Bogolyfalva község leghosszabb és legszélesebb útja. Járdái kőkemény hegyi kövekből készültek, ám némi bűbáj segítségével állandóan tisztán csillognak.
Az út mindkét oldalán apró, ám annál érdekesebb boltok sorakoznak. Itt található többek között a méltán híres Völgyessy Talárszabászat, Musou Hangszerboltja, vagy a papír- és tintaillat rajongóinak mindig nyitva álló Lectorius Tanszerbolt. Térj be egy üzletbe, hogy kiüríthesd harapós erszényed, vagy nézd, ahogy a bámészkodók csoportjain olykor keresztül nyargal egy-egy napi bevásárlását végző, seprűn közlekedő boszorkány. Akadnak azonban morcos, furcsa külsejű vándormágusok is, vigyázz a zsebeidre, ha nem akarod, hogy megszabadítsanak a tartalmától!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=871060#post871060][b]Athanaczkovics Kornél - 2024.01.01. 17:18[/b][/url]

Elégedetten bólogatok. Ha Zalán elmondja, akkor oké a dolog, de nem hiszem, hogy nekem kéne szétkürtölnöm ezt az információt. Bár, ha megtenném, változtatna valamin? Hm.
A visszakérdezésre hevesen bólogatok és nézem tovább a kirakatot. Nem tudom mit gondol, de mindenki biztos lehet abban, hogyha ki lenne mondva az, hogy "elengedte", akkor nemlegesen ráznám a fejemet. Nem engedtem el, sőt! De már mindegy, hiszen itt sétálnak, nekünk meg nem kellene még véletlenül sem lebukni. Azt nem tudom, hogy ma este hogy fogok találkozni Zalánnal és Korival anélkül, hogy ezt eltitkoljam, de legyen ez az este problémája.
A kirakat üvegben nézem végig, ahogy lassan haladnak és nagyon beszélgetnek. Ennek ellenére szorítom össze ajkaimat, nehogy felnevessek. Akaratlan kerül elém a kép, ahogy Lafi áll a négy P-vel a kezében és végig tolja egy padlón valahol. Megköszörülöm a torkomat és Lafi mellett indulok meg.
- Nos... - húzom ki magam kicsit, ahogy igyekszek kitalálni valamit. - Mondhatni. Navin- levitás? Nem. Öm... - hogy lehetne levitás, amikor soha nem láttuk a körletben? Elfelejtem, hogy melyik házba járok! Hümmögök kicsit. - Szóval navinés és Ramóna a neve. Nagyon kedves lány - és akkor ennyiben is maradhatunk. Reményeim szerint. Maradjunk ennyiben légyszi.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=871682#post871682][b]Lafayette David Saint-Venant - 2024.01.12. 18:46[/b][/url]

Félsiker vagy teljes? Még nem tudja megítélni, de az, hogy Zalán hajlandó volt szóba állni vele, biztató jel. Számít még csípős megjegyzésekre, de semmiképp sem tervezi behúzni fülét-farkát, ugyanúgy vissza fogja kóstolgatni Zalánt puszta jófejségből. The bro code!
Azt tervezi, hogy a visszaúton még beugrik a csicsás gyertyákat meg fürdőbombákat áruló boltba, hogy meglepje Laylát (teljesen jó, hogy a nagynénje ellátta jó pár tippel, mire figyeljen egy kapcsolatban, hogy ne váljon taplóvá és elkényeztetett csicskává), de még mielőtt arrafelé kanyarodhatna teljesen, beúszik a látóterébe Kori. Ma úgy tűnik, kimaxolja a triumvirátus minden tagját.
- Heyyy, merre jártál, Kori? - Természetesen csöppet sem zavarja, hogy egy-két helybéli ránéz, de aztán mennek tovább a dolgukra, ő meg úgy lép oda Korihoz, mintha a világ legevidensebb dolga volna összefutni és megállni beszélgetni. Mert az is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=871688#post871688][b]Agárdi Kornélia Auróra - 2024.01.12. 19:12[/b][/url]

X Harámmersznézni X CHINCHILLA - Little Girl Gone X elveremasegged X Aladáranyomomban
X mindenpasihülye?!

Kornélt mocskosul kiosztotta, rosszul is érezte magát emiatt. Ha finomabb lett volna vele, talán nem lenne ekkora bűntudata és kevésbé lenne lehangolt. A fiú távozása után le kellett ugrania a boltba, vacsorára azt tervezte főz valamit magának és May-nek - természetesen lövése sem volt, mit. Egyelőre azt tervezte, hogy lemegy a boltba és ott eldönti a látott alapanyagok alapján.
Jó taktika? Tudom.
Mióta csak önmagára számíthatott, sokkal gyorsabb tempóban szokott hozzá a háztartás vezetéséhez - egyre jobbá vált benne. Nem ijedt meg pókhálók láttán, amíg azok nem akromantulákhoz tartoznak. Azt is megtanulta, hogy a fehéret és a színeset soha nem mossuk össze, különben... igen.
- Lafayette! - meglepetten kapta fel pillantását, hiszen akkor már a boltból hazafelé tartott. Mindent megvett addigra, amit akart és nem hitte, hogy belefut a levitásba.
- Boltba, megvettem a vacsihoz valókat. Ma én főzök! Találkoztál Zalánnal? - meg sem várta, azonnal rátért a lényegre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=871690#post871690][b]Lafayette David Saint-Venant - 2024.01.12. 19:19[/b][/url]

- Milyen házias vagy már. - Ő meg kíváncsiskodó, mint a rosseb, hát mindjárt beledugja az orrát Kori bevásárlásába érdeklődésében. Őt csak Layla szokta leküldeni a közértbe időről időre, ha elfelejtette a tejszínt vagy a sajtot, de alapvetően Lafayette-et még nevelni kell erre az "50/50-ben visszük a háztartást" szerepkörre.
- Hm? - Zalánnal? Hogy jön ő ide? - Őőőő... Aha? Most jövök tőle. Miért? - Az persze meg sem fordult a fejében, hogy Kornél a cukrászdából egyenest Korihoz ment volna.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=871700#post871700][b]Agárdi Kornélia Auróra - 2024.01.12. 19:39[/b][/url]

X Harámmersznézni X CHINCHILLA - Little Girl Gone X elveremasegged X Aladáranyomomban
X mindenpasihülye?!

- Muszáj, különben piszokban halok éhen - legyintett nevetve, tényleg... megasszonyosodott ebből a szempontból. Pedig egyelőre baromi messze állt a titulustól. Ha Aladár vagy más nem nyírja ki, még lehet belőle háziasszony. Sean Warren szavaival élve: milf.
Vajon az a fiú tudja a szó jelentését?
Kornélia hunyorogva nézett fel Lafayette-re, ajkai is elnyíltak kicsit. Abszolút nem értette annak értetlenségét.
- Te kérted el a címét messengeren! - fakadt ki mutogatva, szartyából pedig majdnem ki is esett a tojás.
- Nagyon fogsz haragudni, ha azt mondom... Tudom, mit tettél tavaly nyáron? - utalt itt magára a cukrászdás esetre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=871701#post871701][b]Lafayette David Saint-Venant - 2024.01.12. 19:49[/b][/url]

Nagyon egyetért, végtelenül egyetért! Ha Layla nem szeretné annyira, amennyire, ő bizony odarohadna a párizsi lakásba, vagy egyszerűen visszaköltözne Michelle-ékhez, vagy végzésig itt dekkolna a Bagolykőben.
- Ja... JAAAAAA! - Szinte visszhangzik, ahogy a homlokára csap. Hát tényleg, ő buzerálta Korit, hogy adja meg Zalán címét. És igen, így, hogy a cukrászda is képbe kerül, kezdi kapiskálni, hogy valahogy a lány tudomást szerzett a történtek legalább egy részéről. Az ő hangvétele is megkomolyodik.
- Dehogy haragszok, inkább csak... jó szarul sikerült ez az egész. Igazából már majdnem felmentünk Kornéllal vissza a kastélyba, vagy na, tervben volt, de basszus Zalán pont akkor kellett elvitorlázzon azzal a lánnyal előttünk. - Int a fejével, hogy álljanak kicsit odébb, az egyik üzlet elé, hogy ne a forgalom közepén beszélgessenek.
- Odabent meg én nem gondoltam, hogy Zalán pont egy cukrászda közepén akar kényes témákat boncolgatni csak úgy. Úgy értem, most komolyan, én sem kezdem kiteregetni a családi szennyesem egy fagyi felett. - Noha ezen a ponton megtehetné, mert konkrétan mindenkinek van hozzáférése a médiához, hírekhez, és a Saint-Venant név sajnos túl gyakran bukkan fel mostanában ott.
- De fogjuk rá, hogy valamennyire megbeszéltük. Nem vágta a képembe az ajtót... mert elálltam az útját, lol. - Ezért Zalán taktikát váltott, és hatásos is volt, fuck him, yeah.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=871708#post871708][b]Agárdi Kornélia Auróra - 2024.01.12. 20:17[/b][/url]

X Harámmersznézni X CHINCHILLA - Little Girl Gone X elveremasegged X Aladáranyomomban
X mindenpasihülye?!

Látványosan megforgatta Kornélia a szemeit, amint meghallotta Lafayette rácsodálkozását.
Végre egyről beszélünk.
- Nem tudok mindent. De azt hiszem, nekem ennyi elég is a dologból és szeretném, hogy tudd: Ez nem csak szarul sikerült. Kurvára szarul - a lány hangja is megkomolyodott addigra. Szemei pislogás nélkül mustrálták a levitás arcát, annak testtartását és reakcióit, szinte analizálta. Eleget téve az intésnek, fogta a kis vászonszatyrot és odébb galoppozott, ne zavarják a járókelőket cseverészésükkel.
- Lehet az volt neki a komfortos. Nem tudhatod. Nekem a sötét a komfortos. Kornél összepisili magát a sötétben, ez így működik - vonta meg vállait - Viszont... viszont amellett nem tudok elmenni, hogy ne mondjam el neked is: Csalódtam mindhármatokban. Nem csak benned és Kornélban, de Zalánban is. Nagyon sok mindent megértek és elfogadok, de egy barát után kémkedni vagy barát előtt olyasvalamit eltitkolni, ami az egész életed befolyásolja nagyon nem fasza. Lehet nem tudok segíteni, de támogatni és tartani benne a lelket igen - Kornélia valamivel nyugodtabb volt és kiegyensúlyozottabb. Nem akart egyébként sem üvöltözni az utcán indokolatlanul, a végén olyanok figyelmét is felkeltheti, akikét nem szeretné. Jelenleg ez a valaki Jeremy, múltkor nagyon ment közte és Zalán közt a fasz méregetés, nem szeretné, ha fogást találna barátján, pláne ne egy olyan problémába, amit még Korinak sem ő maga mondott el.
- Valamennyire? Az mit jelent? - kérdőn kúszott fel egyik szemöldöke homlokán hajtöveit megközelítve.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=871717#post871717][b]Lafayette David Saint-Venant - 2024.01.12. 20:36[/b][/url]

Minden szóval egyre jobban előjön újfent a szégyenérzete. Utálja, hogy Korinak igaza van, ráadásul ez valami női sajátosság lehet, hogy úgy szidnak le, hogy még ironizálni sem lehet, mert már így is közel érzi magát a megsemmisüléshez.
- ... igazad van. És agyban tudom, hogy igazad van, de hát tudhattam volna, hogy túl komoly dolgokról is akar beszélni? Eszembe nem jutna ezt publikusan ecsetelni bárkinek is. De jogos, amit mondasz, hogy mindenkinek más a komfortos. - Igazán megfogadhatná, amit az előkészítősöknek szokott szajkózni: csak akkor hozzunk végső ítéletet, ha ismerünk minden körülményt, mert elhamarkodottan pálcát törni mások felett elég sok galibát okozhat.
- Azt jelenti, hogy nem átkozott meg, és nem jelentette ki, hogy többé látni sem akarja a fejem. Azt hiszem, egyszer még visszaadja az adjonistent a bro code szerint. - Egy kis hang a fejében azt súgja, Zalán legutolsó kérdéséről illik jó mélyen hallgatnia Kori, Kornél és úgy mindenki előtt most már, mert tényleg nem az ő dolga, hogyan alakul a srác életének ezen része.
- Akkor veled sem beszélt erről... csak Kornéllal. - Utólag belegondolva, logikus. Kornéllal évekig laktak egy hálókörletben, meredek lett volna öt-hat éven át a homályban tartani a legjobb barátot és lakótársat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=871723#post871723][b]Agárdi Kornélia Auróra - 2024.01.12. 20:55[/b][/url]

X Harámmersznézni X CHINCHILLA - Little Girl Gone X elveremasegged X Aladáranyomomban
X mindenpasihülye?!

- Még szép, hogy igazam van. Viszont ebben pedig neked. Nem tudhattad és most már szerintem neked is világos, Zalán miért csicska - halvány mosoly került az arcára, látta a fiú őszinte sajnálatát és ezzel be is bizonyította bűnösségét. Jó barát és jó haver volt Kori bárkinek, innentől nem akarta tovább szidalmazni vagy a témán lovagolni. Megértette, amit mondott és ez a lényeg.
- Bro code? Ez az a híres fiúkódex? Nem jövünk össze a haverod ex-csajával meg ilyenek? Én igazából akkor lepődtem volna meg, ha összeverekedtek - agya  a maradék lehetséges kimeneteleken gondolkodott. Bár... milyen lett volna, ha ezek éppen a Pramberger kellős közepén esnek egymás torkának vagy a Babona lépcsőházában? Esetleg Zalán kecójában? Végülis az utolsó lenne a legprivátabb és még csak nem is tűnne fel senkinek. "Újabb családon belüli erőszak, csak a negyedik a héten, pedig hétfő van".
- Nem - rázta meg fejét, hangulata pedig egy pillanat alatt váltott szórakozottról melankolikusra - Ami azt illeti, én ma tudtam meg mindent és szegény Kornélon csattant a haragom, pedig nem tehetett róla. Erről majd szeretnék Zalánnal beszélni. Csak félek, kibukik rátok még jobban, ha megtudja, hogy én is tudom tőletek. Nyilván okkal nem szólt róla, de ahhj! - rándult ökölbe a keze - Úgy fel tudnám pofozni, mert ekkora csicska! Annyi esze van, mint egy marék, döglött molylepkének! Itt vannak a barátai és nem kér a támogatásból! Nem, csak szenved magában! Legszívesebben Aladárral beleharaptatnék a seggébe! - fortyogott. Tulajdonképpen maga sem tudta mérges volt-e vagy sem. Kire és miért? Össze volt zavarodva és szégyellte tudatlanságát a témával kapcsolatban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=871925#post871925][b]Lafayette David Saint-Venant - 2024.01.14. 20:46[/b][/url]

