Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Nem telik bele sok időbe, hogy rájöjjön, min akadt meg Will szeme. Hosszan nézi a fejjel lefelé fordított, írott neveket. Az egyik mindkettejük számára ismert, a másik ezek szerint nem, hiszen Will csak arra az egyre kérdez rá. Lassan bólint.
- Úgy gondoltam, ott a helye. Ha... nem bírnád a feszültséget. Én nem ismerlek úgy, mint ő. Egy támaszt te is megérdemelsz. - Bár tisztában van azzal is, milyen éktelenül kegyetlen is lehet ez Willre nézve, ha tényleg szereti a lányt. Noha elhangzott párszor mindkettejüktől a cáfolat, ezt elég nehéz elhinni most is, látva Will reakcióját.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Csónakház

Egyedül teszi meg az utat a tóig és a kis házikóig a partján. Nem veszi körbe lelkes csaholás és puha lábdobbanás. Hosszabb az út, mint máskor, nehezebb is átvágni a fagyott, néhol még hótól latyakos ösvényen. Tobias feltűri kabátja gallérját, sálját álláig igazgatja.
Kiérve a partra hóörvény közepén találja magát. A felhők mögül ragyogó napsugarak bújnak elő, a szél pedig táncot lejt a tó fölött, összeborzolja Tobias haját, hó-pöttyöket rajzol a szemüvegére. Felpillant az égre, hagyja, hogy kócolja az egyre erősődő szél, hamarosan úgyis kényelmesen felmelegszik a házban. Itt vár kint, s nem tudja, miként kellene felkészülnie. Végülis azért jött most, hogy elkezdjék, hogy elindulhasson az okklumencia útján. Izgatott - kellemes, mégis szorító érzés. Kellemes, mert várta, akarta, szüksége van rá. Mégis ott kapar benne az aggodalom.
Megmutatnia magát, látva lenni soha nem volt egy vágyott állapot, annyira kevés emberrel szemben tud nyitni, hogy el se tudja képzelni, hogyan fogja megtenni egy idegennel szemben. Mintha egy beragadt, berozsdázott vaskaput próbálna felfeszíteni puszta kézzel, kulcs nélkül. Mi a legjobb? Tolvajmód finoman felfeszegetni vagy minden finomkodást mellőzve berobbantani?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Hüledezve dől hátra a székén, elengedi a listát, hogy az visszahulljon a tényárján hagyott étlapra. Egy pillanatra düh lobban fel benne; azonban ezt szinte nyomban felülírja a zavarodottsága.
Már egy ideje semmit sem ért Adél viselkedését illetően. Érzi, hogy a lány legjobb eseteben is semleges, de inkább ellenséges vele, egész addig, amíg váratlanul meg nem próbálja becserkészni, csak, hogy percekkel később ismét hűvössé váljon. Ez pedig nem segít azon, hogy elhelyezze, hányadán állnak egymással. Adél csak szövetséget vár az esküvőtől, ezt támasztanák alá a szavai és az, hogy meghívta Júliát. Akkor azonban miért hozakodott elő a közös gyerek tervével és miért dörgölőzik hozzá, aminek annyira nehéz ellenállnia?
   -  És miből gondoltad, hogy én azt akarom, hogy ott legyen? - kérdez vissza élesen, ám a hangja nem nyíltan ellenséges. A pincér felé csak kurtán megrázza a fejét, jöjjön vissza később - Mert nem akarom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Egy pillanatra sem fordítja el a tekintetét Willről. Ellenkezés helyett hagyja, hogy kijöjjenek belőle a szavak - kezdi kapizsgálni, hogy ha szeretné bármilyen szinten is megpuhítani Willt, rengeteg türelemre lesz szüksége, és okos sakklépésekre a képzeletbeli táblájukon.
Másfelől lehet, tényleg érez egy pici türelmet iránta, egy hangyányi beleélést Will helyzetébe, hiszen ő maga majdnem ugyanebben a csónakban evez, plusz a baba. Egy nagyon picit hajlandó megérteni, hogy a vőlegénye nyakán ugyanúgy csattant a családi póráz, mint az övén.
Az arckifejezéséről ugyan eltűnik a mosoly, helyette viszont nem a semleges, vagy a gőgös tér vissza, inkább az elgondolkodó.
- Mert én rohadt magányos leszek aznap, azt hiszem. - Hazudik. Ezért hívta el Jeremy-t. Nem hazudik: lelkileg nem lesz ott vele senki. - És nem feltétlen kívánom neked ugyanezt. Nem vagy az ellenségem, mindezek után semmiképpen sem. - Szusszant egyet, végül a listára csúszik át a tekintete. - Talán szeretnék végre egy barátot... még ha nem éppen a legjobban is indult... Nem, semmi sem indult jól közöttünk. - Ismét felnéz Willre.
- Ha nem szeretnéd őt ott látni, megkeresem és megmondom, hogy mégsem áll az ajánlat... Megpróbálom tiszteletben tartani a döntésed. -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Honnan fogom tudni, hogy melyik véla?
Ne aggódj: tudni fogod.
Összefonja a karjait maga előtt, rövid ideig viszonozza csak a lány pillantását, mielőtt kényszerűen elpillantana a válla mellett. Petre idejekorán figyelmeztette rá, hogy a Machay család vére illékony és robbanékony, akár a benzin. Akkor nem értette, mire céloz ezzel, csak ingerülten elhessegette a megjegyzést, hiszen találkozott már kiszámíthatatlan emberekkel, miért a lány lenne az, akit képtelen kezelni? Ajtócsapkodásra és fizikai agresszióra, kieresztett karmokra és fogakra számított, ami különben nem megrémítette, inkább izgatta a fantáziáját. Helyette azonban a női lélek egy olyan hurrikánjával találta szemben magát, amihez ő, úgy tűnik, kevés.
A nyílt erőszakban otthon van. Nem szoríthatja sarokba vele. A logikátlan viselkedés azonban olyasmi, ami kognitíve a padlóra küldi őt.
Másodpercekig csak a szemközti falat fürkészi, az ajkát rágcsálja, az ujjai megfeszülnek a saját karján. Végül ő is visszapillant a lányra.
   -  Én is szívesebben vennék el egy barátomat jövő héten, mint egy idegent. Szóval - előrébb dőlve felemeli a listát az étlapról, hogy a lány felé nyújtsa  - Truth or dare?  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Szinte felragyog az arca. Finom, vékonyka mosolyba rendeződik a szája, körülötte két gödröcske rajzolódik ki éppenhogy. Sokkal többet kap, mint amit remélt. Azt hitte, újból visszadobják majd a gesztusát és kezdheti elölről az egyezkedést ezzel a rém makacs emberrel, de nem. Kezdi új színben látni ezt a vacsorát, nem csak egy esküvő előtti megbeszélésnek, hanem egy külön sikerélmény potenciális folyamatának.
- Truth shall be then. - Hallatszik némi francia akcentus az angoljában egyébként. Legalább nem hunglisht tol.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Truth. Remélte. Az ő arcára is félmosoly rendeződik, ahogy az asztalra könyököl, épp csak egy pillanatra emeli meg a kezét a korábban elküldött pincér felé. Amíg az odaér, ő felületesen átfutja az étlapot. Nem kell gondolkodnia a kérdésén: a ködös képeken átszűrve az egyedüli élénk emlékkép a Júliával töltött első estéjéről a kérdés, amit a csónakban feltett neki. Anélkül, hogy felpillanatana, a sorokat böngészve visszhangozza azt vissza:
   -  Mi a legrosszabb dolog, amit valaha tettél?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

- Hmmm... - Nehéz kérdés, látszik az arckifejezésén is, ahogy összeráncolja a szemöldökét, oldalra billenti a fejét. Őszintén szólva nincs olyan dolog eddig, amit megbánt volna őszintén, vagy nem jut eszébe, mert az agya gondosan védi tőle. Olyan van, amire mások mondták, hogy kegyetlen, rossz tett volt. Míg a pincérük Will rendelését is felveszi, van ideje gondolkodni, de végül ő is távozik. Ajkát beharapva kormányozza vissza rá a tekintetét.
- Talán... Amikor hétévesen majdnem vízbe fojtottam a bátyám. Akkor jött elő a varázserőm, és Dominik nem tudott úszni. Véletlenül kitaszítottam a csónakból, aztán... visszahúztam az evezőt, hogy ne tudjon belekapaszkodni. - Kissé megvonja a vállait. Van valami hátborzongató abban, milyen nyugodtan mesél erről, de voltaképp már többször említette, mennyire gyűlöli a bátyját. De felemlegethette volna Elizát is, elvégre neki az ollót vágta a kézfejébe, és valószínűleg kivájta volna a szemeit, ha a szülei nem lépnek közbe. A féltékenység...
- Te jössz. Felelsz vagy mersz? -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Ahogy a pincér mellé lép, ő különösebb gondolkodás nélkül bök a Noé Bárkája felé, a tekintete akkor már az itallapot böngészi úgyis, így bőven ad időt a lánynak töprengésre. William analitikus ember és passzív megfigyelésből tanulja a legtöbbet a körülötte élőkről. Nem mondaná, hogy empatikusabb, mint az átlag, de kétségkívül érzéke van hozzá, hogy felismerje a szavak mögött lapuló valódi igazságot. Így valójában az nem is számít, mit felel a lány; ellenben az, hogyan.
Leadja a rendelését, a pincér az étlapokkal együtt távozik, ő pedig az asztal terítőjén támaszkodva néz vissza a lányra.
Apró vállrántás. Változatlan arc.
   -  Akkor valódi szent vagy, hogy hétéves korod óta nem tettél semmi igazán súlyosat. Felelek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

- Jean-Paul megfelelő rövid pórázon tartása rossznak számít? - Nincs értelme szépítenie, főleg hogy mindkettőjüknek megvannak a kisebb-nagyobb múltbeli foltjai. - Bár tény, bizonyítható súlyos dolgok nincsenek a lajstromomon. - Ő csak egy csendes szarkavaró a háttérben, semmi több. Igazán kispályás egy elszúrt kísérlethez képest. De, ha már faggatnak...
- Mit becsülsz egy emberben legjobban? -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Bájos. Mintha csak a szívére vette volna a megjegyzést, szúrja oda a kiegészítését a lány, hogy mutassa, mennyire kemény valójában. William az élete során minimum kartávolságra tartotta az alvilágot és az igazán illegális dolgokat, azokat a nagyapja intézte helyette, neki elég volt süketnek és vaknak tettetnie magát. Ennek ellenére sem hiszi, hogy Adél bármi olyasmit tett volna, amit ő ne látott volna korábban. Talán bolti lopás, megcsalás, hasonlók: a hozzá hasonló lányok bűnlajstromán többnyire ezek szerepelnek.
Kérkedőn mozdul meg a szemöldöke, a kérdésre felpillant a plafon felé. Az őszinteséget, mondhatná, ezzel azonban hazudna, ő ugyanis sosem tartotta életrevaló erénynek az igazmondást. Az intelligencia talán közelebb áll a valósághoz, ez azonban nem becsülendő tulajdonság a szemében, legfeljebb csodálandó.
   -  A kíváncsiságot. A lázadást. - felel végül könnyedén - Te jössz. De felelj.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Sehol sem áll a vőlegényéhez képest, ami a bűnözést illeti, de egy ilyen búra alatt nevelt kislánytól az volna a meglepő, ha alvilági figurákkal császkált volna és néhány csúnya eset is lappangana a háttérben. Nem, semmi ilyesmi nem történt, csak az agressziója viríthat az önéletrajzában nagy no-no-ként.
Közben van ideje a másik minden rezzenését szemügyre venni, ahogy megmozdul a szemöldöke, megcsillannak a szemei, mindent befogad az utolsó gyűrődésig. Rohadjon meg, hogy milyen jól néz ki.
- Csakis. Kérdezz nyugodtan. - Nem is veszi észre, mikor rakják le eléjük a levest, vagy hogy a mosolya mikor megy át élvezkedő, kicsit mániákus vigyorfélébe. Mint aki várja, hogy pengeélen táncolhasson és bármikor leeshessen onnan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Csak helyreáll az univerzum békéje: a poharába bor kerül az abrosszal betakart üvegből. Ő azonnal utána nyúl, hátra is dől vele, amíg elé is lekerül a vacsorája, fölötte azonban ő is a lányt nézi. Az ő arcán nem ül mosoly, inkább elgondolkodóan semleges. Megbillenti a pohár tartalmát.
   -  Mondd meg nekem, honnan van a főzet valójában.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Megbicsaklik a vigyora, várható volt. Most már inkább haragos vigyorrá kezd áttűnni, mert úristen, mindig, de mindig valami kellemetlenhez kell kilyukadjanak. De gyűlöli, mikor Will bírót játszik vele.
- Számít ez egyáltalán? - Muszáj megnyomkodnia most már mindenféle mosoly nélkül a szeme közötti felületet két ujjal, hogy nyugtassa magát. Valójában pörög az agya, mit mondjon. Ha bemártja Jeremyt, utána mi következik? Összerúgják a port Willel, hogy miért adott a haverja abortáló főzetet a menyasszonyának? Nincs türelme asszisztálni egy férfias kakaskodáshoz és előnytelen is ránézve, ha kiderül, hogy Will feltételezett barátjának a farkán pörög szabadidejében.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Nem, ő egy pillanatra sem szeretne feszültséget ma este, a hangja és arckifejezése sem vádló, ahogy a gondolatai sem. Eredetileg nem tervezte, hogy szóba hozza a kérdést, amit az ominózus délelőtt óta nagyon, de nagyon kínosan elkerült. Azonban most, hogy a borospohár szája fölött a lányt figyelte, míg az gondolkodott, tudta, hogy ezt az elefántot nem kerülgetheti tovább.
Elsőre gondolkodás nélkül elhitte a lány magyarázatát a szer származását illetőleg, napokba telt, mire a gyanú körvonalazódni kezdett benne. Találkozott párokkal, akik nem akarták a gyereküket; annál is több férfivel vagy nővel, aki a magzat másik szülője ellenkezése ellenére döntött úgy, hogy véget az életüknek. Azonban az, hogy egy férfi elküldjön egy baglyot a főzettel? Miért vállalna bárki ekkora kockázatot, miért nem keverte bele az italába, vagy ellenőrizte le bármilyen módon, hogy tényleg beveszi-e?
Persze lehet, Jean-Paul egész egyszerűen csak ostoba, ő pedig túlkomplikál egy egyszerű szituációt.
   -  Nekem számít - válaszol ismét megbillentve a bort - mert nem akarom, hogy hülyeséget csinálj és belehalj. Adél - leteszi a poharat a tányérja mellé, hogy lehalkítva a hangját közelebb hajolhasson az asztal fölött - én nem fogok ítélkezni amiatt, ha nem akartad megtartani. Ha megkérsz, tudok neked szerezni ilyesmit. De ha olyan helyről szeded össze ezt a szart, ahol nem tudják, mit csinálnak, az megnyomoríthat egy életre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Nagyon hosszan néz a vele szemben ülőre, talán el is vesztette kicsit önmagát a gondolatok tengerében, mire válaszra nyitja a száját. Egyelőre azonban csak ismét becsukja, nem jön ki hang a torkán. Végül nyel egyet.
- Semmi különös nincs benne... azt hiszem. Anya karácsony után nyomta a kezembe. Pár nappal azután, hogy elmentél tőlünk.- Halkan felszusszant, miközben a szalvétával játszik. Játszi könnyedséggel keni az anyjára a felelősséget, hiszen Magda bármikor tényleg szerzett volna neki ilyen italt, csak egy szavába került volna.
- Abban nem hazudtam, hogy ... Jean-Paullal végleg vége. Csak a főzet van anyámtól. - Nem szegi le a fejét, nem hunyászkodik meg. Semleges, szürke hangon közli a száraznak szánt áltényeket. Nem akarná most megbolygatni a szálakat pár lépésre az esküvőtől.
- Nem akarom megölni, de megtartani sem. Pocsék anyja lennék. - Nincs sajnálkozás a hangjában, egyszerűen tudomásul vette a tényt, és nem is próbál tenni ellene.
- Az esküvő utánra van időpontom a gyógyítóhoz. Utána kiderül, mi a helyzet. - Hogy fia vagy lánya lesz-e, egészséges-e a benne fejlődő baba. Tervezi, hogy bevonja Willt a gyógyítói részbe, hogy általa ő is tisztábban megérthesse a fejlődő gyerek szükségleteit, állapotát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

A vacsorája bánatosan gőzölög előtte az asztalon, ő azonban nem nyúl a villa után, a tekintetét a lány vonásain tartva hallgatja annak vonakodó szavait. Valahol megbánta, hogy előhozakodott a kérdéssel, látva, hogy Adél zavarba jön tőle, pedig percekkel ezelőtt még annyira lelkesen tervezgette az esküvőjét. Másrészt azonban tudja, hogy ennek a beszélgetésnek meg kell történnie, minél hamarabb, annál jobb. A megérzése ugyanis helyes: a lány további akaratoskodás nélkül bevallja, hogy hazudott a főzet származásáról.
Dühös? Nem, egyáltalán nem. Rövid ideig még figyeli, mielőtt lesütné a szemét, hogy végre a bor után nyúljon úgy, hogy már bele is iszik. Tehát az anyja. További kérdés és akadékoskodás nélkül elhiszi a hazugságot, hiszen az aranyvérű anyák szerepébe vág az ilyesmi.
   -  Mondtam. Senkinek sem kell anyának lennie, aki nem akar. - röviden elfintorodik a bor kesernyés ízétől - És én nem foglak baszogatni emiatt. Felelek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Az ilyen apró kis gesztusok, elejtett szavak miatt ingott meg egy ideje 'a leendő férjem egy rohadék és eldobható' hitében többek között. Néha lát olyan nüansznyi elemeket belőle, ami egy normális, emberi kapcsolat lehetőségének a mézesmadzagját huzigálja az orra előtt és szeretné ezt megkaparintani. Most sem érti igazán még, miért adnak neki menekülőutat a gyerek kérdés alól legalább egy időre, hiszen tudja, mekkora elvárás ez mindkét család részéről: szülj egy megfelelő gyermeket, aki tovább vigye mindkét család vérvonalát. Will megértése talán megrémiszti egy kissé, mert nem tudja, miből fakad pontosan.
Jobb híján felveszi a kanalat a kezébe és leküld a torkán egy-két kanállal a teljesen átlagos, a hévízi szakácsuk produktumával össze sem hasonlítható levesből.
- Szeretted édesanyád? Úgy értem, amíg veled volt, tudtad szeretni? - Visszatérő motívumként is kezelhetné ezt az anya-gyermek jelenséget. Először Mina esetében érdekelte nagyon, most Willében, de nem bírja nem megkérdezni. Egyre-másra beleütközik a hasonlóságokba, szinte házhoz jönnek, hogy körülvegyék őt, ami egy aranyvérű társadalmi rétegben nem meglepő.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Bogolyfalvi temető

Természetesen arra kelt, hogy a kutya kaparja az ajtót. Korábban már döntött úgy, hogy ignorálja ezt a hangot, de annak nagyon rossz vége volt. A szépítő alvásnak annyi. Az egész napja el van cseszve. Sértetten toporog a folyosó végén, szedi össze magát. A szívecskés papucs és a bolyhos fürdőköpeny fölé dobja Michael Kors kabátját, nyaka köré egy sál, ami többet ér, mint egy új, középkategóriás autó és persze egy sapka, hogy eltakarja a borzalmat ami a feje tetején van.
Nem szokott így megjelenni sehol, de most nem érdekli semmi. El van cseszve a napja. Biztos benne, hogy ráncos lesz és táskák lesznek ma a szeme alatt. Roppant nehéz élete során sosem történt még vele ennél rosszabb. Szitkozódik. Kulcsot felkapja, kutyát pedig csak a hóna alá csapja, mert szem szenved a hámmal. Kilépve állapítja meg, hogy borzalmasan hideg van és térdei már-már remegnek. Leteszi a dögöt az utcán.
- Na. Gyerünk - sürgeti az állatot. Készen áll, hogy felkapja, és visszasprinteljen. Nem történik meg. Mümüke egy igen kifinomult állat. Nem tudja végezni a dolgát bárhol. Elkeseredetten nyög fel és ered a kutya után, aki keresi a tökéletes helyet, de csak nem találja meg.
Matyi elkeseredett üzeneteket küld az apjának, hogy tarthatatlan, hogy hajnalban nincs személyzet a házban és egyedül van.
- Mümüke, az istenit most már, mindjárt felkel a nap és nincs rajtam naptej, érted?? - magyaráz a kutyának, mintha az bármit is felfogna abból, mennyire fontos az öregedés elleni védelemben a fényvédő szerek rendszeres használata. Komolyan félti az arcát. A kutya pedig gond nélkül szalad tovább, mit sem sejtve az UV sugarak veszélyeiről. Egészen a temetőig rohan, Matyi pedig utána, szitkozódva, sapkáját fejéhez fogja a jeges szélben. Minden esetre Matykónk véletlenül sem esetlenül rohan. Olyan büszkeséggel és magabiztossággal szökken, mintha éppen most lépett volna elő a Baywatch-ból. Papucsa pedig szépen lassan nedvesedik át közben, de ez sem érdekli. A kutya után kiált, mintha nem tudná, hogy soha az életében nem hallgatott a nevére.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Kisvártatva Adél a saját kanala után nyúl, így ő is lepillant és a kezébe veszi a villáját. Lehet, hogy a lány percről percre borzalmasabbnak érzi a vacsorát és gyűlöli, hogy az esküvőszervezés könnyed témája helyett ilyesmit piszkálnak most. A szemében azonban az este nem alakulhatna jobban. Tusja, hogy tiltott négyszemközt maradnia a lánnyal: nem a társadalom elvárásai, hanem a saját vérmérséklete miatt, azok az alkalmak eddig ugyanis kivétel nélkül fizikai bántalmazásba torkolltak. Így, a semleges asztal két oldalán, idegenekkel körülvéve azonban végre hűvös fejjel beszélhet vele és most először érzi, hogy  átláthat a lány tanult viselkedésének repedésein és megfigyelheti, milyen valójában. Pocsék anya lennék, talán ez Adél első igazán őszinte mondata felé.
A kés éle akkurátusan merül bele a húsba.
   - Odáig voltam érte.
Hogy tudná ezt szavakba önteni úgy, hogy a vele szemben ülő lány is megértse? Minden gyerek szereti a szüleit, nincs is más választásuk, az ő ragaszkodásuk azonban, akkor úgy érezte, mélyebb ennél. Az anyja belé kapaszkodott, ő viszont; azt pedig tudja, hogy ebben az életében már nem tapasztalhat ehhez fogható kapcsot.
   -  Nyolc voltam, amikor elment - folytatja egy rövid levegővétel után - Borzalmas anya volt. Úgy értem... szörnyen fiatal. Kicsit olyan volt, mint a nagyapám, nagy dolgokat akart tenni, helyette a nyakába kapott engem és az apámat. Ő szeretett engem és én is őt, de tudod... - a kése fölött felpillant a lányra - akármennyire fiatal vagy, érzed, hogy felesleges vagy.
Megrántja a vállát. A villájával étvágytalanul bökdösi meg a szarvasgombás mártást.
   -  Esténként néha magához ölelt a kandalló előtt és mesélt. Nekem és apának. Semmire sem emlékszem azokból, amiket mondott... néha még abban sem vagyok biztos, hogy megtörtént. De olyankor már tudtam, hogy utána napokra el fog menni megint. Inkább lerágta volna a saját lábát, mint hogy otthon maradjon. Mert ő ilyen volt. Aztán egy reggel elment és nem is jött vissza.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Szóval odáig volt érte. A tizenhat éves anyáért, aki kényszerből megszülte őt, később pedig soha többet nem jött vissza hozzá.
- Mhm... Tudom. - A feleslegesség érzése kísérte végig szinte egész eddigi életét. Az állandó harc a saját testvérével, hogy figyelmet kapjon a szüleitől, megfelelő mennyiségűt, és a folyamatos teperés, hogy a nagyszülei, főleg a nagyanyja jobban szeressék a többi unokatestvérnél, Dominiknál... Nagyon is ismerős érzés. Szélmalomharcot vívni egy eleve elvesztett csatában - mostanában kezd ráébredni, hogy ezt tette. Mégsem tudja elengedni a gondolatot, hogy egy nap talán tényleg szeretni fogják a számára fontos emberek, ha egyáltalán vannak még ilyenek. Valójában erre alig van esély.
- Sajnálom. - Inkább beletemetkezik a pohár vizébe. Sajnálja, de mit sajnál? Tényleg sajnál? Nem az anya elvesztését, inkább önmagát látja ebben is. Az űrt, ami betöltetlen marad, pedig valaki be kellene töltse, aki szeret, megvéd. Aki nem ad el azért, hogy később tovább vidd a vérvonalat, mint egy tenyészállat. Sajnálja a biztonság hiányát mindkettejüknél. Sajnálja a mostani kényszerességet. Sajnálja önmagát.
- És az apád? - Ugyan nem ő jön, de már rég nem figyel a játékukra, inkább csak hagyja feltörni magából a kérdéseket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

- Nem lehet egyetlen ember miatt egy egész házat elítélni - von vállat hanyagul, mert hát való igaz, simán rávághatná, hogy minden rellonos veszélyes és lehetetlen alak, akiktől óvakodni kell... Csak hát a többi házban is van ilyen. Layla sem tipikus navinés, rengeteg eridonos vonás is felfedezhető benne, sőt egyenesen csoda, hogy nem oda került beosztásra. - Ettől függetlenül tényleg vannak elég érdekes alakok a zöldeknél - elhúzza száját, mert nem egy és nem kettő volt, aki annak idején piszkálta alakja, hobbija, szenvedélye miatt. Rengeteg gonoszkodásnak volt kitéve, még meg is átkozták egyik alkalommal, aztán már csak a nevetésüket hallotta maga mögött. Bárcsak képes lenne megvédeni magát! - Szóval szerinted jófejek a rellonos lányok? - erre a kijelentésre felkapja a fejét és rögtön azon gondolkodik, milyenek is ők? Vajon Layla hasonlít rájuk? Esetleg kellene hasonlítania? Amikor rájön, mennyire buta kérdést tett fel, alsó ajkába harap, ezzel is próbálva legyűrni a zavart, mely pír formájában rögvest megjelenik arcán. A fenébe!
- De biztosan nem akarnál, mert... - kezd bele a magyarázatba, azonban ekkor a hintát elkapja a két erős kéz és míg az egyik pillanatban messze szállt a széllel, most veszélyesen közel kerül Lafayette-hez. Mintha percek, sőt órák telnének így el, mozdulatlanul, hatalmas őzgida szemekkel bámul vissza, szíve összevissza verdes, s egy pillanatig nem tudja, hogy ijedtében vagy zavarában szaladjon inkább világgá. Ajkai enyhén elnyílnak, szólni akar, azonban a gonosz farkas kijelentés minden gondolatot kitöröl elméjéből. Nem tudja elfelejteni, hogy a báránynak hitt Nathaniel végül ordassá változott és el is kapta az ártatlan áldozatát. Ezen megvilágításból már másképp érzékeli a pillanatot, csakhogy továbbra is dermedten várja a folytatást, miszerint a hinta elinduljon.
Ekkor ugyanis az addig benntartott levegő végre kiszabadul és rájön, hogy kivel áll szemben. Felismervén, hogy nincs veszélyben, mert a levitás vigyáz rá, végre valahára mosolyra kunkorodik ajkának széle. - És mi van akkor, ha nem a szegény Piroska vagyok, hanem a vadász? - felvonja fél szemöldökét, mert bár lehetetlen elképzelés, azért jó érzés, hogy ebben a történetben nem kell mellékszereplőként hagynia másoknak, hogy feje felett görgessék az eseményeket, hanem lehetne ő az, aki megteszi ugyanezt. Bár, ha Lafayette a farkas, talán nem is olyan ördögtől való dolog Piroskának lenni...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Ha ez csak egyetlen emberre alapozott vélemény volna... De nem tud elmenni amellett, hogy a családjából kb mindenki onnan jött ki a futószalagról és nem épp kedvesek vagy normálisok, akármennyire is szereti őket.
- Őőő mi? - Jófejek? Fogalma sincs. Jófejek a rellonos csajok? Hirtelen kiül valami pure chills életérzés az arcára, mintha megcsapta volna mínusz tíz fok. - Rohadt furák egyesek. Mintha mágnest nyeltek volna. Úgy értem, láttad már például Cassandra Romanovát, azt a negyedikest? Valami marhára nincs rendben vele. Valahányszor a közelében vannak az emberek, mintha mindenkit mágnes húzna felé. Ez nagggyon nem normális. - Van egy sanda gyanúja, mivel állhat szemben, de Nina óta nem volt szerencséje vélaleszármazotthoz és Cassandra folyton cseréli a külsejét. Hát honnan kellene azt neki tudnia, hogy a csaj cosplayes? Sehonnan, tessék. Ártatlan, nem érdeklik általában mások körülményei és háttere.
Az egyetlen, aki most is érdekli, az Layla, és hogy viccből megállítsa a hintát egy pillanatra. Nincs herkulesi ereje, szóval nem is tudja a végtelenségig tartani a hintát, csak épp egy rövid percig.
- Mert? - Na miért ne egyenek meg, Layla, miért? A vigyora átszelídül egy csibészes mosolyba, miközben rajta tartja a szemét a lány minden vonásán. Van egy olyan másodpercnyi érzése, mintha Layla vonásai megváltoztak volna, de nem, összességében arra jut, hogy csak képzeli. Hiszen ugyanolyan megilletődött, mint mindig, ha ez a bengára nőtt levitás tesz valami hirtelent és zavarba ejtőt. Imádja húzni Layla agyát. Végül inkább elengedi és meglendíti a hintát, hogy ne unatkozzon a másik, és úgy tűnik, a hangulat megakadása is továbblendül.
Aha, szóval vadász szeretne lenni? Nem, nem fogja kinevetni, mert Layla állóképessége, ügyessége és izomzata ezt igenis lehetővé tehetné.
- Akkor gyorsan kell futnom, hogy ne vágd fel a hasam, rakd tele kövekkel és dobj bele a folyóba. - És amilyen szemétláda, elengedi a hintát, és tényleg hátrálni kezd csupán annyi előnyt biztosítva a lánynak, hogy kiszállhasson sérülés nélkül a hintából... De utána bizony tényleg futni kezd. És amúgy úgy volt, hogy elmennek kajálni ezután, szóval még el se jutottak addig, máris meglógna. Szemtelen kis gyökér.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Keveset tud a lány gyerekkoráról, épp annyit, amennyit a Machay család láttatni engedte. Érzi az Adél és az ő felmenői közötti disszonanciát, különösen Magda viselkedését nem tudja értelmezni, aki odaadó és védelmező anyaként mégsem tűnik úgy, hogy kiállna a lánya biztonsága mellett. Látja a pillantásokat és a rezzenéseket, bár nem érzi át, de megérti, milyen lehet, hogy egy darab húsként eladták neki. Ami egy házasságban van, az a házasságban is marad, vallják az aranyvérűek és tudja azt is, hogy az esküvő után akár véresre is verhetné Adélt, a társadalom és a családja akkor is csak szemérmesen félrepillantana. Ahogy az a nagynénjével is megtörtént.
Lassan rágja a falatot, a kérdésre vérszegényen elmosolyodik. A bor után nyúl.
   -  Apa mocskosul akaratgyenge volt. Csak tűrt, mint egy birka. Aztán belehalt.
Az hangja épp, hogy érezhetően válik szárazabbá, mintha egy ellenszenves emléket idézne fel. Azonban, épp ellenkezőleg: William rajongásig imádta az apját és a kapcsolatuk jóval szorosabb volt, mint az anyjával. Ám emiatt fájóbb beszélnie róla. Különösen az utóbbi időben, ahogy egyre több hasonlóságot fedez fel Martin és saját maga között és valójában pánikba ejti a gondolat.
   -  Hiányzik a tanárod?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

A válaszra oldalra biccenti fejét és kíváncsian fürkészi Lafayette arcát. A név elhangzására azonban némiképp kétségbeesik mélyen legbelül. - Szóval akkor... neked is tetszik Cassandra? - azt biztosan tudja, hogy a lány gyönyörű, olyan szettekben meri magát megmutatni, amiket Layla még álmában sem venne fel, mert attól is zavarba jönne. Csodálja az alakját, az ajka ívét, az átható tekintetét és a stílusérzékét. Őszintén, minden lány ilyen akar lenni. A gondolat, hogy egy olyan emberrel kellene felvennie a versenyt, aki ennyire tökéletes, egyszerűen tel-... na várjunk csak. Miért kéne felvennie bárkivel is a versenyt? Elvégre ők csak barátok, nem? Mondjuk Cassandra mellett nevetségesnek tűnnek szeplői, pisze orra, szinte már kicsi mellei. És mi van azzal az anyajeggyel az ajka felett? Rémes, mennyi hibája van és ezt csak most, ahogy elképzeli magukat egymás mellett látja meg.
- Mert... mert te nem vagy az a seggarc típus - ahogy kiejti ezeket a szavakat a száján, borzasztóan idegennek hatnak. Layla soha, de soha az életben nem beszélne így, most is leginkább a zavara az, ami szóról szóra elismételteti vele a hallottakat, s füle rögvest égni is kezd - ezúttal a szégyentől. Hogy mondhatott ilyet? Még az ismételt hintalökésnek hála kerekedő menetszél sem tudja eltüntetni ezt a vörösséget egy csapásra.
- Én soha nem lennélek képes bán-... - kezdené mondandóját, csakhogy a hinta mellől ellép a levitás és... futásnak ered??? - Lafayette, állj csak meg!! - ahogy ismét előre lendül, ki is ugrik a hintából és a fiú után ered. Nem kétséges, hogy fürgébb nála, éppen ezért, bár a játszótér másik végéig kell kergetnie, hogy utolérje és akkor is csak azért sikerül, mert egy lendületes ugrással egyenesen a levitás hátára érkezik. Mondanom sem kell, hogy kétes egyensúlyuk okán azonnal érzi, hogy dőlni kezdenek, ám ahelyett, hogy elengedné a fiút, csak még jobban belekapaszkodik. Ha veszniük kell, vesszenek együtt. Szerencséjükre legalább oldalra esnek, ám mindez nem nyújt vigaszt egyiküknek sem, hiszen a homokozóban landolnak, mindenük tiszta piszok és sár, valamint alig pár pillanattal az ocsúdás után egy gyermek sírása hangzik fel egyenesen a fejük felett. A keserves üvöltésből kivehetőek a 'homokvár', 'szándékosan' és 'kilapít' szavak, valamint a perifériából a dühös anyuka is tökéletesen beazonosítható.
- Lafayette, ez a Te hibád, úgyhogy most szedd a lábad, mert nem akarok itt lenni, mikor ezt újra kell építsük - nem az a sziszegős, rellonos hang ez, inkább a kétségbeesett fajta, ami azt akarja, hogy tényleg pattanjanak fel és rohanjanak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Mindig szeretett a recepción ülni. Imádja figyelni az elveszett embereket, akik először lépnek be ügyet intézni. Bár kisebb büntetésnek éli meg a bogolyfalvi kirendeltségen való munkát, sokkal jobban kedveli, amikor a rendes minisztériumban ücsöröghet a pult mögött és figyelheti az embereket.
Matyi leginkább azt kedveli, amikor kétségbeesetten keresik a tekintetét, és aztán néznek rá, próbálják keresni a szavakat, de néha a kék szemei még azt is kiverik az ember fejéből, miért jött ide. Ő pedig előveszi a mosolyát, ami magabiztos, meleg.
"Miben segíthetek?" - kérdezi minden alkalommal, miközben már pontosan tudja a választ. Semmiben. Tulajdonképpen csak azért van, hogy mosolyogjon és üdvözöljön, majd aztán mindenféle használható információ nélkül tovább eressze őket, hogy kóvályogjanak a bürokrácia mély bugyraiban.
Persze minden második órában kénytelen elmenni egy kávészünetre, orrhangon nevetgélni a többiekkel a titkárságon. Aztán amikor hirtelen sok dolgot kell csinálnia, és nagyon elfárad a papírok emelgetésében, akkor simán csak leül és egy kicsit reszelgeti a körmeit, hogy mind pontosan egyformán nézzenek ki.
Az unalomból hamar kihúzza, hogy jó pár kolléga betegszabadságon van. Ez azt jelenti, hogy a titkárságon és a recepción a káosz egyre inkább elhatalmasodik minden pillanattal. Az aktuális kolléganője, Judit, nagyon igyekszik, hogy minden olajozottan működjön. Mátyás eközben kedvesen üdvözöl mindenkit, és meglocsolgatja a növényeket a recepció körül és ismét kimegy egy kávészünetre.
Pont akkor tér vissza, mire jön a következő kedves ügyfél.
- Szép napot. Miben segíthetek? - kérdezi, bájos mosollyal. Tudja, hogy felesleges, de Judit túl elfoglalt és fel sem hajlandó nézni. Keresztbe teszi a lábait, előre dől, könyökeit az asztalra helyezi és készen áll a komoly ügyintézésre. Annak ellenére, hogy soha semmit nem csinált még jól, sugárzik belőle a magabiztosság.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Will
- január 20., este -

Milyen furcsán más családjuk van és volt. Willhez képest az övé inkább egy sakktáblára hasonlít, egy véget nem érő, döntő mérkőzésre, ahol minden lépésnek valamilyen súlya van. Az is, ha nemet mond az apjának, és az is, ha az anyja mondjuk mellette teszi le a voksát. Sosem tudni előre, hogy alakul majd a meccs.
- És a testvéreid? - Velük mi a helyzet? Miért utálod őket? Kérdezhetné, de nem fogja. Érdekli, mi jön ki először velük kapcsolatban Will száján. Ugyanaz, vagy valami többlet információ az utálaton felül?
Jean-Paul... Látszik az arcán, hogy megráng egy pillanatra, de hogy a fájdalomtól vagy a dühtől, azt nehéz megmondani.
- Igen. Szerettem volna szeretni őt, és azt hittem, ő is szeret engem. Hát... mint kiderült, túl jó voltam hozzá, és ilyeneket feltételeztem a semmiért. - Most már határozottan dühösen kanalazza a levesét, de nyilvánvalóan nem Will felé irányul ez a düh, hanem Jean-Paul iránt érez egyre többször kontrollálatlan haragot.
- Elképzeltem vele egy életet. - Kedvetlenül kavargatja a félig már kihűlt levest. - Újraterveztem. Nem kellenek olyan emberek, akik gyávák, mint ő. - Az állkapcsa büszkeségtől és haragtól feszül meg, de a vállai összeesnek a magányosságtól. Megmondta nemrég Jeremynek is, mielőtt összefeküdt vele: nem érdekli, ha magára marad, akkor is felveszi a kesztyűt mások ellen. A gyávák nem kellenek egyébként sem az életébe, és Jean-Paul fülét-farkát behúzva szabadult a helyzetből, amint lehetett. Féreg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Két orcám szabályos piros színben tündököl, a kettő között ajkaimon széles mosoly ül. A mai nap különleges, amióta itt élek, minden évben megvan a magunk kis menetrendje a gyerekekkel. Mivel vörös hajú vagyok, olyan, mint egy kis róka, ezért ezen a napon a szokottnál is több puszit kapok. Az első évben egy Ákos nevű kisfiú mesélt erről az eseményről, hogy az apukájával készülnek az anyukájának, aki szintén vörös, egy külön kis ünneppel, és hogy nem-e lehetne, hogy ők is adnak nekem puszit. Adhattak, én pedig cserébe süteményt adtam, Kicsit olyan, mint a locsolás húsvétkor, de azért mégsem, tekintve, hogy a piros tojás termékenységi szimbólum - benne volt az Edictumban -, míg az amerikai sütemények a legkevésbé sem azok.
A helyzet és az ok, hogy miért vagyok úgy kipirulva, mint akinek láza van, ez. A sok-sok puszi. Összesen hatvannyolc puszit kaptam, ezt onnan tudom, hogy hetven darab csokoládés-karamellás sütit hoztam be. Százat sütöttem, amiből húsz a néniknek ment, hatot megettem én, kettőt Bart, és kettőt eltettem magunknak otthonra. Hatvannyolc puszi, igazán jó napom van ma. Ez meg is látszik, mivel dúdolva pakolászom a kis konyhában, kávét főzök, letörölgetem a pultot. Valójában eléggé elzsibbadt mind a két lábam, másznak benne azok a fránya hangyák, és abban reménykedem, hogy egy kis álldogálástól majd minden sokkal jobb lesz. Úgyis csendes pihenő van, a kisebbek alszanak, a nagyobbak a leckéjüket írják vagy órán vannak még, így nekem sincs olyan sok dolgom.
Mosolyogva megérintem az arcom, ami nagyon meleg még, és eszembe jut, hogy a kis Cody verset is mondott, amit feltételezem, hogy az apukájával gyakorolt be, mert reggel mintha ezek a mondatok megütötték volna már a fülemet egyszer. Mint egy tinilány, komolyan olyan vagyok, ahogy dúdolgatva várom, hogy a kávé végre elkészüljön, de mintha ma csigalassan akarna lefőni. Talán az univerzum így üzen nekem, hogy pörgök én eleget?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

   -  Róluk nem fogok beszélni.
A pohár ismét koppan az asztalon, ő elpillantva hárítja a kérdést. Nathaniel és Esther nem fog a gondolataiba tolakodni ma, sem pedig máskor. Tudja, hogy jelen lesznek az esküvőn és az első sorból fogják végignézni az eseményt - és ésszel azt is tudja, hogy semmi oka sincs rá, hogy nehezteljen bárkire pusztán amiatt, hogy megszületett. William azonban közel sem tökéletes ember és nem is hitegeti magát ezzel. Felőle mindkét kis patkány beledögölhet a saját fájdalmába, egy könnycseppet sem fog ejteni értük.
Hallgatja a lány szavait, az arcát figyeli, amiből többet tanul mint bármiből, ami elhagyja a száját. És nem hiszi el egyetlen mondatát sem. Persze, minden kicsi lány állítja, hogy már túl van a szívfájdalmon, Adél is ezt teszi. Ismeri ezt az erőltetett dühöt, amivel a sérelmét leplezi, hiszen ő is ugyanezzel a stratégiával védte a saját lelkét egész életében, így nem eszi meg a dacos választ. Mégis, csak egy kurta bólintással eszik tovább.
   -  És bosszút akarsz állni rajta?  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

A gyermekek zsivajától hangos az egész előkészítő, most azonban másképp csengenek a nevetések, másról kiabálnak egymásnak a kicsik. Ma van a csókolj meg egy vöröset nap, s minden apróság örömmel rohamozza meg egyetlen vörös hajú tanerőjét, méghozzá Virginiát. A nő rengeteg süteményt sütött - Teodor meg sem akarta számolni, mikor reggel meglátta azzal a tálcahalommal -, s minden kedves puszi egy szeletet ért. Senki sem evett kettőt, azonban aki becsülettel lerótta a tartozást, az megkapta jussát. A férfi egyszer már megpróbált elcsenni egyet, de sajnos a kezére lett csapva az egyik kisgyerek által (!!!), hogy bizony csak akkor, ha Virginia néni kap puszit. Vagy csókot. Édesmindegy.
Persze nem ez az egyetlen indoka annak, hogy épp a konyha előtt grasszál, vigyázva, hogy a nő ne vegye észre. Ez a nap ürügye lehet annak, amit már korábban is meg kellett volna tennie, de nem tett meg. Látva, ahogy a vörös sürög-forog, pírtól izzó arcán pedig eltűntethetetlen mosoly nyugszik, valamit még a férfiban is megmozdít. Sohasem vetemedne olyan meggondolatlan kijelentések tételére, minthogy beleszeretett, netán járni akarna vele, a maga ködös, homályos stílusában inkább csak úgy nyilatkozik: megkedvelte. De aki ismeri Farkasházy Teodort, az bizony nagyon is jól tudja, hogy az önmaga előtt való tagadás, az a bizonyos szerény, szinte már semmitmondó szó bizony rengeteg érzelmet rejt maga mögött, csak amennyire férfi, annyira nem férfi. Mert nézzünk rá: egy középkorú, magas, jó vágású embert látunk, aki tanult, jó humorú, módfelett udvarias, ámde szokás szerint roppant szerencsétlen a nőkkel. De ma ennek vége szakad, mert mély levegőt véve koppint kettőt a konyhaajtón és be is lép.
- Úgy látom szép számmal akadtak hódolóid - a megüresedett sütis tálcák felé biccent és elmosolyodik. Kicsit ténfergőnek, tétlennek tűnik, zsebébe mélyesztett kezei izzadni kezdenek. Csinálj már valamit. Nem tudok rá mást mondani, tök nyomi, ahogy próbálkozik, viszont azt nem akarja, hogy Virginia kezdeményezzen, attól mentse meg a jó isten. Hát férfi ő a talpán? FÉRFI Ő? Bizony, de még mennyire, hogy az! - Íncsiklandozónak tűnik ez a sütemény, szívesen megkóstolnám - meglepően határozottan lép a nőhöz, hogy átkarolja derekát és a szemébe nézzen. Kívülről úgy tűnhet, egy magabiztos úriember érkezett, aki tudja, mit akar és meg is szerzi azt... Eközben Teodor agymanói csak pislognak odabent, a rendszer lefagyott, az irányítás megszűnt, a józan ész valahol az ablakon túl hever szerteszéjjel. Csak most adja az ég, hogy ne kezdjen magyarázni Virginia, mert akkor odalesz az egész. Lécci, bírd ki még egy kicsit.