Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

A fejem még nem fáj vagy lüktet, ám biztos vagyok benne, hogy estére ez is be fog köszönteni. Most csak Zalán hirtelen nekem szegezett kérdése hasít a fejembe, s még valami - majdnem ugyanaz a nyikorgás üti meg a fülem, mint amit az imént hallottam.
- Fájni... fájni nem fájt semmim, csak nagyon fáztam. - Csóválom a fejem. Miért vérezhetek...? Ismét kiráz a hideg. - De színeket sem láttam ugyanúgy. Még mindig... hiányos. Attól még... fájhat, azt hiszem...
És ahogy ezek a szavak elhagyják a számat, úgy kezdem felfogni a dolog súlyát. Vér... vérzek, mikor itt vagyok. Vagyis itt leszek.
- Zalán, mitől vérzek? - Kérdem félelemmel a hangomban. Nem mintha ő meg tudná adni erre a választ... De talán ő is bevethetné a képességeit egyszer, és kideríthetné nekem, igazán örülnék neki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Most már nem csak a vállával dőlt a támlának, egész háta nekibicsaklott a válasz hallatán. Mintha csalódott lett volna. A játszótér hintájára szegezte tekintetét, s elrévedve motyogta.
 - Nem tudom.
 Teljes tanácstalanság lett úrrá rajta. Nem tudja további kérdésekkel előrelendíteni az elemzést, ez már biztosnak látszott. Voltak tippjei, mit találnak majd itt, de mintha nem tudtak volna kulcsfontosságú dolgokra fényt deríteni. Theo ezt lehet máshogy gondolta, de abban a pillanatban Zalán csak bámult ki a fejéből.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Remegős, halk sóhaj távozik belőlem. Meg kell nyugodnom. Ez a rengeteg új információ még csak kavarog a fejemben, nem állt össze egy egésszé. Kiszáradt a szám, ám csendben maradok egy ideig. Persze, hogy eszembe jut Zalán képe. Persze, hogy megijedek... de Zalán sorsa nem az enyém.
- Lehet, hogy nem az én vérem - jut eszembe, s még reménykedem is ebben, anélkül, hogy rájönnék, hogyan hangozhat ez kívülről. - Sebet... nem láttam. Takarta a nadrágom, ha van.
Kapaszkodóm hátrébb kerül, de nem engedem el. Biztos ami biztos, fogom még egy kicsit; egyrészt, hogy itt ne hagyjon, másrészt... jobb ez így.
- Szerintem... ez az a hely. Ez a játszótér. - Mondom még ki a nyilvánvalót. - Szívesen összehasonlítanám, megnézném... de nem merem kinyitni a szemem, hogy őszinte legyek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

- Lehet. De mi másra vannak ezek a lidérces szarok, ha nem arra, hogy a saját tragédiádat jelezzék előre?
 Ez az egy már bizonyossá vált. Hiába remélte, hogy legalább Theo esete más lesz, félreértelmezhetetlennek tűnt, amit hallott. Óvatosan bólintott egyet és a környékbeli járókelőket szemlélte már, feje még nem mozdult.
 - Igen, ez... Ez biztosnak tűnik. Most hogyan tovább? - sóhajtott  hatalmasat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

- Értékelem az optimizmusod. Ennyire ki akarsz nyírni? Hát, rossz hírem van, valószínűleg előbb fog halálra marni egy kígyó, minthogy itt a játszótéren elvérezzek - vágom a fejéhez zsigerből. Zsong a fejem a rengeteg lehetőségtől, elképzelt végkifejlettől, melyeket Zalán szavai nem tesznek elviselhetőbbé.
Mindennek tetéjeben kérdése után úgy sóhajt, mintha legalábbis látta volna a képet, ami nemrég előttem pergett le. Őt nem érte meglepetésként; engem viszont igen. Kinyitom a szemem, hogy hunyorogva egyenesen ránézzek, elkerülve tekintetemmel a játszóteret.
- Hogy hogyan tovább? Nem tudom, egyelőre próbálok rájönni, mi volt ez - mondom kissé ingerülten. - Tovább kell kutatni, meg kell próbálnunk meglátni, hogy... mi lesz ezek után a képek után. Talán.
Elengedem Zalánt, enyhén remegő kezem a saját ölembe esik. Megfordítom a véres zsebkendőt is az orrom alatt. Nem... azért talán meghalni nem fogok... így is volt benne... valami furcsa öröm.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

- Ha optimizmusra vágysz, nem engem kellett volna magaddal hoznod - pislogott laposat és sokatmondóan döntötte fejét Theo felé.
 - Hogyan kutatsz olyasmi után, ami még meg sem történt... - tette fel a költői kérdést. Ő meg sem próbálta kitalálni, merrefele repült a látomásban. - Azzal kell dolgoznunk, ami van. Meg kell tanulnunk irányítani. Valahogyan. Hogy akkor lássunk, amikor akarunk. Olyan részleteket, amiket akarunk.
 Kérdőn nézett társára, mintha csak megerősítésre várna.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

- Nem is babusgatásra vágyom... De ne temess már az első pillanatban. - Csóválom a fejem. - Majd mikor megbizonyosodik, akkor elég lesz.
Hiába sóhajtok ismét, nem lesz könnyebb; így, hogy már jószerén visszatértem ebbe az időpillanatba, túl sok minden kavarog a fejemben, és nehezen tudom átgondolni, mit kellene közvetítenem Hollósi felé egészen pontosan. Nem tudom azt sem, hogy ennek érdekelnie kellene-e. És most kisebb gondom is nagyobb ennél. Félek, ugyanis.
- Igen, ezt kell tennünk. Valahogy... az uralmunk alá vonni. Legalább azt, amit látunk, ha már változtatni úgysem lehet rajta. Hogy tudjuk, mire kell készülnünk. Nem?
Izzadt tenyeremet a saját nadrágomba törlöm, ahogy az ég felé pillantok.
- A kérdés csak az, hogy szembe akarunk-e nézni vele.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Ó... - hallgatom érdeklődve, mit is mesél. Teljesen más háttérrel rendelkezik, mint én, és teljesen más környezetből is jön. - Biztos megvolt a varázsa annak is. Én félvér vagyok, apu mugli, anyu meg mágusok gyereke és auror, szóval azt hiszem, mi pont csak tradicionális család nem vagyunk - osztom meg vele válaszul, a mondatom végére elmosolyodva. Nem adnám őket amúgy semmiért, mert bár biztos vagyok benne, hogy vannak az enyémen kívül is nagyszerű családok, nekem biztos, hogy ez volt a tökéletes, úgy, ahogy volt. Csak annyival lehetne jobb, hogy lehetne még teljes is, ha Viktor még élne, ezen azonban igyekszem már nem rágódni inkább. Az úgysem hozza őt vissza. Ha pedig már család, a kiadó szobát is megemlítem, hátha tud valakit ajánlani, bár mint kiderül, őt magát is érdekelné, ami talán még annál is jobb, hiszen ismerem. Nem úgy nyitok ajtót valakinek, hogy másoknak kell érte kezeskedni, ez is valami. Össze is foglalom ennek örömére, mit érdemes elsőre tudni, mielőtt esetleg elijedne, de eddig úgy tűnik, legalábbis látszólag jól veszi minden hülyeségem, mert hát ebben a lakásban a leghülyébb még mindig én vagyok. Attu már megkomolyodott, Kristóf pedig leginkább csak szereti azt hinni magáról, hogy ő is, ezért nem szívesen vesz részt a marhaságaimban. Szerencsére erre már találtam egy Felagundot a szomszédban. Tökéletes így is.  
- Nincs rossz időpont, legfeljebb csak nem vagyok otthon, de rendben, akkor úgy legalább rendesen felkészülve tudlak várni és extra adag szőrmentesítő bűbájt tudok szétszórni is a macskák miatt - válaszolom neki határozott mosollyal. Sajnos nálunk mindenhez is macskaszőr van, ez az egyetlen hátránya a lakótársaimnak, amihez Frida talán azért annyira nincs szokva. Ki tudja. Nem árt azért néhány bűbáj. Államat megtámasztom aztán a tenyeremben és úgy hallgatom, hogyan is került egyébként éppen ide, a világnak ebbe a kis szegletébe, hiszen Németország még ha nincs is olyan messze, nem is a szomszédban van azért közvetlenül. Útba esik még pár mágusiskola is többek között a Bagolykőig, ha nem tévedek.
- Jaj, őszinte részvétem - szólalok meg, amint lehervadt az ajkaimról a mosoly, hiszen éppen azt meséli, hogy meghalt a kisbabája. El se tudom képzelni, az milyen lehet, de talán még Viktor elvesztésénél is rosszabb, olyasmi, mint ahogy anyát viselte meg a dolog. Gyanítom. Inkább nem hozom szóba, hogy amúgy én részben azért vagyok itt, mert itt érzem magam közelebb a néhai bátyámhoz, ez mégiscsak más.
- Ühümm... érthető - válaszolom neki megértően bólogatva arra, hogy miért is éppen Bogolyfalvát választotta. - Nem ez a legtündéribb mágustelepülés amúgy Magyarországon, de egész felkapott. Jártál már Kunszenilán vagy Csermelymenedéken? Ha még nem, mindenképpen ajánlom... meeeeg Szalamandra-Szentgegyed és Szalamanton is egész jó célpont legalább egy kis hétvégi kikapcsolódásra - magyarázom máris lelkesen. Van azért itt is látnivaló bőven és én meg szívesen ajánlok olyanokat, ahol már jártam is, ezért tapasztalatból tudok beszélni. - És az iskola hogy tetszik? Szeretsz tanítani?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Nem, akárhányszor végiggondolom, mi vehette rá az embert arra, hogy a pizzára valaha is ananászt, nem jut eszembe semmi logikus érv. Sokszor mondják, hogy az emberiséget 2 részre, kategóriára lehet osztani. Ilyen ez a pizzás dolog is, hogy péládul aki szereti az ananászos pizzát, és aki halálbüntetést szórna arra, aki ilyet eszik. Vagy mondjuk, aki a banánt a tetején bonja meg, és aki alul,, de ezzen vitatkozok, mert én szabályosan, az oldakánál bontom ki, a majmok is így eszik, és kétségkívül a banánbontásban a majmok az ászok. Nők, akik tudnak menni a magassarkúban és akik nem, soha de soha. Nos, ezekben a rendkívül fontos dolgokban és az ananászellenesek, a majmos banánosok és a magassarkút képtelenek hordani csoportot erősítem, és bár elismerem azokat, akik hatalmasakat szökkenek, suhannak a 8-10 centis kénylmetlen sarkakban, de aki szereti az ananászos pizzát, azzal nem állok szóba. A félszemű kukoricába nem járok gyakran, és egy nagy pizzafaló sem vagyok, de tegnap eldöntöttem, hogy ma kirúgok a hámból, és az ágyamban fogok befalni egy egész négysajtosat, miközben a Végtelen Történetet olvasom, és egyébiránt ki sem mozdulok. Ma nem érdekel egy vizsga sem, nem agyalok anyám levelein, és nem keveredek fura szituációkba, nem szaladok bele béna átkokba, amiket a társaim a sikertelen gyakorlás közepette lődöznek.
- Jó napot, egy félszemű...nem, inkább egy lángnyelv pizzát szeretnék elvitelre, és egy...mentás limonádét szintén elvitelre.-
Tekintetem a várakozás közben végigfuttatom a helyen, de a sok sárgától olyan érzésem lesz, mntha valami csibekeltetőben lennék, vagy óvodában. Még jó, hogy nem itt eszem meg. És nem azért mert szociofób lennék, csak hát...szeretek a magam társaságában eltölteni egy kis...vagy kicsit több időt. És a kéket határozottan jobban kedvelem. Lenyugtat. A sárga meg egyszerűen felzaklat. A pizzám a kis sárga dobozában meg is érkezik, amit gyorsan kifizetek, magamhoz ölelem, rárakom a dobozra a kis limonádém. Épp elköszönnék, és óvatosan kanyarognék a kijárathoz, mikor egy ismerős, és undorító hangot hallok valahonnan mögülem talán? A hangfekvés, a hanglejtés, és bennem megfagy a vér. Uramisten, mit keres itt az a srác egy ilyen undi sárga helyen, ahol emberek csevegnek, meg...jól ézik magukat? Nem valami sötét és fura helyen kéne...valami fura dolgot csinálnia? Épp hogy nem sikkantok fel, csak hatalmas svunggal fordulnék meg, de érzem, hogy a kis lábaim is sikeresen összegabalyaodtak, és zuhanok a padló felé. Nem tudom, miért is jutnak az eszembe olyanok, hogy a padló valyon fel van e mosva, vagy pár másodperc múlva a tiszta és új ruhám fogja ezt a funkciót betölteni, és hogy remélem, nem pofára esek, hogy az összes fogam kihullik. És a pizza is...a doboz..a doboz ha szétesik, a kamu láng fellobbban, és ezt mindenki végig fogja nézni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Nem igazán szokott alkalmakra ajándékozni, sokkal inkább random teszi, hiszen miért is ne lenne jó erre bármelyik teljesen átlagos nap? Aki fontos, az mindig fontos, nem igaz? Most éppen ennek szellemében Zenkőnek keres valamit, aminek igazán örülne és még hasznát is veszi, így tévedt a Pillangóvarázsban. Egy kezén meg tudja számolni egyébként, hogy mióta először betette a lábát Bogolyfalvára, hányszor is járt itt, úgyhogy nem is igazán ismeri ki magát a teázóban. Ráadásul, mint aki inkább iszik kávét, vagy alkalmanként alkoholt, a teák között sem, ezért kissé tanácstalanul néz körbe, amint besétál. A talárját már csak lazán a karján lóbálja, így némileg gyűrött ingben és térdénél szakadt farmerben lép be, hátizsákja bal vállán lóg. A talárt gondatlanul csavarja össze és gyűri mindjárt a táskába, majd igyekszik felmérni a terepet, hogy rájöjjön, egyáltalán jó helyen keresgél-e, akad-e itt tea nem csak bögrében vagy ki tudja, éppen bögre, Zenkőnek úgyis irdatlan nagy gyűjteménye van. Ha talál olyat, ami még nincs a szekrényben, akkor annak is biztos örülne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Csupán pár perccel Álmos előtt loholtam be, mert a tanár ráhúzott az órára. Kicsit mindig félek attól, hogy mi fogad, mert a rokonaim képesek eladni, felgyújtani, összezúzni ezt a helyet hamar, ha elkapja őket a gépszíj.
Azt sem feltétlenül igaz, hogy csak a görögök, meg az olaszok hangosak, hisz a török halandzsától is ugyanúgy zeng az egész hely. Kénytelen vagyok én is így beszélni velük, mert fordítógyűrűt nem hajlandóak használni, azt meg személyes sértésnek vennék, ha felhúznám. Ezért is esik meg, hogy mikor nagy nevetések közepette kitekintek, és meglátom a fiút a kastélyból, óhatatlanul jönnek a szavak.
- Merhaba. Nasıl yardımcı olabilirim? - a vak is látja, hogy ez reflexből jön, a két anyanyelv egyik hátulütője, de szerencsére gyorsan észbe kapok, és korrigálom magam.
- Akarom mondani, szia, miben segíthetek? - pislogok rá, még egy halvány mosolyt is megeresztek, mert nem lenne jó emiatt vendéget veszíteni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Látni rajta, hogy egyáltalán nem mozog itt otthonosan. Miután felméri a terepet, végül megközelíti a pultot, ahonnan egy számára ismeretlen nyelven szólnak hozzá. Kissé megemeli a szemöldökét, de még mielőtt visszakérdezhetne, már magyar szavakat hall. Utóbbiak alapján pedig feltehetőleg az ismeretlen nyelven is ugyanezt hallhatta, ha hihet a lánynak. Aztán ki tudja, hiszen kukkot sem értett azokból a szavakból azon túl, hogy biztos benne, kérdést intéztek hozzá.
- Helló - köszön vissza, bólogatva már közben, hogy bizony, lehet neki segíteni. Úgy bizonyára egyszerűbb lesz megtalálnia, amit keres, bár még pontosan azt sem tudja, mit is keres. Remek kis küldetés ez ma délutánra. - Aha. Van bármi különleges teátok vagy valami egyedi bögre esetleg? Vagy hol találhatnék ilyet, ha itt nem?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Ne haragudj, a nyelvekkel még hadilábon állok. Ez van, ha törökök a rokonaid, te magad angol is vagy, de magyarul kell megszólalj - sóhajtok fel, mentegetőzve persze, hisz közben már ott a másik gyűrű is az ujjamon, az ami segít fordítani.
- Hmmm... nem tudom, mi számít különlegesnek. Mi török teát tartunk, ami nagyban eltér a magyar, vagy angoltól. Kezdve azzal, hogy ebben isszák - kapok le mögülem egy poharat, és elé is teszem.
- Persze van ebből díszesebb változat is, de a főzése is kicsit körülményes - egyelőre úgy hiszem elég ennyi.
- Ha gondolod, megkóstolhatod, épp most fől le egy adag - mit számít, hogy amúgy meleg van. Jó török szokás, hogy bármikor képesek vagyunk egy jó teát inni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Megvonja a vállát. Nem történt semmi. Vele is előfordul néha, amennyiben valamelyik nyelvre kicsit több ideig van szüksége, mint a többire, ez még nem világvége. Tulajdonképpen még az is megfordul a fejében, hogy rákérdezzen, milyen nyelv volt az, de a válaszból kiszűri, hogy bizonyára török, így inkább a lényegre tér. Vagy teát vagy bögrét venne, amelyikből éppen van különlegesebb, ha már ajándék lesz. A nővére biztos mindkettőnek örülne.
- Hm, érdekes - állapítja meg szemügyre véve a poharat, aztán meg is rázza a fejét hevesen. Csak akkor teázik, ha beteg, szóval ez most inkább felejtős.
- A nővéremnek lenne. Ő szeret teázni, meg a bögréket is gyűjti... meg a zoknikat - dünnyögi a végét mellékesen, már csak az orra alá, hiszen Zenkőnek valóban bögréből és zokniból van hatalmas gyűjteménye, mintha csak éppen felszabadított manókból tervezne sereget szervezni. - Eredetileg amúgy olyasmire gondoltam, mint azok a virágok, amik kinyílnak a teában, de ez is érdekesnek tetszik. Nem vagyok nagy teázós, szóval te milyet ajánlanál?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

A gyűjtögetésen elgondolkodok kicsit, majd kérek egy pillanat türelmet, míg elszaladok, csak hogy aztán egy igazán különleges csészével térjek vissza.
- A nagyapám öccse készíti őket, szóval garantálom, hogy egyedi. Ez talán tetszene is neki, mellé meg van kóstoló csomagunk, mármint a teákból, hátha egyszer kipróbálná - lelkes vagyok, egyrészt mert szeretem mások problémáit megoldani, másrészt mert jól esik a gondolat, hogy magyar háztartásban van török tea. Apró lépések.
- Fekete, zöld tea? Én a feketét szeretem. Egyébként felér egy kávéval, vagy kettővel, mert bivaly erős. Százfokon forró vízen áztatják a leveleket egy ilyen kétrészes teafőzőben, és 20-30 percig, azért ilyen kicsik a csészék. Ha tejjel iszod, berágnak, szóval a cukrot ajánlom, de vannak már ízesített teáink is. Oké, én félig török vagyok, szóval tartom a hagyományokat. Aztán meg... ha nem vagy hozzászokva, úgyse érzel belőle semmit, mert leégeti a nyelved - teszem hozzá, most már egy szélesebb mosoly kíséretében, hisz így már láthatja ő is, nem veszít vele semmit, ha megkóstolja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Egy mosoly szökött az arcomra, hallva az azt hiszem, dicséretnek szánt megjegyzést, aztán egy kicsit még a szemöldököm is megemeltem, miután kiderült, hogy tesztelni szeretnének. Hoppá, máris kiderült, hogy ki a főgóré a csapatban. S bár vehettem volna ezt egy kis kukacoskodásnak is, tulajdonképp teljesen igaza volt abban, hogy ki akart próbálni más stílusú dalban is. Nekem meg nem volt ellenemre, hogy leteszteljen a csapat, szívesen énekeltem nekik, amit csak kértek.
- Oké, szívesen. Hm, mi is legyen…ismeritek Sheryl Crow - All I wanna do c. számát? - körbe pislogtam, mire az egyik srác bólintott, és elkezdte pengetni gitáron a dalt, mire becsatlakoztam és el is énekeltem belőle egy kis részt. - Vagy valami mást szeretnétek? Mondhatsz Te is egy dalt, ha valami másra lennél kíváncsi - pillantottam mosolyogva Stephenre, majd a többiekre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Türelmesen vár addig is, amíg a lány egy pillanat türelmet kérve elszalad valamerre, aztán még ő is megbámulja a csészét, amivel visszatér. Úgy érzi, ez igazán tökéletes lesz, Zenkőnek mindenképpen tetszeni fog szerinte.
- Az biztos. Szerintem ezt kérem is - válaszolja határozottan. Ez eldőlt, kell az a csésze. Nagyon szépen van megmunkálva, azt máris szemrevételezi és ha a lány engedi, még közelebbről is szívesen megnézi.
- Gyönyörű munka - jelenti ki aztán, szája szegletében kósza mosollyal, miközben még mindig a csészét bámulja. A kóstoló csomag említésére elsőre oda sem figyel, már csak arra kapja fel a fejét, hogy van fekete meg zöld tea is a felsorolás alapján.
- Öhh... szerintem legyen a zöld, nem annyira szeret pörögni - feleli aztán a kezdeti határozatlanság és némi töprengés után. Zenkő inkább a nyugalomra törekszik, mint arra az állandó aktivitásra, amire viszont ő hajlik. A zöld tea valahogy jobban illik hozzá szerinte. Aztán legfeljebb az derülhet ki, hogy hatalmasat tévedett. - Csészétek mindig van? Esetleg lehet találkozni valamikor azzal a nagybácsival, aki ezeket készíti?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Büszke mosoly terül el az arcomon, mikor látható jelei lesznek annak, beletrafáltam. Mit is mondhatnék, nagy rutinom van már az ajándékozásban. Annyi rokon és családtag mellett nem is csoda, én pedig mindig szeretek mindenkinek valami egyedit adni.
- Parancsolj - tolom oda elé, így egyszerűen. De aztán mégis sóhajtok egyet.
- Sajnos csomagolásra nem készültünk, ezt pedig nem lenne szép egy papírzacskóba rakni. Mennyire sürgős? Mert nagyon szívesen szerzek mellé neked egy tárolót - igazán nem nagy dolog, örülök, hogy láthatóan neki is tetszik. És tudom, hogy Kazim bácsi is nagyon örülne, ha ezt látná.
- Rendben, máris - most nem megyek el, csak lépek párat, hogy az ajtó mögött lévőknek mondjam el, mit szeretnék, természetesen törökül. Nem is kerül sok időbe, unokabátyám meg is jelenik a dobozzal, ami gondosan el van látva a Pillangó cégérével - kell a reklám -, és leteszi a pultra, egy merev biccentés kíséretében.
- Akad még, igen. És az attól függ, mennyire szeretnél. Sajnos nem ápol jó kapcsolatot a magyarokkal, de otthon Törökországban, szinte bármikor - mosolyodok el, kissé bocsánatkérőn pillantva rá, de a múltat figyelembe véve, annyira nem meglepő, hogy ódzkodik még Bogolyfalvától is.
- Oh, Victoria Rosier-Krise, állok rendelkezésedre - jut eszembe, hogy nem feltétlenül tudja mindenki, ki is vagyok én.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Egy kis pizzázás sokszor bele kell, hogy férjen az életembe. Főleg, hogy egyébként szigorú diétán kéne lenni, de úgy vagyok vele, hogy most a vizsgaidőszakban úgyis annyit idegeskedek, hogy simán tartani tudom a formám. Eddig ez bejött, úgyhogy az Eridonos srácokkal lelátogatunk a pizzériába. És ha már ott vagyunk, eszünk is valamit és szórakoztatom a jónépet. Valószínűleg Zsanna terjesztette el, hogy jó vagyok a hangutánzásban, így rendszeresen szórakoztatom a háztársaimat tanárokkal, vagy más diákok hangjának utánzásával és természetesen kifigurázásával. Néha még néhány menő srácot is megpróbálok szűk körben behozni, mert azért nem mindenki viseli jól, hogy rajta röhögnek általam. Úgy tűnik ma elég sokan vannak, tényleg a gólyáktól a mestertanoncig mindenki itt van. Lehet, hogy ma valami akciós nap van? Azt nem is figyeltem.
- Diabolit nyomd már el! - szól Karesz, aki az egyik legnagyobb rajongóm ilyenkor. Nem tudom miért röhög minden szaron, talán el van állítva a röhöghetnék-gépe. De mivel még ketten győzködnek, így felemelve a kezemet megadom magam és rázendítek.
- Mi van Weisz? Nem látod, hogy a koszos leértékelt rongyoddal útban vagy? Vagy bele akarsz fejelni az öklömbe? - még a fejem is kicsit félrefordítom, hogy hitelesebb legyen a színészi játék. Mindenki egy kicsit beszarik, mert meglepett képeket látom magam körül, sőt mások is odakapják a fejüket, de aztán hirtelen nagy röhögés tör ki. Egyik miattam és kapok pár jó szót és vállveregetést, a másik egy csajszi miatt, aki felbukik és a pizzája meg az üdítője mindenfelé landol. Jó, én is nevetek rajta, de odasétálok mellé.
- Minden oké? - kérdezem, majd előhúzom a pálcámat és rámutatok a ruhájára. - Suvickus - ezzel meg van oldva, hogy ne röhögjenek rajta annyian, bár az tuti, hogy egy életre - vagy legalább egy két hónapra - meg lesz jegyezve az arca sokak által. - Gyere, állj fel - nyújtom a kezem, közben pedig elteszem a pálcámat, a varázslat szépen kitisztította a ruháját.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Oké. Nem kell most azonnal - válaszolja, nem fejtve ki, hogy ez úgyis csak random ajándék egy random napon, nincs hozzá határideje. Az ő logikája szerint ez egyébként is evidens lehet abból, ha nem sürgeti a dolgot, mintha tegnapelőttre kellett volna.
- Tényleg nem sürgős, ráér az is a csészével - közli megvonva a vállát. Már így sem telt egy teljes délutánba, hogy találjon valamit, ami szerinte tetszene Zenkőnek is, úgyhogy bár ezt nem szokása mondogatni, mégiscsak hálás a kapott segítségért.
- Na és a bolgárokkal is? - kérdezi meg mintegy mellékesen. Nála ez amúgy is több tényezős dolog, akad miből válogatni, ha az segít a dolgon. Meg amúgy is, egy próbát mindenképp megérne, ha alkalom akadna legalább egy beszélgetésre, mert ilyen szép munkát azért egészen ritkán látott még eddig.
- Nem dől össze a világ tőle, ha nem a válasz, de kifejezetten szép munka, kíváncsi lennék, hogyan készül - magyarázza, miért is tette fel a kérdést, majd bólint a név hallatán. Krise. Ezt a nevet ismeri.
- Te is Esther rokona vagy? - kérdezi, ha már akad egy ilyen nevű évfolyamtársa. Különösebben nem ismeri, csak vizsgákon szokta látni főleg, de hát elsősorban magántanulóként amúgy se nagyon ismerkedik. Igaz, ha nem az lenne, ez a helyzet akkor sem lenne más. Bűbájtanra meg gemmológiára például így is bejár, aztán mégis szinte csak a tanáraival kommunikál.
- Ohridszki-Füst Álmos - mutatkozik be aztán ő is, ha már a lány elárulta a nevét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Kazim bácsi odalesz. Öhm... egyet tudnod kell. Van egy nagyon régi elve, ami mellől nem tágít. Szentül vallja, hogy amint beárazol valamit, el is veszti az értékét, szóval nem kérhetek érte pénzt, és nem is szívesen tenném. Amúgy nyugdíjas, és nem ebből él meg, ez csak hobbi... engem mindig ellát egyel, akárhányszor hazamegyek - mesélek mosolyogva, mert nekem ez már igazán nem újdonság, ahogy az sem, teljesen felpakolva hagyom magam mögött Törökországot, és a férjem mindig morog miatta. Nem, ő nem szívleli a családom azon felét.... sem.
- Azt nem tudom, de szerintem velük nincs baja. Bolgár vagy? Ahhoz képest durván jól megy neked a magyar - igen, meglepődök, de pontosan ezért szeretek annyira itt. Sok nemzetiségű ember, és mellettük elférek én is.
- Ó, miért nem ezzel kezdted? Te leszel az embere. Lehet még ide is tudom csábítani. Mi már annyiszor hallottuk, hogy a könyökömön jön ki, de Merlin a tanúm rá, nem tudnám elmondani, de még csak megmutatni sem. Ha már készíteni kell valamit, akkor én inkább agyagozok - azt nem teszem hozzá, hogy nem csak akkor, hisz egyszerűen szeretem ott kiadni magamból a feszültséget, utána meg festegetni, de nyilván ez is egy olyan elfoglaltság, ami nem méltó hozzám.
- Az unokanővére. Az én édesapám török, anyu Krise. A férjem pedig Anthony Rosier - óvatosan megyek bele, mert be akarom foltozni az esetleges lyukakat, de tartok tőle, hogy a férjem neve ismerős, és ő sincs róla túl jó véleménnyel, ahogy sokan mások sem.
- Madlen nagyi tizenhat évesen hozzáadott - ezt sem olyan, amit titkolnék, nem is tudnám, hisz akkor nagyon sokat foglalkoztak vele, mint ahogy Krisekkel szoktak egyébként is.
- Az Ohrdiszki még ismerős is - ráncolom a homlokom, és ahogy kiér a teám, beleteszem a két szem cukrot, és kavargatni kezdem.
- Tényleg nem akarod megkóstolni? Még az illata is Isteni - annyira nem akarok tolakodó lenni, de nem én lennék, ha nem tennék még egy próbát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Hmm... és mi lenne, ha elcserélnénk, mondjuk... - szólal meg, közben már a hátizsákjában kotorászva. Kisebb dobozt vesz elő a belegyűrt talár alól, amelyet a pultra tesz, majd abban tovább keresgél, mígnem egy nyakláncot húz ki belőle. A vékony fémlánc végén aprólékosan megmunkált, vékony hold ölel körbe egy gömb alakúra csiszolt, szivárványosan csillanó opált.
- Terv szerint egyetlen emléket őrizne, de mivel nem megrendelésre készült és még nem sikerült megbűvölni, ez alku tárgya lehet - magyarázza, miközben a lánc ujjai között finoman kileng még pár pillanatig.
- Félig - válaszolja aztán arra, hogy tényleg bolgár-e. Nem áll szándékában ennél tovább fejtegetni ezt a kérdést, de szerencsére nem is kell, mert úgy tűnik, hogy egyébként is megtalálta az igazán meggyőző érvet.
- Nem gond, ha nekem kell utazni - feleli megvonva a vállát. Törökországban még úgysem járt, és legfeljebb még Adelinát is megkérdezi, nincs-e kedve csatlakozni pár napra egy ilyen útra. Biccentéssel jelzi, hogy tudomásul vette a rövidre fogott családfát, minderről továbbra is csak Esther neve mond bármit, mert évfolyamtársak lévén akadt már közös vizsgájuk. Ismerni ennél jobban őt sem ismeri. A kötelező házasság említésére elhúzza kissé a száját, de nem érzi, hogy bármi alapja lenne ezt kritizálni, így inkább nem mond semmit. Nem az ő dolga.
- A Bagolykőből lehet, bár csak bűbájtan és gemmológia órákra járok be rendszeresen - veti fel, hiszen ez talán szolgálhat némi magyarázattal, aztán ki tudja. Nem biztos, hogy ez a jó válasz egyébként is. Megrázza aztán a fejét a kérdésre válaszul. - Komolyan nem teázok, inkább kávét iszom, de az illata tényleg jó. A nővéremnek tetszeni fog.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

- Hú, itt? Nem tudom, szerintem a piacon lehet - néztem körbe, eszembe jutott, hogy múlt héten az egyik árus árult valami hasonlót, de ezek a piacosok mindenfelől jöttek, és nem lehetett kiszámítani azt, hogy vajon most is ott lesz-e az eladó standja, ahol a legutóbb állt.
Aztán témát váltva Zsannával sok mindenről beszélgettünk, szóba jött az edictum, a pletykák, és persze Bella is, aki megpróbált szétalázni a kis utánfutó i körében. Talán még sikerült is neki, sőt, lehet hogy ezután néhány diák is csak lenézően beszélt rólam, de nem érdekelt nagyon, legfeljebb egy kicsit kellemetlenül érintett. Szerencsére Zsanna a korához képest egész éretten gondolkodott erről a témáról is, és érthető okokat hozott fel.
- Igen, ez a féltékenység nagyon rossz dolog. Nem hinném, hogy magában nem bízik, hisz látod, hogy vonul a folyosón…de abban igazad lehet, hogy talán Dorián adja alá a lovat. Nem ismerem őt, lehet, hogy tett már olyan dolgot, amiért nem bízna benne Bella? - ezt inkább költői kérdésként tettem csak fel, annyira nem is akartam belemenni a kapcsolatuk részleteibe, leginkább messziről elkerültem őket.
- Tény, tényleg szépek a ruhái, és úgy tudom, meg is teheti, hogy ilyen szép dolgokat vásároljon - persze apuci pénzéből könnyű volt luxusra szert tenni, de ezt inkább már hozzá sem fűztem, nehogy Zsanna úgy érezze, hogy rosszindulat munkálkodik bennem. Szó sem volt erről, a tényeket meg nem lehetett tagadni. Neki voltak márkás holmijai, én meg a turkálóból öltöztem.
- Haha, anyud jófej és csak jót akar - bólintottam, bennem is volt egy kis anyáskodás, én is mindig féltettem az öcsémet, ha egyedül ment valamerre, bár ő már idősebb volt Zsannánál. És ha már az öcsém, szóba is jött, hogy mit művelt az a galád, égett a képemről a bőr, hogy milyen kárt okozott a lánynak, s hogy kiderült, mást is bántott. Ennek ellenére, még sem akartam, hogy ez kiderüljön, és az igazgatóhoz kerüljön az ügy, bármit megtettem volna, ha ezt sikerül valahogy elsimítani. Ha Bella állt volna velem szemben, szerintem szíves örömest rohant volna a videófelvétellel, hogy tönkre tegye az öcsém életét, de úgy tűnt, Zsannával ezt meg lehet beszélni.
Hálásan pillantottam rá, s ahogy engedte, úgy ki is töröltem a felvételt, majd megkönnyebbülve sóhajtottam egyet.
- Nagyon hálás vagyok, tényleg! És tudom, igazad van, hogy nem kéne mindig kimentenem őt, felelősséget kell vállalnia, és beszélni is fogok a fejével, csak..nem olyan egyszerű - sóhajtottam egyet, hát igen, az Erikkel egyidős srácok agya teljesen meglágyult, és elég nehéz volt velük értelmes dolgokról beszélgetni.
- Köszönöm. Igen, már próbáltam rávenni, hogy el kéne mennünk Riley-hez, de kiakadt és elég rosszul reagált. Lehet, hogy majd leülök beszélni Rileyvel és megkérem, hogy adjon ötletet, valamit tenni kellene - sóhajtottam kicsit gondterhelten, közben elhívtam, hogy kárpótlásul fizessek neki valami palacsintát vagy üdítőt, s persze, hogy hülye ötletem lett, mert azt gondoltam, hogy jó hatással lenne Erikre. Csak épp az nem fordult meg a fejemben, hogy Erik vajon milyen hatással lenne Zsannára, s eszembe jutott, hogy talán még bajba is keverné, ami meg részemről lenne felelőtlenség, így gyorsan el is vetettem az ötletet.
- Bocsi-bocsi, nem szóltam. És nem is akarom a nyakadba varrni. Csak szimplán azt akartam ebből kihozni, hogy ha ilyen normális gondolkodású barátai lennének, akkor talán kevesebb hülyeségbe keveredne bele - mondtam egy mosollyal, és bólintottam.  - Persze, menjünk el akkor Zenkőékhez, közben elmesélheted, hogy milyen volt múltkor az a kis eridonos összeröffenés, amiről lemaradtam - ahogy távolodtunk, még sok-sok mindenről tudtunk beszélgetni Zenkőék háza felé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Egy kicsit azért mosolyogtam, amiért a srác ennyire komolyan vette a felvételiztető figurát, de részben értettem is. Ha valóban komoly szándékai voltak ezzel a zenekarral és nem csak úgy, hobbiból pengettek a srácok, akkor bizony nem volt mindegy, hogy milyen hangon énekelnek mellettük, s bár én magam sem voltam profi, azért jó volt a hallásom, és elég könnyen tanultam meg a dalokat. Még a hangszerek után is érdeklődtem, bár egyelőre egyiken sem tudtam játszani. Viszont mivel most énekre voltak kíváncsiak a srácok, legalábbis Stephen,  mondtam is egy dalt, s a kíséretre el is énekeltem nekik, úgy, hogy közben az arcokat is figyeltem.
Nekem úgy tűnt, hogy a többiek lelkesen ingatták magukat a dalra, talán tetszett nekik az előadásom, vagy az is lehet, hogy csak ezt a számot szerették annyira, mindenesetre egyikük sem vágott olyan fejet, mint aki citromba harapott. Egyedül Stephen arcáról nem tudtam leolvasni , hogy mit is gondol, bár még ő is bólogatott a ritmusra. Ezért is ajánlottam fel, hogy ha szeretne, kérhet másik dalt, s bizony, élt is ezzel a lehetőséggel.
- Sweet but psycho? Hm, az melyik is? Kezd el légyszi - megvártam, hogy belepengessen, de alig néhány dallam után már mosolyogva azonosítottam be a számot. - Okés, szerintem menni fog, mondjuk a teljes szöveget nem ismerem - alig hogy ezt kimondtam, az egyik srác már meg is lengette előttem a kottát, amin még a szöveg is ott volt. Ciki, vagy sem, kottát olvasni annyira nem tudtam, viszont nekem már a szöveg is elég volt, figyeltem Stephent, megpróbáltam felvenni a ritmust, s mikor odaért a dallamnál, elkezdtem énekelni a számot. Beleéléssel, a zene szeretetével, igyekeztem kihozni magamból a maximumot, s úgy kísérni a hangszert, ahogyan az is kísért engem. Közben végig figyeltem Stephenre, hogy lássam, mikor vált akkordot, s így végig játszottuk a dalt.
- Nem rossz, nem rossz - tapsoltak a többiek mosolyogva, de engem most azért mégis csak Steph véleménye érdekelt, hisz leginkább rajta éreztem eddig a bizonytalanságot velem kapcsolatban. Éppen ezért kis mosollyal, kíváncsian néztem rá. - Nos mester? Beszállhatok? - mosolyom kiszélesedett, bíztam benne, hogy bevesznek és zúzhatunk majd a hétvégi éjszakákban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Ha csak olyan könnyen ment volna az improvizálás, hogy szavakat egymás után könnyedén görgessek a dallamra, akkor szerintem már dalszövegíróként ténykedtem volna valahol, de sajnos ennyire azért nem voltam megáldva tehetséggel, hülyeséget és kamu angol szavakat meg nem akartam hadarni. Mondjuk a sima dúdolás az egész biztosan ment volna, de szerencsére ekkor előkerült az a kotta, és az a srác megmentette az életem. Legalábbis ebben a percben ez jelentette az életem, mert nagyon sokat jelentett mostanában a zene, már jó ideje akartam valahol énekelni, de egyelőre sehol nem volt hely. Így valamelyest a RagDollz jelentette számomra a kiutat, hogy ne csak a fürdőszobában hallassam a hangomat. S miután megvolt a szöveg, sikerült megismernem a dallamot is, némi kis csiszolódással a végére már egészen jól szólt kettősünktől ez a szám, olyannyira, hogy a többiek már táncolni kezdtek, s így már nekem is mosoly szökött az arcomra éneklés közben. Tök jó érzés volt, és azt is jó volt látni, hogy már a levitás is vigyorog.
- Padawan? - kérdeztem vissza egy vigyorral, ami aztán alább is hagyott, ahogy megláttam komor ábrázatát. Esküszöm, nem is értettem, hogy mi van, hisz az előbb még ő is vigyorgott, meg láthatóan élvezte, most meg? Már majd hogy csalódottan biggyesztettem le az állam, amikor kinyögte, hogy felvettek.
- Hogy mi?? Azt hittem, hogy…de szenya vagy - nevetve öklömmel kicsit belebokszoltam a vállába. - Na jó, megbocsájtva! - mosolyogva nyújtottam a kezem. - Amúgy Gréta vagyok, Salamon - nem emlékeztem arra, hogy bemutatkoztam-e, így most ezt pótoltam, s ha Steph is kezet fogott velem, akkor utána még a többi taggal is kezet ráztam.
- Persze, megfelel. Mondjuk rossz, hogy ilyet sokat kell várni a következő próbáig, de legyen - lelkes voltam, még így is, hogy tudtam, a következő próba csak két hét múlva lesz.
- Srácok, mit szólnátok, ha beülnénk ezután egy pizzára, és akkor kicsit jobban megismerjük egymást? - mivel valószínűleg sokat nem tudtak rólam, gondoltam, hogy tarthatnánk egy kis ismerkedést, és a pizza amúgy is remek volt a Félszemű kukoricában.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Azért döntöttünk a tavacskára némi fejtörést követően, mert ez már kívül esik Kakasi hatáskörén, na meg a gondnoknak sem okozunk vele szívinfarkust. Dávid biztos benne, hogy a tanévnyitó pont elég munkát adott neki, és bár én a magam részéről mérget vennék rá, hogy a réten sem égetnénk le semmit, inkább nem szeretném, ha bármelyik iskolai dolgozó az ősellenségemmé avanzsálna. Már így is örülnek néhányan szerény véleményem szerint, hogy inkább az egyetemet választottam következő állomásnak a VAV-ot követően, mint a Bagolykövet. Én annak örülök, hogy végre sikerült terveknek körvonalazódnia a fejemben a jövőmet illetően, még ha nincsenek is kőbe vésve. Legalább látom az irányt és tetszik. Most azonban mégiscsak méltó módon kellene zárni az itt eltöltött öt tanévemet, illetve szeretném azt is megünnepelni, hogy még számomra is hihetetlen módon kiválóra sikerült a VAV. Az alkalomra először is összedobtam egy szórólapot, amit aztán sokszorosíttattunk és ott hagytuk az iskolában kis kupacokban, csupa olyan ponton, amit a tanárok nem annyira látogatnak. Diákok mosdójára kell gondolni meg hálókörletekre például. Aztán meg a kis tavacska mellé gyűjtöttünk tábortűz gyújtására elegendő fát, amit most éppen szépen elő is készítek az este fő attrakciójához. A jeles alkalomra hoztam még egy hatos csomag vajsört is, valamint egy rakás jegyzetet. A jóslástant ugyan épp nem találtam idénről, de az összes többit belegyömöszöltem a hátizsákba azzal a szándékkal, hogy ma mind a tűzre vetem őket. A pszichológia szakra úgyis aligha lesz szükségem bájitalok receptjeire vagy a fránya átváltoztatástanra. Amint minden kész, letelepszem a fűre és addig is a telefonomat kezdem böködni, Bellának írok, amíg elkezdenek érkezni a többiek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Az utolsó vizsgáját követően Adler prof leültette beszélgetni - megint. De most legalább nem terpeszkedett a Keselyű baljóslatú ómenként a szeme sarkában. A lényegen nem változtatott. Nem tudta még, mi vár rá az elkövetkezendő hónapokban, de ez az este pont azért volt, hogy elfelejtsen mindent.
 Éppen pálcájával bűvölt óvatosan egy nagyobb rönköt a tűzrakás köré, hogy legyen hova szállnia a füs- Szóval hogy legyen mire leülnie a többieknek. Hangosan puffant a lába előtt a tereptárgy, büszke pillantást vetett rá, mert nem tudta, hogy a platánnal ilyen nehéz súlyt is képes megmozdítani. Aztán Doriánra nézett büszkén, remélve, hogy ő is szemtanúja volt a mozdulatnak.
 Ellaposodó tekintettel konstatálta, hogy az eridonos megint turbékoló galambot játszik azzal a mugli szarral az ujjai közt. Zalán aztán megelégelte a látványt és unott fejjel intett megint a pálcával, hogy a telefon végül az ő kezében kössön ki.
 - Befejezted? - kérdezte vontatottan és jelentőségteljesen pislantott, hogy nem ezért jöttek le.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Igyekszem mellőzni a pálca használatát egyelőre, amennyire lehet. Nem olyan régen szép kis tűzijátékkal lehelte ki a lelkét a magja, majd új kellett bele, amivel a bűbájtan vizsgán ismét elszórakoztattam kicsit Kakasit. Ezért is rakom össze a tábortűz alapját kézzel, majd amint az kész, szükségét érzem, hogy írjak egy üzit Bellának. Vagy inkább hármat. Sőt, már a negyediknél tartok, amikor Zalán nem túlságosan lelkesen kérdezi meg, hogy befejeztem-e. Ha gonosz lennék, most vissza tudnék kérdezni, de inkább nem teszem. Helyette elhúzom a számat, amikor kirepül a kezemből a telefon. Szerencsére éppen elküldtem az utolsó szivecskét is az imént. Végül egy üveget húzok ki a táskámból, hogy Zalán kezébe nyomjam.
- Tessék... és majd mindjárt írok engedelmeddel a bátyámnak, hogy hozzon még innivalót - közlöm vele széles vigyor kíséretében a vajsört a kezébe nyomva, aztán magamnak is előszedek egyet. - Vagy patrónust küldjek neki? Melyiket engedélyezed?