- De így kedveljük, nem igaz? Csicskán vagy sem... Nekem csak... hát kellemetlen volt hallani. Vágom, miért nem teregetné ki, ez nagyon magánügy, de attól még egy barom, hogy egy cukrászdában teregeti ki az ilyen dolgait. Legalább tenné olyan helyen, ahol senki más nem hallhatja meg, mint az, akinek el akarja mondani. - Úgy tűnik, ebben Korival egyetértenek, hogy önkénytelenül szerzett tudomást a jós aspektusról, meg abban is, hogy máskor fogja vissza az érdeklődését és tanuljon meg más privát dolgaiba nem belemászni.
- Pontosan, ponto- .... Összeverekedni milliószor könnyebb lett volna, mint az elutasításán átrágnom magam. Egy pillanatra megfordult a fejemben, hogy kiprovokálok egy jobbhorgost tőle. - Tényleg sokkal könnyebben kezelné a verekedést, mert az ösztönszintű dolog, és azonnal felszabadító. Persze a mai társadalomban az a divat, hogy az agresszió fúj, csak egy ponton túl már átszakad a gát és nincs visszaút, hahh.
- Fogd rám, eggyel több haragos nap már nem oszt, nem szoroz. - Sejtései szerint Zalánnal elég egyedien rendeznék le ezt a konfliktust is.
- Amúgy szerintem kér belőle, csak nem úgy, ahogy gondoljuk. Úgy értem... - "Van, akivel csak... simán azt akarom érezni kicsit, hogy normális vagyok." Na igen... - ... volt már olyan, hogy minél közelebb állt hozzád valaki, annál nehezebben beszéltél neki valamiről, mert közel álltatok? Érted... - Abszolút nem biztos, hogy Kori érti, de azért hátha. Mert tökre az a benyomása, hogy Zalánt a kapcsolatai közelsége tartja vissza tőle, hogy kitálaljon mindent egyben. Vagyis már csak tartotta, mert minden kitudódott.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=872807#post872807][b]Bánffy Albert Tamás - 2024.01.26. 21:48[/b][/url]

Dominik

Dorka sétálni akart Bogolyfalván, aztán valahogy minden második boltba sikerült betévednie. Ez nem is jelent gondot, amennyiben a bolt kínálata érdekli is, a művészeti bolt azonban nem tartozik ebbe a kategóriába, míg a húga minden ilyen helyet imád és folyton akad valami kreatív projektje a karitatív tevékenységei mellett. Némi alkudozást követően végül úgy dönt, türelmesen elácsorog kicsit a bolt előtt, amíg a húga felvásárolja az árukészlet felét legalább jó eséllyel, és addig is unottan forgatja egyelőre ujjain a gyűrűket vagy éppen megpiszkálja a karpereceit. Időről időre sóhajt is egyet, majd biccent néhány ismerősnek, esetleg ismeretlennek is, megnézegeti a körmeit, megállapítva, hogy a jövő heti manipedi alkalom már nagyon is időszerű lesz. A bolt kirakatára is rápillant, majd az órájára, aztán vissza, egyik lábáról a másikra helyezve a súlypontját, aztán vissza. Legalább egy könyvet igazán hozhatott volna. Vagy átmenetileg némi társaság is jó lenne, főleg, hogy negyedóra telt még csak el az óra szerint, mióta Dorka betette a lábát a boltba, és tapasztalatai szerint az ott tartózkodása harminc perc és három óra között bárhol elhelyezhető egy skálán. Attól függ, pontosan mit is árusít a bolt és mire van szüksége drága húgának. Megfordul a fejében azért, hogy majd hiányozni fog, ha végleg Hollandiába költözik, amint férjhez megy, de majd ha más nem, hát gyakran látogatják egymást. Egy újabb sóhajt hallat azért, füle mögé tűrve a haját is, megállapítva, hogy ezeket a várakozásokat a boltok előtt szívesen átengedi mégis bármikor Andreasnak, és ha valami jót talál Zoyában, akkor az az, hogy ilyesmi fel sem merül. Mindenki magában megy vásárolni, ami így éppen tökéletes. Biztosan kiugrana az ablakon, ha olyan helyen kellene ácsorognia, ahol Zoya a gonosz boszorkányos szereléseit vásárolni szokta. Vagy megrendelésre készülnének?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=872815#post872815][b]Szécsi Dominik - 2024.01.26. 22:34[/b][/url]

Mostanában igazán zsúfoltak voltak a napjai, a közelgő kviddicsmeccs miatt sokkal többet edzett, még külön órákat, egyedül is töltött a pályán, hogy tökéletesítse a repülési technikáját. Emellett a kondiba is lejárt, hogy ott vezesse le a stresszt, emellett pedig apuka lett, kétszeresen. Igaz, csak kis görényekről volt szó, az állatkák azért igényelték a láthatást, meg persze Dominik is. És ha ez nem volna elég, fogadásból még zumba órákra is járt, és besegített a barátainak. Most is épp Nixet segítette ki, akinek túl sok dolga akadt, így helyette ugrott le a művészbolthoz, hogy összevásároljon néhány kelléket egy listáról, amire a lánynak szüksége volt.
Kisétálva az üzletből, kezében a nagy csomaggal, másikban a blokkal épp azt vizslatta, hogy valóban megvásárolt-e mindent, s hogy ugyan miért is volt olyan rohadt drága az a festék. Mintha egy duplikáció is lett volna azon a számlán, ezt nézegetve majdnem neki sétált egy ott ácsorgó alaknak.
- Elnézést - így illik, ha már majdnem fellökte, de csak ekkor tűnt fel neki, hogy Bánffy Albert várakozik ott. Dominik egy kicsit el is komorult, mert legutóbb nagyon csúnyán váltak el egymástól, és azóta történtek olyan dolgok is, melyek mély sebet ejtettek a lelkén.
- Szia Albert - végül mégis csak ráköszönt és még a kezét is nyújtotta egy kézfogásra, mert nem volt ám bunkó, hogy úgy tegyen, nem ismeri Zsolna nagybátyját. - Ide vársz? - bökött a művészeti bolt irányába, mert odabent bizony elég nagy sor állt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=872859#post872859][b]Bánffy Albert Tamás - 2024.01.27. 20:04[/b][/url]

Dominik

A nem annyira lelkes ácsorgás közepette éppen észrevesz egy kósza hajszálat a sötétkék talárján, s amíg azzal van elfoglalva, hogy megszabaduljon tőle, valaki majdnem fellöki. Mély levegőt vesz kihúzva magát közben, sőt még az orrát is magasabbra emeli szó szerint is egy pillanatra, és összeszorítja a fogait, mielőtt még megkérdezné a kedves illetőt, hogy mégis mi a gond, nem lát a szemétől? Előbb kér azonban a másik elnézést, amit végül kimért biccentéssel vesz tudomásul. Máris azon igyekszik, hogy kisimítsa a talárját, mielőtt még az anyagon megülnének a ráncok. Milyen rémes dolog lenne már az. Reméli, ez nem fordul elő újra, hiszen mégiscsak elég feltűnő jelenség szokott lenni, még ha most a mélykék talár meglepően átlagos választásnak is mondható. Dorka kedvéért hajlandó néha ilyesmire, amennyiben a húga nem óhajt minden morzsányi figyelmet. Nem nézi meg különösebben, ki volt a galád illető, aki képtelen volt észrevenni egy pár centi híján majdnem két méteres valakit, bár lehet, hogy ennyi erővel a mögötte álló utcai lámpának is ugyanígy nekisétált volna és elnézést is kér. Mennyire figyelmetlenek az emberek. Az illető azonban ahelyett, hogy tovább sétálna, nevén szólítva köszön, meglepetésére és megrökönyödésére egyszerre. Mi van itt mindenkivel, hogy annyira ragaszkodnak a neve anyakönyvezett változatához, hiába mondogatja, hogy sokkal többre tartja, ha Bercinek szólítják. Kissé megemeli a szemöldökét rosszallóan, miközben a hang irányába néz, abbahagyva a talárjával való szöszölést.
- Nahát, Dominik. Milyen kicsi ez a falu. Üdv neked is - köszön vissza, akkor már a maga részéről ragaszkodva a másik pont annyira hivatalos nevéhez. Egészen színpadias sóhajjal reagál aztán a kérdésre, bepillantva a kirakat ablakán, de még nem látja sehol Dorkát.
- Igen. A húgom bizonyára most igyekszik megvásárolni a teljes boltot is - közli, futólag az órája számlapját is megnézve, de ha jól látja, még csak húsz perce vár. - Na és mi a helyzet veled? - kérdezi meg végül nem annyira őszinte érdeklődéssel, mint inkább illemből, de az a lényeg, hogy érdeklődik, nem?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=872864#post872864][b]Szécsi Dominik - 2024.01.27. 20:43[/b][/url]

Érzékeli a végzős mestertanoncon, hogy nem örül annyira ennek a találkozásnak, de talán ez nem is kimondottan Dominak szól, úgy véli, bárki másra is így nézne, aki hasonló mód majdnem fellökte volna őt. Aztán ki tudja. Őszintén, fogalma sincs arról, hogy a bálon történtek óta milyen megítélt státuszban létezik Berci elméjében, lehet hogy mély gyűlölet övezi Szécsi egész jelenségét.  
- Ó, igen ! - bólint, hisz odabent volt szerencséje elsétálni egy magas, kecses szőke mellett, össze is áll a kép, még egy halovány mosoly is szökik az arcára. Ha Bánffy tudná, hogy a húga milyen sok holmit szedett odabent össze, most valószínűleg a haját tépné. Biztosan lesz tíz-tizenöt perc, mire mindennel végez.  - Kisegítek, vagy inkább be - bök pillantásával a kezében lévő, megpakolt csomagra. - Az egyik barátomnak van egy boltja, gyertyákat árul és mindenféle jó dolgot, ő kért meg, hogy vigyek neki néhány holmit - meséli, picit talán hosszabban is, mint arra a másik kíváncsi lenne. Igazán most, hogy letudták a tiszteletkört, mehetne tovább is, azonban soha nem kedvelte a félbe hagyott dolgokat. Márpedig egy kicsit úgy érezte, hogy Bercivel maradt köztük némi tüske.
- Azóta nem volt alkalmam, de úgy érzem, hogy tartozom feléd egy bocsánatkéréssel Berci - mondja ezt őszintén, utalva a bál éjszakájára.
- Tudom jól, hogy Te csak segíteni akartál egy meglehetősen zűrzavaros helyzetben és nem viselkedtem úriember módjára. Sajnálom, hogy ebbe az egészbe belekeveredtél - tette még hozzá, remélve azt, hogy sikerül ezt tisztáznia a másik eridonossal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=873071#post873071][b]Bánffy Albert Tamás - 2024.02.01. 21:56[/b][/url]

Dominik

- És mit takar a mindenféle egyéb jó? - kérdez vissza az elhangzottak azon részére, ami leginkább felkeltette az érdeklődését az egészből. Talán még azt is meglesné, miből vásárolt be annyira Dominik, de legyűri a késztetést. Nem lenne illendő. Kicsit meg is feszül az álla, miközben ezen túllépni próbál, de szerencséjére a fiú viszi tovább a beszélgetést, így sikerül a gondolatait is elterelni azzal a témával. Meg is lepődik kissé azon, hogy bocsánatkérést emleget a másik. Nem rémlik, hogy az amúgy érzelmileg kissé túlfűtött beszélgetést leszámítva bármi olyan történt volna, nem került elő pálca, nem ütött senki, de ha már annyira akarja, ő nem fogja megakadályozni végülis.
- Óh, rendben - veszi tudomásul végül a magyarázatot. Úgy véli, hogy ezért már igazán nem számít, kedvesnek végtére is ő sem igazán volt mondható emlékei szerint, mert úgy rémlik, Dominik igazán nehéz felfogásúnak bizonyult, de ha ettől jobban érzi magát, hát részéről tényleg rendben. El is felejthetik.
- Nézd... nekem semmi bajom veled, csak Zsolnának van sok vesztenivalója, ha botrányba keveredik. Ami nem nehéz, ha úgy viselkedik, mint egy éretlen tinilány, és végtére is tini, csak érted... néhány rossz lépés a sakktáblán és Szibéria túlsó csücskében találja magát egy Karamazov vagy ki tudja ki mellett. Fogalmam sincs, milyen aranyvérű családok laknak arra, de ha a nagyapánkon múlik, olyat talál, hogy egy életre megemlegeti. Nekem is találtak egy oroszt, akinek gonosz mostoha kisugárzása van, és még nem tudom, ő mit követett el, hogy én vagyok a büntetése - jegyzi meg egy kissé keserű és meglehetősen kurta horkanással, amit el is harap, amint meghallja saját magát. - Na, hát ezt próbáltam vázolni, hogy alkalmanként élmény a családunk. Megtehetné, hogy szakít mindenkivel, de sokkal többet veszítene néhány rokonnál.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=873104#post873104][b]Szécsi Dominik - 2024.02.02. 18:02[/b][/url]

- Főleg fürdőbombákat és különféle illatosítókat, szerintem neked tetszene - burkoltan ajánlja is Bercinek a boltot, hisz aki szeret mosakodni, az egész biztosan kedveli a különféle jó illatú fürdőket is.  - Majd nézzétek meg, egész jó áron vannak a dolgok. Én is ott vásároltam legutóbb ajándékot. Olyan gyertyák is vannak, aminek a mélyén felirat lapul, így lesz igazi meglepetés annak, aki meggyújtja - tessék, ingyen és bérmentve reklámozta be a vörös boltját az egyik leggazdagabb család tagjának.
Ezután már menne is, de aztán mégis csak megtorpan, és bocsánatot kér a történtekért. Nem érzi azt, hogy hibázott, inkább csak azt tudja, hogy a stílusa nem volt helyén való. A másiknak láthatóan mindegy, hogy ez elhangzott-e vagy sem, Domi meg sem lepődik ezen, de neki így tiszta a lelkiismerete. Azt gondolja, hogy ennyi volt, mégis meglepődik, hogy Berci csak belemegy a beszélgetésbe. Zsolna is szóba jön, a bál éjszakájával ellentétben Dominik most sokkal nyugodtabban és figyelmesebben hallgatja végig a szőke srácot.
- Értem Berci, volt időm gondolkodni és tudom, hogy nem vagyok tökéletes, nem kellett volna őt kellemetlen helyzetbe hoznom a bálon. De gondolom tudod, hogy mi történt, köztünk már vége. Miattam többé nem kerül bajba, ebben biztos lehetsz. Azt viszont jó szándékkal mondom, hogy figyelj rá, mert kering róla és a tanáráról egy fotó, ami még a bál éjszakáján készült, szóval…- nem részletezi. Már túl van rajta, nem fogja ecsetelni a másiknak, hogy ő ezt anno hogy élte meg, amikor megtudta. Egy dologban viszont biztos, a lány részben magának is köszönheti a körötte kavargó botrányt.
- Nem tudhatom, hogy milyen ez nektek, hiába vagyok aranyvérű, én nem ebben nevelődtem fel. Nem lehet egyszerű, sem a menyasszonyodnak, sem neked. De talán, egy napon majd mikor Te leszel a családfő, változtathatsz ezeken a szabályokon - tanács? Talán inkább csak vélemény, valamiért egy kicsit sajnálta őket, hogy ilyen komoly szabályok közt kell végig küzdeniük az életüket. Zsolna lehet, hogy nem lett volna boldog az eridonossal, de attól még megérdemelné, hogy ő választhasson, s ne az anyja és a család kénye-kedve szerint kelljen házasodnia. Akárcsak Albertnek.
- Valamit valamiért - mosolyodik el végül haloványan Dominik, őt egész más dolgok vezérlik s motiválják az életében. Neki nem számít a vagyon, sem pedig a rang. Csak boldog szeretne lenni, és egyszer biztosan az is lesz.
- Nos, örülök, hogy összefutottunk, minden jót Berci! - biccent az idősebb eridonos irányába, majd sarkon fordul és távozik. Többé már nem gondol arra, hogy mi lett volna, ha, s egy kicsit fel is lélegezhet, hogy nem került egy ilyen családba.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=873543#post873543][b]Bánffy Albert Tamás - 2024.02.11. 04:27[/b][/url]

- Ez valóban érdekesnek hangzik. Majd mindenképp benézek egyszer. Mi is a bolt neve? - érdeklődik illedelmesen. Tényleg be szándékszik nézni, ha már ilyen jó reklámot kapott, a fürdőbombák és illatosítók még érdeklik is, és nem rossz dolog az, ha akad ilyen bolt a környéken. Az eridonos bocsánatot kér aztán, amit Berci nem teljesen tud hová tenni, talán azért sem, mert a legkevésbé sem számított rá. Ez a gesztus azonban rövid úton vezet ismét Zsolnához, mintha itt minden beszélgetés oda vezetne amúgy is.
- Fotó? Milyen fotó? Te láttad? - kérdez vissza egészen hirtelen, amikor a másik egy számára eddig teljességgel ismeretlen információmorzsát oszt meg. Nem látott még semmilyen fotót, de ha tényleg létezik, akkor már biztos, hogy csak ez hiányzott Zsolnának is. Vacillál aközött, hogy ő netán moshatná kezeit az egészben, vagy éppen még inkább igyekezzen belemászni a dologba, főként azért is, mert mögötte meg ott áll drága anyja, aki nem átall sem a gróffal, sem pedig Ákos utálatos feleségével vitába szállni, ha éppen úgy hozná a sors. Erre alszik még egyet inkább, biztos, ami biztos, és talán Dorka véleményét is kikéri az ügyben.
- Én nem leszek gróf, az majd egyszer a legidősebb bátyám vagy Zsolna apja is előbb kerülne sorra, mint én, de ez nem is számít annyira - jelenti ki egy legyintés kíséretében. Ő nem is akart soha gróf lenni, főleg mióta tudja, hogy inkább jár kötelezettségekkel, mint privilégiumokkal a dolog. Aligha élvezné, és különben is, megvannak a saját álmai, inkább azokkal foglalkozik. Ez azonban ugyancsak nem olyan téma, amit az utcán beszélne meg bárkivel, hiába ismeri az illetőt esetleg. Dominik pedig egyébként is aligha látja át a családja dinamikáját, hosszas beszédet igényelne elmagyarázni, a siker pedig akkor sem garantált.
- Az is igaz - hagyja helyben a megállapítást. Ezt sem könnyű megérteni, bár a maga részéről ő sem véletlen fordít hátat és veszi el inkább Zoyát, hiszen az a befolyás és kapcsolati háló, amivel a családja bír, jobb, ha az ő oldalán nyom sokat a latban, mint esetleg az ellenében. Nem szeretné kipróbálni, milyen is az, főként, hogy milyen ambíciókat dédelget. Túl sokat veszítene ő is, ha csak úgy egy bizonytalan kapcsolatot választana, ahol sosem tudhatja, hogy esetleg nem ér-e véget valami oknál fogva előbb vagy utóbb.
- Szintúgy, Dominik, szintúgy - biccent ő is, egyelőre nem jut eszébe semmi más a fotón túl, ami kellőképpen elég ok az aggodalomra egyébként is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=873569#post873569][b]Szécsi Dominik - 2024.02.11. 17:47[/b][/url]

- Nix kézműves csodaságok, minden ott készül, eredeti anyagokból, minőségi - ezt saját tapasztalatból tudja, ott vett például ajándékot Boginak is, a szőke pedig meg volt elégedve a kapott ajándékokkal. A boltot már bereklámozta, pedig nem kérték meg rá, de miért is ne tenné? Ha Berciék egyszer ott vásárolnak, és tetszik majd nekik a hely, akkor egész biztos, hogy elpletykálják ezt a szaunában vagy a fürdőben, onnantól kezdve meg jön majd a sok nemes és gazdag vásárlói megrendelés.
A számára kedves témát egy kévésbé jó követi, nem szívesen beszél a múltról, mert vannak benne sérelmek, de most mégis megteszi. Még figyelmezteti is a másikat, hisz ő nem akar rosszat Zsolnának, még akkor sem, ha a lány csúnyán bánt vele. Attól még Dominik nem akarja, hogy rajta csámcsogjon a fél mágustársadalom, éppen ezért említi meg a fotókat Bercinek.
- Igen, láttam. Nem tökéletes minőség, de jól kivehető rajta az, ahogyan Zsolna a tanárával ölelkezik a ház előtt. Sajnos a képet már csak azután láttam, hogy mi újra…mindegy. Ha tudom, hogy viszonya van a tanárával, akkor nem csináltam volna idiótát magamból a bálon - sóhajtott, bár ez már mit sem számított. Bárcsak lett volna vele őszinte a lány, akkor talán nem történik meg ez az egész.
- Jól van, nem tudom, ez hogyan is működik nálatok. Mindenesetre tudom azt, hogy fontos neked az unokahúgod, ezért is szóltam a képekről. Nekem még szilveszterkor mutatták egy mobilról, úgy küldte körbe valaki. Ismerek egy-két arcot a suliban, akik imádják terjeszteni a pletykákat, tavaly is körbement egy videó, de nem tudom, hogy ugyanaz készítette-e a fotókat - megvonja a vállát, ő nem tudja, hogy ki áll ez mögött, neki is Bogi mutatta.
Domi még áll ott egy kicsit, ha lenne Bercinek kérdése, akkor arra válaszol, viszont már késésben van, Nix várja a holmikat, így ha nincs más, elköszön, és indul is tovább.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=874399#post874399][b]Machay Adél - 2024.03.07. 08:19[/b][/url]

Seth
- Március -

- Odavan érted. Ugye odavagy Seth bácsikádért? - Az első az Sethnek szólt, de szinte rögtön visszakérdez a férfi karjában csimpaszkodó Luciennél is. A fia vet rá egy most-ébredtem-morcos-vagyok pillantást, és belefúrja a fejét a bácsikája mellkasába.
- Semmi baj, Lucien, beszélünk még, amikor éhes leszel. - Akárcsak a legtöbb anya, képtelen betelni a gyerek látványával és folyton így vagy úgy, de a közelében kell tudja, hozzá kell érjen a babához, hogy meggyőződjön róla, mennyire valós. Végre valós. Nem hiába cirógatja meg a gyenge, de annál puhább hajjal keretezett fejecskét.
- Nem tetszik neki, hogy megzavartuk a sziesztáját, de majd megbocsát. Biztos jókor hívtunk el, szabad voltál most? - Bár ez már elhangzott egyszer, azért megenged egy második, végérvényes udvariassági kört. Nyilván repes attól, hogy szocializálódhat és Lucient is szerepeltetheti a kis mezővárosban, de a legjobb ezt barátok körében tenni, főleg, ha az a barátod egy tapasztalt, nagyon erős varázsló, akit a hírneve bármikor megelőzne, ha aktív lenne a varázsmédiában. Seth kicsit olyan, mint a pitbullok: az általános tévhit, hogy vérengző fenevadak, pedig valójában megfelelő tanítással és szeretettel csodás családorientált kutyák. Ezt nem fogja hangosan elengedni Sethnek, mert elég félreérthető lenne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=874429#post874429][b]Seth Gareth Selwyn - 2024.03.07. 21:13[/b][/url]

Amennyire furcsa volt elsőre a kenguru, mostanra megbarátkozott vele - felkötni nem tudja, mert a jobbja nem áll rá, de készségesen hagyja, hogy barátja ráaggassa a kendőt és -gyereket egyaránt. A talárja szárnyait úgy hajtogatja Lucien fölé, hogy jóformán csak a kis manóarc látszik belőle, ami épp fókusztalan, álmos nyűggel pislog.
- Ha ilyen a lelkesen, Merlin óvjon az ellenszenvétől,- nevet halkan, nehezen találva, mihez kezdjen azokkal az idegen érzésekkel, amiket a fészkelődő baba elégedett szuszogása vált ki. - Ilyenkor örülök, hogy már rég leszoktam,- mormogja, mert a dohány szaga valószínűleg irritálná a kicsi orrát. Jó kezét a gyerek hátán tartja, inkább a saját, semmint Lucy biztonságérzete kedvéért.
- Nem tudom, ő tele szájjal mennyiben tud majd hozzájárulni a beszélgetéshez,- jegyzi meg derűsen, mintha ez lenne a kölcsönös csevej egyetlen akadálya. Az udvariaskodásra a szemét forgatja, szabad karjával kinyúlva egy pillanatra oldalához húzza Adélt egy fé-ölelésre.
- Ne bosszants! Vizsgaidőszak van,- ingatja meg a fejét, - most érek rá a leginkább. Ha van kedved, vendégem vagy egy süteményre, vagy amit szeretnél.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=874434#post874434][b]Machay Adél - 2024.03.07. 21:46[/b][/url]

Profi mozdulatokkal erősítette fel Lucient Seth-re, mint valami kis túlélőcsomagot, és meg kell mondja most, hogy így végignéz a kettősükön...
- Majd azt mondom az öregasszonyoknak, hogy tőled örökölte. - Szemtelen a vigyora, de őszintén boldog, miközben ugratja a barátját. Tényleg nézhetnék őket egy családnak, ahol az apuka viszi a csemetét a kendőbe bugyolálva, míg az anyuka sorra járja a kirakatokat és végre fellélegzik kicsit.
- Néznének egyet az emberek, ha itt kezdeném szoptatni. - Majdhogynem elismerően biccent Seth felé, hát ki gondolta volna, hogy ilyen dolgokat említ meg? Nem szégyenlős, szoptat minden gond nélkül más előtt is, de a nyílt utca nem a legkényelmesebb ehhez. Akkor inkább a Boglyas téri szökőkút peremét használná ücsörgéshez és Lucien dédelgetéséhez.
Egy vidám iskoláslány lelkesedésével bújik Seth-hez, még ha csak egy röpke pillanat erejéig is, hogy visszaölelje. Megjegyzem, nem kicsit lehet meglepő a látványuk az ítélkezőbb rétegnek, mert Adél még mindig tizenhatnak néz ki, Seth pedig nagyon nem tizenhatnak.
- Imádlak! Mióta terhes voltam vele, jobban szeretem az édességeket. Régen rájuk se bírtam nézni, de... - Na igen, itt megfakul a mosolya. Szonja óta... - ... az első terhességem ezt megváltoztatta. - Szonját rövid ideig hordta, de már az is változtatott benne jó néhány dolgon.
- És látod, még így sem híztam el. - De a csípője szélesebb lett a szüléssel és az alkata a betegesen soványról kerekebbé, teltebbé vált a jó helyeken, de még mindig inkább formásan soványnak lehetne nevezni.
- Amúgy nálam maradt a ház. - Továbbra sem túl vidám az az ajakgörbület, inkább beletörődő. Elmesélte Seth-nek a szépített verziót: Will alkoholizmusa továbbra is fennáll, és ezt tarthatatlannak érezte, tehát benyújtotta a válást. Az illegális pálca, Júlia megfélemlítése, mindezeket jótékonyan elhallgatta. Seth nem lenne olyan birkatürelmű, mint ő, és semmi oka megkímélni a férjét, neki viszont... a korty levegőt és a meghosszabbodását jelenti Will azzal a feneketlen sötétséggel együtt, amit magában hordoz a férfi.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=874439#post874439][b]Seth Gareth Selwyn - 2024.03.07. 23:03[/b][/url]

- Nos, Lucien, akkor sajnos életed valamennyi reggele ilyen lesz...- sandít le, nem mintha a kicsi bekapcsolódna a társalgásba. A hajón töltött idő alatt Adélnak volt lehetősége megtapasztalni, milyen nehezen ébred és mennyire használhatatlan az első kávéja előtt. Ennek ellenére - vagy épp ezért - közelebb hozta őket az a néhány hét, érezhetően közvetlenebb azóta.
- Ilyen helyzetben szólsz és rendelkezésedre áll egy mágus,- emlékezteti rá, hogy egy-két bűbájjal megoldható az egész. Ő maga nem lát benne semmi felháborítót, bár hangosan sosem fejtené ki, hogy erre találták ki a melleket, minden más csak reklám.
- Olyan, mintha itt hagyott volna neked egy darabkát,- simítja meg vigasztalóan Adél vállát. - Emlékszem, anyám panaszkodott, hogy a terhessége alatt megetettem vele a banánt, amit amúgy ki nem állhatott,- fűzi hozzá, szinte magyarázatként, mert nem puszta szentimentalitás mondatja vele.
- Helyes. Helyes.- Willel szembeni ellenszenvét többnyire elrejtette és Adél iránti tiszteletből még mindig így tesz, azt azonban nem titkolja, hogy egyetért a válással. Ebben a helyzetben a legkevesebb, hogy a gyermeket tovább nevelő, felelős szülő feje felett maradjon a fedél. - Szólj, ha bármivel segítségre lenne szükség a ház körül, kérlek. Ránézhetnék majd a biztonsági bűbájokra is, ha nem szeretnél költözni, jobb lenne felújítani őket,- veti fel, a dolgok gyakorlatias oldalára szorítkozva. A tekintete azonban azt üzeni, ennél többről van szó, bármiben segít, amiben csak tud - hallgatóságként, barátként, keresztszülőként.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=874519#post874519][b]Machay Adél - 2024.03.08. 10:51[/b][/url]

Lucien újabb tagadó elfordulással jutalmazza a próbálkozást, hogy bármilyen kapcsolatba lépjenek vele. Jó neki ott a biztonságban, ismerős embernél, és amúgy is, a mai délelőtt ő kicsekkolt, hagyják csak békén.
Nem úgy az anyja, aki nevetve biccent köszönetképp, mert mindig örül az extra segítségnek.
- Hahh, ő is ezt csinálta. - Lucien felé bök a fejével a legbüszkébb mosolyával. - Sosem szerettem a Nutellát, erre mihez volt kedve? Nutellához. Életemben annyi cukor egyszerre nem jutott a szervezetembe, mint egy kanál tömény csokikrémmel, és még így is megálljt parancsoltam, hogy ne legyen belőle komplikáció, de nyilván ő többet akart. Kis haspók. - Mindent megadna a gyereknek, a csillagokat is lehozná a égről érte, még azután is, hogy őt magát is a sírás szélére taszítja nem egyszer Lucien a hisztijével.
- Nem tudom, nemrég voltak felújítva... - Őszintén elgondolkodó arcot vág, miközben megáll az ékszerész előtt és oda sem figyelve megforgatja a még mindig hordott jegygyűrűt az ujján. Hála Sethnek ez most már egy sokkal értékesebb darab, egy biztosíték nagy vész esetére. - ... de végül is persze, miért ne? Ha valamelyik nap ráérsz, gyere át nyugodtan bármikor. Ha altatom is Lucient, Jázmin beenged bármikor. - Jázmin vele marad még hosszú időn keresztül, mi több, ha az apjával folytatott tárgyalásai jól sikerülnek, átveszi ő a manó bérezését. Ideje lesz a sarkára állnia és bontogatni a szárnyait.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=874655#post874655][b]Seth Gareth Selwyn - 2024.03.09. 23:54[/b][/url]

Visszafogott mosollyal hallgatja a történetet - most már tudja, mi a Nutella, bár a népszerűségét valószínűleg akkor se értené, ha meg bírná enni. Számára pont olyan furcsa a kenyérre kenhető csokoládékrém, mintha valaki konkrétan egy tábla csokoládét rakna a szendvicsébe feltétnek, valahogy... bizarr. Ezt félretéve gyakran pillant Adél felé, megosztva figyelmét a nyűgös gyermek és annak tavaszi időjárás módjára változó hangulatú anyja közt, elkapva a mozdulatot és a kirakaton időző tekintetet is.
- Rendben, értesítelek, ha már tudom, mikor lehet alkalmas,- mert bejelentés nélkül sosem érkezne, az ilyesmi nem öt-tíz perc, ráadásul jobb szereti a védelmet a tulajdonoshoz hangolni (függetlenül attól, jogilag kié a ház). A fején átfutnak mindazok a bűbájok, amiket szívesen hozzáadna a védelemhez, s közben Lucien gyér hajas feje búbját nézi, töprengve.
- Kérhetném esetleg a segítséged, ha nincs terhedre?- emeli aztán fel a fejét, amint megszakítja a tervezgetést és gondolatai másik vágányra állnak. Óvatosan közelít, mert a sors különös fintora, hogy miközben Adél házassága véget ér, az ő élete pont ellenkező irányba tart. Ugyanakkor talán... kellemes figyelem-elterelés lehet.- Ékszerek terén nem mozgok valami otthonosan, de szeretnék valami... valami Averyhez illő gyűrűt.- Egyelőre kimondatlan, hogy milyen célból, ám ezzel ad menekülési utat a nőnek - ha fájó pont, anélkül utasíthatja vissza, hogy jelentőséget kellene tulajdonítsanak ennek. Vagy választhat egy teljesen hétköznapi ékszert, anélkül, hogy az eljegyzés szó valaha elhangzana köztük.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=874706#post874706][b]Machay Adél - 2024.03.10. 20:04[/b][/url]

Mindig olyan könnyed és felhőtlen a hangulat, ha mundane, mindennapi tevékenységeket művelnek. Egy lélek meg nem mondaná, hogy semmi közük romantikus értelemben egymáshoz, mert mindkettő huncut ilyen szempontból és nem strapálná a nagy közönséget kijavítani. Most is Adél olyan kedélyesen nevetgél és cseverész, mintha a párja oldalán virítana.
- Persze, mondd csak! - Mindig élvezi, ha segíthet, szervezkedhet, összedughatja a fejét érdekes projekteken másokkal. A lényeg, hogy ha már fontosnak érzi magát, az érdeklődése is feléled.
- Óh... Óh! - Ez az, amire gondol? Tán csak nem egy fontos lépést szimatol a levegőben? - Csak nem... ? - Az ember szomorúságot várna, de valójában izgatott lesz, főleg, mert ez azt jelenti, nézelődhet, felbecsülhet, tehet-vehet, tehát Seth számítása tökéletesen beválik: Adél figyelme elterelődik a saját nyomoráról.
- Van már design vagy bármi, ami előtted van koncepcióként? - Az ujjai már a kilincsen vannak, és percek múlva be is lép az ékszerészetbe, remélhetőleg Seth-tel az oldalán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=874927#post874927][b]Seth Gareth Selwyn - 2024.03.13. 22:01[/b][/url]

Furcsa számára, hogy az emberek azonnal párnak vélik őket - gesztusainak zöme baráti, s még most is, hogy tartózkodását javarészt levetkőzte, ügyel rá, hogy sose legyen félreérthető. Ha valóban flörtölni akar bárkivel, azt sokkal nyíltabban teszi, általában valahol Londonban.
-...csak de,- ismeri be, pirulás helyett furcsán csillogó tekintettel - van valami könnyedség benne mostanában, mintha időnként lekerülnének a válláról a magával hurcolt súlyok.
- Az ilyesmi sosem volt erősségem,- rázza meg vigyázva a fejét, hogy nehogy a hirtelen mozdulat felébressze az elszundító Lucient. A design az öccse reszortja, ami elég ironikus, tanult képességeiket tekintve. - Tudom, hogy nem szereti a sima aranyat, hiába illene hozzá a szín; de elég sokféle ékszert hord,- illúziókhoz folyamodik, hogy párat megmutasson Adélnak. Nehéz messzemenő következtetéseket levonni belőlük, bár ha teljesen őszinte, legszívesebben olyasmit keresne, ami nem hasonlít egyetlen már birtokolt darabra sem. Odabent tekintete cikázik, de minél tovább válogatnak és törik a fejüket, annál kevésbé hiszi, hogy itt fogja meglelni. Mégis, amint Adél beleveti magát a feladatba, mosolyogva adogatja neki a véleményezésre vagy felpróbálásra váró darabokat.
Egy jó fél óra is beletelik, mire feladják, s ha semmi mással nem gazdagodtak, legalább leszűkítették a listát némileg.
- Azt hiszem, szükségem lesz néhány katalógusra,- sóhajt, mert személyesen járni az üzleteket rengeteg időt venne el és feltűnő is. - Vagy egyszerűen meg kellene tanulnom fémet önteni?- morfondírozik, nem tudatosítva a mondatban rejlő ellentmondást. Valami fészkelődik elméjének egy hátsó zugában. Valami, ami illik Averyhez, ám az magától nem gondolna rá...
- De most tényleg engedd meg, hogy meghívjalak valamire,- vesz erőt magán, mielőtt még túl mélyre merülne.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=874928#post874928][b]Machay Adél - 2024.03.13. 23:05[/b][/url]

Talán a hiúságának köszönhető, vagy ami maradt belőle, hogy ezek az interakciók a szépségéről és a kelendőségéről győzik inkább meg. Az, hogy az emberek beszélnek? Ó kérem, mindig fognak, a rossz nyelveknek indok sem kell, hogy lendületet vegyenek.
Sokkal értelmesebb tehát a barátja leendő boldogságával elfoglalnia magát, főleg, hogy Seth megtisztelte a bizalmával és beavatta a várható nagy lépésbe.
- Azt esetleg láttad, milyen anyagokkal kombinált ékszereket vásárol? Fehérarany, ónix, vagy hasonlók? - Rengetegféle modell létezik; amikor a saját eljegyzési gyűrűjét választotta ki, hasonlóan nehéz döntés előtt állt, főleg, hogy Willnek teljesen mindegy volt a design, az anyag. Hát neki nem!
Odabent ugyan hosszasan latolgatnak, nézelődnek, de egyik sem az igazi, túl egyszerűek (amivel önmagában nem lenne gond) és klasszikusak, puritának. Egyik design sem árulkodik igazán kreativitásról, de arra jók, hogy ezeket mind kizárhassák a listáról.
- Kicsit sajnálatos... de legyünk őszinték, a kereslet szabja a kínálatot. El tudnád képzelni az itteni lakosokat extravagáns ékszerekkel? - Mert ő nem. Még Will édesanyjának a gyűrűje a nagy smaragddal is elég cifrának számított a kis közösség szemében. Itt-ott hallotta az öregasszonyokat megjegyzéseket tenni négy évvel ez előtt. Szörnyen régi emléknek tűnik.
- Seth, Seth, várj egy kicsit. Teszek egy más javaslatot: van kedved kiruccanni egy hétvégén Párizsba? Hét évet ott éltem gyakorlatilag, abban az országban, és mesés ékszereik vannak. Elmehetnénk egy túrára, hátha megtalálod A Gyűrűt. - Amit nem kell vulkánba dobni és után imádkozni, hogy egy nagy, lángoló szem nem dönti romba a világot. External references the end.
- Jó, de akkor visszavenném a kis szökevényemet. - Lucien nagyon jó gyerek volt, meglepően jó gyerek, csak néhányszor nyüsszögte el magát nemtetszése jeléül odabent, de úgy tűnik, kezd hisztisedni, mert az ellenző hangok szaporodnak körülötte. Ha Seth tehát engedi, gyors és gyakorlott mozdulatokkal előbb leoldja barátjáról a kendőt, majd felerősíti Lucient saját magára, és finoman ringatni kezdi, hogy megnyugtassa.
- Jól van, mindjárt leülünk és akkor megkapod az összes figyelmem, jó? Csak még egy kicsit bírd ki. - Ami persze mindig egy hatalmas és nehéz kérés, főleg ilyen idős gyerekeknél.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=874939#post874939][b]William Martin Krise - 2024.03.14. 16:08[/b][/url]

Te féreg.
Látta őket sétálni az utcán. Látta a játékos taszítást. Látta Adél nevetését, látta azt, ahogy megállnak az ékszerbolt előtt. Ahogy bementek hárman, mint egy kedves kis család. Egy család, aminek ő már nem a része.
A szemközti mellékutca épületeinek árnyékában utoljára meghúzza az üvegét. Először a válla, majd a feje dől a poros házfalnak; hagyja, hogy az üveg kicsússzon az ujjai közül és a cipője mellett koppanjon, majd továbbguruljon a járdán. Halkan és erőtlenül felnevet.
Egyszerre minden annyira egyértelmű! A hirtelen válás, ami ellen Adél addig annyira hevesen tiltakozott, a lány viselkedése és a Selwynnel való, gyanús barátság. Ő tudta, ő mindig tudta, mindig érezte. Már akkor kényelmetlennek és helytelennek érezte a férfi indokolatlan közelségét, amikor Adél Noah-val volt terhes, ahogy a gyerek halált követő viselkedését sem értette. Hiszen miért gyászol egy vadidegen egy meg nem született gyereket, akinek még csak nem is ő az apja, hacsak...?
Hacsak.
Az ajtó csilingelve nyílik ki ismét. Ő nem tudja, mennyi idővel később kapja fel a fejét szipogva a hangra és löki el magát a faltól. Egyvalami világos csak, tisztábban, mint életében eddig bármi: mind a hármat meg fogja ölni. Nem érdekli Adél. Nem érdekli a lány nyomorult fattyú kölyke sem, Selwyn pedig csak magára vethet. Nem fogja elviselni ezt az árulást. Nem fogja hagyni, hogy ismét egyedül hagyják.
Bizonytalanul imbolygó léptekkel indul el feléjük. A márciusi napfényben hunyorogva a szeme szokatlanul idegen, vagy még inkább: üres. Valami eltört. Valami hiányzik. Valamit visszafordíthatatlanul ködbe vont a fejében uralkodó káosz.
   -  Teeee utolsó csótány... - a ködös tekinteten át először nem egyértelmű, melyikhez beszél. Botladozva vág át az úttesten - Erre ment ki minden, mi?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=874982#post874982][b]Seth Gareth Selwyn - 2024.03.14. 23:20[/b][/url]

Sok év bújkálása és tapasztalata adja azt az előérzetet, amivel szeme sarkából elkapja a mozgást - a lépések bizonytalanok, de érzékeny a rá irányuló figyelemre. Követi az imbolygást, a mozdulatokból sugárzó fenyegetést érzékelve. Ha állat lenne, marján borzolódna a szőr, így pusztán tartása változik, mint ahogy íjász ujjai pihennek várakozva az idegen. A fejét azonban kizárólag akkor fordítja oda, amikor a kérdést szegezik neki, egyenest a férfi szemébe nézve.
- Mr. Krise,- a megszólítás mindenféle érzelemtől mentes, udvariasságot mellőző udvariassági forma, akár egy vakolatlan fal; Adél elé lép, könnyedén eltakarva a nőt. Makulátlan talárjában, sztoikus nyugalommal ékeli magát az ittas alak és annak családja közé. Amit azonban a most mögötte álló nő nem láthat, az a villanásnyi mosoly, ami átfut vonásain, sem a rezzenéstelen pillantást, amivel nézi. Kívülről zavarnak és őszinte aggodalomnak tűnhet.
- Attól tartok, nem értem, mire utal. Jobban tenné, ha hazamenne,- a tónusa némi szánakozást bújtat. - Senkinek sem jó, ha így látják,- teszi hozzá, finoman megcsóválva a fejét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=874983#post874983][b]Machay Adél - 2024.03.15. 00:28[/b][/url]

Fogalma sincs semmiről, sem arról, hogy a férje megfigyeli őket, sem arról, miféle gondolatok járnak Will fejében. Teljes nyugalomban veszi át a babát, közben ringatni kezdi... és végre eljut az ő füléig is a vádaskodó indítás.
- Will... ? - Épp csak annyit lát, hogy a férje feléjük közeledik, Seth pedig a következő pillanatban beáll közéjük falként. Lucient egy fokkal jobban magához húzza, már ha lehet ennél is jobban.
- Will állj le. Kérlek. - Érti, hogy Seth próbálja megvédeni, de ettől még nem állja meg, hogy ne szóljon rá a férjére, akárcsak néhány nappal ez előtt az ajtó két oldalán történt üvöltözési meccsük során. Nem most, tisztán kell beszélniük, csak tisztán láthatja a gyereket is. A Fő utcza közepén jelenetet rendezni egyenesen botrányos és badarság.