A tanodához alacsony kerítés tartozik csak, senki sem gondolná, hogy rossz szándékkal közelítené meg bárki is. A kerítés inkább csak azt szolgálja, hogy a kisebbek ne kószáljanak el. Elől nem sok hely van, ezt tavasszal önkéntesek és tanulók virágokkal ültetik be. Hátul azonban nagy kert van, gyümölcsfákkal, és rengeteg fajátékkal. Van hinta, mászóka, csúszda, homokozó, annyi, hogy mindenki kényelmesen tud játszani. Tudnak labdázni is, de van lehetőség arra is, hogy pokrócot hozzanak ki magukkal, és azon olvassanak, kártyázzanak vagy beszélgessenek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=843924#post843924][b]Bornemissza Bence - 2022.02.27. 20:48[/b][/url]

- Pfpfhhhh... - rezgett a kissrác felső és alsó ajka szinkronban, kiadva azt a nagyon vicces robogó hangot. Sarkán és lábujjhegyén hintázott előre-hátra, miközben összecsapdosta a tenyerét. Közlegény volt, azoknak pedig mindig figyelniük kellett. Még olyankor is, mikor mindenki más a faház belső felén tartózkodott. Árgus szemekkel leste, hogy esetleg valaki oda akar-e lopózni hozzájuk.
Az elhalkuló tömegre azonnal felfigyelt, most a vezér volt porondon. Feje még mindig előre állt, ám füle már a bent elhangzó szavakra figyelt. Úgy képzelte, ilyenkor a hallószerve hátrafordul, mint a paciknak. Vagy legalább mint a mesékben, kétszer akkorára nő.
- Akkor nem tudunk bemenni a faházba? - fordult meg, és nézett be az ajtón azonnal Bence. Álla szinte a padlót csapdosta. Másik kezével oda is nyúlt, hogy a helyére tegye, és inkább úgy pillogjon a főnökre. Aztán rájött, hogy mit tett, szóval visszafordult az őrhelyére, és kihúzva magát újra felmérte a játszó gyerekeket. Vajon melyik akarja betámadni őket? Lehet ők besúgók, és elmondták a gnómoknak hol a titkos helyük. Vagy nem is, ők a gnómok. Nem, az lehetetlen. Azok csúnyák. És piszkosak. Mondjuk itt is vannak páran, akikre ráférne egy jó fürdő...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=843926#post843926][b]Karamakov Léna - 2022.02.27. 21:52[/b][/url]

Az a nagy harci helyzet, elsumákoltam az óra végét, de éppen ezért most elhesszelek a hátamon a vaskos fa egyik alacsonyabbik ágán, amit a levelek még nem igen takarnak. Szóval mit lát a sok baka? Hogy egy nagy zöld foltból kilóg egy jobb láb, ami himbálózik a semmiben. Na ha innen leesnék, pontosan ennek a lábamnak a térdét kellene borogatnom. Azzal pedig nehezebb szedni a lábamat. De egyelőre stabilan hallgatom a Vezértől érkező információkat. Hangosan szusszanok, azzal a kapucnim is előrébb esik a morcos arcomat félig takarva, míg karjaimat durcásan fonom össze mellkasom előtt. Nem hiszem el, hogy Nagy láb jelentett a Vezérnek! Ez elfogadhatatlan. De majd később még lehet irigy a mirigyem. Mégis micsoda kozmikus ötletei vannak ezeknek a gnómoknak! Suta melákok. Rossz csapattal húznak ujjat! Agytekervényeim javaslatot kezdenek keresni a parancsra, amikor a közlegényre ejtem a tekintetem. No nézd már! Megmukkant.
Nagy csönd lett erre.
- Kint ülnénk tán, Csali? - eztán aprót ciccentek. Horog, aki eddig a hasamon pihent - a töpörödött sötétzöld üvegbékám és egyben egyetlen légiósom - vetődik, majd landol a közlegény vállán. Azzal az én cipőm a talajon, hogy lábaim nagy részét azonnal el is takarja a pulóverem. Nem felejtek el tisztelegni.
- Éppenséggel az egyik osztagomat felajánlom a faház őrzésére, ha újra megesne az eset - három ujjammal nyomom le ajkam alsó részét, ahogy elgondolkodom. Mit javasoljak még, ugyan? - Vaaaaaaagy, tudom már! Ijesztő rajzot csinálunk, mintha Keserű bácsi őrizné az ajtót! Ráírjuk, hogy: tűnés, prüntyőkék! - nevetek fel, mert természetesen ez csak idő nyerő vicc. Akkor is, ha az ügy komolysága, komolyságos. - Szerintem a visszacsapást ki tudjuk fundálni, amíg újra elkezdjük a sártalanító procedúrát - pillantok körbe kérdőn, a kapucnit fentebb tolva.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=843929#post843929][b]Souza-Fábián Vivien - 2022.02.27. 22:41[/b][/url]

Ajaj. Idegesen fújom odébb az egyik kiszabadult tincsemet, ami az orrom elé keveredett. Anya ma két copfba fogta a barna üstököt, amitől előbb fogok kinézni egy indián lánynak, mintsem amazonnak, de hiába mondtam neki. Az viszont, hogy kibontsam, már nem jutott el az eszemig. Sokkal nagyobb problémáink vannak!
- Ne már! - fakadok ki nagy hanggal és hévvel, homlokom ráncolódik, ahogy szemöldökeimet a legmérgesebb formába igyekszem vonni. Elegem van a gnómokból és a sárból! Hallgatom közben Vezér szavait, a többieket, ezt az abszurd helyzetet, tekintetem közben pedig a ház felé fordul. Azzal, hogy nézem, semmi sem lesz jobb, így hát fordulok is vissza a többiek felé.
- Ez már nagyon komoly helyzet. Meg kell küzdenünk velük, hogy tudják, ide többé nem jöhetnek! - húzom ki magam, a lábujjhegyemen állva pipiskedek inkább, ezzel is nagyobbnak tűnve. Mintha azt remélném, majd jól látnak a gnómok is és megijednek. - A rajz jó, van új készletem - utalok arra a sokszínű mágikus filctollra, amit még nem hoztam be ide, de nem csak szuper sok színű, hanem csillog, villog meg mozog is, ha úgy akarjuk. A legjobb lesz egy igazán ijesztő rajzhoz, amit kiteszünk és... és... ijesztő lesz. Remélhetőleg. Bólogatok, mintha kérdés lett volna, de inkább magamban válaszolok meg kérdést, mint a nagyok. A tanároknál láttam, a táblánál állva, mikor felírják a feladatot.
- De nagyon jól kell őrizni, mert mi van, ha akkor támadnak megint, amikor órán kell lenni vagy otthon házi feladatozni? A legjobb lenne, ha itt tudnánk maradni mindig - de ez lehetetlen, mert sötétedéskor már nem is szabad kint lenni. - Esetleeeeg... akadályokat kell építeni! Amin nem kelhetnek át - pillantok végül Vezér felé, mennyire jó terv ez.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=843934#post843934][b]Péntek Marci - 2022.02.28. 00:21[/b][/url]

A kis szünetbe amit hagyott, aztán jöttek is jócskán a nyavalygások, jajgatások, felháborodott morgolódások. Ezt is várta Péntek, így csak bólogatott elégedetten. A kis, vékony hangú kérdés kirítt azonban a többi közül. Fejét Csali felé emelte, aki kívülről pillantott be a szűkös körben ücsörgő társaságra, mint kizárt kutya a gazdáikra. Hát így őrzi ez a mihaszna a helyet? Rászólt volna, de a fiú előbb kapcsolt, hamar újra az őrhelyére fordult, nem őket mustrálni. No, így már mindjárt más.
- A megtorlás nem marad el Lepcses, példát fogunk statuálni, de előbb a vár megerősítésére kell figyelmet fordítanunk - igyekezett mély hangon beszélni és az újonnan tanult statuál szót is hamar elsütötte. A magassága viszonylag nagy előny volt, mert nőtt ő mint a répa, de az igazi vezérek nem csak kiemelkednek társaik közül, hanem a hangjuk és karizmájuk is éppoly kirívó.
Béka ötletére elégedetten horkant. Ez a beszéd, most sem csalódott a lányban.
- Ez működhet - mutatóujját állára emelte, mert így látta a nagyoktól, s előre dőlt.
- Ijeszteni kell őket, mint a madarakat. Gnómijesztők kellenek a vár környékére! Mint a napraforgósba az erőd mögött. Rajzolni kell rá rémisztő arcokat a krétákkal - az jó lehet. Az már egy kipróbált metódus, abból kudarc nem is következhet.
- Azokat raknánk távolra, az egyéb akadályokat meg közelre, de milyen akadályokat is? - pillantott Lepcsesre. Mit számít, amiben taknyolni lehet, az mehet oda. Lepcses következő felvetésére elhúzta száját. Folyamatosan őrizni bennlakó portással lehetne, mint ezt az előkészítőt is, de csak felnőttek privilégiuma ott lenni sötétedés után ahol csak akarnak.
- Apropó sártalanító procedúra... CSALI! - emelte fel hangját kipillantva a viskóból. - Mond, mit csinálsz ma délután drága barátom?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=844017#post844017][b]Bornemissza Bence - 2022.03.02. 23:08[/b][/url]

Tudta ő hol a helye, de ha ilyen fontos témák voltak, egyszerűen nem tudott megmaradni a talpán. Hiszen ő is a társaság része volt. Becsületbeli tag, az évfolyamán mindenki ki is nézte, amiért a nagyokkal lóg. Vagy csak irigyek voltak rá. Mindegy, a lényeg, hogy neki így volt jó, mert legalább tartozott valahová. Amióta Bornemissza nagyiék eltávolodtak tőle, jobban kellett neki, mint a gnómoknak a főhadiszállásuk.
A gnómijesztő szókapcsolaton kuncogni kezdett. Olyan mulatságosan groteszk volt a szó, hogy hiába tudta, hogy nem szabadna, muszáj volt egy visszafojtott nevetést elengednie. De rögtön meg is bánta. Behúzott nyakkal fordult be újra a kis házikó ajtaján, és két ujjal megfogva a békát visszanyújtotta Lénának.
Drága. Barátom. A szavak egyszerre töltötték meg felhőtlen boldogsággal és a baljós érzéssel, hogy valami kellemetlen jön. A vezér mindig csak akkor nevezi így, ha valamit csinálnia kell. - Délután? Én... - mutatott a mellkasára, aztán lehajtotta a fejét, és szinte hangtalanul suttogta el a titkot. - Táncszakköröm lesz Tánya nénivel - árulta el. Nem ő akarta, ez egyértelmű. A nagyszülei azt mondták jót fog tenni neki, hogy ne legyen olyan gizda, és amúgy is a testmozgás jót tesz, mert sokat ücsörög. Otthon legalábbis a szobája a mentsvára.
- De ha lehet egy javaslatom, kérdezzük meg a jóst. Hátha tudja mikor lesz legközelebb támadás - nézett félőn Marcira, és onnan tovább a többiekre. Vivire épp csak egy fél pillanatra. A karakán lánytól talán még inkább félt, mint a főnöktől. Már ha ez lehetséges.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=845258#post845258][b]Ipkovich Kornél - 2022.04.06. 21:36[/b][/url]

Attól még, hogy láthatóan el van foglalva, hiszen minden fodrászolás egy igen komoly tevékenységi kör, nagyon is éber, és nagyon is figyel azokra a bizonyos részletekre. Ilyenek a szökésben lévők is, valamint az is, hogy a Lafayette miként viselkedik velük, mennyire tud átszellemülni, és amikor meghallja a brummogást, még neki magának is fel kell nevetnie, elvégre nagyon sok mindenre számított, de erre nem, Minden elismerése, még akkor is, ha a mozdulat miatt meghúzódik a haja, és felszisszen. A kislányok azonban, ahelyett, hogy rosszul éreznék magukat a fájdalom miatt, csupán finoman jelzik, hogy a szépségért szenvedni kell. Örök igazság, amivel nem lehet vitatkozni.
- Igen nehéz a dolgom, kedves alatvalók, hiszen éppen szépítkezés közben zavartak meg. - Hangját kissé unottá, kissé sejpítővé varázsolja, ahogy azt egy igazi uralkodó tenné. Mellesleg, ha a varázsvilág hirtelen megreformálná az államformáját, és visszatérne a királysághoz, valószínűleg Kornél testvérbátyja, Miksa lenne az, aki a leginkább jogot formálhatna a trónra. Őt fiú gyermekei követnék, majd Kornél. Harmadiknak, esetleg negyediknek lenni - hiszen apja is életben van -, egy ország élén egyszerre lehet áldás és átok. Még a hercegi rang is olyan, hogy szerencsésnek érzi magát, amiért nem jár több felelősséggel, különben vahj mily kevés esélyt látatna arra, hogy meg kívánja tartani azt.
Már így is, mikor kiderült, számára elfelejtettek előnyös frigyet elrendezni, erősen gondolkozott azon, hogy kényelmesebb volna inkább családon kívülállóvá lenni, hiszen ki emlékezne rá, ha ott vannak a testvérei, és ő gyakorlatilag nem örökölt semmit, sőt, ami azt illeti, már nem is fog, hiszen mind két testvérének van legalább egy fiú gyermeke. - Csikizést rendelek el. Kisasszonyok, kérem cselekedjenek. - A kislányok vidáman leugranak, hogy a fiúk felé induljanak, akik sikítva menekülnek előlük. Az egyiküket igen gyorsan leterítik, a másik viszont messzebbre jut, Kornél mégis elégedett, hiszen a hajából kihúzhat egy haját tépő csatot, és kicsit megborzolhatja azt, megmasszírozva a fájdalmas pontokat a fejbőrén, ennél nem is kell több. Nem szól, nem ellenkezik, most még sok haja van, majd pár évtized múltán, ha csomókban kopaszodik, akkor fogja újragondolni, hogy lehetséges, ez nem volt annyira jó ötlet, de akkor már sok évtizedes házasként, Cassandra végignézheti állaga romlását, és egy kis hajhiányt észre se fog venni.
- Nagyon jól bánsz velük. A kicsik mellett maradnál, vagy inkább tanítani szeretnél? - Őszinte érdeklődéssel a hangjában és a tekintetében fordul Lafayette felé. A fiú még csak önkéntes, de sosem árt tudni, hogy mi érdekli a kollégát jobban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=845367#post845367][b]Podlovics Yulia Lenke - 2022.04.08. 21:18[/b][/url]

Vannak, akik nem szeretik, mikor rossz kedvükben hozzájuk szólnak. Lenke nem ilyen ember volt. Igazi extrovertált lányka, így mikor emberek közt lehetett, az sokszor felvidította. Hajlamos ugyan erőteljesebben fordulni másokhoz, mikor dühös, és nem mindig veszi észre, ha valaki másra sikerül zúdítania dühét. De egyszer hátha beletanul majd. Fiatal még. Ezzel nyugtatgathatja magát a családja is. Most azonban nem őket boldogította, még bátyját sem, pedig ő talán valahol az előkészítő falai között lapult. Most egyedül kellett lenyugodni, és a hinta elég jó módszernek bizonyult. Élvezte, ahogy repül, ahogy a szél a fülébe süvít. Pihekönnyűnek érezte magát, elengedettnek.
Arra nem számított, hogy valaki odamegy majd hozzá. Nem ismerte fel elsőre a felé közeledő lányt, nem volt ideje megnézni őt a száguldás közben. Nem hitte, hogy hozzá igyekszik, de a szőke mégis megállt, mikor mellé ért. Lenke kénytelen volt hát lassítani, mert láthatóan beszélni akart vele a másik. Lábait maga alá húzta, s úgy várta, hogy a hinta lelassuljon. Végül, mikor már eléggé elvesztette a lendületet, lábait visszadugta a cipőjébe, melyet korábban lerúgott. A hinta láncait szorongatva pillantott fel a lányra, aki közben ráköszönt.
- Szia - arcára halvány mosoly ült közben. Nagyon ismerős volt számára a másik arca. Szemeit összehúzva gondolkodott pár pillanatig, mire beugrott neki, hol láthatta már a másikat. A gondolkodó arckifejezést egyértelmű csodálkozás, és némi gyanakvás váltotta fel. - Nagyon hasonlítasz valakire - jegyezte meg aztán.
Ahogy azonban Layla beszélni kezdett, nem vágott többet közbe. Érdekelte a mondanivalója. Sokszor nagyon magára tudta venni a kritikát, ám végül mindig belátta, hogy abból tanulni tud. Most nagyon igyekezett azonnal a második részre ugrani. A másik láthatóan tudta, miről beszél, Lenke pedig igyekezett megjegyezni minden instrukciót. Leszállt a hintáról, azzal a szándékkal, hogy megpróbálja átültetni a gyakorlatba a lány tanácsait. De vajon tényleg épp Layla Robillardtól kapta azokat a tanácsokat?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=845581#post845581][b]Bánki Barnabás - 2022.04.16. 18:17[/b][/url]

Mindenki örül a hosszú hétvégének, hiszen ilyenkor kicsit együtt lehet a család, a munka megvár, és hamarosan megérkezik a bolyhos farkú nyuszi is, ki a fészekbe ajándékokat hoz. Hétfőn pedig ne felejtsétek el meglocsolni a lányokat, asszonyokat, el ne hervadjanak.
Azonban, mielőtt belevetnénk magunkat a húsvétba, a ráhangolódásnak is teret kell hagyni, erre pedig a legtökéletesebb az előkészítő udvarán szombaton megrendezésre kerülő Húsvétolás.
Rögtön reggel nyuszi tornával indul a móka, az előkészítő tesitanára segíti, hogy kicsik és nagyok kellően átmozgatott testtel vághassanak neki a nap kalandos kihívásainak.



Az udvaron száz tojást rejtett el a rendezvényért felelős igazgató-helyettes és segédje, melyek közül nyolcvan tojás isteni csokoládés mámor, töltött vagy töltetlen, azonban húsz különleges is van. Tizenhatot, ha megeszel, különleges hatást érezhetsz, melyet időben megtudsz majd, míg négy nem engedi, hogy lenyeld, ám más különlegességet rejt.
Hogy mit? Találd meg, és megtudod! Tojáskeresésre fel!

Egész nap kézműves foglalkozással vár Bánki Zorka, akivel igazán szép húsvéti lapokat, figurákat készíthettek, a nagyobbak akár ékszerekkel is próbálkozhatnak, míg ha arcfestésre vágytok, vagy egy vagány nyuszis tetoválásra, akkor Cath Brightmore a ti emberetek, akitől ezeket kérhetitek.
A szülők számára főzőversenyt hirdetünk, melyet délben a felkért zsűri bírál majd el, hogy aztán közös ebéd kíséretében az összes edényt kiűrítsük. Sok finomsággal a gyomrunkban, a kicsiket várja a Nyuszikalamajka interaktív bábjáték, a nagyobbak pedig körbenézhetnek a kirakodóvásáron.



Késődélután a pizzéria jóvoltából különleges édes és egészséges pizzák és falatkák kóstolására lesz lehetőség, míg a rendezvényt egy hangulatos húsvéti koncerttel zárja Radler Kinga.

// Ha Húsvétoznátok egyet, akkor ehhez a poszthoz szálazzatok.
Amennyiben beszereznétek egy különleges tojást, dobjatok egy üzenetet nekem vagy csodálatos segédemnek Annie Brightmorenak, hogy kisorsolhassuk nektek, hogy mit rejt.
Reméljük, hogy ezzel a kis szösszenettel feldobjuk picit az előkészítőt.
Jó szórakozást! //

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=845593#post845593][b]Podlovics Yulia Lenke - 2022.04.17. 20:03[/b][/url]

- Mint én?! - Orrát idegesen emelte a magasba, csak mert kezeivel még mindig az ágat szorította, nehogy lezuhanjon. Arcáról azonban tisztán leolvasható a sértettség, jóllehet még mindig nem értette pontosan, mit jelent a szó. - Most sértegetni próbálsz?! - Végül csak elengedte az ágat, és keresztbe fonta karjait maga előtt. Utálta, ha sértegetik. Nem tudta, hogyan kezelje, mit feleljen rá. Büszkeségét azonban sértette, ahogy Gertie beszélt vele. Csak vissza akart valahogy vágni. - Te meg... - csak hát nem jutott eszébe semmi. - Te meg... - Végül csak ingerülten fújtatott egyet.
Nem segítette a helyzeten, hogy Gertrúd is hasonló módon viselkedett, mint Lenke. A másik dühe csak tovább táplálta Lenkéét. A lányka összeszorított szájjal, szorosan összefűzöt karokkal ült Gertrúddal szemben. Nem is gondolta át a válaszát, nem is akarta megérteni az indokot. Görcsösen ragaszkodott a saját igazához. Ő nem tette semmi rosszat, Gertie volt az, aki belekötött - oktalanul. Nem akart igazat adni a másiknak.
- Azt mondod? -húzta fel a szemöldökét a hosszú kifejtésre. Nem értette teljesen, amit a másik magyarázott, csupán az utolsó szavakra kérdezett vissza. Hihetetlennek tűnt a számára, hogy pont a fák szükségesek az élethez. Azt meg pláne nem volt hajlandó elfogadni, hogy az a kis ág, amit ő letört, számít valamit. Nem akarta elfogadni, hogy hibázott. - Az az egy kis ág akkor sem számít! - fújtatott dühösen. - Nem kell miatta letámadni! - Már nem tudott mást mondani Gertie-nek. Csak magát akarta védeni, hárítani a vádakat. Kezdett elege lenni a vitából, főleg mert már nem volt több érv a tarsolyában.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=845653#post845653][b]Bánki Zorka - 2022.04.18. 14:13[/b][/url]

Cath

Utálja a bátyját, s ennek napok óta hangot is ad. Árulónak titulálta, mert képes volt úgy megpályázni, majd elfogadni az állást, hogy egyetlen egy szót sem szólt róla. Azzal meg megtetézte, hogy az éveleji értekezleten kellett megtudnia! NEKI. A HÚGÁNAK. Mondjuk úgy, hogy hiába is gyerekes a dolog, hónapokig fogja a bosszúállót játszani. Persze néhány alkalommal megenyhül, pont úgy, mint a mai, mert mégiscsak tök jó buli nyuszizni, már tavaly is imádta a dolgot.
Pakolja kifelé a különböző eszközöket, van a kicsiknek két asztal, nagyobbaknak is, sőt Zorka jó fej nőci lévén még a felnőtteknek is hozott kézimunkát - haha-.
Terepét természetesen az udvar legtökéletesebb pontján állítja fel, ahol pont jókor van árnyék, ugyanakkor, ha a napsugaraira vágyik az ember, az is éri az asztalokat. Maga mellé pedig hatalmas nagy táblát telepít, amely hírdeti, hogy a hely Catherine Brightmore kisasszonyra vár, aki remélhetőleg még azelőtt képes lesz megérkezni, hogy a nap nyugovóra térne. Hihetetlen számára, hogy ez a nő még most is képes elkésni, pedig ő hozza az ÉLETMENTŐ KÁVÉT.
- Tiktaktiktak - rázza a fejét, miközben körbe-körbe néz, hogy kedvenc Paynejét végre megtalálja.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=845654#post845654][b]Catherine Hope Brightmore - 2022.04.18. 14:37[/b][/url]

Megemelem a szemöldökömet, miközben felé haladok, és arra törekszem, hogy az életmentő kávét ne löttyintsem ki, ez egy nagyon fontos feladat, meghatározza a napot, úgyám.
- Szerintem az Espresso-t mi tartjuk fenn.
Egy hatalmas, tripla csodát adok át neki, mielőtt a sajátomba kortyolnék. Látszik, hogy némiképp fáradtra sikerült csak pihennem magam, de hát ilyen az, ha az ember áldozatokat hoz a családjáért.
- Nem könnyű egy férfit egész éjjel lefoglalni úgy, hogy ne jöjjön rá, hogy azért teszed, mert a húga a bátyáddal sütöget, amire instant agyvérzést kap. Terveim között szerepel idővel egy saját gyermek, aki remélhetőleg Brightmore, szóval Denis egyes funkcióinak működnie kell még egy ideig.
Komolyan, a mi családjaink olyanok, mintha a Trónok Harcában lennénk. Mindenki mindenkivel, és közben mégse senki senkivel, de talán esetleg valaki lehetne valakivel. Egy nap megírom a könyvemet erről, és nem ezzel fogok sok pénzt kaszálni, hanem a kiegészítő kötetekkel, a ki kicsodákkal.
- Este csináltam sablonokat, megnézed, hogy mindegyik gyerekekre illeszthető-e?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=845655#post845655][b]Bánki Zorka - 2022.04.18. 14:44[/b][/url]

Cath

- Drágaszááááááág - nem, nem a nőnek szól eme örömóda, hanem a kávénak, mely illata már alapjáraton ad egy energia löketet Zorkának. Valószínűleg, ha ő valaha bekerül az ispotályba avagy majd kórházba, neki az infuzióba kávé kell, nem valami életmentő szar..
- Fújj, nem érdekelnek ezek a részletek - neveti el magát, mintha tényleg csak tabu lenne közöttük bármi ilyesmi. Azért elég nehéz néha kettejük közvetlen környezetében megmaradni, ha rákezdenek arra, hogy melyikük mit hogyan miért és kivel. Mondjuk a kivel az általában állandó, szerencsére.
- El sem hiszem, hogy bepalizott erre mindkettőnket... - utal a bátyjára, majd kortyol egy nagyobbat az italból.
- Meg azt se, hogy mi a szentséges szarnak védi bárki is a seggét a férjedtől. De komolyan. Annyira megérdemelné, hogy elpi...akarom mondani megsimogassák - vált a szóhasználatra elvégre egy gyermekeknek szánt rendezvényen vannak és nem ő akar lenni az a felnőtt, akitől a szebbnél szebb szavakat tanulják az aprónépek.
- Két nyögés között még sablonokat is csináltál?? - vonja fel a szemöldökét, miközben nézi az említett tárgyakat.
- Tulajdonképpen azt kéne most bemérnem, hogy...? Végül is, az ha jön egy elég nagyfejű, akkor tuti ráfér - mutat a jobb szélsőre, majd elneveti magát. Ó gyerekek, imádja őket, főleg, hogy nem a sajátjai.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=845658#post845658][b]Catherine Hope Brightmore - 2022.04.18. 15:03[/b][/url]

- Pedig, tegnap este felülmúltam önmagam.
Még egy büszke vigyort is megengedek, mert valóban az ilyenek közöttünk nem tabutémák, hát csak meg kell nézni, hogy milyen bonyolult az egész minket körülvevő környezet. Hozzám ebből egyértelműen Zorka áll a legközelebb. A nővérem kattant, a gyerekét is itt hagyta, a Ariana a panzióval van elfoglalva, Helena szent, Edit meg nem is tudom, hogy mikor ment férjhez, elképesztő, hogy már nagykorú, a többiek viszont még picik. Szóval egészen Zorkáig nem találtam a helyem, és ha a bátyám egy idióta, és nem cselekszik, hogy nőül vegye, akkor bizisten, hogy elválok, és elveszem én.
- Hát... én is sok jobb programot tudtam volna mára, de olyan kedves volt. Öregszem, mert néha erős vágyat érzek rá, hogy olyan nagymamásan megcsipkedjem az arcát. Ami meg a segge védését illeti, Denis túlzottan kemény vele, Annie kéri, hogy ne szóljon bele az életébe, Barni meg nem hiszem, hogy feszkót akarna, de ráparázik, amit Denis élvez, és ... miért nincsenek nekünk normális rokonaink?
Nagyon nem értem ezeket a bonyolult rendszereket, amikkel működünk. A kérdésre felnevetek, és már szólni is szeretnék, amikor reflektál, én meg egy "buh" kíséretében nézek rá.
- Hát ez az, ettől féltem. És ez már egy szűkített verzió. Kellene egy kerek fejű gyerek, de egy se rémlik most. Mindegyik olyan normális alkatú. Nem etetik ezeket a kölyköket rendesen? Szóval akkor azt ne ajánljam fel. Na és ez? Nem túl díszes?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=845698#post845698][b]Péntek Marci - 2022.04.18. 22:31[/b][/url]

Óriási ásítást nyom el, rajta aztán nem igazán segített a torna, még mindig nagyon fáradt. Tegnap sokáig fenn maradt a bátyjával, ma pedig igazán korán kelt, hogy a családjával ki tudjanak látogatni a rendezvényre.
A szülei most valamerre a főzőverseny környékén matathatnak, neki viszont sokkal fontosabb dolga van holmi főzőcskézésnél.
- Gnómokkal harcolunk nap mint nap, a tojásvadászat nekünk kutyafüle! - jelenti ki határozottan, a köréje gyűlteknek - mindenkinek szerzünk különleges tojást, ígérem - teszi még hozzá eltökélten. Addig fog keresni amíg mindenkinek lesz. Még Csalinak is. Mert végül is húsvét van.
- A csokitojást mindenki megtarthatja, különlegesből csak egyet, amíg nem lesz mindenkinek, utána annyit vehetsz magadhoz amennyi jólesik, na gyerünk szétszóródni! - azzal integet nagyon komoly fejjel. Eztán a kapucnis pulcsiba burkolózott Péntek kis, rózsaszín művirágokkal díszített kosárkájával elindul, hogy levadássza a tojásokat. Marha komolyan véve az egészet. Itt nem babra megy a játék kérem szépen, hát ígéretet tett most be kell tartania, szóval az egész területet felszántja ő ha kell.
Hajolgat meg bekukucskál a bokrok alá, aztán olyan három perc múlva kiegyenesedik.
- Talált már valaki tojást vagy valamit? - néz körbe csípőre tett kézzel, néhány szál rózsaszín műszalma így kihullik a kis kosárkájából.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=845797#post845797][b]Podlovics Yulia Lenke - 2022.04.20. 21:50[/b][/url]

Az apja dolgozott, de az anyja el akart jönni a húsvéti rendezvényre. Valahol a többi szülővel beszélgetett, és talán bátyja is valahol erre kóválygott. Ám Lenkét nem nagyon érdekelte, amíg nem őrajta lóg a szülő. Kivételesen még a testvére sem. A lányka elvolt újdonsült kis csapatával. Szépen kihúzta magát, úgy álldogált Péntek előtt, közben társai arcát vizsgálgatva. Legtöbbjüket nem nagyon ismerte még, de majd idővel. A tojás keresés viszont izgatta, hiába tudta, hogy nem igazán kéne sok csokit ennie. Nem is tervezte, inkább remélte, hogy a többiek örülnek majd, ha sokat gyűjt. Márpedig sokat akart gyűjteni. Ha pedig Lenke akart valamit, azt többnyire meg is szerezte.
A Vezér utasításaira elszántan bólintott, hiszen megígérte, hogy igent mond neki, és nem akarta már rögtön az elején elásni magát. Főleg ha előbb-utóbb alvezér akart lenni, rendesen kellett viselkedni. A cél pedig az erőlépés volt, így a lány kész volt megtenni mindent, ami ahhoz kell. Jóban akart lenni a többiekkel, nem akarta akadályozni őket.
Felemelte hát, egyszerű kosárkáját a földről, és gyors léptekkel a bokrok felé vette az irányt, hogy nekilásson a tojáskeresésnek. Alig nyúlt be az ágak közé, keze máris megakadt egy csokitojáson. Úgy tűnik szerencséje volt. Ez azonban csak egy darab tojás volt, közel sem a cél. Nagyon akart különleges tojást is találni. Tovább kellett kutatnia hát.
- Én egyet - mutatta fel a tojást, ahogy közelebb sétált Marcihoz, hogy arrafele is kutasson egy kicsit.
Nem járt azonban sikerrel. Felegyenesedve tette csípőre a kezét, hátha kiszúrja, társai hol találják a legtöbbet. Talán ha megpróbálna felmászni a fákra. Vajon oda is rejtettek néhányat?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=845853#post845853][b]Bánki Zorka - 2022.04.21. 21:14[/b][/url]

Cath

- Hát én is felülmúltam magam. Tutira megnyertem a horkolási versenyt – tárja szét karjait nevetve, majd néhány ceruzát belepakol egy pohárkába. Nincs ezen mit sajnálni, neki igenis kell néha a szabadság és az egyedüllét és kifejezetten örül annak, hogy Jason ezt tökre megérti. Na persze nem hetekről, hónapokról van szó, csak napokról, amiken Zorka gyakorlatilag minden pillanatban siránkozik magának, hogy ugyan miért is nem egy helyen vannak. Szóval sok értelme nincs az egész, hajj de kell nekem az én idő dolognak, mégis ragaszkodik hozzá.
- Kedves… - ha kivitelezhető, akkor ő most bizony egyszerre nevet és cicceg. Jelenleg nem tud a bátyjára úgy gondolni, mint aki kedves. Pedig tudja jól, hogy Barnabásnak a szíve az aranyból van, mondjuk egy fekete lyukkal a kellős közepén, de az most mellékes. Fivére mindig mások boldogságát, főleg a gyerekekét, helyezi maga elé, s ezt nagyon becsüli benne. Mégis mostanában sok olyan húzása van, amelytől Zorka képes lenne a falnak menni, pedig ez általában fordítva szokott lenni.
- Szerintem Denisnek már régen ki kellett volna csinálnia. Mármint.. Szeretem én az öreget meg minden, de azért ja… Megérdemelné és tök jogos is lenne. Annienek meg szóba se kéne állnia vele, sőt kellett volna kérnie rá valami távoltartásit vagy mi fenét, nem ám a keze alatt gyakornokoskodni. Tuti mazochista a lány – mondjuk ő aztán nem tudja, hogy egy kapcsolat rossz vége után mi a módi, s nagyon reméli, hogy nem is fogja megtudni. De azért be kell látnia, hogy Annie bizony túlságosan megbocsájtó és bátor. Bár abban is biztos, hogy Barnabás semmit nem tesz már az ég világon, amivel megbántaná a másikat.
- Az én művészi vénámnak gyakorlatilag majdnem minden díszes, amin van csillám, toll vagy hasonló dolgok, szóval talán nem tőlem kellene kérdezni, mert nekem ezeknek a fele túlzás – neveti el magát. Igen, technika tanár, meg művész, de valahogy ő szereti, ha valami eléggé tiszta és nem túl hivalkodó.
- Te.. Karola feje egész kerek, valahol ő is itt van, róla tudnál mintát venni – mondjuk, ha valamelyikük ráveszi a lányt, hogy álljon meg fél percre, hogy a fejére mérjenek bármit, az ma megnyeri a főnyereményt az is biztos.
- Mi lenne, ha nem méreteznéd le előre, hanem amikor jön valaki, kiválasztja, akkor csinálod? – csak egy ötlet, de talán nem olyan elvetendő. Ezzel időt meg energiát lehetne spórolni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=845893#post845893][b]Catherine Hope Brightmore - 2022.04.22. 18:50[/b][/url]

Nem tudom megállni, hogy ne nevessem el magam. Szeretem Zorkát, olyan személyisége van, amilyet szerettem volna mindig is Jason mellett tudni. Vidám, bolond, és teljes mértékben nem normális. Ilyen kell mellé, olyan, akivel az én nagy maci bátyám jól érzi magát. Zorka tökéletes, és szeretem azt gondolni, hogy én is hozzájárultam ahhoz, hogy összejöjjenek. Várom a következő szinteket, a házasságot, a kisembereket, akik szőkék lesznek, és hatalmas hajkoronával rendelkeznek majd. Nevetésemet a kedvesre reflektálása csillapítja, és egy kicsit megemelem a szemöldökeimet.
- Szörnyűek vagytok. Barni tök önbizalomhiányos, én nem piszkálnám azért, mert végre tököt növesztett, és tett valamit a boldogsága érdekében. Nem mondta el, mert biztos félt a kudarctól, vagy a túl erős kritikától.
Én megértem őt, legalábbis én ezekre gondoltam, amikor kiderült, hogy helyettes lett, és ezt nem mondta el senkinek. Azt nem mondhatjuk, hogy Zorka azért nem tudta, mert folyamatosan Jason-nel lóg, mert nem, hanem egyszerűen, ha az ember ezt elbukja, akkor nem szívesen osztja meg. Még mindig könnyebb eltusolni a sikertelenséget, és örülni a sikernek.
- Szereti.
Pillantok rá teljesen nyugodtan, finoman mosolyogva. Arra a lányra amúgy is rá van írva, hogy odáig van a srácért, de történetesen még el is mondta. Ahogy azt is, hogy:
- Nem akar mást, csak, hogy minden normális legyen közöttük, hogy ne azon görcsöljön Barni, hogy mi volt a múltban, és, hogy egy kis időt együtt tudjon vele tölteni. Azt mondta, hogy nem fog semmi félreérthetőt és kellemetlent tenni. Denisnek be kell látnia, hogy a húga, nos ivarérett, felnőtt nő, akinek vannak érzései és gondolatai, és aki el tudja dönteni, hogy mi a jó neki. Nem kell megmentenie, mert nem igényli. De persze, ezt magyarázhatod, nem fogja megérteni. Persze mindegyik makacs, mondhatsz nekik bármit. Az egyik fejjel megy a falnak, a másik meg követi. Nem is kell nekem gyerek, rajtuk kiélhetem magam.
Vicces? Nem, tényleg így van. Minél több Brightmore van a közeledben, annál nagyobb kedved van elővenni az anyai szigort. Sokszor szeretném megcsapkodni őket.
- Szerencsétlen Karola, te aztán nagyon kedves vagy vele. Azért neki ne mond, de értem, hogy mire gondolsz, ha jön valaki, akkor majd a feje határozza meg a mennyiséget. Nálad mit lehet csinálni kedves minimalizmus kisasszony?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=846102#post846102][b]Bánki Zorka - 2022.05.02. 12:40[/b][/url]

Cath

- Barni egy görény, nincs mit szépíteni ezen – testvére, így szidhatja. Persze, ha más tenné ezt, akkor foggal, körömmel védené, de csak abban az esetben, ha a vádak nem lennének igazak. Már pedig manapság mindent tudna mondani a bátyjára, csak szépet nem. Szóval illedelmesen végig hallgatja Cathet, meg azt, hogy Annie miért védi a fivérért, de leginkább csak egy mélyről jövő sóhajjal válaszol rá. Ő sosem értette a kapcsolatokat, valószínűleg élete végéig nem is fogja igazán kibogozni azok rendszerét. Egyben viszont nagyon biztos. Ő szerencsés. Mert egy barátságból lett az, ami most van, akármi is az. Ő pedig ennyire jól még sosem érezte magát, mint most.
- Hát, de ha ez az igazság? Csórikámnak nagy és kerek fejű apja van, ő meg ezt örökölte – tárja szét a karjait. Ő csak kimondta az igazat, mint általában. Karola szép, aranyos, naiv, de kerek fejű, nincs mit ezen szépíteni. Ha szerencsétlen, akkor még az orra is elkezd nőni és kicsit kampósodni.. Na akkor aztán mondhatják majd neki, hogy vasorrú bába az tuti.
- A kicsiknek van színező, meg popcornt tudnak ragasztani és akkor az ilyen bárány forma lesz – igen, ennyire minimalista, hogy még arra se volt képes, hogy nekik valami hiperszuperséget találjon ki, arra ott vannak az órák.
- Szereztem a mugliknál menő kávékapszulákat, abból lehet nyuszit csinálni, vannak hozzá mozgó szemek, meg, ha valaki azt akarja, hogy ugráljon azt is simán megoldjuk – mutat a tőlük jobbra lévő asztalra.
- Ott lehet tojást festeni, vannak a sima hétköznapi színek, meg vannak a fényre, vízre, hőre változók és még vannak mellette csillámok, matricák meg, amit rá akarnak tenni – látja maga előtt, hogy a nap végére ismét úgy fog kinézni, mint a csillámpónik, fantasztikus lesz napokig szivárványként járni munkába.
- Ééés ennyi. Vagyis hát nyilván van az a lehetőség is, hogy hagyják az előre kitalált dolgot és elszabadul a fantáziájuk, aztán csinálnak, amit akarnak. Én aztán ennek sem vagyok az elrontója, főleg mert én is unnám, ha megint az a bolond szőke akarná megmondani nekem, hogy mit csináljak – neveti el magát jókedvűen, miközben még néhány eszközt elővarázsol az egyik dobozból.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=846246#post846246][b]Catherine Hope Brightmore - 2022.05.07. 13:33[/b][/url]

- Meg fogsz valaha neki bocsátani?
Mondjuk lehet, hogy Barninak ahhoz valami eszméletlenül nagy baromságot kellene csinálnia, vagy valami olyanba kellene véletlenül keverednie... óóó nem, nem szabad nekem ebbe belegondolni jobban, mert még a végén kitalálok itt valami őrültséget. Denis szokta erre azt mondani, hogy néha jó lenne, ha képes lennék megállni. De rólam van szó. Hogy én ne agyaljak? Ugyan, kérlek. De most erőt veszek magamon, és megpróbálom nem kibékíteni a testvéreket. Megoldják. Különben is, ha Jason végre összeszedi magát, és mondjuk tesz lépéseket, akkor mi mind rokonok leszünk, és ha én is közben beleavatkozom, abból lehetnek nagyon szar családi ebédek is. A célom pedig a világbéke, a boldogság, és egy csomó nyálas szépségkirálynős gondolat.
- Csak ne a gyerek előtt mondd, mert szerencsétlen teljesen kibukik. Mostanában olyan hamar jönnek ezek a hormonális hisztériák, hogy az ember csak néz, és nem is érti, hogy igazán mi a fene bajuk van ezeknek a kölyköknek. Meg ez a korai érés, komolyan mondom neked, sírba visznek.
A kettő bé még nem is, de a három a, hát komolyan mondom, a zöme tizenegy éves, de egyszerűen néha annyira zavarba jövök tőlük, hogy szívem szerint némító bűbájt tolnék rájuk. Vagy sóbálvány átkot, majd jól kihiperventillálnám magam. A múltkor is, a tizenegy éves, komolyan annyi Kustus Annamari közölte velem, hogy van jó pár szexi tanárbácsi. Mondjuk lehet, hogy az anyjától hallotta ezt, de ne. Csak simán ne. Helyette inkább nézem azt a sok mindent, amit Zorka kitalált. Hogyan van ennek a nőnek ennyi képzelőereje? Egy szemet fel is veszek, és megrázogatom kissé, így test nélkül olyan para, ahogy az a fekete karika mozdul. Pedig valljuk be, semmi köze az igazi szemekhez.
- Mi is festünk tojást? Hátha meglocsolnak. Mondjuk remélem nem vödörrel. Travis meg Will, sőt szerintem akkor Jason is benne volt, egyszer kitalálták, hogy összeterelnek minket lányokat, és akkor egyszerre kapjuk az áldást, csakhogy mi máshol vártuk őket, és apám mostani feleségét sikerült három vödör vízzel telibe kapniuk. Csóró annyira megfázott, hogy egész héten gőzölgött a füle meg az orra a bájitalos gyógyteától.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=846275#post846275][b]Bánki Zorka - 2022.05.09. 10:37[/b][/url]

Cath

- Ja persze, hogy meg. De megvárom, hogy mi a legvégső nagyzoló ajándék, amit produkálni tud.. Úgy bírom, hogy szenved, ugyanakkor marha jó engesztelő dolgokat tud ám ajándékozni, csak úúúgy megsúgom – Barnabás túlzásokba képes esni, ezt mindenki tudja a családban. Néha viszont ezt olyan jó kihasználni, mert vicces látni, ahogy be tud pánikolni azon, hogy valaki haragszik rá valami semmiség miatt. Mókás gyerekkoruk volt.
- Karola már annyi minden szart átélt, hogy fel se veszi az ilyeneket. Na meg. Inkább én mondjam rá, mint mások csúfolják emiatt.. Mikor majd megjegyzik neki, lazán közölheti, hogy már tudja, kösz – az év nagynénje evör, az tuti. Inkább okoz ő lelki traumát a gyereknek, minthogy mások tegyék ezt meg. Hát nem a legideálisabb nevelő? Na ugye.
 - Élem az ilyen szokásokat, szóval, ha meglocsol, hát legyen.. De az is biztos, hogy utána, mint NŐ olyan hisztit vágok le, mint még soha – bár ő minden csak nem az a tipikus, igazi nő. Ha minden nőstény ilyenfajta lenne, mint ő.. hát valószínűleg elég hamar kihalnak a népesség, mert a férfiak csak saját nemüket választanák.
- Meg az is biztos, hogy háromszorosan kapja vissza, szóval én meggondolnám – nevet fel halkan, majd végignéz az asztalokon, melyekre végre már minden kikerült.
- Fessen akinek két anyja van. Alkohol Cath. Alkohol… - forgatja meg szemeit, majd iszik egy nagyobb kortyot a kávéból.
- Jó, a kis szarosoknak vettem csokitojást, aztán ennyi. Nem gondolod, hogy azok után, hogy egész héten technikát meg rajzot tanítok, aztán itt parádézok, még otthon tojásokat festegetek.. Na azért van egy határ – meg mással kell foglalkoznia. Végzősként most kell a legtöbb munkát produkálni a művészetiben, szóval ismét elég sokat éjszakázik, meg sok-sok művet vet máglyára.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=846284#post846284][b]Catherine Hope Brightmore - 2022.05.09. 13:28[/b][/url]

- Nekem miért nincsenek ilyen testvéreim? Travis elvan a maga világában, Jason, Will, Milan normális, Ariana és Helena szintén. A legnagyobb ajándékot Jeannie adta, amikor betört hozzánk és otthagyta Archibaldot, mert rájött, hogy az anyaság az nem vicces.
Tegyük hozzá, hogy az elmúlt két évben nem is kérdezte, hogy én életben tartom-e a gyerekét. Természetesen igen, de ez nem segít. Kértem Jasont, hogy vesse be az ikerizéjét, és mondja meg Jen-nek, hogy kapja be, de ha meg is kapta az üzenetet, nem foglalkozott vele.
- Te Zorka, kéne kötnünk egy házassági szerződést. Archibald elveszi Karolát. Hány éves is most pontosan?
Nem baj, ha egy picit idősebb a lány, mondjuk nyilván a fiúnál szerencsésebb, mert a fiúk felnőttként is tök hülyék. Például Jason, aki most már igazán  meggyűrűzhetné Zorkát, mert ha nem teszi, esküszöm, hogy megteszem én. Apám kifutna a világból, hogy elveszít egy kiváló trófát, mert, hogy Denist annak tartja, és kíván minél több gyermeket nekünk. Ezek elképesztően mókás beszélgetések tudnak lenni, néha direkt kisebb ruhát veszek fel, vagy émelygést szimulálok, mert vicces látni a család arcát. Azt mondják, hogy addig jár a korsó a kútra.. na igen, minden esélyem megvan rá, hogy a karma arcon köp egy nap. Jen első akciója óta már a konyhába is óvatosabban megyek be.
- Remélem nálunk leszel húsvét hétfőn.
Somolygok rá, és közben abban is reménykedem, hogy Jason azt hiszi, jó ötlet Zorkát telibe locsolni. Azt hiszem, elért a változó kor, kezdek átmenni a nénikbe, akik képesek az árokparton derékszögbe állítani a padot ha kell, csak jól lássák, ahogy a Kati veri a Sanyit.
- Alkohol? Szabad a testvéred gyermekközpontú rendezvényén ezt a szót kimondani? Kétszer is.
A kijelentésnél már lehalkítom a hangom, mintha valami nagyon riasztót kérdeznék, és olyan kis butuskán nézek rá, mintha ne lenne agyam. Pedig van. Annak, akit kedvelek. Például őt.
- Kár, hogy senki se házasodik, úgy szerveznék esküvőt. Mivel már házas asszony vagyok, szervezhetek. De Edit óta senki se házasodott. Minek ennyi testvér, ha mind mamlasz?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=846621#post846621][b]Bánki Zorka - 2022.05.21. 11:30[/b][/url]

Cath

- De perszeeee. Pont nekem mondod a házassági szerződést, aki amúgy teljesen ki van ezektől a hacacáréktól??? - néz nevetve a másikra. Nem az, biztos benne, hogy van ennek jó oldala is, de az a papír, hát csak egy papír nem? Mit ér vele, ha aláírta a dolgot, aztán amúgy meg tökre nem változik semmi, főleg ha előtte is tök jó volt minden.
- Amúúúgy meg várjá’ most jár a második a jelű osztályomba, akkooooor őőő nyolc, vagy kilenc asszem’ - tök gáz, de na, nem mindig van még a saját korával sem tisztában. Imádja a kislányt, azt meg főleg, hogy nem az ő nyámsága alá került, hanem Barnihoz, bár mostanában többet van vele és Jasonnel, mint a bátyjával, de ez már lényegtelen. Karola egy kis mini Zorka lesz és jajj a világnak emiatt.  
- Fogalmam sincs, hogy mi a bátyjád terve, vagy egyáltalán a sárákányokon kívül jelenleg van-e valami – vonja meg a vállait lezserül. Spontenaitás na az aztán jellemző rájuk. Még jó, hogy mindketten képesek idomulni a másikhoz, mert különben ezernyi vitájuk lett volna abból, hogy egyik percben még otthon vannak a másikban meg gondolnak egyet aztán már máshol. Így kell ezt, ezért jó gyerek nélkül lenni.
- Szabad-e? Ha én hoztam volna a kávénkat, akkor lett is volna benne.. - hol érdekli őt, hogy Barni mit enged és mit nem. Háború van, nem is akármilyen. Mondjuk az állásával nem játszana, mert szereti, de azért Bánki Barnabás sok mindenre számíthat tőle a jövőben.
- Adj fel valami hirdetést az újságban, hogy keresel egy párt, akik most házasodnak.. Biztos lenne jelentkező, aki bevállalná, hogy megszervezd nekik. Lehetne belőle sorozat, tuti nézné néhány unatkozó boszi – neveti el magát és úgy érzi, hogy ezzel tökéletesen hárította azt a dolgot, amire gyanakszik, hogy Cath célzott. Azért nagyon hálás, hogy nem vágta direktbe az arcába, hogy vegye már el Jasont. Igen. Ő vegye el.. Véletlenül se fordítva.
- Na kezdődik az őrüleeet - bök fejével az érkező gyerekek és emberek felé, s már tolja is magába a kávé még hátralévő adagját, hogy érezze a jótékony hatását és még annál is jobban pörögjön, mint máskor.
- Ahh, néha úgy érzem, hogy ezért nem fizetnek meg eléggé.. Panaszkodni is fogok az Igazgatóhelyettes úúúrnak - rárúgja majd az ajtót az tuti, ha ennek a mainak nem lesz jó vége. Persze csak és kizárólag testvéri szeretetből.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=846626#post846626][b]Catherine Hope Brightmore - 2022.05.22. 16:24[/b][/url]

- Óóó, hát láttad, hogy milyen család jár Jasonnel. De ne idegeskedj ezen, mindenkinek van házassági szerződése, mindegyik kb ugyanazt tartalmazza, ha elválsz, akkor a házasság előtti vagyonodat veheted ki, meg annak a felét, amit együtt teremtettetek meg. Kivéve a házat. Az apám mindenkinek házat vesz nászajándékba. Szóval ha nem akartok a Tündérmanó elején maradni, hanem máshová költöztök, akkor ő veszi a házat, és ha elváltok, a ház Jasoné marad. Ha nem kell a ház... hm, nem is tudom, hogy akkor mi van. Majd megkérdezzük Editet. Nekik se lett saját házuk, mert tudod, a Radetzky-k mind egy kupacon laknak.
Editnek gondolom semmi újdonságot nem jelent, de például nekem Isten mentsen, hogy együtt kéne élnem mindenkivel. Tökre élvezem azt, hogy Jason-nel meg Annie-vel vagyok. Sőt, Jason gyakorlatilag már Zorkánál lakik, nagyon ritkán látom otthon, így még kényelmesebb, egyre több a nőiesség a házban. Nem mintha eddig ne ez lett volna a divat.
- Akkor csak kicsit idősebb, teljesen belefér. Majd megbeszéljük a részleteket.
Még kacsintok is hozzá. Mondjuk a fene se tudja, hogy most mi lesz majd. Mármint, ha Andrássy asszony meghal vagy nyugdíjba megy, akkor gondolom lesz majd egy új házasságszerző. Nem mintha láttam volna nála gyakornokot. De sosem tudhatja, hogy mikor jön egy szívroham, vagy esetleg mikor öli meg az egyik jelölt a kapott pár miatt. Mai zaklatott világunkban nem mindenkinek juthat egy Jason vagy egy Denis, habár, nálunk elég necces volt az ugye, hogy mind a két fél eljut-e idáig élve, most meg olyan felnőttesek és kedvesek vagyunk, hogy gyakorlatilag hányni tudnék magunktól. Imádom!
- Miért, ha én hozom, akkor nincs?
Kacsintok és a pohár karimája felett rámosolygok. Helló helló, nem mondta senki, hogy én ártatlan vagyok. Rendben, egy fokkal jobban tartok a bátyjától, de ő a testvére, szóval neki szabad, én meg elég bonyolult, hogy végül is ki vagyok, ha végigvesszük az opciókat. Szerencsétlen Barnabás. Én azért sajnálom, nem lesznek könnyű hetei, ahogy nem is voltak azok.
- Merlin menten meg minket, és este menjünk el inni, mozduljunk ki, éljünk.
Nem mintha most ne élnénk, és nem mintha a mai nap után még kedvünk lenne bármi máshoz, mint eljutni az ágyig, és egy nagyon nagyot aludni. Egy igazán nagyot. De most koncentráljunk, mert indul a buli.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=847197#post847197][b]Lafayette David Saint-Venant - 2022.06.02. 14:01[/b][/url]

A marcona fegyőr szerepét meglepően könnyű felölteni azok után, hogy az unokahúgát is hasonló bohócságokkal kápráztatta el kislánykorától, kezdve a lovacskázástól át a királylány-testőr szerepig. Elég sok dolog palettára került, mert imádja a majdnem kistestvéreit, de ugyanilyen lelkesedéssel tölti most el, hogy Kornélt láthatja munka közben, amint megzabolázza vicces és kedves eszközökkel a kis rosszcsontokat. A két kis szökevény sikoltozva-nevetve szalad el a lánykák elől, míg ő letáborozik a mentora mellett, lopva odapillantva a megtépázott frizurára. A lányok kegyetlenek, főleg gyerekként.
- Van két kisebb unokatestvérem, akikkel együtt nőttem fel. Lány is, fiú is, volt alkalmam gyakorolni rajtuk. - Széles vigyorrá terpeszkedik az előző somolygása. Mindig nagyon szívesen gondol rájuk, hiszen megadták neki a nagy család érzetét, még ha az övé foghíjas és szedett-vetett is.
- Hm, jó kérdés. Lehet, a kicsikkel jobban boldogulnék, mint a nagyobbakkal. Tudod, mikor már idősebbek, elkezdenek öntudatra ébredni és mindent, mindenkit megkérdőjelezni. Ami persze nem baj, csak sokkal több türelem kell hozzá, meg szeretjük mi is a tanárokon fenni a fogainkat. Nem biztos, hogy lenne ehhez elég türelmem, de a kisgyerekekkel tök jól elvagyok. - Na igen, teljesen más távlatokban gondolkodik, mint például az apja tette. Mihael jelenleg szökésben levő bűnöző és Lafayette-nek nem reklámozzák különösebben, mi a teljes bűnlajstrom.
- De abban kezdek egyre biztosabb lenni, hogy ez a pálya lesz a nekem való. Meg örülök, hogy te lettél a mentorom. Úgy értem, tök jó látni, hogyan veszed rá őket, hogy megregulázzák saját magukat. Nem ordítasz velük, vagy nem hagyod figyelmen kívül, mit csinálnak, hanem lekötöd a figyelmüket hasznosan. Szeretek olyan embertől tanulni, aki gyakorlatba ültethető dolgokat ad át másoknak. - Smúzolásnak is beillik a kis litániája, de egyszerűen őszinte. Hisz benne, hogy a fekete-fehér, egyenes visszajelzés többet ér a mellébeszélésnél és az üres, szép szavaknál. Tényleg örül, hogy Kornéllal úgy tűnik, meg fogják találni a közös hangot a munka során, talán még emberekként is, bár azért van közöttük pár év korkülönbség, ki tudja, lesz-e ebből bármiféle barátság a mentor-diák viszonyon túl.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=848900#post848900][b]Kelemen Farkas - 2022.07.05. 17:02[/b][/url]

Nem is tudja, hová lettek a napok, de máris itt a szünet. Ez a mai Anna utolsó napja az előkészítőben erre a tanévre, jövőre pedig megkezdi az első osztályt majd. Nagylány, hiszen pár héten belül már a hatodik születésnapját ünnepelhetik. Aztán meg már csak pár év, és jöhet a tanoda, meg a főiskola meg ki tudja, mi még. Alig észrevehetően megrázza a fejét, hogy elhessegesse a gondolatot, közben pedig az árnyékba húzódva az egyik falnak támaszkodik. Kicsit korán érkezett, még nem ért véget a foglalkozás az órája szerint, de még az udvar üressége és meglepő csendje is ezt támasztja alá. Állítólag még műsor is lesz, kicsit később, amire Anna lelkesen tanulta a négy soros kis versikéjét az elmúlt két hétben. Mindenesetre ha már sikerült ennyire korán ideérnie, úgy döntött, hogy itt kint várja meg Vesznát. Tervben úgy volt, hogy az előkészítő előtt találkoznak, legalább az utolsó tanítási napon együtt jöjjenek már a lányukért, de azóta küldött neki egy üzenetet, hogy mivel a hivatalban hihetetlenül gyorsan sikerült mindent elintéznie, majd itt megvárja. Az egyentalárját úgyis eléggé alkalomhoz illőnek ítéli - végtére is melyik alkalomhoz ne illene a rendvédelmi erők tizennyolcadik századi huszáregyenruhákat idéző sötétkék összeállítása, amit éppen visel, fekete súlytással díszítve. Azt hinné az ember, hogy a napon megsülne benne bárki, de ha már lúd, ugye, legyen kövér, azért ezek a ruhák olyan jól vannak kezelve mágiával, hogy egészen kellemesen hűvös átlaghőmérsékletet tartanak. Az árnyékba inkább azért húzódott be, merthogy ez amolyan beidegződött megszokás - nem szeret túlságosan szem előtt lenni, inkább a háttérből megfigyel. Szemügyre veszi az udvart meg az épületet is, az időnként felbukkanó embereket, akik többnyire az épületbe sétálnak be. Bizonyára további szülők. Biccent is illedelmesen, ha valaki felé néz, netán maga is tesz egy köszönésnek is beillő hasonló gesztust. Közben meg elelmélkedik kicsit azon, hogy tessék, végülis mégis beadta a derekát, már hivatalosan is bogolyfalvi lakos lett, ott lapul a zsebében az ezt igazoló okmány, pedig hát ez a falu azért még mindig nem lett sokkal érdekesebb, mint tíz éve volt, amikor ide először betette a lábát. Mire rá nem veszik az embert a nők. Még egy féloldalas mosoly is megjelenik az arcán a gondolatra, mielőtt körbepillantana, nem tűnik-e fel valahol a felesége, aztán az órájára. Most bezzeg lassan vánszorog az idő, alig öt perc telt el azóta, hogy az imént megnézte.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=849147#post849147][b]Reményi Emma - 2022.07.13. 05:40[/b][/url]

A mai nap az utolsó, a ballagás, ami mindig olyan meghatározó, egyszerre boldog és szomorú pillanat is. Ma ballagnak el először kicsikék, akikkel foglalkoztam. Nekem pedig a kis középsőseim nagycsoportba mennek. Vagyis, jövőre én leszek a ballagtató. Hihetetlen, hogy egyetlen tanév alatt is mennyire meg tudtam szeretni a kis lurkókat, és bár a legtöbben itt maradnak, mégis, másik szárnyba mennek majd, osztáytermekbe ülnek, tankönyveik lesznek. Véget ér a gyerekkor gondtalanságat, és helyet kap benne a napok beosztása.
- Minden a legnagyobb rendben, Kelemen úr, Anna szokás szerint elbűvölően figyelmes.
A kislánynak voltak szomorúbb időszakai, még ha azt is hisszük, hogy a gyerekek nem érzékelik a feszültséget, csak mert nem előttük veszekedünk, attól még nem buták, pontosan tudják, hogy mi történik. Aztán Anna egyik napról a másikra kivirult, izgatott lett, és boldogan mesélt arról, hogy milyen csodás változások vannak az életükbe. Új ház, ahova a szüleivel együtt költözik. Ez biztató, ellenben azzal, hogy a szülők mégis külön érkeznek, de sosem szabad egyetlen eseményre  alapozni.
- Jó napot.
Köszönök is azért, mert hát mégiscsak illik, ha már megszólítottam, és közelebb lépek, hogy én is megtapasztaljam az árnyék áldásosságát. Elpillantok az utolsó simítást végzők felé, akik idegesen igyekeznek mindent tökéletesíteni az amúgy is tökéletes összeállításon, majd felpillantok a férfira.
- Szeretne bemenni hozzá?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=849155#post849155][b]Kelemen Farkas - 2022.07.13. 09:31[/b][/url]

Szeme sarkából érzékeli, hogy valaki közeledik, de egészen addig úgy gondolja, hogy bizonyára csak egy újabb szülő, amíg el nem kezdi érezni azt a furcsa bizsergő, viszkető érzést a bőrén, ami mindig meglepi aeromágusok közelében. Amúgy is érzékeli az elemi mágusokat, lévén, ő is egy közülük, és az igazat megvallva nem tudná megmondani, hogy tényleg erősebb-e ez a különös érzés a bőrén, ha valakinek a levegő az eleme, vagy csak ő képzeli úgy. A hang az érzéssel szinte egy időben érkezik. Szórakozott mozdulattal súrolja meg jobb alkarját bal tenyerével, mintha csak zsibbadást akarna elűzni, és illedelmes mosolyra húzza a száját.
- Jó napot - köszön. Válla kissé megfeszül az egyenruha alatt, de tudja, hogy Anna egyébként imádja a nőt, és neki meg túl kell lépnie az ösztönös ellenszenvén, hiszen nem mindenki olyan, mint Tekla. Fejlődött az elmúlt évek során ebben is nagyon sokat, bár érzi, van még hová. Például a saját tanulmányait is be kellene fejeznie most, hogy végre úgy tűnik, a pszichológus is úgy látja, itt az idő erre is.
- Ezt jó hallani - válaszolja végül, bólintva is kissé. Annára nagyon büszke, ő a szeme fénye, és ez a mondat valahogy megtalálja az utat egy olyan ponthoz, ahol szinte már teljesen képes eltekinteni az egyébként kényelmetlen érzésétől. Mutatni ugyan nem mutatja, csak annak tűnik fel, aki nagyon jól ismeri nem csak úgy általában az embereket, de őt is, de legbelül mégis feszeng kissé. Vesznával ezt már átbeszélték, utánajárt mindennek, megnyugtatta magát is. Adhat egy esélyt. Na és az is számít, hogy Anna tényleg szereti. Látni kellene, milyen lelkesedéssel mesél mindig. A kérdés szinte már váratlanul éri, miközben ezen morfondírozik.
- Ó... nem, köszönöm, nem. Korábban értem ide úgy... húsz perccel - állapítja meg az órájára pillantva. - Megvárnám a feleségemet, de ha van egy szabad perce, érdekelne, milyen Anna, amikor itt van. - Szusszan egyet, lehunyja a szemét egy pillanatra, kellemetlenül érzi magát, de akkor is tudni szeretné a választ. - Úgy értem, voltak gondjaink... nem vele, és igyekeztünk nem is éreztetni vele, de biztos vagyok benne, hogy érezte. Mindenesetre dolgozunk rajta, és sokat javult a helyzet, csak szeretném tudni, hogy nem túl visszahúzódó vagy szomorú vagy... bármi - nyögi ki végre hangját kissé halkabbra fogva a szokottnál is. Olyan kínos az egész valahogy. Ez végülis az ő dolguk, de tudja, hogy Annát is érinti, márpedig azt szeretné, ha Annának felhőtlen és boldog gyerekkora lenne, nem azon gondolkodna, hogy van-e bármi köze ahhoz, ami a szülei között zajlik. A dolgok jó irányba változtak utóbb, és próbált erről beszélgetni a kislánnyal is, de közben meg túlterhelni sem szeretné, legyen csak gyerek, amikor annak van ideje.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=849167#post849167][b]Reményi Emma - 2022.07.13. 11:44[/b][/url]

- Ezt is jó hallani, hogy együtt jönnek.
Annával sokat beszélgettünk erről, mert bár hivatalosan ugye nem lehetek pszichológus, de mégsem tudok úgy csinálni, mint aki nem is volt az soha. Szerettem a munkámat, az életem legboldogabb eseményeinek egyike volt, hogy pszichológus lehettem, és amikor a volt férjem ezt elvette tőlem, tudta, hogy kést döf a szívembe, amit a meddővé tevésemmel koronázott meg. De nem adtam fel, egy csodás, nagyszívű - na meg persze nagygyomrú - férfit adott nekem ez az egész helyzet, egy csodás kislánnyal, és egy eséllyel, hogy ha nem is lehet több gyerekem, akkor is legyenek kicsik a környezetemben. És taníthatok, amiben sikerült ugyanolyan örömet lelnem. Tehát tény, ami tény, attól még, hogy hivatalosan nem csinálhatom, tudom, hogy hogyan kell feltenni a jó kérdést. Anna pedig olyan gyerek, aki szívesen megnyílt.
- Boldog, most már. Nagyon tetszik neki a költözés, és az, hogy nem feszültek. Tudom, hogy próbálták elkerülni, ő is elmondta, hogy vele mindig nagyon kedvesek, sosem haragudnak rá, csak ha megérdemli, és előtte nem veszekednek, de azt meg kell érteniük, hogy a gyermekeknek kiváló érzékeik vannak, nagyon könnyen ráhangolódnak a negatív érzésekre, nem csak a pozitívakra.
Ahogy az emberek mutogatással szokták segíteni a munkájukat, úgy én az elememet használom, nem ismerve, hogy a másikból mit vált ki. Azt tudom, hogy ő is az, a gerincem mellett végigsuhanó finom érzésből tudom, hogy az, de nem feltétlenül tudnám megmondani, hogy mi az eleme. Az biztos, hogy nem levegő. Az ujjaim közé apró, lehullott szirmokat csalogatok a földről, és azzal mutatom, hogy milyen összefüggések vannak aközött, hogy a szirmok, akik a bal és a jobb ujjaim felett lebegnek, hogyan reagálnak egymásra. Hiába van közöttük a testem, mint fal, ahogy változik az egyik, úgy változik a másik is. Hatással vannak egymásra.
- A tény, hogy a költözés nem válással járt, hogy nem szakad el egyik szülőjétől sem, különösen öntől, nagyon pozitív eredményekhez vezetett. Volt egy időszak, amikor csendesebb, sarokba húzódóbb volt, amikor az volt a fontos, hogy itt biztonságban legyen. Mostanra kivirult, látványosan érződik a javulás.
Lehetnék kevésbé kendőzetlen? Persze, de segítene ez bármin is? Nem. Az a fontos, hogy az emberek tudják, hogy mi a helyzet az életükbe, és ennél is fontosabb, hogy a gyerekükkel kapcsolatban tudják, hogy mi a helyzet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=849168#post849168][b]Kelemen Farkas - 2022.07.13. 12:45[/b][/url]

Tehát Anna mesélt valakinek legalább arról, hogy feszült volt a légkör időnként, hiába igyekeztek távol tartani tőle mindezt. Észre sem veszi, hogy közben csuklóján a karperecet piszkálja, bár a mozdulat saját megnyugtatására szolgál, leginkább ösztönös formában, semmint tudatosan. Még mindig bizsereg a bőre, ezzel nem igazán tud mit kezdeni, nem olyasmi, amit csak úgy el tudna hessegetni egy fejrázással. Inkább az ajkát kezdi rágni, bár ez könnyedén betudható annak is, hogy meglehetősen kellemetlen a téma, viszont tényleg tudni szeretné, hogyan hat ki ez a lányukra, főleg olyan környezetben, ahol nem látják. Otthon leginkább bújt és sokszor volt kis csendes, de mostanában ez is változott, másabb lett minden. Csak attól tartott, nehogy ebben is abszolút apja lánya legyen, hogy alkalmazkodik ahhoz, amit szerinte tőle várnak. Sosem kívánná neki ezt, inkább maradjon őszinte és merjen szomorú is lenni, ha éppen úgy érzi.
- Tudom... vagyis inkább tudjuk. Örülök, ha érzékelhető a változás és boldog - válaszolja kissé megkönnyebbültebben szusszanva fel. Egy egészen kicsit még a válla is megenged, miközben nekitámaszkodik a falnak. Ettől nagyobb biztonságban érzi magát egyébként is, hogy védve van a háta - ám ez is leginkább beidegződés. Még kitartóbban piszkálja a karperecet balján, amikor a nő elkezd a szirmokkal játszani. Olyan érzés, mintha feszítene, rászorulna, holott nem is, hiszen könnyedén befér alá az ujja, de csak nem múlik a kellemetlen érzése. Orrán át mélyen beszívja a levegőt, hogy megnyugodjon, hiszen nincs miért szólnia. Emögött látja, érzékeli, hogy nincs rossz szándék. Egyszerűen csak az ő emlékei színeznek át még mindig sok mindent. Túl nagy a hatalmuk. Hogy is volt az a gyakorlat? Valami, amit lát, valami, amit hall, amit érez... épület, gyerekzsivaly, por, talaj a lába alatt...
- Elnézést... - szólal meg végül pár pillanatnyi késéssel, amint ez segített. Már nem emlékszik, mi a dolog neve, de ismét tudja, hogy ez a jelen. - Igen, a költözés... nem, a válás... nem is tudom... felmerült, ezt nem tagadhatom, de azért egyikünk sem szeretné. Azt hiszem, kellett a levegőváltozás is, a munka is, de lassan a helyére kerül minden. Tartottam tőle, hogy csak otthon ilyen, mert esetleg azt gondolja, ezt szeretnénk látni, vagy hogy valamilyen szinten is az ő hibája lenne, ami történt, de ezek szerint tényleg boldogabb - állapítja meg. Különösebben sok részletbe nem szívesen menne bele, de tényleg örül, hogy Anna kivirult. Ez az öröm pedig az arcára is kiül, kicsit még a kellemetlen érzését is elnyomja. - Sokat beszélget önnel? Tudom, hogy vannak játszótársai, de az is jó, ha valakinek ezekről is beszél... én örülök, ha hozzám jön, de nem vagyok objektív e tekintetben - dünnyögi. Végtére is erre neki is Zója segítségére van szüksége. - Gondolkoztam azon is, hogy akár pszichológussal is beszélhetne, de nem akarom erőltetni sem. Azt szeretném... szeretnénk, ha boldog gyerekkora lenne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2540&post=849171#post849171][b]Reményi Emma - 2022.07.13. 21:47[/b][/url]

- Nem szereti az aeromágiát?
Nem könnyű ezt a kérdést feltenni, főleg, mert számomra szimpatikus emberről van szó, akinél érzem, hogy szintén birtokol egy elemet. És tényleg nem könnyű, hiszen én magam imádom az elemem, teljessé tesz, és még nem ismertem senkit, akit ne szerette volna az aerot. A tűz meg a víz tudom, hogy olykor képtelenek megférni egymás mellett, de a levegő nem szeretése számomra sokként hatott. Viszont, ahogy rájövök a jelekből, hogy mi a baj, abbahagyom, és engedem, hogy aláhulljanak.
- A válás, a normális esetekben persze, a könnyebbik út. Mostanában mindent válással oldanak meg, régebben elég volt az, ha a férj két napig nem kapott meleg ételt, vagy nem a fogára való volt főzve, mostanság, ha valami nem működik, a válás sokkal előbb eszébe jut az embereknek, mint a problémák feltárása és megoldása. De persze, vannak esetek, amikor nincs más választás, az ön esetük azonban normális, és nagyon szépen megmentették.
Mivel a kislányon tényleg látszik a nyitottság, és az, hogy helyrebillent a lelkibékéje. Új szoba, új bútorok, segíthetett olyan színűre festeni, amilyenre vágyott, és mindenki együtt volt, nevetett, ami talán a legfontosabb volt neki, hiszen ezt számos alkalommal elismételte. Kellett neki az őszinte nevetés.
- Igen, hatással tudok lenni az emberekre, egy ideje a tizennégy év alattiak jobban mennek, a lányom éppen kamaszkorban van, és éppen fiús lányból készül lányosabbá válni. Vagy, berobbantja az egész Holdfény utcát, és kiderül, hogy űrlény, még nem döntöttem el.
De az biztos, hogy néha nagyon csúnya dolgok jutnak eszembe, és még jó, hogy az agyam előbb van, mint a szám, különben tényleg tőlünk lenne hangos a környék. De szerencsére mi túl a szomszédrivalizáláson, normálisak vagyunk.
- Valóban? Nos, ha szeretné, szívesen megmutatom a diplomáimat, doktori fokozatszerzésemet a pszichológia területéről, de mint mondtam, vannak csúnya válások. Hivatalosan nem praktizálhatok, amit a volt férjemnek köszönhetek, de ha olvastak Anna első éveiben bármit is Dr. Reiner Emmától, az én voltam, csak nem dicsekszem vele, hogy Reiner is voltam.
Picit a vállamat is megvonom, elpillantok a gyülekezőkre, majd vissza a férfira.
- Szívesen beszélgetek Annával, ha önöknek nem probléma, hiányzik az eredeti szakmám, és a kicsikkel való terápiás foglalkozások.