Czukorvarázs Cukrászda (est. 1808)





Nyitva tartás:
H – Cs: 7:00 – 20:00
P – Szo: 7:00 – 22:00
V: 7:00 – 19:00

Executive chef - Széles Veronika
Ő áll a cukrászda élén, egyfajta igazgató, ahova hosszú évek és komoly munkatapasztalat után jutott el. Ténylegesen nem dolgozik a konyhán, sőt ritkán jelenik meg, de jobb kezei mindig elérhetőek. Menedzserként veszi ki a részét a munkából; feladata többek közt felügyelni, ahogy az alatta dolgozók az új fogásokat megalkotják, az étlapot kitalálják, egyeztetnek a beszállítókkal és a büdzsét kezelik, amit ő maga határoz meg.

Head chef - Harriet O. Wallace
Mivel nincs jelen az executive chef, ő irányít mindent, ami a cukrászdával történik. Általában nem dolgozik aktívan a konyhán, de tapasztalata van benne és eszerint cselekszik. Az ő feladata, hogy gördülékenyen folyjék a munka, ő felel a rendelt friss alapanyagokért, irányítja a személyzet munkáját és felügyeli a betanításukat. Gondoskodik róla, hogy rend és higiénia legyen a munkahelyen. Hozzá tartozik az adminisztráció is. Több év kitartó munkájával szerezte tisztségét.

Pastry chef (cukrászséf) - Harriet O. Wallace
Tulajdonképpen helyettes, a head chef-fel együtt döntenek új emberek szükségéről és felvételéről. Ha szükséges akár a head chef, akár az executive chef helyére is be kell állnia döntésekben önállóan. Napi szinten veszi ki a részét a konyha irányításából, ő vezeti a munkálatokat, az ételek elkészítéséhez tartozó irányítási és tervezési feladatkörök, a munkafolyamatok konkrét levezénylése szintén a vállát nyomja. Feladatokat ad az egyes részlegek séfjeinek, irányítja a konyhai személyzetet. Az a munkakör, ami önállóságot, kreativitást és precizitást is követel attól, aki betölti ezt a pozíciót. Folyamatosan egyeztet az executive cheffel a desszertekről, új süteményeket, desszerteket, pékárukat talál ki az étterem számára.

Patissier (cukrász) - Hazel Shaw
A legtöbb munkával járó pályának tartják, ami a tényleges folyamatot és kétkezi részt illeti, ráadásul, mikor a cukrászda frissen sült pékárut is készít, akkor ők kezdenek a legkorábban, és általában ők fejezik be legkésőbb a műszakot. A minőség és az íz eltalálása a legnagyobb feladatuk

Glacier (fagylaltkészítő; fagylaltárus) - Frank Martina Luna
Azon személy megtiszteltetése ez, aki az áprilistól - szeptemberig tartó időszakban felel a friss, minőségi, különleges és frissítő hideg édességek létéért és árusításáért. Új ötleteket valósíthat meg a pastry chef-fel együtt, továbbképzésekben részesül és minden pult körüli teendőt maga végez. A szezonon kívül (október - március) olyan különlegességekkel foglalkozik besegítőként, mint a sültfagyi, a fagylaltos sütemények és pohárkrémek.

Bartender (italkészítő; pultos) - Balić András Dorián
Az ő feladata nem csupán az italok szakszerű elkészítéséből áll. Olykor komplett show-t varázsol a bárpult mögé, látványosan dobálja a rendelkezésére álló bár eszközöket, shakert, italos üvegeket. Tehát amellett, hogy finom koktélokat készít, a show és a vendégek szórakoztatása is rendkívül fontos. Általában elhívatott, odafigyelő és gyors emberek kerülnek ezen pozícióba. Mindemellett precizitásra és jó memóriára is szüksége van az adott személynak, hiszen számtalan koktélreceptet kell észben tartania, s a vendégkör miatt is fontos. Érdemes megjegyezni a törzsvendégek kedvenc italait.

Commis chef (kukta; cukrásztanonc) - Scarlett Conroy
Az az elhivatott szakácstanonc, akinek mindent meg kell tanulnia a konyhán folyó munkáról. Egyeztet a beszállítókkal, előkészít a különböző pályákon, felel a higiéniáért, tálal, alapanyagokat rendszerez és mér ki szükség esetén.

Aide de cuisine (cukrászdai kisegítők) - Drinóczi Babett Mirtill
Azon személyek, akik a pakolásban, takarításban, mosogatásban, eszközök rendben tartásában és a pult makulátlan szépségének tartásában segédkeznek. Ide tartoznak továbbá a felszolgálók és a pultban az eladásért felelő személyek is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=868897#post868897][b]Agárdi Kornélia Auróra - 2023.10.28. 16:17[/b][/url]

X TessenRámNézni X FLØRE - WITCH X találkozási X Aladáranyomomban X tessenengemválasztani

Jeges tekintete hosszú, lomha perceken át vitsgálták az új professzor úr felhívását. Tanársegédi pozíció. Ebben a lehetőségben Kornélia több, számára kedvező lehetőséget is fellelt, így nem volt rest küldeni egy tollast Misi bácsinak. A tárgy ígéretesen hangzott, nem csak azért, mert mestertanoncként régész és ereklyekutatónak kezdett tanulni, de talán találhat valamit az Agárdi-átokkal kapcsolatban - már ha igaz, hogy elviszi magával Valuska professzor egy-egy útra.
Hűvöskés, őszi idő volt aznap, így a turis, sötétlila bőrkabátjára esett választása, hogy feldobja az amúgy is fekete szettjét. A Pramberger teret maga mögött hagyva lépdelt a cukrászda irányába, néha egy-egy megrovó pillantással ajándékozva meg Aladárt, aki az egyik kóbormacska árnyékával kezdett kekeckedni. Órájára pillantva Kornélia megnyugodva konstatálta, hogy bőven időben volt még. Zsebébe túrva előhalászta élesnyelvű naplóját, hogy a nyitvatartásról szedjen ki belőle információt.
- Mikor zár a Czukorvarázs?
- Nnna, eszedbe jutottam? - sértetten felelte a napló, míg a szavak kirajzolódtak lapjain - Addig, amíg be nem zár, ostoba!
Itt Kornélia nyelt egyet, homlokán lüktetett az ér, de próbálta moderálni magát.
- És az mikor van? - körmölte le ismét.
- Hát ettől többre számítottam tőled, ne is haragudj - hamar eltűnt a napló válasza, majd megjelent egy időpont; este nyolc. Alá pedig csak egy Kornéliát szidó Nyomi! volt körmölve. Ezzel zsebre vágta a kötetet s haladt tovább a cukrászdába. Az ajtón áthaladva megtorpant, körülnézett és a szakállas urat kereste. Meglelve őt hamar letelepedett az asztalhoz arcán mosollyal.
- Jó napot kívánok, professzor úr! - szemei akaratlanul a kardra terelődtek, melyet szemöldöke megemelésével reagált csak le. Remélte, nem terveznek lovagi tornát tartani, bár a színes pizsamás tanítóról, aki gyakran biciklizni szokott a kastély folyosóin... nos, belőle bármit kinézett. Kornélia nem hozott kardot, sem pajzsot. Kornélia csak egy Aladárt hozott, aki kardja helyett is kardja lesz.
- Ugye nem várattam meg?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=868917#post868917][b]Valuska Mihály - 2023.10.29. 17:04[/b][/url]

Nézegeti az embereket ahogy jönnek és mennek, de ha megkérdeznék kit látott, valószínűleg nem tudna válaszolni rá, csak a kavalkádra ami lejátszódott odakinn. Ide-oda lépkedő lábak, ballonkabátok szárnycsapásai, spirálban aláhulló tandemugró falevelek. Sokszor hallott már Bogolyfalváról, tudja, hogy számos varázslónak az otthona, akik itt nőttek fel, sőt talán itt is öregedtek meg. Neki nem mond semmit egyik utca sem. Nincsenek emlékei amiket felidézhet, volt már ugyan itt párszor, de sohasem huzamosabb ideig. Átutazóba, látogatóba, előadni. Néhány öreg tyúkon ül meg a szeme, kíváncsian pislog rájuk. Talán valamelyik nap felkereshet néhány vénebbet, hátha innen is kicsikar valami kis mesét, amit aztán tovább vihet és ne adja ég, a végén még valósággá is teheti.
Ahogy így mélázik, édes kis hangocska üti meg a fülét. Komótosan odapillant aztán mosolyogva integet ujjával.
- Oh nem, dehogy, na foglaljon csak helyet. Mindjárt integetek is egy pincér kislánynak és akkor lesz mit inni, enni. - míg ezt közli, addig tényleg integet is, hogy odahívja az egyik felszolgálót.
- Szóval kisasszony, olvastam a levelét és roppantmód felkeltette a kíváncsiságomat, bár gondolom ezt sejti, de azért az ismétlés nem árt, szóval tessék csak elmesélni még egyszer - buzdítja Kornéliát egy gesztusos kézmozdulattal, aztán mielőtt a lány elkezdhetné hirtelen megtöri a csendet.
- Várjon, elfelejtettem, a miheztartás végett, Valuska Mihály vagyok, maga meg Agárdi Kornélia vagy Auróra? Melyiket tetszik használni? - az ilyen neveknél sohasem biztos az ember a dolgában. Általában a középsőt, aztán meg van amikor nem. Jobb az ilyesmit megkérdezni előre. Úgy meg már a bemutatkozás is megvan, ha a lány óhajtott valami hasonlót.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=868960#post868960][b]Agárdi Kornélia Auróra - 2023.11.01. 00:04[/b][/url]

X TessenRámNézni X FLØRE - WITCH X találkozási X Aladáranyomomban X tessenengemválasztani

Sietősen toppant be a cukrászdába, hiába kellett az odaúton megnevelnie árnyékát és leoltania a flegma naplóját, még így is pont időben érkezett. Szerencsére nem volt nehéz dolga megtalálni a professzort, szinte villámléptekkel szlalomozott oda az asztalok között és huppant le Misi bácsi kérésére. Kabátját lehámozva magáról bologatott, hogy persze, szívesen elmondja azt, amit leírt magárol levelében.
- Nagyon örülök, Valuska professzor, így van. A legtöbben Kornéliaként emlegetnek, így azt használom, de hallgatok az Aurórára is. Amelyik Önnek szimpatikusabb - felelte mosolyogva, majd egy nagyot szusszant, végre megérkezett.
- Amíg várunk a pincérre, akár el is kezdhetem, ha nem haragszik. Bármikor kérdezzen, mert kicsit kaotikus utat jártam be idáig - jegyezte meg rögtön az elején, nehogy bármiféle fennakadás legyen később.
- Nos, Kornélia vagyok, a barátaim csak Korinak becéznek. Idén kezdtem az egyetemet, de emellett maradtam elsős mestertanoncnak a Bagolykőben és az eridonosok házát tarkítom, ott prefektusként funkcionálok. Talán az egyik legijesztőbb, ahogy eddig visszahallottam… Öhm… itt élek a faluban és itt is dolgozom a Leprikón arányában, mint csapos - fejét megvakarva elgondolkodott, vajon mit mondhatna el magáról - Mugli családból származom, de körülbelül két éve kiemeltek onnét a lelepleződés elkerülése érdekében. Szüleim nagyon örültek, amikor kiderült, én valóban boszorkány vagyok. Szerették volna a szektájuk vagy tudom is én mijük tudtára adni, hogy anyám után én leszek a következő “papnő”, erre én kikeltem magamból ismervén a titoktartást és… hát igen. Jött a minisztérium, én ki onnét, ők pedig felejtettek valami felejtő bűbájtól. Jelenleg van egy biológiai lányuk, akiről nem tudják, hogy a lányuk. - zárta szinte reszkető hangon. Nem tudta, hol folytassa, talán az lenne a legegyszerűbb, ha Misi bácsi a levele alapján kérdezne tőle. Hiába telt el lassan több, mint két év, szülei elvesztése ebben a formában még mindig rosszul érintette.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=869325#post869325][b]Fekete Nonó - 2023.11.10. 20:06[/b][/url]

Elhatároztam, hogy keresek egy elsőst és megpróbálom sokáig ijeszteni. Én leszek az ő kopogó szelleme. Nagyon jó buli lesz. Tudom, hogy ezt még nagyon régen találtam ki és közben felnőttem, de ki nem szeret szórakozni? Most komolyan a felnőtteknek is kell egy kis szórakozás. Na szóval azt terveztem, hogy csak úgy járkálni fogok a suliban és mindenkitől megkérdezem, hogy hányadikos és megpróbálok egy olyan embert keresni akinek lehetek a személyes szelleme. Egyik nap miközben mentem megláttam Rivas-t egyszer hallottam a nevét és innen tudom. Na ő lett a kiszemeltem. Szóval elkezdtem titokban követni amikor hallottam, hogy a cukrászdába megy ezért elkezdtem követni. Persze úgy, hogy ne tűnjön fel neki. Miközben ment néha megálltam, hogy ha véletlenül hátra nézne ne vegye észre, hogy követem. Így mentünk egy ideig. Aztán megérkeztünk a cukrászda bejáratához. És bement. Észrevétlenül követtem. Mikor bementem gyorsan elbújtam, hogy ne vegyen észre és onnan figyeltem a srácot. Kicsit sajnáltam, de hát ez a buli. Remélem sokáig nem jön rá, hogy én vagyok az. Bár az lehet kicsit ciki lesz amikor kiderül, hogy egy mestertanonc ijesztgeti, de most pont nem érdekel. Éppen a rejtek helyen üldögélek ami jelenleg a székek mögött egy eldugott hely ahol én látom, de ő engem nem. És csak remélni tudom, hogy senki nem néz hülyének. Éppen figyelem Rivast.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=869344#post869344][b]William Rivas - 2023.11.11. 07:21[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=869355#post869355][b]Fekete Nonó - 2023.11.12. 11:55[/b][/url]

Figyelem ahogy süteményt kér. És miközben leül egy (szerencsére) hozzám közel eső helyre, nézem mit csinál. Halkan gondolkodom, hogyan is ijesztegethetném.
– Úgy kéne mintha egy szellem lennék. – És ekkor találtam ki mit csinálok. Megpróbálok egy láthatatlanná tévő varázsigét. Kicsit gondolkodtam vajon tanultam-e ilyesmi varázslatot végül eszembe jut. Megpróbáltam kivenni óvatosan a pálcámat a talárom zsebéből, mikor sikerült magamra irányítottam a pálcát és elmormoltam a varázsigét, de véletlenül megcsúszott a kezem ezért az egyik tárolót láthatatlanná változtattam. “Jajj…”
– Basszus… – Halkan szitkozódtam magamban. Megpróbáltam újra láthatóvá tenni. Mikor ez sikerült, újra próbálkoztam. Szerencsére másodszorra már ment. Innentől már nem láthatott senki. Kezdődhetett az akció… Nyilván óvatos leszek. És majd egy napon leleplezem magam…

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=869745#post869745][b]Frida L. Bergstein - 2023.12.02. 15:47[/b][/url]

Viszonoztam a mosolyát, mellé pedig érdeklődő tekintetem párosult. A Herzbergben és azóta is rengeteg varázslóval és boszorkánnyal találkoztam. Mind más-más háttérrel rendelkeztek, így az otthoni buborékból kiszakadva megtanultam értékelni a különböző családi történeteket.
A szőrtelenítő bűbájok említésére még halkan elnevettem magam, fejben végig is gondoltam, mikor tudnék majd menni, megnézni a kiadó szobájukat. A beszélgetés azonban hamar egy sötétebb fordulatot vett, az én arcomról pedig eltűnt a mosoly. Előbb vagy utóbb muszájnak éreztem beszélni neki a babámról, nekem is jobb, ha tud róla. Főleg, ha hozzájuk költözöm. Részvétét egy halvány, erőltetett mosollyal köszöntem meg, épp csak egy pillanatig tartva azt. Szemeim az épp mellénk lépő pincérre és az elém lerakott sütire fordultak.
- Köszönjünk - bólintottam a felszolgáló felé. - Nagyon jól néz ki. -Utóbbi szavaimat már barátnőmhöz intéztem.
- A többi mágusfaluba nem volt szerencsém még eljutni. Ha kimozdulok Bogolyfalváról a Fővárosi Ispotályba megyek gyakorlatra, vagy az egyetemre. Nem sok szabadidőm marad, de egyelőre jól érzem így magam. - Csak ekkor néztem ismét fel Reginára ismét. Mosolyogni nem tudtam, de nem zavart, hogy tovább haladt a beszélgetésünk. Sőt.
- Jajj, nagyon szeretem az iskolát és a tanítást is. A gyógyítást is nagyon szeretem, ha elvégeztem az egyetemet szeretnék majd ott abban a szakmában is dolgozni. Egyelőre viszont nagyon sokat ad, hogy a Bagolykőben lehetek. Sőt, lehet dolgoznék majd az Előkészítőben is. Te hogy döntöttél a tanítás mellett egyébként?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=869885#post869885][b]Návay Regina - 2023.12.11. 19:59[/b][/url]

Nem feszegetem a témát, csak részvétet nyilvánítok. Nem is igazán tudom, mit lehetne erre mondani egyebet, valahogy megterhelőbbnek, nehezebbnek tűnik az én veszteségemnél eleve, bár ez nem verseny, inkább csak úgy érzem, hogy hiába van meg a magamé, nem tudom igazán átérezni, milyen lehet neki. Meg aztán, azt hiszem, ez egyébként is változó lehet, ki hogyan éli meg és viseli. A süti viszont remekül időzítve érkezik meg ahhoz, hogy véletlen se kelljen azon gondolkodnom, innen hogyan is tovább.
- Köszönjük szépen - mondom én is a felszolgálóra mosolyogva, aztán magam elé húzom a sajátom. Igazán jól néz ki, össze is fut a nyál a számban már csak a látványtól is. Le sem tagadhatnám, hogy engem egyébként meg lehet venni kilóra édességgel. Ugyan nem vagyok büszke rá, de már ettem ki összeállni nem annyira akaró szirupos kekszmasszát kanállal az edényből. Finomnak végülis finom volt, csak vendégeknek nem tudtuk volna felszolgálni, mert nem volt olyan állapotban. Bólogatok arra egyetértően, hogy ezek a sütik viszont igazán jól is néznek ki. Mégiscsak van valami oka annak, hogy ez a cukrászda több, mint kétszáz éve működik. Tudnak itt valamit.  
- Az a fő, ha így jó - állapítom meg elmosolyodva. - A szabadidő amúgy nálam is hiánycikk tud lenni, de addig jó, amíg minden fontos belefér az ember idejébe - okoskodom kicsit, mielőtt a kisméretű villát végre beleszúrnám a süteménybe, hogy aztán elhallgassak az első falaton nyammogva. Mi lesz még itt, ha a cukor is beüt, ajaj.
- És az ispotályban? Vagy mondjuk az iskolai gyengélkedőn, ha van üresedés? - érdeklődöm aztán a tervei felől, hogy van-e már elképzelése, hol szeretne gyógyítóként működni. - Fuh, hát ez hosszú sztori... vagyis nem is... mármint, jó pár éve a túlélési alapismereteket a bátyám tanította, és én szerettem volna a nyomdokaiba lépni, szóval amikor szólt egy ismerősöm, hogy éppen új oktatót keresnek, nem hagyhattam ki, hogy jelentkezzek. Ha még Eridon házvezető-helyettes is lesz belőlem egyszer, akkor mindent kihúzhatok a bakancslistámról. Már mindjárt tíz éve, hogy meghalt, ettől viszont valahogy közelebb érzem magam hozzá. Talán mégse olyan hosszú történet végülis. Amúgy nem gondoltam volna, hogy bejön a tanítás, már csak az egyetemet kell hozzá elvégeznem, mert Rosales megfenyegetett, hogy ha nem, akkor az első tanári diplomával rendelkező jelentkező felbukkanásával ki is teszi a szűröm.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=869894#post869894][b]Hollósi Zalán - 2023.12.12. 14:10[/b][/url]

Bólintott egyszer. Majd kétszer. Bár biztos volt benne, hogy ezt elsőre nehéz lesz megemésztenie. Kódok és jelszavak...
 - Ha nem tudnám, hogy mugli találmány, azt hinném, a misztériumügyi főosztályról szalajtották - dörmögte, ahogy ujjaival megint a kijelzőhöz ért. - De gondolom nekik csak ez van, ha már védőbűbájokat nem tudnak csinálni - vont vállat beletörődőn, amíg sikerült kitalálnia a jelszavát. - Vannak ennél bonyolultabb eszközeik is? - kérdezte aztán. Tévét már látott az anyai nagyszüleinél, de ott legalább tudta, hogy távirányító gombjaival lehet irányítani. Ezen még olyan sem volt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=869923#post869923][b]Máltai Ramóna Emese - 2023.12.13. 23:31[/b][/url]

Forgatja kezei közt a készüléket, míg magyaráz, mutogatja rajta a dolgokat Zalánnak. A fiú kommentjét figyelmen kívül hagyja, csak elé tolja a telefont a megnyitott billentyűzettel. Eszébe sem jut, hogy esetleg gondot okoz majd a másiknak használni a telefont.
- Persze. - Flegma természetességgel felel a kérdésre. A matematika vagy fizika nem az ő területe, de annyira még ért hozzá, hogy lássa, milyen bonyolult szerkezeteket képesek összerakni egyes mérnökök. Nem is fejti ki jobban a választ, helyette szel egy darabot a sütijéből, s szájába is teszi azt. Zalán kezét figyeli közben, kezd-e valamit a telefonnal.
Nem gondolja végig, pedig valahol tudja, hogy barátjának épp olyan furcsák a mugli kütyük, mint Ramónának a varázstárgyak. Ő valahol még mindig muglinak érzi magát, s épp ezért furcsa érzést is kelt benne, hogy a levitás úgy beszél róluk, mintha a lány nem tartozna a kategóriába. Még ha ezt nem is fogalmazza meg magának.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=869929#post869929][b]Hollósi Zalán - 2023.12.14. 17:26[/b][/url]

Picit összehúzta magát ültében a rövid választól, pedig megszokottnak kellett volna éreznie. Egy idő után megunta a telefonnal való babrálást és a másikat kezdte figyelni, hátha le tud valamit olvasni az arcáról. Sikertelenül.
 - Amikor kisebb voltam, anyáék megengedték, hogy játszhassak a szomszédbeli gyerekekkel. Mugli volt mindegyik. Az elején... már amire emlékszem belőle, jól szórakoztunk. Nem éreztem, hogy kilógnék a sorból, tudod? - mesélte halvány mosollyal. - Habár nem is foglalkoztatott annyira akkor még, hogy miben különbözök tőlük. Pár mugli kifejezés, néhány szokás meg hobbi rámragadt. Aztán... - ujjaival tanácstalanul kezdte piszkálni a villáját, amíg kitalálta, érdemes-e folytatnia. - Aztán lecsapódott rajtam a vadmágia. És kezdhettem az egészet előről. Azok a srácok már biztosan furán néznének rám, sokszor meg... - észrevette magát, hogy be sem áll a szája és félve elharapta a végét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=870589#post870589][b]Máltai Ramóna Emese - 2023.12.27. 21:06[/b][/url]

A sütit követően teásbögréje után nyúl, az italba kortyol bele. Szemei a telefonon nyugszanak, figyeli, mit csinál a készülékkel barátja. Még akkor sem fordítja el tekintetét, mikor a fiú beszélni kezd. Az asztal felé bámulva hallgat. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem figyel.
Ritkán történik vele ilyesmi, de együtt tudott érezni Zalán történetével. Sokat piszkálták olyasmi dolgok miatt, amiket akkor még nem értett. Azóta persze tudja, hogy a színváltós vegyület kémiaórán a vadmágia műve, ahogy a hirtelen elcsendesedő vad kutyák is az osztálykiránduláson. Az utolsó két osztálykirándulásra már el se ment, és az osztályteremben is egyre csendesebbé vált, hiszen azért is piszkálni tudták, ha tudta a válaszokat a tanár kérdésére.
- Meg? - Most néz fel először, Zalán hajfürjeire. Piszkálja az orrát, hogy a fiú nem fejezte be a mondatot. Nem szereti a befejezetlen dolgokat. Emellett kíváncsi is, mit akart mondani barátja.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=870977#post870977][b]Hollósi Zalán - 2023.12.31. 13:12[/b][/url]

- Somszor meg úgy érzem - folytatta vontatottan -, hogy a varázslók közt is le vagyok maradva. Csak azt akartam kihozni belőle, hogy ha véletlenül megbántalak valamivel, az nem szándékos. Fogalmam sincs, hogyan kéne hozzáállnom. - Még mielőtt túlmagyarázta volna, egy falat pitével hallgattatta el magát, aztán újult erővel futott neki a telefon témának.
 - Hogyan tudsz ezzel üzenni? Ehhez is számok fognak kelleni?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=870984#post870984][b]Máltai Ramóna Emese - 2023.12.31. 13:43[/b][/url]

Csendesen figyel Zalánra, szemei most kivételesen a fiú arcára tévednek. Hosszú pillanatokig pislog a másikra, mintha emésztené a hallottakat. Élete elemes részévé vált, hogy megbántják, sokszor már észre sem veszi. Máshogyan is csapódik le benne az efféle érzés, mint kortársaiban.
- Még nem bántottál meg - felel végül halkan. A mondat vége ráadásul már teásbögréjébe hangzik el. - Én sem érzem magam mindig boszorkánynak -fűzi még hozzá, miközben vissza rakja a bögrét az asztalra. - A családomban is csak muglik vannak. - Ezúttal nem csak az édesanyját említi, a teljes családjára hivatkozik, ami nála ritka. Igaz, az édesapja családjáról nem tud semmit, de sosem hitte, hogy köztük lenne más varázstudó.
Agya azonnal átkapcsol, gondolatai visszatérnek a telefonhoz. Kicsit közelebb húzza magához az asztalon, hogy mutogatni tudjon rajta, de ő maga is elemelkedik az üléstől. Benyomta a bekapcsológombot, újra felélesztve az időközben elsötétült kijelzőt.
- Írd be a jelszót - utasítja barátját, hiszen addig nem is tudnak tovább haladni. Ha viszont Zalán feloldja a telefont, Rami azonnal meg is találja a megfelelő ikont, ahol a levitás üzenni tud majd.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=870987#post870987][b]Hollósi Zalán - 2023.12.31. 14:20[/b][/url]

  Félrenyelte az újabb falat sütményt a választól. Na nem azért, eddig is tudta Ramiról, hogy mugliszületésű, de...
 - Még...? - hörögte a levegőért való küzdelem közepette. - Köszönöm a bizalmat. - Ironizált könnybelábadt szemmel, köhécselve. Nem is firtatta tovább, még mindig krákogva, de feloldotta a telefont. Hagyta, hogy a lány kézbe vegye a dolgokat, figyelmesen követte, mit csinál a kijelzőn. Megtudta, hogy sokféleképpen lehet üzenetet küldeni benne, nem csak beszélni lehet, de írni, sőt: látni is lehet akár a másik arcát, ha hív valakit.
 - Tudok neked is írni vele? - kérdezte aztán, miközben a telefon dobozát és a többi kacatot pakolta vissza a csomagba. - Mármint szabad? Vagyis nem úgy értem, hogy most lenne mit írnom, hanem hogy amúgy bánnád-e, ha... Ha néha ezzel tudnálak keresni. - fejezte be elhalkuló hangon, szemét pedig fájdalmasan hunyta le, amiért megint hülyeség hagyta el a száját.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=870995#post870995][b]Máltai Ramóna Emese - 2023.12.31. 16:16[/b][/url]

Bögréjéből pillant fel fuldokló barátjára. Őszintén nem érti, milyen probléma volt mondatával, ahogy nem érti az iróniát sem. Megvárta, míg Zalán kiköhögi magát, egy aggodalmas pillantást vet azért irányába, mielőtt a telefon felé fordulna újra.
Megmutogat barátjának mindent, akár többször is, ha felhívják rá a figyelmét. Igyekszik figyelni, hogy mindent érthetően adjon át, amennyire ő ezt figyelni tudja. Barátja kérdése zökkenti ki, abban is inkább a zavar, amit még ő is érez benne.
- Szabad. - Zalán még be se fejezte teljesen a mondatot, Raminak elege lett a habogásból, inkább gyorsan felelt. Maga elé is húzza a telefont, és beírja a telefonszámát, teljes nevével.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=870998#post870998][b]Hollósi Zalán - 2023.12.31. 16:56[/b][/url]

Halvány mosollyal szusszantott egyet, ami akkor sem hagyott alább, amikor meglátta Rami teljes nevét leírva. Aranyosnak találta. - Köszönöm - vette vissza magához a készüléket végül.
 - Csodálom, hogy még sosem hagytál ott egyszer sem, amikor hülyeségeket beszélek - mondta elgondolkodva. - Mondanám, hogy talán azért, mert jót mulatsz rajta, de nem olyannak ismerlek. Akkor meg miért? - kérdezte könnyed hangnemben, csak hogy filozofáljon kicsit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871051#post871051][b]Máltai Ramóna Emese - 2024.01.01. 15:20[/b][/url]

- Szívesen - felel egészen ösztön szerűen, a kiskorban megtanult séma szerint. Rögtön vissza is fordul az előtte heverő sütemény utolsó darabjaihoz, hogy elfogyassza azt.
Csak a díszítésnek használt habcsók marad a tányérján. Az sem azért, mert nem akarná megenni, sokkal inkább a zavar játszik közre, amit Zalán szavai okoznak benne. Leteszi a villát és felpillant a fiú vállára. Hosszú pillanatok telnek el, mire lassan szólásra nyitja száját.
- Mert a barátom vagy. - Halkan felel, ám szája sarkában egyértelműen megjelenik egy halvány, szerény mosoly. Már nem is próbálja tagadni, hogy kötődik a levitáshoz, hogy közel kerültek egymáshoz. Pedig nem gondolt volna ilyesmire, mikor először találkoztak fent a bagolyházban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871063#post871063][b]Hollósi Zalán - 2024.01.01. 17:53[/b][/url]

- Hm - néma mosolya kiszélesedett, ahogy meglátta a másikét, gyorsan le is hajtotta a fejét, hogy eltakarja, amennyire tudja. Örült a válasznak, nem is kicsit.
 Nem tudta hogyan, de az évek során szerencséje volt ezt a legkülönfélébb emberek szájából hallania. Kornél adta magát, sok szempontból ő hasonlít rá a legjobban. Nagy álmok lebegnek a fejében, amin felülkerekednek a gátlások. De közben mindig emlékezteti olyan tényekre, amik jószerével kiszúrják a szemét, ám ő túl makacs ahhoz, hogy észrevegye őket. Kornélia? Valahogy mindig sikerül neki felvidítani az idétlen vicceivel, pedig szünet nélkül lohol a sarkában egy nyomasztó árnyék. Lafayette képes kiprovokálni belőle a gyereket, aki elfelejtett lenni az utóbbi években. Dorián a tinédzsert, azt a gondtalan, eszelős fajtát. Amélia bölcsességet és nyugalmat szór neki minden szavával, mégha kevés is ragad rá belőle. Szofi a teljesen kitekert logikája mellett eleveníti fel a családja atmoszféráját. Theodore is eszébe jutott, pedig a barát szó még sosem hangzott el köztük. Ő vigyázott a titkaira, a maga módján, így másokat nem kellett Zalánnak traktálnia vele. Rue pedig valami... Szenvedélyes, indulatos, megfejthetetlen módon gravitálta Zalán figyelmét nagyon sokáig.
 Aki előtte ült, jobban nem is különbözhetett a többitől. Megfoghatatlanok voltak a gondolatai, miközben minden szava őszinteséget tükrözött. Mintha hazudni is képtelen lett volna, mintha a fogalom maga ismeretlen lenne előtte. Más világban kutat a tekintete, de közben olyan érzést kelt Zalánban, mintha ő élne igazán a valóságban.
 Azon kapta magát, hogy Rami arcát fürkészi, ki tudja mennyi ideje. Csak most, hogy körülötte jártak a gondolatai, eszébe nem jutott másfele figyelni.
 - Csak azon gondolkodom, hogy... ez változhat-e. Annak fényében, ha később még jobban megismernél. - Szemében fakulni látszott az öröm. Az utóbbi időben sokszor foglalkoztatta ez. Vele valamiért őszintébb akart lenni, talán mert kíváncsi volt arra a tiszta, nyers valóságra, amik a szavaiban rejlettek. De egyszerűen nem tudott. Mintha egyszerre lett volna átok és áldás, hogy Theodore magánál tartja Zalán titkait.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871099#post871099][b]Máltai Ramóna Emese - 2024.01.01. 23:37[/b][/url]

Pár pillanatig még néz Zalánra, haját és arcának vonásait vizsgálja, mielőtt visszatérne a tányérján maradt habcsókhoz és utolsó korty teájához. Ezzel pedig a mosolynak is nyoma vész.
Nem ferdített azonban, Zalán azon kevés emberek közé tartozik, akiket közel tud magához. Talán még közelebb is, mint a testvéreit. Azóta tartja igazán barátjának, hogy harmadikos korukban a levitás megmenekítette Augustine Meurice elől. Akkor érezte először igazán, hogy mellette áll, hogy törődik vele. Sosem gondolkodott a barátságukon, nem is kérdőjelezte meg soha. Elfogadta a fiú törődését, örül a társaságának. Néha kifejezetten keresi is. Olyan biztonságot tudott neki adni, amit máshol nem talált meg addig a varázsvilágban.
Ahogy elfogy előtte minden, villáját óvatosan visszahelyezi a tányérra. Kezei az ölébe esnek, ujjai összekulcsolódnak, s gyűrögetni kezdi kezeit, csupán megszokásból. Szemei a cukrászda bejárata felé fordulnak, bámészkodik. Nem érzi magán Zalán tekintetét. A kérdés viszont újra kizökkenti.
- Miért változna? - Hangjában tiszta őszinteség hallatszik. Lassan fordul vissza barátja felé, s olyat tesz, amit nagyon ritkán - ha csak egy pillanatra is - belenéz Zalán szemeibe.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871106#post871106][b]Hollósi Zalán - 2024.01.02. 01:00[/b][/url]

Hajába túrt tanácstalanul, pedig számíthatott volna rá, hogy visszakérdez. Innen nehéz lesz kimásznia. De akar egyáltalán?
 - Mert nem mindig... vagyok olyan, mint amikor veled vagyok - folytatta óvatosan. Mintha lábujjhegyen járna minden szavával, amit kiejt. - Vannak... nem tudom, hogyan kéne... vannak nehezebb napjaim. És eddig irtózatos szerencsém volt, hogy nem kellett látnod úgy - pislogása kicsit hosszabb ideig tartott, amíg ezért gyorsan hálát rebegett Merlinnek fejben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871107#post871107][b]Máltai Ramóna Emese - 2024.01.02. 01:31[/b][/url]

Pillantása tovább siklik a fiú hajfürtjeire, kézmozdulatára. Várja a választ a kérdésére. Nem is gondol bele, hogy nehezet kérdezett volna. Mégis türelmesen megvárja, hogy barátja megtalálja a megfelelő szavakat, hogy megpróbálja elmondani, mi is a helyzet. Rami azonban nem kerül közelebb a válaszhoz.
Fejét finomat oldalra dönti, kicsit mint egy értetlen kiskutya. Ötlete sincs, hogy Zalán miről beszélhet. Mit takarhatnak a nehezebb napok? Az óvónők használták ezt a kifejezést, mikor az anyja egy sírós nap után szedte össze Ramit. Most mégis érezi, hogy a levitásnál ez valami mélyebb dolgot jelenthet. De miért ne szabadna úgy látnia?
Nem tudja, melyik kérdését kéne feltennie azok közül, amik egyre sorakozni kezdtek fejében. Féloldalasan pislog fel Zalán arcára, s a fiú láthatja szemében az értetlenségét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871108#post871108][b]Hollósi Zalán - 2024.01.02. 01:45[/b][/url]

Furcsa, nyekergő hümmögést hallat, mintha az segítene neki megfogalmazni. Most már kerülte Rami tekintetét, figyelme helyette az asztalra szegeződött.
 - Minek kezdtem bele... - zavart, halk nevetéssel próbálta tompítani a feszültséget magában. - Néha. Néha... Emlékszel, amikor Kakasi kiküldött bűbájtanról, mert úgy néztem ki, mint egy agyontaposott doxytojás? Mondjuk az régen volt, de... vagy amikor hamarabb el kellett jönnöm gyógynövénytanról. Én... - mély levegőt vett, hogy máshonnan közelítse meg. - Tudod, hogy vannak más képességek is az egyszerű varázshasználaton kívül. És hogy nem mindig... szerencsés, hogy bír az ember ilyesmivel. - Ezen a ponton Kornél bravúros évnyitója jutott eszébe, amitől a gyomra hamar összeszűkült.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871109#post871109][b]Máltai Ramóna Emese - 2024.01.02. 01:57[/b][/url]

Kivételesen nem Ramóna szemei fordulnak el beszélgetőpartneréről, hanem éppen fordítva. A tekintetét ugyan nem keresi, de végig a levitáson tartja tekintetét. Hajtincseit bámulja. Figyel. Aprókat bólint a két példára, emlékszik mindkét esetre. Akkor azonban egyiknek sem tulajdonított nagy jelentőséget. Sőt, eszébe sem jutott, hogy összefügghetnek egymással.
Ismét bólint. Persze, hogy tudja, hiszen szinte szó szerint tanulta meg a tananyagokat a vizsgákra, közte a mágia különböző fajtáit is. Aztán azzal töltötte az elmúlt hónapjait, hogy egy mandragóralevelet tartson a szájában egy képesség megtanulása érdekében. Csak arra nem volt konkrét válasza a fejében, hogy mitől ne lehetnének szerencsések ezek a képességek. Az nem jut eszébe, ő mekkora átoknak érezte, mikor kiderült, hogy boszorkány. Nem került közelebb a megoldáshoz, hogy Zalán vajon mit próbál elmesélni neki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871110#post871110][b]Hollósi Zalán - 2024.01.02. 02:07[/b][/url]

Nem hallott se választ, sem pedig újabb kérdést. Nagy valószínűséggel, mert várta, hogy Zalán folytassa. Ha az olyan könnyű lenne.
 - Van valami, ami nem hagyja... - torkán akadt a hangja, így újra nekifutott. - Nem normális, hogy... Én nem vagyok normális.
 Elszégyellte magát, mert képtelen volt folytatni. Szemeit most erősebben hunyta le, ujjai pedig idegesen dobolni kezdtek az asztal lapján, annak ellenére, hogy tudta, Rami nehezen viseli a felesleges zajokat.
 Lemondóan fújta ki a levegőt, mint aki ezzel ismerte be, hogy próbálkozása kudarcba fulladt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871111#post871111][b]Máltai Ramóna Emese - 2024.01.02. 02:22[/b][/url]

Összehúzott szemöldökkel pislog barátjára. Csak egyre jobban összezavarodik. Eddig Ramóna úgy érezte, kettejük közül ő az, aki nem normális valamilyen módon. Bár erről az érzésről ő sem beszélt soha Zalánnak.
Szemei megrándulnak, ahogy a kopogás folyamatossá válik. Egyelőre azonban nem szól érte. Agya pörög, próbálja megérteni, mit próbált neki mondani a levitás. Nem kicsit zavarja, hogy nem voltak egyértelműek a mondatai. Jobban szereti, amikor az emberek egyenesen fogalmaznak.
- Nem értelek - ráz egyet végül vörös fürtjein. Ezen a ponton elege lesz a kopogásból is, így két kezét finoman Zalán ujjaira helyezi, hogy barátja ne tudja folytatni a zajt. Tenyereit a fiú kezéhez érintve pislog fel rá, várva, hogy lesz-e még folytatás, megtudja-e végre, hogy mit akar mondani neki a másik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871112#post871112][b]Hollósi Zalán - 2024.01.02. 02:37[/b][/url]

Izmai megrándultak az érintéstől, még mindig annyira szokatlan volt tőle, de így legalább észrevette magát és befejezte a kényszerszülte mozdulatot.
 - Nem csodálom - rázott egyet a fején és most az ablakon bámult ki Bogolyfalva utcájára. - Mi a véleményed a jóslatokról? - megint távolabbról indított, ám már kevésbé tartotta jó ötletnek, mint egy perccel azelőtt. - Szerinted létezik helytálló jövendölés, vagy... komplett hülyeségnek tartod az egészet?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871113#post871113][b]Máltai Ramóna Emese - 2024.01.02. 03:05[/b][/url]

Rami keze is megrándul, ahogy megérzi bőre alatt Zalán izmainak mozdulatát. Mégsem húzza el azonnal a kezeit. Pár pillanatig még ott tartja őket, s csak aztán húzza vissza és ejti ölébe. Szemeit továbbra sem veszi le a másikról. Immár profilból bámulja ugyan, de továbbra is néz. Figyeli.
Mikor a levitás felteszi kérdéseit a lány is kifelé fordul. El kell gondolkodni a válaszán. Régen a mágia teljes létezését tagadta, rávágta volna, hogy hülyeség. Azóta viszont egy mágusképzőben tanul varázsolni pálcával.
- Az ember azt csinál, amit akar - és ezt a lehető legrosszabb értelemben is érti. - De a mana sok mindenre képes. - Nem fűz hozzá többet. Voltak jóslástan órái, de sosem értette meg igazán, hogyan működik a dolog. Nem akar hinni benne, de az elmúlt évek átformálták a látásmódját.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871114#post871114][b]Hollósi Zalán - 2024.01.02. 03:19[/b][/url]

- Tételezzük fel, hogy van egy jóslat. Az a baljóslatú fajta, ami semmi jót nem ígér. Ha beteljesedik, akkor annak, aki megjövendölte, igaza lesz. De milyen áron... - motyogta keserűen. - De ha úgy hozza a sors, és nem következne be, amit ígér, akkor az jóslat még egyáltalán? Vagy csak képzelgés? Gyengeelméjűség.
 Nyelt egyet és ajkaiba harapott, érezte, ahogy kiszárad a szája. Lázasan gondolkodott azon, hogyan kapcsolhatná ezeket össze a lánynak mindazzal, amiket eddig sikerült kinyögnie.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871115#post871115][b]Lafayette David Saint-Venant - 2024.01.02. 04:05[/b][/url]

Ha valaha belátást nyer Kornél agyába, át kell programozza, hogy ne dilemmázzon ennyit, és lejjebb kell tekerje a lelkiismereti hangját a biztonság kedvéért. Jót tesz az egészségnek, komolyan. Akárcsak a pletykálkodás! Ezért ilyen majd' kicsattanó a dilinyós feje.
- Ó... - Bőbeszédű válasz, főleg, mert ezzel nem jutott különösebben közelebb a megfejtéshez. - Ő is egyike az edictumos fake news barátnőknek? - Nyilván olvassa azt a hülyeséget, a legjobb poénforrások egyike unalmas kastélybeli életében. Még az előkészítőbe is viszi magával, többnyire ezért tudják a padlócirkálók (aka gyerekek) egy része, mi történik odafent a "nagyok" között. Lafayette elméletileg jó hatást kellene gyakoroljon a gyerekekre. Hogyne!
Nagyjából annyira maradnak le Kornéllal, hogy ha Zalán visszanézne neadjisten az utcán, még épp el tudjanak rejtőzni, vagy más járókelők mögé besorolni feltűnésmentesen, de ők se maradjanak le a párostól. Így történhet, hogy a cukrászda elé érve már azzal szembesülnek, hogy a tubicák leültek, és újabb 5-7 perc szarakodás után végül megemberelik magukat és ők is bemennek, természetesen a lehető legfeltűnésmentesebben slisszolva a pulthoz. Komótosan szeretné kikérni azt a kávét meg a tésztát, Kornélnak is pont ezt morogja a fülébe, hogy ne siessenek annyira, le fognak bukni a végén.
- Úgyis még csak most kapjá... Mi? Mikor kezdtek enni? - Félhangosan suttog, mert hogy odanézve, nyakát nyújtogatva kicsit, konstatálta, hogy Zalánék keze mintha járna, meg a szája, és mintha nem lenne üres egyik sem. Nagyjából csak Kornél hallja a suttogó kerepelését, meg legfeljebb az őket kiszolgáló lány érti, amit mond, utóbbi kuncogva pakolja a rendelésüket ízléses kistányérokra, azokat pedig a további italokkal együtt egy nagyobb tálcára teszi, hogy a fiúk nyugodtan szállíthassák a szerzeményeiket.
Egy kis egyensúlyozás és ügyes csípőmozgás után az asztalkák között, melynek során nagyon bízik háztársában, hogy követni fogja, lehuppan Zalánék boxának szomszédságába jótékonyan igyekezvén kitakarni Kornélt a képből, sőt még az ő eddig válla körül lógó kapucnija is a helyére kerül, hogy maximalizálja a rejtőzködést. A figyelemelterelő kávé és epertorta hamar megtalálja az utat hozzá, a tálcát további tartalmával együtt haverja elé tolja, de közben már helyezkedik, hogy minél jobban fülelhessen. Borzalmas. Még a telefonját is kézbe vette, hogy azon pötyögjön Kornélnak, és egyszerűen elé tolja a készüléket az alábbi szöveggel:
"Ha ezek után nem járnak, beugrok egy sárkányketrecbe altatót énekelni egy magyar mennydörgőnek."
Túlságosan is élvezi a helyzetet, alávaló kutyája.