Breagha Beth Gillins
Mestertanonc Navine (H), Bogolyfalvi lakos, Elsős mestertanonc
Vélaszép királykisasszony
RPG hsz: 82
Összes hsz: 84
|
DávidMegcsapja őt a téli hideg levegő és libabőrössé válik. Nem csoda, hiszen mindennap röpködnek a mínuszok. Ma éppen mínusz kettő van. Skóciában se szokott annyira meleg lenni, ezért Magyarország berkein belül otthonosan érzi magát. Mélyen megszívja tüdejét és arra készül, hogy hanyagul a stég korlátjára dobja csuklyáját, aztán egy ponton megáll és inkább a felette lévő, kinyúló ágra akasztja. Odadobja a fatövébe csizmáit is. Le velük! Ezt követi a harisnya, majd körbepillant. Valamiért ekkor is elsiklik tekintetével Kozák Dávid alakja felett. Pedig kissé arra sandít. Egész pontosan a válla felett, de ő annyira beleolvad az itteni, falusias közegbe számára, hogy szinte fel se ismeri. Alapesetben zavarná, hogy egy söröző otthontalan bámulja, ám azok után, amiket eddig megélt, úgy dönt, hogy kivételesen nem érdekli. Vállvonással elfordul, a hátán lévő cipzárért nyúl finoman kezével, hogy aztán levegye barna egyberuháját, kilépjen belőle. A csizmára dobja azt és harisnyáját is, végül egy kecses mozdulattal fejest ugrik a stég alatt húzódó szürke világba, hogy végre... egyszer s mindenkorra... felébredjen. Nem telik el sok idő, mégis hosszú perceknek tűnik. A valóságban pár másodperc telik el, míg kissé alábukik a hűvös víznek, hogy aztán végül vigyorogva a felszínre bukkanjon a nő, ahogy eddig sosem látta senki igazán: boldogan.
|
|
|
|
|
Dr. Kozák Dávid
Gyógyító, Független varázsló
RPG hsz: 117
Összes hsz: 120
|
BreaghaBeugrott! Ez a nő az orrom előtt vetközött le és ugrott be abba a kurva hideg vízbe! Meg akar halni? Na azt már nem, kiszedlek onnan te Merlin verte némber ha addig élek is az biztos! Ezzel a felkiáltással iramodtam neki. A sör meg a lendületemtől lett öngyilkos. Levetette magát a padról. Leszarom. Futok és ugrok, mert annyira az van bennem, hogy ki kell őt onnan szednem. Aztán jön a víz és befolyik mindenhova, én meg nem vagyok jó úszó. Nem látok a pipától. Féltem. Igen. Ez van. Mostanában mindig ezt érzem. Összerándul a gyomrom, ha arra gondolok baja esett. Erre most itt a baj. Ráadásul magának csinálja. Meg nekem, aki vagyok olyan idióta bojtos papucs, hogy utána ugorjak. Normális ez?! - Hinnye bazdmeg ez rohadt hideeeeeg! - ordítok fel és már most tudom, hogy ekkora baromságot kölyök korom óta nem csináltam. Megér ennyit? Persze, hogy csókolgatná körbe egy dementor. - Merlin verne meg! Mi a fenét csinálsz!? - ripakodok rá a nőre, aki a képembe mosolyog. Megfagyok. Zsibbadnak a tagjaim. Ennek rossz vége lesz. Begörcsöl a lábam. Nem tudok tempózni és fáj is mint egy sárkánymarás. Ha itthagyom a fogam, esküszöm visszajövök és addig kísértem amíg él. Süllyedek. Úgy kalimpálok ahogy csak birok. A másik lábamba is belevág a görcs. Kész. Lehúzhatom a rolót. És még távirányító sem kell hozzá. Mindez néhány pillanat alatt történik, de nekem óráknak tűnik. Félek. Már kezdem érteni mit érezhetnek a betegeink az asztalon.
|
|
|
|
|
Breagha Beth Gillins
Mestertanonc Navine (H), Bogolyfalvi lakos, Elsős mestertanonc
Vélaszép királykisasszony
RPG hsz: 82
Összes hsz: 84
|
DávidAz összetört sörös üvegről tudomása sincs, Dávid mondatából is csak a némberezést észleli. Ignorálja, járnak erre fiatalok, toxikus kapcsolatban élők, lehet pont ez utóbbiban szól be férfi a párjának. Ő most elvan a hideg vízben. Imádja, mert felfrissíti és addig sincs elfoglalva elméje az exe iránti, zavaros érzelmeivel. Felkavarta, hogy a rendelőben összefutottak. Igenis érzett valami furcsát, amikor a combját bugyulálta be, vagy amikor a kanapéján feküdt, vagy... túl sok a vagy. Hosszú idő után azt is megélte, hogy annak a fickónak az ágyában feküdt. Miért húzza a szíve irracionálisan hozzá? Miért jobb neki a káoszhoz vezető, egyenes út? Ideje nem sok van ezen rágódni, ugyanis épp csak felúszik, ormótlan kiabálásra lesz figyelmes. - MERLINRE! - kiált fel és odébb úszik, hogy szemrevételezhesse mi is történik pontosan. Az emlegetett varázsló hippogriffet megszégyenítő lendülettel köt ki tőle nem is olyan messze a vízben. A hangjából felismeri. Normál esetben ráüvöltene, mégis mi a fészkes fenét keres itt. Zavarba jönne, takargatná magát, mert ezek szerint nem egy... véletlenszerű jött-ment csavargó látta itt... Mindegy. Kérdezik, ő meglepett lóként bámul vissza a másikra, aki láthatóan gondokkal küzd. Hölgyünk ennyit észlel, arca nyomban megkomolyodik és cselekszik. Nagy levegőbel alábukik a mélységbe, karjával Dávid hóna alá nyúl, majd elkezd vele a part felé úszni. Látótávolságon belül van bőven, nincsenek túl messze, de épp eléggé ahhoz, hogy a hideg víz megviselje a látszólag felkészületlen és úszni nem vagy nehezen tudó férfit. Ezt én is kérdezhetném tőled.- Hallasz, ugye? - tér ki a válaszadás elől, majd kimászik a partra és kisegíti Dávidot is.
|
|
|
|
|
Dr. Kozák Dávid
Gyógyító, Független varázsló
RPG hsz: 117
Összes hsz: 120
|
BreaghaNagyon hideg nekem ez a víz. Főleg ebben a hirtelen bevetődéses formában. Már annyira hipotermiás vagyok, hogy nem igazán küzdök. Alig hallom amit mond, ha mond egyáltalán valamit. Szerettem a hangját, meg az illatát. Ezt sose mondtam neki. Hiba volt. Most kellene, de csak vizet köpködök. Nagy nehezen megy az is már. Tanulság. Sose ugorj hideg vízbe, ha nem vagy jó úszó és nem szoktattad magad hozzá. A karját nyomásnak érzem a mellkasomon. Kicsit tiltakozok, de ahhoz sincs erőm. Elgémberedtem. Kivontat. Akkor térek úgy jobban magamhoz, amikor koppanunk a stégnél. A kezem ütődik a fának. Semmi komoly. Viszont a fejem az még nagyon kész van. - Szi...rén vagy...szeret...lek... - zagyválok összevissza, de ahogy a víznél is hidegebb levegő pofán vág magamhoz térek. - Kurrrrvára fá-fá-fázom...- reszeketek csuronvizes ruháimban. Ázott ürge nem ilyen nedves öntés után. - Mi-m-mit ke-kerestél a ví-vízben!? - követelek magyarázatot ahogy remegő kezemmel próbálom előhalászni a pálcámat. Nagy nehezen összejön. Erre akkorát tüsszentek, hogy elejtem. Egy null a hidegnek. Rohadjon meg, ez így nem vicces. Lehajolok érte, mire megint tüsszentek. Ez meg fáj, meg most már a lábaimat is érzem. - Nem ér-érdekel, de hogy te ne-nekem h-hús-le-levest hoz-ol az bi-biztos...- morgok dideregve, amit további tüsszentések kísérnek. Bődületes barom vagy te doktor Kozák. És ezt egy nőért? Az a baj hogy nem egy, hanem a nőért.
|
|
|
|
|
Breagha Beth Gillins
Mestertanonc Navine (H), Bogolyfalvi lakos, Elsős mestertanonc
Vélaszép királykisasszony
RPG hsz: 82
Összes hsz: 84
|
DávidKimondhatatlanul mérges Dávidra. Mit keres itt? Miért vetette magát utána? Megbolondult? Sok minden jár fejében, zakatol az agya. Hóna alatt átkarolja mindkét kezével a férfi törzsét, majd mellkasán összekulcsolva ujjait felúszik vele, mielőtt túlságosan mélyre süllyedne. Előfordulhat, hogy emiatt megnyomja szegényt, mivel hölgyünk nem tapasztalt életmentő, de igyekszik odafigyelni, nehogy további bajt okozzon számára. Viszont ki kell halászni és vonszolni is azt, aki tőle súlyosabb. Mindezt nyöszörögve teszi. A parton egy vaskos fa törzsének dönti a férfit. Hogyha nem válaszolna, már fektetné vízszintesbe, hajolna ösztönből mellkasához, de nincsen rá szükség, mert össze-vissza zagyvál. Legalább reagál, mosolyog aprót, hogy utána ábrázata elemzővé váljon. Megpaskolja kezével két oldalról a barna hajú arcát, aztán megtartja, míg a másik képessé válik értelmesebb reakciókat kicsikarni magából. Bólint. Végre picit összeszedettebbnek tűnik a páciensé vált doktor, viszont remeg, mint a kocsonya. Brèagha a szemeibe néz. A "szeretleknél" értetlenül ráncolja homlokát, kérdőn pillantva az előtte levőre, aztán ahogy beszél tovább, érzi a szájából dőlő alkoholszagot. Mindent értek.Elfintorodik a gondolattól is, hogy fél pillanatra bedőlt ennek. Nem szabad, emlékezteti magát. Hiszen ő csak az orvosa. Vagy a saját kis betege. Nemrég őt támogatták, most meg maga a hölgy támogatja azt, aki segített neki. Mi ez, ha nem irónia? - Csak úsztam. Szeretek a stégről beugrani, főleg ilyenkor, hisz a hideg víz élénkít. Ahhoz vagyok hozzászokva inkább - válaszolja köntörfalazás nélkül. Mindig sokkot vált ki azzal, hogy más nőktől eltérően nem forró vízzel főzi magát. Hosszú idő óta kivételt képez a reggel, amikor Balázs interogációját követően egy kád forró vízbe vetette magát, hogy lemossa magáról a koszt. - Te jössz, Dávid. Miért ugrottál utánam? - Azt meg se meri kérdezni, miért iszik. Végén megint megkapja, hogy az exe miatt. Ő mit mondjon? Tekintete átható. Szúrós. Szemben térdel a férfivel, csípőre tett kezekkel, most már talán nem kell támasztani. Elnézi pálcás mutatványát, halkan felkuncog, éretten jobb kezével takarva felfelé ívelő szájsarkait. Csöppet sem zavartatja magát egy szál fehérneműben, pedig libabőre látványos. Fázik. De nem érdekli. Maximum megfázik és kiheveri. Rá is ráférne olyan leves, amiről a másik beszél. Megadóan sóhajt. - Rendben - vágja rá - Főzök én szívesen. Azzal feláll, kifacsarja hajából a vizet és csuklyáját kutatja át. Diadalmasan előhúzza pálcáját és közelebb lépve a férfihez rászegezi. Elmormolja a varázsigét, amivel lágy, meleg szellőt tud generálni és olyan csukló mozdulatokkal megy végig a férfin fejtetőtől talpig, mintha mugli hajszárítóval szárítaná. A pálcája végéből hasonló erősségű levegő áramlik folyamatosan, míg Brèagha késznek nem ítéli és el nem húzódik. A levegő nem éget. Magán is bátran alkalmazza, főleg a testén, a hajával nem foglalkozik annyira.
|
|
|
|
|
Dr. Kozák Dávid
Gyógyító, Független varázsló
RPG hsz: 117
Összes hsz: 120
|
BreaghaAzt mondja szeret a stégről beugrani, meg a hideg víz élénkíti. Ez kurvajó...Esküszöm, ha ezt tudom biztos inkább a sörömet választom. Meg amúgy is basszameg! Tél van! Mínuszok röpködnek! Nem zavarja? Hát nem. De engem annál inkább. Szerintem már olyan cianotikus vagyok, mint a fáról hullott szilva. Meg olyan ütődött is, de mindegy. Az jobban zavar, hogy tüsszögök és vacogok megállás nélkül. A hab a tortán meg az, hogy neki kellet kihúznia engem a vízből, mert én hülye utána ugrottam. Na ennyit a férfi méltóságomról. - Mu-m-muszáj be-beszélte-tetned? - nézek rá olyan mérgesen, ahogy csak tudok. Ezzel elkerülöm, hogy be kelljen vallanom mennyire megijedtem amikor beugrott és mennyire féltettem futás közben. Azért azt megjegyezném, hogy az arca még így dühösen is gyönyörű. De lapozzunk. Nem szólalok meg. Nem én. Kitörik a fogam úgy kocog. Biztos nem fogok beszélni. Minden rám van írva. És akkor elkezd szárítgatni. Édes Merlin gyere le! Ez egyszerre szexi és vér ciki. De olyan jól esik, hogy hagyom. Mondjuk az már kevésbé szexi amikor letüsszentem. - Kell az a húsleves - bosszankodom és magamhoz veszem végre a pálcámat, aztán megszárítom a zsebkendőmet. Kifújom az orromat. Gyógyítói praxisom során volt rengeteg, mit rengeteg, megszámlálhatatlan ilyen esetem. Sok folyadék, ágynyugalom. Vitamin bájitalok hegye. Erre lesz szükségem úgy három napig. Aztán mehet tovább a verkli. De neki bezzeg semmi baja. A haját sem szárította meg, amitől beindulnak bennem a férfias gondolatok. Már csak ez hiányzott. Az kell még, hogy ezt ő is észrevegye. Nagyon gyorsan elkezdem magam még szárítgatni. Az legalább lefoglal egy kicsit. Viszont ez akkor is kínos.
|
|
|
|
|
Breagha Beth Gillins
Mestertanonc Navine (H), Bogolyfalvi lakos, Elsős mestertanonc
Vélaszép királykisasszony
RPG hsz: 82
Összes hsz: 84
|
DávidMegáll egy pillanatra dolgában. Sarkaira ül és oldalra pillantva fejét Dávid arcát méregeti. - A beszéd is hő - válaszolja kitérően, saját gondolataiba merülve, aztán tovább szárítja az ázott kutyaként ücsörgő orvost. Össze van zavarodva. A másik tekintete maró sav szívének. Pálcája felvételében direkt nem segít, nem az előbb említettek miatt, mondjuk. A férfi is megfeszíti magát és az apró mozgásokkal aktív marad. Vészesen el akarja kerülni, hogy mellette veszítse eszméletét az, aki kettejük közül a gyógyító. Nagy sóhaj hagyja el tüdejét. Van sejtése, miért csinálta azt, amit. Ajkába harap. Felhozza? Ne? Mit szoktak ilyenkor tenni mások? Mit engedhet meg magának? Szíve eszeveszetten kalimpált amikor utána ugrottak. Még most is érzi a dübörgést. - Köszönöm - a szó előbb hagyja őt el, mint gondolkodhatna. Csakúgy jön, végig se gondolja, miért mondja, de szívből jövő mosolyt ölt hozzá. Későn kap észbe, ekkor ledermed pár másodpercre. Az előbbi kis mimika azonban változatlan marad. Boldogsága addig a szent pillanatig tart, amíg arcon nem tüsszentik. Undorodva elhajol és elfordítja fejét. M-M.... MÉG A SZÁMBA IS MENT!!!, fintorog, majd a férfiénál sokkalta mérgesebb tekintettel visszapillantva rá. Aztán megborzong, de nem csak a hidegtől. Az a tekintet amit kapott... Egyszerre volt elképesztően tüzes és kiismerhetetlen. - Most már nem dadogsz - jegyzi meg összevont szemöldökkel, majd felizzik feje fölött az a bizonyos villanykörte - Ahhoz sajnos el kell jönnöd hozzám.Szemeit forgatja, majd kajánul vigyorogva visszapillant a másikra. Ha csak bosszankodnak, azzal semmit nem fognak megoldani-- szigorúan ezt a helyzetet tekintve. De mégsem hagyja nyugodni, hogy Dávid volt olyan balek, hogy utána vesse magát. E fölött nem fog csakúgy szemet hunyni.
|
|
|
|
|
Óvári Bernadett
Tanár, Mestertanonc Tanár, Illúziómágus, Egyetemi hallgató, Minisztériumi dolgozó, Bogolyfalvi lakos
Detti
RPG hsz: 59
Összes hsz: 63
|
 - Hát nem is Bogolyfalva vonzott haza meg a nosztalgia - válaszolja megrántva a vállát, miután rábólint arra, hogy bizony az általa nem olyan hőn imádott Óvári papáról van szó, aki ugyan nincs még a halálán, de szereti eljátszani, hogy minden perce az utolsó lehet, és ezzel folyamatosan fenntartani maga körül a csődületet, hogy aztán magáról mesélhessen. Micsoda élmény minden egyes ilyen délután, amikor éppen nincs már semmilyen hihető kifogása. Aztán a cipőit Balázs felé dobja, egyiket a másik után, és grimaszolva ingatja a fejét, magas hangon megismételve a másik szavait. Kezdi idegesíteni ez már valahogy, úgyhogy inkább arra dönt, ha már akad innivaló is, ráteszi a kezét. Attól szebb szokott lenni a világ az esetek többségében. Egy jó whisky sok mindent képes megoldani példának okáért. Kár, hogy ez nem az, de sebaj, ha ló nincs, jó lesz a szamár is vagy éppen az ökör, csak legyen valami. - Kösz - mondja kissé foghegyről, ujjait máris az üveg nyakára fonva, meghúzza azt. Nem aprózza el, igazán alaposan belekóstol, mielőtt visszaadná a férfinak, hogy azért még neki is jusson. Nem végtelen a készlet, és milyen kedves tőle, hogy osztozik, ugye? - Kikérem magamnak, én nagyon is laza vagyok. Ha nem lennék laza, még mindig ott bájolognék azon a puccparádén, mint őfőméltósága, első Hedvig hercegkisasszony, a habcsókok úrnője - magyaráz lendületes kézmozdulatokkal igyekezve imitálni a nővérét gúnyosan, aztán hirtelen úgy dönt, hogy fontosabb kérdése akad ennél. - Neked is tetszett? Tuti, úgy odavolt érte mindig mindenki, mintha ő lett volna az aranyat tojó tyúk.
|
|
|
|
|
Jávor Balázs Zoárd
Bogolyfalvi lakos
Bárd
RPG hsz: 102
Összes hsz: 104
|
DettiMost hogy szent a béke, és már nem röpködnek felé további cipellők és tárgyak, jöhet a várva várt pezsgőzés. Sajnos csak efféle burzsoá buborékos italt tudott szerezni a bálról, mert a város vezetése ahhoz már smucig, hogy igazi piát szolgáljanak fel a bálon. Ám ha ló nincs, jó a szamár is alapon, egyszer a pezsgő sem fog nekik ártani, legfeljebb a fejükbe száll. Bazsi miután bontotta az italt, át is nyújtotta Dettinek, aki aztán olyan lendülettel esett neki az üvegnek, hogy a férfinek erre még a szemöldöke is feljebb szökkent.
- Látom szomjas vagy - jegyzi meg mosolyogva, megfogadja, hogy most nem veszi el a nő kedvét, ha inni szeretne, hát igyon, legfeljebb ha kiüti magát, akkor majd a hátán viszi haza, úgy mint egy zsákot.
- Ez mind az enyém? De kedves vagy - mosolyogva enyhén gúnyos, mert láthatóan nem sok maradt a palackban. Bazsi nem sokat kortyol belőle, annyira nincs oda a pezsgőkért, de arra jó, hogy egy kicsit megízesítse a nyelvét.
- Totál kész vagy - nevetve veti oda, hát ő még ilyet nem látott, hogy valaki ennyire szívből gyűlölje a testvérét. Azt persze tudja, hogy mi van a háttérben, nem egyszer hallott különféle sztorikat, sőt, ő maga is ismeri a Hédit és nem is szimpatizál vele. Erre tessék, betalálja őt most ez a kérdés.
- Nekem, a Hédi? - ezen felröhög, ez a tökéletes példája annak, hogy a nők sokszor mennyire vakon vannak. - Nekem Te tetszettél, csak kurvára vonultatok Hédivel mindketten Máté után, mint a díszpintyek - tessék, hát ennyi év elteltével erre is fény derül. Még jó, hogy ott az a pezsgő, annak íze remek záróakkord egy ilyen válasz után, Balázs fogja is az üveget, s a szájához emeli, hogy igyon belőle.
|
|
|
|
|
Óvári Bernadett
Tanár, Mestertanonc Tanár, Illúziómágus, Egyetemi hallgató, Minisztériumi dolgozó, Bogolyfalvi lakos
Detti
RPG hsz: 59
Összes hsz: 63
|
- Jaj, fogd be - közli kedvesen, és csak azért nem repül újabb cipő Balázs felé, mert elfogyott. Ha lenne még a keze ügyében, biztos, hogy hozzávágná. Odaadja inkább az üveget, amiben maradt azért elég a férfinak is. Kedvesnek ugyan nem mondaná magát, de nem is olyan önző szerény véleménye szerint, mint azt például az anyja hangoztatni szereti úgy általában bárhol és bármikor, bárkinek, aki végig hajlandó hallgatni. - Kész? Ugyan, még korán van ahhoz - jelenti ki elnevetve magát. Most vagy nem ugyanarra gondolnak, vagy Balázs emlékei meglehetősen megkoptak róla, mert ez még csak a kezdet, ha az a kérdés, mennyire tudja kiütni magát. Igaz, meglehetősen régen volt már olyan, hogy még csak ne is emlékezzen az estére, vagy éppen az asztalon táncoljon, úgy legalább tíz évvel ezelőtt, de a lényeg, hogy ahhoz képest még mindig színjózan. Éppen csak kicsit érzékenyebb most a szokottnál, talán vagy nem kellett volna a pezsgő, vagy kicsit több kellene belőle, hogy átbillenjen ezen a határon oda, ahol remekül megvan saját magával, és feleennyire sem foglalkoztatja a nővére, de legalábbis megtartja magának az egész témát egy kis időre. - Díszpinty az eszed tokja... elég hamar egyértelművé tette, hogy neki is Hédi kell, onnantól meg azt mondtam, hogy pukkadjon meg. A többi már az ő bajuk. Nem is értem, miért mondtam neki igent, amikor elhívott, mert nyilván csak valami terv része voltam, vagy tudja a franc. Te meg... mi a francért nem mondtál soha semmit, mégis? - kérdezi meg váratlanul térve vissza valamihez, ami korábban hangzott el, közben Balázs mellkasát böködve a mutatóujjával.
|
|
|
|
|
Dr. Kozák Dávid
Gyógyító, Független varázsló
RPG hsz: 117
Összes hsz: 120
|
BreaghaKomolyan mit finnyákol itt nemek? Máskor is cseréltünk már nyálat, nem? Jó. Nem így, de most ennyi telik tőlem. Ez is miatta van, ezt azért ne felejtsük el a nagy kényeskedésben. Meg ha innen nézzük ez a csók előszobája Virágszálam. Köszönömjére csak bólintottam. Nekem kellett volna mondanom, mert ő húzott ki a vízből, de annál sértettebb a férfiúi hiúságom, hogy meg is tegyem. - Gyere te, ez a minimum - pukkadok meg és rá is tüsszentek. Tessék! Így menjek bárhová? - Már úgyis ismered a járást, nem? - morgolódom tovább, mint akinek ezért fizetnek. Mondjuk ha fizetnének, már réges-régen milliomos lennék. Multi milliomos. Mindegy. - Mi lesz? Jössz vagy maradsz te Merlin verte Szirén? - nyújtom felé kezemet dacos kölyök módjára. Aztán ha elfogadja magmmal vigyem a kéjlakomba. Egy frászt kéjlak! Két macskával meg egy lakótárssal, akivel együtt nemrég langyi párnak lettünk nézve? Inkább mondanám oroszán barlangnak. Eddig ő az egyetlen nő, aki öt percnél több időt töltött nálunk a Főbérlő nénit leszámítva. - Viszonozhatod a múltkorit - teszem még hozzá miközben arra várok, hogy eldöntse velem tart vagy marad itt a hidegben. Kap még két percet, aztán én megyek, mert inkább alszom egyedül, mint Tüdő Gyulával. Nem hiányzik, hogy alig két héttel a mentor program beindulása után kidőljek. Gréta kell nekem. Ha kibukok elveszik tőlem és kapok helyette majd valami nyeretlen kétévest. Még csak az hiányozna. Irány haza, kifeküdni ezt a meghűlést! Ez a szigorú orvosi javaslatom.
|
|
|
|
|
Breagha Beth Gillins
Mestertanonc Navine (H), Bogolyfalvi lakos, Elsős mestertanonc
Vélaszép királykisasszony
RPG hsz: 82
Összes hsz: 84
|
DávidA nyál az egy dolog. A csók egy romantikus gesztus. Amióta együtt voltak, Merlin se tudja, mennyi idő telt el. Azóta akadt fontosabb dolga is, önfejlesztésbe fordította minden energiáját, ami kifizetődött, hiszen már 85%-ban sikerült elszakadnia toxikus családjától. Fogalma nincs neki, hogy Dávid azóta mi mindenen esett át, de hogy szájba tüsszenteni valakit se nem romantikus, se nem bölcs, az is biztos. Ennek Brèagha hangot ad. - Pont az orvosnak kell elmondanom, hogy ritka illetlen és gusztustalan arcba tüsszenteni a pácienst?! - mordul fel, továbbra is égető haragtól teli tekintetét nekiszegezve a másiknak. Aztán igencsak pislog, mint hal a szatyorban, mert nehezen veszi rá magát a férfi áthívására, amit ő ügyesen megfordít és hőlgyünk lesz az, akit végül átinvitáltak. - Te-... - Tessék?, hangzana a kérdés, ehelyett ismét megkapja az áldást. Kezd elege lenni - Te Dávid. Kérlek, hogy legalább könyökhajlatba csináld. Vagy várjál. Itt van ez.Pálcájával magához invitálja ruháit. A két csizmát szépen maga mellé teszi, ruháját és csuklyáját pedig ölbe és az utóbbi zsebében kotorászik. Elővesz pár papírzsepit, átnyújtja Dávidnak. Ellenkezést nem tűrően tartja. A járás kérdést is valahol ezzel a kis mozdulatsorral kerüli ki. Bölcsebb elengedni a füle mellett. Lachlant sosem fogja azért büntetni, mert az ominózus napon megmentette egy részeg és kétségbeesett skót hölgy popiját, viszont... Ő nem üdülni volt ott. És ódzkodik Balázstól. - Hmm? Szirén? - lepődik meg ismét, végül nem ellenkezik. Pár pálcaintéssel felkerül rá minden ruhája. Haját kontyba formálja és beleszúrja hajtűként pálcáját. Ezután a barna hajú kezére fog baljával. - A lakótársad nem lesz mérges? Nem igazán szívlel, ahogy észrevettem.Nem is kifejezetten utálja, csak nyíltan kifejezte, hogy annyira azért nem bízik benne. Tanácstalan, miként oldhatna a helyzeten és kicsit tart attól, ha meglátja őt az említett őrző-védő, ezúttal repülve távozik a kapun át.
|
|
|
|
|
Jávor Balázs Zoárd
Bogolyfalvi lakos
Bárd
RPG hsz: 102
Összes hsz: 104
|
Detti
- Nem úgy értettem - mosolyodik el, bár ennél jobban nem fogja kifejteni, mert félő, hogy akkor talán összevesznek. Balázs meggyőződése, hogy Detti egy kicsit sokat foglalkozik a lánytestvérével és talán túlságosan is bele lovallja magát egy olyan versenybe, amire szerinte semmi szükség. Igaz, azt nem tudhatja pontosan, hogy Detti családja mekkora nyomást is helyez rá ilyen szempontból, de meglátása szerint a nőnek egy csöppet lazítania kellene és nem folyton Hédivel foglalkozni. Ezt már csak abból is gondolja, hogy megint a nővér van a terítéken, egész pontosan az, hogy mindenkinek ő jön be. Bazsi emiatt végül kénytelen színt vallani, noha erről sosem beszélt, de most már azért mégis csak kibukik belőle. Aztán ahogy Máté lesz a téma, egy kicsit zavarja is Balázst, mert kicsit úgy érzi, mintha a nő átsiklott volna azon, amit épp az előbb vallott be előtte. Már épp elrugaszkodna ülőpozíciójából, hogy kicsit felálljon és megnyújtóztassa magát, amikor érkezik a mellkasbökés. Pillantása először a rá szegeződő ujjra siklik, aztán meg a gazdájára.
- Mégis minek mondtam volna? Jó barátságban voltunk, és láthatóan Máté után futottál - mert hogy Bazsi ennyit látott a dolgokból, az benne nem merült fel, hogy ez esetleg szintén a verseny része lett volna.
- Már akkor sem csíptem a visszautasítást, akkor szerinted tönkre tettem volna a jó viszonyt? - vonta fel kérdően a szemöldökét, majd kortyolt a pezsgőből, a többit pedig vissza adta Dettinek, majd felállt és a csónakház ajtajához lépett, hogy azon pillantson ki, felmérve így az éjszakai égboltot és a tó környékét.
- Éppen ez hiányzott a börtönből, ez a kibaszott nagy nyugalom - jegyezte meg.
|
|
|
|
|
Óvári Bernadett
Tanár, Mestertanonc Tanár, Illúziómágus, Egyetemi hallgató, Minisztériumi dolgozó, Bogolyfalvi lakos
Detti
RPG hsz: 59
Összes hsz: 63
|
- Nem tudom, Balázs... pont ezt, amit most mondasz el, húsz évvel később? Nem gondolod, hogy akkor lett volna ideje? Most már igazán mindegy ennyi év után az egész, nem? - kérdezi meg kissé csalódottan. Talán ha akkor hangzik el ez, még akár másként is alakulhattak volna dolgok, de ehelyett most itt áll ezzel az információval gazdagabban, de mégiscsak húsz év telt el azóta már. - És miből... á, hagyjuk - hagyja félbe a mondatot, legyintve egyet, aztán ha már visszakapja a pezsgőt, ismét belekortyol az üveg tartalmába. Nehezére esik eldönteni, hogy visszaüljön-e a székre esetleg, vagy ácsorogjon még ott, ahol éppen megállt, netán szedje össze a cipőit és inkább elinduljon haza, így végül csak téblábol kicsit a csónakház közepén, kezében az üveget lóbálva kicsit. Talán mégiscsak mennie kellene. Az újabb megállapításra nem mond semmit, inkább csak eldönti, hogy tényleg ideje hazamenni, jobb lesz, mint ez a beszélgetés, így leteszi az üveget a padlóra, és amíg a férfi az eget bámulja, ő felhúzza a cipőit és a talárt összehúzva magán eltipeg az ajtóig. Hülye cipők, amiknek a megálmodója is megérte a pénzét. Biztos, hogy még egyszer fel nem húzza őket, inkább bedobálja őket a kandallóba, ha hazaér, mert most már minden lépés fájdalmas is ezen a ponton bennük, annyira nincs szokva hozzájuk. Az ajtóhoz érve megpróbál kioldalazni Balázs mellett. - Rajtam nem fog múlni, nyugodtan bámulhatod a tavat tovább. Hagytam még pezsgőt, ott a padlón az üveg, csak engedj ki.
|
|
|
|
|
Jávor Balázs Zoárd
Bogolyfalvi lakos
Bárd
RPG hsz: 102
Összes hsz: 104
|
Detti- Mindegy hát, de most hoztad fel a témát és örülnék, ha felfognád, hogy nekem nem jön be a nővéred, sosem bírtam őt, egy hülye picsa - tényként közölte mindezt, hisz ő nem volt ilyen érzelgősen romantikus fajta, hogy most előhozakodjon a múlt sebeivel. Akkor rosszul esett neki, hogy nem tekintett rá Detti úgy, ahogyan ő azt szerette volna, de ez már a múlt. És tényleg csak azért hozta fel, mert Detti szépen bekérdezte őt Hédi kapcsán. Ha ez nem történik meg, akkor talán sosem derült volna fény erre a kis titokra.
Persze a Mátés dolog azért cseszte a csőrét, ezért is állt fel és lépdelt az ajtóhoz, hogy egy kis friss levegőt szívjon magába. Detti szavait hallotta, de mivel a nő nem fejtette ki ennél jobban a gondolatait, így Balázs nem kezdte őt faggatni.
Szépnek találta az eget, tényleg szépnek, a börtönben nem volt lehetősége arra, hogy hosszasan kémlelje az eget. Jobb híján a berepedezett falat fixírozhatta, vagy a sarokban álló toalettet.
Megérezte Dettit maga mellett, s ahogy fordította a fejét, már ott is állt mellette a nő, egészen közel hozzá. Tenyerével az ajtófélfát támasztotta, így érthető mód kérte a nő, hogy engedje ki.
- És miből…mit akartál mondani? - kérdezett rá mégis, miközben egészen közel hajolt hozzá. Pillantása Detti tekintete és ajkai között cikázott, majd mielőtt a másik megszólalhatott volna, közelebb hajolva megcsókolta őt, tenyere a másik csípőjére kúszott és azon mozdulattal közelebb is húzta magához az egykori rellonost.
|
|
|
|
|
Óvári Bernadett
Tanár, Mestertanonc Tanár, Illúziómágus, Egyetemi hallgató, Minisztériumi dolgozó, Bogolyfalvi lakos
Detti
RPG hsz: 59
Összes hsz: 63
|
- Remek - válaszolja némi szarkazmussal a hangjában, hiszen, mint azt már mondta, mégiscsak eltelt azóta két évtized. Ezért sem fejti ki, hogy pedig ha erre a vallomásra akkor került volna sor, talán alakulhattak volna dolgok másként, hiszen ez csupa feltételezés. Visszamenni sem tudnak az időben, és bármeddig is fejtegetik a dolgot, nem változtat ez már semmin. Inkább úgy dönt, hogy visszahúzza lábára a modern kínzóeszköznek is beillő magassarkút, s hazamegy. Az este számára itt véget ért. Otthon várja néhány érdekes könyv meg egy jófajta lángnyelv, azokkal remekül el tudja tölteni az időt. Talán még a disszertációjához is hozzáír pár mondatot, ha megszállja az ihlet. Az ajtóban azonban Balázs meglehetősen útban van, miközben az eget és a tavat bámulja, így kénytelen arra kérni, hogy mozduljon már odébb, és addig is, elácsorog karnyújtásnyi távolságon belül, készen arra, hogy átfurakodjon a szabadon maradó résen, amint Balázs hajlandó megmozdulni. - Hagyjuk - ismétli meg, amit imént is mondott, megrázva a fejét, de mielőtt még mehetne, igencsak meglepődik, amikor a következő pillanatban a férfi megcsókolja s a csípőjénél fogva magához húzza. Úgy fél percre lefagyva tűri, latolgatva, hogy eltolja-e, esetleg felpofozza, de végül inkább beadja a derekát. Hogy ez az alkoholnak, a pillanat hevének vagy a kettő együttesének köszönhető-e, esetleg valami más lehet mögötte, azon a legkevésbé sem gondolkodik most, sőt azon sem, hogy mi lesz a következő pillanatban vagy netán holnap. Leginkább csak élvezi, s nem kell sok idő, hogy Balázs nyakába csimpaszkodjon, pont olyan hévvel viszonozva a csókot, mint ahogy a másik azt kezdeményezte. - Egy barom vagy. Oltári nagy marha... és haza akarok menni - jelenti be végül, amikor elszakad Balázstól, még mindig a nyaka köré fonva a karjait. Ez este egészen fura. Már csak meg kellene tennie az első lépést az ajtón túlra.
|
|
|
|
|
Jávor Balázs Zoárd
Bogolyfalvi lakos
Bárd
RPG hsz: 102
Összes hsz: 104
|
DettiNem hajlandó megmozdulni, pedig érzékeli Dettin azt a nüansznyi feszültséget, amit akkor tapasztalt, ha valami nem úgy történt, ahogyan azt a hölgy óhajtotta. Balázs nem tett eleget a kérésének, ehelyett inkább csókolva húzta közel magához, mert éppen ehhez volt kedve. Nem tudni pontosan, hogy a pezsgő szállt ennyire a fejébe, vagy csak mindig is vágyott erre a csókra és most valahogy létjogosultságot érzett ahhoz, hogy meg is tegye. Végül is, bevallotta, hogy anno tetszett neki és még belé is volt esve. Az más kérdés, hogy azóta eltelt húsz év, s hogy jelen pillanatban nem tombolnak azok az érzelmek, attól még mindig tetszik neki a nő, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy szorosan húzza magához. Engedélyt nem is kért, még azt is vállalta, hogy ezután esetleg majd pofont kap.
- Az vagyok, Te meg fogd be, mert én meg most Téged akarlak - s hogy ne csak beszéljen róla, már újra csókolja, miközben fenekénél fogva ölbe kapja és meg sem áll vele addig, míg kényelembe nem helyezi odabent. Persze, benne van a pakliban, hogy Detti feminista énje előtör, és akkor jajj szegény Balázsnak, de őszintén, ez a férfit most nem érdekli. Ha nem ütközik ellenállásba, akkor ezen az éjszakán ő a vadász, és addig űzi-hajtja a vadat, amíg az nem piheg testén kéjes fáradtságtól aléltan.
|
|
|
|
|
Felagund-Radetzky Médi
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák
hercegnő
RPG hsz: 193
Összes hsz: 420
|
DamianMinél több időt tölt Luciennel, annál jobban szeretne sajátot. Jó néhány évig (évtizedig?) be kell még érnie a keresztfiával és a kutyával, aki lelkesen hozza vissza az eldobott labdát Damian kezébe.
- Kedvel téged - állapítja meg mellékesen a férfira mosolyogva. Kellemes idő van hozzá, hogy kint piknikezzenek a tónál. Luna játszik, szaglászik, Lucien pedig Médi ölében ülve szórakozik a képeskönyvvel. Nagyobb a hangja, mint az anyukájának, főleg amikor a kedvenc állataihoz ér és felsikolt.
- Gondoltam elmehetnénk pénteken színházba. Madam Rosier különleges élete premiert játszanak. Már ha van kedved, igaz, elég csajos darab, de... - megvonja a vállát, hisz akkor sem fog kétségbe esni, ha végül egyedül kell mennie. A kedves férje nem éppen vevő az ilyesmire, ez a Krise fiú pedig kellemes társaságnak bizonyult az eddigiekben.
|
|
|
|
|
Damian B. Krise-Flaviu
Független varázsló
nepo baby | "ewww"
RPG hsz: 348
Összes hsz: 350
|
Felagund-Radetzky Médi - Jófej kutya.
Átveszi a nyáltól ragacsos labdát a kutyától csak azért, hogy ismét a tó felé hajítsa. Csak az állkapcsának megfeszülése árulkodik a taknyos kutyanyállal és szőrrel szembeni undoráról, illetve talán az, hogy az Adéltól kölcsön kapott takaró mellett az ébredező tavaszi fűbe törli a tenyerét. Lucien vidáman elszórakoztatja magát a könyvével aztán, hogy ő udvariasan visszautasította azt, hogy a gyerek nála legyen ezen a rögtönzött pikniken.
A pubról tervezett beszélni Adéllal, a lány arcát látva azonban jobb ötletlen tűnt felajánlani, hogy megszabadítják a gyerekcsőszködés terhétől, legalább egy fél délutánra.
- Benne vagyok, ezer éve nem voltam színházba. A nagyanyám sírni fog a boldogságtól, ha meghallja.
Félig Krise - tehát természetesen az ő gyerek- és tinédzserkorát is körbeölelte a színház, amit felcseperedve sokáig szájhúzással élt meg. MÉg mindig nem tartja elég idősnek magát hozzá, hogy őszintén értékelje az ilyesmit, de ha jó a társaság akkor semmi ellenvetése az ellen, hogy végigunatkozzon két vagy három felvonást.
- Várj... péntek? Ah... lehet, hogy nem jó. Azt hiszem találkozom valakivel - A kezeire támaszkodik a takarón, de csak aztán, hogy az orrán feljebb tolta a napszemüvegét -. De tulajdonképpen le lehet mondani, nem randi vagy hasonló. Hánykor? Mindketten jöttök?
|
|
|
|
|
Felagund-Radetzky Médi
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák
hercegnő
RPG hsz: 193
Összes hsz: 420
|
DamianInkább nem szól semmit, hisz Damian annak ellenére, amilyen arcot vág, újra eldobja Lunának a labdát. Médi mosolyogva nyújt felé egy nedves törlőkendőt.
- Neki mondd azt, hogy a Vaskalapost nézed meg, ez a darab nem biztos, hogy neki tetszene. Kissé vad, azt mondják - figyelmezteti ahelyett, hogy elmondaná, az ő nagyszülei biztosan betiltanák az ehhez hasonló illetlen előadásokat.
A találkára Médi agya egyből nyomozóba kapcsol és már faggatni kezdené a férfit arról, kit visz randizni és mi lesz a program, mikor folytatja. Lucien idő közben Médi felé fordulva magyaráz tovább, ő meg lapoz neki és kérdezgeti az állatokról.
- Adél? Nem, csak én. Meg te, ha úgy döntesz. - Eszébe sem jut, hogy a kettő alatt őt és a férjét értik. Nem randinak szánja a találkát, egyszerűen szereti társaságban tölteni az időt. - Havonta egyszer beiktatok egy kikapcsolódó estet, ez most a színház lesz. Hétkor kezdődik, tízig tart. Még a randid is beleférhet aznap - szemtelenül vonogatja a szemöldökét, hátha kicsikarja belőle, hogy mégis randi az a találka.
|
|
|
|
|
Damian B. Krise-Flaviu
Független varázsló
nepo baby | "ewww"
RPG hsz: 348
Összes hsz: 350
|
Felagund-Radetzky Médi Még mindig nem panaszkodik, ennek ellenére azonnal elfogadja a törlőkendőt és abba törli az ujjait. A mozdulat persze teljesen hiábavaló, hiszen másodpercekkel később a nyálas labda ismét a takarón puffan mellette.
- Áh, ne félts, csak a lányok szemét takargatja a nagyanyám, én ha rúdtáncot néznék előtte akkor is csak az érdekelné, hogy rendesen ki legyen vasalva az ingem.
Felveszi a labdát és ismét egy széles lendítéssel indítja útnak. Könnyedén elneveti magát.
- Havonta egyszer egy kikapcsoló est? Nehogy a végén túlzásba vidd a szórakozást, hát mit fognak szólni?
Maga mellett most már a kendőbe törli a kezét. Nem tudja, hogy a lány munkába temetkezik vagy épp a férje az, aki nem hagyja élvezni a szabadságát, havonta egyszer egyedül lenni azonban az ő ízlésének mindenképp kevés. Havonta egyszer dolgozni talán, az már egészségesebb hozzáállás.
- Nem, lemondom, csak egy random lány, tényleg - hárít nyomban -. Ha ötre érted megyek előtte vacsora is beleférhet a közelben. Ha már ilyen vad a darab, a lelkem nem fogja kibírni azokkal az apró színházi szendvicsekkel.
|
|
|
|
|
Felagund-Radetzky Médi
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák
hercegnő
RPG hsz: 193
Összes hsz: 420
|
DamianKönnyen megnevetteti Médit, talán emiatt is tölti szívesen az idejét Damiannel. Előtte van a jelenet, amint a kedves mama ellenőrzi, vannak-e ráncok az ingen, nem ám a táncoslányok majd megszólják.
- Kevesled? - kissé oldalra billenti a fejét, úgy pislog a másikra. - Ne gondold ám, hogy nem mozdulok ki. A szünetekre tartogatom. Év közben ott a munka, az egyetem és Lucien - hangján nem érezhető, hogy Médi ezt bánná, sőt. Ha nem így akarná, nem tenné, de szereti a napi rutint és a szabadidejét inkább szánja Adélra és a keresztfiára, akinek most nyom is egy nagy puszit az arcára.
- Juj - szisszen fel szegény lány randomnak beállítására. - Ha még csak a lelkedet kell visszafognod... Benne vagyok. Mit preferálsz inkább, egy jó zsíros hamburgert vagy puccos éttermet?
Mindkettőnek van előnye és hátránya, Médinek pedig mindegy, nem is tagadja, hogy imád enni és képes lenne két hamburger után még desszertet is kérni.
- Damien nem szereti, ha főzéssel próbálkozom, úgyhogy elég jó éttermeket fedeztem fel Nekeresden. Apropó, téged melyik családba fognak bekötni?
|
|
|
|
|
Nemes Balázs
Bogolyfalvi lakos
Balázs atya
RPG hsz: 111
Összes hsz: 116
|
Hollóvölgyi kisasszony
Lakodalom
kis alapMeglepődött, amikor egy napon felkereste egy fiatal pár, mondván, hogy szeretnék, ha Balázs a kápolnában összeadná őket. Végül ez a nap is eljött, így történt meg az, hogy Patrik és Vera örök hűséget fogadtak Isten színe előtt, majd a polgári ceremónián is egybe kötötték életüket ezen a csodálatos helyszínen. Balázs hivatalos volt ide is, hisz a tó partján tartották az esküvői vacsorát, melyre a meghívást tisztelettel el is fogadta. Most pedig kezében egy pohár pezsgővel épp az asztalát kereste, kedves mosollyal biccentett egy-egy ismerősnek - bár túl sok nem volt - míg végül észrevette az egyik asztalnál Zsófiát.
- Szép volt a ceremónia - jegyezte meg, hisz nem sűrűn vett részt polgári esküvőkön, de tetszett neki az, ahogyan a nő intézte az egészet. - Meg ez az egész - még mutogatott is, utalva a környezetre, közben észrevette, hogy az ültetőkártyája is odaszól. - Nemes Balázs atya - mosolygva nyújtotta kezét Zsófiának, majd helyet foglalt mellette a széken.
|
|
|
|
|
dr. Hollóvölgyi Zsófia
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos
Pötty :)
RPG hsz: 335
Összes hsz: 391
|
Nemes Balázs
Miután az utolsó rokon is kilépett a hivatal épületéből, összepakoltam és visszarendeztem a termet eredeti állapotába. A díszítést egy dobozba tettem, hétfőn majd eljönnek érte, kis cetlit is hagytam, hogy kiadható, valamint nekiültem gyorsan a papírmunka lezárásának. Szeretem előkészíteni a dolgokat, sokkal gyorsabban megy a lezárás is. Innen apához vettem az irányt, ellenőrizni, hogy a gyerekeim nem rombolták-e még le az idegeit, majd egy gyors átöltözés után elindultam a tóhoz. Eredetileg nem terveztem így, de olyan nagyon győzködtek, hogy szeretnék, végül azon kaptam magam, hogy belementem a dologba, és most itt ülök, figyelve a párt, a rokonokat és barátokat, akik önfeledten nevetnek és örömködnek.
- Köszönöm, ez kedves Öntől.
Fogadom el a kezét egy rövid kézfogás erejéig.
- Hollóvölgyi Zsófia. Úgy hallottam, hogy az Ön szertartása is, sajnos azon nem tudtam részt venni, mert elő kellett készítenem a hivatalt, de az édesanyák nagyon dicsérték, hogy szépen beszél.
Áradoztak egészen pontosan, de nem szeretném, ha kellemetlenül érezné magát, amiért magasztalom, és valójában olyan dolgokat sem szeretek kijelenteni, amiket személyesen nem tapasztaltam.
- Ha jól tudom, a pár a gyülekezetében ismerkedett meg egymással.
|
|
|
|
|
Nemes Balázs
Bogolyfalvi lakos
Balázs atya
RPG hsz: 111
Összes hsz: 116
|
Hollóvölgyi kisasszony - Sosem hazudok, bűnhődnék érte – mosolyogva mutat mutatóujjával az ég felé, ezután ráz kezet a hölggyel, határozottan, de nem túl erősen, csupán annyira, amennyire illik. - Az anyukák már csak ilyenek, hajlamosak túlzásokba esni – jegyezte meg egy újabb mosollyal, miközben helyet foglalt az asztalnál. A nyakkendőjét egy picit meglazította, csak hogy ne legyen túl szoros, pezsgőjét pedig egyelőre az asztalra helyezte, majd ide-oda pillantott.
- Igen, még az előző atya, nyugodjék békében, ő vezette őket a gyülekezetbe, mindketten csatlakoztak a kórushoz, ott barátkoztak össze, aztán így alakult. Ennek pedig csak örülök, mindig jó, ha két fiatal egymásra talál – ezen el is mosolyodott, jó volt egy ilyen fiatal párt boldognak látni, épp fel is tűntek a távolban, láthatóan majd kicsattantak az örömtől.
- Hölgyek és urak! A bejáratnál mindenki kapott egy pohár pezsgőt, most igyunk tehát az ifjú pár boldogságára! Patrik és Vera! Sok Boldogságot! - a mikrofonból hallatszott a vőfély hangja, Balázs ekkor vette kezébe a poharát.
- Akkor egészségükre és egészségünkre! - mosolyogva koccintotta össze Zsófia poharával és belekortyolt.
- Hány esküvőt vezetett eddig le? - merült fel benne a kérdés, mert neki bizony ez volt a második, így mondhatni még egészen kezdő volt ezen a téren. A zenekar mindeközben tovább játszott a háttérben, a fotós pedig az asztalok körül keringett, hogy készítsen egy egy fotót. - Nagy mosolyt!
|
|
|
|
|
Damian B. Krise-Flaviu
Független varázsló
nepo baby | "ewww"
RPG hsz: 348
Összes hsz: 350
|
Felagund-Radetzky Médi A munka, az egyetem és Lucien. Nem adja a tudtára, hogy ez mennyire szomorú és lohasztó így. Ezzel tölti az idejét ennyi idősen? Ám szerencsére se nem az apja, se nem a bátyja, se nem a kedves férje, hogy köze legyen hozzá, így inkább csak kinyújtja a kezét a labdáért, a kutya pedig kifejezett lelkesedéssel ejti a tenyerébe azt.
- Legyen rendes étterem, ha már havonta egyet engedsz csak magadnak. My treat. De elfogadok bármilyen javaslatot.
Úgy tervezi, ügyes, bajos dolgai okán több időt tölt majd a testvérországban, így nem is árt, ha jobban kiismeri magát errefelé. A kutya türelmetlenül vakkant egyet, így ő kelletlenül ismét, de most már messzebbre dobja a labdát.
- Egyelőre jó kérdés, de úgy hallottam, a hetekben kiderül és beavatnak engem is. Annyit tudok, hogy a Bánffy kiesett. Annyit kértem még, hogy harmadik unkatestvérnél távolabbról válasszanak, szóval gyanítom, a nagyanyám kénytelen volt pár családot a kezdetektől lehúzni a listáról. Na miért, csak nincs egy húgod akiről nem tudok?
|
|
|
|
|
dr. Hollóvölgyi Zsófia
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos
Pötty :)
RPG hsz: 335
Összes hsz: 391
|
Nemes Balázs- Akkor van még mit tanulnom, mert a nagyobbik lányom inkább arra hajt, hogy csak a fogaimat csikorgassam minden megmozdulása után.
Nevetem el magam egy kicsit, hiszen valóban ezt lehet tapasztalni az én gyönyörű, okos és rafinált Erikámtól. A mini maffiózó attitűdje egyszerűen zseniális, de mégsem dicsérhetem meg érte, hiszen - elvileg - én vagyok a felelősségteljes szülő, akinek határokat kell szabni. Szabok, áthágja, szabok, áthágja, majd édeseb pillog, én meg sóhajtok. Ez a mi dinamikánk.
- Igen, az ember határozottan optimistábban kezdi el szemlélni a világot, ha boldog embereket lát. Ha lelkileg is egészséges persze, de szeretem azt hinni, hogy a boldog emberek látványa boldog embereket szül.
Én optimista vagyok, nem csoda, hiszen szó szerint és átvitt értelemben is tele vagyok tűzzel. Megemelem a poharamat, amiben alkoholmentes pezsgő pihen és megemelem, majd összekoccintom a mellettem ülővel.
- Egészségükre, egészségünkre.
Egy kortyot iszok is, nem igazán szeretem a pezsgő ízét, akkor sem, ha nincs benne alkohol. Egy apával, aki szeret inni, igencsak odafigyel az ember arra, hogy mit nem csinál.
- Ez volt a hetvenkettedik. Volt pár év, amikor kiugróan sokan házasodtak össze itt. A mi évfolyamunk, meg az utánunk jövő kettő igen nagy létszámú volt, mintha lett volna a világban egy kis manatúltengés. Akkor sokan házasodtak össze, aztán elkezdtek elenyészőbbé válni az esküvők. Ön kezdő még ebben?
Érdeklődöm, miután engedelmesen egy mosolyt villantok a fényképész irányába.
|
|
|
|
|
Nemes Balázs
Bogolyfalvi lakos
Balázs atya
RPG hsz: 111
Összes hsz: 116
|
Hollóvölgyi kisasszony- Akkor bizony van még mit - neveti el magát. - Mennyi idős a leányzó? - ha tippelnie kellene, akkor olyan hat-hét körülit mondana legfeljebb, mert annyira idősnek nem látja Zsófit, de ebben nem lehet biztos, ki tudja.
- Ilyenkor jönnek az apukák, akik viszont lekenyerezik a gyereket, nem igaz? - neveti el magát, hisz a gyülekezetben is látott már olyat, hogy míg az anyuka hiába is próbálkozott, apuka részéről elég volt egy cinkos mosoly, és máris elhárult a probléma. Erről mondjuk inkább Zsófia tudna nyilatkozni, hisz Balázs nem ismeri a családjukat.
- Szép lenne, de sajnos sokszor ennek az ellenkezőjét tapasztalom - sóhajt, előfordult már, hogy páran gyóntak neki, és szavaik az irigységtől bűzlöttek. Természetesen Balázs nem fogja a szennyest kiteregetni, hisz kötelessége a titoktartás, ellenben tudna mesélni még a vendégségben ülők egy részéről is érdekes dolgokat. - Pedig mennyivel egyszerűbb lenne, nem? - neveti el magát, aztán összekoccintja a poharát, ha már erre kérték a kedves társaságot és kortyol is a pezsgőjéből, ami alkoholos. Ő nem veti meg, szereti, főleg a bort, viszont nem gyakran iszik, leginkább csak társaságban, ha alkalomból koccintanak. Ma pedig már nem lesz dolga, a szószékre sem kell felmásznia, így ez az egy pohárka neki még bele is fér.
- Hűha, akkor van még mit tanulnom - meglepődik a létszámon, el is mosolyodik. - Nahát, hogy ez a manna hogy képes összehozni az embereket - nevet, végül is, biztosan van ebben is valami, mindenesetre ő hisz abban, hogy egy-egy közösségben hamarabb találnak egymásra az emberek.
- Az összeadásban? Abban igen. A pályafutásom elején valamiért elkerültek az ilyen ceremóniák, aztán amikor Bogolyfalvára kerültem, még nem is nagyon voltak hívők, sokan csak furán pislogtak rám. Talán egy-egy család volt, akik pontosan tudták, hogy ki vagyok és mit képviselek. Utána pedig Afrikában kaptam egy lehetőséget, majd két évig voltam ott és egész más dolgok élveztek prioritást. Nem olyan rég tértem vissza, viszont remélem, hogy lesz még bőven és hamar beérem kegyedet a hetvenkettedikkel - mosolyogva újra kortyol a pezsgőjéből, ki is issza azt, a kép elkészültéhez pedig ő is mosolyog a kamerába.
A fotós még le sem lép, lassan érkeznek a finom ételek is, egy nagy tál húsleves landol az asztalukon, a vőfély vicces kommentárt fűz hozzá, láthatóan mindenki jókedvű, még Balázs is elereszt egy mosolyt, habár ezek a szokások számára furák, nem túl sok lagziba volt eddig hivatalos.
- Ez gyakran így megy? Ilyen humoros átvezetésekkel? - súgva kérdi Zsófiát, megvárja, hogy szedjen magának mindenki, és csak a végén nyújtózik, hogy merjen magának a levesből.
|
|
|
|
|
Eszterházy Konstantin
Független varázsló
legjobb tesó
RPG hsz: 22
Összes hsz: 30
|
DominikNem önszántából veszi fel ismét sógornője alakját, bár kimondottan élvezi a dolgot. Mármint azt a részét, hogy játszadozhat kicsit valakivel, aki bosszantja a testvérét. Kilián adott neki pár ruhát Bogi holmijai közül, így nem lehet kiszűrni az imposztort. A stégen várja Dominikot, beszélgetésre hívta ide bagolypostán keresztül. Sógornője baromi ideges lesz, ha ezt megtudja, egyelőre azonban nem ezzel kell foglalkoznia. Míg őt lefoglalja az ura, Konstantin addig fogja kavarni az állóvizet, míg mocsarat nem csinál. Na nem szó szerint.
|
|
|
|
|
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák
RPG hsz: 369
Összes hsz: 440
|
Konstantin?Kapott egy baglyot Bogitól, hogy találkozzanak a stégnél, de a lány nem fejtette ki, hogy miért is. Dominik egy picit meglepődött ezen, de végül is, néha előfordul Boginál, hogy kitalál random talikat, csak erre mostanában nem volt sokszor példa. A srác meg is érkezik, a távolból már látja is a szöszit, meg is indul felé.
- Szia Bogi - köszön, és integet is, aztán odaérve ad két puszit, ahogy barátok közt szokás, bár mostanában sok minden történt, és nem nagyon tudja, hogy még ugyanolyan stabil-e a barátságuk, mint annak idején.
- Mizu van, hogyhogy ide hívtál? Elég félreeső hely - jegyzi meg, ahogy körbepillant. Mondjuk szépnek szép.
|
|
|
|
|
