Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=856986#post856986][b]Bontovich Márton - 2022.12.01. 21:33[/b][/url]

- Igen, de…apa ezt szerette volna. Amikor erről szó esett először, nem örültem, nem értettem egyet vele. De anyának annyira fontosak apa hagyatékai, megígértem neki. Aztán Misi nem akadt ki, Milán se, és azt hittem, hogy én látom rosszul. Aztán, amikor Miksa kimondta a lány teljes nevét, az olyan volt, mint egy bejelentés, érted? Mintha tudta volna, hogy akkor jön az átvilágítás, és ezzel nem lenne problémája. De kiderült, hogy nem tudja, és van vele problémája.
Nem is kevés, ami azt illeti, sőt. Az öcsém valószínűleg most gyűlöl, és a szívem szakadt meg, amikor kimondtam, hogy kezdjünk el enni.
- Reméltem, hogy ma eljön, itt lesz velünk, nem tudom. Szerinted elmenjek hozzá?
Kérdezem bizonytalanul Sacira pillantva.
- Csinálhatnál egy bulit, vagy ilyesmit. Nem tudom. De értem, hogy mi a baj, viszont, annyira szeretett volna ott maradni, nem voltam képes nemet mondani neki. Boldognak akarlak látni titeket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=856987#post856987][b]Bontovich Sára - 2022.12.01. 21:34[/b][/url]

- Bár tudom, hogy az én fenekemen még ott a tojáshéj, de mondhatok valamit? - fordítom felé a fejemet érdeklődve. - Te vagy már apa helyén és neked van jogod másként dönteni. Tudom, hogy tiszteled és szereted, de már más korokat élünk, ezt sose felejtsd el - tőlem telhető legkomolyabban beszélek. Értem én, hogy Márton mit miért tesz. De néha muszáj a hagyományokon kicsit csiszolni.
- Szerintem hagyd egy kicsit, ha megnyugszik úgyis keresni fog. Te vagy neki a mintakép, felnéz rád és rendkívül szeret. Én biztos hagynám, mert szerintem ő az a fajta, akit ha basztatnak, még jobban elfordul - bár még sosem bántottam meg ennyire őt. Sőt, sehogy sem. De azt gondolom, hogy azzal ellentétben, hogy ő biztosan nem hagyná a másikat, ő maga azt várja, hogy nyugalma legyen és leülepedjen benne minden,
- Bulit? Én? Ne viccelj - mosolyodom el szerényen. - Inkább maradok a túlélési játékomnál - az lesz a legjobb. Két év hamar elmegy, nem? Remélem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=856988#post856988][b]Bontovich Márton - 2022.12.01. 21:35[/b][/url]

A kérdésére bólintok és figyelmesen hallgatom, amit mond, hogy a végén aztán sóhajtava hajtsam le a fejem. Tudom, hogy igaza van, de én csak jól akartam cselekedni, helyesen, ahogy elvárják tőlem.
- Észre se vettem, hogy milyen okos lettél. Végig a fiúkra koncentráltam, és mindig halogattam, hogy ti, lányok következzetek, mert rettegtem mindig attól, hogy elrontom az életeteket, így, hogy nem nagyon tudok bánni a nőkkel.
Az a fajta fickó vagyok, aki szeretne férj és apa lenni idővel, viszont mindig retteg a gondolattól, hogy esetleg lánya születik. Akkor aztán egészen biztos, hogy az életem hátralévő fele abból fog állni, hogy egyik pánikrohamból a másikba esek. Ez pedig egy olyan vénülő szívnek, mint az enyém, nem kifejezetten egészséges.
- Elég szar mintaképet sikerült kifognia magának.
Sosem volt tőlem ilyen hosszan távol, sosem volt, hogy ennyire sokat nem beszéltünk egymással, vagy, hogy bármelyikünk születésnapját vagy névnapját külön töltöttük. Másfél hónap múlva karácsony, és nem szeretném, ha nem örömben és együtt ünnepelnénk.
- Sajnálom, hogy megnehezítették az életedet, őszintén. Nem gondoltam bele abba, hogy mit jelent ez majd neked. Nem tudtam, hogy te inkább szabadulni szeretnél a Miksa kishúga titulustól.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=856989#post856989][b]Bontovich Sára - 2022.12.01. 21:36[/b][/url]

- Szerintem a lehető legtökéletesebbet választotta - nyomok egy puszit a bátyám pofijára. - Bár nem volt lehetőségem ismerni, de valahogy úgy képzelem el, hogy apa pont ilyen volt, mint ti ketten. Először a nyughatatlan, aztán a felelősségteljes. Tökéletes kör vagytok és ezt majd Miksa is belátja - nincs sok emlékem apáról. Tudom, hogy sokat beszélgettünk vele is és imádtam annak minden pillanatát, de nekem jutott belőle a legkevesebb és azt hiszem ezért az elején nehezteltem is mindenkire. Ma már tudom, hogy szerencsés lehetek, mert egyáltalán jutott belőle.
- Már mindegy. Majd lesz valami - vonom meg a vállaimat, majd lassan feltápászkodom. - Elmegyek aludni, végre ki szeretném pihenni magamat - mosolygok le rá. - Nagyon szeretlek - ölelem őt meg hátulról és nyomok a hajába is egy puszit. - Boldogságos Márton napot Öreg - eresztem el végül, majd ha nem bír maradásra, elindulok a szobámba, ahol legalább tényleg egyedül lehetek egy kicsit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=856990#post856990][b]Bontovich Márton - 2022.12.01. 21:37[/b][/url]

Elmosolyodom a puszi és a szavai miatt is. Sacit az első pillanattól, ahogy a nagy szemeivel rám nézett, rajongásig szeretem. Érzem, ahogy a szavaitól könnyek szöknek a szemembe, sűrűn pislogva nézek rá. Igen, valóban olyasmi volt, mint mi.
- Igen, anya sokszor mondja, hogy apa olyan volt fiatalon, mint Miksa. Képzeld, egyszer még be is mutatott neki.
Pedig aztán a mi anyánk nem olyan. Sőt, ami azt illeti, túl azon, hogy hullámokban rátör a kiházasításunk, egészen visszafogott. Most jót is tesz neki, hogy eljár ezekbe a körökbe.
- Rendben van Mazsola.
Ujjaimmal megsimítom a karjait, és egy nagy puszit nyomok az arcára. Az “öreg”-be kicsit belesajtul a szívem, az annyira Miksát idézi. De nem akarok igazságtalan lenni a többiekkel, nem szeretnék előttük szomorkodni, amiért az öcsém nem jött el. Viszont igaza van, el kell őt engednem pihenni, és nekem is meg kellene próbálnom aludni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=857131#post857131][b]Hansági Tamás - 2022.12.04. 19:05[/b][/url]

Lábai a nappaliban eresztenek gyökeret, ahogy egy bölcs tölgyhöz illik. Türelmes és teljesen szótlan szemlélődéssel tölti idejét, de leginkább befelé figyel. A megkapott kávét megköszöni illendően, hiszen azért őt is anya nevelte, majd újabb csendes percek jönnek, mert a hölgy beszél, ő pedig nem vág közbe, hanem nagyon figyel az igényekre. - Hmmmm... - kezdi dörmögve, majd hatalmas kezével megvakarja állán több napja kiserkent, setét borostáját - Az egy kicsit más mechanizmus alapján működik faiparilag, de a levelet olvasva arra gondoltam elsőként én is, igen-igen - beszél enyhény őszülő üstökét bólintgatva - Viszont én kombinálnám egy mágus kriptex-el. Ami alap helyzetben abból áll, hogy annak, aki ki akarja nyitni, meg kell adnia a megfelelő kódot, különben a benne tárolt tárgyat egy igézet megsemmisíti. Ennék a darabnál viszont csak elteleportálja a gyártáskor belebűvölt koordinátára - morfondírozik pár pillanatig ezután bútorasztalosunk, majd felcsapja rajztömbjét és skiccelni kezd - Milyen méretben szeretné a tárolót? - pillant fel a lapról a nőre és tekintetén látszik, hogy ennek a hegyomlásnyi embernek igen éles és kreatív elméje van a látszat ellenére. Keze szorgosan vonalaz és satíroz ezalatt a lapon. Szereti a megrendelőhöz igazítani a dizájnt. A nőt magához képest igen kicsinek és törékeny alkatúnak látja. Ahogy viszont elé jött és a kévét felszolgálta, az neki azt súgja praktikus jellem lehet. Ezért ugyan finom mintákat használ, de igyekszik letisztult elemekkel dolgozni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=857321#post857321][b]Ruarc L. Mornien - 2022.12.11. 11:58[/b][/url]

A megfoghatatlanság, amit Anastasia felfedezni vél, létezésem egyik lenyűgöző - egyszersmind frusztráló - szilánkja: az emberi lélek tagadhatatlan jelenléte, szépsége, illékonysága. Egyetlen érzékkel tapasztalhatom csak, pedig legszívesebben tenyerembe merném, ujjaim köré tekerném, mélyen beszívnám illatát. Az emlékek viszont néha megőriznek benyomásokat, akár ezek a falak az emberek visszhangját. Sok lélek, különféle dallamok töredékeinek zsúfolt kaleidoszkópja ivódott mindenbe, a kezek egymásnak adják a kilincset, a lépcsők szélét gömbölyűre koptatták a lábak, a por meglapult a repedésekben.

A szavakra nem reagál, elvégre nem kérték a beleegyezését vagy nyugtázását, csupán tényeket közöltek vele. A szék karfáján tartva tenyerét, légzését arra kényszeríti, hogy ki- és belégzése ugyanolyan hosszúságú legyen, egy-egy taktus szünetet szorítva a kettő közé. Nem echozik, csak lélegzik és vár.
Amikor Ana megszólítja, a feje helyett a tenyerét emeli fel, kissé tétován - a gyógyító keze puhán, óvatosan adja át a hűvös tárgyat. Ujjai meglepetten forgatják ide-oda a követ, köröket róva, minden oldalról körbetapogatják. Egyetlen karc, egy kitüremkedés, semmi nincs rajta - olyan, mintha üveget, vagy nem is, vizet simogatna. Kíváncsian ajkához emeli, végighúzva rajta és halk, a macskákéhoz hasonló hangot hallat, ami egyszerre kellemes meglepetés és értetlenség elegye. A tárgy egészen leköti, s izmai felengednek valamennyire, amint elfelejti, hol van.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=857607#post857607][b]Lafayette David Saint-Venant - 2022.12.22. 23:24[/b][/url]

Elvigyorodik, ez tisztán látszik a pálca hegyén ücsörgő kis láng fényében. Azt szereti többek között Laylában, hogy nagyon összetartó, és jó érzésű lány, de emellett látja valószínűleg a lehetőséget is. Vagy csak képzeli, hogy a lány is érzékeli a finoman elejtett jeleket és válaszol rájuk? Nem, egyre biztosabb benne, hogy lassan a kimondási fázishoz érkeznek.
Egy pillanatra azért megtorpan, mert noha a lány karján megjelenő libabőrt nem érzékeli, a nüansznyi változásokra jobban felfigyelsz, ha fogod a másik kezét. Ettől független már csak azért sem kérdez rá, mert Layla nagyon hamar visszatér a régi kerékvágásba.
Az élővilág egészen élénk körülöttük: akik eddig aludtak, már ébren vannak, akik pedig nappal voltak aktívak, nyugovóra tértek. Mintha kicserélődött volna a környezetük. Nem sietnek sehová, de minden lépésre próbál odafigyelni, hogy ne essenek hasra egy kiálló ágnak vagy bármiben, vagy... hogy épp elkaphassa Laylát, ha az mégis zuhanna. Lovagias volna, óh igen.
Reflexből egy gondolattal erősebben megszorítja a markában tartott kezet. Szóval nincs más a láthatáron? Legszívesebben kifújná a bent rekedt levegőt a megkönnyebbüléstől, helyette viszont csak megáll és szembefordul a lánnyal.
- Akkor... ha mondjuk azt mondanám, hogy ez nem is csak a csillaglesről szól... nem lenne senki, akivel össze kellene verekednem ezután? Nem hiszem el. Nem létezik, hogy szabadon tudtak hagyni téged. - Incselkedik, csak az arcán tűnik elő a komolyság. Finoman, de terelgeti a fő téma felé a beszélgetésük fonalát még mindig fogva Layla kezét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=857771#post857771][b]Reiner Kende - 2022.12.27. 22:37[/b][/url]

Előre érezte, hogy hatalmas szívás lesz ez a mai nap, így hamar az edzőterembe kezdte a napot. Egyedül azt furcsálta, hogy Kitti nem ül az egyik fekvenyomó padon és szövegeli végig az egészet. A konyhából kilépve találta szemben magát Brigitta tág orrlyukaival és villámokat szóró szemeivel.
Ez hosszú lesz.
- Itt vagy Reiner Kende? Nem szólsz, hogy hazaértél miközben nagyon jól tudod, hogy a mai nap rendkívülien fontos! Ha nem látom meg, hogy Dorottya reggel beveti az ágyadat minden csúszna - beszélt és legalább hatan érték be, akik éppen minden irányba felmérték a házat.
- Még itt élek, nem? - pillantott vissza Brigittára, aki csóvált a fején meg sem hallva a kérdést és végig pillantva a fián.
- Merlinre, hogy nézel ki? - hatalmas sóhajjal fúrta tekintetét Kendéébe, amolyan néma "elég legyen"-nek felelt meg. - Két dolgot tegyél meg: szedd rendbe magad, és ne tedd tönkre nekem az estélyt az ágálásoddal - közben a háttérből a karácsonyi dekor miatt közelítették meg a Reiner család legelviselhetetlenebb tagját. Kende pillantása ekkor vette észre a két szárnyú ajtót, ami mindig félig van nyitva kivéve ha náluk van valami kibírhatatlanul smúzulós esemény.
- Idén nem Nekeresdre megyünk? - fordult teljesen anyja felé.
- Már miért... ó, igen, hogy is ne! Édesapád végül nem fogadta el Zsadány meghívását. Nevetséges lett volna. Hetek óta szervezem a ma estét - az egyik embernek mutogatva fordult is el Kendétől. - Két dolgod van! - szólt még hátra kimérten és tűnt el a szalonban.
______________________________________
Késő délutánra a ház egész alsó szintje puccba van vágva, lágyan szól az élő zene... olyan mintha a karácsony lehányta volna a kúriát. Tehát semmi új, minden évben pontosan ilyen. Ettől függetlenül, Brigitta kitett magáért. Nem nehéz, ha az embert semmi más nem érdekli, és hogy Kitti ne azt hallgassa végig karácsonykor ahogy leszedik egymás arcát, Kende kiöltözött. Csak a fél házon kergették végig egy nyakkendővel, ami most a zakója belső zsebébe gyűrve hesszel, ingje felső gombjait lezseren nyitva hagyta és befújta magát. Húga karol belé, ahogy susmorogva megközelítik a nagyit. Mellette állva fogadják a vendégeket, akik lassan de biztosan kezdik ellepni a házat és belépésnél apró ajándékokat kapnak. A Reiner örökös szürkéskék tekintete akaratlanul is az érkezők válla felé zizzen: arra van a menekülő útvonal. Az fontos, öregem!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=857775#post857775][b]Marina Darik - 2022.12.27. 23:38[/b][/url]

#karácsonyibulika
#ruha
#egyéb
#Kende

Óvatosan osont ki a szobájából a lány. Egyrészt gyanús volt, hogy Madame Lykke nem húzta el kora reggel a függönyöket, csakhogy ő visszarántsa őket a helyére, és tovább durmoljon, ahogy azt illik. Másrészt, nagy volt a csend. Karácsony napján mindig fel van fordulva az egész lakás. Több szolga és manó sertepertél a nagyteremben, mint hangya a bolyban. És a káosz közepén mindig ott áll édesanyja, aki mézes-mázas hangon utasít mindent a helyére. Egyszer kell elrontanod valamit, amit mondd, és ki vagy rúgva, ne tévesszen meg a lány külső. Ám most semmi.
- Hej! Er der nogen hjemme? Hahó! Van itthon valaki? - szólt, mire a dolgozó ajtaja kivágódott.
- Marina! Hvad har du på? Tag tøj på, hurtigt, vi skal snart afsted. Din far kommer langsomt hjem Mi van rajtad? Öltözz, gyorsan, nemsokára indulnunk kell. Apád lassan hazaér. - kapott a mellkasához a nő teátrálisan. - Hvor er Madame Lykke, jeg sagde til hende at hun skulle hjælpe mig med at gøre mig klar. Hol van Madame Lykke, szóltam neki, hogy segítsen elkészülni. - Marina csak megvonta a vállát, ami kicsit sem tetszett az édesanyjának.
- Jeg troede, vi ville være hjemme. Azt hittem itthon leszünk - tette hozzá a barna, teljesen értetlenül állva az új tények hallatán.
- Man skal tro på kirken. Og nu er det tid til at klæde sig på! Hinni a templomban kell. És most irány öltözni! - fogta meg a vállánál fogva Marinát, hogy visszaterelje a szobájába.

Marina akárhogy próbálta kideríteni, hogy hova mennek, képtelen volt. Ám az elég sok mindent elmondott számára, hogy az egyik, rá szabott ruhát kellett felhúznia, a legújabb drága gyöngysorával. Amint megfogta édesapja kezét, már át is hoppanáltak egy hatalmas kúria elé. Sajnos sötét volt, és a Darik szülők igencsak sietősre fogták a tempót, persze csak a lépcső aljáig. Ám ez épp elég volt, hogy Maenek még mindig fogalma se legyen. Aztán megütötte a fülét a mellettük álló pár beszélgetése. Nem is a téma, hanem a nyelv.
- Er vi i Ungarn? Magyarországon vagyunk? - Ráncolta össze megdöbbenésében a homlokát Marina. Sose gondolta, hogy a szülei egyszer visszajönnek. És őt is hozzák.
- Gør ikke dette, for du bliver grim og rynket i din alderdom Ne csináld ezt, mert öreg korodra csúnya ráncos maradsz - korholta azonnal édesanyja, ahelyett, hogy válaszolt volna. Marina arcára ettől egy félmosoly szökött. Valami nagy volt készülőben. Ebben már biztos volt. És akkor beléptek.
Pillantása azonnal találkozott Kendéével. Hatalmas sugárzó mosoly terült szét az arcát, ám mielőtt felkiálthatott volna, megpillantotta Reiner nagyi szúrós pillantását, és inkább csak visszafogottan odaadta a kabátját az ajtónállónak, hogy onnan járulhassanak egyetlen aranyvérű Reinerék elé. Egy pillanatra felhúzta az orrát nemtetszését kifejezve, de semmi nem látszódott, mire odaértek. Sőt, egyik Darik arcán se volt semmi érzelem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=857788#post857788][b]Reiner Kende - 2022.12.28. 13:36[/b][/url]

Reinerék pontosan úgy fogadják a vendégeket ahogyan szerintük azt illik: kellő aranyvérűséggel és olyan gusztustalanul kidolgozott műmosollyal, amin sajnos kevesen látnak át. Ez alól kivétel a ház ura, a családfő, Reiner Károly, aki egyelőre a dolgozószobájában bassza a rezet, és a két gyerek. Egyedül Kitti energiái egyensúlyozzák a bátyja szabadságba sóvárgó elbambulását. A kiscsaj hófehér ruhában, hosszú, egyenes szőke hajával babrálva vigyorog minden megérkezőre. Miután Brigitta rászól, hogy fejezze be a tincsei piszkálását, még akkor is sugárzik belőle az ártatlan jókedv. Aztán fénylő szempárja meglátja az ismerős barátot, mert hát már régen kiderült: aki Kende spanja, az Kitti spanja is. Kitti azonnal megpiszkálja a bátyja zakóját, hogy kikerekedett szemekkel, egyáltalán nem diszkrét fejrázzással kizökkentse és jelentse: itt van Marina Darik!
Kende tekintetében csillan a remény és a megkönnyebbülés, majd egy pillanattal később az őszinte értetlenség. Ki van zárva, hogy a szülei… hogy Brigitta hajlandó lett volna meghívni Marinát anélkül, hogy pálcát tartottak a fejéhez. Most feltételezze, hogy idehívták a Szösztalicskát ha cserébe minimálisan is úgy tűnik, hogy élvezi ezt az egészet? Kizárt. Főleg amikor Kende előrébb lép és kezet fog Marina édesapjával. Mert hogy itt van ő is. Ilyen jól mutat a Darik család a vendéglistán?
- Örülök, hogy eljöttek! - és az a baj, hogy tényleg örül, mégis a szülei helyett is szégyelli magát, amiért csak a név miatt hívják meg az egyik legjobb barátja családját. És neki erről sem szóltak.
Amíg a szülők kifinomult és száraz szavakkal dobálóznak addig egy mosolyt küld a szokatlanul komor lánynak. Úgy tűnik nem most kellene ölelgetnie, vette. Csak éppen Kittit annyira ez nem zavarja.
- Gyönyörű vagy! - esélyes, hogy Kitti most jön rá, valójában Marina egy lány. Nyakát kezdi nyújtogatni kifelé, majd pillant Kendére. - Móric nem jön?
- Nem jön. Vagyis... nem tudom már - Kende közelebb lépve engedi le fél karját Kittihez, aki a kezét megfogva tippen vissza.
- Dorottya, kérem, vezesse körbe Darikékat még a vacsora előtt - Brigitta íves mutogatása igazából a csettintgetés kirakati verziója.
Kende meg úgy kihasználná az alkalmat, mint a kurva élet, hogy megkérdezze miért nem szólt a Szösztalicska, hogy jön, de a lépcsőn Bernáthy-ék kezdenek fellépdelni.
- Később megkereslek - biccent aprót. Naná, hogy megteszi! Mert ez az egész rohadtul furcsa. Benne lenne a pakliban, hogy ő nem figyelt vagy felejtett el valamit, de ezt az infót? Esélytelen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=857789#post857789][b]Marina Darik - 2022.12.28. 13:59[/b][/url]

#karácsonyibulika
#ruha
#egyéb
#Kende

Kiskorától kezdve azt veri bele a fejébe az apja, hogy ne mutasson érzelmet, mert azt felhasználhatják ellene. Valószínűleg épp eme szabály megszegése okozta, hogy Marina mindenkinél nagyobb mosollyal, és hangosabb nevetéssel árasztja el a kastély falait minden nap. Ám amikor a szülei jelen vannak, az őt is akaratlanul is megváltoztatja.
- Köszünjük a meghívast - szólt Marina édesanyja. Olyan régen nem használta a magyar nyelvet, hogy bizony kialakult benne egy okvetlen akcentus. Marina megérintette óvatosan a kezét.
- Nagyon szép az otthonuk. Kellemes karácsonyt - vette át inkább a tipikus szövegek lebonyolítását Marina tartva a faarcot. Habár neki is volt egy enyhe akcentusa, az évek meg a rutin sokat csiszolt már rajta. Hiába, Magyarországon ő volt a főnök. Aztán Kitti felé fordult, és először mosolyodott el a belépésük óta újra.
- Köszönöm, te is nagyon szép vagy! Ha belenősz, majd kölcsönadom neked ezt a ruhát. Biztos, hogy te is csodásan festenél benne - simította meg a kislány arcát Marina, aztán félszegen Kendére pillantott. "Vagyis... nem tudom már". Szája szegletei újra visszacsúsztak egy vonallá, és idegesen méregette barátját. Csak nem hívták volna meg az egész branchot. Azt Reinerék is tudják, hogy nem élnék túl. Ráadásul Móroczék nem is igazán tartoznak a gazdag, neves aranyvérűek közé.
- Minél előbb - sziszegte vissza, és egy utolsó sokatmondó pillantást vetett a szőkére, mielőtt elvezették volna. Őt, és a családját. Lovely.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=857792#post857792][b]Nádassy Norina Iza - 2022.12.28. 14:36[/b][/url]

Az italokat érintő kérdésemre Aida hamar választ ad, amit én tovább kiabálok a pultos srác felé. Lehet, hogy hallotta kedves barátnőmtől is, de sosem lehet tudni, én pedig szeretek biztosra menni. A srác bólint egyet, majd elfordul tőlünk, s tevékenykedni kezd. Tekintetem még egy pár pillanatig elidőzik rajta, végig mérem tetőtől talpig a kis cukorpofát, majd barátnőm hangjára, felé fordulok. A kérdés hallatán egy kissé elgondolkodok. Korábban szinte biztos, hogy azt reagáltam volna, hogy a tömegben, hiszen az adja át az igazi buli hangulatot, azonban most nincs kedvem ehhez. - Színpad előtt… egyértelmű. – válaszolok neki egy mosoly kíséretében. Na meg az sem elhanyagolható, hogy onnan sokkal jobban lehet látni a bandát is fellépés közben. Már ezer éve nem láttam a srácokat, így jó lenne minél közelebbről megnézni őket a mai koncerten. A másik kérdését hallva, oldalra biccentett fejjel, kissé értetlenül pislogok rá. - Nem tudom kire gondolsz.- Végig fut a fejemen néhány opció. A legutóbbi srác, akit említettem neki, az Reece volt, de azt is tudja, hogy nincs köztünk semmi komoly, mindössze jól érezzük magunkat a másikkal. Igaz, ez nem zárja ki, hogy együtt bulizzunk, de ez most csajos este. A telefonba futólag említettem neki az oktatómat, akiről túl sok mindent nem mondtam, csak annyit, hogy nagyon jóban lettünk, de ő továbbra is kint él Thaiföldön. Aztán ezzel nagyjából a lista végére is értünk, mivel az elmúlt hónapokban kisebb gondom is nagyobb volt, minthogy ilyesmivel foglalkozzak, hogy férfiak. Köszönöm szépen, de nekem továbbra is teljesen jó lenne, hogyha Reecevel onnan tudnánk folytatni, ahol hónapokkal ezelőtt abbahagytuk. Valahogy a férfi közelében mindig jól érzem magam, felszabadult vagyok és megszáll egy hihetetlen nyugodtság. - Akinek inkább mesélnie kellene az te vagy! Mizu veled és a… - nem fejezem be a mondatot, hanem fejemmel a színpad felé biccentek, ahol hamarosan Ő fog majd fellépni Aida testvérével.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=857803#post857803][b]Reiner Kende - 2022.12.28. 23:14[/b][/url]

Kedvesen elmosolyodik Marina anyukájára pillantva. Az ő hangulatára is mindig hatással vannak a szülők, de Mae-t mintha kicserélték volna és ez nem nyugtatta meg jobban a srácot. Még a vacsora előtt el kell kapnia beszélni vele.
Brigitta hatalmas mosollyal köszöni meg a bókot, amit kapott a kúriára - mintha nem ugyanaz a lány állna előtte, aki a szeme láttára ugrott bombát egy Limp Bizkit számra bemutatkozás gyanánt. Akkor most… mindenki megzakkant? Vagy ő a hülye?! Közben Kittinél beáll az üzemzavar, főleg amikor Mae az érintéssel arcára simít. Elég nagy már ahhoz a lány, hogy tudja nem fognak ezen az eseményen pacsizni, de csak pislákol a szavak után. - Köszönöm szépen - bólint aprót végül.
Bűntudattal teli pillantással néz Mae és a családja után. Legszívesebben félre hívná Brigittát, akinek a nevetése keveredik a zenével. Végül csak megfeszült állkapoccsal nyel egyet és szavak nélkül, csendben várja meg amíg megunják a köszöngetést.
Rengetegen eljöttek, bőven sokan szólítják le pár szóra, leginkább olyanok akik tudják a nevét, neki meg fogalma sincs, hogy éppen kivel beszél.
- Még picike voltál, amikor egyszer kanasztáztam a nagyapáddal - mondja az öreg csávó, aki rendesen megfuttatja a pincért az alapozáshoz.
- Lefogadom, hogy ő nyert - reagálja le, majd elmosolyodik, ahogy a tag felnevet. Mögötte végre megpillantja a Szösztalicskát. - Bocs, ne haragudjon, beszélnem kell egy barátommal - mondja már türelmetlenül rugózva, amikor a fószer is arra néz, amerre Kende.
- Jajj, fiam. Ha ilyen jóféle barátaim lettek volna a te korodban, mint a kishölgy, én sem itt ütném el az időt - somolyog a bajsza alatt. Kende nevetését visszafogva hagyja ott a perverz bácsit és veszi az irányt Darikék felé. Apró mosollyal áll meg mellettük.
- Remélem jól érzik magukat - túr a hajába, majd morzsol a fülére. - Elrabolhatom Mae-t egy kicsit? - kérdezi meg, annak ellenére, hogy pontosan tudja, hogy nem kaphat nemleges választ amikor az baromi kellemetlen lenne. Ha tényleg mehetnek, vesz egy fordulatot és a két szárnyúajtónál maga elé engedi a lányt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=857804#post857804][b]Marina Darik - 2022.12.29. 00:01[/b][/url]

#karácsonyibulika
#ruha
#egyéb
#Kende

Drága Dorottya kíséretében úgy lettek körbevezetve, ahogy a szegények a híd alatt. Sehogy. Bekísérte őket a nagyterembe, megmutatta hova kell majd ülniük, majd egy pillanat alatt el is tűnt. Elsietett, mintha titkos élete lenne, ami szólítaná. Lehet kettős ügynök. Igazából kvibli, aki a mugliknak dolgozik. Épp most jelenti, hogy még a dán maffia is idetolta a képét Magyarországra. Marina a saját gondolatain is majdnem felnevetett, ha épp nem szólították volna le őket. Egy kicsit sem daliás, harmincas pasas termett ott, aki a szüleit kezdte el kérdezgetni róla. Mintha ő ott sem lenne. És hogy a barna mit csinált? Faarccal nézte az idegent, gondolatban elmormolva minden átkot, amit négy nyelven tudott. Ez nem karácsonyi parti. Ez egy kicseszett aukció. Ezért kellett a legszebb ruháját húzni. És a gyöngysort. Az anyja sose erőlteti ennyire a drága gyöngysort.
Két perccel később már újabb két vállalkozó érkezett. Egyikőjük Marinának még kézcsókot is adott, ami nyálas volt, mintha egy hal puszilta volna. Kétségbeesése kezdett a tetőfokára hágni, ami általában valami katasztrofálisba szokott torkollni. És akkor megjelent a szőke lovag zöld öltönyben.
Anyja összenézett apjával a kérdés hallatán. Talán ezer szó is megbújt abban a pillantásban, mielőtt anyja intett volna egy aprót. - Perzse, menj. - Szemeivel végigkísérte, ahogy a párocska kisétál a teremből. Pont az ajtókeretig bírta magában tartani a dolgokat Marina, aztán szimplán kitört.
- Oh te jó ég! Ha nem jössz, oh te jó ég! Én kinyírom őket. Az összeset. Az én szüleimet először, aztán a tiédet. Nem tudom honnan ismerik egymást, de úgy érzem magam, mint egy darab hús. Random ismeretlenek jönnek oda, és mintha ott sem lennék kérdezsgetnek róulam, anyámtúl - topogott kifelé a teraszra vezető ajtóhoz, mert úgy érezte nem bírja már odabent a bűzős levegőt. Közben annyira belelovallta magát a gyűlölködésbe, hogy még akcentusára se figyelt, és a szavak végét is el-elharapta.
Mikor végre kiért, hatalmasat szívott a levegőből, és mintha egy teljesen normális cselekvés lenne, kezdte el felhúzni szoknyáját, hogy harisnyatartója alól kiszedje a kedvenc ízesítésű pattintós cigarettáját. - Te se tudtál róla, hogy jövök? - tette fel végül az első kérdést, és barátja felé is odabiccentette a dobozt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=858136#post858136][b]Déry-Nagy Ágoston - 2023.01.04. 20:53[/b][/url]

Több meghívásunk is volt Bogolyfalván, azonban ki akartam szakadni onnan kicsit, így a családi összeröffenéses, köszöntéses, zabáljuk magunkat halálra ördögi kör közepén felcsaptam a lapost, és last minute ajánlatok között vadásztam valami szimpatikusat. Két főnek, három éjszaka, félpanzió, neeem, ha már lúd, legyen kövér, teljes ellátással. Nyilván ennek is megvan az ára, de hát utókarácsonyi ajándék is van a világon. Így lyukadtunk ki Gyulán. Hát ez valóban eléggé messze van mindentől, de a hotel kényelmes, a fürdő és a wellness meg pazar, és még csak fel sem merült senkiben, hogy testvérek vagyunk, ami mókás.
- Mondom én, még irigyelnek is, hogy ilyen jó a házasságunk, micsoda összhang.
Vigyorodom el, ahogy a lassan apadó szilveszteri buliban a sokadik pohár pezsgő csúszik le, persze véletlenül.
- Habár, van pár igencsak becsatlakozni vágyó férfi és nő is. Lehet, hogy elnéztem a foglalást, és ez ilyen párcserés szilveszter?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=858137#post858137][b]Déry-Nagy Amarilla - 2023.01.04. 21:01[/b][/url]

Ágoston

Azt szeretem benne igazán, hogy akárhova is mehetnénk együtt, tudom, hogy nem lihegünk egymás nyakában, viszont.. Biztos lehetek abban is, hogy mindig rajtam van a szeme. Mindenkinek kellene az életébe egy ilyen ember.
- Hát, ha megkérdeznék, hogy mi a jó házasság titka, biztos megmondanám, hogy a közös vér - nevetem el magamat, majd körbenézek a jelenlévőkön, aztán Ágoston felé fordulok.
- Nem tudom, hogy milyen éjszakára hoztál, de én felírtalak arra - mutatok a mögötte lévő plakátra, ami azt hirdeti, hogy nők megvehetik a ma esti játékukat, aki nyilvánvalóan egy felajánlott férfi. - Csaaaak mosolyogj majd szépen - vigyorgok rá elégedetten.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=858138#post858138][b]Déry-Nagy Ágoston - 2023.01.04. 21:06[/b][/url]

- Ezt már az elődeink is tudták, éljenes a vérfertőző házasságok.
Lépek egy lépést felé, mert mögöttünk többen is elhaladnak. Biztos vagyok benne, hogy ha nekiállnánk visszafejteni a családfánkat, mi is találnánk valami mocskot, nem csak azt, hogy pár generáció óta az idősebb Déry férfiak fiatal diákjaikat veszik el, hogy aztán családosat játszanak velük.
- Eladsz? Ez most komoly? És ha valami beteg perverzióval megáldott hatvanas mami vesz meg? Azért kérlek szépen, vannak határaim. Nem egészségesek, de vannak.
Belegondolni is rossz, így naná, hogy elkezdek inkább a maximum milfekre mosolyogni, hát nehogy már.
- És hogyan tervezted, befekszik közénk, aztán hajrá?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=858139#post858139][b]Déry-Nagy Amarilla - 2023.01.04. 21:09[/b][/url]

Ágoston

- Háát, akkor majd jól megsikálod a műfogsorát - nevetem el magamat, majd megigazítom a gallérját és adok neki egy puszit.
- Mondtam én egy szóval is, hogy hagyom, hogy megvegyenek? - inkább csak feljebb nyomjuk az egóját azzal, hogy látja mennyien szeretnének ráugrani. Én meg majd a végén jól elviszem, mint a valaha volt legjobb fogás.
- Bár - nézek mögé. - Lehet, hogy inkább rá fogom költeni a pénzemet - ujjaim megmozgatva integetek a hímnek, aki mellett szintén ott áll egy nő és láthatóan nem értékeli, amit csinálok. - Na, ők biztos nem párcserések - mert, akkor nem lenne ilyen morci a nő.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=858140#post858140][b]Déry-Nagy Ágoston - 2023.01.04. 21:09[/b][/url]

Elmosolyodom, ahogy puszit nyom az arcomra, egy kicsit bele is mozdulok, hát ismerem már, mint a rossz pénzt.
- Őrült vagy, bármi kitelik tőled, lehet, hogy azt hiszed, hogy végül te veszel meg, de meglátod a licitálókat, és sokkal viccesebbnek fogod gondolni, ha mégsem.
Mindenki magából indul ki? Igen, tudom, szörnyű vagyok én is. De hát azt mondta, hogy így is szeret, szóval az ő hibája. A mondott irányba mutatok, és végignézek rajtuk.
- Kár, pedig a nő igencsak kedvemre való. Volt tegnap vacsoránál az a vidám nő, meg a kicsit befeszült pasija, ők nem voltak szimpatikusak?
Ha már itt felmerült ez a kérdés is, mert nekem ők nagyon, és ki tudja, egyszer élünk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=858141#post858141][b]Déry-Nagy Amarilla - 2023.01.04. 21:10[/b][/url]

Ágoston

- Lehet.. Bármi lehet - ártatlan vagyok kérem, sose hagynám, hogy valaki olyan kezébe jusson, aki nem méltó a társaságára, hogy is ne.
- Ühm, kicsit savanyúnak néz ki - de amúgy biztos, hogy neki való.
- Ha azt gondolod, hogy bárkinek is átengedlek ma estére, akkor ki kell ábrándítsalak, de nem foglak - benne vagyok én abban, hogy cicázunk és játszunk, de az biztos, hogy az ágyat én osztom majd meg vele. Ha már elhozott messze mindentől, hadd élvezzem ki teljesen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=858142#post858142][b]Déry-Nagy Ágoston - 2023.01.04. 21:12[/b][/url]

Elnevetem magam a feltéteezésre, hogy én azt hiszem, hogy ő átenged. Ugyanmár, annál sokkal jobban ismerem, ha lenne is valaki, addig ellenségeskedne, míg végül az a valaki letenne rólam.
- Nem mondtam, hogy teljesen engedj át, de szórakozni van kedvem.
Ha már ennyi pénzt kiadtam, lehetne valaki, aki akár egy kis különlegességgel szolgál nekünk. Elmosolyodva hajolok közel hozzá, és egy kicsit irányba állítom.
- Ott, a festmény alatt, a pincérlány, ő mindkettőnkre mosolyog, például. Te is szeretnél kicsit szórakozni, nem?
Simítom meg játékosan az arcát, mielőtt egy másik tálcáról újabb poharat vennék el.
- Ha elvisz valaki, az a ma estére kell, hogy szóljon? Szívesen reggelizek bárkivel.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=858143#post858143][b]Déry-Nagy Amarilla - 2023.01.04. 21:14[/b][/url]

Ágoston

- Az előbb még fel voltál háborodva, hogy eladlak. Igen hamar változott a hozzáállásod - nevetem el magamat halkan majd engedelmesen fordulok a festmény felé.
- Lássuk csak. Bájos, de nem az az igéző pofi, kerek popsi, mosolya szép, de nem a rendkívüli, ami teljesen elterelné a figyelmed.. Pont megfelel - ha már nőt von bele a dologba, fontos ám, hogy ne legyen nálam magasabb pontja, annál azért féltékenyebb típus vagyok.
- Azt hiszem igen, ma éjfélig - a többi meg gondolom alakul magától. Nem rossz szabály ez.
 

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=858144#post858144][b]Déry-Nagy Ágoston - 2023.01.04. 21:15[/b][/url]

- Ezért is gondoltam rá. Viszont láthatóan tehetséges.
A lányra kacsintok, aki állja a pillantásom, így azt hiszem, nyert ügyünk van.
- Chö. Jó, az óévet zárom valakivel, de az újat veletek kívánom kezdeni. Szóval, addig akár ezt el is intézhetnéd nekünk. És igen, mivel eladtál, ezért a kárpótlásomat neked kell előkészítened.
Mondjuk milyen kárpótlás az, amiben ő maga sem csalódik? Testvéri. Én szeretem, ha mind a ketten elégedettek vagyunk.
- Amúgy tetszik a kis vakációnk? Itt még nem jártunk, és gondoltam tágíthatjuk az ismereteinket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=858145#post858145][b]Déry-Nagy Amarilla - 2023.01.04. 21:16[/b][/url]

Ágoston

- Szóóóval, most penderítettél ki az óevből és vetted el azt is, hogy kettecskén kezdjük az újat. Ez igen, szép - duzzogok játékosan egy sort. Akkor ennyit arról, hogy csak egymásé vagyunk ezekre a napokra.
- Nem rossz, de majd kérdezd akkor, ha találkozunk éjfélkor - mert, ha ő mással zárja az évet, akkor én is. Látom is már, hogy ki lesz a szerencsés, akit megveszek. - Jó szórakozást! - nyomok egy cuppanóst neki, majd besorolok a licitálásra várakozók közé. Kezdődhet az éhezők viadala.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=858146#post858146][b]Déry-Nagy Ágoston - 2023.01.04. 21:20[/b][/url]

- Te ajánlottál fel.
Emelem az égre a tekintetem, hát nem hiszem el, hogy azért fizet, hogy velem lehessen. Az adott, így meg tuti valami néni akar majd magának. Van nagymamám, és nem akarom elvenni az ő kedvességének élményét azért, mert egy vele egykorú simogat. Eleve beteg az egész világ. De nincs mit tenni, elindulok én is felfelé a többivel a színpadra. Nem hiszem el. A lány meg, ajándék lett volna mindkettőnknek. Istenem, de tényleg. Elpillantok egyik majd másik irányba is, és megállapítom, hogy azért előkelő helyen vagyok az opciók között.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=858147#post858147][b]Déry-Nagy Amarilla - 2023.01.04. 21:38[/b][/url]

Ágoston

Azért, ha végignéz a színpadról, láthatja, hogy nincsenek vénasszonyok, szóval ezen aggályai teljesen feleslegesek. Mellesleg, senki se mondta neki, hogy kötelező felmenni, simán mehetett volna a másik irányba is.
Akit kinéztem magamnak, utána van. Tehát még lehetek jó fej és fizethetek érte, csak jeleznie kell valahogy.
- Öt forint - teszem fel kezemet nevetve, mikor az első licitet kell rá adni és a nyelvemet is kiöltöm. Ez kihagyhatatlan volt, de számomra legalább szórakoztató. Az biztos, hogy nagyon résen kell lenni, mert ami eddig ment, csak úgy repkedtek a tíz ezresek, úgy tűnik itt totál vérre megy a dolog.
 

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=858148#post858148][b]Déry-Nagy Ágoston - 2023.01.04. 21:39[/b][/url]

- Nem ittál még eleget.
Válaszolom vigyorogva, amire többen kuncognak a teremben, én pedig kihúzom magam, és mosolyt villantok.
- Ez még lehet válóok.
Vigyorgok tovább, és ezzel meg is érkezik három erősebb tét is, amik még engem is meglepnek, mert rögtön az elsővel túllépik az előző nyertest. Ami rossz, a savanyú nő teszi mega legmaggasabbat. A szemem villan egyet Mari felé, hogy mentsen meg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=858149#post858149][b]Déry-Nagy Amarilla - 2023.01.04. 21:40[/b][/url]

Ágoston

Azért a válóok említésnél felemelem a gyűrűsujjam, hogy lássák nincsen ott ékszer. Hahh, minek házasság, ha úgyis válás a vége, nem?
Nyilván tisztában voltam vele, hogy az öt forint semmit se ér itt. Pillanatok alatt jut el a dolog az előző licit végső ajánlata fölé, ami egyszerre ijesztő, mégis büszkeséget is előcsalogató momentum. Tudtam én, hogy a bátyám jó parti, de most újra bebizonyosodik, hogy nem az én elfogultságomról van szó.
Először, másodszor.. látom, hogy lendül már a kalapács és még éppen időben teszem fel a kezemet, hogy savanyú asszonyság licitjét megtoldjam azzal az elején felajánlott öt forinttal. Ugyan, azt gondoltuk, hogy ezt nem lövöm el még egyszer?
 

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=858150#post858150][b]Déry-Nagy Ágoston - 2023.01.04. 21:40[/b][/url]

Azért igazán nyugodt akkor leszek, amikor az elkelt szó is felharsan, meg a kalapács is lecsap. Sóhajtva teszem a mellkasomra a kezem, és innentől rendben vagyunk, a többi jelen pillanatban nem is érdekel. Mondjuk ez is megér egy tanulmányt, ezek szerint a férje tényleg a húgomra pályázik, hát nem. Még egy elkelt cetlit is kapok, ami nevetséges, de elviselem, és kíváncsian fordulok a mellettem álló felé, hogy lássam, ő mennyit kap. Azt hittem, lemehetünk, ha elkeltünk, de ezek szerint végig maradunk, viszonyítási alapnak. Remek.