38. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: « 1 2 ... 5 6 [7] 8 9 ... 17 ... 51 52 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Mácsai Mina Izabella
INAKTÍV


CsöppWarren | Kávéslány
offline
RPG hsz: 470
Összes hsz: 963
Írta: 2013. május 18. 15:05 | Link


Az utóbbi időben nem költött semmire, így jó sok zsebpénze halmozódott fel a szfinxes tartóban, amit még a születésekor kapott. Nem azért, mert már akkor tudták, hogy a kislány igen levitás beállítódottságú, csak azért, mert Kriszta előtte pár nappal érkezett haza Egyiptomból és hozott egy ilyen tartót is, mondván, hogy minden nap tesznek majd bele pár sarlót, hogy amikor már idősebb lesz, akkor szép alappal induljon.
Ez a szokás mára is megmaradt, így mostanra tényleg csinos kis vagyonnal rendelkezik. Az utóbbi napokban rossz idő volt, így nem jött ki a kastélyból, mostanra azonban kisütött a nap és igaz, hogy egy kicsit fújt a szél, de ez nem akadályozta meg abban, hogy ebéd után néhány órával felkerekedjen és nekiinduljon a falunak. Anyukájának persze szólt előtte, azt is elmondta, hogy sütit fog enni, és azt is megígérte, hogy szót fogad majd annak a kedves lánynak, aki a cukrászdában mindig figyel rá, hogy idegen emberek ne akarják bántani.
Gondolkodását tekintve talán elmondhatjuk, hogy sok tekintetben túlontúl felnőttes, a legtöbb alkalommal ő az, aki neveli az anyukáját és nem fordítva. Érdeklik a nagyobb emberek dolgai és sokszor egész okos gondolatai vannak. Koraérett, de még így is igyekszik kiélvezni a gyerekkort. Most, hogy iskolába járhat hétköznap, nagyon sok esélye van rá, hogy érvényesüljön, ami érezhetően jót tett neki, ahogy az is, hogy gyerekek között van.
Belépve a cukrászdába egyből meglátja a lányt, aki éppen most indul vissza egy asztaltól, így mosolyogva int neki egyet és a pulthoz lépve megnézni a kínálatot, hogy miből válogathat. Csak azt tudja, hogy sütit szeretne, de azt nem tudja még, hogy mit, így egyelőre csak egy forrócsokit kér, mentásat, majd egy bejárathoz közeli asztalt választ, és a fekete kiskabátot, és a piros táskát letéve felmászik, hogy kényelmesen helyet foglaljon, előhúzva a Bogár Bárd meséit és, amit legalább kétszázszor olvasott már, ha nem többször.  
Utoljára módosította:Mácsai Mina Izabella, 2014. május 9. 14:07 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Erdős-Prinz Violetta
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 127
Összes hsz: 1266
Írta: 2013. május 18. 17:48 | Link

Mina
ruha

Nem egy igazán jó dolog, ha az ember mások beszélgetését hallgatja, vagyis kifejezetten odafigyel rá, azaz ez is relatív, kinek a részéről nézzük. Az enyémről jó, mivel rengeteg dolgot megtudok, sokszor még olyat is, amit nem kellene, viszont az az információ, hogy van a faluban egy cukrászda, nem hiszem hogy bárkinek is árthatna. A cukorbetegeknek talán, ha kísértésbe esnek, de nekem nem probléma, sőt amint egy kicsit nosztalgiázok magamban az is biztossá válik, hogy ellátogatok ide, tehát a folyosókon való sétámat futással szakítom meg, vissza a szobámba a táskámért, amiben ott a pénzem is.
Onnan már boldogan, mosolyogva és azon gondolkodva, hogy vajon mit fogok enni indulok el, kicsit szaporázva lépteimet. Jó lenne, ha lengyel krémes is lenne, azt imádom, de ennek nem tudom mekkora lehet a valószínűsége, viszont kávé biztosan van. Az utóbbi időben talán már kezdek rászokni, és akkor valami nagyon csokis süti dukálna hozzá. Krémmel, még több krémmel, tejszínhabbal, cukorkákkal, meg amit csak lehet. Vigyázok én az alakomra, úgy általánosságban, de egyszer-kétszer egy évben elengedhetem magamat. Ez a karácsony, a szülinapom, vagyis szülinapunk, és még amit magamnak hozzácsapok.
Azzal egészen nem vagyok tisztában, hogy merre is kell mennem, de a fő utcán sétálva csakhamar rátalálok nagy szerencsémre és levakarhatatlan vigyorral lépek be, rögtön a pulthoz sétálva. Ekkora összeáll már bennem a kép nagyjából, tehát egy szelet oroszkrémtortát kérek, és amint megtudakolom hogy van kávé, azt is, ezután pedig szokatlanul gyorsan meg is kapom, amit kértem. Azonnal el is indulnék egy asztalhoz, csak azt nem tudom hova menjek így hirtelen, ezért először végigtekintek a vendégeken, és egy kislányt azonnal kiszúrok. Na nem az az első, amit észreveszek, hogy kislány, sokkal feltűnőbb nekem a piros felsője, pár lépést közeledve pedig a könyve is egy mosolyt érdemel.
- Szia.
Köszönök neki még egy kicsit közelebb érve, nem is halovány félmosollyal. Ismerkedek én bármilyen korosztállyal, nem csak az enyéim között lehet itt válogatni, már az alapján, amit tapasztaltam, mikor sétáltam a faluba.
- Szabad ez a hely, vagy zavarok?
Alapvető kérdések következnek, végül is nem akarom tényleg zavarni, ha elküld, akkor egy másik asztalhoz telepedek le, és tömöm magamba szépen lassan a tortát, meg rá a kávét. Ha azonban maradhatok, akkor lecsücsülök most vele szembe, és utána még be is mutatkozok majd, vagyis ez rajta múlik, rajtam már kisebb részben.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Köddé válik az együtt töltött idö..
#penguin owner #divorcing #mom
Mácsai Mina Izabella
INAKTÍV


CsöppWarren | Kávéslány
offline
RPG hsz: 470
Összes hsz: 963
Írta: 2013. május 20. 01:26 | Link


A forrócsoki nagyon finom és jó mentolos, ahogy annak lennie kell. Vera tudja, hogy hogyan szereti. Talán még néhány sütit vihetne haza is. Mondjuk sajtosrolót. Látta, hogy a lány az előbb pakolta ki őket, és úgy megkívánta. Kért is egyet, amit villámgyorsan el is tüntetett, még csak erre utaló bizonyíték sem maradt utána.
Épp belekezd a három testvér meséjébe, amikor megszólítják. Még szerencsére, ezt a mesét amúgy se szereti annyira, de ha megint elkezdené a Mágus szőrös szívét olvasni, akkor valószínűleg ráunna, pedig az az egyik kedvenc története. A könyvből felpillantva hihetetlenül világos kék szemeivel végignéz a lányon, majd egy halvány mosollyal biccent és becsukja a könyvet.
- Szia. Persze, foglalja csak helyet.
A könyvet még nem teszi vissza a táskájába, mert nem tudja, hogy mennyi ideig marad a lány, de azért titkon reméli, hogy már nem kell elővennie a könyvet amíg itt van. Viszont végre kitalálta, hogy milyen sütit kérne, hiszen eredetileg az édesség iránti igénye miatt jött le, így Verának integetve kér két gyümölcskockát.
- Mácsai Mina vagyok, harmadikos a faluban és te?
Érdeklődik, miközben elé és a lány elé is leteszik a sütiket. Gondolkodás nélkül villát ragad és egy nagyobb falattól meg is szabadítja a süteményt. Határozottan jó választás volt, csak sajnos a mentolos forrócsoki nem jó hozzá, így azt majd egy kis pihenés után fogja magához venni és elfogyasztani, most ez a rengeteg gyümölccsel telepakolt süti is tökéletesen jó. Legfeljebb kér hozzá valami üdítőt is. Ennyit arról, hogy nem egy költekező típus.
- A suliba jársz vagy te is dolgozol? Vannak gyerekeid?
Ő csak a saját anyukájából és Verából tud eddig kiindulni, mindkettejüknek gyereke van és dolgoznak is, illetve Krisztából, aki szintén dolgozik, de ő gyerekek helyett inkább utazgat. Egyszer azt mondta, hogy a repülőjegyek az ő gyerekei, mert még nem találkozott a bácsival, akivel le akarja élni az életét. Mondjuk ez nála nem indok, hiszen az ő mamája se találkozott még vele, azonban ő mégis megszületett, de a mamája azt mondta, hogy ezzel nincs probléma, attól még, hogy nincs apukája, ő jó, hogy megszületett.

Utoljára módosította:Mácsai Mina Izabella, 2014. május 9. 14:07 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Erdős-Prinz Violetta
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 127
Összes hsz: 1266
Írta: 2013. május 20. 11:58 | Link

Mina

Szóval nem zavarok, ez remek. Egy mosoly keretében pakolom tehát le a kávét és a sütimet a másik szék elé az asztalra, aztán magam is helyet foglalok, és szépen csendben végignézem még hogyan rendel a kislány, majd a bemutatkozását követően én is megszólalok.
- Harmadikos a faluban?
Új ez még nekem. Talán ott is van valami iskola, vagy hogy-hogy a faluban? Furcsa, hogy mennyi minden történt itt, amíg máshol voltam, de majd beleszokok megint a dolgokba.
- Én Erdős-Prinz Violetta vagyok.
Visszafogott féloldalas mosolyra húzódik a szám, azt még nem árulom el melyik évfolyam, meg a hasonló információk, mivel elég ezt akkor, amikor már egy konkrét kérdéssel áll elém ezt illetően.
- Másodikos mestertanonc vagyok, az utolsó évem. Gyerekeim pedig nincsenek, egy darabig pedig még nem is lesznek.
Nem tudom megállni, hogy ne vigyorogjak. A kicsik olyan aranyosak, amikor minden korombeli lányról ilyeneket feltételeznek, mert hát nem egyedüli eset. Húsz éves vagyok, még csak, vagy már, az mindegy, én eldöntöttem, hogy a sulit végigcsinálom, kell munka is, na meg valaki mellém, aki szeret, és hajlandó lenne velem nevelni a porontyainkat. Addig semmi, még a gondolatát is félre teszem, és inkább a tortámra koncentrálok, aminek neki is látok. A dolgozós része visszhangzik még fejemben, hát, ki tudja. Talán igen, talán nem, de kéne valami munka, ennyi biztos. Addig pedig, amíg további téma nem jut eszembe csak legyűrök pár falatot és rá az italt.
- Mit olvastál?
Közben a könyvre tekintek. El tudom én olvasni a címét anélkül is, hogy ő azt elmondja nekem, de én azért kíváncsi vagyok, hogyan reagálja le. Vajon lelkesen, és akkor áradozni kezd nekem róla, vagy nyugisan, mintha semmi se lenne? Az előbbi talán kicsit jellemzőbb, de őt valahogy nem sikerül megítélnem így, hiába is, nem tudom eldönteni első látásra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Köddé válik az együtt töltött idö..
#penguin owner #divorcing #mom
Yarista Palarn
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2013. május 23. 15:44 | Link

VBiharszegi Rolleyes

Mostanában megint felpörgött az élet mellette, és magához is ragadta Yaristát, pedig nem volt kedve. Ez kezdődött az Edictumos cikkel – amit már megszokott -, és mostanában Amandától is hallott vissza olyanokat, amitől igazán megdöbbent. Szinte már a fél Levitával megcsalta a Drágát, mindenféle felállásban, már csak a fiúkkal nem hozták össze lassan. De, hogy ez most kinek és mire jó, azt nagyon nem érti. Aileenes pletykáról tudott, de az egy furcsa helyzet volt, és szegény lány nem is volt igazán önmaga, egyáltalán nem haragszik rá. ezért most – mivel Amanda nem ér rá – jobb híján egyedül lép be a cukrászda ajtaján. ~ Egy forró csoki mindig helyre teszi az önbizalmam és a kétes híreket száműzi a fejemből. ~ Vékony mosollyal néz körbe, de egyelőre semmilyen ismerőst nem lát. Egy üres asztal felé indul, majd ledobja magát az egyik székre, a bejárat felé nézve fog ülni, hátha bejön majd valaki, akit ismer, és akkor egyedül sem kell majd üldögélnie. A pincérlány nemsokára meg is hozza az étlapot, Yarista gyorsan rendel két forró csokit, mielőtt eltűnne a kiszolgálója. ~ Nem olyan udvarias, mint a Maid cafésok, de isteni a csokijuk. ~ Kuncog magában és pár perc múlva már az italát fogyassza jókedvűen. Továbbra is böngészi még, hogy mit egyen, de most valami sósra vágyik az édes mellé. Sajtos óriásrolót néz ki magának, amit az újból feltűnő és kacsintó pincérlány, máris felír a kis noteszába, pár percen belül pedig ki is viszi a fiúnak. ~ Na, pont emiatt jöttem, hogy ne legyenek ilyenek… ~ Duzzog vagy két pillanatig, majd beleharap az omlós süteménybe. ~ Ez mennyei! ~ Élvezkedik az ízharmónián és nézelődik lelkesen. Többen is megbámulják, kik ellenségesen, kik hízelgőbben, de ez most nem érdekli Yaristát. Viszont majdnem félrenyeli a következő falatot, maikor egy szőke hajú nagyon is ismerős lány lép be a cukrászdába.
~ Biharszegi? Azt hittem, hogy téged elnyelt a föld. Persze, az túl nagy szerencse lett volna… ~ elhúzza a száját, ahogy a lány beteszi maga után az ajtót. Yarista most lefelé nézve inkább próbálja kiverni a fejéből a látványt, koncentrálva a finom süteményre és a forró csokijára. Abban reménykedik, hogy nem látja meg őt Béhajnalka, hanem valahová máshová ül majd le. ~ Amúgy is, hol volt egy évig? Még az órákon sem láttam. Nem mintha annyira hiányzott volna, de eddig fel sem tűnt. Az is igaz, hogy nem az a szociális típus… ~ Vonja meg a vállait gondolatban a fiú, de nem néz fel továbbra sem. Azt hinné az ember, hogy fél a lánytól, de ez nagyon nincs így. Szeretne nyugodtan enni, mindössze ennyi, mert az eddigi találkozásaik nem erről szóltak…
Utoljára módosította:Yarista Palarn, 2013. május 23. 15:50 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Montrose Magpies hajtó | animágus | exrellonos  | exlevitás | apuka | Csin<3
Biharszegi Hajnalka Vanessza
INAKTÍV


Távolságtartó angyali ördög
offline
RPG hsz: 44
Összes hsz: 703
Írta: 2013. május 23. 16:14 | Link

Németország kalandos és ittenihez képest hideg vidékeiről hazatértem. Az egy éves cserediákságom nagyon jól telt. Sokkal vagányabban jöttem vissza, mint ahogy elmentem. Bár azért alapjaimban nem változtam sokat. Még mindig feminista vagyok. Ennek pedig eleget téve ördögi vigyorra húzom a számat, amikor meglátom az én kedvenc ebihalamat, Yaristát. Ez még mindig itt lopja a napot. Pedig titkon reménykedtem abban, hogy talán valami kviddcs baleset folytán csorbát szenvedett az egója, így a világ elől is elbújva más éghajlaton keresett magának lány tanyát.
Azért persze a hírek ügyében már tájékozódtam. Tudom, hogy most már kék, és azt is, hogy Amandával dúl közöttük a lamúr. Ch... vajon meddig? Tudom, hogy Amandát már megkörnyékezte más, és Yaricska sem sokáig képes egy ültőben maradni. Most bezzeg, mint aki azt hiszi azzal, hogy lefelé néz láthatatlanná válik, pedig épp az ellenkezője. Ezt az alkalmat egyszerűen nem lehet kihagyni. Így hát a pulthoz sétálok, leadom a somlói galuskára, amit egyenesen az ő asztalához kérek.
 - Mindig is tudtam, hogy gerinctelen vagy, most külsőleg is látszik már. -
Indítom egy csípős megjegyzéssel a viszontlátást. A kezemmel megtámaszkodom a szék támláján. Az arcomon egy féloldalas mosoly ül. A kinézetem pedig? Na az változott igazán sokat. A hajam most ki van engedve és egy sötét napszemüveggel van hátra tűrve, hogy ne lógjon a szemembe. Leheletnyi smink van rajtam. Csak semmi túlzás. Az öltözékem meg. Hát már nem kislányos. Sőt, mint több. Látszik a német hatás rajtam és az is, hogy változtam.
A fiúval szemben, a nem rég említett székre leülök, meg sem kérdezve, hogy szabad-e. Az ujjaimat összekulcsolom és az asztal felére ráhasalok szinte. Egészen közelről nézek a fiúcska arcába.
 - Ch... még mindig borzasztóan nézel ki és bűzlesz a halszagtól. Hallottam átmenekültél hozzájuk. Itt már gondolom nem volt elég csaj. -
A beszéd közben hátra vetem magam a széken. Kényelmesen érzem magam és az egy cseppet sem érdekel, hogy ehhez, vagyis hozzám mit szól a halképű.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

,,Az élet nem egy tündérmese.
Ne áltassuk magunkat ezzel!"

Isten először megteremtette a férfi, aztán támadt egy jobb ötlete.
Rolleyes

Ízig-vérig feminista | Amazon
Yarista Palarn
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2013. május 23. 20:34 | Link

Biharszegi Rolleyes

Az álcázás nem jött be, persze gondolhatta volna, hogy ezt a szőke nem hagyja annyiba. Az, hogy ő ott volt, megint köszörülhette azt az érdes és csípős nyelvét. Nem kellett sok, és meg is jelent az asztalánál, Yarista nem csalódott benne. Főleg nem a bemutatkozásával, meg a hanyag feminista megmozdulásával. Úgy jött oda, mintha ő lenne valaki…
- Helló Biharszegi! Hol voltál egy évig, hála Merlinnek? Nem hiányoztál, nem kell megijedni. Egyébként látom a távolléted alatt se tanították meg, hogy illik köszönni, de majd legközelebb biztos sikerülni fog. A gerincem, pedig köszi szépen jól van, de neked mintha most egy kicsit hajlott lenne – viszonozza a gúnyos köszöntést és a mosolyt. Egyben tényleg változott, sokkal nőiesebb lett, csinosabb. Na de az is biztos, hogy ezt fogja utoljára a cserfes lány orrára kötni, még elbízná magát. Yar egy kicsit felhúzza a szemöldökét, mikor az exháztársa leül vele szemben. ~ Ez tényleg nem tanult semmit, de mit is várhattam? Nem nevelőintézetben volt, az biztos. Persze onnan nem engedték volna ki… ~ nevetgél magában, miközben meghozzák a lány desszertjét is. ~ Tehát már ide rendelte, szép… ~ Most viszont már bosszankodik, annyira azért nem kedveli a lány társaságát, hogy most egy „jót” elcseverésszenek. Jön az újabb okoskodás, Yarista csak gúnyosan mosolyog vissza a csinos, ámde vele pofátlan szőkére.
- Nem igazán. Egyrészt van barátnőm, másrészt biztosra akartam venni, hogy már nem találkozunk. Tévedtem. De te biztos nem vagy már egyedül, hiszen mindenki ilyen kellemes jelenségre vágyik, mint Biharszegi Hajnalka – a mosoly marad, a gúny nem kevésbé. Mivel már elfogyott a süteménye, így kortyolni kezdi a forró csokiját. Egyelőre nem érzi úgy, hogy a lány itt fogja hagyni, ahhoz még sok csatát kell megvívniuk. Nem mintha Yarista ennek túlzottan örülne, de nem adja meg a feminista fruskának azt az elégtételt, hogy győztesen és karcolásmentes egóval távozzon. Egyelőre ő még nem kapott túl szíven ütő sértést, és nem is mutatott meg mindent még.
- Sajnálhatod, hogy lemaradtál rólam, de hát ilyen az élet – felkuncog, mert biztos benne, hogy nem jön be a lánynak, vagy ha igen, akkor sem kezdene vele az önbecsülése miatt. Yarista pedig tökéletesen elégedett a mostani kapcsolatával, még sosem érezte magát ilyen jól, most már kijelentheti ezt.



!!!Táboros játék!!!
Kérlek ne töröld, ne írj bele! Köszi: Táborszervezők

Merlin szeme
Utoljára módosította:William Steve Livingstone, 2015. február 10. 02:37 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Montrose Magpies hajtó | animágus | exrellonos  | exlevitás | apuka | Csin<3
Mácsai Mina Izabella
INAKTÍV


CsöppWarren | Kávéslány
offline
RPG hsz: 470
Összes hsz: 963
Írta: 2013. május 24. 04:29 | Link


- Igen, van itt lent is egy suli, a kisebb gyerekeknek, idén indult, de nagyon szuper. Eddig otthon tanultam, de most, hogy nincs velünk Kriszta, anyu pedig dolgozik, eléggé elfoglalt lett.
A sulival viszont nyert mindenki, hiszen ő gyerekek között lehet és kicsit gyerekké válhat, annak ellenére, hogy az eddigi családmodellben többnyire  ő volt a felnőtt a maga kilenc, sőt most már tíz évével, most azonban fordult a kocka és ehhez nem árt átgyerekesedni egy kicsit, hiszen fiatal még, előtte az élet.
- Szép neved van, nagyon tetszik, hercegkisasszonyos.
Már csak a vezetékneve miatt is ez jutott az eszébe róla. Tetszenek neki a lányos lánynevek. Az övét nem tudja hova sorolni, ő az egyetlen Mina, akit ismer és szerinte leginkább úgy hangzik, mintha valakinek be akarna szólni. A másik megoldásnál, vagyis a Vítánál azért jobban tetszik neki.
- Milyen szakon vagy?
Tudja, hogyan működik az iskola, sokat olvasta azokat a prospektusokat, melyek az iskoláról szóltak, még amikor csomagoltak. Szerinte pár év múlva, ha eljön az ő beosztási ceremóniája Levitás lesz, ők állnak a legközelebb a személyiségéhez. Az Eridonosok túl harsányak, a Rellonosok túl sunyik, a Navinések meg túl sokat ölelkeznek, így kizárásos alapon marad a Levita, aminek a bemutatóját minél többször olvasta, annál szimpatikusabb volt, és alig várja, hogy ott álljon a talárszabászatban, miközben méretet vesznek róla az első talárjához és egyenruhájához, amin a kék és a bronz keveredik majd.
- Bogár Bárd meséit. Most jött volna a három testvér meséje, de azt nem szeretem annyira. Te ismered a könyvet? Ha igen, melyik a kedvenced? Ha nem, akkor milyen könyvet szeretsz? Nekem a kedvenc mesém a Szépség és a Szörnyeteg.
Furcsa itt ülni. Nem szokott ennyit beszélni, főleg nem egy számára viszonylag idegen embernek és főleg nem ennyi belső dolgot, de jól esik neki, és valamiért nagyon szimpatikusnak tartja a lányt.
- Melyik a kedvenc fagyid? Kettőt is ér mondani.

Utoljára módosította:Mácsai Mina Izabella, 2014. május 9. 14:07 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Biharszegi Hajnalka Vanessza
INAKTÍV


Távolságtartó angyali ördög
offline
RPG hsz: 44
Összes hsz: 703
Írta: 2013. május 24. 10:42 | Link

Palarn

Mondhatjuk, hogy nem éppen az álcázás nagymestere a szőke henceg. Az pedig már magától értetődik, hogy miután kiszúrtam megyek is szebbé tenni a napomat azzal, hogy egy jól "csevegek" vele. Jaj, már hiányzott a magyar nyelven való sárba tiprás. A német nem elég jó ehhez, nem elég választékos. De most, megropogtatom mindenem gondolatban és már megyek is.
 - Ó, el is felejtettem, hogy köszönni kéne neked. Na, mindegy... - Megrántom a vállam ahelyett, hogy köszönnék neki. A szavain pedig ó, hát egészen jól szórakozom. - Egyébként nem mintha éppen rád tartozna, de cserediák voltam Németországban. De csak egy évig tartott a program. - Elhúzom a számat egykedvűen, majd azért persze folytatom. - A gerinced pedig biztosan jól van, nélküled. A helyében én sem akarnék élni egy ilyen ficsúrral. Teljesen meg tudom érteni. De úgy hallottam, hogy már vannak gerinctranszplantációk, ajánlom figyelmedbe. - Kedvesen mosolygok is mellé, hogy lássa őszintén kedvességből osztom meg vele ezt a csodálatos hírt. Biztosan rohan is baglyot írni, amint hagyom futni őt. - Ő, az én gerincem pedig ép és egészséges. Mint látod, nekem van tartásom. -
Ehhez pedig kihúzom magam. Nem alacsonyodnék le soha az ő szintjére. Még a végén lehánynám az éppen kiérkezett somlói galuskámat, ha megtenném. Inkább gyorsan bele is kanalazok egyet, amíg hallgatom vergődését.
 - Ó, hát persze. Vagy inkább a levitás üzelmeidet nem tudja meg a barátnőd. De egyet se félj, te se tudod meg így az övéit. -
Igazán nem akarok én belerombolni egy kapcsolatba, de Yarista túlméretezett egóját jelenleg célom megnyesegetni. Persze nem ez az életcélom, csak pillanatnyi móka ez. Németben el is felejtettem, hogy egyáltalán létezik ő, vagy Lázár, vagy bármelyik másik ficsúr, aki próbálgatott kóstolgatni. Sikertelenül. De azért még a szőke henceg hiheti azt, hogy ő a tündérmesék daliánsa. Bár valószínűleg még nem látta a Shreket. Igazán tanácsos lenne neki megnézni, hátha rájönne, hogy ő is pont olyan, mint abban a szőke herceg.
 - A párkapcsolati életem egyáltalán nem rád tartozik, Yarisa Palarn. De megnyugtatlak, továbbra sem vagy elég jó nekem sem te, sem bárki más itt a környékben. -
Gúnyosan, foghegyről mondom ezt oda neki, majd egy újabb kanál sütit lapátolok be. A két könyökömet felteszem az asztalra. Illetlenség? Tudom. Zavar-e? Nem. De talán az ebihalat igen. Ki tudja. Mindenesetre nekem nem tanítottak etikettet, nem vagyok egy elkényeztetett liba. Nagyképű igen, de az megint más.
Most viszont mérhetetlenül vidám lettem, amikor meghallottam a legújabb marhaságot a fiú szájából. Istenem! Szóval én most harsányan felnevetek, mert ez a gyenge próbálkozás már valami hihetetlenül szánalmas és egyben éppen ezért vicces is.
 - Sajnálni? Azt, hogy nem nyalod végig naponta az arcomat, mint egy puli a gazdáját azzal a büdös száddal. És, mint mondtam. a halszagod is büdös. Vagy ezt te dezodornak használod? Javasolnám helyette a naponta egyszer, kétszer, akár háromszor való fürdést. Hatásos! -
Kacsintok egyet a fiúra egy önelégült széles vigyorral a képemen. Ezek a nagyon gyenge próbálkozások most egész színt visznek a napomba, hiszen minden általa elég rosszul feldobott labdát könnyűszerrel ütök le. Ezen mégis mit eszik Amanda? De most komolyan! Bár nem ismerem az idei felhozatalt, de lehet, hogy ez a maximum, amit ki lehet hozni ebből a gyér hímrétegből. Mert férfinak egyet se nevezném.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

,,Az élet nem egy tündérmese.
Ne áltassuk magunkat ezzel!"

Isten először megteremtette a férfi, aztán támadt egy jobb ötlete.
Rolleyes

Ízig-vérig feminista | Amazon
Yarista Palarn
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 580
Összes hsz: 5878
Írta: 2013. május 24. 12:46 | Link

Biharszegi

A szőke lány nem hagyja annyiban a bemutatkozást, Yarista pedig csak rosszallóan ingatja a fejét. Tudja, hogy az ilyen típusokkal kár vitatkozni, mert úgysem lehet meggyőzni őket. Felveszik a csőszemüvegüket, aztán csak azt mondják, amik szerintük jó, vagy szerintük igaz. És természetesen nem ismerik el egyetlen hibájukat sem.
- Sajnos – fűzi még hozzá hajnalka mondatának a végéhez. ~ Sajnos véget ért a cserediákság, téged pedig megint el kell viselnem valahogy. Talán mégiscsak az isteni gondviselés az, hogy átmentem a Levitába. ~ Továbbra is szkeptikusan hallgatja a lány becsmérlő szavait, amik azért kezdik felhúzni őt. Messze van még, hogy a határra érjen, viszont sosem bírta a Hajnalka féléket. Egy csinos lány, normális is lehetne, de sajnos valami nagyon elcsúszhatott, amikor az agyát állították be születéskor.
- Azt látom, hogy van, más kérdés, hogy milyen… - sóhajt csendesen és megforgatja a szemeit. Nagyon úgy néz ki, hogy Biharszegi tájékozódott vele kapcsolatban, hiszen még Amandát is megemlíti. Nos, ezt talán nem kellett volna, mert egyrészt semmi köze hozzá, neki meg pláne semmi köze hozzá.
- Őt, jobb lesz, ha kihagyod a beszélgetésből, mert semmi közöd hozzá – finom fenyegetés ez, de Amandáért nagyon ugrik, nem szereti, ha szórakoznak vele. Főleg nem Biharszegi, aki ha túlhúzza ezt a témát nagyon pórul járhat, mert Yarista nem fogja ilyenkor vissza magát, és akármilyen meggondolatlan cselekedetre is képes lehet.
- Ebben biztos voltam. Azt tudod, hogy ha az autópályán mindenki szembe jön veled, még nem biztos, hogy ők az őrültek – a gúnyolódást viszonozza, bár van benne némi olyan célzat is, hogy a lány túl magasra teszi a mércét. Nyilván ez így is van, csak Yar nem tudja, hogy miért, annyira azért nem egy szupermodell Hajnalka – bár tény, hogy szép lenne ő, ha nem lenne ilyen -, viszont a felfogása igazán rontja az összképet. Azért várja már a percet, hogy legyen egy olyan, aki el tudja viselni a lányt. Csak azért, hogy szórakozhasson ezen is. Azon a két hétben, amíg együtt vannak. Aztán felhozza, hogy nála jobbat igazából nem találhatna, csak más szavakkal. Igen, zavarja, hogy felkönyökölt a lány, de az igazi egórombolás csak ezután következik, így már nem arra figyel, hogy mit tesz.
- Neked ízlésficamod van kisszívem. Egyrészt Amandával nem vagy egy kategória, már megbocsájts, és ezt nyugodtan veheted negatív kritikának. Szóval, ha Neki megfelel a szagom, ahogy te mondtad, nem hinném, hogy bármi probléma lenne vele. De azért remélem, hogy egyszer lesz olyan valaki, aki talán eléri nálad, hogy megkedveld. Nyilván nem, de a remény hal meg utoljára. Pedig olyan jót röhögnék. Így csak azon, hogy míg te másokat pocskondiázol, egyedül vagy és így is maradsz. Ráadásul azt hiszed, hogy ez a normális, és majd lesz egyszer valaki, aki eléri a te általad kitűzött szintet. Megnyugodhatsz, nem lesz. De hát, az is lehet, hogy a lányokat szereted, mert a fiúkat biztosan nem. Rolit sajnos nem tudom erre még csak beajánlani sem, őszintén sajnálom. De biztos van itt még más állat, aki esetleg kedvelni fog, már ha nem érti, hogy mit mondasz neki – vidáman issza meg az első adag forró csokiját. Egy bizonyos szinten sajnálja a lányt, de jobban utálja annál, hogy ezt még csak szóba hozza előtte, biztosan ellene fordítaná Hajnalka. Ezt a lehetőséget pedig nem, adja meg neki.
- Ízlik a somlói? Még nem ettem itt – kérdezi, hátha egy kicsit jobb felé indul el a hangulat. Annyira nem szeret veszekedni feleslegesen, talán csak egy-két alkalommal. De Biharszegivel állandóan ez megy. Már azt is furcsállja, hogy még nem kerültek elő a pálcák, pedig akkor igazán móresre taníthatná. De nem jön ezzel sem elő, csak ha majd szükséges.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Montrose Magpies hajtó | animágus | exrellonos  | exlevitás | apuka | Csin<3
Erdős-Prinz Violetta
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 127
Összes hsz: 1266
Írta: 2013. május 24. 15:36 | Link

Mina

- Ez remek.
Nem tudom miért, de mosolygok, ahogyan csak tudok, ezer wattos vigyorokat küldök a kislány felé. Felvidít már csak a jelenléte is, imádom a kicsiket, még ha nem is értem az okát. Olyan aranyosak, már az is, ahogyan beszélnek, és amiket mondanak néha, az pedig csak rátesz egy lapáttal, persze jó értelemben.
- Hercegkisasszonyos? Én erre még nem gondoltam, de most, hogy mondod...
Igaz, kiskoromban sokszor játszottan a hercegnőt, imádtam is őket, de még sosem vizsgáltam hangzás szempontjából a nevemet, hogy hercinős-e vagy sem. Most viszont úgy látszik fény derül a titokra: az. Ez is olyan kis aranyos, és ezt Anyának köszönhetem. A Vivi is cuki, de ugye van nekem egy másik nevem is, a Blanka. Nekem eszméletlenül tetszik a nevem, ki tudja miért, talán nem vagyok normális, de olyan jó hangzása van, és a kisállatok meg minden cukiság egyszerre jut eszembe róla. Én is cukiság vagyok, ráfoghatjuk, csak változom.
- Mágiatörténész szakon vagyok.
Talán itt a közelben is el tudok majd helyezkedni, valahol, talán. Ha idén végzek valamit csinálnom is kell majd, nem maradhatok Anya nyakán. Még ha Vivi marad is, én nem szeretnék. Nehéz lesz megint az elválás, de az se biztos, hogy mennyire megyek, ötletem sincs mi lesz még, csak a saját lábamra szeretnék állni, és nem ideiglenes vagy beugró munkákkal keresni egy kis pénzt magamnak. Mert hogy bennem kialakult valami már régen, nem várom én azt, hogy pénzeljenek. Ahogy viszont ilyen jól elgondolok, nem fogy a sütim, és amint észbe kapok elég sietősen tömök magamba egy nagyobb falatot, pedig nem sietek ám.
- Nem ismerem, de mikor akkora voltam, mint te, akkor én is imádtam a mesekönyveket. Mára már egész más stílus az, ami megfog. A kicsit furcsább, de nem zárkózok el persze a többitől se, akármit elolvasok.
Én felettébb őszinte vagyok, még ha nem is ismerem a lánykát, csupán most így pár perce, de nem zavar. Azért néha félpillanatok erejéig még magamban csodálkozom, milyen lettem, de ez van, el kell fogadni.
- Ömm... csoki éééés talán a kiwi. Neked?
Annyira nem is lényeges, de ha már felhozta a témát, akkor elmehetünk ebbe az irányba is, nekem mindegy. Imádom az édességet, még ha keveset is eszek, nagyon szeretem, nem vetem meg szóval, csak mértéket tartok, mert kell. Azaz nem kell, csak úgy érzem, és akkor úgy is lesz.
- Szeretnél enni? Mármint fagyit...
Mi ütött belém? Jesszus, na mindegy, lényegtelen. Lelkesen kérdem azért, mert ha szeretne veszek én neki, nem hiszem hogy baja lenne tőle, és látszik rajta, ő is hasonlóan van az ilyen dolgokkal legalábbis szimpátia terén, mint én. És ha már a szimpátiánál tartunk, nagyon az nekem ez a kislány, nem is csoda, hogy így állok hozzá. Aztán majd meglátjuk még, mi lesz, de nem úgy tűnik, mintha csak azért beszélgetne velem, mert udvarias akar lenni, és igazából elküldene innen jó messze.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Köddé válik az együtt töltött idö..
#penguin owner #divorcing #mom
Mácsai Mina Izabella
INAKTÍV


CsöppWarren | Kávéslány
offline
RPG hsz: 470
Összes hsz: 963
Írta: 2013. május 31. 00:27 | Link


- Ugye?
Szélesen elmosolyodik, örül, hogy a lány egyetért vele. Szereti a lányos lányneveket, meg a lányos dolgokat is, ami annyira nem látszik rajta elsőre. Nem néz ki rózsaszín lánynak, a szobája is zöld, amit ő választott. Ennek ellenére mégis szereti az ilyen dolgokat, csak nem mutatja ki annyira.
- A múltat kutatod? Ez nagyon érdekes. Akkor biztos egy csomó régi mesét meg legendát ismersz, amiket csak beszélnek, de még nem bizonyították. Fel fogod kutatni őket? Ha van kedved mesélhetsz nekem is, jó vagyok benne, anyukámmal és Krisztával sokat játszottunk kincskeresőset, amikor még nem a kastélyban laktunk, hanem Krisztánál.
Azóta, hogy ideköltöztek már nem játszanak, próbálták, de ketten nem volt olyan érdekes, és most, hogy az anyukája egy csomót dolgozik, már nem is tudnak olyan huzamosabban játékkal foglalkozni, de legalább a mese megmaradt neki.
- Milyeneket szeretsz? Lassan nekem is mással kell már foglalkoznom. A tanárnéni is azt mondja. Most a Két Lottit kellett elolvasnunk, azt ismered? Egy ikerpárról szól, akiket kicsi korukban elválasztottak, és egy táborban találkoztak megint.
Régebben látta a filmeket is belőle, mert sokszor feldolgozták a könyvet, és sokszor álmodozott arról, hogy egyszer ő is találkozik egy táborban az ikertestvérével, kicserélik egymást és megismeri az apukáját. Azóta már találkozott vele, és határozottan biztos benne, hogy az apukája nem nevel gyereket. Nem az a típusú felnőtt, akinek gyereke van.
- A csokit én is szeretem, de fagyiban csak egyszer ettem igazán finomat, amikor Keszthelyen voltunk és a kastélynál vettünk fagyit. Legjobban a málnás és a sajttortás fagyit szeretem. Ez lehet, furcsán hangzik, de nagyon finomak.
A kérdésre, hogy enne-e fagyit, egy pillanatra elgondolkozik, nem tudja. Spórolt eddig, azért, hogy most elkölthesse, de… nem, nincs de, szeretne enni fagyit, határozottan, így bólint egy nagyot, és már int is Verának.
- Szeretnék egy málnás-sajttortás fagyikelyhet.
Miután kimondta a kívánságát a lány felé fordul, hogy ha ő is enne egy fagyit, akkor meghallgassa, hogy csokis és kiwi lesz-e.
- Mivel foglalkoznak a szüleid?

Utoljára módosította:Mácsai Mina Izabella, 2014. május 9. 14:07 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Erdős-Prinz Violetta
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 127
Összes hsz: 1266
Írta: 2013. június 1. 13:45 | Link

Mina

- Igen, mondhatjuk így is. A mágiával kapcsolatos részét. Hááát, lehetséges, bár úgy tudom itt nincs mágiatörténész tanár, így... lehet hogy csak tanítani fogom.
Még Anyu mondta, hogy nincs tanár. Akkor ki is akadtam, de én nem akarok mással foglalkozni, engem ez érdekel, és ha már tényleg hiány van, akkor majd én tanítom szívesen. Csak ugye ahhoz előbb el kell végeznem ezt a mestertanonci képzést is, de még jó, hogy mágiatörténész szakon voltam, nem maradt ki így annyi minden, sőt talán még előbbre is járhatok, legalábbis ismeretekben a tárgy felől. Most nem igazán szeretnék neki mesélni, annyira nem érdekes a dolog, nem hiszem, hogy érdekelné annyira, mert hát valljuk be, egy kislánynak talán az ilyen unalmas. Nekem is talán annak kellene lennie, de imádom, nincs mit tenni.
- A furcsákat, ami nem mindennapi. Vagyis az olyanokat, amik tegyük fel valakinek az életét írják csupán le, meg a szakkönyveket nem szeretem, kivételt képeznek persze a mágiatörténethez kapcsolódóak.
Mosolygok is, nem csak szövegelek sablonosan, szerencsémre ennyit már megtanultam a hosszú hónapok alatt, és tudom is kamatoztatni, remek.
- Igen, ismerem. Régen sokszor elolvastam és nagyon szerettem.
Ennél jobban nem kívánom részletezni neki a dolgokat. Nekem megvan az ikertesóm, nem is szándékozom elveszíteni, fontos, még ha most távol is van. Az én döntésem volt, nem jött velem, hiányzik, de kibírom, aztán majd meglátjuk. Úgy is el fogok menni hozzá, ha nem jön, tehát mindegy, látni fogom.
- Nem, dehogy, már hangzásra is finomnak tűnik.
Be kell valljam eddigi 20 évemben málnás fagyit én még nem ettem. Mindig volt valami más, ami jobban ízlett, amit ki akartam próbálni, így háttérbe szorult, és ez most is így lesz, mert az én saját kis kedvenceimet jobban szeretném most elfogyasztani.
- Remek, akkor mindjárt kapsz is egyet.
Ismételten mosolygok, majd kezemet a magasba emelem, intve a pincérlánynak, majd ahogy ide is fárad hozzánk elmondom neki, hogy málnás-sajttortás fagylaltkelyhet kérnék, meg persze kiwis-csokisat is. Aztán már megy is a rendeléssel, addig pedig észreveszem, hogy újabb kérdést kapok.
- Anya itt dolgozik a suliban, mármint fent a mágusképzőben, sárkánytan tanár. Apa meg a minisztériumban..
Megérdemli egyáltalán, hogy apának hívjam? Ezt most inkább nem firtatom, csak felhúznám magam vele, de mindenesetre annak örülök a legjobban, hogy elég messze van innen, és remélem a közeljövőben nem szándékozik erre utazgatni, vagy csak benézni se.
- Na és a te szüleid mivel foglalkoznak?
Természetes, hogy visszakérdezek, ezalatt pedig a fagyi is megérkezik, amit rögtön ki is fizetek, mindkettőnknek, nehogy már neki kelljen. Én kérdeztem meg, én vagyok az idősebb, de még ha nem így lenne is állnám. Mivel a csokitortámból nem maradt semmi, így neki is állok, mondjuk azt meg kell mondjam a forró kávémmal elég érdekes párosítás, de nem baj.
- Mondd csak, szereted a zenét? Vagy énekelni? a gyerekdalokat? Vagy bármi hasonló?
Csoda, hogy eddig ez a fontos dolog nem jutott eszembe, na de most megkérdem, hogyan is áll a dologgal, mert ez nálam nagyon is jelentős momentum. Nem fogom én elítélni azt persze, aki nem rajong érte, de rögtön boldog leszek, ha pozitívat hallok, és azt hiszem tudom is miért van.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Köddé válik az együtt töltött idö..
#penguin owner #divorcing #mom
Mácsai Mina Izabella
INAKTÍV


CsöppWarren | Kávéslány
offline
RPG hsz: 470
Összes hsz: 963
Írta: 2013. június 3. 04:31 | Link


- Az is jó lehet, akkor majd taníthatsz engem, amikor iskolás leszek. Mondjuk az még négy év, de lehet csak három, mert nem tudom, mennyire számít, hogy októberi születésű vagyok. Talán ezt elnézik nekem, mert akkor már csak három év és jöhetek is suliba.
Ez mindig nagyon izgatottá teszi, hiszen már alig várja, hogy mágiát tanuljon, hogy a varázspálcája tényleg használható legyen. A pálca már megvan, itt csinálták neki és a nagymamája haja van benne, aki véla. Az anyukája már csak félig az, ő pedig negyed részt. Érdekesen hangzik, de az ő szintjén már nem annyira nagy szám, legalábbis eddig nem értékelte így.
- Szóval legyen benne valami különleges. Ez jól hangzik. A tankönyveket szerintem csak a stréberek szeretik. Félek egy kicsit attól, hogy milyen lesz, amikor már nem mesekönyveket fogok olvasni. Nem akarom, hogy rossz ízlésem legyen.
Kicsit előtör belőle a megfelelési vágy, de tudja, hogy ennek nem szabad utat engedni, mert akkor begubózik, és elzárkózik a világtól, aminek nagyon nem kellene bekövetkeznie.
- Mit csinál a minisztériumban az apukád?
Nem tudja, hogy auroron kívül mi más lehetne az ember, még nem járt sosem a minisztériumban, és a szóra neki egyből az aurorok jutnak az eszébe. Közben felveszik a rendelést, aminek nagyon örül és annak is, amikor megsimogatja a lány a haját. Kész testőrgárdája van itt, néha úgy érzi, mindenki azt akarja, hogy neki jó legyen.
- Az anyukám az iskolában dolgozik, ő a pszichológus. Az apukám tanár, előadó vagy micsoda, szintén az iskolában és auror is azt hiszem, igen az a fő munkája, de nem él velünk, sosem élt, én csak úgy meglettem, és az elmúlt tíz évben nem is találkoztak, csak most, de csak veszekedni tudnak.
Nem éppen ilyennek képzelte el az apukáját, de ezt nem meri mondani, mert még a végén megbánt valakit. Csak egyszer látta, és akkor nem tudta, hogy az apukája, csak meghallotta és azóta se. Furcsa, pedig szerette volna megismerni, de ezek szerint ő nem szeretné a lányt.
- Nagyon szeretem. A zenét, nem csak a gyerekdalokat, az olyanokat is, amikre lehet táncolni, és énekelni is szeretek. Anyu is sokat szokott nekem énekelni, főleg mielőtt elalszom, olyankor szépeket álmodok.
Nagyon szereti, amikor az anyukája énekel neki, olyankor tényleg csak szép dolgokra tud gondolni. Az mondjuk hiányzik neki, amikor Kriszta is énekelt neki, olyankor minden sokkal vidámabb volt. Persze itt is szeret lakni, csak akkor jobb volt és még mindig hiányzik neki.
- Mit szeretsz csinálni a szabadidődben?

Utoljára módosította:Mácsai Mina Izabella, 2014. május 9. 14:07 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Erdős-Prinz Violetta
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 127
Összes hsz: 1266
Írta: 2013. június 3. 11:52 | Link

Mina

- Mondjuk még nekem is van egy évem, ha a tanárit választom.. De ez szuper!
Csak mosolygok rá, de tényleg örülök neki, hogy van, aki érdeklődik a tantárgy iránt. Az lehet, hogy még kicsi, és sokat változhat azalatt a 3-4 éve alatt, amíg ténylegesen felkerül az iskolába, de akkor is olyan jó ezt nekem hallani.
- Nincs olyan, hogy rossz ízlés. Majd kialakul úgy is, hogy mi lesz a kedvenc. Ha sokfélét olvasol majd rájössz, mi vonz inkább, jobban mint a többi.
Sablonos szöveg, de nem baj, tudnia kell, mi a helyzet. Valószínűleg erre magától is rájöhetne, gondolkodásmódja szerintem eléggé fejlett korához képest, de gondolom jó ezt már szájából is hallani. Így alakul majd a személyisége is, nem másoknak kell megfelelnie, nem majmolni a többit, hanem egyedinek lenni, egyéninek a tömegben. Nem kell feltétlen kitűnni, de mégis mi legyünk a fontosak, nem a célközönség, a környezetünk.
- Valami varázslényfelügyeleti.. valami. Annyira nem érdekel, nem tudom...
Annyit tudok, hogy Anyával hogyan ismerkedtek meg, ebből egyértelmű vagy kissé homályos következtetésem, hogy valami ellenőr. Nem is csoda, hogy nem érdeklődök iránta, valódi érzelmeimet pedig inkább ki se mutatom, úgyis tudja ő, hogy mit gondolok, és ennyi elég is nekem.
- Na, hát ez remek. Vagyis.. a vége nem...
Hiába is, majdnem ismerős a helyzet. Anyu se akarja látni apát, ezen se kell meglepődni, mi sem, szóval mindegy. Csak ugye ők mostanában nem is találkoztak, nem tudnak veszekedni, de az biztos, hogy nem igazán szeretik egymást. Ha nem így lenne, akkor együtt lennének, és nem lenne már két féltestvérem. Sajnálatos, de nem érdekel. Az viszont már jobban, hogy Mina apja a suliban dolgozik, tanár. Na, akkor rögtön pár embert ismerni fogok, már így is vannak... néhányan.
- Akkor gondolom szerethetsz énekelni és táncolni is. És ez jó.
Mondandóm végére ezerwattos vigyor, kényszeresen is, ami most nem negatívum, sőt. Jó is, hogy magamon kívül mosolygok, ez is haladás nálam. Nagyon nagy léptekben haladok, de abban biztos vagyok, hogy olyan, mint Vivi sosem leszek.
- Hát.. gitározok leginkább csak. Viszont azt imádom. Meg van egy hörcsögöm, Mózes. Szegénykém már nem mai gyerek, nincs is a legjobban mostanság, meg szerintem az utazás is megviselte. Vele szoktam foglalkozni. Na és te?
Bőven fejtem ki, amit akarok, itt minden részlet számít, vagy nem, de én így érzem jónak, közölnöm kell. Aranyos kis állatka, de tényleg nem fest valami fényesen az utóbbi időben, és nagyon sajnálom is. Régóta megvan, és nem tudom mi lesz, ha majd elmegy. Azt sem értem, hogyan szerethetek ennyire egy kis állatkát, de mégis.
- Neked van kisállatod?
Ha már rátereltem a szót, akkor érdeklődök én is egy kicsit felőle, hogy áll a dologgal. A kicsik szeretik az állatkákat, de ebből nem következik egyértelműen, hogy lenni is kell nekik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Köddé válik az együtt töltött idö..
#penguin owner #divorcing #mom
Biharszegi Hajnalka Vanessza
INAKTÍV


