38. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Wittner Stella összes hozzászólása (272 darab)

Oldalak: [1] 2 3 4 5 6 7 8 9 10 » Le
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. május 2. 21:40 Ugrás a poszthoz

Családosdikésőbb lesz fancység ide
egyszercsak ¤ outfitElla


Napok óta azon gondolkodom, ha a csiga tud nyálcsíkot húzni, amin csúszik is, akkor miért nem halad azon visszafelé, ilyen csúszdaszerűen? Mennyivel gyorsabb lenne már. Reménytelenül unatkozom, ezt szerintem senkinek nem kellett mondanom, nem igazán történt semmi, csak olyan tipikus gimis a hangulat, leszámítva, hogy vannak pálcáink, meg akik teliholdkor átharaphatják a gerinced, vagy éjjel kiszívják a véred, és kihagytam a kedvencem, ha bármibe beleiszol a szertárba nem belepusztulsz, annál rosszabb is jöhet. Lehet Felagund bá'vá válsz. Nem minden momentum szimpi, de most összetettem volna valamiért a két kezem. Helyette jött az üzenet, apához megyünk. Nem vártam be Dávidot, mivel nem találtam a szobájában, pedig még a ágyát is szétfetrengtem, hogy érezze a törődést, elindultam egyedül.
Viszonylag jól kiismerem itt magam, de nem éppen egyedül és az utat figyelve szoktam császkálni, ha jövök, szóval csak egy-két arcnak, akiket ismerek odaköszöntem széles mosollyal, aztán dobva egyet a hajamon megindultam a hivatalba. Legalább faluhoz mérten a hely nem egy labirintus, mondjuk még mindig nehéz volt feldolgozni, hogy apa itt van. Polgármester...
- Helló... iigen, oda szeretnék bejutni. Maradjon köztünk, Erik új szeretője vagyok, nem szívesen vernénk nagy dobra, tudja hogy megy ez - pattantam fel a titkárnő asztalára, hogy a lábam lóbálva onnan várakozzak. - Nem kell sietnie, nem egyedül jövök, megvárom úgy is, addig nyugodtan fejezze csak be a levelét.
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. május 2. 21:54 Ugrás a poszthoz

Én sütni nem tudok, de ha elég szépen nézek a cukrászda pincérére, ingyen is van  Grin
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. május 15. 16:24 Ugrás a poszthoz

Családosdikésőbb lesz fancység ide
egyszercsak ¤ outfitElla


Míg ide tartottam fel sem merült bennem konkrét mese, amit olyan nagy elánnal előadhatnék, ha nem apába botlok elsőre. De ugye éljen a művészi véna és a kreativitás, amiből sok jutott nekem, ha már az élet másban kispórolt belőlem. Rendesen nehezen bírtam visszafogni a nevetést, ahogy az íróasztalról lóbáltam a lábaim a nőci pedig teljes döbbenettel és előítélettel meredt rám. Már addig, amíg meg nem hallottam azt a megszólítást. Természetesen a fülem botját se mozdítva rá, még el is fordulok, amíg a vállaimra téve a kezét le nem tessékel. Fújtattam egyet, hogy aztán karba font kézzel toljam ki a csípőm oldalra és nézzek rá.
- Semmi köszönés, örülés vagy hasonló? Azt hittem, hogy illik a szeretőket jobban megbecsülni - nézegettem a körmeim, majd egészen elvigyorodtam, ahogy a magyarázkodását hallgattam. Nem kifejezetten voltam az a nagy harcos vagy dacos se vele, se anyával, az megmaradt Dávidra, ha éppen kiráncigált egyik vagy másik barátom… bulijából. De az sem volt soha komoly.
- Igazából ne tessék aggódni, csak túloz, elmúltam már egy ideje 14, megmutassam a személyim? Nagyon csini a képem, pont jó volt a fény és meg szokták a kocsm…. Kacsintásom is dicsérni - fordítottam a szoknyám felfelé a combomon, a külső részen belül volt egy pici zseb varrva a pénzemnek és a fontos iratnak, tökéletes és nem kell mindenfélére ügyelni. Lehetőleg a rendes személyim turkáltam ki, mielőtt itt nagyon bajba keverem magam. Az ember a ruháját csak nem hagyja el, igaz? Jobb esetben, bár… láttam már ezt-azt. Közben elindultam befelé Dávid emlegetésén meg se lepődve.
- Pedig hármasban tök jól el fogunk szórakozni - kiabáltam ki, aztán beledobtam magam az egyik fotelba a tappancsaim feldobva az asztalra. - Hát ez nagyon…. barna. Mi? Ő, otthon… nem, úgy nem fogom, innen nem zárhatok ki másokat… még… illetve azt hiszem - vigyorogtam rá, aztán egyből a ruhámra néztem kissé ledöbbenve.
- Mi bajod vele? Anyának vettem, de ő hordta múlthéten, most az enyém - persze nem, már a hordás, de én tényleg neki akartam vásárolni.
Utoljára módosította:Wittner Stella, 2018. május 15. 16:24
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. május 26. 11:21 Ugrás a poszthoz

Családosdi
egyszercsak ¤ outfitElla


Nem különösen zavartattam magam, sőt, ami azt illeti egész könnyedén mosolyogtam szikrázóan a nőre és ecseteltem, hogy mennyire valósan lehetnék szerető is. Bár belegondolva úgy, hogy a nevét már viselem tényleg kicsit fura. De…elengedtem. Azért kihalásztam a jó személyit és a nő arcába toltam. Rajta volt azon minden is, ami fontos, meg elég babán festettem a képen. Én mondom, ennek a képnek van jogosultsága a világban. Az mondjuk túlzás, hogy a hamison is ilyen remekül festenék, de ott legalább nem ezen van a hangsúly és hitelesebb, ha csak mutogatom, hogy rosszabb napomon készült.
- Hát, lenne mit. Indulva attól hogy…. Ezért hány állat halt meg?! - kérdezem felháborodva, ahogy kitaperolom a fotelt. Igazából nem vagyok egy megrögzött vegán vagy éppen állatvédő, nem nagyon nézem, hogy a rúzsomat min tesztizélték, ahogy az se érdekel, hogy a nyuszipörköltemet kinéznék a számból. Ha szeretem, akkor szeretem. De ez nem csak állat, de még ronda is. Legalább lenne értelme!
- Hozzád jobban illenének a meleg színek, nem ez a… minden nagyon barna - néztem grimaszolva körbe, miközben határozottan bólintottam, pedig nem. Még nem. De ha rajtam múlik, úgyis ráadok anyára valamit, mert tudom, hogy szeret és amúgy is, ez olyan anya-lánya dolog. Én is belekóstolok a dolgaiba, ha kéri, fordítva is működnie kell.
- Ó, itt a helyes fiú a bandából - pattanok fel és esem rá a bátyámra egyből át is karolva, majd felnézek a befelé siető nőre. - Látja, mondtam, hogy hármasban a tuti - kacsintok is, aztán a sapit megsimogatva leejtem magam a szabad karfájára a lábam lóbálva róla.
- Nem bír magával a néni - forgattam meg a szemem, de az ajkamra kellett harapnom, nehogy elnevessem magam. - Éhes vagyok. Nem valami evésről volt szó?
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. június 23. 16:48 Ugrás a poszthoz


péntek délután ¤ #OOTD


Alig kezdődött meg a június, teljesen olyan, mintha nyár kellős közepe lenne már, az időjárást nézve. Meg lehet kukulni ebben a melegben, szóval én se vittem túlzásba az öltözködést az utolsó órám után. Persze még szétfetrengtem Dávid ágyát indulás előtt, meg hagytam neki egy csomag félig megevett kínait, gondoltam ő értékeli, nekem meg már tele volt a pocim. Arról nem beszélve, hogy holnap szülinapja van, és mint mindent, ezt is mostanra hagytam. Sürgősen ajándék után kell néznem!
Szerencsére a suli viszonylag jó helyen van, így egy óra alatt már a pesti forgatagban találtam magam és jártam boltokról boltokra. Voltak undi dolgok, amiket tudom, hogy sose venne fel, iszit venni neki meg olyan semmilyen lenne. Így kénytelen voltam erőt venni magamon és ha már a neten rendelés remek lehetőségeivel egy ideje nem tudok élni, betopogtam egy képregényboltba. A srác nagyon méregetett, meg előbb majdnem kiestek a szemei, pláne mikor elég konkrét kérdéseket tettem fel neki, mit is szeretnék megszerezni. Leizzadt, a tenyerét vakargatta meg dadogott is kicsit. Jól ki is nevettem, tényleg olyan volt a szitu. De jó negyed óra alatt sikerült valamire bukkannom, így megfáradva, de törve nem a kis csomaggal a hátizsákomban ballagtam tovább. Éppen elsétáltam volna a kávézó előtt, amikor a két órája még dugig tele pocim megkordult. Fújtattam is egyet, majd fordulva be is tértem oda.
Nem voltam ismerős a helyen, de ez kit zavar. Elég sűrű volt minden, szóval a pultnál várakoztam egy itallapot lapozgatva, amíg valaki a táskám nem kezdte taperálni.
- Héééé... öcsi, az az enyém! - csattantam fel, mire a srác megemelve a kezeit el is hátrált a morgásomra. Helyes. Olyan közegben növögetek fel, ahol semmi sem lehetetlen, szóval nekem csak ne nyúlkáljanak a dolgaimhoz engedély nélkül. - Ó, helló... egy ilyen narancsos-étcsokis koffeinmentes kávés fagyis cuccot szeretnék. Van ilyen rolettitek is? Azt is lehetne?
Szerencsére a pincérlány megértett, mert bólintott párat majd intett, keressek bent helyet, ki fogja hozni, így lassan nyújtogatva a nyakam nézelődtem bent jobbra meg balra.
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. június 23. 17:43 Ugrás a poszthoz

Családosdi
egyszercsak ¤ outfitElla


Nem akartam nagyon kukacoskodni az állatos megjegyzéssel, egyszerűen csúnya volt a hely, olyan ripakodóan drága és nagyzoló nekem, arról nem beszélve, hogy apát is tök rideggé teszi. Nem jó az senkinek, én tudom. Mondjuk a tény is furcsa, hogy ő itt él, dolgozik, ahogy tetszik és ezt csinálja, némileg önszántából.
- Menhely? Ha már itt tartunk, tutkó ötlet...de beszélhetnénk róla, mikor lehet kutyám, vagy tetkóm.. ó, szia!
Dávid tud időzíteni, elég jól is, ha úgy tetszik, de hozta megint az undi nénit, így kénytelen voltam felszólalni, hogy én bizony előre megmondtam, hogy jön a harmadik fél is a kis programhoz. Meg azt is mondtam, hogy fiú, nem értem, akkor min van kiakadva. Tök buta egy nő.
- Ó, nem, kaptam egy szabinapot, ti kifizetődőbbek vagytok - vigyorogtam rá, aztán a számra haraptam, legalább én ne röhögjem végig úgy néztem a tajtékzó nénike utána. Szerintem ő fel fog mondani rövid úton, ha nem mi üldözzük el. Nem igaz, hogy nincs más, aki tud bélyeget ragasztani meg kávét főzni apára.
- Szerintem jót tenne neki... én nekem nem jár semmi? - néztem rá szinte sértve, hogy felém semmi felajánlás nem jött. Nyilván nem kindertojásért kampányolok, mondjuk a cigi dolog meg szerintem elég büdi, legalábbis utána az ember keze, nem begyere ez a dolog. De azért ha már tudta, hogy itt vagyok, igazán nagyobb ölelés, vagy valami, csomag cukor jöhetett volna. Mondjuk ez apánkra is igaz, akire éppen átnéztem. - Jöttél enni - vontam meg a vállam.
Kicsit arrébb tessékeltem magam, hogy ő a kajába túrhasson, aztán egy "csííke" felkiáltással ráfeküdtem a csirkeszárnyas dobozra. Nekem aztán nem kell villás saláta meg ilyenek, én szeretek enni meg van két kezem is és szalvéta, akkor meg? - Ebből se kér _senki_. De amúgy tényleg, miért is vagyunk itt? Ugye tényleg semmi új anyás bejelentés? Vagy bajban van valaki? Gergőcnek nem kellett jönni?
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. július 5. 23:04 Ugrás a poszthoz


szombat reggeli kínálat ¤ BUMM


Fél fülemben a fülhallgatómmal énekeltem az egyik rap szám szövegét, már elvörösödött fejjel és alig kapva levegőt, amikor végigértem az unalmas épülettengeren és a piac felé fordultam. Jól ment, még a kezemmel is tutkók voltak a mozdulatok, mire egy néni úgy nézett rám, mint valami sárgaházi szökevényre. Megforgattam a szemem, aztán mikor kijelentette, hogy a nagy hasam inkább szépen eltakarhatnám, akkor mérgesen fújtattam rá.
- Az enyém legalább tetszik valakinek, nem úgy mint a néni, akinek csak a macskái vannak! - közöltem fennhangon, mire többen is rám néztek, ő meg sértve elvonult a kis húzogatós batyujával. Nem szeretem az ilyen időseket. Apa bár megkért, hogy viselkedjek, mégis csak ő itt ilyen...mindenség, attól még nem kell akármit lenyelnem! Bár van aki azt értékelné. Ám szerencsére nem lett nyomi a hangulat, hamar széles mosoly költözött az arcomra, ahogy a fehér kötényes férfi integetni kezdett felém. Egyből dobtam neki egy puszit, aztán szépen ringatva a csípőm sétáltam tovább a másik oldalra a gyümölcsökhöz még vissza-vissza lesve a halárusra. Szerettem ide járni.
- Hopp, bocs - meredtem a lányra, akinek a sarkára léptem véletlenül. Kihúztam a fülhallgatóm, majd a zsebembe tömködtem a többi dolgom mellé és egy szép, nagy piros almát kezdtem nézegetni. - Ott leszek az esküvődön - közöltem egyszerűen az iménti jelenet miatt, aztán a lény kezébe is nyomtam egy almát, ha kérte, ha nem és az eladó nénire pislogtam, nagy szemekkel meredve, mennyire örülnék én ennek az almának, meg az új barátnőm is. Kicsit húzta a száját, de végül odasúgta, hogy vigyük őket, legközelebb majd vásárolunk, én meg megköszönve, elégedetten fordultam el a lányra nézve.
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. július 9. 19:27 Ugrás a poszthoz


szombat reggeli kínálat ¤ BUMM


Örömömre szolgált a tény, hogy a néni megvető pillantások kíséretében eltűnt a színről. Nem igazán éreztem magam rossznak, ő kezdte ezt az egészet, szóval igazán magára vessen. Még vontam is egyet a vállamon, ahogy visszafordultam az útirányba, és a lábam elé nézve lépegettem tovább. Már messziről is kiszúrtam, hogy bizony ismerős arcok árulnak ma is, ami hatalmas mosolyra késztetett. Meg integetésre és puszidobásra, de ha bárki látta, úgyis tagadom. Meg nem tartott sokáig, ugyanis a bambizásba rágyalogoltam valakire.
- Rendes vagy. De miért csak ha lesz? Nem tervezel? Még sose gondoltál rá? - kérdeztem kicsit sem gondolkodva azon, hogy valakinek ez esetleg személyes. Én például tökre tudtam azt is, hogy hol szeretném majd a gyűrűm kapni, a ruhát is nézegettem, de abban még nem vagyok biztos, szerencsére még van egy csomó időm. De például a hajam, na az már száznegyven százalék, hogy olyan lesz, amilyennek megrajzoltam. És amúgy egy ékszerszettet is álmodtam meg már hozzá. Nem mintha közel állnék akár csak ahhoz, hogy legyen egy rendes pasim.
- Wittner Stella - mutatkozom be, ha már a neveknél is tartunk úgy hirtelenjében, aztán én is az almámba harapok integetve az árusnéni felé. Tudom, hogy bukik apára, és tudja is, hogy ki vagyok, azt hiszem ezért az alma. Múlt héten is kaptam egyszer, ezért mertem pofátlan lenni, de úgy tűnik ő még tényleg reméli, hogy idelovagol a fehér pacin éccapám, és elhívja egy romantikus, tengerparti sétára. Vagy legalább a tóhoz. - Igen, harmadik éve már. Eridon.
A fontosabb infók felsorolása után lépdeltem a sorok között, az út kellős közepén, ahogy jobbra és balra nézelődtem, de valahogy a kaják annyira nem vonzottak most, hogy megvolt ez a szép és piros alma.
- Sose próbáltam. Nekem azt tanították, az étel nem játék - vontam meg a vállam, hogy aztán megint beleharapjak és kicsit nagyobb rágások közepette felemeljem a mutatóujjam, hogy de még nem fejeztem be. - Vifont tuh'ok deh'ázni lab'áva'...
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. július 15. 00:31 Ugrás a poszthoz

De még milyen*-*
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. július 16. 15:26 Ugrás a poszthoz


július 14. délután ¤ outfitElla


Szipi-szupi szombat, sőt, mondhatnám, hogy ezt a napot értem találták ki és még csak nem is hazudnék. Szabad vagyok mára, mint a kismadarak, éppen ezért trappoltam be a Hivatalba, ahol apa már várt rám. Együtt jöttünk el a hoppállomásra, majd onnan kisétáltunk a belvárosba. Ma bizony szülinapom-pom-pororom van. Pontosan ezért azt csinálunk, amihez kedvem van, legalábbis így állt az egyesség. Ehhez mérten vágtunk is bele az egészbe, amit én az első perctől éltem is. Nem kellett sokkal több a boldogságomhoz.
- Kellene nacit nézni, vannak ezek a szaggatottak, meg pár sort, ez túl hosszú - néztem le magamra még meg is ingatva a fejemet. Jártunk három kis butikban, ahol szoknyákat és nyári ruhákat meg két felsőt is néztem magamnak, csak aztán kezdtünk a bevásárlóközpontok között agyalni. Apára sóztam a csomagokat én meg le sem szakadtam a kirakatokról, csak leginkább addig, még a következőhöz értem, miközben néha beszéd alatt felnéztem rá. - Nézd azt a csőtoppot, tökre kiment a divatból és tavalyi, undorító a színe is. Ide nem megyünk be, ócska cuccok vannak - jelentettem ki, majd ellépve a bejárattól tovább sétáltam éppen egy fehérnemű bolt és egy cipőbolt közé. Persze egyből balra, a lábbelik irányába fordultam és a kirakat csini, magasított edzőcipőit lestem. Méreteket, színeket. Ide talán be lehetne menni...
A gondolataim végére már bent is találtam magam és egyből hátrafelé indultam, de megtorpantam egy kitett, római stílusú szandinál. Nem volt szerelem, de az, ami alatta pihent nagyon is. Rózsaszín, keresztpántos csoda. Fel kell próbálnom, nem kérdés.
- Őt megnézzük! Tényleg, még nem is meséltél, milyen napod volt? Lecserélted már azt az undi nénikét?
Utoljára módosította:Wittner Stella, 2018. július 16. 15:45
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. július 18. 18:16 Ugrás a poszthoz

Te gyerekeket rabolsz?
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. július 18. 19:14 Ugrás a poszthoz


július 14. délután ¤ outfitElla


- Igen, hosszabb, mint egy sort. Annak idáig kéne érnie, ez meg leér a combomra rendesen - mutogattam is el magamon, hogy szemléltessem a dolgot, majd inkább a kezemben lévő telefonon lapoztam egyet, mert nem jött be az a bolt, aminek éppen lestem a ruháit. Mondhatni azon kívül, hogy belülről csendesen haldokoltam, tényleg elég jól ment minden. Nem volt baj a lelkemmel, jó volt a kedvem is, de inkább ne emlegessük, mennyire hősiesen viseltem, mikor a szitakötőmet Dávid felvarrta az oldalamra. Azt hiszem a legjobb pillanat az volt, mikor a végén lefújta valami zsibbadóssal és leragasztotta. Tudom, hogy később még jobban fogok ennek örülni, mint előre tettem, de ezen a napon még túl kell jutnom.
- Mert hogy nézek ki szerinted? - vontam fel a szemöldököm hol rá nézve kérdően, majd megtorpanva magamon is végiglestem, sőt még hátra is lestem a fenekem felé. Szerintem tragikusan állt néha egy-egy farmer, és amúgy meg akartam pusztulni a betűrt felsőmben, de az oldalam új dekorja miatt kellett. Ezen kívül egyáltalán nem néztem ki rosszul Érthetetlen volt számomra és kicsit meg is sértődtem ezen.
- Nem hiszem, hogy kell az nekem. Kislányokra? Miért? Ennyi idősen szerinted a színek nem divatosak? - forgattam meg a szemem, mintha nem érteném mi a gondja, de talán a méretek. Igencsak feszülősek a ruháim, de szeretem, mikor minden patent, meg amúgy is, nekem ez a kényelmes. A nagy ruhákban csak az ágyikóban érzem jól magam. Csórtam már be pólót Dávidtól, de abba kétszer belefértem!
- Ugye?! És ezek nevezik magukat jó márkaboltoknak - sóhajtottam egy hatalmast, ahogy beléptem a cipőboltba és elég célirányosan meg is indultam befelé. Út közben volt fintorom is, de egy-egy pár igazán megérdemelte. Amíg nem jött a szerelemszandi a maga rózsaszín színével. Amikor megkérdőjelezte azt, hogy milyen a döntésem, akkor egy percre hátra pillantottam, majd a fejem ingatva mentem tovább. - Ahhoz a sötét és lelombozó irodához, amiben élsz biztosan. De majd ha oda megyek valami illendőbb színűt húzok.
Komolyan is gondoltam, legalábbis azt, hogy majd én is lelombozó színekben csattogok be legközelebb, azt már kevésbé, hogy ez rendszeres lenne. Reménykedtem, hogy most már hamarosan valamit kezd azzal a hellyel. Sokkal jobb dolgozni is szerintem szép helyen.
- Biztos jó ötlet ez? - álltam félre kicsit, ahogy be is vártam őt. Én szeretem, mikor anyával vagyunk, vagy most, mint apával lenni. DE az, mikor utoljára egy helyen voltunk, mind, legalábbis mi hárman, az sok volt, de kellemes és boldog nem. Nem olyan szülinapra vágyom, amit ez hozhat azt hiszem.
- Üres üzlet? Hoool? Mekkora? Éééés, mit takar nálad a "buli"?
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. július 18. 20:54 Ugrás a poszthoz

Aki váltságdíjat kér, az nem szöktet, hanem rabol. Shocked
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. július 19. 14:58 Ugrás a poszthoz

Lehetne dal is*-*
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. július 19. 17:02 Ugrás a poszthoz

Mert a rózsa jó. Milyen ember vagy te? Nem szereted a virágokat?!
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. július 20. 03:06 Ugrás a poszthoz


július 10. ¤ outfitElla


Annyira kedd volt ma, hogy nagyon, én mégis végig kellett szenvedjem az óráimat, még az előtt, hogy lecammoghattam volna a faluba. Szerencsére csak reggel volt, amire be is kellett menjek, a többiről engedéllyel távol lehettem. Inkább úgy mondanám megmenekültem, de a munka jobban is tetszett. Ma tizenegytől háromig dolgoztam, majd aztán fogtam magam és vettem egy nagy pohár limonádét az utcán, illetve beugrottam a meleg és rettenetesen fekete löttyért, hogy ha már arra megyek, apának is jó legyen. Fogalmam se volt, hogy kérjem neki, ami egyszerre szomorú és... szomorú, hát ennyi. Nincs másodszor vagy más. Kértem mellé kicsi kockákat, mármint cukrot és olyan mini tejport is, aztán úgy gondoltam majd kiderül. Ezeket szorongatva sétáltam végig a hivatalig, ahol éppen kint álldogált a titkárnő, az a Márta, nagyon rondán is nézett rám és amint beléptem az épületbe már ő is indult utánam. Elég szaporára is fogtam a lépteim, igyekezve nem kilötyögtetni az innivalókat, de azért a lépcsősornál volt egy kis időm beleinni a limonádémba.
- Mártika néni, higgye el én csak szeretném, ha Eriknek jó lenne! Miért kell mindig kergetőzni? El fog fáradni! - Nem voltam olyan hangos, de biztos voltam, hogy többen is hallották. Emlékszem, hogy párszor elmagyarázták már neki, hogy én a lánya vagyok, de ettől még... Nem éltem a nénit. Így esett meg az is, hogy az egyik nyitva felejtett kicsi irodába betolattam és kicsit behajtva az ajtót a falhoz húzódtam. Ő tovább is ment én meg ezzel leráztam. Csak utána fordultam meg, hogy hát megnézzem amúgy hol vagyok, vagy éppen hol nem. Apánk irodáját már eléggé kiolvastam, ha úgy tetszik, ronda és uncsi, a többit még nem igazán ismertem, meg arról se volt sok fogalmam kik élnek benne. De itt legalább nem volt egy Márta. Aki megint közeledett a félelmetes magassarkúin én meg még egyet léptem beljebb az ajtó mögé a hangját hallva.
- Helló... - nyögtem ki végül a vállam felett elpillantva - hátra is kéne, de nem néztem -, nem is tudtam van-e ott valaki.
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. július 20. 06:36 Ugrás a poszthoz


július 10. ¤ outfitElla


Nem igazán értettem meg, pedig nem elsőre jöttem, hogy a titkárnőnek mi is a pontos feladata. Ha azért vették fel, hogy fogócskázzon, akkor elég szarul halad. De tényleg, Dávidot se kapta el, engem sem, ráadásul most is úgy fut, hogy gyorsan sétálva simában lehagytam. Igaz, hogy be kellett a küszöbön át bukjak majdnem egy irodába, de ide legalább be sem nézett. Vagy nem akart. Nehéz volt eldönteni, így miután már kicsit nyugisabb lett a helyzet és távolodott a magassarkúk hangja, arrébb is léptem. Csak akkor találtak a szemeim az öltönyös férfire, aki becsukta az ajtót. Ohheló.
- Itt van ruhatár? Azt hittem, hogy örülnek, ha a kávét nem kotyogóssal kell főzni - gondolkodtam el egy pillanatra, aztán az innivalókat szorongatva minden különösebb gond nélkül az asztalhoz sétáltam. A kávét le is tettem, mert már tökre égett a tenyerem tőle és ki is pirosodott, majd a szívószálért nyúlva beleittam a limonádémba. Vígan úszkáltak benne a gyümik, de egyelőre nem halásztam ki belőle, csak felpillantottam a fogalmam sincs kire. Eléggé csinos volt az itteni idős, és némileg szagos bácsik meg nénik többségéhez képest, meg még nem is láttam, pedig nem ma kezdtem ide beszlalomozni!
- Igazából Erikhez jöttem, de Mártika megint sportolósat játszik és azt hitte le tud futni - ingattam meg a fejem, hogy aztán el is vigyorodjak a poharam fölött egy áfonyát kihalászva és el is nyammogva. Oldalra fordulva láttam pár dobozt, meg azt is, hogy ehhez képest a Dáviddal közös szobánk tökre rendben van tartva, de ki vagyok én, hogy ítélkezzek? Furcsa volt itt lenni, nem annyira járkálok be mások irodájába, ettől még most megmentette a popómat, ami köszöni, elég csinos, nekem meg ez pont elég. Kizárta a lenőtt, ősz hajú hurrikánt.
- Te egy új valaki vagy, ugye? Még soha nem láttalak.
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. július 20. 15:28 Ugrás a poszthoz


július 10. ¤ outfitElla


Valószínűleg nem leszek megdicsérve érte, ha majd kiderül, hogy megint pacivá lett Marika néni attól, hogy én megjöttem. Legutóbb kint felejtette magát egy öltönyös férfivel én meg az asztalán csücsülve lóbáltam a lábaim, mikor apa besétált. Elég furán nézett, és nem csak azért, mert szerinte kilátszott mindenem a rövid ruháimból, hanem mert sehol nem volt a biztonságiőrként is működő nő. Hát, vannak itt vakfoltok, nem nehéz kicselezni őt. Most pedig megint majdnem tökéletesen megtettem ezt. Mondjuk abból kiindulva, hogy ő kint volt, megint nincs bent apám.
- Mítosz? Ja, igen, itt szokásuk hazudni. Mint az, hogy van kéztörlő, finom a kávé és nyugodt az élet... vagyis úgy hallottam - javítom ki a dolgot, lehet nem szeretik, mikor az ember lehúz mindent ééés őszinte, még a szemem is megforgattam azért, valahogy nem maradt el. Upsz.
A melegebb pohártól megszabadultam és a magaméval toporogtam az asztal előtt, ahogy éppen a gyümölcseim vadásztam kifelé mindenféle zavar vagy éppen kellemetlen érzet nélkül. Nem annyira ijesztett meg, hogy nem ismerem a helyet, vagy a férfit. Aztán a kérdésére csak pillogtam rá felfelé értetlenül.
- Van másik is? Nem is tudtam, de igen, hozzá. Néha beesem, mikor úgy érzem - vontam meg a vállam egyszerűen, miután a szívószál már nem járt a számban. Nem tűnt valami jól informáltnak, pedig az itteniek elvileg okosak, jobban meg is néztem a hajától a cipőjéig, mondjuk ő legalább tényleg ismerte a ruhákkal mit kell tenni. Nem úgy, mint a bácsi, aki ilyen fordító, vagy micsoda itt. Múltkor narancssárga pólóban és zöld nadrágban láttam. Brrr.
- És még nem is tudod mennyire! Legutóbb már bent ültem a nagyirodában, és majdnem kirángatott a fotelből! Pedig csak nem volt sehol, mikor bejöttem. Meg amúgy is, tökre rá van kattanva a tesómra is, folyton fogdossa, mikor jön be - meséltem teljesen kiábrándulva a titkárnőből még a fejem is ingatva jelezvén, ez mennyire rossz dolog. Aztán csak fogtam magam és ledobtam egy székre, amin éppen volt némi hely és felhúztam a lábaim. - Pont ezért én most maradnék. Úgy tíz perc és elfelejti, utána megyek, ha Erik bent van. Ha nem, akkor kuka az a kávé.
Aztán mikor már kibeszélgettem magam arra is rákérdeztem, vele mi a helyzet, mert itt már sok emberbe botlottam, de arra tutira eléggé nagyon emlékeznék, ha belé is sikerült volna már. De nem.
- Hogy érted, hogy mit? Pénzt! Csak nem találok - feleltem még ráncolva is a homlokom, mert ez totál buta kérdés volt. - Nem vagy valami okos. Te mit dolgozol itt?
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. július 22. 23:16 Ugrás a poszthoz


július 21. délelőtt ¤ outfitElla


A nap is rosszul tud sütni, mikor az embernek hétvégén korán kell kelnie, én se vagyok ezzel másképpen. Egy jó fél órán át tartó nyűglődés után felkaptam valami ruhát, majd összehánytam a dolgaim egy táskába és lebattyogtam a faluba dolgozni. Nem volt sok humorom hozzá, de már elvállaltam, akkor illett megcsinálni. Különben is, szétuntam a pofimat a kastélyban, Dávid sem volt sehol, biztos ma is tetovál valakit. Még Bognát se leltem meg, hogy segítsen a háziban, vagy megcsinálja helyettem, így le is voltam hangolva tökre, még a Cukorkaboltba nem értem. Ez a hely valahogy midennkit fel tud szerintem vidítani. Hátramentem lepakolni, hogy aztán egy baseballsapit a fejembe húzva elkezdjem összepakolni kis ládákba, ami kell kintre. Közben már állt odakint a limonádés stand, elvileg árulunk és nem leszek egedül, de ha igen, azt is tökre meg lehet oldani, azt hiszem.
Miután kipakoltam és egy adagot szépen kikevertem, a mágikusan megbűvölt jégkockákat is beledobáltam, hogy hűljön le, majd nagy mosollyal vártam a néniket és bácsikat. Ez volt a dolgom, bár még mindig iszonyatosan meleg és reggel volt. Legyezgettem is magam kicsit, mert napernyő ide vagy oda, nem fogott le túl sokat, nem nekem találták ki a mai napot úgy éreztem. Akkor meg pláne, mikor az egyik kettővel felettem járó fiú beesett és még el is fintorodott, hiába próbáltam kedves lenni. Feladtam, tuti volt valami a fogam között vagy a hajamban. Ez nem az én napom.
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. július 23. 15:03 Ugrás a poszthoz


július 21. délelőtt ¤ outfitElla


Álmosan pislogtam hatalmasakat, ahogy meredtem egy nagy láda citromra éppen. Ezt komolyan nekem kéne kicipelni? Mit csinálunk, ha megemelem magam? Azt ki fogja igazolni, ha nem tudok eljutni nemhogy ide, de órára sem. A mosdóról nem beszélve. Mondjuk nagy duzzogva rávettem magam és ki is vittem, ettől még nem éreztem sokkal jobban magam. Inkább a kis pult egyik részén szépen elfelezgettem a citromokat és elkezdtem kicsavarni, a már kész limonádék kancsóit meg a poharakkal előre toltam, hogy szépen látszanak majd. Így talán gond az nem lehet. Nem volt gondom azzal, ha egyedül kell valamit csinálni, de marhára el tudom magam unni, az meg senkinek nem hiányzik.
Néha felnéztem, hogy éppen jön-e valaki, ekkor egy négy éves forma kislány idetopogott pár sarlóval, amit a szülei adhattak neki, én pedig csináltam neki egy szép piros-rózsaszín színekben pompázó innivalót. Ő kiválasztott egy szívószálat, amit még beletűztem, hogy aztán leguggolva hozzá a kezébe is adjam egy nagy mosollyal. Nagyon szépen mosolygott és aztán el is sietett. Édesek, bírom a gyerekeket. Ettől még ez a nap egyelőre nem akart jobb lenni, vagyis ezt gondoltam,a míg fel nem tűnt a bolyongó lány. Párszor felé pillantottam, aztán mikor odajött és megszólított, valahogy úgy sejtettem, ő nem vásárolni jön.
- Helóka, igen. A cukorkaboltban dolgozom, miénk a stand. Segíthetek? - kérdeztem, ahogy jobban megnéztem, valószínűleg fiatalabb nálam, akkor is, ha nem nőttem túl nagyra és magasságban beférek az elsősök közé simán. Nem volt ismerős még, így előfordulhat, hogy nem is eridonos, de az szinte tuti, hogy diák. - Várj, kitalálom. Ha választhatnál a kékre adnád a voksod. Esetleg a lilára, igaz? - pillantottam az italok felé, ahogy két fél citromot a facsaróba tettem.
- Te vagy a másik, akit ide száműztek amúgy dolgozni? - kérdeztem meg végül elmosolyodva. Nem annyira tudom, hogy megy ez, de bent a hűvös boltban a cukrok között sokkal szívesebben dolgozik az ember, biztos ő is amellett döntene.
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. július 23. 15:05 Ugrás a poszthoz

Hát kérd meg, hogy az egyik anyuzható legyen és done O_O
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. július 23. 16:54 Ugrás a poszthoz

akkor az újat megkéred hogy ő anyu legyen, mi a bonyi? O_o
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. július 23. 17:19 Ugrás a poszthoz

Igen, ma már tudod mindenki lehet bármi is, akkor egy anyu is belefér így  Cheesy
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. július 23. 18:21 Ugrás a poszthoz


július 10. ¤ outfitElla


Egy pillanatra meglepődöm és még az oldalra billentett fejem is úgy marad, ahogy az arcán felejtem a szemeim. Pocsék kávék? Ez egy kicsit új dolog volt, mármint úgy teljesen leginkább, az én infóim ettől eléggé elütöttek, pedig aztán próbáltam mindent értelmezni és jól elraktározni, főleg mert apám szájából hangzott el.
- Igen? Fura, úgy tudom Erik pont emiatt tartja Mártikát. Mert jó a kávéja - vagy apám ízlése vágódott el, ami szintén nem lenne meglepő. Az az iroda… nem bírok túllépni a látottakon. Tuti biztos, hogy azóta se kezdett vele semmit. Sötét és olyan, mint ahova valaki a halál után szeretne kerülni. Olyan kriptás, de lehet csak nekem vannak néha gondjaim a sötét színekkel. Na nem mintha ez a kicsi valami, ahova bekeveredtem annyira baráti lenne. Sok dolog ráférne, leginkább egy takarítás, egy porszívóval, éppen meg is éreztem a port és hopp, már kint is volt a tüsszentés. Nem bírom az ilyeneket. Megigazgattam a kalimpálásomban szétlökdösött kupacot, mert nem egyformán ért össze az alja a papíroknak amúgy, majd inkább az innivalómba bújtam.
- Majd megkérdezem tőle, van-e belőle másik, vagy így a nevéből - bólintottam is magam elé, mintha fontos meggyőzésről lenne szó a saját irányomba, de igazából tudom, hogy el fogom felejteni, mint a legtöbb dolgot, ami nem köt le eléggé. - Mi már kértük, de mindig azt mondja, hogy ez meg az tök jó, ezért marad a néni - forgattam meg a szemeim. Apám kissé sok dologhoz ragaszkodik, amire más is képes lenne, ez tuti.
- Hát, én nem iszom, nem annyira szeretem, főleg így minden nélkül. Fagyival meg naranccsal tök jó, de így csak… keserű. Igazából azt se tudom neki kell-e bele valami, hoztam mondjuk - azzal kitéptem a zsebemből az asztalra a kis papírtasakokat amiben a kávéfehérítős tejszínpor meg a cukor volt. De nem tudtam nem elnevetgélni magamban azon, ahogy reagált rá. Gondolom ő szereti, vagy legalábbis nem szeretné, ha a kukájába ilyeneket tennék, más se gondolom.
- Ooolyasmi, tudod szoktam kapni ajándékokat, múltkor bevásároltam a bankkártyáján, illetve legutóbb beszéltünk róla, hogy szerez nekem egy kutyát, de valahogy elmaradt - gondolkodtam el látványosan, hogy aztán az asztal szélének dőlve nem zavartatva magam fel is csücsüljek rá.
- És ez nem uncsi? Én tuti nem szeretném. Nincs benne se izgi, se olyan… semmi jó szóval. Azt hittem ezt a titkárnők csinálják, vagy te titkárfiú vagy? Mi is a neved?
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. július 24. 01:39 Ugrás a poszthoz


július 21. délelőtt ¤ outfitElla


Ha jobban körbeforogtam volna a tükör előtt, rájöttem volna, hogy Sudden és apa is simán hazaküldött volna, hogy ruhát is vegyek fel. Pedig van rajtam, nem is áll rosszul, bár azért itt-ott még kezdhetnék magammal valamit, de azt hiszem ezt a sportolós meg koplalós dolgot nem nekem találták ki. Mindenesetre, ha másra nem is, arra igazán jó volt, hogy már két fiú is hagyott nekem borravalót, megéri ez a meló, csak igyekezni kell! Tuti nem az tetszett nekik sajnos, ahogy megszíneztem a limonádéjukat.
- Igen, az. Pedig olyan kéknek tűntél választásra. Amúgy van mentalevél, meg lime is… csak a lényeg nincs, tudod, kicsik vagyunk meg minden - vonogattam a vállam kicsit. Igazából én éltem volna egy tequila sunriset ha már ott tartunk, de ahhoz kéne a másodszemélyim és egy pub, ami van, de nem munkaidőmben adódik ilyen lehetőség. Szóval fújtattam egyet, hogy aztán tovább mondjam a magamét, remélve, hogy amúgy ez érdekli is a másikat. Az, hogy közben jött egy tapizós bácsi meg már meg sem lepett.
- Stella vagyok, Wittner. Az eridonba járok, és harmadikos vagyok, bár szerintem ezek tökre nem fontos - vontam meg a vállam mosolyogva. Sosem érdekelt az emberek hova tartoznak, vagy hova nem, ha jófejek voltak, barátkoztam, ha nem, akkor elkerültem őket, nem bonyolult. - Nem is kell, csak tudd eladni! Mármint ezt mondta a házvezető-helyettesed, mikor felvettek engem a boltba először. A koktélok meg jók, én is szeretek párat.
Sőt, néha túl sokat is kedvelek…. Egyszerre. Nem feltétlenül buksi és gyomorbarát dolog ez, de tudni kell másnap is nagylánynak lenni, vagyis nekem páran ezt mondták én meg igyekszem. Nem túl jó dolog ez, mégis csinálják az emberek én meg sodródom.
- Igazából csinálhatod te a töltögetést és a színezést-ízesítést, én meg bekeverem meg szeletelek, vagy vegyesen, egyikünk a citromot, másik a limeot és van narancs is. Miben vagy jobb? - érdeklődtem meg felé sandítva két szebb karika leszelése között. - Igen. Ha benézel a kis pult alá van két polc, a felsőn színek vannak sorban, a lila akkor jön ki, ha két csepp piros és két csepp kéket nyomsz a pohárba. És így tovább, alatta vannak átlátszó folyadékok, rá van írva az íz. Kérhetnek külön csak színeset, vagy csak ízeset, de akár együtt is.
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. július 24. 21:35 Ugrás a poszthoz

Szeernyusztok Grin
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. július 25. 11:28 Ugrás a poszthoz

de erős a bácsi Shocked
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. július 25. 11:36 Ugrás a poszthoz

van aki inkább kergetne még, de majd ha megszült megy és kerget újra☺️

akkor etesd mert baja lesz, nincs babám még de ezt én is tudom Shocked
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. július 25. 11:41 Ugrás a poszthoz

akkor jó nagy baba lesz, bittos szép *. *
Wittner Stella
INAKTÍV



RPG hsz: 202
Összes hsz: 514
Írta: 2018. július 25. 11:44 Ugrás a poszthoz

őt is megtanítod kungfuzni vagy mit tudsz?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Wittner Stella összes hozzászólása (272 darab)

Oldalak: [1] 2 3 4 5 6 7 8 9 10 » Fel