben, míg meg nem győződött a hitelességükről. Nem szeret ítélkezni, és bár az ember ösztönösen megteszi, próbál sosem ebből kiindulni. Az viszont, hogy róla mit gondolnak mások, nos, az nagyon is fontos. Kicsit ellentmondásos, igen. Kiérzi a figyelmeztetést, a már-már fenyegető hangnemet Dusán szavaiból; bólint. - Nekem biztosan nem célom ilyesmi, ezt garantálhatom. A hirtelen felindulásra megilletődik, enyhén elnyílnak ajkai, ahogy felnéz a másikra, és pislog néhányat, amíg alkalmazkodik a változáshoz, végül megcsóválja fejét. - Nem akartam tolakodó lenni, ne haragudj - csak a szükséges mennyiségű szabadkozás, mivel ezek szerint átlépett egy olyan határt, amit nem érzékelt. Megesik időnként. Egyébként nem különösebben zavartatja magát, és ijedtnek sem tűnik, úgy pedig, mint aki távozni készül, végképp nem. Egy újabb másodperc telik el csupán csendben, majd további magyarázkodást mellőzve, mintha nem is förmedtek volna rá, vagy adták volna ki az útját, felles. - Hogyhogy a Bagolykő? Vagy, ha kényes téma, akkor felejtsd el. Hányadikos leszel? - óvatosabbra váltott, ami az érintett területet illeti, de fesztelen nyugalma és érdeklődése újra a régi.
|
|
|
|
Han Csongor Do-yeon Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc
• babaero • RPG hsz: 36 Összes hsz: 94
|
hi there, stranger • évnyitó • outfit • gif - Nem… - a szóvégi mássalhangzó képzés közben félúton elveszik, meglétét csak összezáródó és újra elnyíló ajkai sejtetik. Ezen felül nem is vág közbe a dorgálásnak azért jóindulattal nevezhető monológba, jó gyerekként végighallgatja, tekintetében zavarodottság tükröződik, némi megbántott makacssággal vegyülve és egy pillanatra lesüti szemeit. Nem tehet róla, először ösztönösen a közelben ülőkre les lopva, csak aztán Dusánra, ahogy végül bólint egyet, jelezve, hogy felfogta. – Nem állt szándékomban ezt a benyomást kelteni, sajnálom. – Diplomatikusra vált és elfogadja, hogy valahol hiba csúszott a számításaiba, még ha valóban egyáltalán nem akart kritikusnak hangzani, sőt. Életmódja miatt tud a táplálkozás és egészség kapcsolatáról a szükségesnél jóval többet is, habár maga sem ragaszkodik olyan szigorúan a követendő sémához, azt gondolta, talán… segíthet? Néha túl sok. A jelenléte, a fecsegése. Tisztában van vele, ahogy azzal is, hogy ezt nem mindenki tudja vagy akarja tolerálni, és ez rendben is van. Megértette. Ezek után pedig okosabb annál, minthogy azonnal egy miérttel nyisson a kirúgás említésére, habár egyértelműen érdekelnék a részletek. Nem kifejezetten azért, hogy a vacsora után azonnal útnak indíthasson egy pletykafonalat, egyszerűen csak kíváncsi. Ráérős szúrásokkal pakolgatja villájára az ételt, ahogy hallgatja és bólogat mellé, megjegyzi magának az elcsepegtetett infókat, de különösebben nem tud mit hozzászólni, hiszen még csak egy évfolyamba sem járnak, faggatózni már nincs kedve. - Vagy mondhatnám azt is, hogy pontosan ezt tetted, hiszen azt szeretnéd, hogy gyorsan terjedjen a híred – épp utánpótlást szed sült krumpliból, mert évnyitó van és majd ezt még párszor elismétli, hátha meggyőzi magát arról, hogy teljesen belefért a bűnözés. Csak a mondat végére néz fel Dusánra, és lassan, majdhogynem cinkosan elmosolyodik. Szíves-örömest hint el légbőlkapott alaptéziseket a hollandról, eljátszva a teljesen megrettent és összetört báránykát. – Nem tudom, mennyit tudsz erről az iskoláról, de… a közbenjárásommal, vagy anélkül… készülj a pletykákra. Itt mindenki mintha éhezné az idióta szóbeszédet, ja, és a falnak is füle van. Persze általában teljesen félreért és kicsavar mindent. Már csak saját neve tisztázásából kiindulva is tájékoztatja Dusánt azzal kapcsolatban, mire számíthat főleg így a kezdetekben, amíg még friss és ropogós újdonság. - És senkinek sem vagyok a nagykövete, hogy folyamatosan a pajtásaim kapcsán figyelmeztess – jegyzi meg szinte mellékesen. Jobb tisztázni, hogy ő aztán nem vállalja másért a felelősséget és nem is küldték ide böködni az ismeretlent.
|
|
|
|
Han Csongor Do-yeon Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc
• babaero • RPG hsz: 36 Összes hsz: 94
|
hi there, stranger • évnyitó • outfit • gifAhogy a mellette ülő is láthatóan lenyugszik és a felé intézett szavak éle is lényegesen enyhül, Csongor feszélyezettsége is alábbhagy lassanként. Felles Dusánra, majd picit előrehajolva a tanárok asztala felé pillant. – Elsőtől, igen, bár az előző évem nagy részét külföldön töltöttem és a tanári kar viszonylag gyakran frissül. Volkov vezeti az iskolai kviddicset és elvileg a Durmstrangban is edzősködik. Edzősködött? Most, hogy házvezető lett, nem tudom. – Kezdi az alapvetőkkel, hiszen nem tudhatja, hogy az új fiú mennyire tájékozott; és őszintén szólva iskolai vonatkozásban körülbelül ennyiben ki is merülnek az információk, lévén a bolgár jelenléte eddig teljes mértékben a kviddicsre korlátozódott. – A helyettese, a hosszú nevű nőci… ő is idén érkezett, és elég tudományos tárgyai vannak, úgyhogy talán nem minden a látszat. Mutatós páros, az tuti – szórakozottan mosolyogva vonja meg a vállát. Karizmában nem szenvednek hiányt a rellonos vezetők, ez vitathatatlan. Mosolya elégedetten szélesedik ki Dusán szavaira és a maradék feszültsége is elpárolog; talán nem indult zökkenőmentesen az ismeretségük, de amint az látható, bárkivel jól szót tud érteni, ha egy kicsit is megerőlteti magát. - Nem is csoda, hogy kirúgták – kezd bele hápogva a színjátékba, aggodalmasan összevonva szemöldökét. – Kényszerített a maradásra, megfenyegetett és láttátok már közelről? Édes Merlin, hát azt hittem, meg fog harapni! – Egy dramatikus szusszanással aztán rendeződnek vonásai az általánosnak tűnő nyitott, mosolygós állapotba. Kétségtelenül véletlenszerűen összehordott bullshit ez csak, pontosan olyasmi, amire a BK-sok vevőek és megfelelő alapként szolgálhatnak kicsit kiszínezett és továbbköltött sztorikhoz a későbbiekben. A pletyis pizsiparti említésére felnevet, arcán jól láthatóan megjelennek gödröcskéi, szemei összeszűkülnek, az összhatás pedig… csak még fiatalabbnak tűnik. - Ha tudnád, mit hagysz ki! – csettint nyelvével lemondóan. Már a hamisítatlan kibeszélős körülmények meg nem létére utal. – Bár legalább nassolnivaló bőségesen akad. Szóval… - lopva körbefuttatja tekintetét a helyiségen anélkül, hogy különösebben forgolódna. Épp ihletet merít, kiről beszéljen, a választást követően feltűnésmentesen leheletnyit közelebb húzódik Dusánhoz, mégsem akar a zöldek asztalánál fennhangon híresztelni kétes hitelességű dolgokat. – Úgyis érdekelnek a házvezetőid, nos, azt rebesgetik, egyikük sem veti meg a diákokkal való khm… közvetlenebb kapcsolatot. Állítólag Volkovnak több itteni tanonccal is viszonya van. És még mielőtt nagyon beleélnéd magad a dologba, az a hír járja, hogy Eleanora …néni? Szóval, hogy amikor ráunt, megmérgezte a vőlegényét. Pedig aztán egy „szakítsunk” mennyivel egyszerűbb már… Nők. - Csóválja meg fejét mosolyogva. Könnyed hangneméből egyértelmű, hogy ezeket a szóbeszédeket tényleg pontosan aként kezeli, amik… Persze elsők közt van, akik megrendülten hallgatják az aktuális helyzetjelentéseket, nem alapoz rájuk, már csak annak tudatában sem, milyen rosszindulatúak itt egynéhányan.
|
|
|
|
Han Csongor Do-yeon Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc
• babaero • RPG hsz: 36 Összes hsz: 94
|
hi there, stranger • évnyitó • outfit • gif - Aha, meg ragálytan – erősíti meg a fiú szavait és jókedvű kuncogás kíséri a fejcsóválást, amit a kávéval nyomatékosított kijelentés vált ki belőle. Hogy miért is van képben a nénivel, mikor az évnyitó beszéden való figyelés nem feltétlenül kiemelkedő erőssége? Nos, maradjunk annyiban, hogy valósággal mellbe vágta az a meglehetősen szomorú információ, miszerint a tárgyat előzőleg oktató – fiatal és eléggé nagyon jóképű – tanerő leváltásra került… - Az igazgató úr auror, a lánya az iskola diákja és… igazándiból rosszat nem nagyon hallottam róla. Persze biztosan van, aki nem kedveli, de nem túl gyakoriak a magasröptű pletykák a nevéhez kötötten – megvonja a vállát. Már önmagában a pozíciójával jár a megkérdőjelezhetőség, nyilvánvalóan akadnak, akik élből negatív véleménnyel viseltetnek felé. – A helyettese, Várffy-Zoller viszont egy élő legenda. Nem hallottál még róla? Rellonos volt, és millió történet kering róla, valószínűleg a fele sem igaz. Elég nagyra tartják, nem mintha szüksége lenne az egofényezésre… Nem előnyös nála kihúzni a gyufát. – Személyes tapasztalata egyik férfi kapcsán sincsen, előbbivel is csak egyéni tanrendje egyeztetése kapcsán konzultált néhányszor. Ha pedig esetlegesen kihágáson kapják, az megáll a házvezetők vagy a prefektusok szintjén, de amúgy is ritkán jut büntetésig. A javaslatra felnéz, és már épp kezdene bele az ellenkezésbe, hogy ugyan már, mégis hogyan lehetne aranyos, ha valaki megharapja az embert, aztán… Nos, nevermind. - Erősen kétlem, hogy kedves kis csócsálásra asszociálnának veled kapcsolatban, de rendben, széttép – védi meg az általa használt, egyébként ilyen mélységekig aztán végképp át nem gondolt szavakat, aztán bólogat mosolygósan, ahogy feljegyzi magának fejben a kívánt kifejezést. - És állítólag van egy kínzókamra az alagsorban, amit aurorok zártak el teljes titokban és rejtélyes körülmények közt – kontráz rá egy kicsit szándékosan rájátszva az erősen ködösített és gyanúsat feltételező kifejezésekre égnek emelt tekintettel. Valaki nagyon utálhatja ezt az iskolát, hogy ilyen pletykák kapnak szárnyra és terjednek még évek múltán is. A gyilkosokkal való találkozás említésére abbahagyja a rágást is, ahogy felnéz Dusánra és pár pillanatig csak bámulja, próbálja leolvasni az arcáról, hogy most… tényleg? Csak szórakozik. Biztosan így van. Ugye? - Öhm – az újabb kérdés rántja vissza. – Az iskolaújság lényegében mindenkit összeboronált már mindenkivel, úgyhogy ha a szóbeszédekből akarsz kiindulni, igen, a Bagolykő valójában egy jól álcázott hatalmas orgia. – Bár úgy lenne. Mármint mi? – Nem tudom. Próbálj szerencsét, és kiderül? – vonja meg vállát finoman, miközben a főételeket lassacskán leváltó desszertekre pislog. – De nem én mondtam, ha valami rosszul sül el és kirúgnak miatta! – szögezi le mutatóujját feltartva.
|
|
|
|
Han Csongor Do-yeon Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc
• babaero • RPG hsz: 36 Összes hsz: 94
|
esőtánc • kora reggeli EM gyakorlósdi • outfit • gifMegtervezni az akciót sokkal gördülékenyebb volt, mint túllendülni a megvalósítás legnehezebb fázisán: felkelni hajnalok hajnalán. Nagyot szippant a párás, hűvös levegőbe mintegy sóhajtva, és kezeit mélyen dzsekije zsebébe süllyeszti, ahogy álmosan hunyorogva körülnéz. Sehol egy árva lélek, csak a madarak fáradhatatlan csiripelése hallatszik; a kastély lakóinak többsége bőségesen átalussza majd az időt, amit Edittel gyakorlással töltenek. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért szükséges ilyen embertelenül korán foglalkozniuk elemeikkel, hisz alapvetően napközben is nekieshetnének ugyebár, de úgy gondolták, a reggeli nyirkos, ködös állapot talán elősegítheti a sikert. Talán valamennyit balanszolhat Csongor abszolút tapasztalatlanságán, ha van mivel dolgoznia és nem nulláról kell megteremteni a megfelelő körülményeket. Ugyanis esőt fognak gerjeszteni. Felhőből. Bizony. Ujjait ökölbe szorítva húzza össze magán még jobban a szövetet, majd ráeszmél, hogy pakolt egy kis termoszban kávét, szóval fél válláról lelöki táskáját, hogy előkutassa, még mielőtt leeshetne neki, hogy… hőtartó edény lévén nem melegedett át. Ajka morcosan biggyed le; akkor már belekortyol. - Mm? – nyújtja háztársa felé a hordozható bögrét, ajánlata inkább csak a gesztusból egyértelmű. Még nem tért magához eléggé ahhoz, hogy jól megszokott önmagaként csacsogjon. Persze ez jelenhetné azt, hogy legalább értelmes szavakat formál hümmögés helyett, de ha másik anyanyelvén szólal meg, nincsenek előrébb. - Ah! – arca felderül némiképp a látképre és szaporázza is valamelyest lépteit, hogy a tavacska fölé belógó kis mólón törökülésbe vágja magát. – Oké, hogyan – összedörgöli tenyereit, közben konstatálja a csuklóját körülölelő ékszert, ami félbeszakítja kérdését. Hogyan kezdjük? Mondjuk azzal, hogy leveszed a képességblokkolót. Egy szusszanással kicsatolja és zsebre vágja az eszközt. – Szóval, hogy álljunk neki?
|
|
|
|
Han Csongor Do-yeon Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc
• babaero • RPG hsz: 36 Összes hsz: 94
|
esőtánc • kora reggeli EM gyakorlósdi • outfit • gif - Hát, a valahogyra vonatkozott leginkább a kérdésem, igen – pontosít halkan kuncogva. Egy picit megnyugtatja a tény, hogy láthatóan Edit sem maximálisan biztos a dolgában, így máris kevésbé érzi magát teljesen haszontalannak. Sóhajt egy nagyot, ahogy igyekszik fókuszálni, összehangolódni elemével – ami hülyén hangzik, mert tulajdonképpen ők egyek, de többnyire képességblokkolót használ. Amíg nem bízik magában eléggé, hogy kontroll alatt tudja tartani, addig mindenképpen. Az, hogy a mellette guggoló lány verbálisan próbálja meg koordinálni a helyzetet, egy újabb jókedvű nevetést eredményez, aztán megköszörüli torkát. Több komolyságot, Csongor! Fészkelődik kicsit, térdelő pozícióra vált és sarkaira ül, közben rákészül a feladatra. Izgul. Mint a legtöbb alkalommal, amikor kísérletezget a képességével. - Elméletileg nincs más dolgom, mint megfelelő hőmérsékletet előidézni, hogy a vízgőz kicsapódhasson, ugye? – Utánajárt valamelyest a felhőképződés általános fizikai alapjainak, de hát, ott szó sincs mágiáról és lehet, hogy máris túlbonyolítja, és egyébként csettintésre sikerülne. Végtére is, annyira sok elemi mágus sem rohangál a világon, és mivel még nem igazán van tisztában erejével, simán meglehetne, hogy amúgy a legalapvetőbb feladatot gondolja máris túl. Hisz az aeromágusok vihart is tudnak idézni, nem? – Vagy a sűrűséggel kéne játszani? – Már épp emeli kezeit, hogy akkor uccu, amikor elbizonytalanítja saját magát. Kis frusztrált szusszanás. – Ez így kimondva végül is abszolút nem hangzik nehéznek. – Ironizál. Nem baj, megoldják. Nem véletlenül választották az időpontot, ugyebár, szóval még mielőtt bármin változtatni próbálna, lehunyja szemeit és már-már meditálva néhány pillanatig, tenyereit a térdein felfelé fordítva igyekszik a körülöttük lévő, nyirkos tóparti levegő állapotát felmérni, elemezni. Ha ténylegesen felfogja, minden porcikájával érzékeli, miből indulnak ki, talán megérti, mit is kellene pontosan csinálnia.
|
|
|
|
Han Csongor Do-yeon Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc
• babaero • RPG hsz: 36 Összes hsz: 94
|
esőtánc • kora reggeli EM gyakorlósdi • outfit • gifA lényeg, hogy tudják, mit csinálnak. Mondjuk egyikük sem számított arra, hogy minden azonnal az elgondolás szerint működni is fog, sőt, mivel csak elméletben biztosak abban, hogy ez a kis trükk megvalósítható, lehet, hogy felhőcske nélkül maradnak a végén. Bár, ha Csongoron múlik, akkor addig próbálkoznak, míg ki nem merítik energiakészletüket. Nem szereti feladni a küzdelmet. A frusztrált szusszanás rövidke kuncogásba fullad; az egymással karöltve bizonytalankodásban már nagyon profik. Pedig milyen határozottan álltak neki! Bólogatni kezd, ahogy Edit ismételten vázolja a tervet. - Jó. Igen, az menni fog – ad hangot meggyőződésének, és amíg háztársa a vízcseppek eloszlatásával foglalatoskodik, a fiú lehunyt szemmel összpontosít. Igyekszik nem az érzékeire hagyatkozni, csak a finom légmozgásra, ahogy eleme körülöleli és minden lélegzetvételnél beáramlik. Ösztönösen visszafogja, lassít a kilégzésen, mintha nem akarná a szükségesnél jobban felkavarni a levegőt, és a hidegre kezd koncentrálni, amit elő akar idézni. Amikor megbizonyosodik arról, hogy nem csak elméje játéka a vágyott lehűlés, szinte maguktól mozdulnak ujjai, hogy ezt a hideget majd a megfelelő helyre tudja irányítani. Csak az aprócska vízszemcsék a célzott terület, de nem kizárt, hogy elsőre az egész közvetlen környezetük, és ezáltal legfőképp Edit is megsínyli a dolgot, mert bár nyilvánvalóan Csongort is ugyanúgy éri, és tökéletesen érzékeli is a hideget, nem fázik. Ez is egyike az elemével járó szokatlan kettősségeknek, amikkel azóta próbál dűlőre jutni, amióta megjelent – ha már a magyarázat általában annyi, hogy mert így van, kész pont. A megszökés nem opció, úgyhogy szokj hozzá.
|
|
|
|
Han Csongor Do-yeon Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc
• babaero • RPG hsz: 36 Összes hsz: 94
|
esőtánc • kora reggeli EM gyakorlósdi • outfit • gifNo, és most ahelyett, hogy szép lassan a fiú körül néhány méteres rádiuszban minden az amúgy is hűvös kora reggeli hőmérséklet alá hűlne, egy adott területre kellene ezt koncentrálni. És bár elméletben ez rendkívül alapvetőnek és egyszerűnek tűnik, nem birtokolja olyan régóta a képességet, hogy olyan gördülékenyen sikerüljön átültetni a gyakorlatba. Szemöldökei enyhén összeszaladnak, ajkait is egymásnak préseli a nagy összpontosítás közepette, ám amikor ez tudatosul benne, mélyen belélegez és lassan ki, ahogy igyekszik ellazulni és nem túlságosan görcsösen próbálkozni. Az elemével való békés kapcsolat eddig szerencsésebb együttműködést eredményezett, mint a fogcsikorgatós erőlködés. Szélesebben helyezi el tenyereit, és szeretné mintegy megragadni a hideg részecskéket, vagy legalábbis kezei felé fókuszálni azokat, hogy ne egész testéből áramoljon a mágia, hisz a következő lépés az lenne, hogy a vízcseppek köré sűríti, és jobb esetben nem saját magukat fagyasztja jégkockává. Annyira a maga dolgával van elfoglalva, hogy egy picit zavarodottan néz a kérdés tárgyára, a köztük lévő apró szemcsékre, és kell két pislogásnyi idő, mire értelmezni tudja a szituációt, végül azonban megcsóválja a fejét. - M-mm – nemleges hümmögés támogatja meg a gesztust. – Nem hiszem, hogy szükséges, innentől rajtam múlik – szerintem. Erre izgatottan liftezik is egy minimálisat gyomra, mintha legalábbis világot váltani igyekeznének és annak sikere függne tőle, nem csak egy ártatlan elemis kísérletről lenne szó. Nagy levegő! Annyira rákoncentrált már a dologra, nem most kellene hagyni elkószálni a figyelmét; a kezeit lassan közelebb emeli a szétterített vízcseppekhez, és igyekszik tovább hűteni köztük a levegőt. Bár amikor azok elkezdenek megfagyni, gyanússá válik, hogy tényleg kezdeni kéne valamit a sűrűséggel is – hisz a magasban, ahol alapvetően a felhők volnának, teljesen más a légnyomás. Ugyanakkor ott mágia sincs… Hm.
|
|
|
|
Han Csongor Do-yeon Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc
• babaero • RPG hsz: 36 Összes hsz: 94
|
esőtánc • kora reggeli EM gyakorlósdi • outfit • gifSzinte pislogás nélkül mered a cseppekre, mintha csak attól tartana, hogy bármelyik pillanatban megtörhet a varázs, ahogy kézfejeit tovább emeli, tenyerei befelé fordítva, mintha közrefogni szándékozna őket. Enyhe fáziskéséssel ugyan, de érzékeli a saját mágiáját tulajdonképp lassan semlegesítő melegítést, és tudattalanul bólint egy aprót elégedettsége kifejezéseképp a kialakult összhangra. A hűtés mellett megpróbálja a nyomást is növelni, remélve, hogy nem haladnak teljes tévúton és most már bármelyik mozzanat beindíthatja a megfelelő kölcsönhatásokat. Nem szükségesek a látványos kézmozdulatok, amiknek köszönhetően legalábbis úgy festhetnek kívülről, mintha valami rendkívül komoly rituálét végeznének a legendás tavi szörny feltámasztására, holott csupán home-made felhőt szeretnének, az esőfakasztás már abszolút hab lenne azon a bizonyos tortán! Mindenesetre kifejezetten sokat segít a fizikai asszisztálás a kívánt hatás elérésében. És egyébként tök menőn néz ki, na. Valószínűleg jócskán megnehezíti a dolgát a fókuszálásban, hogy elég sokat tartja blokk alatt képességét, hisz nyilván nehezebben hangolódik rá és lassabban is fog összeszokni vele, de ha amúgy engednék is tapasztalatlan elemistaként szabadon kóricálni, sem tenné. Sokszor erős érzelmeket kíván meg a tánc, az ilyesfajta ingadozás eredményét az elemet érintőlegesen pedig… senkinek sem kell bemutatni. Nem tudná behatárolni, melyik folyamat indítja be a láncreakciót, de úgy fest, működik a terv, egészen felhőszerű képződmény kezd kialakulni köztük, mire még kislábujját is befeszíti a sikerélménytől támadt eksztázisban. Vigyora hamar elhalványul, ahogy a nagy lelkendezésben láthatóan bizonytalanabbá válik a szitu, úgyhogy beharapja ajkát és koncentrál, még mielőtt kezdhetik nulláról az egészet.
|
|
|
|
Han Csongor Do-yeon Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc
• babaero • RPG hsz: 36 Összes hsz: 94
|
esőtánc • kora reggeli EM gyakorlósdi • outfit • gifElbűvölten, de koncentrációját meg nem törten figyeli az elemeik fúziójaként felhővé sűrűsödő képződményt. A lány kérdését meghallva megrázza fejét finoman, lassan és enyhén akadozva; egyértelműen annyira benne van a szituációban, hogy a gesztus koordinálására nem jut akkor tér. - Még ne – jegyzi meg hangosan jó pár pillanat elteltével, amikor tudatosul benne, hogy már nem látják egymást és az elemi mágusok közti megfoghatatlan kapocs a nonverbális kommunikációig nem terjed. Shame. Még nem áll készen elengedni a sikerüket. A megérzése alapján pedig – mert tudatosan átgondolni jelen helyzetben egyelőre nincs kapacitása – nem csodálhatnák sokáig felhőtlenül. Mármint úgy pont igen, de ez most… Hagyjuk. Nem is a jelenség mágikusan létrehozott mivolta a kérdéses tényező, mert a körforgás beindult és valószínűleg képes is lenne fenntartani magát… Az ehhez megfelelő körülmények biztosította jópárszáz méteres magaslatokban. Szóval feltételezhetően a beavatkozás megszűnését követően villámgyorsan szertefoszlik majd csodás kreációjuk, Felhőcske. Még utoljára megpróbálja feljebb lebegtetni, ujjai a cél megtámogatásaként finoman hullámzanak, nagyjából mintha legyezgetné, csak sokkal lágyabbak és jóval elenyészőbbek is a mozdulatok, de segítenek valahogy fizikailag érzékelhetőbbé tenni a benne rejlő mágiát, magát az elemét. Megtáncoltatja a köztük elterülő szép, sűrű felleget picit, majd nagy sóhajjal kísérve rogynak meg vállai, ahogy hirtelen elengedi kemény munkájuk gyümölcsét és megtörik a varázs. - Legközelebb megpróbálhatnánk esőt fakasztani – motyogja ahhoz épp elég hangosan, hogy a hajnali csendben minden gond nélkül érteni lehessen. – És szivárványt! – Érkezik a kiegészítés egy fokkal lelkesebben, ahogy háta mögött tenyerein támaszkodva figyeli, ahogy Edit lassacskán ismét láthatóvá válik. Csak hogy a következő pillanatban az első nadrágjára ülő permetet észrevéve hirtelenebb üljön fel, és próbáljon meg a levegő sűrítésével tulajdonképpen egy kis elvezető csatornácskát csinálni az ismét folyékony halmazállapotúvá váló víznek – nyilván némileg megkésve. Irritáltan csücsörít, ahogy legalább csak részben elázott ruháira néz és pislog. - És akkor most azt hiszem, megyek, átöltözöm – bólint egyet magának megerősítésképp és feltápászkodik. Hacsak Edit nem tervez még kicsit a tóparton ücsörögni, bevárja, mindenesetre búcsúzáskor Iridis fejét finoman megvakargatja, háztársának pedig jókedvűen integet. Persze csak miután ösztönösen elindult a kastély irányába beszéd közben, és pár lépést követően jön rá, hogy itt bizony útjaik elválnak.
|
|
|
|
Han Csongor Do-yeon Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc
• babaero • RPG hsz: 36 Összes hsz: 94
|
i knew you were trouble when you walked in • mood • outfitHa valaki azt mondja Csongornak, hogy délután a Navine asztalánál ülve a nyári hőséget enyhítendő sárgadinnye szelet majszolása okozta szörnyű kínok közepette éri a vég, nos… Nem állítjuk azt, hogy túl vehemensen kampányolnánk az ellenkezőjét bizonygatva, hiszen a legjobbakkal is megeshet. De ne szaladjunk ennyire előre! Azon kevés napok egyike a mai, melyet a kastélyban tölthet kényelmesen, anélkül, hogy próbára kellene rohannia a művészetibe vagy a színházba. Elméleti elemi mágia óra után tökéletes harmóniában elemével, ahogy azt illik; lusta kört tesz mutatóujjával a jegeskávéja felett, melyre egyáltalán nem lenne szükség ahhoz, hogy a benne lévő hosszú nyelű kanalat mozgásra bírja, de! A külcsín fontos. És ezek a nüansznyi kézmozdulatok végtelenül fel tudják dobni a mágiát (amit amúgy senki nem látna másképp, mert, yaknow, levegő). Majd egy újabb, táncoshoz méltóan kecses kis pöccintéssel cukrot juttat az italba, melytől a nap további részének túléléséhez várja a megváltást. Épp bámul tulajdonképpen maga elé, teljesen autopilot-üzemmódban emeli szájához a villára szúrt gyümölcsöt, amit tényleg inkább csak majszol, semmint érdemben energiaforráshoz juttatná szervezetét, amikor is valamilyen rejtélyes módon a tudata mélyéről előkerül egykori crusha. A tökéletesen belőtt szőke tincsek és a ragyogó kék szemek, az a lehengerlő mosoly… Ábrándosan sóhajt egyet, a maszkabálon történt megbotlós incidenst pedig nem csak gondolatban hessegeti el, tesz egy apró legyezgető mozdulatot, mintha csak egy idegesítő kis muslicát kergetne arrébb. Még mielőtt azon az eszeveszettül érdekfeszítő kérdésen elmélázhatna, hogy miért bukkant elő az ex-rellonos a fejében a semmiből, pislog kettőt, hogy ismét fókuszba kerüljön a világ aktuális történéseivel, és… Lassított felvételként látja Mihailt végighaladni az asztalok közt, mintha félig még mindig a kis álomvilágában lenne, de pár súlyos másodperc elteltével a gyomra hullámvasutat megszégyenítő szabadesést produkál, majd a hirtelen vetett bal hurok a szívét célozva egy mini infarktuson is átsegíti – minek eredményeképp majdnem megfullad a kis darabka sárgadinnyétől. És nem, nem erre gondoltam szörnyű kínok alatt, hanem az eshetőségen, hogy mindennek Mihail még szemtanúja is. Azt a katasztrófát nem élné túl szerencsétlen gyerek – aki egyébiránt a helyzethez mérten lehető legméltóságteljesebb kis köhintéssel leplezvén a fiaskót, épp a magas falú pohárért nyúl, jegeskávéjának fedezékébe bújva igyekszik úgy tenni, mintha minden a legnagyobb rendben lenne.
|
|
|
|
Han Csongor Do-yeon Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc
• babaero • RPG hsz: 36 Összes hsz: 94
|
i knew you were trouble when you walked in • mood • outfitEz élete legrosszabb napja. Legszörnyűségesebb rémálma válik valóra… A jelenet, amiben teljes szívéből bízott, hogy elkerülhető, fénysebességgel eszkalálódik, és még mielőtt végtelensokadszorra is megpróbálhatna eleme segítségével elszublimálni a színről, Mihail tenyere paskol finoman a hátára, és kerül ezáltal hirtelen ismét megmentő karjaiba. Jól vagy? Hű, de ismerősen cseng… Az újabb kis köhintés kísértetiesen hajazhatna jellegében egy keserű, lemondó, kurta nevetésre is, ha nem tudnák pontosan mindketten, hogy valójában félrenyelt, mindezt pedig sikeresen a(z egyik) tinédzserkori álompasija szeme láttára. Vet egy kósza pillantást lefelé, hogy megnyílni látszik-e már a föld, hogy elnyelje, s szégyenében örökre száműzetésbe vonulhasson – de legalábbis arra az időre, míg Mihail a kastélyban tartózkodik. Kezét szája elé emelve köszörül még egyet torkán, majd óvatosan felpillant, s ha eddig nem lett volna pipacsvörös – természetesen csak a pillanatnyi oxigénhiánytól –, hát a férfi közelségétől egész biztosan jól látható pír ül orcáira. Mégis mit vétett, hogy ilyen kegyetlenül elbánik vele a sors? Az egyetlen és utolsó reménye, hogy az ex-rellonosnak foggggalma sincs arról, hogy ki ő, nem emlékszik rá és nem is most fogja megjegyezni. Szóra nyitja ajkait, de egy fél pillanatra megakad, ahogy tudatosan regisztrálja az elé táruló képet, a férfi szemébe hulló tincseket, és úgy önmagában a tényt, hogy ennyire közelről… is nagyon jóképű. – Most már remekül, köszönöm – bukik ki csak félig szándékosan és legfőképp kicsit sem átgondoltan, a helyzethez mérten meglepő – de nem lehengerlő – határozottsággal a kis flörti megjegyzés, amivel elütni igyekszik, hogy milyen komoly belső krízisen megy keresztül, a külvilág számára remélhetőleg csak mérsékelten rohadt feltűnően. Egy halvány mosollyal is megspékeli az elhangzottakat a további elterelés érdekében, bár az arcán kitartóan terpeszkedő rózsás árnyalat némiképp megnehezíti a hitelességet – vagy pont, hogy teljessé teszi?
|
|
|
|
Han Csongor Do-yeon Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc
• babaero • RPG hsz: 36 Összes hsz: 94
|
i knew you were trouble when you walked in • mood • outfitAhhoz képest, hogy alig néhány perce még épp csak takaréklángon vegetálgatott, most minden színészi tehetségét beveti, hogy a belül eluralkodott pánik ne üljön ki vonásaira. Nem szokatlan számára, hogy ártatlan, felszínes flörtöléssel enyhítsen a kialakult szituációkon, sőt, szinte már védjegye a könnyed és helyenként túl közvetlen attitűd, de ne felejtsük el azt az aprócska részletet, hogy jelenleg Mihailról van szó! Bízik benne, hogy a férfira is ugyanúgy hatással lesz az a különleges aura, amit elvileg a benne lapuló elemnek köszönhet, miszerint könnyebben alakít ki szimpátiát, eleve pozitív viszonyulást – s mely képességének megmutatkozása után komoly ön-újraértékelést vonzott magával több más aprósággal egyetemben. Na, de arra számít a legkevésbé, ami ténylegesen történik – ez az egész tényleg kísértetiesen hasonlít egy álomra, ami egészen más irányt kezd venni, szédítő gyorsasággal. Tekintetét nem tudja elszakítani a rá szegeződő kékektől, mosolya azonban lassan, a férfi ajkain megjelenővel szinte tökéletes szinkronban hervad le, ahogy a navinésre telepszik a váratlan fordulatot vett helyzet súlya. A közelséget érezvén tudja, hogy el kéne hajolnia, de fizikailag képtelennek érzi magát rá, és mintha egy halk kis hangocska még pont az ellenkezőjére is biztatná. Ajkai megszeppenten nyílnak el enyhén és bent reked a belélegzett levegő, a fülét csiklandozó szavak értelme el se jut tudatáig, a karjaira kiül a libabőr. Egy halk, már-már megadó szusszanással távozik tüdejéből végül a bent tartott levegő, az arca ég (miért van ilyen meleg?), s mire úgy igazán felfogja, hogy mi történt, Mihail távozik a színről. Mintha mi sem történt volna. Fellélegzik, de közben értetlenül pislogva, szinte kábán fordul a férfi után. Mi a szentséges jóisten történt az imént?! Nyel egyet és nagy nehezen elszakítja pillantását az ex-rellonosról, hogy megpróbálja összekaparni kusza gondolatait, kérdőn összenézve egy közelben ülő háztársával, mire szintén inkább zavartan lesüti a szemét, és a kávéjában mágikusan fenntartott jégkockákkal kezd játszani. …What?
|
|
|
|
Han Csongor Do-yeon Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc
• babaero • RPG hsz: 36 Összes hsz: 94
|
i might be a tad naïve but I learn quick • mágusjog tanterem; szorgalmi időszak • megjelenésBőségesen idejekorán csattan be pihegve az ürességtől kongó terembe, teljes meggyőződéssel, hogy elkésett – majd telefonja képernyőjére pillant és pislog még kettőt, mire realizálja, hogy csak huszonnyolc perc múlva kezdődik az óra. Megadón szusszan és lassan a hátsó padok egyikéhez lépdel, ahol kényelmesen el is fészkel; törökülésben, fél fülében lóg a fülhallgató és dúdolgatva pakol elő, hogy lustán rajzolgasson jegyzetlapján az aktuális órát jelölő dátum köré. Elveszik annyira a dallamokban, hogy hamar fejben koreografálni kezdjen szórakozottan, az egyre nagyobb alapzaj pedig pont nem hatja meg annyira, hogy előbb eszméljen, minthogy a tanerő elhallgattatja a mindig lelkesen csacsogni képes diákságot – így lemarad Mihail érkezéséről. Ahogy tanórához illendőbb tartást vesz fel, perifériájából azonban már meglátja a világosszőke tincseket és azonnal felismeri gazdáját. Nem. Kis híján hangosan is kibuggyan belőle a szó, ahogy Mihail közvetlen mellé húzza a székét és már önmagában ezzel tönkreteszi Csongor minden esélyét arra, hogy képes legyen odafigyelni a mai tananyagra. Dacosan dr. Lainesre szegezi tekintetét, csak hogy az első érintésre lehunyja szemeit egy halk szusszanás mellett, és végigfut a gerince mentén a hideg. El akar húzódni, hogy koncentrálhasson, valahol meg még inkább belesimulna az érintésbe – pont mintha a két vállán vitatkozna a kisangyal és a kisördög. - Váratlan? Kötve hiszem, hogy valóban az lenne számodra, kedves stalker – mormog nemlétező bajsza alatt, a tény felett pedig, hogy Mihail a nevén nevezte, teljes mértékben elsiklik. Leköti az a megterhelő feladat, hogy normálisan lélegezzen és egészen véletlenül se kalandozzon el gondolatban a nyakát érő módszeres kínzásnak köszönhetően. Emberfeletti képességekre utal, hogy le-lejegyzetel infókat, de lényegében fel sem fogja jelentésüket, csak random szűri az elhangzottak alapján, hogy mi lehet fontos. Tuti hasznos kis cucc lesz, talán még egy-két Mihail tortúrájához köthető morzsácska is belekeveredik a komoly jogi eljárások taglalásába. - Lehetne, hogy abbahagyd? – a suttogva elhangzó kérdés inkább hangzik kérlelésnek, semmint olyan határozott, megelégelt felcsattanásnak, mint ahogy azt tervezte, és őszintén… Igazából már azt is megbánta, hogy kimondta. Ne hagyd abba.
|
|
|
|
Han Csongor Do-yeon Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc
• babaero • RPG hsz: 36 Összes hsz: 94
|
I might be a tad naïve but I learn quick • mágusjog tanterem; szorgalmi időszak • megjelenésÉs abbahagyja. Nézzenek oda, milyen jól nevelt egy férfiú ez a Mihail, hát azt remélte gondolta volna a navinés, hogy az ilyesmik még inkább erősítik a késztetést, amolyan csakazértis módon és bár full meg fog bukni mágusjogból, de legalább élvezheti a cirógatást. Ahelyett, hogy megkönnyebbülne, amiért már csak mérsékelten vannak az intimszférájában, talán még jobban is frusztrálja csupán a férfi jelenléte, az érintés hiánya; szinte bizsereg a bőre, ahol korábban játszadoztak azok az ujjak és nem, még egy bő tíz percig semmivel sem tud jobban koncentrálni, mert érzelmek teljes armadája vonul át és tol le egy villámháborút elméjében. Egy röpke pillanatra a gondolattal is eljátszik, hogy majd ő kezdeményez valami finom, sejtelmes kis közeledést, aztán a bosszankodás teljes erejével agyoncsapja a már majdhogynem kétségbeesett vágyakozást. Csendben forrong magában, de legalább már csak két vázlatpont közt dünnyög gondolatban, és a szeme sarkából vet egy pillantást élete újdonsült megkeserítőjére. A szükségesnél épp csak két másodperccel húzódik tovább, de elszakítja tekintetét a tökéletes vonásokról, még mielőtt a férfi kékjeivel találkoznának. Tehetetlen mérgelődését tovább tetézi, de valami brutális mértékben, amikor az ex-rellonos ISMÉT csak úgy se szó, se beszéd ott hagyja. Mintha nem csavargatta volna a hajtincseit az imént, olyan közel helyezkedve, hogy ha a navinés felé fordult volna… Khm. Szóval sietősen elpakolja az óra nem túl bő termését, és még mielőtt Mihail túl messzire juthatna, utána lépdel, csak hogy a folyosón, már némiképp eltávolodva a teremből kiáramló diáksokaság útjából, a férfi csuklójáért kapjon és megállítsa. - Ez aljas volt. – Hogy a simogatás, vagy hogy hallgatott a kérésre, és ténylegesen abbahagyta, örök rejtély marad. – Nem tudom, mit képzelsz magadról, de nem csinálhatod… ezt csak úgy, órán. A mágusjog állati nehéz, nem jelenhetsz meg a semmiből és vonhatod el a figyelmem! – Igazából maga se tudja, hogy mire dühös, szóval csak buknak ki belőle a szavak különösebb gondolkodás nélkül. – És könyörgöm, azt ne mondd, hogy valami hospitáló tanár vagy és majd korrepetálsz – milyen szép fantázia is lehetne ez, ugyebár –, mert kábé annyira fogom komolyan venni, mint a legutóbbi fenyegetésed. Ó, vagy ez lett volna a nagy beteljesítése? Hát, ahhoz meg elég gyenge volt. Elég sok minden történik pár másodperc leforgása alatt, de amint minimálisan leülnek a kedélyek, elengedi Mihail karját finoman, szinte ösztönösen visszakozva, a szemkontaktust azonban egy pillanatra sem szakítja meg.
|
|
|
|
Han Csongor Do-yeon Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc
• babaero • RPG hsz: 36 Összes hsz: 94
|
I might be a tad naïve but I learn quick • mágusjog tanterem; szorgalmi időszak • megjelenésMegilletődötten pislog egyet a neki szegezett kérdésre, és ha nem fejezte volna be eddigre a majdhogynem összefüggéstelen, dacos monológot, ez biztosan beléfojtja a szót. Nem reagál, hiszen nincs is rá különösebben ideje, a soron következő szavak újra izzítják a pislákoló indulatokat – hogy mi baja pontosan? Mihail jelenléte, egyúttal elérhetetlensége. Az, hogy olyan természetességgel érinti a navinést, mintha legalábbis hozzá tartozna, és hogy ő maga is könnyűszerrel idomul a férfihez, mintha világéletükben ezt csinálták volna. Nem ismerik egymást, ez a kis kirohanás volt a leghosszabb szóváltásuk ezidáig… Még véletlenül sem olyan nyálas kliséket kell ide érteni, minthogy bizonyosan egymásnak lettek teremtve, hiszen sejthető, hogy feltételezett szerelmük nem lenne túl gyümölcsöző, azonban szigorúan testiség szintjén tagadhatatlan a kémia. Vágyik bármelyikük ennél többre? - Hogy nem vagyok a játékszered – legalábbis nem igazán. Ó, ha tudná. A hév ismét alábbhagy, a válasz pedig nem kifejezetten elutasítás, sokkal inkább rávilágítás, hogy kettejük közül nem csak a navinésen a sor, hogy döntésre jusson. Ez a huzavona hosszú ideig izgalmas és élvezetes tud maradni, ha kap valamiféle megerősítést annak kapcsán, hogy a mögötte meghúzódó szándék nem csupán az ex-rellonos önszórakoztatási céljából való hülyítés – ezesetben szimplán kegyetlenség. Persze mit tudna tenni ellene… Az arcára simuló kéz egy pillanatnyi üzemzavart okoz a józan gondolkodásban, hát még a tény, hogy szinte a sajátjain érzékeli Mihail ajkait, ahogy a szavakat formálja. Kell egy pár súlyos másodperc, hogy egyáltalán jelentésükben helyre kattintsa őket, a szünet pedig dramaturgiailag jobban ki sem jöhetne. Légzése felületesebbé válik, ajkai enyhén elnyílnak, ahogy ösztönösen rezdül, fejét egy picit feljebb biccentve, alkalmazkodva a fölé tornyosuló férfi magasságához, s éppen csak egy leheletnyit az érintésbe simulva szusszan egy aprót. Reakciói hangosabbak minden szónál; kérlek, folytasd. - Ha megint csak itt hagysz, keress valaki mást, akinek kellőképp kielégítő ez a gyermeteg kis közjáték – halkan duruzsolja, még egy millimétert közelebb húzódva, így már ténylegesen majdnem egymáshoz érnek ajkaik; végigfut a gerince mentén a hideg. Szavainak ellentmondva lassan elhúzódna, két okból: nehézkesen jut levegőhöz a rájuk telepedő feszültségtől, és a nyomósabb, hogy tesztelni akarja Mihail szándékait. Olyan apróságok, mint hogy párzási táncukat épp a folyosó kellős közepén bonyolítják le szégyentelenül, fel se merülnek az indokok közt.
|
|
|
|
Han Csongor Do-yeon Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc
• babaero • RPG hsz: 36 Összes hsz: 94
|
I might be a tad naïve but I learn quick • mágusjog tanterem; szorgalmi időszak • megjelenésSzemei elkerekednek a kérdés hallatán, gyomra lomha bukfencet vet, de hogy teste így figyelmezteti a férfiban lapuló veszélyre, vagy szimplán a vágyakozás eszkalálódik hirtelen elemi erővel és olvasztja meg lassan belülről, esetleg a kettő együttese? Egy hang sem jön ki torkán, nem is igazán tudja, mit reagálhatna rá. Yesplease. NEM! Mihail nem gondolhatja komolyan. Fel kéne háborodnia már a feltételezésre önmagában, és végül is pillanatnyi döbbenete értelmezhető negatív válasznak, ő maga sem tudja hova tenni a dolgot, mert valahol kifejezetten derogál számára, egyoldalúvá teszi a másikért való küzdelmet. Valahol pedig eszméletlenül szexi. Túl könnyen adja magát, de hát mit tud tenni, ha egyszer a teste alattomos módon konstans elárulja? És valójában miért tagadna meg magától bárminemű szórakozást? Nem életre szóló kapcsolat köttetik épp ezekben a percekben köztük. Nem kell illedelmes fiúnak tűnnie, nyilvánvaló, hogy Mihail nem a két szép szeméért és lehengerlő mosolyáért környékezte meg, szóval akár engedhetne is. Mintha lenne választása… A határozott mozdulatnak köszönhetően immár ténylegesen csapdába esve a férfi karjai közt eleme megjelenése kvázi poszttraumás flashbackként felvillan, kizárólag a kontrollálatlan képességhasználat lehetőségének okán, amire azonban tulajdonképpen azóta nem volt hasonlóképp példa, és az akkori helyzet jóval… kiélezettebb volt, így egy pislogással vissza is nyomja a gondolatot oda, ahonnan galád mód előkúszott. És ha ez esetleg nem lenne elég, Mihail neki feszülő teste és a bőrét szinte égető érintés egész biztosan eloszlatnak mindennemű kétkedést, érzékei teljes mértékben a férfire fókuszálnak. Tenyere még akkor a másik mellkasára simul szinte védekezőn, mikor akaratosan közelebb rántja magához; ha esélye lenne, se ragaszkodna az elhúzódáshoz. Pár végtelenül hosszúnak tűnő pillanatig csak lélegzik, a már-már kedvesen tálalt felszólításra érzi, ahogy elönti a pír az arcát, bár ez aligha tűnik fel jelen helyzetben Mihailnak. Keze lassan feljebb simít vállán, és egészen olybá tűnhet, hogy nem tesz eleget a kérésnek, ahogy aprót mozdulva belesimul az ölelő karokba, ajkai tökéletesen illeszkednek a férfiéhez. – Csókolj meg – halkan búgja tulajdonképp már ezt is egy finom, puha kis csókba ágyazva. – Kérlek – teszi hozzá szusszanva, hogy megadja az elégtételt, ejtve büszkeségét annak érdekében, hogy tovább lendüljön a kínzó szituáció. A tiéd vagyok, gyerünk, vedd el, amit szeretnél.
|
|
|
|
Han Csongor Do-yeon Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc
• babaero • RPG hsz: 36 Összes hsz: 94
|
I might be a tad naïve but I learn quick • mágusjog tanterem; szorgalmi időszak • megjelenésA végtelenül hosszúnak tűnő várakozás feszültsége azonnal szertefoszlik, ahogy a férfi akaratának teret enged; feje hátrébb billen a hosszú ujjak vezénylése nyomán, az ajkai közül kiszökő halk nyögés beleveszik csókjukba. Egyszerre Mihailt érzi mindenhol, s teste úgy alkalmazkodik a másik érintéséhez, mintha csak egy jól koreografált mű részei lennének ők ketten. Keze mintegy támasz után kapva mar rá finoman a férfi felkarjára, amint az határozottan magához ragadja az irányítást, majd a már vállán pihenő ujjait simítja lassan fel a tökéletes szőke tincsek közé, tükrözve az ex-rellonos mozdulatait némi késleltetéssel. A visszafogott morranásra kiül karjaira a libabőr, ahogy végigbizsereg a vágyakozás a gerince mentén – akar téged. És bár aligha van köztük akár egyetlen szabad milliméter is, igyekszik azt is megszüntetni, enyhén lábujjhegyre emelkedve még jobban nekisimulni a szépen kidolgozott izomzatnak. Váratlanul éri a buborék hirtelen kipukkanása, miközben gondolatai már épp akörül kalandoztak, mennyire szép is lenne a falhoz préselődve élvezni azokat a hatalmas tenyereket magán tovább – de talán épp ez hat józanítón. Legalábbis emlékeztetőként, hol is vannak. És milyen napszakban. Tulajdonképpen csoda, hogy semmi menjetek már szobára szintű jókívánságot nem vágtak hozzájuk. És egy szempillantás alatt nagyon is tudatában van annak, hogy már-már kínosan könnyedén adta meg magát. Általában ő játszik kedvére a másikkal, és feldereng benne valamiféle megfoghatatlan, kényelmetlen nyugtalanság, amit aztán a nyilvános műsor számlájára ír. Mit fognak gondolni… A megfelelő környezetben a legkevésbé sem zavartatná magát, sőt, valószínűleg még élvezné is a figyelmet, de… Khm. Igyekszik határozottan, nem kifejezetten pánikolva eltolni magától a férfit csak annyira, hogy meg tudjon szólalni. – Ne itt. – Akkor hol? Ujjai Mihail álla vonalán pihennek, ahogy pihegve a kék szempárt keresi tekintetével, hogy aztán a folyosón futtassa végig és szinte megadón huppanjon vissza talpára egy szusszanással. Szerencsétlen helyszínválasztás, igazán tetőzhetett volna máshol is a szexuális feszültség, hát így most… Sétáljanak le a faluba? Vagy bízva abban, hogy napközben találnak üres szobát, irány a klubhelyiség? Aha. Abszolút nem öli meg a hangulatot. Szeme sarkából a terem felé les, ahonnan nemrég távoztak, végül tanácstalanul néz fel a férfire, hisz ott is épp elég rizikós… Az elképzelés egyszerre hozza lázba és mélyíti el arca halványrózsaszínes árnyalatát, hisz ez nagyon sok szempontból lenne nagyon… illetlen; beharapja az ajkát. – Folytassuk, khm… máskor?
|
|
|
|
Han Csongor Do-yeon Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc
• babaero • RPG hsz: 36 Összes hsz: 94
|
I will shatter your belief that I'm so innocent • mágusjog tanterem; szorgalmi időszak • megjelenésAbszolúte nem hajlandó tudomást venni a tényről, hogy a fenekén lévő kezek már épp készültek felkapni, m-mm, ha ragaszkodik méltósága utolsó kis morzsáihoz, józan ítélőképessége érdekében nem engedheti beágyazódni a gondolatot, hogy Mihail valószínűleg különösebb gond nélkül elbírná. Telt ajkai azonban megadón nyílnak el a rájuk, majd közéjük simító hüvelykujj nyomán, hogy nyelvével épp csak megnedvesítve záruljon köré, egy ártatlan, ízelítőnek is betudható csók erejéig, s közben a vágyakozástól elnehezült pillái alól néz fel a férfire. Talán tovább is játszadozott volna, ha hagyják, vagy talán már ez is sok lenne a hormonális befolyástól mentes önmagának, amit megengedne a nyílt folyosón, de még mielőtt akár csak eszébe juthatna mérlegelni ilyen apróságokat, Mihail dönt és még épp van lehetősége lopva elpillantani az időközben kiürült szakaszon az egyik irányba, mielőtt a terembe rángatják. Izgatottan követi a férfit és villámgyorsan végigfuttat fejben néhány óvintézkedést, ami legalább minimálisan csökkentené a rizikófaktort, csak hogy végül nemhogy megvalósítani ne legyen ideje, de egy pillanatra még a nevét is elfelejtse a letaglózó csóknak köszönhetően. Túl sok impulzus éri egyszerre, egyetlen kósza másodpercre követni sem tudja hirtelen, de teste ösztönösen válaszol – kezei Mihail vállát és hátát karolják át, azonnal lehetetlenül közel vonva magához. A halk szusszanást, ahogy az ajtónak nyomódva kipréselődik tüdejéből a levegő, szinte azonnal egy hangosabb, kéjes nyögés követi a többfrontú, célirányos támadások okán. Kihasználva a terem bejárata nyújtotta támaszt, szégyentelenül billenti előrébb csípőjét, lassú mozdulattal nekidörgölőzve Mihail lábának, hasfalának finoman kidolgozott izmai feszülnek és lazulnak el a kis hullámzó mozdulat nyomán a férfi ujjai alatt. A csókot is lelassítja erre a mozzanatra, egy pillanatig kínozva a másikat, majd akaratosan fogai közé veszi Mihail alsóajkát és csak annyi nyomást helyez rá, hogy épp egy leheletnyi fájdalmat okozzon vele; az elégedett hang, ami közben épp csak hallhatóan elhagyja ajkait, kísértetiesen hasonlít a doromboláshoz. Válláról tenyere a mellkasán keresztül simít lefelé, ügyelve minden egyes rezzenésre, amit a neki feszülő test produkál. Itt az ideje felfedezni, mik a határok.
|
|
|
|
Han Csongor Do-yeon Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc
• babaero • RPG hsz: 36 Összes hsz: 94
|
I will shatter your belief that I'm so innocent • mágusjog tanterem; szorgalmi időszak • megjelenés∙ ∘ ● how do you like it best? ● ∘ ∙ | Figyelem, a hozzászólás kiskorúak számára nem ajánlott, a nyugalom megzavarására alkalmas elemeket tartalmaz, jelen esetben túlnyomórészt kendőzetlen szexuális ábrázolás formájában. Ha ennek ellenére is tovább olvasnál, kattints a karikára. Csak saját felelősségre. | | | |
Tekintetét el sem szakítja a férfi arcáról, hisz bármely más testi reakciót nagyon is jól érzékel közvetlenül sajátján – ahogy minden bizonnyal Mihail számára is érezhető combjának finom feszülése a gombolkozás nyomán. A várt érintés azonban elmarad, illetve máshol folytatják útjukat a hosszú ujjak. Csongor feje tompán, megadón puffan az ajtónak, ahogy kezét épp eltérítik, mielőtt igazán izgalmas területekre tévedhetne, s egyúttal nyakát is feltárja a férfi ajkainak ostroma előtt. Nem elég. Minden egyes kínzóan ráérős érintést meglehetősen élvez, erről pihegése, egy-egy harapást vagy szívást követő élesebb levegővétele épp elég árulkodóan hathat, ahogy engedékenyen simul bele a helyzetbe. Másra sem vágyik jobban, mint hogy szabadon, büntetlenül kiszórakozhassák magukat a terem minden egyes négyzetcentijét a lehető legkülönféleképp kihasználva; hogy egymás felfedezésében ne korlátozza őket időben az aprócska tény, hogy az iskola egyik nagyon is nyilvános és nagyon is nyitott tantermében vannak. A teremben; izgatottan fészkelődik meg enyhén a férfi karjaiban, ahogy túlfűtött helyzetüktől elködösült elméjén keresztül ismét feldereng ez a kulcstényező, amit illetlensége csak még inkább szexivé tesz. Ösztönösen mozdítja csípőjét annak megfelelően, hogy könnyítse a vetkőztetést, közben tekintete körbejár a helyiségen, változatos szcenáriókat vetítve lelki szemei elé a lehetséges folytatásokat illetően; remegős sóhajából épp csak egy leheletnyi türelmetlenség érződik ki. Érzi, hogy arca felforrósodik saját gondolataitól – vagy Mihail lassú és túlontúl gyengéd tortúrájától. Panaszos, kérlelő nyögés szakad fel ajkai közül, és maximálisan viszonozza a férfi szenvedélyét a csókban. Lapockájára simítva marja közelebb magához, nekitörleszkedik szelíden minden porcikájával, amit csak pozíciójuk enged. Nem elég. Minden őrjítően elhúzott pillanattal csak nőttön nő a kockázat, hogy valaki megzavarja játszmájukat, és a lebukás veszélyével arányosan Csongor önuralma egyre csak magába roskadni látszik. Vagy túl sokat tulajdonít az exhibicionizmusnak és valójában önmagában Mihail van rá ilyen hatással. Ökölbe szorul a feje fölé szegezett keze, de nem tart ellen (még), másikkal enyhén belemélyeszti ujjait a férfi hátába, majd a csókot egy pillanatra megszakítva levegőért kap; felsóhajt – azonnal visszahajol, és ezzel párhuzamosan a férfi bőrét finom, leheletnyi cirógatás éri az álla vonalától, a füle tövén át, hogy a tarkóján lévő tincseket lustán megkörnyékezve a gerince mentén lefelé vegye az irányt, mintha csak ajkai nyomán érné lehelete. Csípőjét nagyobb hangsúllyal előrébb tolva törleszkedik ismét, és a férfi köldökétől lefelé folytatódik a lágy simítás, végül a nadrágja vonalában szertefoszlik, csak az érintés emlékét hagyva maga mögött. - Gyerünk – halkan, a vágytól rekedten sürget, ajkaitól tulajdonképp el sem szakadva. Ezt akartad, nem? A tiéd, vedd el. A vállára simít szabad keze, és feltett szándéka hátrálásra késztetni a férfit, de könnyen lehet, hogy hamvába hal az ötlet, hisz Mihail erőfölénye bőségesen elegendő ahhoz, hogy helyben tartsa, ha úgy akarja. Ha enged azonban, a tanári asztal felé navigál.
|
|
|
|
Han Csongor Do-yeon Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc
• babaero • RPG hsz: 36 Összes hsz: 94
|
I will shatter your belief that I'm so innocent • mágusjog tanterem; szorgalmi időszak • megjelenés∙ ∘ ● how do you like it best? ● ∘ ∙ | Figyelem, a hozzászólás kiskorúak számára nem ajánlott, a nyugalom megzavarására alkalmas elemeket tartalmaz, jelen esetben túlnyomórészt kendőzetlen szexuális ábrázolás formájában. Ha ennek ellenére is tovább olvasnál, kattints a karikára. Csak saját felelősségre. | | | |
Esze ágában sincs eltávolodni, határozott terelgetésébe valószínűleg vegyülnek ügyetlen lépések épp közelségükből, egymásba gabalyodó testükből adódóan, ahogy hátrálásra készteti a másikat, de tudomást sem véve ezekről csókolja a férfit. A folytatással kapcsolatos elég konkrét elképzeléseit azonban Mihail egy rendkívül jól irányzott mozdulatsorral zúzza apró darabokra, kipipálgatva a legtöbb, jelenlegi szituációjukban lehetséges tökéletes húzást, amivel a teljes megadás felé taszíthatja a fiút. Mintha számtalanszor érintette volna már korábban, mintha lett volna ideje felfedezni minden porcikáját, kitapasztalni miképp játsszon rajta, hogy a vágyott reakciókat kapja. Reszketeg, elfúló sóhaj hagyja el ajkait, ahogy fordul a kocka – vagy inkább ahogy realizálja, hogy sosem volt nála az irányítás, legfeljebb annak halovány illúziója. A torkára simuló hosszú ujjak bár nem szorítanak, épp elég biztosak ahhoz, hogy a férfi mellkasához szegezzék a kisebb testet, s ennek már önmagában elegendőnek kéne lennie ahhoz, hogy legyőzve érezze magát, visszavonulót fújjon és engedjen. Az izgatott, nüansznyi kis fészkelődés inkább árulkodik azonban ellenkezőjéről, mintha minden aprócska idegszála arra biztatna: még! Homlokegyenest sétált a ragadozó csapdájába és szemmel láthatólag az ezzel járó következményeket meglehetősen élvezi. Élesen szökik tüdejébe a levegő és feszül bele enyhén az ölelésbe, álla leheletnyit felbillen, ahogy megérzi a férfi őrjítően felszínes simítását legszenzitívebb testrészén. Még. Egy röpke, már-már kétségbeesett pillanatra azt sem tudja, hogyan mozduljon, merre törleszkedjen, hogyan juthat kielégítőbb érintéshez, mivel tudná célirányosabb cselekvésre bírni partnerét; halkan felnyöszörög. Csípőjét először enyhén előre, a ruháktól épp megszabadítani szándékozó kéz irányába billenti, majd lassan hátra, fenekét a férfi merevedésének simítva, szükség esetén megismételve a mozdulatot. Keze eközben Mihail combjára talál rá és markolja meg, akaratosan még inkább magához húzva, sokkal inkább csupán jelzésértékkel, semmint érdemben ténylegesen változtatva bármit helyzetükön. M é g. – Érezni akarlak – suttog halkan, arcát épp egy picit oldalra billentve, hogy ajkai még közelebb legyenek Mihail füléhez, pihegésével csiklandozza a ki-beáramló levegő. Nem tervez könyörögni, még nem, akármennyire is sejti, hogy ez kulcsmotívum lenne ahhoz, hogy végre megkaphassa ő maga is, amit akar. De hát, kettőn áll a játék, és legalább egy minimális repedést szeretne látni a férfi egész biztosan nem is olyan megingathatatlan türelmén.
|
|
|
|
Han Csongor Do-yeon Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc
• babaero • RPG hsz: 36 Összes hsz: 94
|
KyungtaeBár kaotikus alvási szokásai általában bőségesen kielégítőnek bizonyulnak, sőt reggeli lendülete esetenként megtévesztően hajaz a morning personökre jellemző – amúgy teljességgel érthetetlen – energikus csiripelésére, ez a nap nem indul ilyen rózsásan. Kissé kótyagosan ballag a kastély irányába, és minden erejével igyekszik észben tartani, hogy le kell adnia az aláíratott papírjait az ösztöndíjjal kapcsolatban. A kapuhoz közeledvén ösztönösen lelassít; jóval hamarabb jelez beépített radarja a közelben érzékelt elemi mágikus jelenlétre tudat alatt, mint ahogy egyébként füle botját mozdítaná a perifériájából esetlegesen észlelhető, egy varázslóiskola környékén furcsának aligha titulálható bárminemű varázslatra. Kíváncsian, szinte már kérdőn kezdi keresni tekintetével a forrást. Nem minden esetben ennyire határozott ugyanis ez a rezonálás, ami az elemisták sajátja egymás közt. A kastély környékén kiemelten gyakori jelenségről van szó, megszokhatta már, hogy társai veszik körül, bármerre is lép, valamiért mégis felkelti figyelmét. Egy hydromágus? Enyhén hunyorítva fürkészi az ügyködést a távolból – kicsit sem creepy -, hogy aztán csigalassú rajttal engedjen eleme noszogatásának, s elindul az ismeretlen felé. Csupán egy zavarodott pislantást szentel a fiú előtt elhelyezett pohárnak, ugyanis közben eszébe jut: mintha Zámbori professzor úr említett volna valamit egy egész speciális helyzetben lévő újonccal kapcsolatban (nem mind azok?), akinek minden segítség jól jöhet és még külön bátorította is a tanoncokat arra, hogy felkarolják és gyakoroljanak vele. A gondolatot aztán rögtön leváltja a tanerővel tett legutóbbi beszélgetés emléke és a hozzá társuló bűntudat kellemetlen, szorító érzése. A férfi megnyugtató szavai ellenére is ostorozza magát, hiába tudja racionálisan, hogy életvitele áldozatokkal jár és amúgy sem jött el a világvége; nehezen kezeli a sikertelenséget, túlságosan maximalista hozzá. Egy lépést előre, kettőt hátra. Kesernyés gondolataiból a felismerés, annak is inkább még csak a szikrája rántja ki, ahogy közelebb ér a fiúhoz. Szélsebesen kattognak azok a bizonyos fogaskerekek, ahogy igyekszik kiigazodni emlékezetének kusza szövevényén. Honnan..? - Kyungtae? – bukik ki megilletődött kérdés formájában, amint legalább a keresett név megvan. Ami már önmagában csoda, hisz meglehetősen váratlanul éri a találkozás.
|
|
|
|
Han Csongor Do-yeon Mestertanonc Navine (H), Elemi mágus, Másodikos mestertanonc
• babaero • RPG hsz: 36 Összes hsz: 94
|
KyungtaeNos, éppenséggel futó gondolatfoszlányként megjelent fejében, majd különösebb tudatosulás nélkül tovább is libbent, hogy még egy adag kávé feltehetőleg segítene fáradtságán, az orra előtt pillanatok alatt eszkalálódó szituáció határozottan hatásosabb ébresztőnek bizonyul. A kiáltást szinte regisztrálni sincs ideje, nemhogy összerezzenni meglepettségében, vagy felkészülni a váratlanul arcába csapódó vízmennyiségre. Épp csak egy – kívülről nagyon drámainak ható – másodpercig áll tétlenül ázva a rögtönzött szökőkút vizében, aztán Kyungtae kérdései és szabadkozása újraindítja pillanatnyi sokkhatás alatt álló rendszerét. Reflexből a szemeit kezdi törölgetni fél kézzel, a másikat finoman kis nyugtatónak szánt gesztusra emeli. – Semmi gond, nem történt semmi katasztrófa. Nyugi – hangja nyugodtan cseng, nem úgy tűnik, mintha különösebben felzaklatták volna a történtek. Ahogy ráeszmél, hogy csöpp kezének takarása mit sem segít a látási viszonyokon, szabadjára engedi elemét és láthatatlan ernyőt formál maguk fölé a levegőmolekulák sűrítésével, elég nagy átmérőjűt ahhoz, hogy mindketten védettek legyenek a további cseppektől. Elfésüli ujjaival vizes tincseit, és villant egy kedves mosolyt a levitás felé, aki megérezheti közben, hogy a kinti hűvösebb időjárás ellenére kellemes szobahőmérsékletűre vált közvetlen környezetük, nagyjából az ernyő kiterjedésében. – Bizonyára megijesztettelek gyakorlás közben, ne haragudj. – Anyanyelvükön, a kellő tiszteletet megadva az idősebb felé, és továbbra is végtelenül higgadtan beszél, miközben tesz egy kósza lépést közelebb. Részben azt remélve, hogy egy másik elemi mágus jelenléte tudat alatt is megnyugtató lehet Kyungtae számára, de energiatakarékossági megfontolásból is, hogy hatékonyabban tudja erejét eloszlatni és lassan a ruháikból is párologtassa a vizet meleg levegő segítségével. – Egyébként én is kérdezhetném, hogy te hogyhogy itt, de azt hiszem, ez egész sok mindent megmagyaráz – mutat rá a talajból még mindig serényen zubogó vízsugárra kedélyesen kuncogva. – Van kedved megpróbálni segíteni nekem? Elpárologtatni a vizet a ruháinkból? Nincs semmi baj, ha úgy érzed, nem tudsz koncentrálni, ne aggódj. Nagy levegő. – Minden nehézségük és belső vívódásuk ellenére szélesedik a mosolya az elemét említve, miközben ösztönösen maga is teljesíti a tanácsot.
|
|
|
|