32. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma!

Megnyitotta kapuit a Karácsonyi vásár és a Korcsolyapálya a Boglyas téren!

Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek

Oldalak: « 1 2 ... 19 ... 27 28 [29] 30 31 ... 39 ... 94 95 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Annelie Freya Merkovszky
Független boszorkány, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 485
Összes hsz: 10630
Írta: 2017. március 7. 21:28 | Link

Tobi


Várta már, hogy végre kimozduljanak otthonról Tobival. Barátságuk sokat megélt már, fog is még, ha rajta múlik, de még nem jártak a nekik való, hűvös északi partokon.
Nem nyaggatta sokat, hogy menjenek, de érezhetően otthon hagyja a vizsgaidőszak gondjait és minden mást, amikor elindulnak a kirándulásra amit annyira várt már. Kíváncsi, milyen helyre mennek és milyen lesz, a jövőbe való pillantás azonban eltűnik azon nyomban, ahogy a hoppanálást követően lábuk szilárd talajt ér fent északon.
Mély levegővétel közben mosolyodik el. Tekintetét lassan hordozza végig a csodálatos kis városon. Tipikus. Annyira szép, annyira valódi, egyszerűen más, mint otthon és ez eltereli a figyelmét mindenről. Szinte arról is, hogy nem egyedül érkezett.
Kacsóit kabátzsebébe dugja, nyakát kissé visszahúzza a nyakában lógó sálba és követi az emberét. Alaposan szemügyre veszi menet közben az épületeket, cégéreket, meg persze az itt élőket. Szívesen élne köztük.
Nyakát nyújtva torpan meg Tobi mögött és próbál átlesni a válla felett, hogy hová vezet a bejárat, melynek küszöbét hamar átlépik. Ajkába harap azonnal, megigézve néz szét az agyagvikingeken. Már majdnem beáll közéjük, amikor a férfi elsétál a közeléből és az egyetlen mozgásban lévő irányába indul. A pillanatnyi kislány korszakot a vikingek közt hagyva veszi fel a normál arckifejezését, s fejét felszegve áll meg mellettük. Neki nem kell szólnia semmit sem, csupán figyel és arcán mosoly terül el a kettejük beszédén.
Az ajtó feltárul előttük, ő pedig minden kétkedés nélkül követi a rellonost. Elvégre mellette nem eshet baja. Valószínűleg nem lefejezni hozta el erre a helyre.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Nadine Rohr
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 186
Írta: 2017. március 8. 19:00 | Link

Noel
az a bizonyos piros

Nagyvárad

A meglepett tekintet, és pirosló arc mögött azért van módja szemügyre venni a Noel arcán elterülő vigyort is. Amikor feltűnnek neki a gödröcskék a másik arcán, furcsamód késztetést érez, hogy megérintse legalább az egyik oldalt. Gyorsan fordítja el a fejét, mindkét kezét a pohár köré fonva. Nem.
Aztán amint lehervad a férfi arcáról a mosoly rögtön tudja, hogy már megint megtörtént. Már megint behúzta a csőbe, és hiába a fotografikus memória, ha nem elég okos, hogy felismerje, mikor hecceli őt a másik és mikor gondolja komolyan azt, amit mond. Érzékeli amint Noel felé lép, vesz egy mély levegőt, de csak marad a helyén, várva, hogy ebből most mi fog kisülni.
- Hogy? - kérdezi rögtön, türelmetlenül várva a választ. Mire? Mire célzott? És különben is, ne célozgasson. Nem állítanám, hogy kifejezetten morcos lett a kis epizódtól, de valami nyugtalanság üli meg lelkét, amit nem tud hova tenni. Feszültség, aminek eredete egyelőre ismeretlen előtte. Aztán pár percig pislogás nélkül mered a zöldekbe. Most egészen biztos benne, hogy rosszul hallotta, valamit megint félreért. De Noel vállrándítása és sóhaja azt sugallja, ezúttal minden pontosan az, aminek látszik, és a fiú egy egészen mély gondolatát adta most tudtára. Zavartan köszörüli meg a torkát, szemeit ő is a táj felé fordítva, kezeivel idegesen babrál a poháron.
- Nos, ez öhm… - keresi a szavakat, nem tudja mit is mondhatna erre, majd inkább csak a legelső mondatra reagálva sóhajt fel. - Köszönöm - mondja halkan, szemeit az egyre ismerősebbé váló vonásokon nyugtatva.
- De engem érdekelnek - feleli a férfi szavaira, szemeit lesütve, már-már suttogva. Nem tagadhatja, ez az igazság. Mélyen, belül irigyli az olyan embereket, akik fittyet hánynak másokra. Mert ő nem tartozik közéjük. Határozott véleménye van bizonyos dolgokban, de túlzottan törődik ahhoz az emberekkel, hogy csak úgy figyelmen kívül hagyjon másokat.
Éppen indulna kifelé az ajtón, mikor elhangzik a férfi kérdése. Megtorpan és lassan emeli fel a fejét, hogy a zöld íriszekbe tekintsen. Miért? Miért kell Noelnek mindig kínos helyzetbe hoznia? Mintha ez lenne a specialitása.
- Noel, nem hinném, hogy ez… - kezd bele bocsánatkérő mosollyal, de nem bírja belemondani a másik szemeibe, így elhallgat. Lesüti pilláit, felsóhajt, majd egy kósza tincset is kisimít az arcából. Arcára igyekezne mosolyt erőltetni, olyan igazit, ha nem kúszna fel ajkaira az magától. De dobogó szívvel, mosolyogva változtat a korábbi hangnemen. Nyilvánvaló tény, hogy nem tud nemet mondani, tehát igent kell kell felelnie.
- Dehogynem, persze, menjünk - bólint egyet, majd folytatja útját vissza a terembe, nem néz hátra Noelre, nem figyel rá, csupán a szíve dobolását hallja a fülében, amint keveredik cipősarkainak koppanásával. Most már eleget volt itt, lassan ideje hazamenni. Ő döntött, megmondta. És utána az özönvíz.

//Köszönöm szépen a játékot! Love Kiss//
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kornai Viktória
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. március 9. 14:51 | Link

Hannah
Milánó I Bevásárolunk I Alakul


Elszégyellte magát, amiért ilyen könnyedén kiadta az információt. Nem gondolta volna, hogy ennyire gyenge lenne. Akkor határozta el, hogy többet nem fog elmondani - nem mintha tudott volna mást is.
Abban a pillanatban gondolt bele először, hogy nem is érti, hogyan lehet szerelmes. Párszor látta a fiút, gyenge kémkedési próbálkozásai során pedig alig maroknyi információt tudott szerezni.
Eltemette magában az egészet, majd egyszer talán kielemzi, de most nincs itt az ideje annak.
A fodrászok végeztek, ő pedig már most alig ismert magára. Mosolyogva fogta meg az egyik tincsét, ami olyan puha volt, mint talán még soha. Kicsivel világosabbnak érezte a színét, a hossza sem lett olyan vészesen rövid.
Hannahról lemaradt, így már lassan megszokottan rohant utána. Nem volt nehéz kiszúrni a tömegben, hiszen senki hozzá fogható nem sétálgatott. Egy nagyobb üzletbe tartottak, ahol mindenféle ruhadarabot kapni lehetett. Hiába nézelődött, sehol sem talált egy kényelmesnek tűnő pulcsit se.
- Hannah, egy pillanatra - szólította meg halkan. - Csak meg szeretném köszönni, hogy segítesz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Czettner R. Luca
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2017. március 9. 18:58 | Link

ArLeon  Love
- Brüsszel, Belgium ~ backstage pass pls -
rucika


Őrült üdvrivalgás, megkattant tizennégy éves lányok, akik még így is magasabbak... és hangosabbak Lucánál. Hiába a magasított topogó, a kihúzott testtartás és nyújtózás az első sorban. Mert amúgy igen, bizony, simán átverekedte magát nagy vigyorral. Bár egész más indíttatásai vannak, mint a legtöbbeknek. Ő csak élvezi ezt csinálni. Meg fesztivál és koncert hangulat, yeah. Egy percre elgondolkodott, hogy tényleg elkezdett idősebb lenni, de ahogy jött, úgy ez a gondolat távozott is a korlátozott férőhellyel megáldott buksijából. Luca nem szokott cigizni, de egyszer ugye minden eljön, hiába a csúnya rossz szokás, meg ejnye, sportolóról beszélünk, most még a lelkét is elfüstölte kis híján. Ilyen, mikor új, menő ismerősökbe botlunk, akik hasonlítanak a barátainkra. Leoniet innen is csókoltatná, ha éppen képes lenne rá gondolni. Közben előkerült a tatyójából pár vékony szeletke házisüti - haha, nem, a süti a nevetős, nem a tény - is, amit igazából magának és a pajtiinak hozott, de egy kicsit megdézsmálták már koncert alatt... ami valószínűleg fantasztikus volt, mert mindenki örült, boldog volt, elérték a szeretetet és a Nirvanat. Nem, nem az együttest. Bár Luca egy percre még azt is hitte, hogy egy unikornis a sztárvendég Arlenéknél.
Az utolsó szám alatt már elkezdett oldalra araszolni, bár kicsit furcsán, meg ölelgetve pár embert, hogy amint az est sztárjai elköszöntek és mindenki sírva essen össze bánatában, felvillanthassa a kis "varázsjegyét" - V.I.P kérlek -, és bebocsátást nyerjen a kordonon át egészen a színpad mögé az öltözőkhöz. Ismerősen és határozottan lépdelt végig, ma már megismerte a folyosót korábban ugyanis, most kezeit lóbálva kicsit szökkent el a nagy, testőrmakik mellett, leste a feliratokat, miközben ismerős loboncot pillantott meg. Előbb csak intette a gitárosnak, akivel Lengyelországban már összepajtizott, majd rávigyorgott Oroszlánkára.
- Leeeeeeeeeeeeon! Ugye nem fárasztott le a sok tinilány még?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Hannah Schwarz
INAKTÍV


Blondie° | Német Barbie°
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 352
Írta: 2017. március 9. 19:45 | Link


- otthon, München, Németország -
külcsín


Ha létezik olyan, hogy egy alkalom egyszerre dob fel és lesz a kedvencem és tudna elszomorítani, akkor azt most megtaláltam magamnak. Ennek ellenére nagy mosollyal teszem le a telefont, amin éppen az időpont miatt hívtak, biztosan megjelenünk-e. A vállam felett a vőlegények gyöngyére pillantottam, majd határozottan felelve a kabátomért léptem, hogy felhúzva azt elhagyjuk a lakásom. Szerencsére édesapám éppen nem tartózkodik a városban sem, különben totálisan véget vetne ennek a napnak valami hülye ötlettel már. Több variáció is felrémlett bennem, hogyan vinni ezt véghez, el is húzom a szám alig láthatóan, ahogy végigsimítok a szoknyám fodrán, hogy tökéletesen álljon. Na nem mintha eddig gond lett volna vele.
- Különben elkezdhetnél a legfontosabb dolgokon gondolkodni, mint csokornyakkendő vagy nyakkendő? Milyen színben maradtatok, már ha van, vagy ez is szabad terep? Komolyan, esküvőszervezőnek kellett volna mennem, akkor legalább az normális és szép lenne aznap...
Igazából remekül elfecserészem általában magammal is, de itt most tényleg érdekeltek a dolgok. Ha már voltam ilyen iszonyatosan lelkes - se -, hogy tényleg ennyire a tanú szerepébe bújtam, és én magam érdeklődtem, hogy öltönyt néz-e velem, vagy más terve van-e. Kezdtem egyre jobban érezni, hogy napról napra kevésbé tetszik és tudok megbékélni, viszont hallgattam, mint soha nagyjából.
Szerencsére közel volt az üzlet, ahova igyekeztünk és már külön csak ránk várva elő is voltak készülve. Mosolygósan üdvözöltek minket, szerencsére minden félreértést mellőzve, itt már ismernek legalább. Nem zavartattam magam, a kabátom felakasztottam a fogasra, aztán egyből pár kirakott példányt tapogattam végig. Néztem a vonalát, a színeit és az anyagát. Túlzás lenne - engem ismerve mindenképpen -, hogy mindet rendben találtam, de szép darabok voltak legalább. Tekintetemmel persze lopva végig Sebbyt kerestem. Érdekelt nagyon, hogy vajon most látok-e rajta bármi lelkességet... Érdekelt csak? Maradjunk ennyiben.
- Szeeerintem kezdjünk egy alap öltönnyel, csokornyakkendővel, feketével. Hm?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Arlen Leon Loveguard
INAKTÍV


Frontember ¤ Királyfi
offline
RPG hsz: 128
Összes hsz: 974
Írta: 2017. március 9. 19:50 | Link


° Brüsszel, koncert után

Hatalmas vigyorral dedikált, fotózkodott és készségesen válaszolt minden kérdésre. Ez a buli csakúgy mint a többi, tökéletesen sikerült. Az apró bakik mintha showelemek lettek volna.
Most az öltözőjük előtt harsogják túl egymást a fiúkkal, hangos nevetéssel vezetik le a fáradalmas munkát. Egyikük egy totál béna viccet mesél, a másik magára önti a colát... Csak a szokásos.
Nevetés közben pillantja meg a kis vendégét, akit egyből tárt karokkal fogad és magához húzza egy ölelésre.
- Miért Mókamaki, mit szeretnél csinálni? - kérdezi pimasz vigyorral és végigméri Lucát. Persze a srácoktól jönnek a tippek arra, mivel tölthetnék az estét, de Arlen csak kacsint és a hölgyeményt kihúzza a társaságból.
- Miiit hoztál? - vonja fel a szemöldökét és kíváncsian lesi a sütit. - Tudod, hogy szeretlek, ugye? - nevet fel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner R. Luca
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2017. március 9. 20:22 | Link

Oroszlánkirály  Love
- Brüsszel, Belgium ~ backstage pass pls -
rucika


Szerencsére egészen hamar felfigyelt a röhögcsélésre, amire nagy vidáman toppantott a társaság mellé, bárgyú vigyorral pedig közéjük is keveredett hirtelen. Különösebben nem illetődött meg, a fogdosást is jól tűri, ő is ilyen tapizós alkat, na. Bár lehet kicsit tisztábban azért kihátrálna.... úgy fél lépést maximum. Végül jó alaposan megszorongatja Leonkát.
- Úúú, ha te azt tudnád - integetve pillog kicsit a hátramaradó bandatagok felé közben. Igazság szerint velük is nagyon elpartizgatna, naaagyon jó arcoknak tűnnek, még az is lehet, ha legközelebb kap két nap edzésmentes szabit megint beesik egy kis mókára. De ez a jövő zenéje. Még ad neki két gyors puszit, aztán már a beszéd közben húzza ki az alufólia óvta sütikét a tatyójából. Felkészült lány ám, de még mennyire. Az a táska túl sok mindent rejt néha.
- A kedvencünket, én csináltam, maaajdnem egyedül, de azért volt szakértői kéz is a konyhában. Kósti? - Egyből fel is emelt egy jó nagy szeletet lehámozva róla az alufóliát. - Viszont marhára szomjas tőle az ember, kéne szerezni valamit inni...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Sebastian Sieger
INAKTÍV


Vendégelőadó | Te terhes vagy?
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 284
Írta: 2017. március 9. 20:27 | Link


Otthon, München


Azt hiszem, hogy kicsit túlságosan fel is gyorsultak körülöttem a dolgok ahhoz képest, hogy úgy terveztem, hogy majd egyszer lesz esküvőm. Mert mire észbe kaphattam volna, már meg is beszéltem Engelchennel, hogy kivételesen hazajön velem és nézünk nekem egy öltönyt.
Az évek során már szereztem annyi tapasztalatot Miss Háklis-Divat-Díva mellett, hogy akár egyedül is el tudtam volna dönteni, jól áll-e az adott darab, vagy sem, de nem akartam nélküle menni.
- Mehetünk, Engelchen, vagy komolyan szeretnéd az összes szembejövő nő önbecsülését sárba tiporni? - kérdeztem, miközben a hátamat az ajtónak döntöttem és figyeltem, ahogy felveszi a kabátját. A lelkemre rótta, hogy amúgy elkezdhetnék gondolkozni az alapokon, én pedig ismételt sóhajjal gomboltam be a kabátomat. Igazán szép volt, maga az álomnő, akinek a haja úgy csillogott a napsütésben, mint a búzamező, a szemei pedig olyan kékek, hogy az ember jóformán bele tudna fulladni. De ez a tökéletesség addig tart, míg ki nem nyitja a száját.
- Mi az, hogy legalább az? Hát ha csii, akkor csii, lépj tovább, ettől én még szép leszek - horkantam fel rosszallóan, összefonva a karomat a mellkasomon, de persze, gondolkoztam. Megbeszélt szín nem igen volt, egyetlen dologhoz ragaszkodott a nő, az pedig az volt, hogy kálát és cseresznyevirágot szeretne a csokrába.
Az üzletben elég nagy volt a lelkesedés az érkezésünkre, én pedig hasonló mosolyt próbáltam magamra erőltetni. Ezek után megszabadultam a kabátomtól és a fogasra akasztva azt figyeltem, ahogyan Blondie elkezdte nézegetni az alapabb darabokat. Nem is értettem, hogy miért lett hirtelen ilyen lelkes. Végül odasétálva a fejem a vállára pakoltam egy mély sóhajjal.
- Hát ha szerinted jó, akkor persze - jegyeztem meg halkan, miközben kigomboltam a pulóveremet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Hannah Schwarz
INAKTÍV


Blondie° | Német Barbie°
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 352
Írta: 2017. március 9. 22:30 | Link


- otthon, München, Németország -
külcsín


Felvontam a szemöldököm, felé fordultam, hogy már a kérdés is sértő! Persze, hogy szeretném! Miket gondol rólam, hogy leadtam az igényeimből pár hónap alatt? Ugyan már, nem más bolygóra, csak pár országgal arrébb megültem a fenekemen. Ettől még Hannah vagyok, minden jóval és legfőképpen rosszal együtt. Miután az arcomról minden leolvashatóvá vált késznek ítéltem magam és el is indultam. De csak a fejem megingatva sétáltam el mellette. Persze egyáltalán nem érintett ilyen mélyen a téma, ezt ő is tudta, de szerettem legalább ezt eltúlozni, nagyon jól illet a szép arcomhoz és a szőke hajamhoz. Túlságosan is néha.
- Szép, ebben biztos vagyok, erről gondoskodom. De a normális részét azt hiszem nem véletlenül nem cáfoltad.
Megforgatva a szemeimet néztem rá, és gondolkodtam. Lépjek túl rajta... ahham, végül is, tényleg ennyit kéne csak tennem. Nem is foglalkozni az egésszel, elengedni rohanjon csak a vesztébe feltett kézzel, éljenző hangkiadással és vigyorogva. "Jövök már!". Nem. Csak nem, nem véletlen hogy itt vagyok mellette, ahogy a barátságunk sem csak egy hobbi. Szerencsére a megérkezésünk adott elég egyéb elfoglaltságot ahhoz, hogy ezt a témát ne akarjam jobban kivesézni.
- Ha szín nincs is, valami más fontos? Virágok, például? Vagy az sem érdekli a kedves arát? - Nyomatékosan használtam a kedves szót, egyáltalán nem mellőzve a gúnyolódást. És valahogy a suttogás sem erősségem, de azért ügyeltem, hogy más ne folyjon bele a beszélgetésünkbe. Nagyon szerettem vele vásárolni, nézelődni, vagy úgy bármit. Egyszerűen csak jó volt ez úgy, ahogy volt, talán ez segített, hogy nyugton elmerüljek a darabokban, amíg meg nem éreztem a közeledtét. Megadóan sóhajtottam fel, jelezve, hogy egyelőre befejeztem a szurkálódást.
- Ráérünk, akkor nézzünk meg többfélét. Én lecsücsülök oda, ma te leszel a kifutón. - Hatalmas vigyorral nyomtam egy csókot az arcára és már a kényelmes puffokra is vetettem magam. Kereszteztem a lábaimat, aztán vártam a műsort. Ritka, hogy nekem jut a nézői szerep, na.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sebastian Sieger
INAKTÍV


Vendégelőadó | Te terhes vagy?
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 284
Írta: 2017. március 9. 23:24 | Link


Otthon, München


Jó, eleve hülye kérdés volt a részemről, az ő szépsége bizony megkérdőjelezés felett állt, nem kellett volna ilyenekkel zaklassam. Ha ő az utcára lép, azt minden egyes alkalommal kifogástalan külsővel teszi és meg is van rá az oka. Pont ugyanaz, mint nekem, hogy miért is nem tudok elvonatkoztatni a kviddicsről, mikor a munka vagy a sport, vagy a hobbi szóba kerül. Nekem ez az összes egyben, talán más azzal a szóval illetné, hogy Leidenschaft.
- Mein Gott, tudod, hogy nem szeretek hazudni! Attól sírnak a bébi-pandák - ráztam meg a fejemet arra a feltevésre, hogy esetleg normális lennék. Mert hát ugye, még a közelébe sem jártam ennek a paraméternek, bármennyire is volt ajánlatos. Megkérdezte, hogy vajon ha már a színben nem egyeztünk ki, más ügyben született-e megegyezés, mire rövid hezitálás után lassú bólogatásba kezdtem és az egyik tincsét figyelve igyekeztem mindent felidézni.
- Asszem, talán fehér kálát és cseresznyevirágot akart. A fehér kétséges, nem tudom, akkor éppen elfoglalt, hogy alaposabban szemügyre vegyek egy fagyikelyhet - pislogtam hevesen, miközben magam elé idéztem az édességhalom pontos kinézetét. Igen, az még rémlett, a legapróbb részletekre kiterjedve. Talán át kéne értékelnem a fontossági sorrendjeimet és mindent kicsit hátrébb helyezni rajta. Egészséges lenne a lelkivilágom számára. De ugye, ez is olyan, mint a barnarizs párolt zöldséggel. Egészséges, de ki a f.szom akarja maga is fogyasztani? Hannah gúnyolódását meg már egészen jól tudtam ignorálni a képességeimhez mérten.
- Rettenetes spiné vagy... Remélem tudod - fogalmam sincs, mikor váltottam németre, ahogyan azt sem, hogyan került a kezembe rögtön három öltöny is nyakkendővel, pont a méretemben, mikor én egy helyben álltam, de nem is érdekelt. Inkább bebaktattam a fülkébe és hatalmas szenvedések árán kezdtem megszabadulni a ruhadarabjaimtól, hogy aztán magamra rángassak pá újabbat, amit életemben egyszer fogok felvenni.
- Scheiße... - Na, pont ezért nem szeretek próbálni. Öltözés. Legalább tíz percet töltöttem bent, mire értelmes kinézetet pakoltam össze magamnak és hajlandó voltam először kilépni a szőke zsűri elé.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Hannah Schwarz
INAKTÍV


Blondie° | Német Barbie°
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 352
Írta: 2017. március 10. 01:01 | Link


- otthon, München, Németország -
külcsín


Teátrálisan dobom hátra a hajam, majd ezzel túl is lépek az iménti megjegyzésem. Van, ami az életem része és nem kívánok alább adni, ha elfogadják, ha nem. Bár utóbbi eset nem hiszem, hogy valaha fennállt volna a környezetemben, ugyanis az olyat nem tűrtem meg rövidtávon sem. Apám külön műfaj, azt egy másik lapra sorolnám jelen helyzetben.
- Azért sírnak, mert elkenődött a sminkjük, láttad már mekkora fekete, szemfestékmaszat van rajtuk? - Természetesen tisztában voltam vele, hogy nem kikenték magukat a jegesmedvék, azonban ezt nem hagyhattam ki. Tulajdonképpen imádtam, hogy ilyen kis aranyos a felfogása és a néha belőle dőlő hülyeség mindig fel tudott vidítani. Meg a rutin és az évek kellően fejletté tette az érzékeim, hogy meg is értsem, mivel és mit szeretne érzékeltetni. A síró, elhagyott, magányos kisállatok sosem jelentettek túl sok jót. A virágokkal annál nagyobb barátságban voltam, előbb hitetlenül, majd kissé sértetten, persze túljátszva pillogtam rá.
- Kála, mi? Az pont nem neki való. Cseresznyézzen. Egy szőrös kiwi, vagy egy szottyadt banán kéne inkább a csokrába… illetve, csak hogy rendike legyek. Íriszt javasolnék, sokkal jobban… kiemeli a vonalait. Meg jelentésben is jobban passzol… Bár a kék ibolya ugrott be elsőre. Nem is értem!
Hogyne, elképzelésem sincs miért a remény és a halál szimbólumai az elsők, amik bekúsznak. Bár ezért legalább apa most adna egy nagy pacsit. Kezdem úgy érezni, hogy jobban hasonlítunk ennek hála, mint szeretném; és a legijesztőbb, hogy ez a közös hiszti még összébb is hozott minket, már ami a tervezgetéseket illeti. Átléptem egyébként a kála-dolgon, de simán jelentések és magyarázat nélkül hagytam egyelőre annyiban. Azt pedig, amit megkaptam csak egy vigyorral elengedtem a fülem mellett. Mintha ki sem mondta volna!
- Esetleg bemenjek felöltöztesselek? Szívesen.
Teszem hozzá visszafojtva a nevetést, miközben kissé oldalra dőlve támaszkodom meg a karomon, és az üzletet kémlelem. A néha rám tévedő eladói tekintettel pedig már nem is törődöm. Ő se érti, én se a helyzetet, legalább nincs egyedül senki. Közben előkerül a kiskutyuska is én pedig egyből talpra állok, hogy elé lépve rosszallóan rázzam a fejem. A felső gombot elrejtem a csokornyakkendő alá, azt pedig kiegyenesítem, mert ferde. A vállánál fogva irányítom, hogy forduljon a tükör felé én pedig félig mögötte állva simulok oda, hogy egyenesre igazítsam lefelé húzva a zakót.
- Hááát. Mondjuk. Mit gondolsz?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sebastian Sieger
INAKTÍV


Vendégelőadó | Te terhes vagy?
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 284
Írta: 2017. március 10. 14:25 | Link


Otthon, München


Persze a magyarázatára megráztam a fejemet, hiszen az elképzelés, hogy a panda macik csak elmosódott sminkű jegesmedvék, teljesen nonszensznek tűnt. Elvégre a jegesmacik sokkal nagyobbak és amúgy sem vágom, hogyan mennének el a sarkvidékről Kínába.
- Szőke vagy! Tarts nekik tanfolyamot...- horkantam fel, de csak piszkálódtam, elvégre pontosan tudtam, hogy ő sokkal okosabb, mint amennyire én az vagyok. Nem nagy teljesítmény, olyan, mintha egy kutyának azt mondanád, hogy üljön le és kap kekszet.
Közben Schatz bevágta a hisztit azon, hogy a csiii-hölgy milyen virágokat választott magának. Nem teljesen tudtam hová tenni, de biztos voltam benne, hogy valami női logika van a háttérben, meg szimbolika, lehet, hogy sátánizmus is! Ki tudja manapság, milyen jelképek egyes virágok. Az is könnyen megtörténhet, hogy fel akar áldozni a csaj valami japán szertartás keretében. Mondjuk ez nem lenne túl szép, akkor akár bébizsiráfokat is áldozhatna.
- Hát még én! Fogalmam sincs mi, miről beszélsz, de örülnék, ha nem ölnéd az agyamat ilyenekkel. Te is tudod, hogy túl van terhelve! - horkantam fel kiakadva, hogy aztán megrázzam a fejemet rosszallóan. Nem, erre már végképp nem volt agykapacitásom, múltkor a mai időpont eltárolása miatt is legalább két zeneszám szövegét kukáztam, illetve azt, hogy hova tettem a bluetooth-os hangszóróm. Azóta sem találtam meg.
- Ne! Csak ne! - adtam rövid úton választ, mert még csak az hiányzott a lelkivilágomnak, hogy bejöjjön és elkezdje az öltözékemet bizergálni... Ilyet nem játszunk.
Amint kiléptem a fülkéből, egyből igazítgatni kezdte az öltözékemet, amire persze felsóhajtottam és még a szemem is forgattam, csak hogy érezze, mennyire tiltakozom. Pedig aztán nem is tettem. Vagyis, többnyire. A tükör felé fordított, de az én figyelmem teljes mértékben a közelsége kötötte le.
- Nem tudom Hannah. Szerintem rakjuk az "esetleg"  kupacba. Mit szólsz? - kérdeztem a tükörben őt figyelve magam helyett. Valahogyan ez a látvány sokkal inkább meggyőző volt. - Akarok egy mellényt hozzá.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Hannah Schwarz
INAKTÍV


Blondie° | Német Barbie°
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 352
Írta: 2017. március 10. 22:09 | Link


- otthon, München, Németország -
külcsín


- Most, hogy mondod. Indítanom kéne egy saját tábort...
Látványosan gondolkodtam el pár pillanatra, miközben még meg is dörzsöltem a halántékom, bár szükségtelen volt. Az illusztrálásom viszont így is tökéletes volt. Bár a kimondott szavaim után igyekeztem magam moderálni és visszafojtani a nevetést, ami készült feltörni. Minden értelemben vannak hatalmas ötleteim néha, de nem szeretnék medvéket tanítani. Elég lesz nekem az a korosztály, amire éppen képeznek. Én is kiképzem majd őket... van mit beléjük nevelni.
- Ah, néha annyira elgondolkodom, hogy inkább vennem kéne egy ilyen visszabeszélős virágot, a kezedbe adni, és majd azzal beszélgetek, még te csak szépen mosolyogsz rám közben.
Érzékelhető volt, hogy ha akarnám, se menne a lecserélése, leginkább kiegészítőket aggatnék állandóan szerencsétlenre, mintha attól jobb lenne. Pedig nem az, sőt. Szeretem úgy, ahogy van, egyszerűen néha a falnak tudok menni, ha valami butaság kerül elő. Mint egy indokolatlan, átgondolatlan, tervezetlen, káros és öngyilkos esküvői ötlet. Ennyivel tudnám összefoglalni. Az agyam persze még pörgött a virágokon, de mivel a remény még élt bennem, hogy egyszer magához tér és nem csinál hülyeséget az én egyetlen legjobb barátom, elengedtem a témát. - Maradjunk annyiban, a kála én vagyok, ő egy kék ibolya vagy írisz.
Közben már kényelmesen ücsörögtem a puffon, természetesen az ajánlatom visszautasításra került, amit csak egy nagy sóhajjal és a legtöbb türelmem előhozásával honoráltam. Nézelődtem, még elkészült, nem mondhatnám, hogy különösebben megerőltető volt ez a szerepkör, de már úgy megszoktam, hogy általában én villogok valamiben, valaki előtt. Viszont határozottan kezd megtetszeni ez a másik oldal. Rá is vigyorgok, miközben felpattanva odamentem, hogy igazgassam a ruháit.
- Maximum oda. Ezzel egyetértek. Mellény, ez jó ötlet - és határozottan jól is fog neki állni. Pillantok oldalra az üzletvezetőre, aki azonnal indul is egy kitett együtteshez, ahol bizony mellény is van. Hagyom hogy végezze a dolgát, ekkor lépek csak el a tükörtől és mászom ki Sebby személyes teréből. De még egy mondatot azért elejtettem a drágának mielőtt visszaindultam volna leülni.
- Különben a nyakkendőd színe kifejezetten érdekelne, hát csak jobban mutatnánk, ha hozzád öltözöm...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sebastian Sieger
INAKTÍV


Vendégelőadó | Te terhes vagy?
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 284
Írta: 2017. március 11. 01:27 | Link


Otthon, München


A táboros kijelentése természetesen ismét arra késztetett, hogy nevetésben törjek ki. Ez olyasmi volt, amit apám díjazott volna, nem feltétlenül medvék részvételével. Családi hagyományok, ha mást nem, mesékben mindig fent maradnak. Apám például iskolai táborokat szokott támogatni anyagilag, ahol a fiatal boszorkák és mágusok tehetségfejlesztése folyik. Legalább valami értelmeset is cselekedett élete során...
- Sokan imádnának érte, szerintem tedd meg, a hangomat add neki és minden meg van oldva. Ha otthon felejtem, majd írok táblára - nem, nem gondoltam komolyan. Az viszont tényleg igaz, hogy sok ember igen örülne neki, ha egyszer végre kussban maradnék vagy azt a választ adnám, amit várnak. Szóval ki tudja? Lehet, hogy a szöszi akár béke Nobelt is kaphatna a virágos akcióért. Utána visszavonnák tőle a rasszista köszönőbeszédért, de három teljes percig birtokolhatná. - Hát, ha te mondod...
A ritkán kapott egyetértés egyik ajándékát nyújtotta át nekem, miközben én már idekint elkezdtem megszabadulni a rajtam lévő együttestől. Egész egyszerűen nem bírtam elviselni egy pillanattal sem tovább a nyakkendőt, mert biztosan fulladásos görcs tette volna tönkre a napom. A fülke ajtajának bevágását követően már csak arra koncentráltam, hogy minél előbb lehámozzam magamról a többi részét is és átvettem a belógatott újabb ruhadarabokat. Az előzőeket összehajtva a sarokba raktam, aztán ismét a gyötrelmes öltözködés procedúrájának veselkedtem neki. Ebben sosem leszek jobb. Pláne, ha hasonló nyugtató kijelentéseket tesz kint.
- Wie bitte? - rántottam el a függönyt, miután felrángattam a nadrágom. Jó, az ing nem ártott volna, meg az sem, ha esetleg rendesen befejezem az öltözést, de éppen kiverte a biztosítékot a hölgy. - Hozzám akarsz öltözni az Én esküvőmön?
Pár röpke másodperc erejéig még szuggeráltam a szőkét, mielőtt a fülkébe visszatámolyogva elfátyoloztam magam ismét. Az ismételt vedlésnél már igyekeztem figyelni az apróbb részletekre, de általában kevés siker koronázta ezt a próbálkozást.
- Amúgy akkor alighanem feketében jössz. Vagy sötétkékben - közöltem, miközben felvettem a zakót is.
Utoljára módosította:Sebastian Sieger, 2017. március 11. 01:27 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Hannah Schwarz
INAKTÍV


Blondie° | Német Barbie°
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 352
Írta: 2017. március 11. 14:19 | Link


- otthon, München, Németország -
külcsín


Pár pillanatig eljátszottam a gondolatával a felmerült ötletemnek és már majdnem vállon is veregettem magam, de egyelőre nem kívántam előre örömtáncba bonyolódni. Személyiségemből fakadóan érdekes egy vállalkozás lett volna, de határozottan hasznos. Annyira sokoldalú vagyok néha, hogy az már majdnem egy gömböt tesz ki.
- Lehetséges, én azért szívesen hallgatlak téged is, csak néha napján vagy katasztrófa. De ennyi bőven elfér.
Legyintettem, mert valóban nem éreztem őt sosem tehernek, de nem volt azért egyszerű alkat ő sem, bár rólam is sok más jelző volt inkább csak elmondható. Néha nem is értem: hogy bírjuk mi még ki egymást? Én szúrok, ha kell, ha nem. Ő meg ezt hiába viseli szórakozottan, nem hiszem, hogy ez normális. Nem firtatom mindenesetre, sokkalta inkább infókat próbálok kihúzni, amikre egyből le is csapok, mint az éhező ragadozó a prédára. Éppen csak a szemeim nem forgatom lassan a legtöbb mondatrésznél. Már-már komikus lehet ez az egész, nem is értem miért vagyok ennyire szörnyű ma is, mostanában meg egyre többször. Azt hiszem kezdenem kéne magammal valamit, láthatóan túl sok a szabadidőm, amit arra fordíthatok, hogy kiemeljem milyen idiótaságra készül Sebby.
- Mért, kihez öltözzek? Lewyhez? Vagy hozzak magammal valakit? - Felvont szemöldökkel mértem őt végig, vigyorogva pedig ráztam a fejem. Mutatóujjammal intve próbáltam visszatessékelni, hogy öltözzön szépen, a továbbiakat csak ez után szegeztem szerencsétlennek.
- Az se jó, ha kedves vagyok, az se, ha nem. Komolyan, kíváncsivá tettél, mit is vársz tőlem pontosan?
Lehet, hogy nem ebben a formában és helyzetben akartam feltenni ezt a kérdést, de ildomos lett, hogy pontosan mitől is vagyunk ilyen harapósak. Bár ami engem illet még én sem tudom magamról, de igyekszem kideríteni. Ő nem szereti ha beszólok, én se szeretném, ettől még igazam van! Hát ki nem látja ezt? Aki vak, vagy aki esetleg mást is tud a tényeken kívül. Vagy tovább lát az orránál?
- A fekete jól hangzik, apunak is éppen ezt javasoltam hasonló helyzetre...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Arlen Leon Loveguard
INAKTÍV


Frontember ¤ Királyfi
offline
RPG hsz: 128
Összes hsz: 974
Írta: 2017. március 11. 21:25 | Link


° Brüsszel, koncert után

A kedve csak egyre jobb a lány érkezésétől fogva. Sejti, hogy Lucával nem fognak unatkozni, pedig még nem is tudja, mivel készült a törpilla. Na de amikor feltűnik a sütemény, Arlen szeme felcsillan és ajkai alól kivillan fehér fogsora.
- Ügyes csaj vagy - még meg is simogatja a lány feje tetejét amolyan biztatásképp, hogy ezt még többször tegye meg, aztán már nyúl is, hogy egyben a szájába pakolja az édességet. Hosszan hümmög, kiélvezi, és közben bólogat. Tele szájjal nem beszélünk, az anyukája megtanította rá.
- Tudok egy jó bulit - vigyorodik el, tenyereit összedörzsöli. - Hogy állsz az esküvő szervezéssel? Kérsz egy kis ihletet?
Kérdését követően megvonogatja szemöldökét, aztán tenyerét felfelé fordítva nyújtja kezét Lucusnak. Amikor megfogja, hátra sem nézve elhoppanál vele a célhelyre.
A nagy, kastélyszerű épületből az udvarra is kihallatszik a zene, a hangos beszélgetések és edénycsörömpölés. Még nincs hajnal, de a magas főbejáraton kuncogó fiatal pár dülöngél ki érkezésükkor.
- Szerintem itt lesz sok inni... Nekem is van ám valamim...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner R. Luca
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2017. március 11. 22:01 | Link

Oroszlánkirály  Love
- Brüsszel, Belgium ~ backstage pass pls -
rucika


Elvigyorodva nézett fel rá a fejsimire és a dicséretre egyaránt, ezek mindig megtöltötték a szívecskéjét. Nagyon csípi ha elismerik. A kviddics és a hírnév rosszra neveli az embert, úgy néz ki. Közben ahogy ad a sütiből, ő maga is tör még, nem nagyon sajnálja magától ha már pihi nap van. Vélhetően ezért egyszer még valaki kitekeri a nyakát. Bár amíg nincs gond, a munkáját jól végzi és sorra fogja a kis aranyosokat, nem aggódnak. Legalábbis a teljesítményén fölösleges. Tegnap is, kínkeservesen ugyan, de övé lett a cikesz. Ah, ha már itt tartanak!
- Tessék, ez a tiéd, gondoltam majd szerencsét hoz és megkímél a hisztisebb csajoktól a turnén tovább.
Azzal kihúzta az üvegbe zárt cikeszt a táskából, kicsit megviselt volt szegény, eléggé megszorongatta őt Luca tegnap. De na, neki van már elég. Az egyik éppen ott repked a csípőjén... vagy ahol éppen akar a testén, kis örökmozgó.
- Ah, csak ne, csak ne. Még fogalmam sincs mi lesz, de moooost nagyon kíváncsivá tettél, mit csinálunk?
Azzal nagy szemeket meresztett rá - az amúgy sem kicsi tekintetével, az munka. Huncut mosollyal szorította meg a felé nyújtott kezet, szigorúan miután lenyelte az utolsó falatot, aztán a semmibe esett... hopp.
- Uhh, ez jól néz ki. Miiiid van? - Ezres fordulat az érdeklődésben. Kivárja szépen a választ, csak aztán javasolgat. - Menjünk be! De várj, mennyire ismeretlen a terep? Kell valami fedősztori, hogy kinek a kijei vagyunk?
Pillog rá sejtelmesen, érzése szerint nem Arlen rokonságának bulijába fognak csöppenni, az meg még az ő butus fejében is tiszta, hogy akkor viccike lehet a helyzet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Mácsai Ráhel
KARANTÉN


Blondie - Cinderella
offline
RPG hsz: 283
Összes hsz: 2239
Írta: 2017. március 12. 14:10 | Link

Legjobb

#turné#paris#ruci


Hát ez is életem legjobb napjai közé tartozik. Szerencsére ugyanannyi van belőlük, mint a rosszakból, vagy lehet, hogy pont ez a baj. Kisétálok az erkélyre. Életemben először vagyok Magyarországon kívül, és most még a hopponálást követő rosszulléttel se törődök, pedig... szerintem én sose fogom azt megszokni.
Ebben a pillanatban meg még azt is elfelejtem, kivel vagyok itt, szemeim csak az alattam lévő várost fürkészik. A nyüzsgést, meg a zajokat, én meg próbálom elhinni, hogy az Eiffel-torony ott velem szemben, nem csak hallucináció. Az sem foglalkoztat, ha úgy viselkedek, mint egy gyerek. Erősen kapaszkodok a korlátba, mégis kicsit kijjebb hajolok, hogy véletlenül se legyen semmi, ami elkerüli a figyelmem. Itt még az emberek is mások, bár lehet a napsütés miatt, de innen fentről mindenki olyan boldognak tűnik. Nem értem, mit mondanak, de biztos, nem morognak és hasonlók, ilyen helyen nem lehet durcáskodni. Még a levegő is más, még a szellő is jól esik, és bár nagyon fáradtnak érzem magam - mint ilyenkor mindig -, aludni most mégsem lennék képes.
Gyanítom Arlen is örül, hogy sikerül lefoglalnom magam, és nem az ő nyakán lógok, lehet, ez is volt a szándéka. Nagyon furcsa látni azt, amit olvastam, hogy tényleg viszik motron a virágokat, meg hogy a pincérek tényleg pingvinnek tűnnek, már pedig... ezen meg még el is kell mosolyodnom. Majd lövök is pár képet, hogy Mina is lássa. Ő mintha kicsit irigykedett volna, és én sem tudom, Arlen mit mondhatott, amiért Zója ebbe belement, mármint, hogy a hétvégéken vele lehessek, de ezt szépen csendben elfogadom, és örülök neki. A vizsgáim már úgyis le vannak tudva, a többségük még K is, ahogy az várható volt, most már tényleg csak pihizni kell.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Arlen Leon Loveguard
INAKTÍV


Frontember ¤ Királyfi
offline
RPG hsz: 128
Összes hsz: 974
Írta: 2017. március 13. 16:31 | Link


° Brüsszel, koncert után

Széles vigyor terül el arcán az ajándékot látva. Puszit nyom érte Luca homlokára, félkézzel jól megszorongatva a pöttömöt.
- Szükségem van rá. Kösz szépen - azzal elengedi, az üveget pedig kérdezés nélkül visszacsúsztatja a lány táskájába. Éppen csak addig, míg nem tudja biztonságos helyre rakni, mert mint az észrevehető, Arlen nem hord retikült. Szép is lenne.
- Összeházasodunk - válaszolja fapofával, és csak néhány pillanattal később vigyorodik el. Elhoppanálva azon a szép kis helyen találják magukat, ahol az nagy lagzi zajlik javában.
- Szerinted? - vonja meg a szemöldökét és párszor farzsebére csap, melyben egy fém cigarettadoboz rejlik. Ezt csak a koncert után csúsztatta oda. Kész szerencse, hogy jutott ideje tisztálkodásra és erre is.
- Nem elég, hogy híresek vagyunk? - néz kérdőn a lányra, mert bizony ő már eléggé hozzászokott, hogy bárhova bemehet, még csak meg sem kell szólalnia. Ennek tekintetében fogja meg Luca kezét és vezeti a bejárathoz, ahol viszont megtorpan és előhúzza az említett dobozt. Óvatosan nyitja ki, alaposan körbenéz és vigyorogva kínálja a lányt.
- Felesbe. Nem óhajtok ispotályba rohangálni, mert rosszul leszel - jelenti ki határozottan, most kevesebb mosollyal.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Arlen Leon Loveguard
INAKTÍV


Frontember ¤ Királyfi
offline
RPG hsz: 128
Összes hsz: 974
Írta: 2017. március 13. 18:00 | Link


▫ Turné, Párizs

A hatalmas franciaágyon ül törökülésben, szemei ide-oda cikáznak miközben futja a szerződés sorait. Csak a szokásos, ami a zenészi pályán előfordul. Mutatóujjával feltolja a helyére szemüvegét és vág egy értetlen arcot. Néhány pillanatig gondolkodik, majd sóhajtva folytatja ezt tovább.
Jelenleg tudomást sem vesz a lányról, akit tökéletesen lefoglal az erkélyről belátott csodaváros és ez jól is van így. Örül, hogy itt van vele, de a szemüvegből is látszik, hogy fáradt, jó egy kis nyugalom. Azt az üveget csak akkor viseli, ha már nincs ereje az olvasáshoz.
- Finom ott a kávé. Abban a kis sárga házban - töri meg a csendet. Így is halkan, rekedten beszél, csak egy pillanatra néz fel, amíg pihenteti agysejtjeit és a szemét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner R. Luca
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6633
Írta: 2017. március 13. 19:33 | Link

Oroszlánkirály  Love
- Brüsszel, Belgium ~ backstage pass pls -
rucika


Vigyorogva veszi tudomásul, hogy boldog Arlen az ajándékától, neki meg több se kell ennél, ezért vannak a megmozdulásai. Kicsit billeg a lábain a puszi után, aztán nagy lelkesen figyel rá, leszámítva az esküvői huzat iránt, ami keletkezik, Sajnos ennek már nem apró szele van, hanem lassan orkánja, érzi ő. Egyszer talán lenyugodnak benne a kedélyek, vagy nem.
- Hoooogyne, aztán még egy olyan nyamvadt műanyagkarikát se aggattál soha az ujjamra! Hát milyen férj lenne belőled!
Próbál túllépni a dolgon és viccnek felfogni, ahhoz pedig remek módon tud idomulni az igényeskedésével hirtelen. Persze közbe nem tudja megállni hogy kacagjon, mert marha vicces a tény is. Szép is lenne. Jézus, milyen dezsavűt tud benne ez okozni. A visszakérdésekre nem nagyon tud koncentrálni, mert a látvány elvonta a figyelmét. Ilyen szempontból eléggé nehéz vele, ha valami szépet mutatnak percek alatt lekapcsol az a maréknyi esze is, hogy mást figyelhessen. Bólogat a híres dologra, hiszen dehogynem. Mondjuk ő máig viccesnek találja, ahogy országonként változó például hogy mondják a nevét, de mindenki rá gondol! Ez pedig marha jó érzés, már majdnem kellő elismerés neki.
- Úúúú, hát nagyon király vagy. Okéka, de edződött vagyok ám!
Még rá is kacsint, ezt most értse minden létező értelemben nyugodtan. Közben Arlenbe kapaszkodva néz körül, még a fejét is oldalra billenti hogy huncut vigyorral nyúljon a doboz felé.
- Azt hinné az ember, nincs energiád egy ekkora koncert után ilyenekre... Mindig meg tudsz lepni!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Mácsai Ráhel
KARANTÉN


Blondie - Cinderella
offline
RPG hsz: 283
Összes hsz: 2239
Írta: 2017. március 13. 19:56 | Link

Legjobb

#turné#paris#ruci



Felsóhajtok. Próbálom realizálni, hogy akkor én most itt vagyok, de ez nem annyira egyszerű. Lassan szakítom el a tekintetem a városról, és pillantok Arlenre, mikor megszólal. Összeszűkült szemekkel vizslatom, nem néz ki jól, egyáltalán nem, leszámítva a szemüveget, ami kimondottan jól áll neki.
Lassan sétálok az ágyhoz, és ülök le a szélére, belepillantva a papírba, amiből még másodjára se értek semmit, így meg is rázom a fejem.
- Nézzük meg… menjünk ki – dobom fel az ötletet, mert rá is bőven ráfér, hazudna, ha azt mondaná, hogy nem, és ok nélkül ő nem szólal meg. Hangom persze kérlelő, elvégre én se a négy fal között akarom itt az időm tengetni.
- Vagy mehetek egyedül és hozhatok neked is – harapok az ajkamba, felajánlva egy másik lehetőséget is, ha neki aztán végképp nincs kedve kimenni innen, ami részben érthető is. Francitól kapott bross nálam van, a mugliknak meg nem kell tudnia, hogy nem csak egy kellék, én viszont könnyűszerrel megértek itt bárkit. A tájékozódási képességem ugyan hagy némi kivetnivalót maga után, de innen elég közelinek tűnik a hely ahhoz, hogy ne tévedjek el.
- Egyébként hordhatnád többször is – vigyorodok el oldalra döntött fejjel, csak nem bírom ki, hogy ne tegyem szóvá. Így az arca teljesen más, mégis iszonyat jól néz ki, még a karikákkal is, amiket viszont még igyekszem figyelmen kívül is hagyni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Arlen Leon Loveguard
INAKTÍV


Frontember ¤ Királyfi
offline
RPG hsz: 128
Összes hsz: 974
Írta: 2017. március 14. 19:44 | Link


° Brüsszel, koncert után

- Szörnyű - vonja meg a vállát így a válasz mellé és kajánul vigyorog. Ha nem muszáj, ő nem akar megnősülni még vagy harminc évig, aztán majd mikor kiélte magát és nyugdíjba vonul a zenekarból, akkor jöhet egyszerre három, nála minimum húsz évvel fiatalabb feleség. Ez a terve. Addig viszont élvezi az életet, néha olyan formában, mint most Lucával.
A doboz mellé tartja a saját nevét viselő gyújtót is, készségesen engedélyezve azt, hogy a lány kezdje a füstölgést. Azért nem ez az első eset, hogy ők ilyet együtt csinálnak, csak éppenséggel esküvőn még nem voltak. Tervei szerint azonban meg fogja táncoltatni a hölgyeményt.
- De én nem - neveti el magát. - Nem szoktam...dohányozni - rázza meg a fejét és visszadugja farzsebébe a dobozt, ha abból kikerült egy szálacska. Beletúr göndör hajába, hátralöki az arcába zúgó tincseket és lepillant a rajta csimpaszkodóra.
- Általában nincs is. De a süti a titkos fegyver - nevet fel jókedvűen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Arlen Leon Loveguard
INAKTÍV


Frontember ¤ Királyfi
offline
RPG hsz: 128
Összes hsz: 974
Írta: 2017. március 14. 20:00 | Link


▫ Turné, Párizs

Felnyög az ötletre. Nincs kedve egyelőre kimenni, legszívesebben tényleg csak aludna. Ráhel talán ennyiből is megérti, hogy most épp nem fog vele semmire menni, maximum egy kis idő elteltével, úgy fél kettő után három kávéval.
- Ez mennyivel jobban hangzik - vonja fel a szemöldökét és még el is mosolyodik. - Egyébként ha én innen kilépek, kísér a testőrség is. Szóval lehet, hogy egyedül fogsz itt körbenézni nappal - tényközlőn beszél, számára ez annyira nem különleges. Majd éjszaka, amikor nem kell annyira őrizni, akkor talán kidugja vele az orrát. Egyébként sem az a romantikus "sétáljunk az Eiffel toronynál" típus.
- Azt nem akarnád. Ehhez nagyon fáradtnak kell lennem - ingatja meg a fejét és azzal le is veszi a szemüveget. Orrnyergét, majd szemeit dörgöli és szusszanva áll fel.
- Hozol valami jót? Édességre vágyom. Ezzel fizess és... Csak siess, oké? - mosolyogva nyújt át egy teljesen egyszerű, fekete kártyát a lánynak. Nem fűz hozzá semmit, ez a banda egy menősége, olyan, mint egy bankkártya, de mágikus módszerrel.
- Addig letusolok - teszi még hozzá, majd neki is lát a vetkőzésnek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mácsai Ráhel
KARANTÉN


Blondie - Cinderella
offline
RPG hsz: 283
Összes hsz: 2239
Írta: 2017. március 14. 20:16 | Link

Legjobb

#turné#paris#ruci



Valószínűleg, tényleg csak vánszorogna, így meg még a rajongókat sem tudná kezelni, én is úgy látom, hogy jobb, ha ő most inkább pihen. Kettőnk közül én nyaralok, ő meg dolgozik, és ezt elfogadom.
- Nem gáz, rólam előbb elhiszik, hogy turista vagyok - vonok vállat, meg hát... nekem sincs kedvem mindenhová kísérgetni, olyasmiket hallgatva, amikből igazából egy szót sem értek. A banda ügyei márpedig ilyenek, és én sem vagyok már kisgyerek, hogy folyton rajtam legyen valaki szeme, meg hát... így talán nem is veszünk össze.
- Nem akartam szóvá tenni, de igen... tényleg jobb lenne, ha aludnál egyet. Én még nem tudok, neked viszont szükséged lesz rá, ha még egy koncertet is le akarsz tolni - aggódva pillantok rajta végig, de hát ágyba dugni csak nem kell. Felállok én is, gyorsan megigazítom a hajam, mert hát minden nő ezzel indít. Vacillálok egy picit, aztán mégis úgy döntök, meleg van, nem kell nekem dzseki.
- Van pénzem - pislogok rá, aztán hezitálva ugyan, de csak elveszem tőle a kártyát, viszont ez mondjuk egy kicsit kellemetlen.
- Értettem, nem állok le idegenekkel, és nem szállok be egy autóba se - vigyorogva adok egy puszit az arcára, aztán ki is masírozok.

Leérve meg fel is lélegzek kicsit, mert itt tényleg más a levegő. Szerencsére a tájékozódási képességem se csapnivaló, legalább is annyira nem, amennyire azt gondoltam.
Hamar eljutok a kávéházba, kérek is két kávét, meg pár sütit és somlóit. Nem törődök azzal, mennyire furcsán mér végig a kiszolgáló, gyanítom azért van annyi esze, hogy belegondoljon, nem csak magamnak lesz. Aztán mikor azt a kártyát adom oda neki, még az utálat is megjelenik a tekintetében, én meg nem tudom, hogy ez a személyemnek szól-e, de nem is nagyon törődök vele.
Én megfogadtam, hogy sietek, a visszaút mégis legalább másfél órába telik, mert egy-két helyen csak megállok, ha már egyszer itt vagyok.
Gyorsan megyek fel a szobánkba, gyanítom Arlen addigra már alszik, így halkan nyitok be, aztán óvatosan teszem le a szerzett holmit.
Utoljára módosította:Mácsai Ráhel, 2017. március 14. 20:58 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Arlen Leon Loveguard
INAKTÍV


Frontember ¤ Királyfi
offline
RPG hsz: 128
Összes hsz: 974
Írta: 2017. március 14. 21:01 | Link


▫ Turné, Párizs


Édesen alszik az ágyban, ahol nem is olyan régen még nagyban olvasta a szerződési feltételeket és olyasmiket, amiket nem igazán tudna felidézni. Letusolt, illatosan bújt be a puha takaró ölelésébe és nem tartott két percig, hogy elaludjon.
Biztos álmodik, de nem emlékszik semmire belőle, olyan mélyen van elmerülve benne. Egyenletesen szuszog háttal az ajtónak, melyhez Ráhel kulcsot kapott, hogy be tudjon menni akkor is, ha egyedül érkezik.
Csak nagyon lassan ébredezik az érzésre, hogy nincs egyedül a szobában. Kell egy kis idő, hogy magához térjen és realizálja, hol van és hogy a zaklatója nem akar az életére törni, csupán csak a csaja jött meg. A kajával.
Morogva fordul meg a takaró alatt és csíkszemekkel néz a szőke irányába. Egyértelműen az édességet keresi, amire lassan kezdenek kinyílni a szemei.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mácsai Ráhel
KARANTÉN


Blondie - Cinderella
offline
RPG hsz: 283
Összes hsz: 2239
Írta: 2017. március 14. 21:11 | Link

Legjobb

#turné#paris#ruci


Próbálok nagyon halk lenni, viszont minden igyekezetem ellenére, Arlen mocorogni kezd. Elhúzom a szám, mert nem tudom, ennyi alvás mennyire lesz elég neki, tényleg jó lenne, ha nem egy mosott sz**r díszelegne a színpadom. A szeme viszont lassan kinyílik, így sóhajtva viszem az ágyhoz a szerzeményeket.
- Ehhh... bocsi, én tényleg sietni akartam, csak... - valahogy most nem találok jó mentséget, de gondolom, nincs is rá szükség. Itt vagyok, és ami fontosabb, a nasi is, meg a kávém, amihez még időm se volt hozzányúlni, így most kortyolok belőle.
- Hoztam neked is kávét... azta... itt tényleg jó - biccentek elismerően az első korty után.
- Meg somlóit, meg tortaszeletet, meg csokibékát... - lévén, talán a gyerekek miatt, de az is volt ott. Ezért is lett annyira árulkodó, de így most nem tudom, hogy a muglik látják-e, vagy mit látnak helyette.
Leteszem mellé, amit hoztam, majd egy szó nélkül foglalom be én is a fürdőt, ami ugyan csak jó húsz percet vesz igénybe.
Egy száll törölközőbe rontok ki, aztán kezdem el keresni azt a másik ruhát, ami Franci szerint piszok jól áll, és meg kellett vennem.
- Mikor kezdtek? - kérdezek rá közben, mert hát a koncerten én is ott szeretnék lenni. Azokat mindig imádom.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Arlen Leon Loveguard
INAKTÍV


Frontember ¤ Királyfi
offline
RPG hsz: 128
Összes hsz: 974
Írta: 2017. március 14. 21:22 | Link


▫ Turné, Párizs

Kezét a szája elé rakva ásít egy hatalmasat. Nem mondaná, hogy elég volt ennyi alvás, de máris jobban néz ki, mint előtte. Szervezete kezd regenerálódni és talán néhány napon belül hozzászokik a folytonos utazáshoz és nem csak a koncerteket tudja teljes erőbedobással végigcsinálni, hanem akár a szerződés átolvasását is. Mert mindig csak az első egy-két hét a nehézkes.
- Hmm köszi - vigyorodik el álmoskásan és felül, hogy közelebb csússzon a zsákmányhoz. - Hogy tetszik Párizs? - kérdezi úgy mellékesen és nagyon reméli, hogy olyan választ kap, amit képes lesz felfogni és nem kezd bele a lány a vásárolt cipők leírásába csillámtól csipkéig.
Amíg a másik a fürdőben ténykedik, ő bizony szépen ott az ágyban a takaró fölött félig csukott szemmel magába tömi sorban az édességet. Úgy nagyjából az összeset.
Éppen a csokibéka fejét harapja le amikor a lány kicsörtet egy szál törölközőben és Arlen megáll a mozgásban.
- Te most szórakozol? - csattan fel és hitetlenül néz rá. - Direkt provokálsz...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mácsai Ráhel
KARANTÉN


Blondie - Cinderella
offline
RPG hsz: 283
Összes hsz: 2239
Írta: 2017. március 15. 11:10 | Link

Legjobb

#turné#paris#ruci


Talán jobb is, hogy ennyi idő után tértem vissza. Arlenen tényleg látszik a javulás, én meg örülök is neki. Az meg hatalmas plusz, hogy mivel van kaja, morcos sem lesz... talán.
- Imádom - vigyorodok el, többet nem is téve ehhez hozzá, mert úgysem tudnám megmagyarázni, őt meg úgysem érdekelné, ezzel meg legalább megnyugtatom, hogy nem utálok itt lenni. Mondjuk sehol sem utálok, ahol ő is ott van.
- Küldtem képeket haza, csak hogy tudják, még életben vagyok - mert hogy én erre is gondolok, nem akarom, hogy Zójáék aggódjanak miattam, már pedig a nőből ezt lazán kinézem.
Le kell zuhanyoznom nekem is, és jót is tesz, a fáradtság is kiszáll belőlem, bár az lehet, hogy a kávénak tudható be.
- Ehm... most tényleg nem, csak szeretnék időben elkészülni - akadok meg a mozzanatban, mikor nemes egyszerűséggel rám morran. Nem, én ezt talán sosem fogom megérteni.
- Provokállak? - mosolyogva hagyom ott a cuccom, és úgy, ahogy vagyok, megyek oda az ágyhoz. Megszárítottam magam előtte, szóval az ágy nem lesz vizes.
- Tudok én még olyat? - pislogok hitetlenül, aztán szembeülve vele, óvatosan simítok végig az arcán, majd adok a szájára egy puszit.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ardai Tánya
Házvezető-helyettes Navine, Tanár, Végzett Diák, Előkészítős tanár


Örök főnix
offline
RPG hsz: 318
Összes hsz: 1281
Írta: 2017. március 16. 10:53 | Link

Lars
Bornholm szigete


Éppen azon elmélkedtem gyaloglás közben, hogy Tobi vajon hogy is értette azt a tűzcsiholós elmaradt civilizáció kijelentését. Az első fontos kérdés az volt, hogy ha vendégszeretőek, akkor nem akarnak-e feláldozni valami állatot nekünk, ha meg nem vendégszeretőek, akkor  vajon bajban vagyunk-e egy ilyesfajta rituálé miatt. Talán mégsem volt a legjobb ötlet egy ilyen túrára jönni. De valahogy minden lépésben apu esti meséit és nagyapa történeteit éreztem. Közelebb voltak hozzám, mint ahogy az utóbbi két évben éreztem. Kezemet a mellkasomhoz kaptam, ahol még a vastag kabát alatt is éreztem az iránytű tűjének forgolódását hogy a hazavezető utat mutassa. Elmosolyodtam. Sosem vagyok egyedül.
És ekkor puff...belesüllyedtem a hóba. Olyan hirtelen ért, hogy még felsikkantani sem volt időm vagy bármilyen reakcióra. Amikor már félig beterített a hó, akkor megkértem drága utastársamat, hogy mentsen ki, mert még csak megmoccanni sem akar a lábam.
Elkaptam a felém nyújtott kezét, és magamban imádkoztam, hogy ne kerüljünk mind a ketten a hó alá. Elkezdett húzni, de a hó erősen tartott. Kissé meglepődtem és a lábam felé néztem. Egy tapodtat sem moccant. Mintha beton lenne. Még erősebben szorítottam meg Tobit, és minden izmom megfeszítettem hogy könnyebb legyek és talán a hó is elengedjen.
A hó a lábam környékén elkezdett olvadni, és a víz beszivárogni a ruhám anyagába. A hideg is rögtön sokkal közelebbinek tűnt.
- Kezd fagyos lenni a helyzet odalent - mosolyogtam a fiúra, mintha minden rendben lenne, és csak megpróbálom elviccelni a szituációt. Hiszem nem jöhettem pánikba. Az lett volna a legrosszabb amit tehetek.


***
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

K  E  R
|2016 tavasz legszimpatikusabb újonca|2017 Legszebb neve (Szombat Annával)|2017 Legszebb főnixlány|2021 Év tanára|2021 Év HVH-ja|20

Oldalak: « 1 2 ... 19 ... 27 28 [29] 30 31 ... 39 ... 94 95 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek