37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas térBogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház

Oldalak: « 1 2 3 4 5 6 7 8 [9] Le | Téma száljai | Témaleírás
Lónyay R. Hargita
Előkészítős tanár, Illúziómágus, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Gitta | Dzsidzsi
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 237
Írta: 2022. november 6. 18:15 | Link



Meglesz ez, menni fog, csak ügyesen, mantrázom gondolatban a háttérben, miközben a kérdésre igyekszem koncentrálni, és nem arra, hogy mennyire szőke már a haja. A tekintetét inkább kerülöm is, mert még a végén tényleg rákvörös lesz a fejem, és megint nem fogok tudni értelmes mondatokat összerakni, pedig már egy egész, szép hosszú választ sikerül összeerőlködnöm. Sőt, már nem is kellett nagyon erőlködnöm, ment az magától is, amint megtaláltam a hangomat.
- Mmm... mármint igen, azt szeretném. Balettoktató - fejtem ki a válaszomat, miután elsőre hümmögéssel reagálom le ösztönösen. Jó, legalább már haladok. Nem múlt el a zavarom teljesen, de kevésbé vagyok olyan, mint akit a fejére ejtettek, többször is. Hallgatom, amit megállapít, és bár igaza van, ez tényleg rám illik, mások is mondják, valamiért mégis azt érzem, hogy szép lassan lángolni kezd az arcom. Ajaj. Most leszek főtt rák. Olyan, mintha tényleg belelátna a fejembe, és jaj, ne már. Hát még mindig azt vizslatom, hogy pont olyan egyébként, mint a szőke herceg a könyvben, amit éppen olvasok két napja. Kicsit be is húzom a nyakam, és inkább arra bólogatok, hogy a gyerekekhez sok türelem kell.
- Igen, ez igaz. Sokuknak még a mozgáskoordináció nem erőssége, és ha nem türelemmel kezeli őket az ember, akkor egy életre el lehet venni a kedvüket a tánctól, de én szeretnék velük foglalkozni, meg az illúziómágia arra is jó lenne, hogy... ööö... mondjuk kicsit elvonni a figyelmüket is, hogy ne ez ragadjon meg, hogy valami nem ment elsőre. Én nem szeretnék a mumus-oktató lenni - válaszolom, a saját figyelmemet is elterelve, miközben inkább most a körmeimet nézem. Megforgatom ujjamon a gyűrűt is, ami fordítóként működik, ha kellene. Mind csupa pótcselekvés, hogy ne rá bámuljak, mint akinek mindjárt elcsöppen a nyála.
- Jó... nagyon jó. Mindig támogattak, számíthatok rájuk bármiben. Odafigyelnek, meghallgatnak, bármit elmondhatok, és most hiányoznak is, mert ők Angliában élnek - válaszolom. - Anyu személyi asszisztens, apu meg gondnok, és mindent megtesznek, hogy az öcsémnek meg nekem jó legyen. Már vagy három éve próbálok munkát találni, de mindig lebeszélnek, hogy figyeljek a tanulásra most, és ne aggódjak, mert az ráér, ha már nem tudnak támogatni. A Bagolykőbe azért kaptam ösztöndíjat, de akkor is a művészeti harmadik éve... nem tudok elég hálás lenni nekik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mihail Vladiszlav Sztravinszkij
INAKTÍV


#fattyú #édes ördög
offline
RPG hsz: 484
Összes hsz: 1242
Írta: 2022. november 6. 19:32 | Link

Lónyay R. Hargita
somehow

Kékjeim minimálisan kerekednek ki, szinte észre sem vehető. Aprót bólintok. - Balettoktató. Azonnal javítom - mosolyodom el szélesen, kezemet elvéve arcomról írom le a pontosítást a megfelelő részhez. Komótosan kocogtatom a tollat párszor a papírnak, míg felpillantok. A csészét magamhoz véve iszom meg az utolsó kortyot, így üresen kerül vissza az asztalra, és helyezkedem vissza. Figyelmemet nem kerüli el arcának vörössége, és ahogy kicsit összehúzza magát, azonban nem emlegetem fel, ösztönösen siklok tovább rajta.
Válasza közben figyelek ismét az elém letett papírra: Segítőkész. Célorientált. Bátorító. Összefüggések specifikus keresése a képesség és annak korrekt használata között - az ebből adódó támogatás teljes jelenléte. Az utolsó szavakra akaratlan Brightmore képe úszik be elém. Nem a mumus-oktató, mi? Bárki jobban tetszeleg ebben a szerepben, mint az ex-rellonos Sárkánytan oktató.
- Kreatívan használnád a képességet, hogy azzal másokat motiválj. Ezek alapján minden előnyét megragadnád, hogy ne érje sérelem a gyerekeket, amolyan - hagyok pillanatnyi szünetet. - Intuíciószerűen menne az oktatás - pillantok rá, mosolyodom el szélesen, végül ismét a papírra nézek. - Ne felejtsd el, hogy néha el kell bukni ahhoz, hogy utána még eredményesebbek legyünk. Remélem nem esnél át a ló túloldalára - minden pozitív dolognak van hátulütője. Ha túlságosan pátyolgatja, és a pozitivitásra orientálja a gyerekeket, soha nem tanulnak a hibáikból, sőt, fel sem fogják ismerni azokat, így újra és újra ugyanazokat fogják elkövetni.
Elpillantva róla ismét jegyzetelni kezdek, hogy egyetlen információ se ússzon el. Támogató családi háttér. Pozitív légkör és neveltetés. Öccse van - idősebb testvér. Védelmező?
- Igen kellemes családi légkört írtál le nekem. Mindebből kifolyólag hajlamos vagy az érzelmeidre hagyatkozva meghozni bizonyos döntéseket? - csúsztatom államat kézfejemre. - Az ennyire alázatos és békés családból jövőek inkább hallgatnak az érzelmeikre, mintsem az ösztöneikre vagy a logikára. Természetesen vannak kivételek, mindössze a statisztikák ezt mutatják -  mély hangom fátyolként hull körénk, kíváncsian, mégsem sürgetően fürkészem arcát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lónyay R. Hargita
Előkészítős tanár, Illúziómágus, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Gitta | Dzsidzsi
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 237
Írta: 2022. november 6. 22:43 | Link



- Mhm - helyeslek halkan, miközben figyelem, ahogy ír, de aztán ismét az ujjaimat kezdem bámulni, mert ha tovább nézem, megint azon kezdek gondolkodni, hogy hogy lehet ennyire szép? Nagyon igyekszem elhessegetni a gondolatot, és a kérdésekre figyelni, amiket meg kell válaszolnom. Tényleg nem tudom, mi van velem, nem szoktam ilyen lenni. Jaj, most látom, hogy a körmömön, a jobb hüvelykujjamon lepattant egy darab a körömlakkból, amit tegnap rámázoltam. Még jó, hogy csak ilyen halvány rózsaszín, nem valami nagyon feltűnő szín. Kezeimet amúgy is a térdemen nyugtatom, úgyhogy most gondosan elrejtem a körmömet a bal kezemet fölé helyezve. Megkísért a gondolat, hogy keresztbe rakjam a lábaimat egymáson, de aztán csak jól nevelt úrilányhoz illően csak a bokáimat keresztezem, és egyenes háttal ülök továbbra is, csak már kicsit kevésbé feszülten. Szerencsére ez minden perccel egy egészen kicsit oldódni látszik, és könnyebben megy a beszéd is. Eddig úgy tűnik, hogy nemhogy embert nem eszik, de még kedves és türelmes is, nem mondta még, hogy menjek haza, mert olyan értelmesen lehet velem kommunikálni éppen ma, mint egy óvodással.
- Hát... azt már mondták, hogy néha kicsit anyáskodó vagyok, mert mindig én vigyáztam az öcsémre is, meg a barátnőmre is, de a balettoktatás amúgy is intuitív is. Fontos a technika is, és azzal kell kezdeni, de az is ugyanolyan fontos, hogy megtanulja az ember a mozdulataival kifejezni az érzelmeket - válaszolom ezt most már majdnem határozottan. Azért ezen szerencsére már sokat gondolkodtam, és egészen sajátomnak érzem a témát. Így nem olyan nehéz megfogalmazni ép mondatokat. - Mindenben meg kell találni az egyensúlyt, ebben is, meg abban is, hogy mennyire biztatunk valakit vagy hagyjuk hibázni. A legfontosabb talán az, hogy ne kössenek rossz emléket a hibához... ne féljenek attól, hogy hibáznak - osztom meg vele a véleményemet a témáról. A türelmet rendkívül fontos erénynek tartom, a szüleimtől is ezt láttam.
- Huh... ééén... nem. Nem igazán. Arra tanítottak, hogy mindig mérlegeljem a következményeket. Meg mindig van A meg B meg Z tervem is mindenre, hogy ha valami beütne, de alapól igyekszem józan döntéseket hozni - válaszolom kicsit megrázva a fejem. Jaj na, van még körmöm, amin úgy döntött a körömlakk, hogy megadja magát? - Azt mondják, ez amúgy is jellemző a navinés diákokra. Deee ha őszinte lehetek, a tanári pálya is egy józan döntés. Nem vagyok elég kiemelkedő tehetség ahhoz, hogy primadonna legyek. A balett meglepően közkedvelt, tanítani viszont már nem olyan sokan szeretik, és én meg szeretek gyerekekkel foglalkozni, adja magát - mesélem. Most meg épp be nem áll a szám. Szentséges szalamandra, mit sikerül ma még produkálnom?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mihail Vladiszlav Sztravinszkij
INAKTÍV


#fattyú #édes ördög
offline
RPG hsz: 484
Összes hsz: 1242
Írta: 2022. november 7. 14:53 | Link

Lónyay R. Hargita
somehow

Az a snassz, semmitmondó és megfoghatatlan mondás, miszerint minden kezdet nehéz, nagyon jól passzol az ilyen helyzetekre. Nehéz megnyílni intim kérdésekben egy idegen embernek, mindössze azért, mert szükséges valami olyan eléréséhez, amit mindenképpen szeretnél. A tapasztalat szerzés mellett talán ezt mondhatom még oknak, amiért hajlandó voltam engedélyezni, hogy felvezessenek a listára, aki az ilyesmiket intézheti.
Szélesedő mosollyal hallgatom a véleményét az egész balettról, és annak kifejezőeszközeiről. - Tehát már gyermekként is raktak rád felelősséget a szüleid, mert megbíztak benned. Mennyi idős voltál ekkor? Mikor vigyáznod kellett az öcsédre - a levegőben tartom a tollat, hogy amint elhangzik legalább egy nagyjábóli válasz, azonnal leírjam, és lendülhessünk is túl ezen. - A hibáktól való félelmet nagyon nehéz kontrollálni, de valóban nem lehetetlen. Kívánom, hogy sikerrel járj ezzel kapcsolatban a jövőben, látom benned a potenciált elfelé - kedves, biztató mosollyal ajándékozom meg, leírok mindent, majd pillantok fel ismét, hogy kicsit meredekebb vizekre evezhessünk.
Szélesedő mosolyom egyértelműen árulja el véleményemet, de még így sem szemtelen vagy tiszteletlen a lánnyal szemben. Véletlen sem szeretném, ha nem érezné magát biztonságban, mert azzal csak ártok. Bár abból kiindulva, hogy mennyire megeredt a nyelve, talán a kezdeti sokkon már túl vagyunk. Alkalmazkodóképes. Intuitív. Felelősségteljes.
- Remek ezt hallani, mert nincs ilyen statisztika. Vagy, ha van is, én még nem találkoztam vele. Kíváncsi voltam képes vagy-e egy határozott véleménnyel szemben felállítani a sajátodat, kiállni az mellett és elfogadható magyarázatot adni rá. Ez fontos. Nem hagyod magad befolyásolni, nem azt mondod, amit mások hallani szeretnének - nem befolyásolható. Államat ugyanúgy kézfejemen pihentetem, miközben beszélek. - Miből gondolod, hogy nem vagy kiemelkedő tehetség? Esetleg szembesítettek vele, és ezért döntöttél az mellett, hogy inkább oktatod? - bizonytalanság. Nem esik önámítás hibájába - racionalitás? Önbizalomhiány?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lónyay R. Hargita
Előkészítős tanár, Illúziómágus, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Gitta | Dzsidzsi
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 237
Írta: 2022. november 7. 15:59 | Link



Huh, lehet ezt most nem kellett volna megosztanom? Milyen fényt fog vetni a szüleimre? Vagy lehet valami fura vonatkozása, ami engem illet? Hirtelen nem is tudom, van-e erre jó válasz, de aggasztó, hogy rákérdez. Kicsit utána kell számolnom fejben, hogy azért mikor is kerültünk mi a Krise birtokra, hány éves voltam. Olyan, mintha mindig is csak az lett volna, pedig nem. Az elején még csak játszani küldtek Estherrel, mert nagyjából egyidősek voltunk, aztán már Eamon is csatlakozott.
- Úgy igazán olyan hat-hét éves koromban. Azon szoktam nevetni, hogy azért bandzsítok, mert fél szemmel azóta mindig Eamont figyelem, fél szemmel meg Esthert, a barátnőmet - kuncogok fel, mint valami lüke liba, aztán zavartan el is hallgatok. Ezt nem is tudom, miért mondtam el. Amúgy is csak akkor bandzsítok, ha nagyon fáradt vagyok, de most éppen eleget aludtam. Legszívesebben elbújnék, hatalmas nagy erőfeszítésembe telik, hogy ne temessem az arcomat a kezembe. Ismét érzem, ahogy elönti a forróság lassan a nyakamat és terjed. Égetem itt magam.
- Köszönöm - válaszolom halkan, egy félszeg mosollyal is megpróbálkozva. Jólesik, hogy azt mondja, lát bennem potenciált, pedig nem is ismer. Csak azt tudnám, hol van ma a máskor felhőtlen optimizmusom amúgy, amire már azt is mondták, hogy túlzottan sok van belőle. Remélem, persze, hogy remélem, hogy jól jön ki ez az egész a végére és nem azt állapítja meg Mihail, hogy teljes mértékben alkalmatlan vagyok az illúziómágiára, de mégse találom azt az igazi "ezt is megoldom, csak fogja meg valaki addig a teámat" mentalitásomat. Otthon lehet ezt felejteni? Meglepetten pislogok párat a tényre, hogy éppen tesztelt, de akkor ezt legalább sikerült megugranom. Ettől már egy egész őszinte mosoly jelenik meg az arcomon. Hurrá. Ez megnyugtató. Most realizálom, mennyire összeszorítottam az állkapcsom éppen, jó, hogy nem kaptam szájzárat, habááár... kezdek túl sokat beszélni. Többet a kelleténél.  
- Kaptam visszajelzést. A technika megy, de néha nehéz átélni az érzéseket, meg átadni, főleg, ha nagyon tragikusak. Én nem szeretek szomorú lenni, meg azt sem, ha körülöttem szomorúak az emberek, mármint... persze, ha oka van, hagyni kell, nem fogom ráerőltetni senkire se, hogy legyen vidám, de nem arra szeretném használni a művészetet, hogy a szomorúságot közvetítsem. A komédiát szeretem, az megy is, de ahhoz, hogy igazán jó legyek, a tragédiának is kellene, azt viszont én nem szeretném - válaszolom. Nincs bennem semmilyen rossz érzés ezzel kapcsolatban, pusztán csak tudom, mit szeretnék és mit nem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mihail Vladiszlav Sztravinszkij
INAKTÍV


#fattyú #édes ördög
offline
RPG hsz: 484
Összes hsz: 1242
Írta: 2022. november 7. 17:06 | Link

Lónyay R. Hargita
somehow

Halk nevetést engedek meg magamban a magyarázatot hallva, ami hallható, de nem bántó. A toll moccan egy utolsót, mikor minden leírásra kerül.
- Értem. Igen fiatalon bízták már rád az öcsédet és ezek szerint a barátnődet is - aprócska megjegyzésnek és biztatásnak szánom előző szavaim biztosításként, véletlen sem áll szándékomban negatív érzelmeket kiváltani belőle ezzel kapcsolatban. Csupán lehunyt szemekkel moccan meg fejem kicsit, mikor megköszöni.
Fél szemöldököm emelkedik meg az okokon. Halkan hümmentve kezdek el írni, így áll be közénk pár elnyújtott perces csend. Nem bízik önmagában. Tánc feladása - véleménye szerint nem képes megragadni a tragédiát. Önbizalomhiány. Saját maga elbizonytalanítása? A toll hegye koppan a szó mellett párszor. Miért?
- Valóban úgy érzed, hogy nem menne vagy csak ezt szeretnéd hinni? - pillantok fel. - Visszatérhetünk oda, hogy a hibákból tanulunk. Aki ilyen szenvedéllyel beszél és áll a baletthoz, nehezen elképzelhető, hogy mindössze egyetlen ilyen ok miatt így döntsön - véletlen sem mondom ki, hogy feladja, mert nem lenne igazam, pedig sokaknak ez jutna eszébe rögtön. De ilyenről nincs szó. - A szomorúság a mindennapok elengedhetetlen része. Ha nem lenne szomorúság, nem tapasztalnánk meg olyan elemi erővel az érzést, mikor boldogok vagyunk. Fontos része az életnek, de megértem a hozzáállásod - biztosítom gyorsan, végül dőlök hátra.
- Hogy állsz a szerelemmel? Párkapcsolatban vagy most?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lónyay R. Hargita
Előkészítős tanár, Illúziómágus, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Gitta | Dzsidzsi
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 237
Írta: 2022. november 7. 18:29 | Link



Kinyitom a szám, hogy cáfoljam a kijelentést, de aztán gyorsan be is csukom és nem mondok semmit. Nekem olyan természetesnek tűnt, mindkettejükkel jól elvagyok, de azért abban igaza van, hogy hat éves voltam, vagy hét. Már nem is tudom. Esther meg még azelőtt került képbe egy-két évvel. Ki emlékszik ezekre. Velük nőttem fel, ez a lényeg. Figyelem, ahogy közben jegyzetel, bár fogalmam sincs, mit is ír pontosan. Kezd kicsit sokáig tartani ez a csend, addig is végignézek újra a körmeimen, meg is piszkálom az egyiket, de nem akar lejönni szerencsére a körömlakk róla. Csodás. Kifejtem aztán azt is, miért nem gondolom, hogy a színpad lenne az igazán nekem való, és azon már nem lepődök meg, hogy visszakérdez. Ezt nem ő kérdezi meg elsőként igazából. Megrázom a fejem, mielőtt megszólalnék.
- Menne, ha akarnám, de én nem szeretném. Azért táncolok, mert élvezem. Ha belekényszerítenének abba a szerepbe, amit nem szeretek, akkor már nem sok értelme lenne. Gyerekekkel foglalkozni viszont szeretek, és azt élvezném is, jobban, mint olyan szerepet táncolni, amit nem rám szabtak - válaszolom kicsit védekező üzemmódba kapcsolva. Ezt már eldöntöttem, és tényleg nem szeretnék olyan szerepeket vállalni, amihez ki kellene fordulnom önmagamból.
- Tudom - jelentem ki, bólintva is mellé. - Eső is kell ahhoz, hogy a fű nőni tudjon, nem csak napsütés, pontosan tudom. Nincs is ezzel semmi baj, csak én nem szeretnék hozzá esőtáncot járni - mondom még, ismét a körmömet piszkálva, hogy inkább azt nézzem, mert úgy érzem, megint túl hosszú ideig bámultam. Végig, amíg beszéltem, és most éppen alig tudom befogni a számat. Rémes vagyok ma. A következő kérdés viszont még az eddigieknél is jobb. Megáll a kezem a levegőben, aztán zavartan pillantok fel. Most mondjam, hogy a szőke hercegre várok?
- Ne-em... ráérek még. Az iskola volt az első. Most még van egy húzós évem, végzek a művészetiben, de már elkezdtem a tanárit. Aranyvérű vagyok amúgy, de a szüleim szerelemből házasodtak, nem erőltetnek semmit. Nincs jegyesem, és azt se várják, hogy aranyvérűt találjak magamnak... és most még szeretnék a tanulásra koncentrálni. Majd csak kialakul - válaszolom. E tekintetben egészen bizakodó vagyok. Mégiscsak látom, hogy létezik szőke herceg, itt ül velem szemben, de amúgy is, nem akarok én erőltetni semmit, aminek nincs még ideje. Anyuék is egymásra találtak, én meg még annyi idős se vagyok még. Gyerekszerelemben volt azért részem, voltam én is tizenhat is, sétáltunk kézen fogva Roxmortsban és elhívott a bálra, aztán végeztünk és elsodródtunk.  - Huszonegy éves leszek decemberben, szerintem nem késtem még le semmiről. Vagy igen?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Vasile-Lucien Millard
INAKTÍV


Fidelius Protected
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 27
Írta: 2022. november 7. 18:51 | Link

Monsieur Kelemen

Nem akarok a nyugatról jött mindent fitymál, ami tőle keletebbre található, de tényleg nem tudom hová tenni a városi koncepciót ezen a településen. Nem rossz, nem rossz, de egyáltalán nem mondanám városnak. Párizs sem az a hatalmas világváros, mint sokan hiszik, hiszen sokkal tagoltabb az a környék közigazgatásilag, mint azt sokan tudják.
- Város. - Ismétlem cinizmussal a hangomban, szemöldököm kissé felvonva. Végül is, kik vagyunk mi, hogy ítélkezzünk. - Lassan, de biztosan épül az infrastruktúra is. - Igaz, én nem vagyok még itt olyan túl régen, úgyhogy ha valakinek, akkor nekem nem sok véleményem kéne, hogy legyen. De éltem már pár helyen, köztük a szülőfalumban, melyben több minden volt megtalálható, mint itt, hála a kviddicsnek. Meg aztán Normandia vidéke, ahol az egyik kisvárosban volt elrejtve az Akadémia, aztán pedig Párizs. Mind egészen más képet festettek, mint itt a magyar települések.
Egy pillanatra  arcomra fagy a mosoly Farkas bölcsességére, talán még a karkötőm is megrekedt a fordításnál. Barnáim kicsit érthetetlenül gúvasztom a kollégám irányába, de muszáj visszakérdeznem.
- Tessék? Mikor? - Valószínűleg a karperecnek lett fordítási zavara, azért egészen biztosan megesik az ilyen, elvégre nem ismerhet mindenféle szlenget meg stilisztikai fordulatot. A válasz kifejtését viszont hamar megkapom.
- Itt minden esetben ilyen szigorúak a szabályok? - Már valamennyire áttanulmányoztam a szabálykönyvet, a rám eső részeket lényegében már tudom, nem sokkal másabbak a szabályok, mint a francia minisztériumnál, kicsit talán szigorúbbak meg bürökratikusabbak, de megszoktuk. Keleten örülünk, ha nem lopják ki alólunk a széket, amin dolgozunk. Azonban még a könyv többi része hátra van, ilyen az olyan mágiák használata a munkánk során, melyek hatással lehetnek a munkavégzésünkre. Szerencsére én csak egy egyszerű varázsló vagyok, nem tudok semmi extrát, így ezekkel a mellékletekkel nem is volt szükséges bajlódnom.
- Keresztrejtvény és olvasás.... - Szisszenek fel lassan megrázva a fejem. Ez a bújkálás fájdalmasan hangzik, de biztosan találok majd valamit, ami nem tűnik láblógatásnak. Aztán lehet, hogy ez csak a kezdeti lelkesedés és utána már nekem sem lesz kedvem önfejleszteni.
- Tényleg megtanulok magyarul... vagy valamilyen új bájitalokat. Egész jó ez a bájital a szaküzlet a faluban, volt friss mirrhafüvük. - Általában az emberek nem szoktak az ilyenek iránt lelkesedni, pedig ez tényleg nagy mák volt, ritkán fogok ki ilyet. Remélem, hogy máskor is ilyen jó készletük lesz és nem csak ilyen újonc szerencse volt, vagy hogyan mondják.
- Pálcával? - Kérdem döbbenten az arcomon. Különös hely lehet, hogy ennyire félnek itt az emberek. Nem csoda, hogy nincs pénz fejleszteni az infrastruktúrát, ha ilyen városrésszel kell bajlódni. - Miket csinálnak azok az emberek? - Furcsállom, hogy ennyire félnek tőlük és nincsen durvább szankció bevezetve ellenük, vagy esetleg teljesen szegregálva a falutól.
Azért az unalmas munka ellenére örömmel tölt el a kávé meg az, hogy nem sokára megnézhetem a labort. Kíváncsi vagyok, hogy az alapvető bájitalokon túl mikkel van felszerelve. Nagyon nagy reményeim vannak a bájitalos üzlet után.
- Liliane is odavan érte, kicsit vadóc, de édes kiscsaj. - Lehet finomabb kishölgy lenne, ha lett volna kitől ellesnie az ilyen dolgokat, de sajnos én ilyenekkel nem tudtam szolgálni, bármennyire is próbáltam. De cserébe vagány, életrevaló és nagyon okos. Azt mondják, hogy a szülők elfogultak, de tényleg csodás ember a csajos.
Követem a tejeskávém szorongatva Farkast, hogy végre megtekintsem a tényleges munkaterületem.
- Mind a kettő vonzó a maga módján, az a baj. - Válaszolom halkan nevetve. Senki nem akarja, hogy a bűnözés erőre kapjon, elvégre tudjuk, hogy borzalmas dolgokra képesek, de a szakmai kihívás egy olyan éltető erő, amit nehezen engedek el. Ahogy befordulunk a ‚laborhoz‘ arcomra döbbenet ül ki az előző vigyor után. Kétségbeesetten pillantok Farkasra, hogy erősítse meg, hogy nem a karperec vacakol, vagy én értek valamit félre. Pedig ott a mérleg, a csövek. Ez egyáltalán nem tűnik tévedésnek.
- Ez... mind? - Kérdem bizonytalanul pislogva a mérlegre, ami üresen sem áll egyenesen. Még kalibrálva sincsen? Kezem rátámasztom az aktákra, ahogy visszafordulok Farkas irányába.
- Azt hiszem meglesz az első pár heti munkám. - Szólalok meg halkan a sokktól. Szemeimmel körbenézek a vegyszeresszekrényt keresve.
- A bájitalokat hol tároljátok? - Légy optimista Vasile, lehet, hogy azokból nagyon szép gyűjteményük van. Gondolj a bájitalos szaküzletre, pozitív energia, macaron.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mihail Vladiszlav Sztravinszkij
INAKTÍV


#fattyú #édes ördög
offline
RPG hsz: 484
Összes hsz: 1242
Írta: 2022. november 8. 16:38 | Link

Lónyay R. Hargita
somehow


Figyelmesen hallgatom ismét a választ, halvány mosolyom nem tűnik el ajkaimról, szinte már odanőtt.
- Érthető. Dicséretreméltó, hogy abban szeretnél száz százalékot nyújtani, amiről tudod, hogy megy, míg a másik oldalról tisztában vagy a gyengeségeiddel - bólintok pár aprót, a jegyzetelés végével nézek fel rá ismét. Mindössze pár másodperc elég, hogy a testbeszédből rengeteg mindent ki lehessen olvasni, és ez az oka annak, mennyire nem szeretek beszélgetések közben jegyzetelni. Elveszi az érdemi információkról a figyelmet, hiszen az ember sokkal nehezebben kontrollálja testének jeleit, mint szavait - bár nem lehetetlen, de az előttem ülő, példának okáért, nem ilyen ember. A következő szavaira is csak bólogatok, immár nem írok le semmit, hiszen a magyarázata már rég a papíron hever, és őszintén, igen valid érveket hoz fel minden mellett vagy éppen ellen.
A párkapcsolat kérdése sok embernél számít tabutémának. Érthető okokból, hiszen sokan nem szívesen teregetik ki a magánéletüket, vagy éppen úgy csinálják, hogy senki nem tudjon róla semmit, így a kérdés is igen kellemetlennek hat, de szükséges. Legalábbis a Minisztérium szerint az. Kíváncsian hallgatom a választ, ismét előredőlök, míg várom a végét.
- Nem, egyáltalán nem vagy elkésve. Aknázd ki az előtted levő lehetőségeket, utána még bőven ráérsz keresni magad mellé valakit, vagy csak kivárni, amíg megtalálod az igazit - mert nem lehetetlen. Nekem nem adatott meg, bár tény és való, hogy úgy sokkal nehezebb hinni a szeretetben és a szerelemben, ha még soha nem tapasztaltad. Még csak minimálisan sem. - Nagyon racionálisan látod az életet, ami sok esetben remekül jön a mindennapokban, azonban ne felejtsd el, hogy fiatal vagy. Tisztában vagyok azzal, hogy a tanulással járó teher és felelősség hatalmas, de az mindig jó, ha élvezzük az életet és annak minden apró örömét - mosolyodom el szélesen.
- Esetleg van még valami, amit elmondanál? - fürkészem arcát. - Amennyiben nincs, végeztünk. A Minisztérium neked is küld majd egy példányt az eredményről, így nem kell aggódnod, időben meg fogod tudni - túrom hátra előre esett tincseimet, majd borzolom össze azokat. - Köszönöm, hogy befáradtál, Gitta, örömömre szolgált - kelek fel a kanapéról, megkerülöm az asztalt, oldalamhoz szorítva a papírlapokat nyújtom felé jobb kezemet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kelemen Farkas
INAKTÍV


növénymágus
offline
RPG hsz: 388
Összes hsz: 533
Írta: 2022. november 9. 21:55 | Link




- Pontosan - állapítja meg tömören, megvonva a vállát. Kár is ezen töprengeni, attól úgy sem változik semmi. Egy pillanatra meglepetten pislog aztán, hogy mire is vonatkozik a kérdés.
- Á, hogy... szóval jobb előbb, mint később... nem fontos, csak amolyan általános bölcsesség - legyint inkább egy féloldalas mosoly kíséretében.
- Azért én se szeretném, ha egy, a képességét még messze irányítani nem tudó emberrel kellene együtt dolgoznom, szóval inkább nem panaszkodom - válaszolja. Valamikor még ő is egészen határozottan hangoztatta, hogy az erő korlátozása szükséges lépés, amíg valaki még tanul. Nem feltétlen kellemes érzés - bár sokat fejlődtek azóta a képességkorlátozó varázstárgyak -, de milyen képmutató lenne már, ha most meggondolná magát e tekintetben. Bólogat a lehetőségeket illetően, a magyar nyelv megtanulása úgyis köztudottan sok időt és energiát vesz igénybe, amennyiben valaki nem olyan szerencsés, hogy ez legyen az anyanyelve.
- Hmm, ott még nem is jártam. Ha bármi kellene, amúgy szólj nyugodtan, lehet, hogy akad. Bájitalfőzésben nem vagyok jó, viszont gyűjtöm a ritka és mágikus növényeket, elég nagy a kert, egy üvegháznak is jutott hely. Mirrhafű még pont nincs, de ha sikerül szereznem és megteremteni a megfelelő környezeti viszonyokat az üvegházban, akkor még talán az is. Terromágus hobbi - osztja meg kuncogva. Már elgondolkodott azért néhányszor, hogy lehet, inkább magibotanikát kellene tanulnia, csak éppen annyira nem füllik a foga ahhoz, hogy visszaüljön az iskolapadba.
- Még nem tévedtem arra, de akad ott zsebtolvaj bőven, néhány illegális dolgokkal kereskedő egyén is, na meg verekedés, néhanapján párbaj, ha valaki elég ostoba, hogy mágikus nyomokat hagyjon hátra, szóval amolyan városszéli lepukkant sarok, ahová nem jó kimenni, ha nem muszáj - válaszolja, ha már a másik kérdezte. A játszótér ennél szerencsére kellemesebb hely, Anna imádja is, úgyhogy az ötletre nagyobb lelkesedéssel reagál. Még nem ismeri az új kolléga gyerekét, és az alapján nem dönt el semmit, hiszen ő maga is elfogult Annát illetően, de majd úgyis minden kiderül a maga idejében, ha eljutnak addig.
- Na akkor legalább amelyik jön, az jön, nincs probléma - neveti el magát, vállon veregetve a másikat, ha már közben egyébként a laborig is eljutnak. Nem a legfelszereltebb, de hát még lehet. Ha már megvan hozzá a megfelelő ember, akkor jöhetnek a változások is.
- Még van egy bájitalos szekrény is, de hogy mennyire felszerelt, fogalmam sincs. Gondolom, azért a kötelező alapkészlet csak megvan, a többit meg majd most be lehet szerezni - von vállat kissé tanácstalanul. Mivel neki alapvetően semmi köze az egészhez, használni sem szereti őket, nem is nagyon járt utána. - Szerintem az lesz az amott - mutat rá egy közelebbi szekrényre. - De nem mernék rá fogadni. Szerintem fedezd fel nyugodtan. Nem annyira koccintásra érdemes, de ha segít megbarátkozni az új körülményekkel, a pubban vannak jóféle borok. Meghívlak.  Meg ha még bármi kellene, szólj csak nyugodtan - javasolja barátságos mosollyal, mielőtt magára hagyná, hogy mérje fel a helyzetet, mire is lenne még szüksége és úgy tovább. Messze úgysincs az asztala.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lónyay R. Hargita
Előkészítős tanár, Illúziómágus, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Gitta | Dzsidzsi
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 237
Írta: 2022. november 10. 17:47 | Link



Kitartóan piszkálom a körmömet még a válaszát hallgatva, mert szükségem van valamire, amire koncentrálhatok, hogy ne bámuljam. Felpillantok azért, amíg jegyzetel, vizet inni már nem is merek, mert még félrenyelném a végén vagy ki tudja, és nem kellene tovább égetni magam. A következő kérdésre első pillanatban nem is tudom, mit válaszoljak pontosan, ezért is nyújtom el a nemet, hogy még egy kis időt nyerjek. Nem teljesen értem, miért fontos ez a képességtanuláshoz, de ha megkérdezték, illik válaszolni. Milyen lenne, ha itt ráznám a fejem, mint akinek elvitte a cica a nyelvét? A partra vetett halat már így is eljátszottam, éppen elég improvizált szerepet látott szerintem tőlem nem csak mára, hanem egy egész évre. Végül sikerül előadnom ép, kerek mondatokban, hogy mit is gondolok a témáról, nem változom guppivá. Úristen, lehet, ha ez a totemállatom... jó, hogy nem animágiára jelentkezem éppen. Figyelmesen hallgatom, amit mond, és lassan ismét elmosolyodom. Mégiscsak kedveseket mond.
- Mhmm - bólogatok egy nem túl elegáns, de azért hallható hümmögéssel is hangot adva annak, hogy egyetértek. - Az... azzal egyetértek, kell is, ezért táncolok. Szeretem azért csinálni, amit csinálok, mert élvezem. Aztán közben minden kialakul úgyis - válaszolom. Majd a szőke herceg is megtalál. Mondjuk, tartom, hogy itt ül előttem, de lehet, hogy nem az én hercegem. Nem mintha ez megakadályozna abban, hogy csodáljam. Ugye? Ez is valami teljesen természetes dolog, vagy nem? Bizonytalan vagyok egy kicsit ebben, de ettől függetlenül hát tessék már ránézni, olyan szép, hogy az már nem is valószerű. Csípjen meg valaki, hogy nem álmodom.
- Nincs más - erőltetem ki magamból a választ. Jaj, dehogynem, mikor és hol lehet még összefutni vele? Bár tudnék rajzolni, de ahhoz hihetetlenül béna vagyok, a pálcikaember szőke hajjal meg nem adja vissza a látványt. Szörnyű, de komolyan. Úúúúristen, ahogy hátratúrta a haját. Nem itt kellene elolvasnom, ugye?
- Ó, pedig szerettem volna kíváncsiskodni, hogy ugye nem most csináltam magamból teljesen hülyét, de majd megvárom türelmesen a kiértesítést - válaszolom, igyekezve humorosan fogalmazni meg, hogy min is izgulok éppen, mert attól általában az én zavarom is oldódik, mások meg nem vesznek annyira komolyan, ami jó, közben meg összekaparom magam. Mindjárt kiskanállal. Hozhattam volna, ha így tudjam. Na tessék, erre mire feltápászkodom a kanapéról, még kezet is nyújt.
- Één is köszönöm. Örültem - mondom őszintén, mert tényleg hülye aki ne örülne az én helyemben. Kezet fogok vele, és elköszönve kiténfergek, a csuklómat szorongatva a másik kezemmel. Hát ez... hazamegyek és tényleg elolvadok. Majd Esther összekanalazhat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lafayette David Saint-Venant
Mestertanonc Levita (H), Előkészítős önkéntes, Harmadikos mestertanonc


I. - A Varázsló
offline
RPG hsz: 311
Összes hsz: 375
Írta: 2024. január 18. 20:46 | Link

Vajda Eszter
- Elbeszélgetés -


Nagyon rövid és lényegre törő volt Michelle mondandója a vonal túlvégén: szorítkozzon a tényekre és válaszoljon a lehető legrövidebben, ne komplikálja túl és ne hagyjon támadási felületet egyik aurornak sem, teljesen mindegy, ki akarja kihallgatni... vagy elbeszélgetni, akármi. Már attól vágott egy kellemetlen szaltót a gyomra, hogy behívatták, mert sejtette, a nagynénje mindent megtett, hogy elnapolja ezt a roppant kellemetlen beszélgetést, ameddig csak lehetséges. Most, hogy az apja átkerült Olaszországba, többé már nem lehet nyújtani a rétest.
Csendben ücsörög az egyébként igazán egyszerű, de kellemes berendezésű kis szobában, egymagában. Megkérdezték ugyan, kér-e bármit, de udvariasan elhárította. Nincs oka élni a gyanúperrel, hogy bármit beletennének az italába... ugye?
Akárhogyan is, azt mondták, várjon kicsit, a kirendelt auror nemsokára megérkezik, csak kicsit csúszásba került egyéb elfoglaltság okán. Rajta aztán ne múljon, a telefonját is csak azért nem veszi elő, hogy ne mondhassák, valami gyanúsat csinál. Hetek óta borzalmas, hogy a megbélyegzés családi méreteket kezd ölteni; az iskola egy dolog, de amikor már lehívnak az aurori kirendeltségre, az egy teljesen új szint.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Next dzsenerésön Saint-Venant
Vajda Eszter
Auror, Animágus, Legilimentor, Végzett Diák


bossy
offline
RPG hsz: 181
Összes hsz: 904
Írta: 2024. január 19. 20:28 | Link

Lafayette David Saint-Venant

Elnyomom a parázsló csikket a hivatal amúgy is mocskos falán, mjd egy kényelmes pálcaintéssel eltűntetem, a vele járó piszokkal és bűzzel együtt. A felgyűlt késésembe belefért még egy gyors cigiszünet, az, hogy dohány szagúan jelenjek meg, nem fér bele.
Nem mintha egyébként szándékosan csináltam volna. Ugyan bevett technika megváratni a kihallgatott felet, elvégre ha bűnös, növeli a feszültséget, a szorongást, és kevesebb erőfeszítéssel többet lehet kiszipolyozni belőle - őszintén szólva kicsit sajnálom őt. Én is jártam ide iskolába, tudom, mennyi ízléstelen piócát találni, én is voltam húsz éves, szent meggyőződésem, hogy ebben a korban inkább vagy a körülmének áldozata.
Mindezek ellenére viszont ne felejtsük el, kinek a fiáról van szó. Soha, soha nem szabad alámúlni a veled szemben ülőt, ez az első számú aranyszabály.
- Igazán sajnálom a kellemetlenséget, amit a találkozó okoz önnek - zárom be magam mögött az ajtót, majd foglalok helyet vele szemben. Kész megkönnyebbülés az asztalra helyezni édesapja vaskos mappáját. - Vajda Eszter, szövetségi nyomozó - apró bólintás kíséri bemutatkozásom, miközben fellapozok pár oldalt. Persze nem mindegyiken szerepel az édesapjához kötődő információ, de könnyebben ered meg a nyelvük, ha úgy hiszik, már tudunk mindent.
We will get there.
- Biztosítom arról, hogy minden ami itt elhangzik, szövetségi titok - elvégre folyamatban lévő nyomozásról beszélünk - senki nem fog tudni arról, amit elmondasz - ujjaim öszefűzve halványan előre dőlök, éppen annyira, hogy ne másszak bele az aurájába, de ő érezze a sajátom.
- Ugyanakkor szeretném, ha tudná, hogy nem mint tettes jelenik most meg itt. Amennyiben ártatlan, nincs mitől félnie - finom, bátorító mosolyra görbülnek ajkaim. Na, nem vagyok én rossz zsaru, aki megfélemlítésre alapoz.
- Kezdjük az elején. Milyen a kapcsolata az édesapjával?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

but sometimes girls just want to have fun, the poetry inside of me is warm like a gun
Lafayette David Saint-Venant
Mestertanonc Levita (H), Előkészítős önkéntes, Harmadikos mestertanonc


I. - A Varázsló
offline
RPG hsz: 311
Összes hsz: 375
Írta: 2024. január 19. 20:45 | Link

Vajda Eszter
- Elbeszélgetés -


Összeszámolt eddig összesen három foltot a vele szemben levő falon (szerinte bogárlenyomatok), egy kis kopást a mellette levő ablakkereten, de ezen túl egészen takaros szoba. Teázni biztos nem fog ide visszajönni just for fun. Azért szaltózik egyet a gyomra, mikor benyit a nagynénjével nagyjából egykorúnak ítélt auror, mert most érzi igazán, hogy a dolgok valósak. Eddig az egész cirkusz meglehetősen távol állt tőle, Michelle ügyelt rá, hogy senki ne tudja, ide jár a Bagolykőre, és az iskolai személyes információi egyébként sem riporter-szemeknek valók, szóval eddig csend volt. Önkénytelenül is kihúzza magát öltében az összefosott rapper stílus helyett, miközben elengedi a füle mellett az üres sajnálkozást. Protokoll.
- Lafayette Saint-Venant. - Próbál nagyon semlegesen biccenteni, de kicsit merevre sikerül a bemutatkozás. Kellemetlen a helyzet, na de ... MI?
Felfogja a kérdést, de úgy bámul mégis a nőre, mintha annak két feje nőtt volna. Ezek valamit naaaagyon-nagyon benéztek, de ha most elkezdi kioktatni az aurorcsajt, hótziher, hogy valahogy addig fogják csűrni-csavarni a dolgot, mí] ő jön ki belőle rosszul. Inkább csak megrázza a fejét.
- Jelenleg nem létező. Tudja, átvitték az olaszokhoz. - Kiereszt egy kisebbfajta fáradt sóhajt, de megembereli magát, komolyan kell vegye a kérdést. - Felületes volt és most is az. Ritkán találkoztunk. -
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Next dzsenerésön Saint-Venant
Vajda Eszter
Auror, Animágus, Legilimentor, Végzett Diák


bossy
offline
RPG hsz: 181
Összes hsz: 904
Írta: 2024. január 21. 17:49 | Link

Lafayette David Saint-Venant

Vannak egyébként nálam rosszabb varázslókk is, akiknek szent meggyőződése, hogy az előítéletük rá kell bizonyítsák mindenki másra. Ebből most nem azt akarom kihozni, hogy én valami szent lennék, és nem birtokolnám a fent említett előítéleteket. Csak azt szeretném mondani, hogy az én dolgom itt és most az, hogy legjobb tudásom szerint kiderítsem az igazságott. Majd nálam okosabb emberek eldöntik, kinek milyen következményekkel jár ez az úgy nevezett igazság.
- Tudom - nézzenek oda! valakiek egész csípős nyelve van. Előhúzok a mappából egy papírt, a megbűvölt toll halk sercegéssel igyekszik minden elhangzó szót feljegyezni rá. - Ez részben az utazásainak is köszönhető, feltételezem - nincs benne semmi relytett üzenet, egyszerű megállapítás, mintha csak azt mondanám, hogy kint elég hideg van.
- Mit modott, miért kell külföldön tartózkodnia? - persze sokkal egyszerűbben megoldhatnám ezt az egészet, és kevesebb tapasztalattal talán már meg is próbáltam volna a kihasználni a kezemben fekvő képességet, de...
A legilimencia nagyon is érzékeny terep, az ember elméje hajszál érzékeny, és ő amilyen feszült, biztosan azonnal észrevenné. Ez nem azért van, mert én rossz legilimentor lennék - de ahogy az előbb is említettem: soha ne becsülj alá senkit.
Persze azt sem várhatom el tőle, hogy csettintésre ellazul és egy tea mellett kipletykálja nekem az apja viselt dolgait. Erre is lenne, ugyan kevésbé etikus, megoldás. De ott még nem tartunk.
- És ki volt az, aki ilyenkor vigyázott gyermekként magára?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

but sometimes girls just want to have fun, the poetry inside of me is warm like a gun
Lafayette David Saint-Venant
Mestertanonc Levita (H), Előkészítős önkéntes, Harmadikos mestertanonc


I. - A Varázsló
offline
RPG hsz: 311
Összes hsz: 375
Írta: 2024. január 21. 17:59 | Link

Vajda Eszter
- Elbeszélgetés -


A kezdeti, ismeretlennel szembeni feszültsége kezd alábbhagyni. Sosem hallgatták még ki, érthető, hogy a gyomra liftezett párat, mielőtt elkezdődött az elbeszélgetés, de mostanra van egy nagyjábóli koncepció a fejében arról, mire mehet ki ez az egész: valószínűleg az apjára mindent is megpróbálnak majd rábizonyítani, ami érthető, ez a dolguk, neki viszont nem kötelessége megkönnyíteni az aurorok dolgát. Ugyan tiszteli a törvényt és soha nem szegte meg eddig, az apja fontos számára, és a tettei elítélése mellett egyetlen porcikája sem kívánja őt még nagyobb bajba sodorni.
- Ha utazott is, nem számolt be róla nekem. Annyit tudtam, hogy Olaszországban él. - Meg, hogy gyereknek nem igazán kedvező életmódot, ezért ücsörgött legtöbbször Michelle-ékkel. Ez természetesen benne van az aktájában.
- A nagynéném, Michelle Saint-Venant volt a meghatalmazással bíró gyámom. A szüleim elváltak, anyám lemondott a szülői jogairól apám javára, apám pedig meghatalmazta a nagynénémet, hogy teljeskörűen eljárhasson az engem érintő kérdésekben a nagykorúságomig. - Ismét csak nem árul el nagy titkot. Michelle neve és aláírása szerepel az összes tanulmányi papírján és az orvosi papírjai nagy részén, ami aláírást igényelt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Next dzsenerésön Saint-Venant
Vajda Eszter
Auror, Animágus, Legilimentor, Végzett Diák


bossy
offline
RPG hsz: 181
Összes hsz: 904
Írta: 2024. január 27. 09:00 | Link

Lafayette David Saint-Venant

Túlzás lenne azt mondani, hogy ismerem az életörténetét - azt ismerem, ami a papirokon szerepel róla. Történetesen, és nem túl meglepő módón, minden amit elmond, egyezik azzal, amit megtalálni róla. Ezek elég alap információk, nem enged magán fogást, elég rendesen felkészítették.
Vagy épp tényleg nem tud semmit, és csak egymás idejét pazaroljuk.
- Gyerekként soha nem merült fel benned, hogy szeretnél vele utazni? - megint egy egyszerű kérdés, nem hallottam még olyan gyerekről, aki ne vágyott volna a külföldi rokon társaságára, az élményekre, az ismerelenbe. Vagy ha mégis, akkor annak általában nyomós oka volt, a család mélyen bele tudja ültetni az ifjú elmébe, ki a "rossz" a családban.
Persze arra a témára is kitérhetnénk hogy a szóban forgó gyámja, az édesapja testvére szintén auror. De nem most.
Közben, ahogy oldódik a feszültsége, lehelet finoman próbálom kitapogatni az elméje határait. Persze, hogy ebbe nem egyezett bele - mégis ki tenné? -, pont ezért kell óvatosnak lennem vele, hogy ne is bukjak le.
- Hogy viseled a hirtelen jött hírnevet? - biztos vagyok benne, hogy az iskola falai között megy a megbélyegzés, na de azon kívül? Senkiek nem kell sok ész, hogy összerakja a két családnevet - az embereket ismerve pedig, ez nekik abszolút elég ahhoz, hogy valakit gyűlöljenek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

but sometimes girls just want to have fun, the poetry inside of me is warm like a gun
Lafayette David Saint-Venant
Mestertanonc Levita (H), Előkészítős önkéntes, Harmadikos mestertanonc


I. - A Varázsló
offline
RPG hsz: 311
Összes hsz: 375
Írta: 2024. február 8. 23:21 | Link

Vajda Eszter
- Elbeszélgetés -


- Szerintem mindenkiben felmerül egy adott ponton. - Megvonja a vállát nemtörődöm módon, mert a legtöbb gyerek tényleg hisztizik a szüleinek, hogy velük akar menni, ő is párszor nyávogott az apjának, hogy vigye magával. Persze semmi nem lett ebből. - De nem voltam egy elkényeztetett, hisztis gyerek, hogy kiharcoljam a vele maradást, ha erre gondol. A nagynéném nevelt, az anyám nem volt a képben, hamar belesimultam ebbe a felállásba, és ott volt a nagybátyám is, hogy teljes legyen a család. Nem volt a szó szoros értelmében vett hiányérzetem. - Mert sejti, hogy valami pszichológiai agyfaszra akarják itt kifuttatni a körülményeit, de nem, mindent egybevetve meglepően normális gyerekkora volt.
Egyelőre még a gyanú sem él benne, hogy valami furcsa történne a háttérben. Az agya meglehetősen nyugodt, és az apjával ellentétben, akinek az átlagtól gyengébb természetes mentális védelme van, az övé teljesen normális jellegű és szintű. Még arra is futja a higgadtságából, hogy összevonja a szemöldökét az ismételten furcsa kérdésre.
- Szarul? A hétköznapi ember nem erre van megedzve, hogy hülyegyerekek kommentárjait hallgassa mosolyogva. De majd elmúlik, jövő hétre találnak valami más pletykát. - Csak az ő apja fog továbbra is börtönben ülni.
- Ne haragudjon, de voltképpen mire kíváncsi? Minden ott hever maga előtt egy köteg papíron: két évet tanultam a Durmstrangben, a nagynéném mugli iskolába járatott gyerekkoromban, van két unokatestvérem, akikkel szoros a viszonyom, és ki tudja még, hány másik, akiket nem is ismerek. Ezt tudom csak elmondani, rossz Saint-Venant-ot próbál kihallgatni. - Ezen a ponton őszintén nem érti, mi a francot keres itt. Húszéves, nem élt az apjával, nem tud semmi ügyhöz kapcsolódó konkrétummal szolgálni, és Mihael elmondása szerint mindig akkor ment a közelébe ismét, amikor épp nem volt kint semmiféle "listán", tehát tisztának ítélte a terepet. Ő sokáig azt se tudta, hogy körözik, jó ég. Az egész mostani helyzet nevetséges.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Next dzsenerésön Saint-Venant

Oldalak: « 1 2 3 4 5 6 7 8 [9] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas térBogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház