Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Elhalványultak a fények, és a sötétség rájuk telepedett. Rá és a közönségre. Egy takaró alatt hallgatták a hangszerek utózengését, és vártak. Arra, hogy a következő pillanatban felkapcsolódjanak a relfektorok és ők egyként fejezzék be a dalt. Közösen. Mert az ő estéjük.
- Just for tonight, just for tonight, forget who we are.
Hagyta, hogy a közönsége énekelje a dalát. Az utolsó sorra tért velük vissza, hogy kitartva a hangot elbúcsúzzon tőlük. És folytassa az estét.
Mintha részeg lett volna, úgy indult le a színpadról. Levette a gitárt és az egyik technikus kezébe nyomta. Éreznie kellett volna a hűvös szelet, azt, ahogyan haja a vállára és nyakára tapadt. A hideget. De az ereiben ott lüktetett még az adrenalin és szemével csak azt az egy embert látta. Széles vigyorral indult meg felé. A csók nem érte váratlanul. Sokkal inkább az intenzitása. Olyan volt, mintha ők ketten még folytatnák a koncertet. Mintha a dal utózengése kettejükben szólt volna tovább.
Zihált, ahogyan a levegőt vette, és Bori ajkai után kapott. Keze formás fenekébe mart, úgy húzta közelebb magához. Nem érdekelte, éppen kik vannak körülötte. Hogy Ákos éppen most érhetett le a színpadról, ő pedig az aktuális nőjével... Nem. Itt nem számítottak a határok. Ez a turné a határaik átlépéséről szólt.
- Ma ketten ünneplünk - suttogta a szavakat. Kijelentésként. Nem kellett neki engedély vagy beleegyezés. Ez eldöntött tény volt már akkor, mikor ő még a színpadon állt.
Megfogta Bori kezét, és magával húzta, miközben baljával még elkapta a felé kínált sört. Valaki még szólt mögöttük, még gratuláltak a remek koncerthez. Néhol megveregették a hátát, mások pedig váltani akartak vele pár szót. De fülében még ott zengett a dal, a közönség sikolya, és ajkain még ott volt Bori csókja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

Zalán karjába kapaszkodva lépek be a csónakba. Max szerint nem borulhat fel olyan könnyen, legalábbis gyerekkoromban ezzel nyugtatott, de azért óvatosan mozdulok. Apró lépésekkel fordulok vissza Zalán felé, és a kezemet nyújtom, hogy könnyen beszállhasson. Alig lep meg, hogy elsőre nem fogadja el a segítségemet. A szám sarkában apró mosoly jelenik meg, de kérész életűnek bizonyul, mert amint a testsúlyát áthelyezi a már csónakban lévő lábára, az egész hajótest oldalra billen, én pedig kis híján a vízben landolok. Rövid kiáltás kíséretében keresek kapaszkodót, és sikerül is elkapnom a csónak szélét, így visszanyerem az egyensúlyomat annyira, hogy biztonságban leüljek. A deszkába kapaszkodva várom meg, amíg Zalán leül velem szemben.
- Hát, először is - nézek végig magunkon - helyet kellene cserélnünk. Ha te evezel, akkor a hajóorrnak háttal kell ülnöd - magyarázom - És ugyebár te evezel - vonom fel a szemöldökömet, és nem tudom elrejteni az arcomon bujkáló mosolyt.
Lassan és biztosan felállok, hogy egy másodperc múlva Zalán mellett foglaljak helyet, szabadon hagyva neki az utat.
- Vagy akár így is maradhatunk, és akkor feleslegesen cipelted ki egészen idáig a csónakot - suttogom, egészen közel hajolva az arcához, ajkaimmal az övét súrolva. Cath-tel úgyis volt múltkor egy érdekes beszélgetésünk, a ki csinálta már extrémebb helyen címszóval. Azt hiszem akkor ő nyert, de a csónak még felvehetné vele a versenyt.
- De tudod... kíváncsi vagyok rá, hogyan evezel. Úgyhogy ennek most annyi - vonom meg a vállamat, és vigyorogva, lassan eltávolodom az arcától.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Az esetek nagy részében pontos voltam. Ma nem. Azt hiszem, hogy kicsit talán túl sokat is húztam az időt az utolsó kliensem tetoválásával, de egyszerűen valahogy nem akart rendesen olyan lenni a minta, mint amit elképzelt. Ez nem tetszik, azt javítsd át, így vagy négy vázlatom volt, mire sikerült eljutnunk a végleges sablonig. Azt hittem, hogy meg fogom ölni a nőt.
De még mind a ketten élve hagytuk el a szalont és én minél előbb igyekeztem is ebbe a foshalomba eljutni, amit mások munkahelynek, meg hivatalnak hívnak, persze, csak jobb körökben.
De ugye nem a legkönnyebb, mert itt ilyen lezárás, ott olyan korlátozás, mintha ezen a istenverte környéken mindenki csak úgy gyilkolászni, meg hoppanálgatni akarna. Aki akar, az bizony már bent is van, nem pedig kintről próbál bejutni. Furák az itteniek.
Legalább Márti nem volt már itt, ez afféle pozitívum, ahogy a Bulbás pólómról levakarva egy tintafoltot beléptem az irodába, a lábammal be is lökve magam mögött az ajtót. Feltoltam a napszemüvegemet a fejem tetejére, majd felemeltem a nagy mekis papírtáskát, mielőtt ledobtam volna magamat a székbe vele szemben. Nem értettem, mégis mi olyan istentelen fontos.
- Csupa fül vagyok. Meg kajás. Te nem? Hoztam azért pluszt, ha arról van szó - vágtam a szatyrot az asztalra, majd ráböktem. Aztán hátradőlve összefontam az ujjaim és az asztalra támasztottam. - Nem szeretek ide járni. Mit akarsz, Bence?
Sok beszédnek sok az alja, kihűl a kaja is, nem hiányzik az. Kicsit eljátszottam a gondolattal is, mennyivel könnyebb lenne, ha csak szimplán bepillantanék a fejébe, de egyelőre... hátha ilyenkor is nagy a szája.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

Éppen csak leült végre biztonságban a fenekére, amikor Roxy közölte vele, hogy most akkor  fogják magukat, és cseréljenek helyet.
- Remélem felkészültél a vízbeesésre, mert ha ilyen mutatványokat akarsz csináltatni velem, akkor számíthatsz rá... - sóhajtott, de mire megmozdult volna, Ariana már mellette is termett.
- Én nem mondanám teljesen feleslegesnek - suttogta vissza a lánynak, és hirtelen már nem is zavarta annyira, hogy a nyílt vízen vannak, illetve nem is tűnt olyan sürgősnek kievezni onnan.
- Megölsz engem, te lány - csóválta a fejét Zalán. Vágyott a lány finom csókjára, ugyanúgy, ahogy a szenvedélytől fűtöttre. Teljesen mindegy volt melyiket kapja, csak ne hagyja így lógva.
- Csakhogy ahhoz, hogy mesterien tudjak evezni, az kell, hogy valaki megmutassa nekem, hogy is kéne csinálnom - elmélkedett el a férfi. - De vajon ki is erre a megfelelő ember? Valaki olyan kéne, aki már csinált ilyet. És szerencsés esetben még itt is van - fejtegette tovább az elméletét, és mosolyogva Roxyra nézett.
Egy pár pillanatig csak néztek egymásra, aztán Zalán feladta. Egy puszit nyomott a lány arcára, és átült a csónak másik felébe. Lehet, hogy a csatát megnyerte, de a háborút nem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

Ha a vadőr olyan aktív munkát végezne, már biztosan kiszúrta volna Timet, amint odahordta a legalább tucatnyi, félhalott fát, de se híre, se hamva nem volt. Még egy madárcsicsergés erejű kis zaj sem adott róla jelet, hogy itt élne olyan férfiember, aki a vadakat és az élővilágot vigyázza. Így a német megrázta a fejét, jelezve, hogy ő nem hisz a létezésében.
- Olyan lehet ez, mint a Jeti. Egy mugli sem látta még, de mindenki beszél róla. De ha ezért fizetik, én is ilyen munkahelyet akarok - állapította meg a német, elgondolkozva rajta, hogy bizony, ilyenért pénzt kapni biztosan nagy dicsőség. Ő örülne neki.
Blue meglepődött a medve látványán, pedig Tim időről-időre meg szokta idézni, már pusztán a chill érzésért is, amit a maci nyújtott neki. Kicsit olyan volt, mint mikor még nem részeg, de már nem józan. Jót tett a lény közelsége, még ha mások halálra is rémültek tőle.
- Persze, mindenképpen. Nem akarok szemetet kint hagyni itt, így is elég sok a mocsok a természetben. Már gondolkoztam rajta, hogy ilyesmiben végezzek önkéntes munkát. Majd ha befejeztem a sulit. - Ugyan konkrét elképzelései még nem voltak, de gondolkozott rajta, fontolgatta. Szerette volna, hogy hasznos tagja legyen a társadalomnak, ezt pedig szerette Dustinra fogni. Talán némi része volt is benne, de nem az övé volt a felelősség.
Inkább le is guggolt, kissé morbid látványt nyújtva, de annál ügyesebben szedve le a madzagokat az összes fáról, ami éppen az útjába akadt.
- Na ugye! Akkor nekiállunk, vagy mi lesz? Ki rak egy konzervdobozt egy fára? - Tim teljesen értetlenül meredt a dobozra, majd leemelte a fáról, Bluera nézve. - Hogy haladsz a pub tervezésével?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

#catwoman | February 12th

- Az se hangzik rosszul, de akkor valami jót, mert a múltkor is néztük azt a filozofikus cuccot és az első óra után elaludtam. Azon is. - Kriminális, amit művelek, neki döntöttem a fejemet a hinta láncának inkább, kicsit ingva a hintával, de nem rendesen, mert nem esünk ki a hintából, csak úgy, mert az rossz a kicsiknek. - Rég néztünk Deadpoolt. Élném.
Szinte felszisszentem a látványtól, ahogy a férjem csípője kivillant, számomra sem tiszta, hogy azért, mert végignyalnám azt a szívet szívesen, vagy azért, mert kilógott a dereka és úr isten meg fog fázni. De meg lett igazítva a felső és így is volt ez helyes, nem sokkal később meg le is lettek szedve a kis denevérek is, hogy ma már nincs több lógás. Vicces ezt pont Kevétől hallani, aki anno nem ment be órára, mert... jobb dolgunk volt.
- Többnyire? - kérdetem vissza érdeklődve, Mimivel az ölemben, akit ez a dolog felmentett a mosogatás alól, én meg eleve nem voltam hajlandó részt venni. Kivettem a részem a család munkájából már a ténnyel, hogy főztem és nem mellesleg éppen bővítettem a létszámot.
- Ugye mindenki tudja, hogy én ebben nem vagyok hajlandó részt venni? - vontam fel a szemöldököm, de aztán apró csókot nyomtam a férjecske ajkaira. - Szeretem, hogy megtanítod őket, mi az a fairplay. Neked is jó a pagetti, my dearest?
Közben odasétáltunk a kislánnyal, mind a ketten nagyon szépen pillogva apura.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Mert nem is, attól még érezhetem magam fosul - világítok rá a tényre, hogy igenis jogomban áll szarul érezni magam, ha éppen olyan kedvem van. Most az van, ha tehetném, csak bezsebelném a képeim és ki is sétálnék az ajtón, de nem így áll a helyzet, szeretném tudni, hogy ki is pontosan mit akar tőlem, ha már pont ő jött a minisztériumtól. Nem kevertem magam nemzetközi politikai problémákba, így azt hiszem, nem erről van szó.
- Megérzés? Hasonlítanak a vonásaitok, meg ő is ilyen... alacsony alkat - jegyzem meg fanyar mosollyal, én nem vagyok magas darab, de ez is tud nagyon praktikus lenni. Nehéz sem vagyok, sokszor ajánlják fel, hogy nyakba vesznek fesztiválon, ez sem kiváltsága a nagy nőknek.
- Én is jobban járnék, mégsem szól rám senki - tárom el a karjaim tanácstalanul, de aztán csak felnevetek kicsit. Nem érdekel annyira ez az egész, hogy tényleg komolyan vegyem magam és leálljak az alkohollal, vagy a fűvel, mert jóval több pozitív hatása volt az életemre eddig mindkettőnek, mint negatív. Ha nem vesszük a spontán hajvágásaim, mikor sikerült lehányni. Azt annyira nem éltem. - Pardon?
Ezt viszont nem élem, nem értem, mégis mi a szarról beszél, kinek mesélt és mit. A szemöldököm is felszalad, kicsit előre dőlve, összefűzve az ujjaim az ölemben.
- Ki fogok akadni? - teszem fel az egyszerű kérdést, közelebb húzva magamhoz a tokot, miközben áttanulmányozom a számok listáját a tok hátulján, majd a képet, ahol meg kell hagyni, szép az ember. - Mármint... ennyire egyértelmű, kiről szól?
Mert gondolom nem egyszerű a helyzet, ha képes volt ennyiből, meg pár fényképfoszlányból ténylegesen felismerni.
- Elkattant? Ezt úgy mondod, mintha megbolondult volna. Nem vagyok véla, nincsenek ilyen "adottságaim".

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

- Már ez is több, mint a semmi - válaszoltam neki, miután észleltem, hogy kicsit szomorkásan ingatta a fejét. Emiatt nem kell aggódni, még senki nem maradt fürdőruha nélkül, a faluban pedig van még egy csomó bolt ahová bekukkanthatunk, ha itt nem találunk semmit.
- Tehát akkor mintás bikini jöhet. Nézd, ott van egy kacsás! - kaptam le még egyet, a lógókkal tarkítottat pedig visszatettem a helyére. Tudtam, hogy érti a viccet, és mosolyogva lóbáltam magam előtt a halványkék alapon úszkáló sárga gumikacsás csodát. - Ha ez nem tetszik, úgy látom, van ugyanilyen sötétlilában - álltam lábujjhegyre, hogy ellássak a válla fölött. A legtöbb diáktársam még mindig magasabb nálam, megszoktam, nem is zavar, de most jól jön a nyolc év balett, amikor végig spiccben kellett tartani a lábam. Ágaskodás közben megpillantottam egy nőiesebb darabot is, ami kék-fehér csíkos volt. A barátnőmet kikerülve léptem az állványhoz és leszedtem róla a darabot.
- Ugyan ez egyberészes, de szerintem szép - tartottam magam elé. Nem akartam kényszeríteni, hogy azt vegye meg, még csak a siettetés sem állt szándékomban. Próbáltam segíteni neki, hiszen azért mentem el, és hátha legalább egy kis iránymutatást szerzett abból, amiket mutogattam. Ha mást nem, legalább azt, hogy mi nem tetszett neki. Reméltem, hogy megtanulta már, hogy nem sértődöm meg akkor sem, ha nem azt a darabot választja, amit én néztem ki, hiszen neki kell hordania és a végső cél mindkettőnknek ugyanaz.
- Aha, ez nem is lesz nehéz. Jó alakod van, csak olyan darabot kell találnunk, ami ott takar ahol kell. Hidd el, találunk valami csinosat - feleltem, és próbáltam felfogni a hallottakat. Nekem sosem volt ilyen problémám, csak felvettem, ami tetszett és nem zavart ha néztek, de az ellenkezője sem. Lau kicsit más kaliberű, ő szeret csinosan elvegyülni.
- Ez is fürdőruha. Csak a tervezésénél a kényelem volt a fő szempont, nem a kinézet. Olyan, mint a sportmelltartó szárazföldre - magyaráztam neki, miközben tovább bolyongtam a sorok között. Még sohasem próbáltam olyan darabot, de ha tényleg sportmelltartóhoz hasonlít, akkor Laura helyében én azt választanám.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Nem, tényleg nem igazán tartozott erősségeim közé a szájról olvasás. Sőt, skillnek sem nevezném, ami szerepelt valaha is az eszköztáramban. De ez van, nem lehetek mindenben tökéletes.
Elégedett bólintással adtam tudtára, hogy örültem neki, amiért végre elővette a pálcáját és lumost használva fényt csiholt. Így legalább két irányba tudtunk figyelni. A legtöbb bokrot próbáltam átnézni, az ott sertepertélő csúszómászókat pedig öklömmel lapítottam ki, mint hülye gyerek az asztalon a gyurmát. Utamban voltak.
Jobb vállam felett néztem át a másikra, hátha ő több szerencsével járt, mint én, aki ólálka módján tapicskolt négykézláb a sárban. A lányról egy furcsa, sötét árnyékra terelődött a tekintetem. Valami  madárszerűre az egyik fa ágán gubbasztva vöröslő dologgal a karmai közt. Egy pillanat alatt összeszűkült a pupillám, tekintetem eltorzult a dühtől és ijesztő hideg kezdte azt átjárni. Automatikusan emeltem a kezem, amellyel a pálcám tartottam. Még gondolkodtam, hogy melyik átokkal sújtsak le a tollas veszedelemre, ha már a professzor életekkel játszik, akkor én is játszadozom a madara életével. Így egál.
Már kezdtem kinyitni a szám, és mély levegőt véve egyik kedvenc átkommal akartam megajándékozni a -szerintem- gyilkos tollast, csakhogy felfigyeltem a szövegre a lábaim előtt. Hallani nem hallottam, de a szöveg láttán -akármennyire is szeretném tagadni- borsódzott a hátam.
- Két.... mi? Most komolyan?! - néztem hitetlenkedve a földre, majd fel a madárra, Rudira, majd megint a földre. Egy furcsa érzés kapott el, még nem igazán éreztem ezt, mintha a csontomig hatolt volna az aggodalom, a bátortalanság. Félelem, ez volt ami engem akkor átjárt. Szemeim előtt jelent meg a varázstalan társadalom, ahogy az általam kirobbantott magnix-mágus világháborúban ők, és az undorító varázstalan fegyvereik pusztítanak el minket. Tehetetlennek éreztem magam és gyengének, amelyet nem tűrtem.
Térdre rogytam.
- Thébai Héphaisztión, ha jól tudom.... egy Apoteleszmatika címet viselő asztrológiai összefoglaló munka szerzője. Ennek jelentőségét a benne megőrzött, máshonnan nem ismeretes korai görög asztrológiai munkákból származó idézetek, értesülések adják. - feleltem halkan.
- A másik pedig, a másik... a másik - és itt akadt el az a nagy tudományom. Rég volt már, hogy én asztrológiát tanultam. A lányra pillantottam oldalazva, hátha annak volt ötlete. Bármi ötlete.
Ha nem volt, egy stupor még mindig akadt a tarsolyomban. Vagy esetleg egy sectumsempra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Vidáman bólogatok a kérdésére. A pályán egymás ellen játszunk, de máskor lehetünk barátok. Jó érzés, hogy itt nincs akkora rivalizálás, mint az előző sulimban volt. Akkor még a folyosón is nehezen mentünk el egymás mellett, nem hogy egy teljesen idegen faluba menjünk el együtt.
- Igen, elég nehéz bejutni egyébként. A tesztelőknek is ugyanolyan jóknak kell lenni, mint maguknak a játékosoknak, másképp nem érne semmit a munkájuk. Ráadásul Japánban ez még nehezebb... - kicsit elszomorodok, ahogy mindig, amikor arra gondolok, hogy ott elégetik a seprűket minden vesztes meccs után. Ez egy nagyon barbár szokás, Harunak rengeteg munkája ment már kárba. Egyszerűen nem fair a rendszer.
- Igen, Bojarski prof is azokról tanít. Gondolom nem véletlenül ez az előírt - megvontam a vállam. Valószínűleg az elfelejtett cselek túl veszélyesek voltak, de a mai fiataloknak is meg kellene adni a lehetőséget, hogy tovább fejlesszék. Annyira sok csodálatos dolgot kitalálunk mi is, pont a Navine csapatában csinálták meg először a Czettner-fordulót, amit az egyik legcsodálatosabbnak találok mind közül. Merész, életveszélyes, de zseniális.
Jártam már korábban is kviddics szaküzletben, de ez más volt. Nagyobb, világosabb, csodálatosabb.
- Szerinted van különbség a mennyország és ez a hely között? - kérdeztem hangosan gondolkodás nélkül. Mindegy, melyik nyelven mondom, egyszerűen elvarázsolt.
Előre léptem, igyekeztem nem túlságosan elveszettnek tűnni. Másokat is érdekelhetett az akció, mert nagyon sokan voltak az üzletben, az eladókat folyamatosan lefoglalta valaki. Varázslatos lehet itt dolgozni.
- Úristen Danka, ezt meg kell nézned - intettem a lány felé vigyorogva, amikor rátaláltam egy olyan tisztító ruhára, ami ha minden igaz, még a seprű végén is lesimítja az esetleges ferdüléseket károk nélkül. A leírása szerint még a legapróbb szálkákat sem töri le, elég egyszer használni, máris úgy fog kinézni a seprű, mint újkorában. Tuti kell egy ilyen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Ki akar szépen kinézni, amikor megöregszik? Én mindig úgy képzeltem, hogy az nem fog számítani, akkor már csak az unokákra kell koncentrálni. Ha idős leszek, azt szeretném, ha a kedvességem vagy a sütijeim miatt jegyeznének meg az emberek, nem a szépség miatt.
- Húsz évesen még semmit nem tud az ember - sóhajtottam egy nagyot, kicsit már másra is gondolva.
De várjunk. Maja húsz éves? Talán a pocak miatt, de én egy picivel többre tippeltem. Ha tehetném, vissza is szívnám, amit az előbb mondtam. Tudom, hogy ez csak egy szám és nem változtat semmin, mégis meglepődtem. Lesütöttem a szemeim és csak bólogattam. Mindenkinek jól esik, ha megdicsérik, pláne ha a szerettei.
Már egy fokkal jobban éreztem magam, amikor a kviddicses múltjáról mesélt. Mosolyogva hallgattam, még egyszer utoljára megnéztem magam a tükörben. Utána persze kapkodhattam a lábam, hogy lezárjam a borítékot. Még ha hiányozni is fog a hajam, ezért az érzésért már megérte az egész. Kicsit értetlenül néztem Majára, amiért fizet helyettem is, de nem álltam le vitatkozni.
- Persze, menjünk - bólogattam, majd mosolyogva integettem Petrának. Igazán kedves volt velünk, ráadásul nagyon jó szakember.
Az utcán szembefordultam Majával, szélesen mosolyogva néztem a szemébe.
- Szerintem nagyon jó anyuka lehetsz, ne is add fel - mondtam végül. Bent nem volt alkalmam elmondani, és még ha nem is kíváncsi a kéretlen véleményemre, egy kis pozitív megerősítés nem árthat senkinek. - Biztos vagyok benne, hogy a brekijeid is ugyanolyan jó emberek lesznek, mint a szüleik.
Félre néztem, hirtelen teljesen zavarban éreztem magam. Nem is értettem az egészet, inkább csak megráztam a fejem, majd vidáman tekintettem újra rá.
- Jönnek érted, vagy kísérjelek el esetleg valameddig?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Egy pillanatra megfeledkezik arról, hogy Richárd pillantása nem egészen neki szól. Bőre alatt végigbizsereg az izgatottság, felszalad gerince vonalán a borzongás, egészen szétfeszíti koponyáját az elégedettség, ahogy a páratlanul kék szemek végigsiklanak alakján. Ugyan Eszter ajkain szélesedik ki a mosoly, mégis, tekintetében Lídia gondolatai villannak meg. Úgy érzi magát, mint mikor gyerekkorában bújócskáztak a papa birtokán, nem voltak határok, nem voltak szabályok, most is képes lenne tiszta boldogsággal felnevetni saját, egyértelmű sikerén, viszont még nem teheti meg. Még túl nagyot bukhat, pedig épp csak elkezdődött.
Aprót von vállán a visszaérkező kérdésre, épp csak egy leheletnyi mozdulat.
- Örülök, hogy végre találtál rám is időt - nem titok, hogy Eszter nem kedveli különösebben Lilit, ahhoz pedig, hogy az ember erre rájöjjön, még csak ki sem kell nyitnia a száját - az arca beszél helyette is. A szkeptikusan megemelkedő szemöldöke, akárhányszor szóba kerül, hogy megfeszül az állkapcsa, hogy erősebben szív a cigarettába. Nem csoda. Senki sem szeretné, ha egyik pillanatról a másikra valaki elvenné tőle az öccsét, Lili pedig így történt. Egyszer csak ott volt.  
Aprót szusszan, ahogy megcsóválja fejét a gondolatra, puha, hosszú hajtincseit rendre füle mögé utasítja egyetlen, finom mozdulattal. Ha Eszter nem kedveli Lilit, Lídia határozottan gyűlöli őt, és ha tehetné, képes lenne belefojtani egy kanálnyi vízbe. De ne siessünk annyira előre.
Ne feledkezzünk meg viszont arról, ahogy Vajda Richárd hízelegni tud. Tekintete egyetlen pillanat alatt lágyul el, ahogy mosolya is elveszti annak előbbi, hűvös élét, szinte már halkan felnevetve pillant oldalra zavarában. Eszter nem így reagált volna. Pontosan tudja, hogy Eszter nem az a bután vihogó lány, hogy Eszter valami olyasmit mondana, a szép szavaival nem fogja megolvasztani a szívét, vagy elfeledtetni a tényt, miszerint elhanyagolja őt, de ennyit csak megengedhet magának. Ennyit legalább.
- A kis házról? - jobb szemöldöke megemelkedik, homlokán vékony ráncok jelennek meg, ahogy ajkai résnyire nyílnak egymástól, s a kék szemek most bizonytalanul, szinte gyanakodva ugranak Richárd arcára. Nyelvébe harap, végül lesüti szemeit, ujjaival az abrosz egy, nem létező egyenetlenségét kezdi simítgatni.
- És ő erre mit mondott? Megengedi?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Daliah

Uuuuuuuuuuuuuuutálom a matekot. Sok szám, felesleges képlet és ajj… Arról nem volt szó, hogy ilyesmit is tanulnom kell majd. Ha majd végre járhatok a Bagolykőbe, akkor tuti biztos, hogy a Számtant nem veszem fel. Fúj számok, nem. Undi az összes. De hát nem volt mit tennem, ameddig nem végeztem a házimmal, addig muszáj volt a tanteremben bajlódnom vele. Mivel már így is sok volt a számlámon és nem szerettem volna, ha Apunak be kell jönnie, így vettem a fáradságot és jól viselkedtem. Nagyon nagy erőfeszítésembe telt, mert hát… csak. Nem tudok én megülni olyan könnyen a hátsómon, ezért is szoktam sűrűn Hannus néni irodájában kikötni. Hmm… Úgy is olyan sűrűn vagyok ott, mi lenne, ha egy picikét a saját ízlésemre formálnám? Vigyorogva csaptam össze a házimat és pakoltam a táskámba a könyveket, majd vittem is az említett tárgyat a szekrényembe. Ott jó helyen lesz, ameddig kifestem Hannus néni irodáját. Ha nem az egészet, legalább egy kis részét… már csak festéket kellett szereznem. Talán az egyel alattunk lévő évfolyam osztályában akad némi belőle, de azt hiszem nagyobb mennyiségűt nem fogok találni. Na mindegy is, akkor csak az asztalát fogom kifesteni, vagy valami szépet pingálni rá. Mosolyogva szaladtam is végig a folyosón az említett terem felé, s mikor odaértem az ajtóhoz, óvatosan nyomtam le a kilincset. Az ajtó halk nyikorgással tárult fel, a kis rés pedig pont elég volt ahhoz, hogy bedugjam rajta a fejemet. Körbekukucskáltam, és mivel senki nem volt bent, már mentem is a szertárukhoz, kifosztani a festékeiket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Aidát alapvetően sosem zavarta, ha az emberek megnézték - tekintve, hogy Eszter lényegében modell, és nem csak a kisvárosi fajta, őt sem igazán - ennek fényében pedig az elvárt zavar, amit Milán vizslató tekintetének kellene keltenie benne, nos, elmarad. Helyette viszont megemelkedik szemöldöke, saját, kék íriszei szinte már hidegen várják vissza a fiú szemeit, ha végzett az ő stírölésével, nincs ebben semmi személyes, egyszerűen csak nincs kedve most cukormázas esővel ellepni őt.
Különösebben nem is érdemelné meg.  
- Oké - nem érti. Nyilván nem érti, és nincs is ezzel semmi baj, az emberek nagy része nem érti - ugyanezek az emberek szokták az Eszterhez hasonlóknak ajánlani, hogy egyenek meg pár cheesburgert, pont azért, mert nem értik, a fiú szerencséjére itt van ő, Aida, aki imád erről beszélni. - Figyelj - ujjait összefonja egymás között a pult hűvös felületén, ahogy a félig a fiú felé fordul.
- Az megvan, amikor különböző termékek megkeresnek embereket, hogy promoválják őket, mert sok követőjük van, az emberek valamilyen ismeretlen oknál fogva bíznak bennük és az egészséges életmódjukban - megemeli szemöldökét, ahogy magyaráz, végig Milán arcát nézi, keresi a rezdüléseket, keresi a jellegzetes kifejezést, amikor rájön. - Na most, a modelleknek általában megvan egy specifikus étrendjük, amit követnek, hogy megőrizzék a súlyuk. Na most, ezt nem szakíthatják meg, mert akkor történnek... problémák - apró fintor jelenik meg arcán, ahogy befejezi a gondolatot, de már suhan is tovább - Na mindegy, a lényeg annyi, hogy vannak esetek, amikor nem lehet betartani a promoválandó dolgot, viszont mégis promoválni kell, és be kell tartani a szabályait, ezért nem ihatok most, és ezért diétázok.
Az igazságnak persze köze sincs ehhez. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy Aida különösebben soha nem ért el nagy sikereket a modell karrierben - szép, persze, hogy szép lány, de az esetek többségében ez nem elég, kell valami, ami megfogja az emberek tekintetét, kell gyediség, belőle ez pedig mindig is hiányzott.
- Persze, hogy nem fog ártani - nem, még mindig nem érti. Aprót szusszan. - De ha valaki meglátja, akkor az el fog terjedni, és mindenki szemében egy megbízhatatlan, senki alak leszek, nem lesznek fotózásaim, nem lesznek munkáim, ami már ártani fog nekem - hogy elégedettséggel töltené el, ha Eszter karrierje befuccsolna? Természetesen. De ez így túl átlátszó lenne.
- Mindegy. Beszéljünk másról. Mit is csinálsz te itt.. pontosan?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Hiába a kellemesnek ható környezet, csak nem tudok feloldódni. Bár az a hatalmas nagy ablak az eléggé ütős, nem is értem, hogy a diákok szobájába miért nincs ilyen. Akár az illúziója is elég lenne. Legszívesebben odasietnék és kitárnám az ablakot, hogy beengedjem a kinti levegőt, és ott telepednék le a párkányon. De nem szabad elfelejtenem, hogy miért is vagyok itt, így inkább maradok a választott fotelomban.
- Köszönöm szépen. – sikerül összehoznom egy halvány mosolyt, amikor elém kerülnek a teázás kellékei. Kíváncsian mérem fel a választékot, majd egy epres filtert választok ki, nagyon rég nem ittam már epres teát. Kibontom és beleteszem a mókás bögrébe. Valaha otthon is volt ilyen, akkor a kedvenc bögrém volt, de emlékeim szerint az anyám … öhm nevelőanyám a falhoz vágta. Arra már nem is emlékszem, hogy miért. Végül is mindegy, a bögrémnek befellegzett.
- Azért nyilván jobb elfoglaltságai is akadnának így a szünetben. – felelem felpillantva a pöttyök tanulmányozásából, kissé meghökkenve a doktor arckifejezésétől. Oké, tehát akkor tényleg őszinte, és nem csak azért mondja, hogy elnyerje a bizalmamat. Vagy mert ez a munkája. Talán tényleg jól fog elsülni ez a dolog. Gyorsan öntök a bögrémbe forró vizet, egy kevés cukrot és citromlevet teszek bele, éppen annyit, hogy ne változtassa meg túlságosan az alap gyümölcsös aromát, majd meg se várom, hogy kihűljön, aprókat kortyolgatok belőle. Ahogy a kellemes forróság szétárad bennem úgy oldódik egy kicsit a feszültség is.
- Semmi notesz és jegyzetelés? – szalad ki a számon meglepődve. Az összes filmbe amit láttam a dilidoki vesébe néző pillantással nézi a pácienst és közbe firkál valamit. Na nem mintha én ezt szeretném, valószínűleg idegesítene a dolog, és azon gondolkodnék végig, hogy vajon mit tudhat meg abból, ha azt mondom, hogy finom ez a tea.
- Tulajdonképpen is-is. Hirtelen azon kaptam magam, hogy fontolgatom, hogyan kéne helyrehozni a problémát. Aztán megkérdeztem az egyik barátomat, és ő azt mondta, hogy neki segített, hogy szakemberhez fordult a saját gondjával. Ezután már fontolgattam, és próbáltam elég bátorságot gyűjteni, hogy el is jöjjek. – válaszolom a forró bögrémet forgatva a kezeim között. Még egy hálás pillantást is vetek a doktornőre, amibe némi elismerés is vegyül. Ez jó kérdés volt, tetszik. Nem rögtön azzal indít, hogy na akkor mi bajom van, valószínűleg ha így tett volna, akkor egy órán át csak nézzük egymást. Vagy hasonló. Veszek egy nagy levegőt és szinte egy szuszra elhadarom a jövetelem okát.
– A helyzet az, hogy nem igazán viselem jól a fizikai kontaktusokat. A nőneműekét sem, bár azt azért lényegesen jobban, de az is feszélyez. A hímneműéket meg egyáltalán nem. Igyekszem is elkerülni minden olyan helyzetet, amikor ez véletlenül vagy szándékosan megtörténhetne, de már kezdek belefáradni, hogy állandóan figyelek, állandóan stresszelek ha tömeg van, és azt nézem merre tudok menekülni egy-egy szituáció elől. – fürkésző tekintettel figyelem, hogyan reagál Dr. Meyers mindarra, amit elmondtam. Nem mélyedek bele jobban a témába, úgyis rá fog kérdezni az őt érdeklő dolgokra, amikre szüksége van ahhoz, hogy segítsen. Remélem tud is segíteni. Átszalad a fejemen a gondolat, hogy most körülbelül úgy nézhetek ki, mintha én elemezném őt, nem pedig fordítva. Talán így is van, talán már megszoktam, hogy folyton nézem és analizálom a körülöttem lévőket önvédelemből.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Üstösd – bevásárlónegyed, a szünet utolsó napján

Halványan elmosolyodom a vigasztalást hallva. Lehet, hogy nekem semmi támpontot nem ad, amit elmondtam, de talán neki igen. Vagy legalábbis idővel úgy is kiderítjük, hogy melyik darabok legyenek. Mert abban biztos vagyok, hogy nem egy fürdőrucit veszek meg, ha már eljutottam ide.
- Kacsás?! – hördülök fel, majd rápillantva a fantasztikus darabra nem bírom megállni, hogy ne kezdjek el vihogni. Komolyan van olyan, aki felvesz ilyet? Oké, biztos hogy van, de furcsa elképzelni egy korunkbeli lányt egy ilyen darabban. – Unikornisos nincs? Az legalább navis.
Vihogva csóválom a fejem a sötétlila és a halványkék darabokat nézegetve. Persze csak vicceltem az unikornissal, de van egy olyan sejtésem, hogy az tuti sikert aratna. Navinés, naná hogy. Kár, hogy nem áll szándékomban ilyeneket venni. Mindenesetre határozottan jó ötlet volt Dankát elhívni, ő keres, kutat, úgy mint aki tudja is hogy mit csinál és tessék, talál értelmes darabokat, sőt határozottan szépeket is.
- Tényleg jól néz ki! Sőt, még el is tudom benne magamat képzelni! – bólogatok nagyokat, és bele is teszem a lábamnál heverő kosárba. Valószínűleg az eladó hozta utánunk, ugyanis elfelejtettem venni egyet, amikor beléptünk. De most milyen jól jön! Belerámolok majd még pár darabot, aztán jön a legrosszabb rész … a próba. Aztán ezt el is felejtem egy pillanatra, amikor jön a dicséret. Belepirulok és persze fogalmam sincs, hogy mit kéne mondanom, kell egyáltalán mondani erre valamit? Végülis is pusztán genetika az egész, nem csinálok semmit, hogy úgy nézek ki ahogy.
- Nem úgy néz, mint amiben lehet normálisan úszni. Mármint ez a rész, ami lelóg a hasamra az zavaró, hogy mozog nem? – kérdezek rá inkább az aggályaimra, félresöpörve a kinézetes gondolatokat. Aztán összevont szemöldökkel nézek a lányra.
– Tényleg, azt mondtam, hogy úszni tanulni megyek? Nem csak ilyen vízben ejtőzés meg ilyenek, hanem úszás. Szóval jó lenne, ha minden ott maradna ahol kell. Egyszer hallottam, hogy az egyik osztálytársnőmnek lejött a bikinifelsője, amikor elrúgta magát a medence széléről. Na, ilyet nem szeretnék. Ja meg ilyen kitömött darabokat se. – bökök rá egy nagyon szivacsos darabra, a felirat szerint valami push-upos cucc. Nem tudom mi az, de nem tetszik. Melltartóba se szeretem az olyanokat, a merevítő az még csak-csak elmegy, de igazából azt is nagyon ritkán veszem fel.
- Azt amúgy tudtad, hogy a mugli világban csak több számmal nagyobb ruhákat hordtam? Itt kezdtem el normalizálódni ruhaügyileg. Hű, nézd, ez szép! – mondom miközben nézegetem a darabokat. Egy sima fekete darabot, amit ahogy nézem mindenhol madzaggal kell megkötni a kosárba pakolok, ez annyira kis szolid egyszerű, hogy tuti jó lesz. Aztán felmutatom azt amire rávágtam hogy szép, sok sok apró vízszintes csík fut a háromszög részén meg a bugyin is, mindenféle vidám színben. Kíváncsian várom a véleményét, hogy szerinte ez mennyire illik hozzám.
- A fiúknak mennyivel egyszerűbb! Felkapnak egy rövidnadrágot és kész is. Nincs ennyiféle választék.- bökök az állammal a pasirészleg felé, majd rögtön mellette észreveszem a vízisporthoz kitalált darabokat. Szörfruha, na tessék, ilyesmit akartam először. Ha jól látom ott vannak valami női shortok is, szupi, olyan kell. Ha nem is vízbe veszem fel, de kell és kész.
- Te is veszel valamit ha már itt vagyunk? Biztos könnyen találsz magadnak. Elvégre jobban nézel ki, mint én. – kérdezem meg a lányt, hozzátéve a véleményemet. Dankában van valami, nem is tudom, különleges. Ránézésre is, de a személyiségére is értve. Legalábbis én így érzem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Egy valami közös Hanniban és Eszterben - legalábbis, közös lenne egy olyan alternatív univerzumban, ahol ők ketten egyszerre vannak jelen ennél a jelenetbél, két különálló testben: valóban nem sajnálja egyikőjük sem Lilit. Bár Hanni maga jótét lélek, és saját felindulásból sosem bántana senkit - tekintsünk el a ténytől, hogy az egész Vajda Eszter elrablása projekt az ő fejéből pattant ki -, a saját barátnőit mégis többre tartja, így kicsit még örült is, amikor megtudta a híreket.
Eszter többnyire nem tud arról, hogy mi történik a világban nélküle.
Kíváncsian billenti oldalra fejét, szemöldöke hajszálnyit megemelkedik ahogy várja a választ, tekintete akaratlanul is megakad a lány kezében tartott darabban, és már nyitná ajkait, hogy rákérdezzen, mégis kinek szeretné megmutatni, de Lili - szerencsére - kimenti magát a helyzetből - egyelőre.
- Érdekesen - kissé értetlenül ismétli meg, ahogy szemei visszatalálnak Lili arcához. Nem teljesen erre számított. A fejében levetített forgatókönyv szerint Lili azt mondja, rosszul, ő mond valami olyat, hogy ha igaz a szerelmük, még egymásra fognak találni, miközben pontosan tudja, hogy ez nem fog megtörténni, Lili talán pityereg kicsit, amiért az élet ennyire unfair, és vége a történetnek.
Érdekesen.
- Hogy érted ezt? - Hanni alapvetően egy kíváncsi személyiség, és mint olyan, bűntudat, vagy a jövőre való gondolkodás nélkül kérdez rá arra, ami érdekli - vagy épp nem teljesen érti. Mutatóujjával épp csak hozzáérve a finom anyaghoz, arrébb tol egy melltartót a fém fogason, csak, hogy csináljon valamit, és ne érezze magát olyan hülyén, amiért csak áll.
- Igen, valami olyasmi - aprót bólint, miközben válaszol, szeme sarkából pillant fel a lányra, halkan szusszan fel. Nem, egyszerűen képtelen magában tartani a kérdést.
- Kinek szeretnéd megmutatni? - fejével a navinés kezében pihenő műalkotás felé biccent.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

awh, aranyosak vagytok, de Liam bácsi félreértett. valamiért azt hitte, hogy a holnap az mához képest holnap az Avengerst tehát ma néztem, szülinapom meg holnap lesz. vagyis hát mostmár csak pár óra múlva

igen, sietned kell vele, Laura *-* menni fog!
vagy nem te találod fel, te csak a sajttortát küldöd vele? XD

oké, Liam bácsi, én semmit nem mondok. kiírtam magamból már, amit ki kellett. de aztán remélem, átbeszélhetjük. már várom nagyon

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő