27. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Apáthy Marcell
INAKTÍV


Sárgászöld vidrabocs | Újságírók gyöngye
offline
RPG hsz: 72
Összes hsz: 290
Írta: 2018. október 26. 15:55 | Link

Salli R. Revie

Ilyenkor már jóval hűvösebb idő van, elkel a kabát reggel is és négy után is. Jelenleg öt felé jár az idő, szóval nem is gondolkozom, amikor a hosszú, fekete szövetért nyúlok. A nyakamba a zöld sálamat is felkötöm, mert Magnus azt mondta, hogy amikor kimegyek a diák elé, legyek feltűnő, mielőtt még elveszik. Nem mintha a bogolyfalvi állomás egy olyan nagy hely lenne, hogy az ember csak úgy eltévedjen. Szóval zöld sár, meg a kabátomra kitűzött prefektusi jelvény, aztán kész. Ebből szerintem rá fog jönni mindenki. Először még a borotválkozást is fontolgattam, de aztán rájöttem, hogy eléggé hideg van ahhoz, hogy megtörténjen ez. Majd tavasszal, addig meg csak igazgatok rajta.
Ahogy sétálok lefelé, a kezeimet fázósan a zsebeimbe dugom, még a végén elő kell keresnem a kesztyűimet is... nem tudom, hogy ez a nagy fázás honnan jött, talán az időjárás hirtelen jött változása miatt. A vonat, ha nem késik, fél hat után olyan nyolc perccel fut be, majd két perc várakozás után indul tovább, vagyis kényelmesen át tudok sétálni a falun, és még várakozok is. Viszont, ha már itt tartunk, akkor a várakozást megspórolom, és helyette betérek a cukrászdába, ahol elvitelre két forrócsokit kérek, egy tejcsokisat és egy étcsokisat. Ha már késve jön az új diák, akkor nyilván nyomós oka van, és én szeretném, ha nem úgy indítaná az évet, hogy csupa bosszúság éri. Navinés voltam, és maradok is mindig, szóval szerintem ez a lépésem senkit sem lep meg, maximum azt, aki éppen most érkezik.
Az állomásra érve a pohártartóból kiveszem a két poharat, addig is melegítik a kezemet, és pár másik emberrel együtt várom, hogy begördüljön a vonat. Nem értem azokat, akik sok perccel korábban érkeznek egy állomásra, nekem a kis kitérővel együtt is maradt még kettő teljes percem harmincnyolcig, szóval ha utazni akarnék, a jegyemet is kényelmesen megvehetném.
Hozzászólásai ebben a témában

Salli R. Revie
Diák Rellon (H), Törlésre vár, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 9
Összes hsz: 72
Írta: 2018. október 26. 22:16 | Link

Apáthy Marcell

Az volt az eredeti terv, hogy már a tanév elején megérkezik az iskolába, akkor, amikor a többi diák, de persze az élet közbeszólt. Pontosabban azt a fránya költöztetőcég, akik képesek voltak elhagyni valahol egy egész teherautónyi holmit, amit ráadásul a saját emberük szállított Magyarországra. Igaz, mentségükre legyen mondva, nem a kocsi érkezett üresen, hanem magát az autót is elhagyták, sofőröstől.
Van ilyen, mondaná az ember lánya, de valahogy mégis mintha Murphy maga kezeskedett volna afelől, hogy semmi se menjen simán, hiszen mindennek tetejébe Salli hiába jutott el szerencsésen az édesapjával az új lakásukhoz, a közjegyzőnél kiderült, hogy még nem készült el minden papír, és nem vehetik át a kulcsokat.
Szerencsére, végül jóra fordult a történet. Csak nem a sofőr számára, akiről kiderült, hogy két napig részegen fetrengett egy árokban az ukrán határon, úgyhogy  a vodka áldásos hatásának hála rövid úton elintézte magának, hogy ne csak az alkohol édes mámorától lebegjen, hanem lazán repüljön a munkaügyi központok világa felé. Salli és az édesapja viszont egy motelben eltöltött hét után elfoglalhatta új otthonát, és még a holmijukat is kézhez kapták.
Ez volt hát az oka annak, hogy most a naplementétől egyre sötétedő vidéken utazott egyes egyedül a kupéban, ahelyett, hogy megízlelhette volna a bagolykői asztalokon felhalmozott ünnepi fogásokat az évnyitón.
Hazudott volna, ha azt állítja, hogy mindezt nagyon bánja. Salli így is biztos volt benne, hogy egy ideig rá fog irányulni a figyelem, ha már egyszer felsőbb évesként érkezik az iskolába, de abban bízott, hogy év közben már nem lesz annyira feltűnő, hogy sokaknak kelljen elmagyaráznia a részleteket. Persze, benne volt a pakliban, hogy téved.
Efféle gondolatok jártak a fejében, miközben lefelé lépdelt a kocsi lépcsőjén, majd maga után emelte a bőröndjét. Nem volt nála túl sok holmi, mert még mindig nem tudtak otthon mindent kipakolni, szóval a többi szükséges felszerelést, ami kellhet a kollégiumban, majd hamarosan utána küldik otthonról.
Fekete tincsei finoman hullámoztak arca mellett, ahogy szétnézett a félhomályban. Tekintete csakhamar megállapodott egy alakon, aki zöld sálat és jelvényt viselt, így a beígért prefektus látszatát keltette.
Gyorsan összébb húzta magán félhosszú kabátját, majd a srác felé sietett.
- Hello. Salli vagyok. Jól gondolom, hogy te vagy az idegenvezetőm? - nyújtott kezet a másiknak, várakozó álláspontra helyezkedve.
Hozzászólásai ebben a témában

Apáthy Marcell
INAKTÍV


Sárgászöld vidrabocs | Újságírók gyöngye
offline
RPG hsz: 72
Összes hsz: 290
Írta: 2018. október 27. 22:23 | Link

Salli Revie

Percre pontosan. Szeretem, ha valami pontosan akkor történik, amikor az be van ígérve. Pedig régen, a régi énem szerette a meglepetéseket. Mondjuk neki minden mindegy volt. Az új énem már inkább kerüli a meglepetéseket, és ha mégis rákényszerülök, igyekszem hasznosan meglepni a másikat. Szóval valahogy így alakultam át én. Várom, hogy a vonat lefékezzen, és az első emberek elkezdjenek leszállni róla. Ezzel sokan jönnek, azok, akik nem szeretnek hopponálni, így tudom, hogy nem ő lesz az első, aki leszáll. Magnus elfelejtette elmondani, hogy hogyan is néz ki, vagy mennyi idős. Elmondta a nevét, meg azt, hogy nőnemű. Rengeteget segített. Azonban, ahogy ott állok, valaki határozottan felém indul. Van bőröndje is, szóval úgy hiszem, ő több infót kapott, mint én. Na mindegy is, legalább lesz miről beszélgetnünk az úton.
- Apáthy Marcell, örvendek.
Mielőtt bemutatkozom, a forrócsokikat a bal kezembe pakolom át, mert hát a kézfogást nem csinálhatom könyökkel.
- Igen, én. Hoztam forró csokit, remélem szereted. A piros étcsokis, a kék tej, nem kértem bele ízesítést, mert nem tudtam, hogy szereted-e.
Felé nyújtom a két poharat, válasszon nyugodtan. Amúgy mind a kettőn téli minta van már, amin csodálkoztam, de azt mondták, csak ki akarják vinni a tavalyi maradék poharakat, mert idén új dizájn jön.
- Cserébe elveszem a bőröndödet, és indulhatunk is. Arra gondoltam, hogy kicsit bemutatom a falut, mert elég sokat lógunk itt lent, itt vannak jó helyek, amikbe érdemes betérni. Aztán a legnyugisabb úton megyünk fel, ott előbb levisszük a cuccaidat, megmutatom a szobádat. Utána, ha van kedved, akkor bejárhatjuk az emeleteket, adok térképed és megmutatok mindent, van engedélyünk kettőig, ha fáradt vagy, és inkább pihennél, akkor csak térképet adok, és reggel járjuk be a kastélyt.
Oké, az opciók megvannak, szegény lány, rögtön egy ilyen halommal indítom, de remélem, nem kap frászt, és ugrik fel az első visszamenő vonatra.
- Óóó, és mivel most van vacsoraidő, a konyhán raknak el vacsorát nekünk, szóval az is lesz.
Hozzászólásai ebben a témában

Salli R. Revie
Diák Rellon (H), Törlésre vár, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 9
Összes hsz: 72
Írta: 2018. október 28. 00:50 | Link

Apáthy Marcell

Salli figyelő szemei felmérték a másik arcát, miközben kezet fogtak, majd megeresztett felé egy mosolyt.
- Én is örülök. - Nem hazudott, mert tényleg jó volt a tudat, hogy egy olyan embert küldtek elé, akinek egészen kellemes a kisugárzása, és az alapvető illemmel mindenképp tisztában van. Voltak olyan évfolyamtársai a Durmstrangban, akik esélyesen előbb a tenyerükbe köptek volna, mielőtt kezet fognak vele, bár tény, az előtte álló teljes megjelenése azt sugallta, hogy bőven felette áll az efféle durvaságoknak.
- Nahát - pislogott a lány egy kicsit meglepetten, mikor a másik elé tartotta a csokoládékat. - Persze, szeretem, nagyon köszönöm! - vette el az étcsokoládés poharat, és egy pillanatra megállapodott a tekintete a téli mintán. Ő egyelőre úgy érezte, hogy itt elég meleg van ahhoz képest, amit az év ezen időszakához tudott társítani fejben a megszokás alapján, így kicsit nehezére esett, hogy közelinek érezze a telet, de ettől még az mit sem változott, hogy élvezettel kortyolt bele az édességbe.
- Ha ragaszkodsz hozzá, köszönöm - adta át a bőröndöt is. Alapvetően nem volt az a fajta lány, aki elvárta volna, hogy más hurcolja a holmiját, de saját maga ellensége lett volna, ha a jó szívvel felajánlott segítséget elutasítja.
Bólintott aztán egyet, miután végighallgatta a tervezett programot, miközben igyekezett minél többet megjegyezni belőle. Szerette, ha tudta, hogy mire számíthat, így hálás volt érte, hogy nem csak elindultak valamerre, hanem némi tájékoztatással is szolgált a másik.
- Nekem megfelel. Aludtam a vonaton, úgyhogy szerintem elég sokáig bírni fogom a sétát - mosolygott ismét a fiúra, majd felmérte még gyorsan maga körül a terepet, mielőtt elindultak volna a falu felé. Elvégre, az állomás helyismerete még biztosan hasznos lesz számára, hiszen itt biztosan sokszor meg fog még fordulni.
Mikor kiértek az utcára előhúzott a zsebéből egy kis színes füzetet, ami egy tájékoztató anyag volt Bogolyfalváról.
- Kaptam egy ilyet édesapámtól, mikor kiderült, hogy iskolát váltok - mutatta a fiúnak az irkafűzött papírokat. - A piactér és a könyvesbolt nagyon csábítónak tűnt - adott némi támpontot a másiknak, hogy mik is érdeklik őt, miközben a térképhez lapozott, és maga elé fordította a lapot, hogy végigkövethesse, merre is haladnak.
- Van olyan hely, amit jobb elkerülni? - érdeklődött még. Praktikusnak találta az ilyen tudást, hiszen vakmerőnek végképp nem nevezte volna magát. Voltak persze lobbanékony pillanatai, de alapvetően jobban szerette, ha mérlegelhette a helyzeteket, márpedig a frissen érkezett tanulóknak jobb, ha nem húzzák ki azonnal a gyufát valakinél véletlenségből, mert rossz helyre tévednek. Aztán persze majd később jöhet az egyéni határfeszegetés.
Utoljára módosította:Salli R. Revie, 2018. október 28. 00:51
Hozzászólásai ebben a témában

Apáthy Marcell
INAKTÍV


Sárgászöld vidrabocs | Újságírók gyöngye
offline
RPG hsz: 72
Összes hsz: 290
Írta: 2018. október 28. 08:52 | Link

Salli Revie

- Ennek örülök.
Akkor annyira nem lőttem mellé, pedig be kell vallanom, azért aggódtam egy kicsit. Manapság mindenki annyi féle fajta diétának meg különleges étkezési szokásnak veti alá magát, hogy csak na.
- Tavalyi minta, idén valami új dizájn jön. Persze, csak a törzsvendégeknek adnak ilyet.
A tavalyi enyhe idő megtette a hatását, az emberek nem kívánták annyira a forró csokit, meg a teát, decemberben még mi is limonádézgattunk például. Viszont a csoki átadva, a bőrönd meg átvéve.
- Nanáhogy, szerintem ez evidens, meg hát, idáig te cipelted, ezen a kis távon már elfér nálam.
Oké, a humor nem az erősségem, tudom, de azért nagyon igyekszem, hogy hátha ki tudok hozni valamit belőle. Nem akarom szegény lányt a nulladik percben elijeszteni attól, ami itt vár rá, bár a Durmstranghoz képest ez egy tavaszi virágzás lesz. Legalábbis úgy sejtem. Nem jártam még ott, de hallottam róla történeteket. Átveszem a bőröndöt, és kifelé mutatva elindulunk az utca felé.
- Azta, az édesapád eléggé felkészült a témával kapcsolatban, ilyet még az elsősök se kapnak.
Mondom elismerően, és hirtelen az ugrik be, hogy sokban megkönnyítené a diákok életét, ha ők is kapnának egy ilyen tájékoztatót.
- Leginkább csak éjfél fele van gáz, az árnyas sétányon, ott is a hátrább lévő részén, ahol már nincsenek árusok. Van pár keménykedő srác, meg lefut ott pár tisztességtelen üzlet, de amúgy a többi rész biztonságos. Ha ebből a kis összekötő utcából kiérünk, akkor a Boglyas téren leszünk, az az egész hely központja, ott van a hivatal és az előkészítő is. A könyvesbolt és a piactér nekem is nagy kedvencem, a piacra főleg a hétvégén érdemes lejönni, már egészen kora reggeltől tele vannak az asztalok, szól a zene, jó a hangulat. A könyvesboltból pedig nem tudsz új kijönni, hogy ne vennél valamit.
Próbálok összeszedni mindent, ami a hellyel kapcsolatban fontos lehet, és érdemes megemlíteni.
- Felfelé az ott a fő utca, rengeteg bolt, kajálda van ott, illetve a helyi színház, amiben nagyon nézhető darabok vannak, a bérlet se vészed, de a sulinak is vannak váltott helyei, ha csak kipróbálnád, de elsőre ne adnál érte pénzt. Lefelé pedig három lakóutca van. A végükön, a falu végén elég jó helyek vannak, egy kis tavunk is van, valamint ott van a könyvesbolt és egy lovarda is. Plusz, ha még nincs saját háziállatod, de szeretnél, akkor van egy menhely is, ahol alig várják, hogy elvigye valaki az apróságokat. Az iskola saját újságja, az Edictum minden hónapban bemutat belőlük párat.
Hozzászólásai ebben a témában

Salli R. Revie
Diák Rellon (H), Törlésre vár, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 9
Összes hsz: 72
Írta: 2018. október 29. 23:42 | Link

Apáthy Marcell

- Csokoládé-fan lennél? - pillantott fel a másikra kicsit kérdőn, kicsit csodálkozva. Nehezen tudta elképzelni a srácot, amint naponta meglátogatja a csokizót, inkább tűnt ránézésre kávés típusnak. Olyan komoly, megfontolt irodai vezetőnek például, mint akiket az őrsön látott, mikor nagy ritkán meglátogatta az apját valamiért a munkahelyén. Azonban ez a gondolatmenet annyira felszínes  volt, hogy inkább gyorsan el is vetette, hiszen nem volt kenyere az ilyesmi. Jobb és hasznosabb volt megismerni, kiismerni másokat.
- Csak tudja, hogy jobban eligazodom egy térképen, mintha elmagyarázzák, hogy mit merre találok - vont vállat a lány egy mosollyal. Az apja mindig mindenre fel volt készülve, vagy legalábbis szeretett alapos lenni és körültekintő. Néha a körülmények így is közbeszóltak, de igazán lehetett volna rosszabb is.
Ezután Marcell magyarázata következett, amit Salli figyelmesen végighallgatott, néha bólintva egyet, hogy jelezze, érti a lényeget. A könyvesbolt említésénél viszont ráncba szaladt a homloka.
- Mármint varázslat miatt nem tudsz kijönni vásárlás nélkül, vagy ennyire jó a kínálatuk..? - kérdezett vissza a miheztartás végett, mert nem volt benne biztos, hogy ha feltétlen csak új könyvekkel tud kilépni az üzletből, akkor ezt az ő, vagy bármely véletlenszerű diák pénztárcájához szabták.
A kis kitérő után viszont visszatért a beszélgetés medréhez.
- Örülök neki, hogy van piac is, jobb szeretem, ha friss hozzávalókkal főzhetek bájitaltanon. A régi iskolámban eléggé hanyag volt ilyen szempontból a tanár, ami időnként könnyen katasztrófába torkollhatott volna, szóval egy idő után inkább a saját alapanyagaimat vittem magammal - mesélte. Talán nem olyasmi volt az infó, amit a másik feltétlen igényelt volna, de Salli maga is furcsának tartotta volna jó magyarázat nélkül, hogy egy tizenéves boszorka a piacolásban leli örömét a hétvégi reggeleken. A menhely említésére szintén felcsillant a szeme, de ehhez egyelőre nem fűzött kommentárt. Sosem lehetett saját állata, mert folyton költöztek, és sosem tudták, hogy hol lesz a következő megálló, de egy ideje már foglalkoztatta, hogy esetleg sétáltathatna menhelyi kutyákat, vagy valami hasonló. Hiányzott neki, hogy négylábú legyen körülötte, mint annak idején a nagymamájánál.
- Pihenésre, ücsörgésre a tóparton kívül is akad még lehetőség? - kérdezte aztán kíváncsian Salli. A régi iskolája környékén kevés volt az igazán kellemesen meleg nap, legalábbis az iskolaév idején, így kevésbé volt módja kiélvezni a természet szépségeit, mint amennyire az Közép-Európában lehetséges.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér