Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Szeretem azokat a helyeket, amik tele vannak élettel.
A pizzázó gyakorta nyüzsgő központja a környéknek és egy magamfajtának már csak azért is megéri betérni, hogy úgy is találkozzon az emberekkel, hogy nem ő áll a pult mögött.
Mivel egyedül jöttem, nem akartam nagyobb helyet birtokomba venni, így kerültem a pulthoz, ahol ráérősen, legalább tíz perce nézegetem a kínálatot, mintha nem tudnám már gyakorlatilag fejből, hogy mit árulnak. A pult mögül már nem is kérdezik, hogy döntöttem-e, megbeszéltük, hogy ha igen, akkor jelzek. Az igazság az, hogy egyik sem az én szájízemnek való falat, ezért is nehéz annyira ez az egészt. Töprengésemben egy lány hangja zavar meg.
– Szia, persze, gyere – mosolygok rá barátságosan, s kufferemet odébb húzom, hogy biztosan elférjen mellettem. – Lassan tizenöt perce képtelen vagyok dönteni. Segítesz nekem? – fordulok felé, reménykedve abban, hogy neki legalább lesz valami ötlete. Ha meg nem, akkor majd egyesével elmondom milyen feltéteket kérek, hogy biztosan utáljanak egy kicsit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

– Határozottan nem szeretném, ha itt pattogna egy szem –nevetem el magamat halkan. Én teljesen ki vagyok az ilyesmiktől, de olyan szinten, hogy még a leggyengébb horrorfilmre sem lehet engem rávenni. Ágoston már jól tudja, hogy az én gyomrom mit vesz be és konkrétan el szokta tekerni a sztorit vagy takarni a szememet, hogy legalább ő képben legyen azzal, mi a helyzet.
– Hmm, lehet akkor igényeim szerint állítom össze az a legbiztosabb – ha Barnabás ennyire megbízható, tutira megoldja én lazán elhiszem ennek a lánynak, mert nem tűnik olyannak, aki mások átejtéséből élne. – Valóban büdös, de nem tudok vitatkozni azzal, hogy finom – nevetek ismét egy jót, majd leteszem az étlapot, jelezvén, hogy végre tudom, mit kérek.
– Kérnék egy tejfölös alapú, csirkehúsos, salátával jól megpakolt közepes pizzát és elvinnék egy közepes meglepetést is - adom le a rendelésemet, majd a lányra tekintek. – A bátyám megérdemli, hogy meglepődjön – mosolyom kiszélesedik, ezzel árulva el magam, hogy nem bánnám, ha valami olyasmi lenne rajta, amitől totál kiakad.
– Szia, Amarilla vagyok, egyébként – nyújtom a kacsómat neki. - Sok időt töltesz itt? – teszem fel teljesen ártatlanul a kérdésemet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

– Nagyon remélem, hogy a lehető legszívatósabbat választják ki – nézek csillogó szemekkel a lányra. – Nem azért, mert haragudnék rá, hanem tudod ez ilyen adok-kapok nálunk. Nagyon szeretem a bátyámat egyébként, ő számomra a minden – ezt pedig nem győzöm elégszer hangoztatni. Ágoston magasra teszi a lécet mindenkinek és a végsőkig elmennék érte bárhova és bármiben. Szerintem, ha nem a bátyám lenne, ez akkor is így lenne.
– Én eddig mindig csak rendeltem, vagy rendeltek nekem – nem is tudom miért alakult így, de most, hogy volt egy kis időm, egyáltalán nem bánom, hogy arra fordítottam, hogy ide betérjek. Tetszik, bár most kicsit sok az ember.
– Köszönöm –kicsit elpirulok. Mindig meg tud lepni, ha az emberek megdicsérik a nevemet, mert számomra annyira nem különleges. De aztán, ha belegondolok, én sem ismerek senkit ezzel a névvel. Kezét finoman megszorítom és mosolyogva rázom meg. – Bonnie, bocsánat az esetleges tolakodó kérdését, de nem magyar vagy? – ennél csúnyábban nem is tudtam volna megkérdezni, az biztos. De nem sértegetni szeretném, csak társalogni, míg várjuk a pizzát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Szerettem mindig is ezt a helyet, jó volt itt élni pár évig. De azért annyira nem hiányzik, hogy ismét ideköltözzek.
Egy hétvége erejéig jöttem ide vissza, mert megkértek, hogy mini workshopot tartsak kis csoportos foglalkozásban néhány egyetemistának, én meg tök jó bulinak tartottam az ötletet és nem tudtam nemet mondani.
2 órás szünetem tizenötödik percében járunk, s én ajándék kereséssel töltöm az időmet, most éppen egy drogériában.
- Ne haragudj, szerinted ez mennyire haszontalan egy férfinak? - kocogtatom meg a vállát az egyik sorban lévő, nagyjából korombeli nőnek, s elé emelek egy doboznyi mini tampont. Kérdésem totál komoly. Ágostonnak szülinapja lesz, s én elhatároztam, hogy idén a lehető leghaszontalanabb dolgokat fogja kapni tőlem, mint például egy doboznyi tampon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Ahh tényleg. Okos vagy - teszem vissza a miniket, majd a legnagyobbat veszem le a polcról. - Atyaég, van, akinek ez felfér? - kerekednek el a szemeim, majd beledobom a szajrét a kosárba.
- Nos, a helyzet az, hogy szerintem a tölcsért tuti befogná inni, szóval azt inkább passzolom, bár kétségtelenül jó volt az ötlet - egyből az jutott eszembe, hogy tölt bele valami italt, így ez kilőve. De egy doboznyi tampon kevés lesz ehhez, kell még valami.
- Ühm én vagyok a mosogatógépe - nevetem el magamat halkan, de csak azért figyelve a hangerőre, mert látom rajta, hogy nincs nagyon képben.
- Te Irina, húzós volt az este, mint anno gólyaként az első buliban, ahol foghattuk egymás haját, miközben próbáltuk, nem lehányni az erkélyről? - ja igen, nem most volt, de ugyebár az emlékeim nem szoktak csalni. - Szarul festesz - jegyzem meg még teljesen őszintén, majd nézelődök még.
- A szempilla göndörítőt vajon mire használná? - elmélkedek hangosan tovább.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

– Kisbaba? De cuki lehet, mennyi idős? – nálunk a családban már nincsenek kisbabák. Mondjuk, nem is annyira csíptem mikor jöttek a féltesók, de most már igazán ki vagyok velük békülve. Azt hiszem annak idején a testvéri féltékenység volt a ludas. Szerettem volna jó testvér lenni, de ez nem feltétlen sikerült mindig. Ma már bánok néhány dolgot és igyekszem törleszteni.
– Ühm, igen – nevetek egy jót a kérdésén. Elég furán hangzik ez így, de nem tudok vele vitázni. Ez az első, de biztosan nem az utolsó alkalmam itt.
– Ez, de szép – nézek rá kedvesen. – Biztosan csodálatos nő volt a nagymamád, hogy róla n eveztek el – igen, hiszem, hogy csak és kizárólag az lehetett, hiszen ha nem az lett volna aligha megy bele a másik fél abba, hogy anyósa után kapja a gyerek a nevét. Logika.
- Az öcséd neve is nagyon érdekes, még soha nem hallottam – filmekben sem, könyvekben sem találkoztam vele. Ellenben a hugica nevével, azt bizony már jól ismerem, sokat hallottam már.
– Szerencsétlen Ágostonnak nevezték el. Sokan csúfolták érte, de én úgy szeretem – akarva-akaratlan simítok végig a csuklómon, amin a tetoválásom van. – Képzeld el, a nagybátyám gyerekeinek van hangos könyve és abban a lovat is Ágostonnak hívják, ezzel szoktam cukkolni - tényleg van egy mese, amiben így hívják a lovat, mikor először hallottam, könnyesre röhögtem magamat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

– Jaaaajj az még jó kor, leteszed, aztán ott marad, de már felismer és örül ha lát, már felesel, meg próbál kúszni. Hah, bírtam mikor a húgaim még csak akkorák voltak - kevesebb baj volt velük, mint most. Mondjuk játszani még nem lehetett velük, szóval így elég uncsik voltak, de azért szeretnivalók.
– Ez annyira szép és irigylésre méltó – nézek rá őszinteségtől csillogó tekintettel.
– Igen, szoktam én is húzni azzal néha, hogy olyan, mint egy öregember – nevetem el magamat. Nem mai trendi név, de ha valaki találkozik vele, akkor láthatja rajta, hogy ő bizony tökéletes Ágoston. Imádom. Néha túlságosan is.
- Szerencsés ám, főleg amikor hajnali hatkor ébresztem, mert egy pókot látok – simán, de mondhatnék ennél sokkalta durvább példát is, viszont azt hiszem, hogy az korhatáros lenne és még nem neki való. – Igen, világéletünkben együtt éltünk, ami lehet, hogy a mi korunkban már nem egészséges, de nem adnám őt senki másért sem. Szerintem, ha véletlenül valaha lesz egy ember, aki úgy dönt, hogy velem akarná leélni az életét, annak osztoznia kell majd Ágostonnal és! Ha ő becsajozik, a lány számíthat rá, hogy én is ott leszek – de majd hagyom, hogy egy jöttment nőci elrontsa a őt, nem? Hogy is ne, soha.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

-  Áhh, az a helyzet, hogy azt simán feltenné, hát az én nevelésem – nevetem el magamat. Ágoston már minden női szart kipróbált, amit nem akart és én jó poénnak szántam. A jövendőbelije még hálás lehet nekem azért, mert az embere majd tudja, hogy mit vigyen neki azokon a napokon.
– A kávé ragyogtat – vigyorodom el, tökre büszkén, mert azért egy orosz asszonyságtól dicséretet kapni nagy szó ám.
– Komolyan mondom, kissé irigyellek, ahogy kinézel, az alapján igen csak jó parti volt – én meg, mint valami vénasszony, dolgoztam, meg ide készültem. Hát hol itt az igazság?
– Remek, remek – teszem is bele a kosárba, majd az említett hajcsavarókhoz is odalépek. – Jaj, de látom magam előtt, hogy ezzel tele pakolom egyszer a haját – szép rózsaszínt választok, hogy minél csinosabb legyen.
– Aztán mi a helyzet veled? Hogy-hogy itt? –fordulok érdeklődve Irina felé. Egyszer csak eltűnt, mintha soha nem is létezett volna. Oroszéknál ez sosem jelent jót.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

– Biztosan nagyon ügyes leszel, hiszen a mamád jól megtanította neked, láttad, hogyan kell és hasznosítani tudod majd – szerintem az őseink sokkal jobb tanítók tudnak lenni néha, mint azok, akik éveken keresztül a padban ülve tanulták, hogyan tanítsanak. Én már csak tudom, hiszen én is évekig tanultam.
– Idejártunk iskolában, aztán elmentünk Pécsre, most megint visszajöttünk. Lehet, hogy jövőre már megint máshol vagyunk. De amúgy igen, szeretem ezt a helyezt, mert folyamatosan fejlődik – vannak szebbek, jobbak és sokkal élhetőbbek, de a családunk nagy része is a környéken él, így hát nem volt kérdés, hogy visszajövünk. Eddig nem bántam meg ezt a döntést.
Mikor érkeznek a pizzáink, nagyra nyílt, kíváncsi szemekkel nézem, hogy vajon az Ágostonnak szánt dobozban rejtőző pizzán látszik-e, hogy mi a meglepetés. De semmi. Ezen egyáltalán semmi sem látszik, ami kissé lelomboz, ugyanakkor tudom, hogy így még tökéletesebb lesz.
- Igen, az illatuk is remek. El is indulok velük, hogy még melegen tudjuk megenni. Nagyon örültem neked Bonnie, ha véletlenül tovább merészkednél, akkor a kávézóban szívesen látlak, csinálok neked egy finom kakaót vagy forró csokit - azt nem lövöm le előre, hogy a megjelenése lesz igazán csoda. Ha eljön, akkor úgyis látni fogja.
Felállok, kezembe veszem a két dobozt, mosolyogva intek neki, majd jókedvűen elindulok haza, remélve, hogy Ágoston pizzája a világ legszemetebb dolgát rejti.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

– Ja, hát csóró sok mindent el kell viseljen – tárom szét karjaimat, mintha mit sem tehetnék erről, pedig aztán.. Szerencsétlen ember már kiskorunkban is a játékbabámként funkcionált. Ez van, ha te vagy a húgod egyetlen édestestvére, kénytelen vagy mindent elviselni tőle.
– Mondjuk úgy, hogy elég komoly válogatással rendelkezem kávék terén – mosolyodom el. Imádom a kis lakásunkban a sarkot, ami a szenvedélyemről és a munkámról szól. Én, ha meghívok valakit kávézni, az biztos, hogy nem csak egy kotyogós, kettő cukorral, kevés tejjel dolgot kap, hanem valamit, ami tökéletesen illik hozzá. Esküszöm, hogy még álmomban is kávészemekből vannak az emberek összerakva.
- Pfúúú azért ez így elég szarul hangzik – grimaszolok egyet. – Hihetetlen, hogy még mindig férfiak uralta világot élünk – ja igen, utálom, azokat a hímneműeket, akik úgy gondolják, hogy köröttük forog a világ és nekik mindent szabad, mert a lábuk között lóg valami. A hatalomfitogtatást pedig kifejezetten nem élem. Hihetetlen, hogy még ebben a században is vannak, akik azt hiszik, hogy attól lesznek nagy emberek, ha egy nő felett döntenek.
– Én most csak egy workshopot tartok itt, Bogolyfalván dolgozom, mint barista, illetve az Előkészítőben fogok tanítani, mellette meg készülök a következő nemzetközi versenyre, mert jó lenne újra nyerni – bár jelenleg ettől messze vagyok, de igyekszem valami újat, látványosat és finomat kitalálni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

– Hát, lássuk be, azért néha jó, hogy vannak. Csak lehetnének kissé kevésbé öntelt egoista barmok, akkor lehet, hogy elviselhetőbbek lennének – nem mindegyik az, de a többségük igen és én ki nem állhatom ezeket a tulajdonságokat. Bár csak nagyobb játékos lennék, aki könnyedebben tudja kezelni a fölényes férfiakat, nyugodtabb életem lenne.
– A helyzet az, hogy még mindig nem szeretek unatkozni – nevetem el magamat, amikor elfoglaltnak nevez. Szoktam lustulni, bár olyankor is inkább tervezem, hogy mit mikor, de akkor legalább ágyban fekszem. – Hát ez a baj, egyszerűen semmi. Tényleg semmi ötletem, pedig most már illene valamit kipattintani a fejemből – többször neki indultam már, de mindig befuccsolt, amit szerettem volna. Nem tudom, hogy létezik-e a kiégés ebben a szakmában is, de azt hiszem, nálam éppen most van a tetőpontja.
A kosaramra és annak tartalmára pillantok. –Azt hiszem, kezdésnek ezek tökéletesek lesznek – állapítom meg elégedetten, majd előveszem a telefonomat, hogy megnézzem, mennyi időm van még. – Viszont, sajnos lassan vissza kell mennem, vár még egy csapatnyi lelkesnek nevezhető egyén, akiknek el kéne magyaráznom, hogy mit hogyan, pedig lassan már én azt sem tudom, hogy merre az előre – nevetem el magamat halkan. – Örülök, hogy találkoztunk, jó volt újra látni - még annak ellenére is, hogy most kissé lestrapált, szavaim teljesen őszinték. Én mindig örülök az ismerős arcoknak, főleg, ha azokat jó ideje nem láttam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Barlangfürdő

Tényleg visszajött. Nem értem, hogy miért kételkedek én még mindig abban, ha valaki azt mondja, hogy ott lesz, akkor tényleg megjelenik. Mellesleg fel kell jegyeznem magamnak, hogy szokjak le erről, mert a végén eléggé ciki lesz, mikor elterjed a hírem, aztán nem is a kávémért jönnek majd.
- Arra számítottam, hogy húzni fogod a szád, mikor azt mondtam, hogy idejöjjünk - nézek fel rá vigyorogva, immár a fürdőruhámban, miközben éppen egy megfelelő helyet keresek a törülközőinknek. Gondolom azt feltételezte, hogy majd hazának bevág egy sikátorba, aztán hello. De hát én másképpen terveztem abban a két órában. Terveztem.. Inkább csak kipattant a fejemből, hogy régen jártam itt és kössük már össze a kellemest a hasznossal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Barlangfürdő

Nem is azon nevetek, hogy a bárhova szót használja, hanem, ahogy utána magyarázni kezdi, amit mond. Nem vagyok én olyan nő, aki minden szót szentírásként könyvel el magában. Értem a szófordulatokat és utalásokat és már a kislányos naivitásomat is bőven elnőttem pár évvel ezelőtt.
- Most azt hiszem meg kellene sértődnöm azon, hogy utolsó helyre tettél a felsorolásban - méregetem őt nevetve. - Ugyanakkor, örvendhetek annak, hogy nem egyből letépni akarod rólam a textilt. Hmm, micsoda kettősség ez kérem szépen - hajamat felkötöm, hogy ha vízbe megyünk ne terüljön szét.
- Kezdjük a medencéknél, aztán szépen sorban, mit szólsz hozzá? - kapom el a kezét, s ha nincs ellenvetése, hát indulhatunk is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Barlangfürdő

- Néha? Tehát nem szoktál szépen játszani és ezt most csak nekem köríted? - méregetem őt érdeklődve. Még mindig nem tudok igazán dűlőre jutni vele kapcsolatban. Egyszer azt gondolom, hogy  menő rossz fiú, egyszer pedig azt, hogy csak megjátssza magát és valamit kompenzálni akar. Kár lenne, ha így van.
- Dehogy hideg - legyintek egyet, majd eltűnők a víz alatt, hogy pár méterrel odébb jöjjek fel a víz felszínére. Inkább nevezném kellemesnek, mint hidegnek, de persze nem nekem lóg a lábaim között egy hőmérő, ami jelezze a nem tetszését, ha úgy van.
- Nem Roland, nem vártalak még itt - nevetem el magamat halkan, majd egy adagnyi vizet fröcskölök az arcába. - Pár évvel ezelőtt jártam már itt, szerintem pontosan ugyanígy nézett ki - tekintek körbe a helyen. - Azt hiszem, volt egy medence, amiben képes voltál a víz alatt lélegezni, valahol arra hátul - mutogatok is hátrafelé, miközben én lopom a távolságot kettőnk között. Hát mintha félne tőlem, pedig én aztán tényleg nem harapok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Barlangfürdő

– Lehet, hogy én szemtelen vagyok, de rólad még mindig nem derült ki, hogy te szépen szoktál-e játszani vagy nem – nyújtom ki rá a nyelvemet, bár tudom jól, hogy ez a legkevésbé felnőttes mozzanat a világon. – Bááár a kérdés kikerülését akár vehetném válasznak is, nem? – igen, határozottan válasznak veszem és akkor bizony Rolandunk nem a legtisztább játékos, ami egyáltalán nem baj. Sőt, ha tiszta, kedves lapokra vágynék, akkor nyilván nem lennénk itt.
– Héééé – levegőt még van időm venni, aztán a víz alatt vagyok. Nem rúgok, mert nem akarok érzékeny pontot érinteni, inkább azt választom, hogy mikor feljön a víz alól levegőért én visszanyomom a fejét. Ha van esélyem rá, akkor kicsit odébb úszom és tisztes távolból, vigyorogva integetek neki.
– Látod, ez már sokkal jobban tetszik, mint a mézes-mázas kóstolgatás és egymás kerülgetése – nevetve hátrálok még néhány lépést, majd igazítok a fürdőruha felsőmön, nehogy ideje korán megadja magát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Barlangfürdő

-Egy nem szabálykövető prefektus? - nevetem el magamat, mert ezt aligha hiszem el. S igen, az aurorság is rejt magában szabálykövetési kényszert, de ezek ellenére sem gondolnám meg magamat. Pont nem ez a két dolog fogja meghatározni azt, hogy hova tartunk, hova jutunk a mai nap folyamán, hanem inkább az egymás felé indított cselekedeteink.
Vigyorogva tartom a szemkontaktust, s mikor végre van mersze a felesleges távolságot megszüntetni közöttünk, karjaimmal átkulcsolom a nyakát és így merülök el vele a vízbe. Eszemben sincs elereszteni őt, hanem inkább kihasználom az alkalmat és hosszabb csókolózásba invitálom ajkait. Jó medencében vagyunk, nem csaltak az érzékei, csak remélni tudom, hogy az enyémek sincsenek megbolondulva mára és pont olyan izgalmat hoz Roland, mint amit első ránézésre ígért.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Barlangfürdő

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ellenemre van közelsége és érintései, hiszen a délutáni kis szócsatánk pont azért volt, hogy ebbe a helyzetbe jussunk. Azonban van nálam is egy bizonyos erkölcsi morál, amit ma sem szeretnék átlépni. Kezemet rásimítom az övére, hogy jelezzem neki ezt most itt be kéne fejezni. Ajakitól is elválok és felúszok a víz felszínére, ahol megvárom őt is.
- Talán nem ennyire nyílt helyszínen kellene - adok magyarázatot arra, ha esetleg nem értené, hogy miért is lettem elutasító. Tudom, hogy maga a hely nem sok lehetőséget kínál, de biztosan találunk egy kevésbé feltűnő helyszínt is a fürdőn belül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Barlangfürdő

Ha nem lennének kölykök, talán még bele is mennék, mert a felnőttek láttak és csináltak már ilyet. Na, de azért a kiskorúak. Nem én akarok lenni, akinek a testét látva szexuális felvilágosítást kapnak.
Kíváncsian követem Rolandot, s örömmel veszem, hogy nem azt választja, hogy két nyugágyat húzzunk el a sarokba és a törülközőink takarásban élvezzük egymást. Kinéztem volna belőle? Igen, simán, abból kiindulva, hogy az előbb a víz alatt tapizott. Nem tűnik annyira szégyenlősnek, ami meglep egy kicsit, mert simán azt hittem róla, hogy csak szájkaratés.
Az, hogy nem zárható az ajtó kevésbé zavar, logikusan gondolkozva, ha látják és hallják, hogy folyik a víz, akkor talán nem nyitnak be. - Tökéletes - válaszolok kérdésére somolyogva, s csókját viszonozva adom át magamat neki és mindennek, amit eddig szavaival, tekintetével és tetteivel ígért.

/köszöntem a játékot   /