Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Faház

Igazából még én sem hallottam olyan varázsigéről, de ha azt is ki tudják mutatni, mi volt a pálcám utolsó varázslata, akkor nehogy már ne lehessen megmutatni az élőlényeket. Azt hallottam, hogy a muglik telefonkészüléke is kijelzi, ha az egyik barátjuk a közelben van. Meg olvastam egy tinder nevű dologról, az is hasonló lehet, de erről még nagyon keveset tudok, ezért nem is teszem szóvá.
Ajkamat harapdálva meredek ki az ablakon, valami ötlet most nagyon jó lenne. Megvan!
- Expecto patronum - suttogom, majd a megfelelő pálcamozdulat után megjelenik a kis ezüst oposszum a föld felett.
Egy mozdulattal elküldöm, aztán reménykedve fordulok Jun Seo felé.
- Ha ezekkel lehet üzeneteket küldeni, akkor keresni is lehet, nem? Milyen király lenne, ha megtudnám így mondani, hol vannak most kentaurok - mondom újra lelkesen.
Bár azt hiszem, hogy ez is felesleges próbálkozás volt. Mégis honnan tudnám, hogy a patrónusom látott valamit?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Faház

Nagyra nyitott szemekkel néztem az ezüst állatkát. De cuki! Jó, nekem majdnem minden cuki. Vannak olyan dolgok amik nem cukik, de na! Például a legyek nem cukik, de a gabonakabócák azok! Meg olyan jól hangzik a nevük, gabonakabóca. Jó, néha kicsit belekeveredek mikor kimondom, és volt amikor azt mondtam hogy kabonababóca, de na, néha egy nyelvtörő kimondani.
Üzenetet küldeni? Nem is nagyon tudom hogy mi ez pontosan. Mintha egy könyvben olvastam volna, de nem emlékszem teljesen. Az is fura, hogy egy olyan könyvet olvastam ami nem a mugli világból van és nem is tankönyv! Csak a könyvtárban voltam, és egyszer csak levettem a polcról, mert érdekelt hogy mi van benne.
Tényleg király lenne, ha meg tudná mutatni hogy hol vannak a kentaurok! De egy varázslat tud gondolkodni? Fogalmam sincs, de az is király lenne! Ha például egy átok tudna gondolkodni, akkor lehet hogy direkt nem találná el a célpontot, mert mondjuk nem csinált semmit. De nem, ilyen nincs, vagy nem tudok róla, de sok mindent nem tudok, úgyhogy lehetséges! Vagy nem?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Megijedtem. De tényleg, több másodpercre csak ülök a seprűn és semmire sem tudok gondolni, csak arra, hogy mennyire veszélyeztettem a társamat. Nem szokásom másra gondolni a pályán, mint a kviddicsre és a nyerésre, de ahogy láttam Masát zuhanó repülésben, semmit nem hallottam, csak az épp kiszakadni akaró szívem dobogását. Mit fogok mondani Eleonorenak, ha megsérül?
Lassan kifújom a levegőt, ahogy helyrehozza a helyzetét. Még sem kell beszélnem Ms. Anyatigrissel, ami király. De azért sütit fogok sütni a prefektus lánynak, ha itt végeztünk, az is tuti.
Mielőtt újra erősebb passzal próbálkoznánk, már a fejemben van a terv. A passz nem volt tökéletes, de kellően erős. Ha mások is lennének a pályán, félthetnénk őket. Csak egy kis korrigálás kell nekem, eltávolodok a zászlóktól nagyjából öt méterre, oda, ahol sejtem a vas célját. Itt most nyugodtan kivárhatok, senki nem fogja elhalászni előlem. Jobb is, mert így - még ha kicsit -, de veszít a sebességéből az ütnivaló. Mindenesetre felkészülök, hogy nagy lesz a becsapódás, a fájó csuklóm miatt nem megy annyira könnyen. Nem ütök a labdába először, csak falat állítok, hogy lelassuljon. Már egy fokkal nyugodtabban kezdem terelgetni, egyre közelebb érek a lányhoz. Alig öt méterre vagyok tőle, amikor jóval Masa feje felé ütöm a gurkót, de már csak a nem sérült kezemmel, gyengédebben. Így még van ideje reagálni, még ha nem is túl sok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Faház

Jun Seo arcát elnézve még jobban elbizonytalanodom. De már mindegy, próba cseresznye. Míg nem tudom, mit kellene csinálni, visszaülök a fotelba, röviden körbenézek. Most kellene beszélgetni valamiről, amiben nem vagyok a legjobb. De hát addig tanul az ember, míg él, szóval vágjunk bele újra.
- Amúgy szeretsz itt lenni? - Komolyan mondom, tapsot érdemelnék ezért a kérdésért. Inkább azt a lassú, megalázó fajtát, de legalább taps.
Azért engem tényleg foglalkoztatott. Eddig még nem igazán tudtam erről mással beszélni, a házban teljesen más témák vannak, meg nem is nagyon beszélek. Talán pont ezért érzem magam annyira otthonosan a levitában, mert senki nem akar megváltoztatni. Régebben elvárták tőlem, hogy bekapcsolódjak, itt viszont teljesen rendben van, ha csak nevetek velük.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Mei
Nincs sok időm kifújni magam, szapora szívverések közepette biccentem oldalra a fejem és próbálom kitalálni mi ütött a lányba. Ahelyett, hogy megküldené a gurkót, ahogy eddig, csak pofozgatja, nem is, terelgeti felém. Most mi történik? Teljes zavarodottságban lebegek és bámulom ahogy egyre közelebb ér. Most akkor vége? Beszélni akar velem? Meddig jön még? A gondolataim egymást kergetik a fejemben, én pedig csak várom, hogy történjen valami, akármi amivel tudom, hogy mit kéne kezdenem.
Mei változatlan sebességgel halad felém, és ösztönből, vagy csak véletlen megérzésből, de gyanakodva hátrébb kezdek lassan húzódni. Úgy logikázok, hogy ha beszélni akarna velem, intene, vagy legalábbis a ládához menne a gurkóval, nem hozzám, így feszülten figyelem, hogy mire készülhet. Át akarja adni? Pörgök tovább, és vonakodva, de mégiscsak megállok, várok, hogy mit tesz.

Sikeresen meggyőzöm magam, hogy váltani szeretne velem pár szót, ezért csökkenteni kezdem kettőnk közt a távolságot. Ekkor el is lövi a gurkót, ami pár pillanattal később magasan elszáguld felettem. Biztos nem akarta, hogy zavarjon, majd visszajön... - vélelkedek magamban, és begyorsítva odareppenek Mei mellé, így, hogy immár nem kell tartanom attól, hogy belállok egy csapásának útjába. - Igen? - nézek rá kérdőn, nagyjából egy méteres távolságból. Gondolom a korábbi "mutatványom" miatt akar váltani velem pár szót, esetleg megdorgálni, hogy vigyázzak jobban. Mindeközben fél szememet a gurkón tartom, ami sebesen átér a pálya végéhez, majd cikázva "feltérképezi a területet", lassan kanyarogva felénk. Felemelem az ütőmet, hiszen ez után én jövök majd az ütéssel, de ha a gurkó tartja a jelenlegi tempóját, bőven lesz időnk pár mondatot váltani.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Faház

- Igen. - válaszoltam - És te? - azt hiszem most kérdeztem vissza először. Jó, amikor megkérdezte hányadikas vagyok, akkor azért nem mert az olyan mintha a korát kérdeztem volna meg, nem? Mindegy, azt nem szoktam.
Mintha dobogást hallottam volna, mintha egy ló lenne... lehet kentaur? Nem mondtam ki hangosan, hogy hallom, mert lehet hogy csak rosszul hallom, ami már megesett, nem is egyszer, hanem többször. Nem számoltam hányszor, mert minek? Egyszer lehet hogy megszámolom hogy egy nap hányszor hallok félre valamit vagy mondok ki valamit, vagy valami ilyesmit, és szóismétlés még a gondolataimban is! Nem hiszem el, nincs valami szóismétlés elleni bájital vagy varázslat vagy valami? Az tök jó lenne mert engem kicsit idegesít ha én mondom vagy írom vagy gondolom. Ha más mondja vagy írja vagy gondolja az nem zavar, főleg az nem amit gondol, mert azt nem olvasom vagy hallom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Ahogy közelebb jön Masa, nem tudok ellene tenni, kirobban belőlem a nevetés. Hát azt nem mondanám, hogy egy hullámhosszon vagyunk, vagyis telepaták még nem lettünk. Vagyis a prefektus tuti nem.
Kell pár másodperc, mire meg tudok szólalni, még a könnyeim is kicsordultak. Letörölöm, aztán vigyorogva nézek rá.
- Csak azt akartam tesztelni, hogy mennyire gyorsak a reakcióid - nyögöm ki végül. - Van, amikor nem fogsz tudni felkészülni a gurkó érkezésére, olyankor gyorsabban kell cselekedni.
Magyarázatom közben a vasat keresem a tekintetemmel. Néha olyan békésnek tűnik, csak úgy száll a levegőben, mint aki nem akar bántani.
- Mit szólsz egy olyan variációhoz, ahol egymás között passzolgatjuk a gurkót? Innentől, a pálya végéig - ismertetem az ötleteimet, hogy most teljesen tiszta legyen, mit is szeretnék.
Kezemmel egyébként a gyűrűk felé mutatok, amik messzebb vannak tőlünk. Nem egy egész pályás mutatvány lesz ez, hiszen alig vagyunk 5 méterrel beljebb a felezőtől, de maximum visszafelé is megismételjük, ha valami fennakadás lesz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Ange

Sietős léptekkel érek ki a rétre. Nem veszem észre rögtön Angét, egészen a fák alatti padokig elsétálok. Elmerengek, gondolatban Lysandert simogatva billegek álom és ébrenlét határán az ágyamon. Kicsit felráom magam, megcsippentem az arcom, és odalépek Ange elé.
- Szia! Miért kerestél? - majd a lustaságom győzedelmeskedik, és felvetem, hogy pihenjünk le. - Nem ülünk le a padra?
Válaszra se várva lehuppanok kényelmesen, és egészen a jobb széléig kihúzódom. Felettünk egy terebéllyes fa zieg-susog, engem pedig nagyon megnyugtat, talán kicsit el is bódít a hangja. Csukott szemmel, de még teljesen ébren várom, hogy Ange elmeséje miért keresett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Faház

