33. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek
Európa - Annelie Freya Blomqvist hozzászólásai (27 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Annelie Freya Blomqvist
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2014. november 4. 07:29 | Link


Boldog születésnapomat
Kabát, Kinézet


Anne nem is emlékszik igazán arra, ami történt kicsivel korábban. Annyi rémlik neki, hogy teljesen bele volt merülve a jegyzeteibe, és éppen a szobájába tartott, mikor két kéz megállította, és nem is hagyta szabadulni. Hirtelen nem csak elrablóját nem ismerte fel, még azt sem, hogy egyáltalán hol van. Annyira el tud merülni a gondolataiban, és hát ilyenkor kár megzavarni, különben úgy végzi, mint Axel.
- Ne haragudj, nem akartam - pislogott fel rá bűnbánó kiskutyaszemekkel. Esze ágában se volt bántani az ő Hablatyát, mármint direkt nem. A lány levette a kabátját, és a szék támlájára helyezte, miközben elgondolkozott, mit feleljen.
- Egy kóla jól esne - húzta mosolyra a száját. Szeretett volna többet mondani, csak ehhez még le kellett ülnie, és feldolgoznia, hogy kizökkentették a kis világából. Ami persze nem baj, sőt. Örült is neki, hogy valaki megtette, valamiért a feszültség is eltűnt belőle.
Amíg Axel visszaérkezett az italokkal, neki volt ideje kinyitni az ajándékát. Elsőként a sálat vette ki, melyet egyből a nyakára is tekert, és csak ezután azt a nagyon édes sárkányt, ami kiváltott belőle egy hatalmas vigyort. Fogatlant egyből magához is ölelte, mint egy kislány, és így pislogott fel a közeledő barátjára.
- Köszönöm Hablaty, ilyen szépet még sose kaptam - és itt volt az a pillanat, amikor ő állt fel a helyéről, és viszonozta a puszit, amit az imént kapott. A jegyre nagyon rácsodálkozott, megköszörülte torkát és ezután csüccsent csak vissza.
- Még nem láttam filmet, soha - nagyon halkan mondta neki, mert nem tudta, kik veszik körül őket, és biztosan hülyének nézték volna, ha ezt meghallják. Apropó meghallják...szépen kezdett összeállni a kép, tekintete a kiírásokra siklott, és fél füllel hallgatta, hogy mások mit beszélnek. A felismerés arcára is kiült.
- Axel, hol vagyunk?
Szál megtekintése

Annelie Freya Blomqvist
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2014. november 16. 15:44 | Link


Boldog születésnapomat
Kabát, Kinézet



- Ez nagy megtiszteltetés - bólogatott hevesen Fogatlant ölelgetve. Nem a muglik között nőtt fel, de amikor kell, akkor tájékozódik, és a nyáron erre muszáj volt rávennie magát a jelmezes dolog miatt. Ekkor lettek jóba Hablattyal, és egy szóval se mondja, hogy nincs közé a származásához, mert főként ennek köszönhető az egész.
Csak hab volt a tortán amikor letette elé a jegyeket. Elfogta egy bizonyos érzés, ami az izgalom volt. Kis pillangók mocorogtak a hasában attól a pillanattól kezdve, hogy belegondolt, mi vár rá. Nem, hogy filmet, még mozit, tévét sem látott élete során. Hitt neki, tudta jól, hogy Axel nem akarna rossz élményeket szerezni neki, meg hát nem azért volt ez a sok cécó, hogy aztán halálra rémissze egy filmmel.
Lassacskán megnyugodott, és felfedezte, hol is vannak. A válaszra kikerekedtek szemei, nagyokat pislogott, és résnyire nyitott szájjal akart valamit mondani.
- Hűű - mondta végül a varázsszót. - Nagyon, nagyon régen jártam itt, még pár éve a cirkusszal... - félmosollyal nézett újra körbe, majd sóhajtott. Jó érzés kerítette hatalmába.
- Köszönöm, hogy elhoztál, a családomon kívül senkinek nem jutott eszébe, hogy szülinapom van - őszinte mosoly volt az arcán, pláne jól esett ez az egész neki azután, hogy születésnapját megelőző órákban egyedül hagyták a bálon. Nem szereti a társaságot különösen, de ha már van, akkor élvezi. Már ha az jó.
Szál megtekintése

Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2015. november 23. 17:05 | Link


Londoni fellépés
[zárt]

Az előző este feszülten indult, egymás szidásának vége mégis az lett, hogy az utolsó előtti turnéállomásra szóló felesleges jegyét átadta ennek a félig ismeretlen, de annál vonzóbb - minden szempontból - srácnak. Neki kora délután indulnia kellett vissza Londonba, hogy még az utolsó gyakorlás meglegyen. A budanekeresdi balesetében keletkezett sérülései mára már teljesen rendbe jöttek, így a mosolyt az arcára varázsolva újra Alíz szerepébe bújhatott. Szőke fürtjeit annyira megszokta már, hogy eszébe sem jutott, vajon az új fiú meg fogja-e ismerni. Pedig eszében volt még az előadás elején is, hogy vajon eljött-e, vagy csak mondta.
Az előadás végezetével vigyorogva hajlongott a közönség előtt, akik tartják benne a lelket még akkor is, mikor már nagy nyűgnek érzi a turnét. Integetett és tényleg boldog volt, hogy ott állhat a sátor közepén fényes csillagként.
- Persze...igen-igen...akkor egy újat...köszönöm...én köszönöm...szép estét - minden egyes aláírást kérő személyre mosolyogva nézett, tette a dolgát és hagyta, hogy fotózzák. Még a nyomulósabbaknak sem szólt oda csúnyán, mert nem szabad a rosszabbik énjét mutatnia a családban*. Pedig ez az, amit Adrian megismerhetett.
Felkapta a fejét a közeledő férfi gúnyos hangjára, szemöldöke magasabbra szaladt és akaratán kívül is elvigyorodott. Még befejezte annak a pasinak az aláírást, akin átfurakodott a srác és aztán felé fordult. Néhányan akik még vártak a képükre szintén felé fordították a fejüket és kuncogás, meghökkenés hangja, meg hümmögés hallatszott abban a pillanatban ahogy felhúzta a pólóját.
Anne amolyan "az igen" arcot vágott, a kockák számlálásából zökkentette ki amikor felemelte a fejét. Váratlanul jött az a csók, de lábremegéssel viszonozta. Belemosolygott a csókba, az emberek felől pedig füttyentések, különböző biztatások érkeztek, na meg a fiatal lányok részéről a lemondó sóhajok.
Jobbját a derekára csúsztatta, a csók végezetével pedig széles vigyorral nézett Adrian szemébe. Ez a srác az övé.
- Százszor is - válaszolta, majd hív a kötelesség alapon elhúzódott tőle. Persze a kockáira ráfirkantotta a nevét, majd oldalra nézett a bátyjai felé. Megingatta a fejét, hogy semmi gond, nem egy rajongó csókolta meg akaratán kívül.
Még pár percig beállt az emberekhez egy-egy kép kedvéért, majd fáradtságra hivatkozva elbúcsúzott, Adrian kezébe csúsztatva a sajátját távozott a sátorból.
Kiléptek a friss levegőre, ahol mély levegővétellel fordult vele szembe. Kezét elengedte, maga előtt összefonta. A kis kék ruhában novemberben nem volt éppen kellemes a lánynak.
- Szóval...hogy tetszett? Jó, hogy eljöttél.


*a család - a cirkusz
Szál megtekintése

Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2015. november 23. 20:51 | Link


Londoni fellépés után
Átvetkőztem
[zárt]

Mintha elvágták volna őket, a közvetlen kapcsolat megszakadt amint kiléptek a sátorból. Azért a lány még tartotta a kedvességet, bár Adrian előtt nem kell produkálnia magát. Valószínű, hogy nem lenne itt vele, ha nem fogadná el úgy is, hogy néhanapján nyilat lő belé.
- Kösz - mosolyodott el a véleményre. Egyszer majd ő is szeretné megnézni, hogy milyen amit csinál, de amíg csinálja, ez nem fog összejönni.
- Hm...oké - bólogatott párat, majd vacogva végigsimított a karján. Libabőrös lett a hideg levegőtől és még mielőtt a srác kiadta volna a parancsot, ő már megtett pár lépést a lakókocsijuk irányába.
- Még egy macskázás és esküszöm, beléd vágok egy kést - morrant rá halkan. Azért ezt nem kellett volna másnak meghallania. Gyorsabb léptekkel sétált a lakhelyük felé, ami egyelőre még üresnek bizonyult. A család többi tagja a sátorban volt még.
- Itt lakunk. Ülj csak le, nekem meg adj öt percet és jövök - mindjárt kellemesebben érezte magát a melegre belépve, így még egy mosolyt is megengedett Nózi felé. Sőt. Mielőtt bármerre mentek volna, elé lépett, lábujjhegyre állt és ajka, meg a szeme között cikázott a tekintete. Egy csók, csak ennyit akart mielőtt még beszaladt volna saját szobájába. A tértágító bűbájos kocsiban minden elég nagy ahhoz, hogy egy négyfős családnak kényelmes legyen.
Az öt percből lett tizenöt, de végre végzett a zuhannyal, felöltözött és a haját is visszaváltoztatta, na meg szolidabb sminkre váltott. Így is elég gyors volt, ha meg Adriannek kifogása lenne...ne legyen inkább.
- Hogy fogunk ünnepelni? - kérdezte odalépve mellé. Kicsit igazított csizmájának szárán, aztán innentől a fiúra bízta magát.
Indulás után odaintett a kint levő húgának, hogy lelépnek, Karah pedig majd átadja a fiúknak, meg az anyjának. A csókjelenetet amúgy is végignézte mindhárom bátyja, a bemutatással várni akart még.
- Hallod...azok a kis csajok majdnem maguk alá pisiltek amikor meglátták a kockáidat - vigyorodott el már menet közben Annelie. Nem kicsit élvezte a helyzetet, hogy rá irigykedtek.
Szál megtekintése

Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2015. november 30. 09:23 | Link


Londoni fellépés után
Átvetkőztem
[zárt]

Csúnyán nézett rá egy pillanatig, de nem fűzött hozzá többet. Ha Adrian folytatja a cica megnevezést, valószínűleg tényleg beváltja a most tett ígéretét és beleröpít valami éleset. Tapasztalhatta már, hogy nem cicózik.
Az öltözködéssel igyekezett, hogy ne várassa sokáig a fiút és indulhassanak. Egyébként is kíváncsi volt már a londoni utcákra, helyekre. Barna hajával máris jobban érezte magát, az öltözéket pedig úgy választotta, hogy az tetsszen Adriannek. Ezt mondjuk inkább tudat alatt tette, de na.
- Tudom. Már csak egy előadás és nem leszek többet szőke - jelentette ki miközben automatikusan emelte a fejét Adrian magassága miatt. Az elején még szerette a változást, mostanra viszont már inkább nyűgként élte meg az állandó színezést, akkor is, ha csak pálcával kellett csinálnia.
- Le fogsz itatni? Most szólok, ritkán iszok - balesetekor megtanulta, hogy ha iszik, akkor soha a büdös életben nem megy fel többet a kötélre.
Egyébként nem volt ellenére a dolog, hogy a romantikázás helyett így töltsék az időt. Sétált mellette nagy természetességgel. Felnevetett a srác magabiztosságán és a fejét ingatta meg.
- Azért...nem kell mutogatni mindenkinek - kiszólt belőle a féltékenység. Nem, azért az erős túlzás lenne, inkább csak a reakcióra volt kíváncsi.
Közben kiértek a kis utcára, ahol céltalanul folytatták a bolyongást. Egyikük sem tudta, pontosan hova is kell menniük, de ahogy a legtöbb városban, elég egyszerű volt találni egy kis sikátort, ahol emberek nem mászkáltak, de valahonnan bentről zene és jókedv szólt ki. Közelebb sétálva láthatóvá vált a pub felirat is, mire Annelie felvont szemöldökkel pillantott fel a fiúra.
- Nekem megfelel.
Szál megtekintése

Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2017. március 7. 21:28 | Link

Tobi


Várta már, hogy végre kimozduljanak otthonról Tobival. Barátságuk sokat megélt már, fog is még, ha rajta múlik, de még nem jártak a nekik való, hűvös északi partokon.
Nem nyaggatta sokat, hogy menjenek, de érezhetően otthon hagyja a vizsgaidőszak gondjait és minden mást, amikor elindulnak a kirándulásra amit annyira várt már. Kíváncsi, milyen helyre mennek és milyen lesz, a jövőbe való pillantás azonban eltűnik azon nyomban, ahogy a hoppanálást követően lábuk szilárd talajt ér fent északon.
Mély levegővétel közben mosolyodik el. Tekintetét lassan hordozza végig a csodálatos kis városon. Tipikus. Annyira szép, annyira valódi, egyszerűen más, mint otthon és ez eltereli a figyelmét mindenről. Szinte arról is, hogy nem egyedül érkezett.
Kacsóit kabátzsebébe dugja, nyakát kissé visszahúzza a nyakában lógó sálba és követi az emberét. Alaposan szemügyre veszi menet közben az épületeket, cégéreket, meg persze az itt élőket. Szívesen élne köztük.
Nyakát nyújtva torpan meg Tobi mögött és próbál átlesni a válla felett, hogy hová vezet a bejárat, melynek küszöbét hamar átlépik. Ajkába harap azonnal, megigézve néz szét az agyagvikingeken. Már majdnem beáll közéjük, amikor a férfi elsétál a közeléből és az egyetlen mozgásban lévő irányába indul. A pillanatnyi kislány korszakot a vikingek közt hagyva veszi fel a normál arckifejezését, s fejét felszegve áll meg mellettük. Neki nem kell szólnia semmit sem, csupán figyel és arcán mosoly terül el a kettejük beszédén.
Az ajtó feltárul előttük, ő pedig minden kétkedés nélkül követi a rellonost. Elvégre mellette nem eshet baja. Valószínűleg nem lefejezni hozta el erre a helyre.
Szál megtekintése

Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2017. március 26. 14:33 | Link

Tobi

Ő, aki a szomszédot, vagyis Svédországot nevezte szülőhazájának, egyszerűen imádja ami itt van. Már abban a pillanatban, amikor szeme elé tárul a nyüzsgő kis város első utcája beleszeret a látványba és sejti, hogy mikor haza kell menni, foggal-körömmel fog kapaszkodni bármibe csak, hogy itt maradhasson.
Széles mosollyal néz fel Tobira, de épp csak egy pillanatra. Túl sok itt a látnivaló ahhoz, hogy a férfit nézze helyettük.
Vigyorát csak azért fogja vissza, mert elég őrültnek nézik őket anélkül is, hogy az almákra nevetne. A szagokra el is fintorodik, ami a csatornát illeti. Száját szorosan összezárja, nem szeretné túlzottan benyelni ezt az orrának nem kellemes bűzt.
- Ennél érdekesebbet? - kérdez vissza. Ujjai a férfi karjára fonódnak, mert ha csak úgy szabadon eresztené, valószínűleg perceken belül bottal üthetné a lány nyomát. Képes, és elmegy rablópandúrosat játszani az ínycsiklandó pisztráng illatát követve. Csak mint a macskák, fogná és meglovasítaná.
Így azonban követi, ha már van pontos hely, ahová a barát menni akar. Szedi a lábát amennyire itt lehet, mindent alaposan megnézve. Úgy sejti, bár egyikük sincs oda az emberek tömegéért, ide még el fognak látogatni.
Az a csend viszont, ami a kocsmában uralkodik, nyugtatólag hat Annelie-re. Félmosoly húzódik ajkaira, némán nézi meg a csarnok főbb részleteit. Kinézi maguknak a két masszív széket, ám... Hát nem oda teszik le a feneküket. Az a férfi épp annyira tűnik barátságosnak, mint ahogy azt a morranása mutatja. Az ő szeme viszont a másikon akad meg és a korsókon.
- És italt - célozza a kérést Tobiasnak, majd ahogy felnéz rá, fejével az imént szemügyre vett ember felé bök. Egyszerűen vonja meg a vállát. Csak szomjas. Dehogy iszik többet a kelleténél.
- Honnan ismered ezt a helyet? - kérdezi kíváncsian miközben bal lábát maga alá húzva helyet foglal a férfival szemben. Pillantása nem áll meg az arcán, eltekint a plafon, és a masszív belső tartószerkezetek felé.
Szál megtekintése

Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2017. április 10. 22:08 | Link

Tobi

- Rummal - toldja meg Tobias kérését. Most nem akarna teázni, nincs itt az ideje, sokkal inkább vágyik valami erősebbre. Azt viszont nem akarja, hogy a férfi lehordja újonnan felvett szokásáért, na meg azért, mert elutasítja a teát. Jó lesz az.
A terem és annak berendezése, a színek, a hangulat most jobban leköti, mint az ember, akivel érkezett. Imádja. Ahogy a nyüzsgő utca, ez is felkelti az érdeklődését és első látásra beleszeret a varázsába.
Míg nézelődik, hallgatja a választ, a történet mintha csak a jelen lenne, megelevenedik a lány előtt. Ajka mosolyra húzódik épp csak egy picurkát, s a hátsó asztalok felé pillant. Tobias most duplán itt van vele. Van, akinek a hangját hallgatja, meg az, aki a helyiektől eltérően nem mulat, csak élvezi az ünneplést.
Lassan visszafordítja fejét és jobbját az álla alá helyezi. Megtámasztja rajta fejét, kékjeivel a másikat fürkészi. Az ő mosolya belőle is kivált egy halvány mosolyt. Nem tudja, mi volt a dolog igazi háttere. Ki volt az a személy, és miért volt ennyire fontos. Igazán nem is érdekli. Nem a szavak azok, melyekből megértheti.
Némán, maguk elé és egymásra mosolyogva várják ki, hogy a mogorva idegen kihozza asztalukhoz a reggelit, na meg a teát. Anne szájában összefut a nyál. Mostanság elnagyolja a főzést, így a reggelikészítés is kimerül egy banán meghámozásában. Az első azonban nem az evés, hanem az, hogy beleszagol a teába. Benne van, amit kért.
Szál megtekintése

Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2017. június 22. 20:26 | Link

idrg
Mr. Lucifer - kicsit előre
Kibenézet

Amikor nem ismer őket senki, csak ketten vannak egymással - egymásért. Egy kis feketepiaci látogatás kellett hozzá és máris a zsebében volt két jegy az eseményre, de ahelyett, hogy az eredeti terv szerint eladta volna, inkább elkapta a házvezető helyettest és feldobta az ötletet, hogy menjenek el. Mert miért ne?
Erre van szükségük. Kibújni a bőrükből és életükből, minden felelősség alól és csak élvezni a nyarat. Ennek fejében a szokásosnál merészebb, de még mindig viselhető ruhába bújt, mezítláb, pohárral a kezében járkált egész nap.
Este van, vagy legalábbis az égbolt fekete, csak a csillagok ragyognak. De a napnak még nincs vége, kicsit sem. Lábát a tóba lógatja, és a versenyt most ő nyeri. Anne torkán csúszik le hamarabb a hűsítő italkeverék.
- Leiszlak a tó alá, megnézheted a hableányokat - neveti el magát Southra pillantva. Nincs visszafogottság, sem titkolózás, legalábbis részéről. Élvezi a férfi társaságát és nem akarja ezt letagadni. Az pedig, hogy kik ők és mik egymásnak...senkit nem érdekel.
Szál megtekintése

Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2017. június 22. 21:49 | Link

idrg
Mr. Lucifer - kicsit előre
Kibenézet

Villódznak a fények, ő pedig érzi, hogy a már rég nem számolt mennyiségű ital megüti a fejét. Pár pillanatra lehunyja szemét és lassan féloldalas mosolyra húzódnak ajkai.
- Ha én nem is, az előbb láttam pár csajt akik megbámultak - fordítja fejét South felé. - Csak szólj és én... Mitt'omén, bulizok tovább míg befoglalod a sátrunk - széttárja karjait beszéd közben, és aztán visszaejti őket egyenesen az ölébe pakolt lábakra. Néha rátör a furcsa érzés, hogy hogy lehet ez ennyire egyszerű, de áldja a szomjoltók hatását amiért mindent megkönnyítenek.
- Nem bírok itt ülni! - csattan fel hirtelen, a férfi lábai pedig a földön landolnak amint Annelie felpattan. Kissé imbolyog, ezért megkapaszkodik a mellette álló idegen karjában.
- Hupsz... Boocsi - vigyorog össze a fiúval, aki egész aranyos, olyan ausztrál szörfös kinézetű. Persze ebből ő mit sem ért, de talán megelégszik azzal, hogy a lány édesen és becsípve mosolyog.
Szál megtekintése

Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2017. június 22. 23:08 | Link

idrg
Mr. Lucifer - kicsit előre
Kibenézet

Nem áll szándékában lelépni idegenekkel, ha egyedül maradna is inkább táncolna, mint hogy olyat tegyen, amit később megbánna. Ennek ellenére az édesen mosolyogó fiúban látott valami lehetőséget - nem sátoros értelemben -, ezért is torpant meg amíg South onnan el ne húzta. Beszédén kissé meg is lepődik, mert ahogy mást sem, ezt sem tudta róla. Perfekt angol, ki hitte volna...?
- Félnél egyedül? - neveti el magát Annie. Szédül, érzi a bizsergést tagjaiban, de nem tudja eldönteni, hogy ez csupán az italnak köszönhető-e, vagy annak, hogy kéz a kézben sétálnak odébb.
Annyira lefoglalja a kezük összefonódása, hogy nem is nézi, hova lépnek, már csak arra eszmél fel, hogy a férfi megrántja, ő pedig valamivel hűvösebbet érez maga körül. Meglepetten áll fel a tóban amennyire magassága engedi, és míg feldolgozza a történteket, nagyokat pislog.
A zene mellett ugyan nem nagyon hallani, de arca kivirul és felnevet, majd csapkodni és spriccelni kezdi a vizet South-ra.
- Én tudom ám, hogy vizespóló versenyezni akarsz, de nincs olyan kockás hasad, mint nekem - vigyorog közelebb úszva hozzá.
Szál megtekintése

Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2017. június 22. 23:47 | Link

idrg
Mr. Lucifer - kicsit előre
Kibenézet

Csak nevet és nevet, még akkor is, mikor le kell állnia, mert egyes férfiak lefogják. Már nem is először. Halványan tud csak visszaemlékezni az erdőben történt hasonló esetre, de abban biztos, hogy akkor józanul is határozottabban kinyilvánította akaratát, nem mint most. Mármint amennyit megengedhet magának egy hölgy.
- Próbára tennélek, igen - harap ajkába. Kissé kábán néz a kék szemekbe és meglepődik, hogy már nem fogják a kezét. Értetlenül ráncolja is a homlokát, nézi, ahogy South eltűnik a víz alatt. Amíg a fények bevilágítják a tavat, még látja, de a következő pillanatban rendesen meglepődik. Nem figyelte a tömeget, csak a férfit, de most arra próbál fordulni, amerre eddig még emberek voltak.
Hunyorog, próbája kivenni az emberek körvonalait a sötétben, köztük South-ét is a vízben. Szótlanul lebeg, a felbukkanó fényekre pedig a száját tátja. Az első csodálkozás után mosoly rajzolódik ki arcán, fejét hátradöntve az eget kémleli. Ezt az élményt meg akarja osztani a férfival, ha még nem tűnt el.
Szál megtekintése

Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2017. június 23. 00:24 | Link

idrg
Mr. Lucifer - kicsit előre
Kibenézet

Ha csak pár napra is, de elfelejthetik, kik ők valójában. Ahogy azt is, milyen érzelmek kötik őket össze. Az ital ellazít, mindent könnyebbé tesz. Annie sem gondolkodik amikor utalgat, és jobb lenne, ha South sem tenné, csak kiélveznék egymás társaságát és bizalmát.
Az eget kémleli, csodálja a tűzijáték mintáit. Minden szikrát gyorsabbnak, maszatosabbnak lát a szédelgéstől, de ezt cseppet sem bánja. Különleges. Itt akarna maradni örökre.
Újból az az érzés keríti hatalmába. Jól eső melegség tölti el, ujjai automatikusan fonódnak a másik kézfejére. Nagyot sóhajt, akárcsak most tenné le minden gondját és tekintetét a férfira emeli. Finoman elmosolyodik miközben szembe fordulva vele kihasználja a víz adottságait és csak egy picit meglökve magát feljebb emelkedik. Kezeit South nyaka köré fonja, állát pedig a vállára helyezi. Még mindig a színes fényeket figyeli odafent.
- Azért majd táncoljunk is - említi meg csak úgy mellékesen.
Szál megtekintése

Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2017. június 23. 08:11 | Link

idrg
Mr. Lucifer - kicsit előre
Kibenézet

Elhiszi. Csak kis időre ugyan, de elhiszi, hogy ez így normális és a kapcsolatuk nem bonyolult és félelmetes. Szíve a mellkasában már máshogy ver és a hasában is izguláshoz hasonló érzés keletkezik, de ő ebből semmit nem érzékel, annyira lefoglalja az ég színezete és South illata, amit még így a víz mellett is érez a nyakában.
Most először nincs köztük távolság. És Annelie ezt sokkal jobban élvezi, mint illene. Szorosan öleli a nyakát, fejét sem mozdítja. Csak lassan a lábait emeli és fonja csípője köré, ekkora hallja meg a dallamot, amit a férfi dúdolni kezd. Szemeiben tükröződnek a feltűnő fények, egy kis ideig csak élvezi a kettejük saját kis világát. Azt a világot, ahol nincsenek bekategorizálva, megnevezve, csupán vannak egymásnak.
Aztán fejét hátrahúzza, lazít a nyaka ölelésén is. A szemébe néz és finoman elmosolyodik. Még, hogy félnie kellene... Még, hogy rossz ember... Örül, hogy nem kell szavakba öntenie gondolatait, mert valószínűleg a férfi a tekintetéből is érti, mi jár a fejében.
Szál megtekintése

Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2017. június 23. 21:25 | Link

idrg
Mr. Lucifer - kicsit előre
Kibenézet

Boldogan veszik el a pillanatban. Jó ideje vágyott erre, még ha próbálta is elnyomni. A két éve kezdődő kapcsolat sokáig csak az álmaiban jelent meg, sosem hitte, hogy egyszer újra látja Davidet.
Látja a mosolyt és azt a dorgáló tekintetet, ami sokkal lágyabb azokhoz képest, melyeket korábban produkált. Talán bízik benne, talán mindketten tudják, hogy a kialakult érzelmi szálakat nem szükséges elvágni, csak együtt kell élni vele és kihasználni. Legalábbis Anne azt reméli, hogy a férfiban is tudatosul az, ami benne már akkor az erdőben. Amikor majdnem elveszítették ezt.
South szemeiről tekintete az égre siklik, fejét egy kicsit hátra dönti. Az utolsó szikrákat figyeli. Nem érzékeli az időt, sem a külvilágot, így nem tudná megmondani, mennyi ideje van Southra ragadva, de ami azt illeti...még egy ideig nem szeretne elszakadni.
Ahogy az ég elsötétül, az ő szeme még nem áll készen az új fényviszonyokra. Nem lát semmit. Lábait szorosabbra fűzi a férfi csípője körül, majd kezei is mozdulnak. Vissza akarna húzódni a rejtekébe, a válla és nyaka találkozásához, ám megállítja a mozdulatban a másik keze. Ajkai elnyílnak az érintésre és szemei automatikusan csukódnak le. Sötét van, nincs is mit látni...
Ujjai lassú mozdulattal vesznek el a sötét hajában a tarkóján, miközben továbbra is lehunyt szemmel közelebb hajol. Oldalról közelíti meg, és nyom egy csókot a borostás arcára. Sokkal többet akarna, egész testében érzi.
Szál megtekintése

Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2017. június 23. 22:28 | Link

idrg
Mr. Lucifer - kicsit előre
Kibenézet

A parton az emberek türelmetlenül várják a tűzijátékot követő bulit, őrjöngenek és lassan a zene a fényekkel együtt tűnik fel. Annelie ebből viszont már tényleg nem érzékel szinte semmit. Tompa zajként hat a külvilág, testében érzi csak a zene lüktetését. Az alkohol megtette jótékony hatását. Meggondolatlanul cselekszik amikor arcon csókolja a férfit, de nem bánja. Még nem.
Ereiben egy pillanatra megfagy a vér, majd amikor ajkai mozdulnak, a szíve is ezerrel kezdi pumpálni ereiben a vért. Úgy sóhajt fel, mintha egy iszonyú nagy súlyt tett volna le ezzel, és nem lennének határok, sem tegnapok és holnapok. Csak a ma, a jelen, ez a pillanat, amiben kapaszkodik a férfiba amíg a partra tartanak. Egészen addig a pillanatig nem engedi el magától, míg meg nem érzi a talajt maga mögött. Egy könnyed mozdulattal tolja fel magát és húzza a másikat is. Újabb és újabb csókot követelve dől szinte teljesen el a füvön.
Sokkal jobbak idekint a fényviszonyok, a színes fénycsóvák villódznak és láthatóvá teszik az alakokat. Így South is láthatja Annelie szemeiben azt, amit ki is nyilvánít a pólójába való kapaszkodással.
Szál megtekintése

Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2017. június 24. 12:21 | Link

idrg
Mr. Lucifer - kicsit előre
Kibenézet


Érzelmekről szó sincs most. Ezen az estén, ennél a pontnál és a szonda kiakadásánál már nem foglalkozik azzal, milyen érzelmek kötik a férfihoz. Csak érezni akarja olyan közelről, amennyire csak lehetséges.
Nem állna meg. Ott helyben lerángatná a pántot South fejéről, ha nem szakítanák őket el egymástól. Meglepetten pislog fel, nem érti a hirtelen eltávolodást. Egy pillanatig azt gondolja, hogy a másik jobban észnél van és befejezi, mielőtt belemélyednének a dolgokba. Aztán meglátja a harmadik személyt az akciójukban.
Southnak nem is kell mondania, már tápászkodik is fel a földről kótyagos fejével, szétzilált hajával és csurom vizes ruháiban futásnak ered. Ujjaik szorosan fonódnak össze, nem kellene a tömegben elveszíteniük egymást.
Dülöngél, lábai néha összeakadnak és sikerül majdnem orra is buknia egy ilyen mozzanat során. Elneveti magát a saját bénaságán, és lelassít, majd a közelben felállított bódéhoz húzza a férfit. Nehezen bírná ki tovább a csók nélkül, melyet ad neki amint háta a deszkáknak ütközik.
- Sátrak? - sóhajt fel South tekintetét keresve.
Szál megtekintése

Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2017. augusztus 11. 10:52 | Link

Egyetlen
Romániai Sárkányrezervátum

Kora hajnalban a szokástól eltérő módon nem az erdő volt az első gondolata, hanem Noel. Születésnaposa ott feküdt mellette és valószínűleg sárkányokról álmodott, amíg Anne az egyik legjobb módon ébresztgetni nem kezdte. Az első lépés a legjobb szülinaphoz.
Kipihenten, kisimult arccal sétálnak most kéz a kézben leendő otthonuk, a rezervátum kapuján át. A páros női tagja csak látogatáson járt itt korábban, számára még sok az ismeretlen hely, de azt pontosan tudja, hol van Noel meglepetése.
Izgatott amiatt, hogy vajon hogy fog elsülni a dolog, de szinte biztos a sikerben. Amikor itt járt ügyeket intézni, és a szeme elé került a felhívás, azonnal tudta, meg fogja lépni.
- Van valami, amit szeretnék megmutatni - szólal meg csendesen. Lassan haladnak beljebb, tekintete elkalandozik a messzi hegyek felé. Ez egyébként is terepszemle, nem ünneplés... Mégis ajkába harapva néz fel az égető zöldekbe. Vajon felkeltette Noel kíváncsiságát?
Szál megtekintése

Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2017. augusztus 11. 15:16 | Link

Egyetlen
Romániai Sárkányrezervátum

Kicsit olyan ez, mintha a szakítás meg sem történt volna. Négy év együttlétet nem lehet feledni, az ismerős dolgok csak-csak előjönnek. Még mindig tudja a lány, hogy Ombozi hogy issza a kávéját és melyik az a törölköző, amit rendszeresen hozzávágott amikor nem viselkedett rendesen.
Az előző hetekben megismerte újonnan kialakult szokásait, arcán kialakult kisebb ráncait. Megváltozott. De még mindig ugyanúgy szereti és most nem akarja elszúrni.
Kénytelen megállni, pedig már vezetné oda, ahol a meglepetés várja. Kíváncsian néz a szemébe, majd megrázza a fejét. Kuncogva fogadja Noel apró puszijait, míg el nem húzza mancsát és azzal a lendülettel összefűzi háta mögött kezeit.
- Meglepetés a születésnaposnak - feleli, s közben ajkai huncut mosolyra görbülnek. Izgalmában szíve hevesebben kezd dobogni. Fel is sóhajt, aztán közelebb lép a férfihoz. Egészen addig, hogy mellkasuk összeérjen és ő egy finom csókot leheljen Noel borostás állára.
- Mondtam már, hogy jól nézel ki? Tudod...szívesen folytatnám a reggelit... De ez még annál is jobban fog tetszeni.
Annelie az egy év alatt szintén változott. Többet játszik, húzza a másik agyát. Ahogy most is. Hisz nevetve fordul el Noeltől, majd indul meg egyenesen előre, hogy ha akarja, majd kövesse. Mert ő bizony meg sem áll a kisebb karámokig.
Szál megtekintése

Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2017. augusztus 15. 17:54 | Link

Egyetlen
Romániai Sárkányrezervátum

Valahogy szokásává vált ez a fajta viselkedés. Szemtelenül, pontosan tudatában tettei következményének lángra lobbantja a pyromágusban egyébként is folyton égő parazsat, és persze faképnél hagyja. Rendszeresen műveli olyan helyeken, ahol nem tehetnek azt, amit szeretnének.
Nevetése lassan széles mosollyá szelídül, majd megugrik szívének Ombozija támadásától. Ám nem hagyja, hogy ezzel elégtételt vegyen, fejét kissé oldalra dönti, csípőjét pedig megbillenti és egy bizonyos hangot ad ki. Csak egy újabb lökés ahhoz, hogy a férfit ne hagyja nyugodni.
- Remélem is - válaszolja immár ténylegesen elhúzódva ujjaik összefűzése közepette. Nem tudná letagadni, szemei csillogása elárulja, mennyire odáig van ezért az emberért itt mellette és valami ilyesmit érez az ő részéről is. Hiába, bizalom nélkül nem kezdhetik újra. Pedig a bizalmat most rendesen meg kell alapozni, mintha csak egy házat építenének. Tégláról téglára.
Annelie éppannyira kíváncsi és izgatott, mint a születésnapos. Pedig tudja, hogy a meglepetés ott várja, bizony hogy ott. Ide-oda tekintgetve vezeti el ahhoz a bizonyos karámhoz, ahol a meglepetés várja. Lassan maga után húzva torpan meg a kapu előtt és Noelre mosolyog.
- Szóval...ő itt a leendő fiad. Noak után - mutat a gyógyítókarámban fekvő aprócska, a tojásból csak pár hete kikelt hebridaira. - Feketepiaci áru volt amíg rá nem találtak, de nagyon gyenge. Nem szállítható egyelőre a rezervátumba, gyógyításra van szüksége. Nézd - emeli fel jobbját és a karámnál kifüggesztett feliratra mutat.
Ashes, a Hebridai Feketesárkány örökbefogadója Ombozi Noel.
Ennél többet nem mond, hisz  Noel minden bizonnyal tisztában van azzal, mit jelent örökbefogadónak lenni és mit jelent, ha valaki örökbefogadóként itt gyakorlatozik. Bár a sárkány sosem lesz az alvópajtijuk Noak mellett, Noel kihasználhatja azt az időt vele, amelyet itt fognak tölteni.
- Boldog születésnapot.
Szál megtekintése

Annelie West
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2019. július 28. 21:12 | Link

Westek

Kellett néhány hónap ahhoz, hogy ők ketten megbékéljenek. Nem ment könnyen, de újra érezhető a kémia kettejük között és nem csak a kapcsolat, amit leginkább a két gyerek és az ujjukon levő tetoválás mutat. Ahogy kezdődött, egyre erősödtek köztük az érzelmek, szükségük van néha arra az egymásnak esésre ahhoz, hogy rájöjjenek, valójában nem tudnának egymás nélkül már létezni.
Megtanulta, hogy nem szabad komolyabb dolgokat eltitkolni, mert nem csak magát sodorhatja bajba. Családjuk van, a két kisgyerek pedig megérdemli, hogy kiegyensúlyozott szülők neveljék őket.
- Köszönöm - mosolyog férjére és a kanál után nyúl. Fáradtak mindannyian, de Sammy továbbra is lelkesen tömi magába az édességet és persze kér anyukája fagyijából is. Egy eperdarabot tejszínhabbal tol a szájába a kanál segítségével, aztán nyom egy cuppanós puszit a kis pofijára. Nem lehetne arra válaszolni, melyik férfiba szerelmes jobban. Kisfiába, vagy az apukájába.
Kisebb falatot vesz a szájába és elnéz az utcán sétálgatók irányába. Tekintete megakad egy férfin, aki háttal áll, idegesen rázza lábát. Fekete pólójában és vászonnadrágjában valami egészen régi, de a nő emlékezetébe ivódó jelenetet idéz fel. Többször végigméri, figyeli haját, mozdulatait, testfelépítését. Már szinte kutatja a tűz jegyét, várja, hogy megforduljon és Ő legyen.
Észre sem veszi, hogy mozdulatlanul, a kanalat a kezében tartva réved el. Arcára mosoly kúszik. Tíz év is eltelt azóta, hogy Ombozi egy épp ugyanilyen összeállításban várta őt a pub előtt az első randijukra. A napokban küldött neki üzentet, mellékelt egy képet is a lemenő Napról és az azt bámuló Samről.
"Parazsat fúj a nyári naplemente az ég közepébe."
Állt a levélben csupán ennyi, egy mondat, egy idézet, egy aprócska, jelentéktelen semmiség. Épp csak annyi, mint az az alig egy perc, amit A egy más bolygón tölt, melyből kirángatja a felismerés. Megfordul, egy másik arcot lát.
- Ne haragudj, mondtál valamit? - próbálja felidézni, mit mondott South, de abban sem biztos, hogy egyáltalán megszólalt.
Szál megtekintése

Annelie West
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2019. augusztus 10. 11:18 | Link

Westek

Képes lesz egyszer elfelejteni őt? South a mindene, vagy csak azért érzi, hogy szerelmes, mert nem tehet mást? Van két gyerekük, gyűrű az ujjukon. Történet a hátuk mögött, méghozzá elég kusza. Fogja-e érezni még azt, amit az akkori Máté iránt érzett? Így kellett alakulni, vagy a lehető legrosszabb helyen vannak?
Ahogy visszatér a jelenbe és a férfira néz, mintha egy ideget látna. Érzi, hogy valami nincs rendjén, megint titkolóznak egymás előtt és nem mondják ki, amire gondolnak. Pedig a múlt titkai nem egyeznek a jelennel, amiben együtt, közösen élnek.
- Szereted az életünket? - teszi fel a kérdést ismét ignorálva a feltett kérdést. egyáltalán nem érdekli a part és ez a túlzottan normális élet. Túlságosan nyugodtak és azt érzi, hogy fojtogatják. - Nem hiányzik a múltad? - kíváncsian kérdez, kanalával csak piszkálja a fagyit. Sam nem ért semmit a felnőttek beszélgetéséből, egyébként is bőszen törölgeti magáról a fagyi maradékát.
- Szeretném meglátogatni a hebridaiakat és turnézni a cirkusszal - végól egyen mondja ki, ami egy ideje foglalkoztatja. Noelről és a sárkányokról ugyan nem beszélt, de South tudja, hogy újabban a cirkuszban töltik az idejüket a gyerekkel, míg ő dolgozik. Ha nem lett volna Sam, valószínűleg sosem szakadt volna ki a nagy családból. Az az igazi számára és nem ez, a külföld út, ahol egyébként is gyanús, hogy a férje milyen könnyen megtalál mindent...
Szál megtekintése

Annelie Freya Blomqvist
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2020. április 20. 21:23 | Link

Az ördögöm

Talán számított rá. Várta. Érezte, hogy egyszer be fog ez következni, labilis volt az életük, a kapcsolatuk soha nem is állt stabil lábakon. Nehéz megmondani, mit érez, ő maga sem tudja. Jelen pillanatban egyedül a szabadságot érzi és azt, hogy boldog. Felszabadult. Még ha nem is tud semmit, úgy érzi, a kő, ami eddig lehúzta, most leszakadt a lábáról és felúszhat a felszínre, hogy levegőt vegyen. Tüdeje megtelik oxigénnel, arcát melengeti a napsütés. Olyasvalaki mellett áll, akiről észre sem vette, hogy végig az elmúlt tíz évben mellette volt. Most pedig itt van és Annelie megpróbálja rendbe hozni, amit elszúrt.
- Valld csak be, ki kellett mozdulnod - mosolyogva fordul Tobi felé. A kapcsolat kettejük között megfoghatatlan és behatárolhatatlan volt mindig is, de amikor az élete fenekestől felfordult, ő volt az első, akire gondolt, hogy szüksége van a jelenlétére itt az ismeretlen kellős közepén. Mivel egy egyszerű kirándulásra nem bólintott volna rá, határozott érvekkel állt elé. Szüksége van egy aurorra, mert az erdő mélye veszélyes, ráadásul védett és XXXX besorolású lény után fog kutatni. Pletykák szerint a faj kihalófélben van, a feketepiacon megnőtt a böklencszarv-őrleményre való kereslet. Itt, a Fekete-erdőben nem szokványos látvány ez a faj, mégis több helyi varázsló számolt be róla, hogy nem csak kifejlett, de még egészen apró egyedet is láttak.
Miközben elsétál a férfi mellett, végigsimít a karján hálája jeléül. Egyszerűen nem bírt volna most otthon maradni. Kellett ez, a friss levegő, az idegen táj, a csordogáló patak...
Szál megtekintése

Annelie Freya Blomqvist
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2020. április 21. 21:04 | Link

Az ördögöm

Még talán túl friss az egész ahhoz, hogy tudjon rá gondolni, hogy fel tudja dolgozni. Vagy nem is akarja igazán. Az egész, mintha nem is létezne, pont úgy viselkedik, mint akinek nincs odahaza két gyermeke és akinek a férje nem most lépett le. Újra a fiatalkorát éli, azt csinálja, amit mindig is akart családosdi helyett és azzal van, akire sokkal több időt kellett volna szánnia.
- Az nagyon jó, így legalább ezt is gyakorolhatod - szemtelen mosollyal néz a férfira. Az évek alatt, amit hullámvölgyekkel tarkított barátságban töltöttek mindketten sokat változtak. Még nem volt ideje, sem érkezése arra, hogy alaposabban szemügyre vegye Tobit. A mosolyt azonban kiszúrja, talán egy kissé zavarba is jön tőle. Kicsit. Talán.
A patakhoz közeledve lelassít, s biztos távolságban megáll a víztől. Soha nem voltak túl nagy barátságágban az eleméből kifolyólag, ezért a palackjába is inkább pálcája segítségével tölt friss vizet. A szemközti fákat kémleli, pár perces pihenőjük alatt ráhangolódik a természetre, felméri, van-e valami, amit keresnek, de egyelőre a keresett varászlényt nem érzékeli a közelben.
- Kérsz? - nyújtja felé a kulacsot, majd gondolva egyet a fejük felett lógó faág levelét Tobi arcához irányítja. Megáll egy pillanatig az orra hegyén, majd csiklandozni kezdi, Annie pedig csak kuncog.
Szál megtekintése

Annelie Freya Blomqvist
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2020. április 24. 15:11 | Link

Az ördögöm

- Keresünk patanyomokat, karcolásokat a fákon, de azt hiszem, az sem lenne csoda, ha tetemet találnánk - miközben beszél, körbe is néz, hátha meglát bármit, amiből böklencekre következtethet. - Ja és amúgy nagyon agresszívak - úgy teszi hozzá, mintha ez teljesen mellékes lenne. Talán Tobi is tudta, hogy ez a kirándulás sajnos, vagy nem sajnos, nem arról fog szólni, hogy kiskutyákat simogatnak és tanítják őket jutalomfalatkákkal.
Halkan nevetgél és engedi, hogy a nyugodtság átjárja. Ha nincs is semmi rendben, legalább most nem gondolkodik semmin és nincsenek zavaró tényezők még a távolban sem. Rövid ideig a férfit nézi, követi kezének mozgását, majd mozdulatlanságát, aztán a feje felett csiripelő madárra emeli tekintetét. Pont így szeretne ő is élni. Szabadon szállva.
- Még nem - ingatja meg a fejét. - Eddig sikerült elkerülnöm őket. Bízom benne, hogy gyorsabbak leszünk náluk - vállat von, ebbe nem nagyon gondolt még bele. Valószínűleg az elemével védené meg magukat, előbb használja a terromágiát, mint a pálcás varászlást. Arra itt van a képzett auror, talán több esélyük van, mint holmi bestiagyilkosoknak.
- A cél az lenne, hogy visszavigyük őket az élőhelyükre. A hegyekben lenne a helyük, eléggé lejöttek és itt születtek a borjúk - szomorkásan sóhajt fel, hisz szívügye minden állat sorsa.
Szál megtekintése

Annelie Freya Blomqvist
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2020. május 12. 18:52 | Link

Az ördögöm

Ha van valami, amivel képben van és nagy a tudása, az ez. Az élővilág és annak minden tagja. Az emberek ellentétben sem az állatok, sem a növények nem hagyják magukra a többit. Legalábbis nem önös érdekekből, nem azért, hogy a másikat a sárba tiporják, vagy rosszul érezze magát miatta. Már gyerekként is tudta, hogy jobb választás egy négylábú, mint egy intelligensnek beállított kétlábú majom.
- Pont ezért hoztalak - vigyorog vissza Tobira. Igaz, ő mondjuk pont egy olyan alak, akire több jót tud mondani, mint rosszat és reméli, hogy ez nem is fog változni. Furcsa most ez a sok együtt töltött idő, de kellemes érzéssel tölti el.
- Igenis, igenis! - már ugrik is fel, hogy minden energiáját belefektesse a kis projektjükbe. Valójában nem ringatja magát abban a hitben, hogy most aztán sikerülni fog, ez nem egy egynapos túrából álló kutatás kell, hogy legyen. De ha mégis, akkor az igazi sikerélmény lesz.
Talán nem is volt rossz, ami történt, mert ezen a napon Annelie biztosan boldog. Ezt az is észreveheti, aki se hall, se lát.
Hosszú, kanyargós úton haladnak tovább még jó ideig ez idő alatt pedig csendben van. Hallgatja a természetet és próbálja felmérni a terepet. Talán Tobit sem zavarja, hogy a gondolataiba feledkezhet.
Szál megtekintése

Annelie Freya Blomqvist
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2020. augusztus 2. 20:07 | Link

Az Ördögöm

Elmúlt már huszonöt is, kinőtte a kislány és kamaszkort is, egy munkájában sikeres édesanya, most mégis úgy vigyorog a saját boldogságán, mintha csak tíz-húsz évvel korábban lenne. Mintha nem épp elhagyta volna a férje és nem egyedül nevelne két akaratos, már most saját önálló döntéseket hozó kisördögöt, na meg egy állatkertnyi bestiát. Nem, ebből semmi sincs jelen. Csak ők ketten, meg a természet. Ennyi elég is. Hogy ezt korábban miért nem fedezte fel, az rejtély. Pedig mindvégig ott volt, mindig keresték egymás társaságát, talán pont amiatt, amit ki tudnak hozni egymásból pusztán a jelenlétükkel.
Lassan emeli tekintetét Tobira. Halványan mosolyog és most úgy van vele, hogy már nincs mit veszítenie. Egészen kifordult önmagából, de a világ és megfordult vele. Miért ne lehetne ez az alkalom jó arra, hogy feldobjon egy labdát, ami a férfin múlik, leesik-e és messze gurul, vagy elkapja?
- Ebben az esetben itt tölthetnénk az éjszakát, hogy kitaláljuk - válaszul egy félreérthető ajánlattal hozakodik elő. Nem az a cél, hogy félreértse, inkább az, hogy egyértelmű legyen Tobias számára, mit szeretne. Nem áll meg, de séta közben közelebb kerül hozzá, majd óvatosan nyúl a férfi keze után. A pillangók ebben a percben pont úgy reppennek fel a hasában, ahogy azt az első ilyen alkalommal is tették.
Szál megtekintése

Európa - Annelie Freya Blomqvist hozzászólásai (27 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek