A kontinensen zajló játékok színhelye - a kezdő hozzászólásban jelezzétek, melyik országban is jártok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=669063#post669063][b]Czettner L. Maja - 2017.03.21. 03:16[/b][/url]

Büszkén vigyorodott el, aztán csak elgondolkodott pár pillanatra. Igazság szerint csak próbált valami válaszra koncentrálni. Meg helyes szórendet tenni a gondolatai között. A vásárlás az ő esetében sosem egyszerű, nem igazán szokott különösebb funkció nélküli keresgélésbe csapni, most mégis így volt. Végül a tanácstalanságából azonban csak kihúzták.
- Hááát, tulajdonképpen egyedül, de nehéz volt dönteni melyikek a legszebbek, abban segítettek. - Merthogy több is bizony próba alá került, csak elképzelése nem volt ott és akkor, hogy melyik lenne a tökéletes. Bizony igyekezett azt a darabot megtalálni.
Csak hagyta magát közelebb vonni, miközben Lewy hátán és tarkóján simított végig. A száját összepréselve fojtott vissza egy kisebb nyögést, aztán sóhajtva vigyorgott rá. Hát, gondolni... nem sok dolgot, a feje nagyjából üresjárat jelenleg, arra kár szót is pazarolni. A szíve majd kiugrik a helyéről azt tudja, és nyelt is egy nagyot, végül csak annyira húzódott el, hogy megkereshesse ajkaival a lengyelét. Már egész kis kezdeményező volt ebben az utóbbi időben, most azonban nem is nagyon akarta ereszteni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=669325#post669325][b]Lewy Bojarski - 2017.03.22. 00:25[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=669332#post669332][b]Czettner L. Maja - 2017.03.22. 02:28[/b][/url]

Igazán fontosnak nem érezte a ruha beszerzési kérdését, így nem is nagyon tudott mit kezdeni a kérdéssel. Persze nem hallgatott először, csak képtelen volt rendes feleletet adni. Aztán hagyta is már. Mosolygott, boldog volt, de ez a reakciója is bőven elégnek bizonyult. Nem nagyon volt már képes igazán a beszéddel törődni, és bár ez máskor is megesett, most egészen más okai akadtak. A teljes figyelmét lekötötte Lewy és valahogy meg sem próbált másra koncentrálni, mint minden apró csók, vagy érintés. Mikor már az utolsó, leheletnyi helyet is le akarta köztük csökkenteni a lengyel, akkor Maja egész testén érezte, ahogy végigszalad a libabőr.
Nem engedte el és jelét sem adta, hogy ezt szeretné, éppen ellenkezőleg. Amennyire tudta szorította magához még vége nem szakadt a csóknak. Ahogy a hajába túrt kipréselte a tüdejéből az összes maradék levegőt egy sóhajba sűrítve, majd felnevetve kapaszkodott belé, ahogy a karjaiba került. Egy percre sem vette le róla a szemeit a szobáig, ott is csak éppen annyira még figyelte, ahogy az ajtó becsukódik. Ezzel egyidejűleg valahogy nála is minden más kizárult, csak ketten maradtak, egymásnak.

~

Valami más, valami új, valami boldogság. Nem tudta, de nem is akarta ott és akkor behatárolni, egyszerűen csak élni akarta a percet. Rengeteg pillanat volt már, amiért mindent odaadna, hogy az övé maradhasson Lewyvel kapcsolatban, és most eszmélt rá arra, hogy azok még nem is teljesek és véglegesek. Még mindig van olyan, amitől csak még szebb minden. Az arcáig húzott takarót lejjebb tolta, hogy a szájának szabad útja lehessen végre levegő után, nem sikerült egyelőre normálisan venni újra. Még mindig ütemtelenül, össze és vissza kalapált a szíve, ahogy feküdt a vőlegénye mellett. Oldalra fordította a fejét, hogy azokba a szép, kék szemekbe nézhessen, aztán lassan görbült felfelé a szája a simogatásra és a látványra.
- Én is nagyon Szívecske. - Húzódott közelebb, hogy végighúzza a mutatóujját a vőlegénye arcán, aztán a tenyerébe fogja egy pillanatra. Közelebb csúszott, aztán lehunyt szemmel bújt hozzá.
- Így maradhatunk? - Buta kérdés volt, ő is elvigyorodott, de nem akart volna elmozdulni, bár mondjuk az éhség biztos kiszólította volna, meg egy zuhany se ártott volna.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=669360#post669360][b]Lewy Bojarski - 2017.03.22. 11:09[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=669370#post669370][b]Czettner L. Maja - 2017.03.22. 11:57[/b][/url]

Pár pillanati kicsit úgy érezte magát, mintha valakit, aki soha életében nem mozgott, sportolt hirtelen egy egész olimpiai felkészítés alá vetettek. Na nem teljesen így véve, csak nehezen sikerült összekapni magát. Bár ez határozottan kellemesebb volt, mint a hasonlata lenne. Az első alkalom minden módon, minden sallang és elvárás mentesen a maga részéről. Agyában a kerekek azért működtek már, miközben belülről harapdálta finoman a száját, de ahhoz képest, ahogy lehet erre reagálnia kéne könnyedén vett mindent. A vőlegénye mellett biztonságban érezte magát és egy pillanatig sem ingott ebben meg. Boldog, örül, szereti és meg is könnyebbült, ahogy Lewyre nézve azt látta ő is vidám. Látta a reakciót ő is szélesebben mosolyodott el, majd kisvártatva bólogatással egyetemben felelt.
- Ühhüm. Teljesen egyben meg rendben vagyok, nem adtál el tevékért se… szóval azt hiszem nincs okom panaszra. - A tevés résznél viszont már csak nevetgélt a dolgon. Meg azért nem olyan könnyű ám kiiktatni sem a saját véleménye szerint, ezt már nem tette hozzá. Ezen kívül viszont be kell vallani néha pofon egyszerű a kis rendszerét megzavarni, vagy éppen átmenetileg fagyasztani. De már egész jól fejlődik, szinte már stimmel a korához minden kis aprósággal. Furcsa volt még, meg azért egy egészen picit az, hogy zavarban volt halványan jelenlétét tette.
- Mivel általában két óránként éhes is vagyok, megállni se tudnám, hogy ne szóljak… - És ez sajnos hatalmas igazság, viszont most valahogy ezzel nem volt képes ennél behatóbban foglalkozni. Sokkal jobban tetszett neki, hogy most nem egy félig jegesmaci félig embert ölelgethet maga mellett és a fenntartásoknak sem érezte halvány füstjét sem. Végigsimított a mellkasán, aztán egy puszi erejéig megemelte a fejét, de vissza is borult. Lusta ő ahhoz, hogy ezután itt pörögjön, az ráér később is. - Imádlak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=669518#post669518][b]Czettner R. Luca - 2017.03.22. 23:18[/b][/url]

Ő maga hamar túllépet a mit szoktak meg szabad, és mit sem témán. Így igyekezett a kétességet és cinizmust is mélyen elkerülni. Vannak pillanatok mindig, mikor félrecsúsznak a dolgok, megesik. A legjobbakkal is. Aztán csak nevetve rázza meg a fejét, miközben átadva a szálat csak lassan távozik a füst a száján keresztül. Közben fejével az eget kémleli. ennek egyébként is függője. Egyszerűen ennél nincs szebb, jobb, kellőbb. Ah, egy ideje felfogta, hogy sosem fog csillagot fogni és kapni olyan értelemben, ahogy ő azt a természetben elvárná, de azért az álmok szépek.
- Mi miiiindig menők maradunk, Leon... micsoda feltételezés ez! Éss.... ja. - Csapott le egyből a lényegi részre mosolyogva, aztán csak csillogó szemekkel pillogott, ami már jelezte mennyire lazában van ezen az estén. - Azokkal nincs is baj, egyszerűen gyönyörűek, az éjszakát szebbé teszik és senki másé ilyenkor, csak a tiéd. Imádom az eget! Ah, ne mondj nekem ilyeneket, úgy el akarok oda jutni!
Visszavéve először csak még bámészkodik, aztán nagyot slukkolva dönti a vállát nevetve Leonnak. Nagyon csípi őt, nem is érti, hol jártak eddig az ilyen emberek, akikkel ennyire elvan.
- Nem is csak eljutni, de egyszer úgy elszöknék oda...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=669522#post669522][b]Lewy Bojarski - 2017.03.23. 00:27[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=669524#post669524][b]Czettner L. Maja - 2017.03.23. 01:25[/b][/url]

Egyre jobban tudott örülni annak, hogy erőltette legalább egy kicsit a szülinap ünneplésének lehetőségét. Igazság szerint már az elején se akarta elhinni, hogy ez is ugyan olyan nap kell legyen, mint a többi. Úgy nem, hogy ebbe a körforgásba bizony már itt van ő is. A nyugodt és lusta alapvető mozzanatai mellett kifejezetten lelkes és aktív tud lenni, ha arról van szó. Elég csak belegondolni mi lenne most, ha annak idején nem fogja magát és totyog be a kollégiumba a madártejjel…
- Úhm, jól hangzik, de ráér. Bááár ha te is ennél, akkor ehetünk. Ú és torta, kíváncsi vagyok mennyire ízlik majd - vigyorodott el mindeközben. Igazság szerint tényleg nagyon az, a saját véleményét ismeri róla, meg hát ugye Vesznáét tekintve, hogy azért nem hagyták totálisan magára. Mondjuk az anyukája kezdi elhinni, hogy nem fog egy egész házat leégetni, ha a konyhába megy. A puszi után csak nyünnyögött Lewyn fekve még, aztán a kérdésen kicsit elgondolkodva grimaszolgatott. Aztán a kezét felemelve a hüvelyk és mutatóujjával szemléltetett is még beszélt.
- Talán egy ilyen kicsit… - kezdett bele, de végül csak elnevette magát. - Igen, de azért még maradt energiám.
Kicsit felfelé emelve a fejét figyelte a kapott puszi után. Nem igazán akaródzott ennél többet mozogni, valahogy nem volt indíttatása ebből az éppen legjobb pillanatból kiszakadni. De ki hibáztatná ezért? Az ujjbegyeit sétáltatta fel s alá a lengyel karján, még meg nem állt a mozdulatban a hallottakra. Érdeklődve emelkedett meg, hogy a kezén támaszkova figyelhessen rá.
- Nekem tartozol? Mivel?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=669525#post669525][b]Lewy Bojarski - 2017.03.23. 03:20[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=669566#post669566][b]Czettner L. Maja - 2017.03.23. 12:15[/b][/url]

Egy pillanatig csak lustán mocorgott, aztán végül legalább pár bólintást megejtett, hogy beleegyezően pihegjen tovább. Igazság szerint az egyik kedvenc elfoglaltságát űzheti jelenleg is, miért akarna mást? Ez még az evést is tökre képes felülírni, bármikor. Étel nélkül amúgy is elég sokáig bírja a normál ember, meg a normáltalan is viszonylag. De a tortára azért kíváncsian csillantak a szemei.
- Ühhüm, remélem. Küüülönben anyu is boldog szülinapot kíván. Csak ezt valahogy elfelejtettem út közben…
Tökre érthető indokai voltak, hogy onnantól ahogy belépett eszében sem volt ez. Bár ő azért nem szeret aranyhalat játszani. Másfelől meg ez azért elég érdekes, kezdi azt hinni Maja, hogy elült minden és most már tééényleg csak mindenből a jó maradt. Bár azért még van pár dolog, ami biztos nem hoz majd felüdülést. De ez is az egésszel jár.
- Bizony, még úgy két-három koreográfiát le tudnék táncolni is, ha akarok.
Vezette elő nagy meggyőződésével, sőt, egy pillanatra arrébb is csusszant, hogy Lewy mellett és ne rajta kezdjen el ficeregve szemléltetni is, aztán nevetve karolta át újra. Fekve nem igazán mutat jól a legtöbb mozdulat, legalábbis azok biztos nem, amik nem járnak valami akrobatikus dologgal.
- Hááát jó - mondta, miközben félrebillentett fejjel figyelte a kotorászást. Nem igazán sikerült nagyon messzemenő gondolatokba vetnie magát, így totál üresben bambult maga elé, még az a bizonyos dobozka elé nem került. Mosolyogva sütötte le a szemét, aztán mikor kinyitotta nyúlt csak a dobozka felé. Még jó, hogy ezzel nem úgy kezdi, mint a kindertojással, hogy fogja, megrázza mi van benne, aztán nekiesik, mintha az utolsó darab lenne a földön. Khm. A kezdeti mozdulat megvolt hozzá, hogy úgy tegyen, de végül nem rázta meg. De most nagyon aranyosan csak tartogatta kicsit, aztán a lengyelre pillantott és visszafekve hozzá kettejük közé tartva nyitotta ki.
- Hűűűű, de gyönyörű.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=669723#post669723][b]Hannah Schwarz - 2017.03.23. 21:50[/b][/url]

Mély sóhajjal nyugtáztam, hogy ez a lány nem igazán vevő az érdeklődésre se, mindenesetre én mosom kezeim. Megpróbáltam csevegni. Persze ezzel fel nem adtam, de nyilván a további piszkálódásaim nem fognak finomodni. Egyelőre biztosan. Még vetettem rá én is egy utolsó pillantást, mielőtt felkeltem, egy halvány mosolyt is kapott, végül a kis monológom után elindultam. Nem is igazán figyeltem fel senkire és semmire innentől. Egészen addig, még utol nem ért és megszólított. Megtorpantam, majd felé fordultam még a bolt előtt.
- Eh. Hát rád fért, nem fosztanálak meg a lehetőségtől. - Igen, az a szívesen Hannah megfelelője, csak nem olyan egyszerű ezt számomra kimondani. Kezdtem magam határozottan kellemetlenül érezni, hogy szerencsétlen lányon élem ki a plusz feszültségem is. Az évek alatt megannyi más etnikumból szalajtott modellt viseltem el magam körül kisebb odaszúrásokkal, most mégis pontosan olyan vagyok, mint apám. Ez egyszerre tehetne büszkévé és elégedetté most, helyette elkeserít. Az ő akarata juttatta az enyémet ide.
- Menjünk be, a harmadikon kezdünk a fehérneműknél és az elegánsabb daraboknál. Szépen felépítünk, ne aggódj, bárki is ez a Nikolai, ezek után majd még te válogathatsz a pasik között.
És most megoszthatnék valami marha nagy bölcsességet is vele, de egyelőre erről hallgatok. Nem annyira idős, nem is túl fiatal. Még nem tudtam beazonosítani mi az, ami már illendő, mi nem még nála. Bár az öltözködését nézve nagyjából megállhatnánk ott, hogy milyen esti meséket szeret.
- Keresek neked pár megfelelő blúzt és szoknyát, rád bízom a fehérneműt, de kérlek, csak semmi hello kittys meg nagymamabugyi!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=669746#post669746][b]Czettner L. Maja - 2017.03.23. 23:07[/b][/url]

Sokszor mondják, hogy az élet egyszer felvisz, máskor leejt és Maja ezt pontosan érezte az elmúlt tanévben. Nem csak időnként, de volt, hogy egyik nap még a fellegekben járt, a következőn meg azt hitte két úthenger is áthalad rajta. Utóbbi időszakokat sosem szerette, próbált optimista maradni, amit úgy szeret és viszonylag sikerülni is szokott. Érezte, tudta, hogy Lewy nincs és nem volt túl jó passzban, aminek ő sem örült, és bármit megtett volna, hogy ne így legyen, de egyelőre csak ott lenni tudott, ennél tovább nem értek a kacsói. Most az optimizmusán felül nagy izgalommal és lelkesedéssel azonban újra szurkolóba készül váltani ezt erősítve. Kivételesen nem is egyedül, hanem az egyik ház és évfolyamtársa, Viki társaságában. Ő is hajtó a navine csapatában, az elmúlt tanévben már kiszurkolt nekik egy győzelmet és tudja, hogy ügyeskedik a Kornai lány a seprűn. Kicsit ilyenkor hiányzik neki a kapitányi szerepkör, hogy azzal a pár emberrel olyan jól elvolt, pedig nem is szereti a sok emberes dolgokat. A múltkori pályán történtek után pedig Lucáék ellen kicsit megingott abban, hogy mennyire megy neki más csapatokba a beilleszkedés.
- Nem-nem, a másik arra!
Már a csuklójukon a karszalaggal kapja el Viki kezét, akit elirányítottak a nagyobb tömeg után majdnem, de ők nem arra mennek. Maja legalább itt már ismeri a járást. Maga után vonja a navinést, miközben szemei már a pályát figyelik, kik vannak már kint. Illetve hát egy embert keres a legjobban, a vőlegényét.
- Voltál már kupameccsen? Vagy ez az első? Mennyire ismered a csapatot amúgy?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=669758#post669758][b]Kornai Viktória - 2017.03.24. 01:15[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=669801#post669801][b]Kornai Viktória - 2017.03.24. 10:50[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=669802#post669802][b]Lewy Bojarski - 2017.03.24. 11:14[/b][/url]

Die einzige Frau 💗
nem-éppen-így-kinézési | gyűrű
Nálam :3, München, Németország ♥

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=669834#post669834][b]Sebastian Sieger - 2017.03.24. 14:12[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=669838#post669838][b]Czettner L. Maja - 2017.03.24. 15:54[/b][/url]

Kivételesen nagyon nem ment az ártatlan és értetlen tekintet egyszeri fenntartása, ugyanis sikerült pontosan felfognia Lewy reagálását, bár azért kivárta, hogy lett ilyen vicces. De azzal egyidejűleg, ahogy beszélt, Maja csak felhúzta magán a takarót, hogy már csak a feje búbja látszódjon ki, miközben elnyújtottan vinnyogott kicsit. Aztán mikor már a szavak jöttek kilesett alóla kicsit zavarban ahogy ebbe belegondolt úgy jobban.
- Ahjjjjjjjjjjjj….nem, nem, nem….nem így, nem, nem, mármint mikor megjöttem kellett volna.
Végül kifújta a bent tartott levegőt, aztán inkább csak nyugton maradt. Legalábbis viszonylag, a kis táncszemléltetés egy amolyan kivételként be lett iktatva, de ezzel se akart túlzásba esni, nem a nagy pattogás híve pillanatnyilag, sokkal-sokkal jobb dolga van annál. Apró nevetéssel rázta meg a fejét, hogy esze ágában sincs ilyet elkövetni, viszont nagyon kíváncsi lett.
- Pediiiig biztos menő szobáskoreográfiát lehetne csinálni lustáknak. Mármint így… mindegy.
Nagyon szépen pillogott a kutakodás és a doboz érkezése pillanataiban, aztán azzal együtt borult vissza a puha ágyikóba. Pillanatnyilag az sem zavarta, hogy a haja mindenfelé volt, és ő maga is húzta, ahogy éppen rosszul ráfeküdt. Egy pillanatra meg is emelkedett a csípőjével és a felsőtestével, aztán teljes figyelmét a vőlegényének szentelte. Igazából itt ő a szülinapod, nem Majának kéne bármit kapni, de tuuudja, hogy vannak, amik nem képezik vita tárgyát. Vagyis például az előkerült gyűrű ilyen. Már a teaházban tisztázták, hogy ez mindenképpen jön. Bár azt nem, hogy Maja lát, a kis ékszer meg győz. De így van bizony.
- Ú nagyon-nagyon. Csoda szép, tiarááááás. - nyünnyögte, ahogy az ujjával meg is tapizta. Eközben a lengyelre pillantott, majd vissza az ékszerre, csak olyan biztosítéknak, hogy azért még minden a helyén van. Még mindig nehéz volt azért teljesen elhinnie, hogy ez a minden jó van neki. Ő már attól nagyon boldog volt, hogy itt szuszoghat mellette. Aztán egy kicsit rövidebb csók kíséretében takaróstól felcsücsült és rávigyorgott a száját harapdálva, nyújtva felé a kezét.
- Felhúzod?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=669985#post669985][b]Czettner L. Maja - 2017.03.25. 00:01[/b][/url]

Annak ellenére, hogy idegen ország, idegen hely és tömeg is van, tényleg olyan kivételes esemény az ilyen, ami Majába kellő erőt és bátorságot önt mindig. Szerencsére a korai időszak óta már egészen jól kitapasztalta, hogy kerülheti el, amit nem szeret. Például a beszélgetést az idős bácsikkal, kihez tartozik ő és kinek szurkol, meg miért. Vagy a pattogó lányokkal, akik vegyes visszajelzéseket küldtek felé. Meg kell hagyni, van, amit még mindig nem szeret úgy. Most azonban az egy kis plusz boldogság neki, hogy nem egyedül érkezett, így azért mégis nagyobb buli ez, nem? Rá is néz a lányra, miközben a kezét szorongatva ér el lassan a helyükre, ahonnan elég pazarul be lehet látni a pályát.
- Én is így voltam, amíg el nem kerültem a Viperákhoz. Szóval ismerős - mosolyodott el közben. A napszemüvegét feltolta a fejére, aztán lecsücsült, várva Vikit maga mellé. Egy kicsit elszakad tőle, ahogy meglátta felbukkanni a hazaiakat, és egészen elvigyorodott a hajtóhármast figyelve. Nagyjából ekkor kapta meg a kérdést is. - Tényleg, te gondolkodtál már, hogyan tovább a kviddiccsel? Vagy csak hobbi lesz?
- Hááááát, őőő, annyira talán nem. - De. Valójában nagyon is, ha azt nézzük, hogy mióta az első meccsre kitotyogott, mint barátnő, szinte az összes hazain megjelent, még azon is, ami hét közben volt. Ejnye, Maja. Viszont azt nem tudta megállapítani, hogy mihez képest sok vagy kevés ez. Lehetett volna, néha szeretne is, több meccsen kint, vagy éppen edzésen, de így se kevés, amit itt végéig izgul.
- A hazaiaknak, ők jönnek ott oldalt éppen, látod? Az a kettő, aki ott beszélget a terelő páros, a magányosan ácsorgó az őrző, előttünk a furán menő a fogójuk, elég vicces alak. Éééés ott jönnek a hajtók, na ők nagyon-nagyon-nagyon jók. - Hallható volt a hangján, hogy nem csak úgy egyszerűen képben van, de egészen izgatott lett, mikor elért a mondandója végéhez. Aztán a kezére pillantva piszkálgatta a gyűrűjét, végül a táskáját az ölébe húzva dőlt hátra. Várva a kezdést, ami úgy nézett ki éppen meg is történik, hiszen mindenki megérkezett.
- Remélem sikerül nekik, innen már csak a döntő van vissza.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=669986#post669986][b]Lewy Bojarski - 2017.03.25. 00:53[/b][/url]

Die einzige Frau 💗
nem-éppen-így-kinézési | gyűrű
Nálam :3, München, Németország ♥

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=669987#post669987][b]Czettner L. Maja - 2017.03.25. 03:10[/b][/url]

Nagyokat pislogva bukkant elő a takaró alól, és amikor Lewy suttogni kezdett neki csak összehúzta magát. Inkább nem szólt semmit, összecsukta a száját, mielőtt mééég jobban bármibe belekeveredik, akkor is, ha ezen a kedvese igen jót szórakozott. Bármennyire tisztában van ezzel, ő mindig képes újra és újra zavarba jönni, vagy egyszerűen csak elveszni a dolgokban. Ez nem olyan, amit ki lehet nőni, vagy el lehet hagyni. Egyszerűen belé van kódolva és ezzel együtt kell élni. Aztán fellélegezve pillogott minden felé, még el is mosolyodott, hogy jól van az úgy, nem tervezett ettől lelkileg összeomlani, de azért mégsem úgy értette és ennek muszáj volt hangot adni. Nem hanghatást, azon átlépett, mielőtt visszatér.
- Helyes, mert szerintem is. Különben már elég régen csináltam egyedül koreográfiát vagy bármit, a legtöbbet betanítják, mert túl sok a kötelező elem és így néha elég uncsi is jelenleg. Szóval a kreativitásom csak várja, hogy hopp, előhívják.
Mormogta végül végig, kicsit el is terelve a saját gondolatait más irányba. Nem nagyon akart idáig belegondolni, de rá kellett jönnie, hogy jórészt csak ez a hobbija volt, ami neki inkább magát az életét tette ki, ezt szerette, ezt imádta. Nem volt más opció vagy más személy. Most pedig rájött, hogy igazából egész más az, az szenvedély és életforma. Az meg, amit ragaszkodás és szeretet címen valóban adni tud, mindet borítja adagonként a mellette fekvőre. A gyűrűt figyelve kezdett visszatérni a kalandozásból, majd fel is ült átmenetileg.
- Tényleg? Pedig azt hittem magadnak vetted… - megforgatta a szemeit, de a nevetést visszafojtotta végül. A tekintete a kezeiken ragadt még oldalra billentette a buksiját, és úgy vigyorodott el.
- Olyan nagy és értékes dolog, amire vigyáznom kellene, egyelőre nincs raktáron több, ugye? - Aggodalmasnak hathat a kérdése, az is. Ismerve magát erre a kijelentésre azért elég sok rémkép csúszott elé, annak kapcsán mi van, ha elhagyja, leesik, elfelejti valahol visszavenni és ott felejti. Totál káosz tud lenni, borzasztó. Ennek ellenére, vagy pont emiatt, különös figyelmet szentel most is pár percig neki. Aztán arrébb araszol, még összeütközik a lábuk aztán vigyorogva fekszik rá szerencsétlenre, hogy átkarolva szuszogjon tovább csak úgy.
- Azért Stitch is kényelmes, de ííígy jobb. - Kicsit motyogott, de a nevetést visszatartva meg sem moccant.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=670252#post670252][b]Lewy Bojarski - 2017.03.26. 05:05[/b][/url]

Die einzige Frau 💗
nem-éppen-így-kinézési | gyűrű
Nálam :3, München, Németország ♥

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=670336#post670336][b]Annelie Freya Merkovszky - 2017.03.26. 14:33[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=670541#post670541][b]Czettner L. Maja - 2017.03.26. 22:54[/b][/url]

Ahogy a megeredő nyelvére féket tett és a gondolatai között lavírozott, úgy a szobában nézett körbe újra és újra. Igazából öltözködésnél már ezt-azt megnézett, de még mindig furcsa volt neki. Az évek alatt elégszer került új helyre ahhoz, hogy a szobáit csak részletekben sajátítsa ki. Van egy-egy falrész, ami tele van nála képekkel, emlékekkel. Meg dobozok és ládikák, ugyan ezen célra. De mind készen arra, hogy megint tovább álljon velük valamerre. Tudta, hogy nem ez az egyetlen otthona Lewynek, mégis ő úgy tekintett rá, hiszen pontosan olyan sajátosnak látta. Azon kívül pedig megosztott vele, ami olyan hidegrázósan, de kellemesen fura volt. Ezt a helyet már örökre a buksijába véste ma, és nem csak azért, amit látott.
- Nem úgy értettem, csak azért azt hiszem mindketten tudjuk, hogy a figyelmem néha naaaagyon véges, és a drága vagy amúgy értékes dolgokra meg szeretnék vigyázni. A kettő meg ütheti egymást.
Lebiggyesztett ajkakkal figyelte a saját magára tekergetett takarót, de aztán mosolyogva pillogott és kényelmesedett el a vőlegényén. Nem, egy percig sem érdekelte, hogy ennek örül, vagy nem, vagy esetleg zavarja-e. Csak ez így jó és pont.
- Hát, valóban, ő puha, meg sokkal-sokkal kékebb, meg jó nagyok a fülei is. És durvábban vicsorog, meg van olyan kis farkincája. Bár a haja ugyan úgy tud össze-vissza állni, az mondjuk ari. - Természetesen mindeközben kicsit felemelte a fejét, hogy a kékekbe bámulva magyarázhasson, még a mellkasát simizve kicsit összevonta a szemöldökét. Már persze a számára költői értelmet kapott kérdésre.
- Kéne? - Mert ami azt illeti, számára a további lustálkodás - az evési kényszert is leküzdve - nagyon szimpatikusnak tűnt. Az öltözködés meg, magához képest is alul volt… takarva, pedig nem szokott túlzásba esni otthon sem. Aztán végül a szomorú kiskutya tekintetével nyomott egy csókot a kockákra és leküzdötte magát róla, meg az ágyról, hogy közelebb piszkálva a táskáját úgy tegyen, mint aki ezzel most nagyon foglalkozik. - Hááát jó, ha azt mondod, apu.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=670550#post670550][b]Lewy Bojarski - 2017.03.26. 23:32[/b][/url]

Die einzige Frau 💗
nem-éppen-így-kinézési | gyűrű
Nálam :3, München, Németország ♥

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=670561#post670561][b]Czettner L. Maja - 2017.03.27. 00:37[/b][/url]

Mindazok ellenére, hogy valóban tisztában voltak mindketten azzal, Majától a legtöbb esetben mi várható, sokkal nyugodtabb volt így a navinés lelke. Ő nagyon rosszul érezné magát, és biztosan tiszta lelkibeteg lenne, ha bármit, amit kapott, elhagyna, elfelejtene, elveszítene vagy valaki elvenné tőle. Soha nem volt a drága holmik híve, ha őszinte akar lenni, a legértékesebb dolgai otthon voltak és valahogy a mindannapjaihoz kötődtek, nem volt bennük semmi extra. Nem is vágyott másra. Most meg azért teljesen máshogy kell állni ehhez, ha szépen fel akarja venni a fonalat. Szereti Lewyt, akkor is szeretné, ha nem lenne befutott sztár, mert őt ez nem érdekli. Bár azt nem tudhatja, akkor is ilyen lenne-e.
- Jó, de Stitch ilyen… máshogy elvetemült. Tuuudom, hogy te se vagy semmi, de érted, na. Nem szereted a fogorvosokat? – Ez egy komoly kérdés, mármint tényleg érdekelte, még a fejét is oldalra billentette, ahogy kérdezte. Közben viszont már ahhoz gyűjtötte az erőt, hogy feltápászkodjon, vagy legalábbis elkezdjen. Bár elég látványos „én bizony nem akarom ezt” produkciót nyújtott mellé. Egy pár pillanatig csak grimaszolt, de mire lehajolt volna, hogy előhúzza a kiszemelt fehérneműt, már érezte a kart magán, vigyorogva nézett a kedvesére, aztán beharapva ajkait borult vissza az ágyba engedelmesen.
- Nem iiiis. - Részben valós tiltakozás volt ez a részéről, mert egyáltalán nem érezte úgy, hogy olyan nagyon rossz dolgot tenne, másrészt érezte mennyire komoly ez, így csak viselte a dolgot, közben átkarolta, hogy hozzábújhasson. - Szeretlek, édes vagy.
Susogta, miközben kicsit elhúzódott, hogy egyik kezével megkeresse a lengyel arcát, aztán miután végigsimított rajta egész közel húzódjon, végül egy vigyorgós kör után összeérintette a nózijukat, majd mielőtt bandzsit és átmegy teljesen abnormálisba inkább megcsókolta.
- Ééés te vagy a szülinapos, szóóval szeretném tudni mit szeretnél még csinálni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=670567#post670567][b]Kornai Viktória - 2017.03.27. 01:26[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=670573#post670573][b]Lewy Bojarski - 2017.03.27. 02:40[/b][/url]

Die einzige Frau 💗
nem-éppen-így-kinézési | gyűrű
Nálam :3, München, Németország ♥

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=670574#post670574][b]Czettner L. Maja - 2017.03.27. 03:13[/b][/url]

Fontolgatta már, hogy ideje megint összecsukni a száját és inkább visszatérni a hallgatáshoz, ami hónapokkal ezelőtt még nagyon jó és hasznos barátja volt, de nem sikerült tökéletesen. Bár legalább a kis szörnyike kivesézéséről letett. Szereti azt a kis kékséget, de be kell vallania, hogy Lewyt sokkal, de sokkal jobban, így vélhetően előbb vagy utóbb átcsapott volna a dolog, valami egészen bizarr dicsérgetésbe részéről, az pedig most várhatott, igazán.
- Csúnyák, hogy ilyenek. Én mondjuk egyik orvost se kedvelem, mindegyik olyan csúnyán tud nézni, ráadásul tökre nem hiszik el az embernek, amit mond. Meg elég félelmetesek is.
Miközben beszélt akaratlanul is a drága fogait vizslatta, már amennyit látott belőle, de aztán a tekintete talált magának más érdekességet helyette. Hogy még a fogakon is így le tud ragadni, az művészet. Bár ezen kívül komolyan gondolta, amit eldünnyögött. Igazság szerint tényleg nagyon nem csípi az orvosokat, a gyógyítókat se. Mindkét világban barbárnak és agresszívnak érzékelte őket eddig. Mikor az anyja muszájból elrángatja egyikhez vagy másikhoz, meg ugye a versenyigazolásokhoz is kell, elviseli, de semmi több, ha lehet.
Közben elég gyorsan változnak a hol itt, hol ott viszonyok, ami azért elég mókás és őt kellően szórakoztatja. Még az ellenkezés is, hát, ha nem akar az lenni, akkor nem. Ettől még Maja nem fog nagy problémázás közepette ellenkezni. Kicsit eligazgatta a haját a csók előtt, aztán inkább megérdeklődte mi legyen.
- Háááát, nagyon vonzó kisajátítani az ágyadat is, de igazából most én is ennék. - Őszintének mindig őszinte, így most is, látványosan megsimizte a takarón át a pociját, aztán felülve pillogott a táskája felé, hogy na akkor ennek még egyszer neki kéne futni. Az ágy szélére csúszva előhalászta az előbb kinézett bugyit, meg kihúzott egy pólót.
- Ühhüm, fél pillanat és mehetünk. - Viszonylag gyorsan véghez vitte ezt a sok ruhafelhúzást, aztán a haját felkötve battyogott Lewyhez, hogy átkarolja, majd elindult kifelé, bár egyelőre eléggé vakon volt. A kezére pillogott, hiszen bármennyire is próbálta természetesnek venni, azért még új volt, hogy ott virított az a gyűrű. Egyébként se viszi túlzásba, ha nincs alkalom az ékszereket, de egyre több állandó kiegészítője lesz most már, amiket meg büszkén visel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=670576#post670576][b]Lewy Bojarski - 2017.03.27. 05:12[/b][/url]

Die einzige Frau 💗
nem-éppen-így-kinézési | gyűrű
Nálam :3, München, Németország ♥

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=670651#post670651][b]Czettner L. Maja - 2017.03.27. 15:00[/b][/url]

Tulajdonképpen nagyon csinos fogai vannak a kviddicses szupersztárnak, szóval nem is nagyon érti az orvosokat. Mááármint oké, ezek ajánlgatnak mindent, mint a fogszabályzó és társaik. Közben Maja persze fejben kicsit eltévedt és billegtetve a fejét hümmögött még, magában énekelte, hogy ’mossad meg a fogad reggel és este, hogy ne lyukadjon ki, kár lenne érte. 3 perc az egész, látod nem komoly, mindenkinek jár a Hollywood mosoly! Sőt, a végét már majdnem érthetően motyogta, el is nevette magát közben. De ez nem tartott sokáig lebiggyesztett ajkakkal csúszott közelebb és lehelt csókot az ajkaira, még bele is borzongott a ténybe, nem akart volna ilyennek sokszor tanúja lenni, pedig ismeri a kviddicset, elééég jól.
- Azt nagyon jól tették.
Közben erőt vett magán és a programot hallgatva rá is szánta magát a mozgásra, meg a ruhakeresésre és végül az öltözésre is. Hogy mik vannak! Lassan sietett (már ha létezik ilyen), aztán kiküzdötte a haját a felső alól, összekötötte és minden rendben is volt. Kibotorkált kissé bizonytalanul Lewy mögött, mert amúgy is béna tájékozódó, nem még idegen helyen és sötétben. Aztán a konyhába érve kis idő után talált magának egy szimpatikus helyet és lecsüccsenve nézte végig a pakolászást.
- ú, ezt itt. - Azzal a lendületével le is lopott egy epret a tortáról a lehető legnagyobb vigyorral, és igyekezett a tejszínhabbal nem leenni magát közben. Ez már túl sok koncentrációt igényelt. Szerencsétlen torta a végét járta a kés után, de ezt cseppet sem sajnálta, ez volt a sorsa.
- Meeg talán valamit inni, de ráér, előbb kóóóstold meg. - Azzal az egyik tányért meg villát felé tolta, hogy na, ugyan már, hajrá.