Bogolyfalva község leghosszabb és legszélesebb útja. Járdái kőkemény hegyi kövekből készültek, ám némi bűbáj segítségével állandóan tisztán csillognak.
Az út mindkét oldalán apró, ám annál érdekesebb boltok sorakoznak. Itt található többek között a méltán híres Völgyessy Talárszabászat, Musou Hangszerboltja, vagy a papír- és tintaillat rajongóinak mindig nyitva álló Lectorius Tanszerbolt. Térj be egy üzletbe, hogy kiüríthesd harapós erszényed, vagy nézd, ahogy a bámészkodók csoportjain olykor keresztül nyargal egy-egy napi bevásárlását végző, seprűn közlekedő boszorkány. Akadnak azonban morcos, furcsa külsejű vándormágusok is, vigyázz a zsebeidre, ha nem akarod, hogy megszabadítsanak a tartalmától!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=872807#post872807][b]Bánffy Albert Tamás - 2024.01.26. 21:48[/b][/url]

Dominik

Dorka sétálni akart Bogolyfalván, aztán valahogy minden második boltba sikerült betévednie. Ez nem is jelent gondot, amennyiben a bolt kínálata érdekli is, a művészeti bolt azonban nem tartozik ebbe a kategóriába, míg a húga minden ilyen helyet imád és folyton akad valami kreatív projektje a karitatív tevékenységei mellett. Némi alkudozást követően végül úgy dönt, türelmesen elácsorog kicsit a bolt előtt, amíg a húga felvásárolja az árukészlet felét legalább jó eséllyel, és addig is unottan forgatja egyelőre ujjain a gyűrűket vagy éppen megpiszkálja a karpereceit. Időről időre sóhajt is egyet, majd biccent néhány ismerősnek, esetleg ismeretlennek is, megnézegeti a körmeit, megállapítva, hogy a jövő heti manipedi alkalom már nagyon is időszerű lesz. A bolt kirakatára is rápillant, majd az órájára, aztán vissza, egyik lábáról a másikra helyezve a súlypontját, aztán vissza. Legalább egy könyvet igazán hozhatott volna. Vagy átmenetileg némi társaság is jó lenne, főleg, hogy negyedóra telt még csak el az óra szerint, mióta Dorka betette a lábát a boltba, és tapasztalatai szerint az ott tartózkodása harminc perc és három óra között bárhol elhelyezhető egy skálán. Attól függ, pontosan mit is árusít a bolt és mire van szüksége drága húgának. Megfordul a fejében azért, hogy majd hiányozni fog, ha végleg Hollandiába költözik, amint férjhez megy, de majd ha más nem, hát gyakran látogatják egymást. Egy újabb sóhajt hallat azért, füle mögé tűrve a haját is, megállapítva, hogy ezeket a várakozásokat a boltok előtt szívesen átengedi mégis bármikor Andreasnak, és ha valami jót talál Zoyában, akkor az az, hogy ilyesmi fel sem merül. Mindenki magában megy vásárolni, ami így éppen tökéletes. Biztosan kiugrana az ablakon, ha olyan helyen kellene ácsorognia, ahol Zoya a gonosz boszorkányos szereléseit vásárolni szokta. Vagy megrendelésre készülnének?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=872859#post872859][b]Bánffy Albert Tamás - 2024.01.27. 20:04[/b][/url]

Dominik

A nem annyira lelkes ácsorgás közepette éppen észrevesz egy kósza hajszálat a sötétkék talárján, s amíg azzal van elfoglalva, hogy megszabaduljon tőle, valaki majdnem fellöki. Mély levegőt vesz kihúzva magát közben, sőt még az orrát is magasabbra emeli szó szerint is egy pillanatra, és összeszorítja a fogait, mielőtt még megkérdezné a kedves illetőt, hogy mégis mi a gond, nem lát a szemétől? Előbb kér azonban a másik elnézést, amit végül kimért biccentéssel vesz tudomásul. Máris azon igyekszik, hogy kisimítsa a talárját, mielőtt még az anyagon megülnének a ráncok. Milyen rémes dolog lenne már az. Reméli, ez nem fordul elő újra, hiszen mégiscsak elég feltűnő jelenség szokott lenni, még ha most a mélykék talár meglepően átlagos választásnak is mondható. Dorka kedvéért hajlandó néha ilyesmire, amennyiben a húga nem óhajt minden morzsányi figyelmet. Nem nézi meg különösebben, ki volt a galád illető, aki képtelen volt észrevenni egy pár centi híján majdnem két méteres valakit, bár lehet, hogy ennyi erővel a mögötte álló utcai lámpának is ugyanígy nekisétált volna és elnézést is kér. Mennyire figyelmetlenek az emberek. Az illető azonban ahelyett, hogy tovább sétálna, nevén szólítva köszön, meglepetésére és megrökönyödésére egyszerre. Mi van itt mindenkivel, hogy annyira ragaszkodnak a neve anyakönyvezett változatához, hiába mondogatja, hogy sokkal többre tartja, ha Bercinek szólítják. Kissé megemeli a szemöldökét rosszallóan, miközben a hang irányába néz, abbahagyva a talárjával való szöszölést.
- Nahát, Dominik. Milyen kicsi ez a falu. Üdv neked is - köszön vissza, akkor már a maga részéről ragaszkodva a másik pont annyira hivatalos nevéhez. Egészen színpadias sóhajjal reagál aztán a kérdésre, bepillantva a kirakat ablakán, de még nem látja sehol Dorkát.
- Igen. A húgom bizonyára most igyekszik megvásárolni a teljes boltot is - közli, futólag az órája számlapját is megnézve, de ha jól látja, még csak húsz perce vár. - Na és mi a helyzet veled? - kérdezi meg végül nem annyira őszinte érdeklődéssel, mint inkább illemből, de az a lényeg, hogy érdeklődik, nem?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=873071#post873071][b]Bánffy Albert Tamás - 2024.02.01. 21:56[/b][/url]

Dominik

- És mit takar a mindenféle egyéb jó? - kérdez vissza az elhangzottak azon részére, ami leginkább felkeltette az érdeklődését az egészből. Talán még azt is meglesné, miből vásárolt be annyira Dominik, de legyűri a késztetést. Nem lenne illendő. Kicsit meg is feszül az álla, miközben ezen túllépni próbál, de szerencséjére a fiú viszi tovább a beszélgetést, így sikerül a gondolatait is elterelni azzal a témával. Meg is lepődik kissé azon, hogy bocsánatkérést emleget a másik. Nem rémlik, hogy az amúgy érzelmileg kissé túlfűtött beszélgetést leszámítva bármi olyan történt volna, nem került elő pálca, nem ütött senki, de ha már annyira akarja, ő nem fogja megakadályozni végülis.
- Óh, rendben - veszi tudomásul végül a magyarázatot. Úgy véli, hogy ezért már igazán nem számít, kedvesnek végtére is ő sem igazán volt mondható emlékei szerint, mert úgy rémlik, Dominik igazán nehéz felfogásúnak bizonyult, de ha ettől jobban érzi magát, hát részéről tényleg rendben. El is felejthetik.
- Nézd... nekem semmi bajom veled, csak Zsolnának van sok vesztenivalója, ha botrányba keveredik. Ami nem nehéz, ha úgy viselkedik, mint egy éretlen tinilány, és végtére is tini, csak érted... néhány rossz lépés a sakktáblán és Szibéria túlsó csücskében találja magát egy Karamazov vagy ki tudja ki mellett. Fogalmam sincs, milyen aranyvérű családok laknak arra, de ha a nagyapánkon múlik, olyat talál, hogy egy életre megemlegeti. Nekem is találtak egy oroszt, akinek gonosz mostoha kisugárzása van, és még nem tudom, ő mit követett el, hogy én vagyok a büntetése - jegyzi meg egy kissé keserű és meglehetősen kurta horkanással, amit el is harap, amint meghallja saját magát. - Na, hát ezt próbáltam vázolni, hogy alkalmanként élmény a családunk. Megtehetné, hogy szakít mindenkivel, de sokkal többet veszítene néhány rokonnál.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=383&post=873543#post873543][b]Bánffy Albert Tamás - 2024.02.11. 04:27[/b][/url]

- Ez valóban érdekesnek hangzik. Majd mindenképp benézek egyszer. Mi is a bolt neve? - érdeklődik illedelmesen. Tényleg be szándékszik nézni, ha már ilyen jó reklámot kapott, a fürdőbombák és illatosítók még érdeklik is, és nem rossz dolog az, ha akad ilyen bolt a környéken. Az eridonos bocsánatot kér aztán, amit Berci nem teljesen tud hová tenni, talán azért sem, mert a legkevésbé sem számított rá. Ez a gesztus azonban rövid úton vezet ismét Zsolnához, mintha itt minden beszélgetés oda vezetne amúgy is.
- Fotó? Milyen fotó? Te láttad? - kérdez vissza egészen hirtelen, amikor a másik egy számára eddig teljességgel ismeretlen információmorzsát oszt meg. Nem látott még semmilyen fotót, de ha tényleg létezik, akkor már biztos, hogy csak ez hiányzott Zsolnának is. Vacillál aközött, hogy ő netán moshatná kezeit az egészben, vagy éppen még inkább igyekezzen belemászni a dologba, főként azért is, mert mögötte meg ott áll drága anyja, aki nem átall sem a gróffal, sem pedig Ákos utálatos feleségével vitába szállni, ha éppen úgy hozná a sors. Erre alszik még egyet inkább, biztos, ami biztos, és talán Dorka véleményét is kikéri az ügyben.
- Én nem leszek gróf, az majd egyszer a legidősebb bátyám vagy Zsolna apja is előbb kerülne sorra, mint én, de ez nem is számít annyira - jelenti ki egy legyintés kíséretében. Ő nem is akart soha gróf lenni, főleg mióta tudja, hogy inkább jár kötelezettségekkel, mint privilégiumokkal a dolog. Aligha élvezné, és különben is, megvannak a saját álmai, inkább azokkal foglalkozik. Ez azonban ugyancsak nem olyan téma, amit az utcán beszélne meg bárkivel, hiába ismeri az illetőt esetleg. Dominik pedig egyébként is aligha látja át a családja dinamikáját, hosszas beszédet igényelne elmagyarázni, a siker pedig akkor sem garantált.
- Az is igaz - hagyja helyben a megállapítást. Ezt sem könnyű megérteni, bár a maga részéről ő sem véletlen fordít hátat és veszi el inkább Zoyát, hiszen az a befolyás és kapcsolati háló, amivel a családja bír, jobb, ha az ő oldalán nyom sokat a latban, mint esetleg az ellenében. Nem szeretné kipróbálni, milyen is az, főként, hogy milyen ambíciókat dédelget. Túl sokat veszítene ő is, ha csak úgy egy bizonytalan kapcsolatot választana, ahol sosem tudhatja, hogy esetleg nem ér-e véget valami oknál fogva előbb vagy utóbb.
- Szintúgy, Dominik, szintúgy - biccent ő is, egyelőre nem jut eszébe semmi más a fotón túl, ami kellőképpen elég ok az aggodalomra egyébként is.