Igazából nem is vártam más választ. Itt tényleg jó, bár nem tudom milyen lehet a rellonban - amit lelestem a köpenyéről, onnan tudom -, de a levita nagyon klassz. Külön konyhánk van, ahol mindig lehet teát főzni, meg a kilátónk is mesés. Nem is a saját válaszomon gondolkozok sokáig, hiszen azonnal kiül az arcomra is.
- Még nem voltam ennél jobb helyen, azt hiszem - mondom ki végül. Kicsit olyan, mintha révbe értem volna, a Bagolykőben újra otthonra találtam.
A dobogást én is meghallottam, mire azonnal felpattanok. Lehetséges lenne, hogy még csak ki sem kell menni, mégis láthatunk kentaurokat? Nem, az túl szép lenne.
- Ugye te is hallottad? - kérdezek rá azért a biztonság kedvéért.
Felpattanok a fotelből, újra az ablakhoz rohanok. Meg sem próbálom csendben véghez vinni ezt a mutatványt, a száraz levelek miatt lehetetlen lenne. A sötétben alig látni, kicsit össze is szűkítettem a szemeimet, hátha hamarabb észreveszek valamit.
- Valami mozgás van ott - suttogom bizalmasan, ahogy magam elé mutatok.
Az árnyak között tényleg mozgás lehet megfigyelni, viszont dobogást már egyáltalán nem hallok, szóval akármi is jött, az biztos megállt egy kicsit szimatolni. Tényleg nagyon remélem, hogy csak egy kentaur lesz, nem pedig valami veszélyesebb bestia.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Faház

- A dobogást? Azt igen! - válaszoltam. Ha ő is hallja, akkor talán nem vagyok még teljesen bolond. De egyszer valószínűleg egy diliházban fogok kikötni, ahol a szobám falai csokiból lesznek. Vagy nem, mert megolvadnak, mint egyszer egy filmben.
Mikor Mei felpattant és az ablakhoz rohant, akkor én is szinte odateleportáltam az ablyukhoz, ahogy régen szoktam mondani, és figyeltem kifelé.
Mozgás. Én is látok ott mozgást. Lehet hogy... lehet hogy kentaur? Az tök jó lenne, életemben először látnék élőben kentaurt! De mi van ha nem egy kentaur hanem egy gyilkos? Akkor egy kicsit nagyon pánikolnék. De miért lenne itt egy gyilkos? És miért jó neki az hogy gyilkol? Nem tudom, nem látok a fejébe, és nem is akarok találkozni eggyel sem. Soha. Lehet nem élném túl. Vagy lehet túlélném, mert egy barátom gyilkos, és engem nem ölne meg! Akkor megkérdezném hogy miért jó neki, de de de lehet hogy azért ölne meg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Faház

Vigyorogva nézek a fiúra, amikor mellém ér. Nem gondoltam volna, hogy olyannal hoz össze a sors, aki még nálam is lelkesebb. Majdnem el is felejtettem Mikola profot és az eredeti küldetésem.
Eleinte beszélgetni akartam a kentaurral, de ha csak látom, már azzal is beérem. Nem szeretném sem a saját, és most már Jun Seo biztonságát sem veszélyeztetni. Ennyit erről, elég lesz látni. Kár, hogy nincs nálam fényképezőgép, nagyon, nagyon, tényleg nagyon örültem volna, ha le tudom fotózni.
Mert hogy végül ő lépett előrébb. Elakadt a lélegzetem, nem gondoltam volna, hogy ilyen magasak. Persze, tanultunk az átlagmagasságukról, de teljesen más, amikor egy szám van leírva a tankönyvben, mint mikor szembe jön velem.
Az egyik fánál időzött egy darabig, aztán még előrébb jött, hogy nyugodtan felnézhessen az égre. Ott épp volt egy kisebb lyuk a lombkoronánál, ezért megvilágította a fény.
- Azta, ezt nem hiszem el - suttogtam halkan.
Leheletnyivel előrébb hajoltam, mintha számítana az a pár milliméter, de a én így is boldog voltam. Most úgy tűnik ilyen sikerszériám van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Faház

Az ott... az ott egy kentaur!
- Wooow! - szóval így néz ki élőben egy kentaur? Váó. De magas! Ijesztő, de szép. Lehet valami egyszerre ijesztő és szép? A kentaur az biztos. De ugye nem fog bántani minket ha meglát? Remélem nem. A kentaurok nem gonoszak, remélem. Ha meg gonoszak akkor... akkor menekülés van? Szerintem nálam gyorsabban fut. Nem tudom milyen gyorsan tudnak futni a kentaurok, de de de de de a lábuk olyan mint a lovaké, szerintem tudnak olyan gyorsan futni mint a pacik. A lovak milyen gyorsan futnak? Nem tudom, de de de biztos gyorsan! Nálam biztosan... Nem tudok gyorsan futni. Vagy tudok? Lehet egy varázslattal tudnék. Van olyan varázslat amivel gyorsabban lehet futni? Lehet van, csak én nem tudok róla, vagy nincsen. Milyen jó lenne egy olyan varázslat! Vagy... vagy varázscipellők! Az tök király lenne! Varázscipellő amivel nem lehet elesni, és gyorsan lehet futni! Nagyon nagyon szuper lenne. De hogy lenne megoldva, hogy nem lehet benne elesni? Most nem tudom honnan jött, de eszembe jutott hogy mugli iskolában volt egy olyan osztálytársam akinek olyan nehéz volt a bakancsa hogy megkérdeztem tőle hogy ólmot rakott bele, vagy mi?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Faház

Még mindig sajnáltam, hogy nincs nálam fényképezőgép, de leírást még készíthetek. Előkaptam a talárom rejtett zsebéből a jegyzetfüzetem egy tollal együtt, aztán újra felpillantottam. Még ott volt, de nem igazán tudtam, mit kellene írnom róla. Lejegyeztem a magas szót, aztán mögé írtam, hogy nagyjából a két métert is eléri. Az arca nyugodt, bár a szemöldökeire ráférne egy kis ápolás, így olyan morcosnak tűnik. A lábai vaskosak, ha rálépne egy nyuszira tuti nem élné túl. A haja világosabb volt, talán már kezdett idősödni a kentaur bácsi. Más jelet nem láttam rajta, ami annyira fontos lenne.
- Szerinted ki kellene mennünk? Talán beszélhetnénk vele - dobtam fel a témát suttogva végül. Ennyit arról, hogy elég, ha csak látom.
Fogalmam sincs, hogy meghallotta ezt a kentaur vagy sem, de a háta mögé nézett, aztán elindult. Először csak pár komótos lépést tett, aztán max sebességre kapcsolva eltűnt a sötétségben. Az én részemről örültem, hogy végül nem mentünk oda hozzá, mert ha épp útban lettünk volna az indulásánál, az nagyon veszélyes lett volna.
- Hát, most már mindegy, azt hiszem - vontam meg a vállam. Ezen azért talán még túl tudom magam tenni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

- Igen, ez a bűnös szenvedélyem.
Persze, már nem annyira, mint régen, de azért eléggé szeretem, Liam pedig, amikor elkezdett velem dolgozni, tudta, hogy vannak olyan dolgok, amikről képtelen vagyok lemondani, ilyen például a csokoládé. Persze valóban nem, mint "megoldást" és "társat" használom a mindennapokban, de van olyan, amikor kell, és ez a mostani is olyan.
- Én mindig valamihez kötve tudom, hogy merre járok. Például, ha azt mondják, hogy a csókolózó banyák szobra, akkor tudok egy pontot.
Igazából a banyák nem csókolóznak, csak nagyon olyan a szobor. Állítólag a női összefogást szimbolizálja, de valamit a művész nagyon félreérthetett, és azóta mindenki csak úgy ismeri, hogy a csókolózó banyák szobra. Egyszer, még két polgival a mostani előtt le akarták cserélni a szobrot, de a felsőbb hatalmak nem engedték, és akkor valahogy elévült a lelkesedés.
- Ennyire jó. Van rengeteg olyan könyvem, amit még nem olvastam, de mindig látok egy újabbat, vagy kettőt, esetleg ötöt.
Az mondjuk egy durva alkalom volt, de nagyon imádtam, tényleg nagyon, nagyon szerettem mind az öt könyvet, és azokat becsületesen el is olvastam. Mostanában viszont csak ilyen papókás módban, bekucorodva az ágyba, alvás előtt művelek ilyesmit.
- Annyira utálom, amikor hanyag a tanár. Mert ha a sulinak nem telik rá mondjuk, akkor mondják azt, hogy ezt is vedd meg évkezdésre, nem azt, hogy találtunk hat éves kígyófogat, jó lesz ez még, ha leőröljük, aztán bumm, katasztrófa. Viszont itt a piacon eléggé sok mindent meg lehet kapni, meg vannak olyanok, akik csak kiszállók, névjegyeket gyűjts be, és rendelj, szerintem elég jó már ez a szolgáltatás is.
- Van lovastanya is, ha szeretsz lovagolni, illetve, ha nem akarsz lesétálni, akkor van a kastély közvetlen környezetében is rengeteg hely. El is tud az ember bújni, de vannak olyanok, ahol kisebb csoportok vannak. Jó ez a suli, elég könnyen fogadják be az embereket a csoportok, meg nem nagyon tapasztaltam olyat, hogy valaki fújna a másikra. Vannak alapok persze, ezek az eleve elrendeltetettek, hogy minden rellonos gonosz, és minden eridonos hősszindrómás, de ezek nem igazak szerencsére. Ééés meg is érkeztünk.
Nyitom ki a kaput, még nincs takarodó, de hamarosan már csak jelvénnyel vagy nagy könyörgések árán lehet visszajutni.
- Íme a kastély, nem vészes a távolság. Ez a legkényelmesebb és legbiztonságosabb út, van még ezen kívül kettő, az egyik az erdőn át, de az kerülős, a másik meg leginkább télen ideális, mert nem ekkora a meredekség.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Faház

- Nem bántana? - fogalmam sincs milyen egy kentaur, bántana? Nem bántana? Barátságos lenne? Fogalmam nincsen, ez nem egy film, és nem is egy könyv hogy onnan tudjam, ez a valóság, és a valóság nem olyan mint egy könyv vagy egy film. Vagy mégis? Vannak olyan könyvek és filmek amik tényleg olyanok mint a valóság. Láttam már olyan filmet vagy olvastam olyan könyvet amiben voltak kentaurok? Nem emlékszek, majd lehet eszembe jut ha nem azon gondolkodok. Mindig ez van. Ha valamit keresek nem találom meg, de aztán előkerül amikor már nem keresem. Ilyenek ezek a dolgok.
Eltűnt. Elment. Nem nagy baj, vagy az? Nem is rossz nem is jó. Lehet valami egyszerre jó is és rossz is? Biztos. Lehet velem is volt olyan hogy volt valami rossz is meg jó is, csak nem emlékszek. Miért ment el, valami történt, észre vett minket? A kentauroknak jó a szeme? Nem tudom, nem tudtam soha tudtommal. Vagy tudtam? Nem emlékszek. Biztosan nem tudtam, mert sokáig azt se tudtam hogy léteznek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Mei

Érzem ahogy a szélcsípte arcom tovább pirosodik, és ezúttal nem a magaslati levegő miatt. Mégsem kellett volna bevárni, gondolom magamban, ahogy az ütős kezemmel az arcom eltakarva pukkan ki belőlem is a nevetés.
- Bocsi! Nem voltam biztos benne, úgyhogy gondoltam… Nem, igazából nem tudom mit gondoltam, de akkor legközelebb majd nem gondolkodok, csak ütök.
Nyoma sincs a kezdeti zavaromnak, hiszen látom, hogy Mei sem dorgálásból, hanem láthatóan jól szórakozva (az most mellékes, hogy rajtam) mondja amit mond. Bólintok a felvetésre, de nem állhatom meg, hogy hozzá ne tegyem mosolyogva-szemforgatva:
- Most megpróbálom nem azt hinni, hogy beszélni szeretnél.

Még szinte be sem fejeztem a mondatot, amikor a gurkó nagyjából tíz méter távolságba ér tőlünk. Hirtelen kilőve indulok meg felé, egy pillanatra hátralesve, Mei hogy reagálta le az indulásomat. Pár pillanat múlva elérem a vaslabdát, és picit túl is repülök rajta. A nem teljes sebességgel közlekedő labdát egy éles kanyarban visszafordulva megközelítem, és egy gyenge, barátságos passzal megküldöm nagyjából Mei irányába. Én magam is elindulok a karikák felé, széltében igyekszem a lánytól kicsit eltávolodni, hogy legyen helyünk az ütésekre. Ha minden jól megy, igyekszem olyan 14-15 méterre, kicsit átlósan lemaradva követni a lányt, és felkészülni az érkező labdára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

- Mondjuk akkor inkább ez áll, mert ha például felkészültek egy asztronómián vagy asztrológián, mindig keverem, hogy melyik a csillagnézős meg melyik, amelyik megmondja, hogy egy sikertelen hajléktalan leszek, szóval, a csillagoson, ha ott olyan cucc van, akkor nyilván inkább benyúlja.
És igen, a sikertelen hajléktalan az pontosan így történt. Rossz órát jelöltem be, mert mint mondottam, mindig, de mindig keverem ezt a kettőt, és a vége az lett, hogy a tenyeremből gyakorlás címén kiolvasták, hogy sikertelen lúzer leszek minden téren. Mert azt figyeljed, a tenyerem szerint a házastársam megcsal, a gyerekem nem tőlem van, tehetségtelen vagyok, mindenhonnan kirúgnak majd, álláskerülő is leszek egy idő után, sőt, mi több, csak az alkohol lesz az én mentsváram. Nem is tudtam, hogy ennyire sablonos, de részletgazdag az a néhány mélyedés. Még szerencse, hogy csak vendégelőadó volt, és nem jött vissza többet, mert ciki lett volna minden órán kiröhögni.
- Szerintem valamilyen szinten minden iskola. Ha jól emlékszem még a Bagolykő is. Oké, nem nagyhatalmú sötét varázslót, csak nagyarcú csatlósat, de az se jobb.
Még legyintek is egyet. Én nem hiszem, hogy az iskolába járókat el kellene ítélni emiatt. Komolyan nem is tudom, hogy van-e olyan iskola, ahonnan nem jött ki valami csúnya mágus. Talán a Beauxbaton lehet ez alól kivétel, de azért ebben sem vagyok annyira nagyon biztos.
- Külön engedéllyel sokkal szabadabb a lejárás, nem egy nagy eljárás. Sokan dolgoznak vagy laknak a faluban, például én is lent lakom, szabadon járok ki-be. Illetve van két hoppanálási pont is a faluban, szóval, aki bírja a gyűrődést, azokon jár.
Örülök, hogy tetszik neki itt, én is szeretem ezt a helyet. Olyan békés, megbújik egy csodás környezetben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

- Ha mégis elkezdenének szívózni, csak szólj, kiválóan tudom az emberek értésére adni, hogy nem szerencsés, amit csinálnak.
Pontosabban az évek során kiválóan elsajátítottam Kamillától a csúnyán nézés művészetét, ahhoz hozzátársul az, hogy prefektus vagyok, és esetünkben inkább az az igaz, hogy rám mondják azt, hogy a "Farkas lány pasija", semmint rá, hogy az "Apáthy fiú nője", de én nem bánom ezt. Kamilla számomra a legbátrabb emberek egyike, főleg azóta, hogy valóban képes volt Navine talárt húzni egy meccsen, hogy kisegítse a szorult helyzetben lévő sárgákat.
- Persze, meg a csatlósoknak igazából valami lelki nyavalyájuk van, leginkább középszerűek, átlagos életet élnek, és azt hiszik, ez az a plusz, amitől majd másabbak lesznek, jobbak, mint akik megdolgoztak a sikerért például. De ha megnézed a csatlósokat, akiket ismerünk a történelemből, vagy középszerűek, vagy szürke kisegerek, vagy éppen semmiért nem kellett megküzdeniük és unatkoztak.
Nem bánom, hogy ennyire nyíltan fejezi ki magát, értékes és jó beszélgetőpartnernek ítélem meg, és van egy olyan határozott érzésem, hogy mi még nagyon jóban leszünk egymással. Szeretem, ha valakivel össze tudom ütköztetni a nézeteimet, és egy jó vitát tudunk kihozni belőle. Olyat, amit az ember aztán élvezettel visz végig, és aminek a végén mind a két fél elégedetten, új tudást birtokolva zár.
- A mestertanoncokra nem, de az alapképzésesekre igen, de az is megvan gyorsan, majd segítek abban is, és akkor pikk-pakk el lesz intézve a dolog. A házvezetőnk jó arc. Most új a helyettes, vele annyira még nem volt kapcsolatom, ha jól tudom, az iskolában is új.
Annyira mondjuk arra még nem tértem ki, hogy utána nézzek ennek a tanerőnek, de legalább most már lesz okom megtenni.
- Legközelebb a karácsonyi bál lesz, de szoktak lenni például a klubhelyiségekben kisebb összeröffenések, meg vannak hangadók, akik random partikat csinálnak. Azokra is érdemes elmenni, mert jó a buli. Ha van hozzám kedved, nyugodtan csapódj, és akkor megmutatok mindenfélét.
A kérdésére, hogy ez egy jó iskola-e, felpillantok a robusztus épületre.
- Igen, nyitott és elfogadó, amik szerintem nagyon fontos érvek mellette. Szerintem nem volt rossz választás, hogy ide jártam, és remélem, hogy te is így látod majd. Akkor hát, irány a klubhelyiség!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Megnőtt.
- A nagyapja vajon mit szól?
- Tiszta anyja.
- Azért reménykedjünk, nem örökölt sokat tőle.
- A bőre mint az apjáé, ó az ifjú Felagund...
- Silentio - vetek véget a festmények diskurálásának, még akkor is, ha ez láthatóan nem tetszik nekik. Az első, sőt még a második nap se vettem ezt komolyan, mára viszont már kimondottan idegesít.
Nem könnyű Felagundnak lenni, nem is merem kimondani a nevem, mert a nagyapám elég hírhedt, és bárcsak a jó értelemben lenne. Apám nevét is tudhatják, Ophelia viszont már egy külön fejezet, ahogy azt hallottam. Nem gondoltam át, hogy pont idejöjjek, de... megszokják. Mindig mindent megszoknak.
A rétre megyek, mert levegő kell. Azt hittem dicsőség rellonosonak lenni, s még ha az is, a lent uralkodó légkör tesz róla, hogy ne érezzem azt a fennkölt érzést. Még szerencse, hogy Franciéknál lakok, nem hiszem, hogy képes lennék itt aludni.
Nem szoktam megállni, bámulni, sem odamenni másokhoz, hogy nincs barátom, legyünk már, de... a zsebre dugott kezeimmel megindulok, szemem végig a madáron tartva, mert az jobban érdekel jelenleg, mint a srác, akié lehet.
- Lehet itt hárpiát tartani? - köszönök, de mentségemre mondva, nem minden nap látok ilyet.
- Egyébként gyönyörű - állok meg pár lépésnyire tőlük.
- Ne haragudj, nem szoktam így rárontani az emberekre, de... ez nem mindennapi látvány... egyáltalán, hogy sikerült befognod? - ha jól tudom, nem egy szelíd teremtések.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Valljuk be, az ismerkedés máig nem tartozik az erősségeim közé, de talán ez nem is akkora baj. Nem, nem vagyok egy antiszoc lélek, és nem kényszerem mindenkit elüldözni magam mellől, épp csak ritka számba megy az, hogy én menjek oda valakihez.
Igen, ezt a sült galambra várást határozottan aputól örököltem, mert ahogy mesélte, neki se volt túl sok barátja, nem is ismerték annyian. Ez pedig nem feltétlenül gond. Sebastian Gerard Felagund tett arról, hogy mi se legyünk túl közkedveltek. Mármint... tapasztaltam, hogy sokaknak elég csak a nevet hallani.
Épp kérdezném meg, hogy mit mondott, mivel azt felismerem, hogy a szó latin, de én latin órákon - mert hogy a p*csa képzőben abból is akad - aludtam, mikor az egyik tanár jön felénk. Ahogy egyre közelít, engem is elér a felismerés, hogy neki meg végképp nem loptam magam a szívébe.
- Felagund, miért is nem lepődök meg, hogy ahelyett, hogy a holnapi felelésre készülne, itt téblából.. csak nehogy meglepetés érje...
- Brightmore, önnek meg feltétlenül muszáj itt parádéznia azzal a bestiával? Tisztában vagyok vele, hogy engedélye van rá, de nézze meg az elsősöket - mutat a nő a megszeppent csoport felé, majd tovább is halad a fejét rázva, meg bosszúsan motyogva.
Egyből levágom, hogy ez a Brightmore is rellonos lehet, mert az ő arcán is az a bizonyos "a lőtéri vadászkutyát nem érdekli" kifejezés ül ki, amilyen az enyémen.
Ez a nő meg szerintem az élő fába is beleköt. Lehet valakinek csak jól meg kellene... na mindegy.
- Ráérek - közlöm vele, egy vállvonás kíséretében, holott az előbb elhangzó nem is tudom, mi nem ezt kívánná meg. Szerencsére az agyam is az apámé, így nem aggódok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Nagyapám, és jah... lehet én is - megvonom a vállam, mindenféle mosoly nélkül.
- Mióta élünk, felénk se néz. Most vagy minket utál, vagy az anyánkat, gyanítom, nem egy félpszichopatát képzelt el a fia mellé, de ez van - én ezen már túltettem magam, meg azon is, hogy az órákon se néz még csak rám se. Anyu sok mindenbe beavatott, amint elég idős lettem hozzá, főleg mert azt akarta, hogy ne csak féligazságokat halljak, pletykák alapján, és lehet, hogy mások szemében tényleg egy pszichopata, én egyszerűen még jobban felnézek rá, és igenis büszke vagyok arra, hogy az ő gyerekük vagyok.
Le is ülök mellé, kellően kimutatva, mennyire érdekel engem is a fenyítés.
- Le is szokta vadászni őket? Gondolom, nem mindennap tudod etetni, vagy legalább is nem annyiszor, ahányszor megkívánná - a látvány nem nagyon rendít meg, Sebi miatt jóval nagyobb az undorküszöböm, meg hát mégis csak én voltam, aki segített neki megnézni, milyen a béka, meg a különböző bogarak belseje.
- Hogy érted, hogy megszenvedtél? - kicsit ráncolom a homlokom, egyenesen a hárpia szemeibe nézve.
- Tudom, dedós kérdés, de meg lehet simogatni? - mert hát azt mégis csak nagyon szeretném, de belátom, hogy előbb a gazdát kérdezem, semmint önkéntesen cselekedjek, nem akarok bajt.
- Apu egyik ismerősének hippogriffje van, hozzá tényleg még csak ennyire közel se lehet menni. Nagyon pökhendi, és abszolút senkit nem tűr meg... az öcsémet egyszer majdnem meg is rúgta, csak hát figyeltünk... azóta óvatosan közeledek a bestiákhoz - nem hiszem, hogy túlzottan kíváncsi lenne erre, csak hát... így mégis csak érthető, hogy óvatos vagyok, ami ebben az esetben még lehet is pozitív dolog.
- Egyébként a Charlotte-ot jobban szeretem - nyújtok kezet, mert azt hiszem, itt így illő.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Bár a franciák nem díjazták ezt a sportot, az óriás szavaival élve, nőietlennek tartották, én mégis elmondhatom, konyítok valamit hozzá. Holott se apám, se anyám nem tett szert kellő tapasztalatra a kviddics terén. Anyu valami Lyráról mesélt, akinél jobb terelőt nem ismert, meg mesélte, hogy ő is volt terelő valamilyen dilis meccsen. Apu meg rendszeresen elvisz minket a világkupára, én meg egyszerűen szerelmes vagyok.
Gondolom, a rellonosok se fognak nagyon meglincselni, ha kölcsönlopok pár dolgot, mert azok mégis csak jobbak, mint az itteni szertárból vihetőek. Egyedül a seprűm a sajátom, azt meg persze Várffyéktól szereztük be, meg is fizetve érte az árát, de egy cseppet sem bánom, mert egyszerűen olyan, mintha nekem készítették volna.
Kinyitva a ládát, ki is engedem a gurkót, majd egy bűbájt szórok rá, hogy csak félpályáig tudjon repülni, mert annyi nekem bőven elég. Az ütővel nem igazán vagyok megelégedve, elsőre nem is nagyon esik kézre, mégis megkezdem a gyakorlást, mert igen, be akarok kerülni a bajnok csapatba, mert az megtiszteltetés, és gyanítom, nem is vesznek be akárkit. Fent száguldozva, épp időben veszem észre, hogy a gurkó a pálya széle felé repül, ahol valakit vélek felfedezni, így minél gyorsabbra kapcsolva, próbálom elérni, hogy ne is találja telibe az illetőt. Amint kellően földközelbe kerülök, el is kapom a zuhanó gurkót, bár a lendületnek köszönhetően, esek is egyet, de hát ez még belefér.
- Elnézést, nem gondoltam, hogy még ilyenkor is sétál itt kint valaki - húzom el a szám, hisz sötét van aránylag, meg túl meleg sincs, az emberek már ilyenkor visszamenekülnek a kastélyba.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Charlotte Elisabeth Felagund

Fogalmam sincs, hogy mi vitt a kviddicspályára. Mentem, amerre a lábam vitt, és egyszer csak ide jutottam. Ugyan már viszonylag késő volt, mégis meglepett, hogy csak egy ember gyakorol, hiszen közeledtek a válogatók, ilyenkor pedig ki kell használni minden időt a gyakorlásra. Legalábbis azoknak, akik komolyan gondolják. Az én időmben még nagyobb volt a verseny, úgy látszik, most már bárki csapattag lehet, nem érzik szükségét a gyakorlásnak. Vagy talán veszített a kviddics a népszerűségéből? Szomorú, ha ez a helyzet.
Nem sokáig nézhettem zavartalanul az egyetlen pályán lévő játékost, hiszen a gurkó becélzott. Már éppen készültem, hogy egy laza varázslattal hárítsam a támadást, de megelőztek: a gyakorló lány gyorsan kapcsolt, és még időben rávetette magát a gurkóra.
- Úgy látom, hogy nem félsz a gurkótól. - az igazán nagy játékosok erre mind képes voltak, hiszen lehetett olyan szituáció, hogy valaki azzal vihette előre a csapatát, ha bekapott egy találatot. Persze itt az iskolában a taktikai éretlenség megnyilvánulásaként rengeteg olyan meccset láttam már, ahol semmi más nem volt a cél, csak az, hogy mindenáron elkerüljék a találatot, és kaotikus gurkócsapkodás alakult ki.      
Ekkora már felismertem, hogy az egyik diákom - méghozzá a vén trottyos Felának az unokája - hatástalanította a vaslabdát.
- Jól gondolom, hogy szeretnél bekerülni a csapatba? - erre minden esélye megvolt, ha még ilyenkor is képes gyakorolni. Ezt persze neki még nem mondtam, hiszen ahhoz még túl keveset láttam, hogy rászolgáljon a dicséretre. A hozzáállása mindenesetre példásnak tűnt, ez pedig már egy olyan alap volt, amire lehetett építkezni. Csapatkapitányként anno nagyon odafigyeltem arra a potenciális játékosoknál, hogy megfelelő legyen a hozzáállásuk, legyen bennük kellő elszántság, kitartás. Enélkül esélyük sem volt bekerülni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Nem mondanám, hogy a világ legkellemesebb érzése a földbe csapódni, de ez is olyasmi, amit el kell viselni, mert egy meccsen örülhetek, ha ennyivel megúszom. Amúgy se vagyok egy nyafogós lány, a körmeim se féltem, ha így lenne, akkor inkább varrókörre járnék, vagy valami divat cuccra. Ezek viszont egyáltalán nem érdekelnek, a divatot meg amúgy se követem. Megvan a magam stílusa, és nem fogok másokat majmolni, csak hogy valakinek tűnjek.
- Nem bizony - vigyorodok el magabiztosan, mert ezt határozottan állíthatom. Nem, nem vagyok rendíthetetlen, meg van a saját magam kis félelem listája, de a gurkók nem tartoznak bele.
- Persze, már mikor jöttem, tudtam, hogy az első dolgaim közé fog tartozni, csak... nem igazán volt időm ráedzeni. A Beauxbatonsban nem volt kviddics csapat - húzom el a szám, mert konkrétan azt sem értem, hogy azok a dísz.... trimágus tusára minek neveztek be, a második körnél tovább még sose jutott senki.
- És professzornak nem hiányzik? Nem szeretné ráncba szedni ezt az egész kviddics dolgot itt? Ahogy látom, egész hanyatlóban van. Apu mesélte, hogy mikor idejárt, még az edzéseket is rengetegen nézték, és nem volt olyan, hogy kongott volna a pálya. Ez azért elkeserítő kicsit - vágok egy grimaszt, közben azért visszahelyezem a labdát a ládába.
- Vagy nem tetszik felszállni Ön is? - pillantok rá még félbehagyva a mozzanatot.
- Bár lehet, Önnek ez állna inkább kézre - dobom hirtelen oda a kvaffot, csak hogy megbizonyosodjak róla, a reflexei még a régiek-e.