Távolságtartó angyali ördög
offline
RPG hsz: 44
Összes hsz: 703
Írta: 2013. június 3. 15:33 | Link

Palarn

Mindig is tudtam, hogy az ilyen pasik nem változnak meg, azt hiszik, hogy ők mindenben okosak. Pedig nem. Yarista is nagyon hiszi, hogy meg tud engem sérteni bármivel is, de remélhetőleg hamarosan belátja, hogy ez nincs így és rájön arra, hogy bármennyire is próbálkozik, csak magát égeti, amin mellesleg én kifejezetten jól szórakozom. A gerincre tett további megjegyzését ezzel el is engedem a fülem mellett. Tudom, hogy nekem tökéletesen jó a gerincem és van is. Sosem voltam gerinctelen fajta. Bátran kimondom azt, amit gondolok, mint azt ő észre is vehette, láthatóan bánatára.
 - Mi az, nem megy minden tökéletesen talán Amanda fronton, hogy így felkaptad erre a vizet? -
Felnevetek őszintén nyugodtan hátradőlve székemben. Nem félek én tőle. Ha esetleg pálcát ránt, hát rántson, nagy kárt nem okozhat bennem, megütni meg úgysem merne, ha meg mégis, akkor tutira csak keresztapa lenne belőle. Így hát én vagyok nyeregben vele szemben, ezt pedig maradéktalanul ki is élvezem. Tudom, hogy szemétség, de ez egy kicsit sem érdekel. Erre azt hiszem már rá is jött. Legalább erre.
 - Azt tudod, hogy ez egy pocsék példaszerűség volt a részedről, ugye? Nincs szükségem pasira, ha lesz, akkor majd az az én dolgom le, te csak ne aggódj értem, jó? -
Kifejezetten gáznak találom azt, hogy Yar ennyire próbálja húzni az idegeimet. Persze sikertelenül, én továbbra is nyugodt vagyok, még benne láthatóan kezd felmenni a pumpa. Szórakoztató ahogyan a feje lassan kezd színeket játszani. Mintha csak egy bohóc lenne. Bár valahol az is. Nagyon próbálja magát eladni, de a közönség nem vevő rá. Azt hiszem rá mondható az, hogy egy nagy rakás szerencsétlenség. Legalábbis ahogy most kinéz mindenképpen annak látszik. A felesleges egózási próbálkozásai pedig csak fokozzák ezt a hatást. De rövidtávon letöröm azt a nagy egóját, mert bizony mindent mondanék rá, csak azt nem, hogy jól néz ki. Ha fizetnének sem kellene, pedig nem vet fel engem a pénz, sem a családomat.
 - Amanda sajnos azt hiszem nagyon rossz pillanatában volt, amikor veled összejött, de szerintem még gyógyítható. Az pedig, hogy én egyedül leszek-e az én dolgom lesz. Volt már pasim, lesz is majd. Csak tudod, nem a nyáladzó ficsúrokra bukok, akik bűzlenek, és azt hiszik, hogy ők a világ közepe. De azért nagyon kedves tőled, hogy aggódsz értem, igazán nagyra értékelem. -
Undorodva rámosolyogok, ami egy elég ronda grimaszt szül így. Komolyan már-már gyomorforgató a próbálkozása, hogy engem megbántson. Azt sem tudja, hogy milyen vagyok, de ennek ellenére nagyon okosnak hiszi magát az életemben és ez igazán szánalmas, még tőle is. A gyenge próbálkozás arra, hogy belőlem gyengeséget csikarjon ki. Kár a gőzért, semmire se fog vele menni.
 - A somlói? Ó, igen, nagyon finom. Kóstold csak meg te is. -
Szélesen mosolyogva, már-már barátinak tűnve fogom meg a tányért és nyomom a képébe egy nagy lendülettel. Ha már eddig nem kóstolta, akkor itt az ideje, hogy ezen is túl essen, méghozzá az egész arcán. Amúgy sem voltam annyira éhes, és minden pénzt megér az arckifejezés, ami a somlóin túl van.
 - Jól áll, így legalább mondható rád, hogy édes vagy, de tényleg. -
Röhögök fel rajta igazán jól szórakozva az ábrázatán. Még egy fotót is készítek róla, aztán pedig felállok és elviharzok a cukrászdából. Nem félénkségnek nevezném, de inkább nem vagyok kíváncsi arra, hogy mégis milyen különféle átkokat akar majd rám szórni. Így legalább van róla egy jó kis képem, amit akár még az Edictum számára is előhívatok.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

,,Az élet nem egy tündérmese.
Ne áltassuk magunkat ezzel!"

Isten először megteremtette a férfi, aztán támadt egy jobb ötlete.
Rolleyes

Ízig-vérig feminista | Amazon
Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
offline
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. június 10. 22:09 | Link

Elisabeth Lovelace néni


Mióta bekerültem a tusára, tökre boldog vagyok. Mondjuk az piszkálja a csőröm, hogy a nevelőanyám az egyik versenytársam mentora. Ezt mégis hogy képzeli? Igaz, én nem kértem meg arra, hogy legyen az én mentorom, de akkor is, elvégre az anyám. Helyette inkább Nicol nénit választottam, mert semmi kedvem nem volt Janeyhez. Pedig ő tényleg nagyon jól ért az átkokhoz és tudna pár jó tanácsot adni, de Nicol néni is van olyan jó, mint ő. Mindegy. Nagyjából felmértem, hogy kik lesznek ellenem a tusán és... hát... nem lesz egy könnyű menet az biztos. A legtöbb erős, idősebb és rellonos. Nekem ott végem van. De meg kell nyernem, Janey-nek meg akarom mutatni, hogy ki itt a menő. Meg úgy az egész iskolának. Bár ez a Várffy Róbert sokkal határozottabb, mint én és erősebb is nálam. Vérbeli rellonos. Aztán ott van Yarista, aki nem gyenge fiú. Jó, hogy edzettem Ifenssel és került rám még egy kis izom. Tényleg, Ifens! Majd neki is el kell mesélnem ezt a csodálatos hírt! Ja, és majd fel kell vennünk a lemezemet. Legalábbis azt ígérte, hogy csinál nekem egyet, úgyhogy remélem be is tartja a szavát. Ja, elméletileg pár napja még az öccse megérkezett, úgyhogy be kell neki mutatnia engem az öcsikéjének. Kíváncsi vagyok, hogy egyáltalán hasonlítanak-e egymásra. Mellesleg még mindig azok a szavak járnak a fejemben, amiket pár napja mondott. Talán újra normálisan kéne viselkednem Janeyékkel... De úgy is kezdődik a tusa és nem fogom őket látni. Majd július végén, akkor már vége van az egész versenynek és kezdhetek új lapokkal, főleg akkor, ha megnyerem. Remélem így lesz.
Sikerült elérnem Janey-ért, hogy elmenjek a cukrászdába. Bár mostanában nem kell könyörögnöm és nem is olyan durva már a szobafogság. Nem tudom mi lelte, de örülök, hogy kicsit lazított a húron. Tehát magamra vettem egy barnás térdnadrágot, egy fekete pólót, amin fehér felirat van és arra egy pulcsit mert kicsit hideg van. A hajamat pedig felzseléztem pont úgy, ahogy Ifens szokta. Tökéletes. Gyorsan belebújok a kék cipőmbe és elindulok a cukrászda irányába. Nem kell sok időt sétálnom, hiszen kicsi a falu és öt perc alatt el lehet itt jutni bárhová. Mikor megérkezem kinyitom az ajtót és szépen besétálok. Leülök az egyik üres asztalhoz és várom, hogy jöjjön egy pincér.
Utoljára módosította:Leroy Lasch Gergely, 2013. június 10. 22:09 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Puha haj ~ Varázslatos tábor 2013 <3
Elisabeth Lovelace
INAKTÍV


- - mother;;
offline
RPG hsz: 125
Összes hsz: 280
Írta: 2013. június 12. 20:44 | Link

Gergő;;        



Édesre vágyom.
Egy ideje már előjött ez a kívánosságom, ami feltételezem a terhességemmel függött össze és ezért nem is nagyon zavartattam magamat miatta. Ami azt illeti még nagyon az elején voltam ahhoz, hogy bajom lehessen vele. Még mindig nehezen fogtam fel, hogy babám lesz, hogy anya leszek, és bár próbáltam barátkozni a gondolattal, nem igazán sikerült. Arról nem is beszélve mennyire hiányzott, hogy a gyermekem apja nincs vele, és mennyire fájt, hogy egy másik nővel van. Próbáltam erre az elkeserítő tényre nem is gondolni, de elég nehezemre esett, tudva, hogy tőle estem teherbe. És még a család sem tudja. Valószínű boldogok lesznek, hogy húsz évesen nagyszülőket csináltam belőlük... Gyűlöltem ezt az egészet.
A cukrászda felé menet reflexből nyúltam a zsebembe a cigarettámért, de nem találtam ott. Kidobtam. Ebben igaza volt Richardnak, nem dohányozhattam többet. Ami azt illeti, ez elég nagy érvágás volt, mert a feszültségemet eddig nagyon jól elnyomta. Most viszont... Sóhajtottam egyet és végigsétáltam az utcán, majd a cukrászda előtt megálltam.
Édesre vágyom.
Beléptem és körbepillantottam. Üres asztalt kerestem, de végül megláttam egy ismerős arcot. Egy fiatal fiút, aki egyedül ücsörgött, várva, hogy kiszolgálják. Janey fogadott fia volt, akivel Richard is sokat foglalkozott. Jó párszor volt nála, ilyen-olyan okból. Olyankor sosem zavartam, inkább elvonultam tanulni, hagytam a két fiút. Talán most is hagynom kellene Gergőt, mégis felé indultam el.
- Szia, zavarok? - kérdeztem egy mosoly kíséretében, várva a válaszát, hogy leülhetek vagy sem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ex-rellonos || évfolyamelső
2011/12-es kviddics évad őrzője

szemem fénye, Rea. || Tomom <3

Leroy Lasch Gergely
INAKTÍV


Elhagyott a Dzsházmin
offline
RPG hsz: 136
Összes hsz: 1955
Írta: 2013. június 13. 20:06 | Link

Elisabeth Lovelace néni ^^


Útközben köszönök a velem szemben jövő néninek, vagy bácsinak. Bárcsak Ifens épp erre sétálna, vagy benn lenne a cukrászdában, szívesen beszélgetnék vele, sőt, vele mindig szívesen beszélgetek. A Nap nagyon süt, olyan, mintha július lenne, de tényleg. Pedig pár nappal ezelőtt még tök hideg volt, szinte majd meglehetett fagyni, most meg... Nem is értem én ezt az időjárást. Mivel ez a falu kicsi nem sokáig tart, hogy az egyik helyről a másikra meglehessen érkezni. Tehát már a cukrászda ajtaja előtt állok. Kinyitom az ajtót és mosolyogva köszönök a pincéreknek. Lecsüccsenek egy szabad asztalhoz, majd körbenézek. Így délután már nem nagy forgalom, csak pár vendég ül itt. A pincérek beszélgetnek egymással. Nagyon remélem, hogy valamelyik idejön mert már nagyon ennék egy kis édeset. Ekkor nyílik az ajtó és egy ismerős nő jelenik meg, Elisabeth Lovelace, Ifens kedvese. Csak egyszer beszélgettem huzamosabb ideig Elisa-val, de akkor nagyon kedves volt velem. Mikor mentem Rich-hez, akkor is találkoztunk, köszöntünk egymásnak, de ennyi. Már éppen szólnék, hogy üljön ide hozzám, de magától megteszi ezt a lépést.
 - Szia, nem dehogy, nyugodtan ülj csak le. - mosolygok. Szeretném közelebbről megismerni a nőt, elvégre Ifenssel van és jó lenne Rich nőjével jóban lenni, nem igaz? Mielőtt megszólalnék végig mérem a lányt. Kicsit változott az erdős kalandunk óta. Vagyis azt a találkozást nem nevezném kalandnak, mert csak segített kijutni a rengetegből. Szóval Elisa tényleg szép nő, értem én miért tetszik Jeffnek. Biztos okos is, nem hiába hetedikes.
Ekkor jön felénk egy pincér és megkérdezi mit szeretnénk.
 - Én ez dobostorta szeletet kérek. - mosolygok a nőre. Miután Elisabeth is elmondja a kívánságát Elisa-hoz fordulok.
 - Mesélj, mi újság van veled? És Ifenssel, hogy vagytok? - teszem fel a kérdéseimet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Puha haj ~ Varázslatos tábor 2013 <3
Elisabeth Lovelace
INAKTÍV


- - mother;;
offline
RPG hsz: 125
Összes hsz: 280
Írta: 2013. június 18. 20:22 | Link

Gergő;;        



Meg kell jegyeznem, nem különösebben ismertem a srácot, akivel most szembekerültem, de volt már alkalmam beszélni vele. Nem Richard házában, hanem anno az erdőben. Még nem is járt a suliba, amikor belekeveredett a sűrűbe, ami nem egy kisfiúnak való hely, akármennyire oroszlán lelkű az ember. Persze ez rám nem vonatkozik, mert a rellonosok általánosságban mások voltak. Akaratlanul is az jut eszembe, hogy milyen jó lenne megint hisztis kis csitriként idekerülni. Annyival egyszerűbb volt akkor az élet. Most meg... most meg gyereket várok egy olyan férfitól, aki nem hogy nem a férjem, még csak nem is szeret. Legalábbis komolyabb módon egyáltalán nem. Elkeserítő ez a helyzet és őszintén tartok attól, hogy a baba fogja megsínyleni mindezt.
Egy mosoly kíséretében ültem le Gergővel szemben, a táskámat magam mellé dobtam, és éppen kérdezni akartam volna, de megérkezett a várva várt pincér, aki felvette a rendelésünket.
- Egy nagy halom fagyit - mondtam, miközben eszembe jutottak a régi szép idők. Amikor még jó kislány voltam, és amikor még nem volt keserű a szívem. Ahogy a pincér elment Gergő meg is szólalt. Gyorsabb volt, mint én, viszont azon meglepődtem, hogy nem tudott a helyzetről Richarddal. Mármint nem sok köze van hozzá, de tudtommal nagyon is jóban vannak.
- Hát... ezek szerint még nem tudsz a mostani felállásról. Richarddal szétmentünk - mondtam csendesen, lesütve a szememet. Nehéz volt kimondani mindenhogy, mindenkinek. - De lesz egy gyerekünk - tettem hozzá kicsit boldogabban. A babának örültem, tiszta szívből, amellett, hogy féltem is tőle. Végül egy halvány mosolyt villantottam fel, nem nagyon akartam, hogy faggasson Gergő, de ha fog, akkor válaszolni is fogok. Mert ennyit mindenki megérdemelt.
- Te hogy vagy? Meg Janey-ék? Rég láttam őt is - kérdeztem végül elterelve a témát magamról, és inkább a srác életével akartam foglalkozni jelen pillanatban. Talán meg kéne látogatnom a kedves anyukát, lenne miről beszélgetnem vele, végül is van egy történetük nekik is Richarddal. Azt sem értettem soha, de nem is kérdezgettem. Talán, mert nem is rám tartozik, vagy mert lefoglalt a boldogság egy rövid időre.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ex-rellonos || évfolyamelső
2011/12-es kviddics évad őrzője

szemem fénye, Rea. || Tomom <3

Széles Veronika
INAKTÍV


Gyakorló anyuka ^^Áron <3
offline
RPG hsz: 69
Összes hsz: 1087
Írta: 2013. június 19. 02:04 | Link

Kiscsapatom

Mivel a korábbi munkaerő nagy része felnőtt, elköltözött vagy csak simán visszament tanulni, ezért Vera szinte egyedül maradt. Egyedül az a kedves, vörös hajú lányka, Lucy maradt itt, aki viszont idén végzős, így sok más dolga is akad a felszolgálás mellett. Ismerős ez az érzés, emlékszik rá, hogy ő anno el is menekült innen, mert túl sok volt a tanulás, az élet, a munka együtt. Azonban az akadályokat sikeresen leküzdötte, a vizsgák meglettek, a munka meglett, az élet meglett, annyira, hogy a meglepetésbabák már megélték az első fél évüket.
A hely viszont tulaj nélkül maradt, mert ő inkább élete utolsó éveit az unokái mellett szeretné tölteni, amit teljesen megért, hiszen nagyon nagymama típus volt a néni, neki is olyan volt, mintha a harmadik nagyija lenne. A gyűlést, mármint az új emberkéknek délután ötre szervezte. Akkor már nincsenek annyian, illetve még nincsenek annyian, egy amolyan holtidőről van szó. A babáit is ellátta, az apjukkal is összefutott - akit amúgy imád, csak most a szervezkedés leköti - szóval minden sínen van.
A bolt hátsó részében, a konyha mögött, az öltöző mellett van az irodája, ahol szabadidejében pakolászik. Még nem rendezkedett be teljesen, csak néhány képet tett ki a családjáról, néhány tucat papír borítja az asztalt és tollak hevernek rajtuk. Amíg nincs meg az új személyzet, addig ezt nem is fejezi e, hiszen egyelőre félig felszolgáló, félig cukrász. Reméli gyorsan átadhatja majd a tudását és utána átnézheti a papírokat. Most egyelőre kicsit csak kupacokba rendezi őket és szoknyáját piszkálgatva türelmesen vár, hogy jöjjenek a delikvensek, akiket jól betaníthat.
Egészen négy ötvenötig tud nyugton lenni, utána kisétál, hogy legalább amíg megérkeznek, addig besegítsen a rendelésekben szegény Lucynak, aki egyedül viszi kint az üzletet. Van egy olyan érzése, hogy a lány se marad sokáig, ha nem jön valami hiperszuper erősítés.


Ruha
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kiva Faraday
INAKTÍV


.anyatündér.
offline
RPG hsz: 157
Összes hsz: 7910
Írta: 2013. június 19. 02:46 | Link

Főnökasszony. remélhetőleg. Cheesy

Úgy érzem, hogy mostanra ment el teljesen az eszem. Mármint nem szó szerint, sehová nem szökött, még mindig a kis buksimban van, csak éppen kikapcsolt állapotában vagy nem is tudom hogy mondjam. Tudom, most jön a kérdés, hogy de hát már mióta nem működik rendesen, miért pont most jöttem rá erre? Azért kedves mindenki, mert én marha, állást vállaltam! Na nem olyan igazi kétkezi munkát fogok végezni, remélhetőleg nem is kell majd nehéz cuccokkal cipekednem, de akkor is. Lehet egy cseppnyit túl sok dolgot vállalok magamra ezzel együtt. Elsősorban ugyebár prefektus volnék vagy mi a szösz, ez is kötelezettségekkel jár, mint például a járőrözés és a büntetés végrehajtatása. Másodsorban csapatkapitány vagyok, egy egész hordányi kölökért tartozom felelősséggel és még slussz poénként edzéseket is kell tartanom nekik, ha jól akarunk szerepelni a bajnokságon. Ami kisebb probléma, de azért jelentős, hogy diák vagyok, azért ezt nem szabad elfelejteni, tanulnom kell, ha végezni akarok végre-valahára, ráadásul az elemi mágiát is gyakorolnom kell, hogy jobban menjen. Ami kisebb dolog és nem is nevezném problémának, hogy elvállaltam, hogy mentorkodok Robi mellett a tusán, szóval mondhatjuk, hogy felelek a lelki biztonságáért és harmóniájáért. (Azért azt jegyezzük meg, hogy nem egy elveszett gyerek, nem hiszem, hogy túl sok szüksége lesz rám.)
Szóval szerintem érthető, ha az előbb felsoroltak miatt azt mondom, hogy biztosan nem vagyok észnél, hogy még munkát is akarok vállalni, még ha csak részmunkaidőset is. Mindegy, az elhatározás már megvan, egyszer így is - úgy is dolgoznom kell majd, nem baj, ha szerzek némi előtapasztalatot. Ötre beszéltük meg a találkozót a tulajjal (akinél idősebb vagyok, Holy Jesus) és nem áll szándékomban már a megbeszélésről elkésni. Időben elindulok a toronyból, nem akarok kapkodni, nem vagyok az a sietős fajta gyerek. Ráérősen sétálok a falu felé, közben élvezem, hogy süt rám a nap és nem akar zuhogni az eső, mint néhány napja. Azt nem szeretem annyira, egyébként is olyan helyről származom, ahol a csapadék nem igazán jellemző dolog.
Útközben kipanaszkodtam magamat magamnak - éljen az enyhe mértékű skizofrénia! - szóval viszonylag nyugton vagyok, mikor végre elérek a leendő munkahelyemre. A cukrászda, már voltam itt többször is,de soha nem gondoltam volna, hogy egyszer majd úgy jövök ide, mint állásvállaló. Benyitok az ajtón és belépek a helyiségbe, ahol már - vagy még - nincs olyan sok vendég. Körbetekintek, szememmel valami személyzetfélét keresnék, hogy mondják meg, merre van a főnök. Végül 2 embert látok rendeléseket kivinni, így odacsattogok a barna hajú lányhoz - Verához.
- Helló, a főnököt keresném, jöttem megbeszélésre. Nem tudod, merre van?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Argentin. Dimágus. exŐrző. Állatkerttulaj. Anyuka. Beütött a krach, kérdezz. Cheesy
Nem. Fúj. ©
Keith Coltrane
KARANTÉN


padláslakó
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 4623
Írta: 2013. június 19. 19:57 | Link

Vera, a Főnök
Kiva, a kolléga
Leonie, az őrült kolléga


Munka, munka munka! Juhéj!
Keith-nek az a halovány érzése támadt, hogy az emberek többsége máshogy fogja fel a munkát, mint ahogy ő. Már akkor is elárasztotta a határtalan boldogság, mikor a szokásos délutáni tortájánál meglátta, ahogy Vera kiplakátolja a munkalehetőséget, az ingyen sütitől és a fizetéstől pedig olyannyira fellelkesült, hogy azon nyomban rendelt egy újabb csokitortát, majd beadta a saját, kissé talán csokis jelentkezését (a maszat ellensúlyozására rajzold egy gyönyörű virágot a lánynak). Ekkor még el se gondolkozott azon, hogy mindez esetleg lefoglalja majd néhány délutánját és estéjét, amit különben Leonie-vel tölthetne (esetleg, mondjuk) mert lelki szemeivel csak új festékeket, új ecseteket látott, amik a lehető legfinomabb, táncoló sütiket festik, meg embereket, sok sok embert, akikkel majd megismerkedhet a felszolgálások során.
A nagybátyjától mostanában, határtalan depressziójának a kellős közepén maximum siránkozó leveleket kap, és úgy néz ki, még a válaszul küldött sütemények, biztató szavak se elégítik ki a férfi különleges szintre fejlesztett önsajnálatát. A 42. levele például ma reggel érkezett, amiben Keith megtudta, hogy hajnalban még a locsolókanna is ordítozott Nathaniellel, ám nem derült ki, hogy miért, mert betoppant Leonie, Nathaniel levele pedig hirtelen olyan elhagyatott és magányos lett, mint a férfi maga.
Csekély egy órás készülődés után reppentek ki az Eridonból, színesen, bohémen, újra betöltve a kastélyt a nevetésükkel és a feltűnő táncikálásukkal. Keith nyakában ugyanaz a hosszú sárga boa van, mint a tónál, csak most éppen egy világos, mozgó mintákkal díszített nadrágot vett mellé, meg azt a kigombolva hordott pulzáló-hatású selyeminget, amit a beköltözésnél viselt. És pecsétgyűrűk, pecsétgyűrűk, pecsétgyűrűk - jó hír, hogy ezek a cuccai még megmaradtak, Leonie ugyanis napi rendszerességgel mászik bele a szekrényébe, és ami a kezébe kerül, azt már gyakrabban látni a leányon, mint a tulajdonképpeni gazdáján. Keith cserébe gyakran kiveszi Leonie kezéből a sminkkészletet, hogy egyedi arc, illetve testfestést alkosson neki, hasonlóképpen, mint most.

- Talán majd a közeljövőben számításba kéne vennünk az elindulást. - 16:35, a tóparton fetrengve, kissé még vizes ruhákkal.
- Meg kéne keresni a cipőmet. - 16:38, tópart, vizes haj.
- Úszunk még egyet? - 16:42, tópart, vizes haj, megtalált vizes cipő
- Mit gondolsz, elindulunk? - 16:48, tópart, vizes haj szárítása
- Megkívántam a limonádét. - 16:54, lakósor, egy limonádé áruló kislány mellett. vizesen.
- Jé, nézd, ott van Gilbert! - 16:56, főutcza széle, Gilbert megkínálása limonádéval. beszélgetés.
- Leonie, Leonie, úúúáooo, nézd! - 16:59, az Ajándékbolt új kirakata előtt. Törölköző és mágikus buborékfújó vásárlása. Új, piros öv.
- Valamit meg akarok mutatni. - 17:09, a Polgármester kertje, Leonie virágot kap a hajába és a ruhájába, Verának virágcsokor készül.
- Szép felhők. - 17:12, Flaviu tanárnőt formázó felhők bámulása, nagy, színes buborékok.

17:15, a bolt előtt, rongyos cipő felvétele - csak az elegancia végett- nagy vigyor, belépés, az ajtó csilingelve jelez.
Keith, mivel elég sok időt szán a cukrászda termékeinek az elpusztítására, már az ajtóban meglátja a hely tulajdonosát. Tulajdonképpen még soha nem beszélt vele, de múlt héten már biccentettek egymásnak a faluban, úgyhogy a lány viszonylag felkészültnek számít Keith és Leonie stílusával kapcsolatban.
A fiún mindenesetre kicsit se látszik, hogy tudatában lenne a késésnek, vagy, hogy bánná a dolgot, szégyenkezés helyett elbűvölően vigyorog, széles mozdulattal köszönti háza prefektusát, Kivát, majd Vera felé fordul.
- Hello, hogy vagy? Ő Leonie, én pedig Keith vagyok. A munkára jelentkeztünk. - Itt átnyújtja a liliomokkal és orchideákkal díszített kicsi virágcsokrot.
- Beugrottunk a polgármesterhez, és úgy gondoltuk, hozunk neked virágot, ha már elkésünk, csak azért, hogy ne haragudj nagyon.
Utoljára módosította:Keith Coltrane, 2013. június 19. 20:49 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Leonie Rohr
INAKTÍV


padláslakó
offline
RPG hsz: 467
Összes hsz: 3431
Írta: 2013. június 20. 02:49 | Link

Gerilla akció

Otthon mindig azt mondogatják neki, hogy sosem fog felnőni, hiába múlnak el feje felett az évek. Pedig ez nem is igaz, mert már egy csomó felnőttes dolgot csinál! Például magának vágja a körmét, ha nem talál lelkes manikűrös iskolatársat vagy Keith-t, a kakaóját is egymaga készíti – kivéve, mikor a manók vagy Keith – és most még dolgozni is fog, Keith-szel. Mármint abban az esetben, ha nem bőg le nagyon ezen a találkozáson, vagy nem rakják ki már az első leejtett süti vagy fél vödör eltűnt fagyi után. Ami nem lehetséges, hiszen már megírta a szüleinek, hogy van ez a cukrászda meg benne a sok sütemény. Már csak Veronikát kéne megkérnie, írjon egy igazolást is, hogy elhiggyék otthon, ő tényleg megpróbált valami hasznosat csinálni, nem csak káoszt hagyni maga után. Mint általában Keith ruhásszekrényében…
A mai nap is csak a szokásos módon telik az apró hölgyemény számára. Az események pontos, időbeli lezajlását - hála a jó égnek - már ismeri a kedves olvasó, térjünk át hamar arra a részre, hogy mindebből mi jutott el kedves kis törpénk tudatáig, merthogy nem túl sok, azt garantálhatom előre.

16:35 *vizes*
16:38 *vizes haj*
16:42 *vizes szőke haj*
16:48 *kócos szőke haj*
16:54 *kócos, vizes Herci*
16:56 *Herci*
16:59 *Herci buborékfújóval*
17:09 *virág Hercitől*
17:12 *virág*
17:15 *leszállás a Föld nevezetű bolygóra*

Ahhoz képest, hogy nagyjából pont ennyire tudott odafigyelni az egész eddigi napjában, szinte hihetetlen, de közben végig beszélt és ugrándozott és úgy tett, mintha teljesen képben volna mindennel. Eddig.
Miután betették a lábukat a cukrászdába, kénytelen kissé lejjebb tekerni a Keith-üzemmódot, és odafigyelni a többiekre. Jéé, nem is olyan rossz dolog ez, hiszen egyből megpillantja csapatkapitányát a placcon azzal a másik valakivel, aki sokszor itt szokott lenni.
-Szia Kiva! – ugrálja először őt körbe, meg lepacsizik vele, ahogy illik, ha akarja, ha nem. Aztán vigyorogva megrángatja Vera kezét is, miközben Keith van oly’ kedves, és bemutatja magukat, és a 'nehari-csokrot' is átadja nagy kedvesen.
-Elkéstünk? – fordul vissza szörnyülködve a sráchoz, mintha nem is lenne tisztában ezzel az egyértelmű ténnyel. Aztán felrémlik neki> tényleg szóba került idefelé jövet, hogy szedniük kéne a lábukat, mert nincsenek épp időben.
-Ja, persze, elkéstünk! Bocsánat! – közben derűsen igazgatja a hajába tűzött virágokat. Elvégre élete első munkahelye lenne ez, valahogy csak ki kell néznie, még akkor is, ha kissé vizes és kócos, és fordítva vette fel a pólóját (vagy valójában a szőke srác pólóját?).
-Én is kaptam virágot, és én sem haragszom – fűzi még hozzá, hogy Verának megmutassa, milyen hatásosak is ezek az illatos zöldségek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sharlotte Johanson
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 6540
Írta: 2013. június 20. 13:52 | Link

Főnix-gyülekezet meg persze a Főnök

Talán nem is normális, hogy ilyenre vállalkozott. Áh, hogy is lenne az?! Nem, azt a határt már réges-rég átlépte, de azért nem sokan vannak, akik kényszeresen csökkentik a szabadidejüket. Olyankor nincs mit csinálnia, és rendszerint csak gondolkodik, ami nem tesz jót neki.
Mindenesetre ha már húga felügyelete, a tanulás - már amennyire -, Eric, a házimunkák, a Mágustusa, az elemi mágia meg a nonverbális varázslás nem köti le eléggé, akkor kell még valami. Valami hasznos, és ha már akad a faluban álláslehetőség, akkor arra azonnal le is csap, mint jelen esetben volt hajlandó jelentkezni a Cukrászdába.
Napja teljesen megszokottan telt, pont, mint a többi, nagyjából ugyanazt tette, és így is rengeteg ideje akadt még, mielőtt elindult volna. Talán már kicsit késésben is volt, de ez is egy hátulütője a túl sok gondolkodásának. Ettől függetlenül azért a lelkesedést, ami nem csak erőltetett és felszínes érzelemként mutatkozott meg kamatoztatta is rendesen. Ezerwattos vigyorral és csillogó szemekkel indult el.
Az üzletbe beérve először is a másodperc töredékei alatt elcsodálkozott, ahogy tett még pár lépést. Elsőként megállapította, hogy túl sok itt az eridonos, azaz csak három, de talán ahogy így rájuk nézett ők is céllal voltak ott. Ebből továbbindulva vette sorjában az embereket. Kiva. Róla aztán ilyet sohasem gondolt volna, de hát ő sem az, akiből olyan sok elkövetett dolgot kinéztek volna az emberek. Mégis, ha kolléga lesz, az csak jó lesz. A következő mondjuk Keith. Nagyon nem ismeri, de majd ez is változni fog, viszont amennyit látott belőle, az tökéletesen elég valamennyi kis vélemény leszűréséhez. Kedves srác, olyan tipikus cukigyerek. Nagyjából ennyi. Leonie pedig.. őt jellemezni se kell, ha így vannak már biztos, hogy ez érdekes felállás lesz.
- Sziasztok! - köszönt is rögtön, hiszen nem is telt el idő szinte, csak néhány másodperc. - Bocs a késésért - azért ezt még muszáj volt hozzátennie, már csak ténylegesen a hibája miatt is.
Utoljára módosította:Sharlotte Johanson, 2013. június 20. 18:47 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Széles Veronika
INAKTÍV


Gyakorló anyuka ^^Áron <3
offline
RPG hsz: 69
Összes hsz: 1087
Írta: 2013. június 22. 00:24 | Link

Kis csapatom <3


Egészen jól elfoglalja magát, amikor is megszólítják. Felpillant a lányra, és bár Áron elmesélte, hogy a jelentkezők hogyan néznek ki, de nem tudná belőni, hogy ő éppen kicsoda. Neki helyzeti előnye van, mert a pótapukájuk, vagyis, ahogy magát hívja "anyukájuk", szóval ilyen módon előnyben van. Mondta neki, hogy jöjjön el, és súgja oda a neveket neki, mert nem fogja megjegyezni, de akkor az ikrek egyedül maradtak volna, a napi rutint pedig egyikük se szeretné felborítani.
- Szia, azt hiszem, engem keresel, Vera vagyok.
Kinyújtja a kezét, hogy kezet fogjon Kivával, majd az órájára pillant. Öt óra van, és még csak ő van itt. Na szép.
- A többiek úgy néz ki késnek egy kicsit, addig ha van kedved fogyassz valamit, mivel itt fogsz dolgozni, ez ingyen van teljesen.
Ezt elöljáróban elmondja, jobb a pozitív lényeget tudni, majd visszasétál ő is a pulthoz, hogy a rendelést még kivigye. Jó sokan jönnek még, így reméli, hogy fellendül a kiszolgálás is, mert ketten kicsit kevesen vannak. Tíz felé aztán megelégeli a dolgot és odasétál Kivához, ha csak ő, akkor sincs semmi probléma, ám ekkora érkezik két másik ember. Leonie-t egyből felismeri, mert Áron elmesélte milyen cuki lányka.
- Óóó virág!
Egészen meghatódik, amíg ki nem derül, hogy a polgármestertől van, ez nem olyan vicces így.
- Cssss. Ezt ne verjétek nagy dobra. A szüleim a minisztériumban dolgoznak, és nem biztos, hogy most szeretnék elveszíteni az állásukat…de a virág, az gyönyörű.
Kihúz egy szálat a sok közül és Kiva felé nyújtja, elvégre ő is megérdemel egyet, főleg őt várakoztatták meg. Épp megszólalna megint, amikor Sharlotte is megérkezik. Őt mondjuk negyedre mondta, mert más lesz a szerepe, mint a többieknek.
- Dobjátok le magatok, hozok nektek valamit inni.
Mutat az asztalhoz, ahol Kiva ül, majd elsiet, hogy egy perc alatt szivárványszínű jégkását hozzon az érkezőknek és magának is, megérdemli mindenki, mivel itt dolgozni nem könnyű. Persze annyira nem is nehéz, de jó indok a jégkására.
- Kivának már mondtam, hogy ami itt fogyasztotok, az ingyen van, nem azt mondom, hogy egyétek végig a pultot, de ha megkívántok valamit, akkor nyugodtan. Az órabér hét sarló, ez mugli forintban olyan hatszáznyolcvan óránként. Ha valaki forintban kéri a fizetését, az is megoldható, csak szóljatok előtte. Fizetés kéthetente vagy havonta, ezt meg kéne szavazni, hogy nektek melyik tetszik jobban. Szóval?
Közben persze jegyzetel, mert nem árt észben tartani a dolgokat, hogy ki mit és hogyan kér.
- Vannak állandó és idényakcióink, termékeink, legalább egy héttel előtte szólok mindenkinek, hogy mire számíthatunk. Figyelünk az évszakokra, nyáron jégkása, télen forrócsoki az alap akció, mindegyik vagy tíz féle ízben kapható. Ha nagyobb süteményeket vesztek, mondjuk egy tálcával, akkor csak a negyven százalékát kell kifizetnetek, aki záráskor van, az elviheti a maradék sütit, persze a többiekkel osztozva.
Kicsit megáll, belegondolva, hogy mit kellene még elmondania a többieknek.
- Oh igen, Sharlotte a tanoncom, ő hátul lesz, sütni fog. Mindenkinek van köténye, nem csipkés-fodros, sima egyszerű fekete, a logóval a sarkában. Célszerű viselnetek, mert szoktak lenni balesetek. Hirtelen kihúzott székekből, rossz fordulásokból. Jön még egy lány biztosan, Mary, ő is Navinés, még nem tudom, hogy ő pontosan mit csinál, illetve lehet valaki még szeretne itt dolgozni, ti vagytok az első kör, és most el kéne mesélnetek, hogy ki mikor ér rá, illetve, ha van kérdésetek, feltehetitek.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sharlotte Johanson
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 6540
Írta: 2013. június 22. 15:31 | Link

Emberek...

Ahogy megérkezik igazából csak biztosabb és határozottabb lesz a mosoly képén, ahogy Vera megszólal, miszerint is csüccsenjenek csak le ahhoz a bizonyos asztalhoz, ő pedig hoz inni. Megszokott tempójában indul is a kijelölt helyhez, és a hozzá legközelebbi széken helyet is foglal, nagyjából amikor a főnök visszatér a szivárványszínű hűsítőkkel.
- Wow.. köszi - ennyivel le is rendezi, de azért ábrázata átrendeződik rendesen, és megállapítható, hogy tényleg örül. A volt navinés beszédét csendben hallgatja, figyel is, ami szokatlan, de néha azért mégis lehet, még ő is képes rá, majd ahogy átgondolta a dolgokat mondja is részéről a választ.
- Tökéletes lesz itteni pénznemben is, és talán... a két hét néhány esetben praktikusabb lehet, ezért első sorban ez mellett szavazok, de persze ha az egy hónap a többieknek jobban tetszik, az se baj - talán így tudja a lehető legtömörebben kifejteni a választ, mert fontosnak tarja megjegyezni, hogy nincs abból probléma, csak elsődlegesen talán így jobb, ez villant fel ott belül a buksijában.
A továbbiakban még ahogy az idényakciókról, meg százalékos kedvezményekről esik szó is csak csendben hallgatja, persze a jégkása eltüntetését folytatja közbe. A kis csend, az a kihagyás, ami a főnökasszony mondandója után letelepedett igazándiból számára nem jelentett semmit, nem is észlelte, csak amikor újra megszólalt. Ehhez társult egy halvány félmosoly is, mivel róla ejtett szót. Igen, a háttérmunka sokkal inkább hozzá illő. Nem az, hogy nem szereti az embereket, bár mondjuk mostanában talán nem a legempatikusabb és kedvesebb mindenkivel, hanem nagyba tesz a környezetére, de a sütést még szereti is csinálni.
Ahogy Mary nevét is említi a lány, egy kicsit talán meglepődök Lotti. Furcsa, hogy mennyi minden közös már bennük, egy csomó helyen összefutnak, de végül is ha már rokonok, ez nem is baj. Ugyancsak egy mosollyal jutalmazza a felismerést, aztán ismét belegondol, hogy mit is kellene mondania.
- Én nagyjából kettőtől minden hétköznap délután is ráérek, akár egészen estig, jó sokáig is, hála a bátyámnak... Hétvégén pedig akármikor, de tényleg. Délelőtt is akár kora reggeltől, meg délután is szintén, akár estig - a dolgok miértjét meg módját nem firtatja, legyen elég ez a pár tényszerű megállapítás, de persze mindezt mosolyogva.
- Kérdésem nincs, jelenleg. Ha lesz, akkor majd szólok - ez is csak egyszerű megállapítás, de kedves hangon és angyali vigyorral, csak most, csak nekik. Ez pedig nem túlzás. Ha már munkatársak, nekik azért kijár. Meg hát barátai is ezen felül, szóval ennyivel is kevesebb felmerülő probléma lehet köztük.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Richard J. Ifens
INAKTÍV


elvált. édesapa.
offline
RPG hsz: 179
Összes hsz: 197
Írta: 2013. július 13. 14:04 | Link


Jay



Tulajdonképpen elég régen találkoztunk, és mióta a viszonyunk normalizálódott meg kell hagyni, egészen jól tudunk segíteni a másikon. Lelki tanácsokat adunk, néha felsegítjük azt, aki elesett, s ha éppen mind a ketten a földön vagyunk, egymásba kapaszkodva állunk fel. Jobb kapcsolatot aligha kívánhatnék az ex-nejemmel. Boldog vagyok. Fájón boldog. Azt hiszem megtaláltam Életem Szerelmét, akit senkiért nem hagynék el, bár túlontúl nagy szavaknak hihetnétek ezt pont tőlem, de boldogságom egy nagyobb öröm árnyékolja be. Másnak legalábbis hatalmas vidámságot csempészne a lelkébe, nekem azonban ez nem több, mint fájdalom. Elisabeth nem sokára szül, és én ennek nem tudok örülni. Lesz egy gyerekem, aki nélkülem fog felnőni, akinek talán sosem lesz igazi apa-képe, és aki, mikor értelme majd nyiladozni kezd, messzemenőkig fog elítélni azért, hogy az anyját elhagytam, nem is a legszebb módon.
Janey-vel megbeszéltük, hogy ma délután besütizünk, elvégre is az édesség telítve van boldogsághormonokkal, így azt hiszem ez rám fog férni. Felhúzok egy térdig érő farmert, egy magas szárú sportcipőt. egy fehér trikót, amin egy fekete tigris díszeleg, hajam felzselézem, némi parfümöt magamra fújok és sebesebb léptekkel indulok be a falu felé, mert meg kell hagyni, egy hangyányit késésben vagyok. Ha picit gyorsítok a megszokott tempómon, akkor simán odaérek időre. Hamar befordulok és már a cukrászdánál találom magam, ahova határozott mozdulattal lépek be. Biccentek a felszolgálónak és egy takaros, igen csak szimpatikus asztalkához ülök. A pincér már mellettem is terem, én pedig egy barackos süti és kávé kikérésével hamar le is rendezem a rendelést. Érzem, remek társalgás elé nézek, régen beszéltem Janey-vel, régen láttam, és igen, tagadhatatlanul mindig fontos lesz nekem, és ezt mindenkinek tudomásul kell vennie. Mert olyan mentünk mi át, ami ritka. Egymást formáltuk azzá, amik most vagyunk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Janey Leroy
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 139
Összes hsz: 1627
Írta: 2013. július 24. 15:09 | Link

Jeff
Kinézet

Az utóbbi időben teljesen elvoltam merülve a dolgaimban, amelyek elég kettősek. Boldog vagyok Ádámmal, hihetetlenül boldog. Na, de azért én még házas vagyok és nem tudom, hogy mit is kellene tennem. Válni vagy maradni és tartani ezt a jelenlegi helyzetet? Ez nehéz döntés. Örülök is, hogy most kicsit inkább másra kell koncentrálnom. Persze, ha Ádámmal vagyok akkor teljesen gondtalan tudok lenni, eszembe sem jutnak a problémák, csak élvezem a szabadon töltött órákat.
És ha már pasikról van szó, meg férjekről, akkor itt van a volt férjem is, akivel a kapcsolatunk jobb, mint amikor együtt voltunk. Vannak olyan emberek, akiknek a szakítás jót tesz, mi ilyenek vagyunk. Most is, mint két barát ülünk le majd egyet sütizni. Néha össze szoktunk ülni beszélgetni, egymásnak tanácsot adni. A Legutóbbi apróbb veszekedés, már ha nevezhető annak elsimult, na meg persze a Gergővel való kapcsolatom is ismét tökéletes anya-fia kapcsolat.
Kellemes nyári nap van, éppen ezért egy könnyed ruhát vettem magamra a találkához. A hajamat felkötöttem, amely ismét szőke, talán még Jeff nem is látott szőkén, hiszen amikor megismert, akkor már fekete volt a hajam, majd vörös, és barna, most azonban visszaváltottam az eredeti hajszínemre. Mondjuk úgy, hogy vissza a gyökerekhez. Az életem egy teljesen új irányt vett. Anyuka vagyok, többszörös. Az életem már nem olyan, mint régen és én sem vagyok olyan, mint régen. A rosszabbik énem megkopott, nincs alkalmam kiereszteni, hiszen a gyermekeim körében anya vagyok, Ádám mellett egy istennőnek érzem magam, Vincenttel pedig már szinte semmilyen kapcsolatom sincs. A boltban pedig nem szoktam játszani a gonoszt.
A házból kellemes tempóban indulok el és sétálok el a falu központjába, ahol a főutca egyik forgalmas ajtaját veszem célba, a cukrászdát. Tristanra most Brigitte vigyáz, neki is van egy kisöccse így nem tartok attól, hogy bármi baja is lenne a pici fiamnak az ő kezei között.
Az üzlethelyiségbe belépve körbetekintek, meg is pillantom a keresett személyt, akihez odasétálok, egy kellemes mosoly, két puszi és egy szia, majd leülök vele szemben.
 - Mi újság veled Jeff? Mostanság nem nagyon hallottam felőled. Nem voltál Bogolyfalván talán? -
Teszem le a kardigánomat a háttámlára, amit csak biztonságképp hoztam magammal, ugyanis innen majd a boltba megyek és mire onnan hazakerülök, talán esni fog. A táskámat felhelyezem az asztalra, a kezeimet összekulcsolva helyezem az asztalra a tekintetemet pedig Jeffre emelem várva meséjét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Richard J. Ifens
INAKTÍV


elvált. édesapa.
offline
RPG hsz: 179
Összes hsz: 197
Írta: 2013. július 24. 15:32 | Link



Jay


Nyílik az ajtó és megpillantom első szerelmem, egykori nejem, valahogy teljesen más fényben, mint a megszokott. Egyből kiszúrom, a haja is benne van a pakliba. Mikor odalép hozzám, a puszit viszonozom, majd mosolyogva szólalok meg.
-Remekül nézel ki, Janey!
Így is van. Jól áll neki a hajszín, a mosoly, és az, hogy bár tudom, az Élete nem a legegyszerűbb, így is sugárzik. Aztán hamar rám terelődik a téma.
-Hát. Van egy húgom, nem sokára apa leszek és  van egy jegyesem.
Kicsit tömören fogalmaztam, Igen talán túl rég beszéltünk, és sikerült olyan dolgokat felsorolnom egymás után, amik igazán sokkolóak tudnak lenni, főleg így egyszerre.
-Bogolyfalván voltam, de a rengeteg történés olyan szinten szívta le az energiámat, hogy képtelen voltam társas Életet élni. Ha végig nézem, gyerekem lesz Elisabeth-től, de Violettával házasodok össze. Ki akarnak ilyen Életet? Lesz egy kislányom, de nem én nevelhetem fel.
Kezdek bele abba a szívfájdalmamba, amin nem tudok túl lendülni, bár vannak időszakaim, mikor határozottan úgy érzem, sikerült megküzdenem ezzel a gondolattal. Aztán mindig felüti a fejét a lelkemben és rá kell jönnöm, csak ideig- óráig tart a nyugodtságom. Miután ezeket rázúdítottam az ex feleségemre, kis csend után felnézek rá és megkérdezem tőle, Vele mi a helyzet, titkon remélve, hátha jobb és letisztultabb híreket ad majd. Mindeközben a rendelésem is megérkezik, a felszolgáló pedig Janey-hez fordul kérdőn, Ő esetleg kér-e valamit.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 ... 5 6 [7] 8 9 ... 17 ... 51 52 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed