37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas térBogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2020. július 21. 18:05 | Link


Ruha

A diszkrét pisszegés, ami Lili figyelmét volt hivatott magamra irányítani végül nem is bizonyul olyan rossz ötletnek. Anélkül, hogy egy lépést is tennék a könyvtár területét jelző ajtófélfán belül, és ezzel megszegném a kitiltásomat (hangos voltam, de ez senkit sem lep meg) kapom meg az ígéretet a mesekönyvre, ami után több hete csorog a nyálam. Persze hülye mondás ez, mérlegelem magamban ahogy átszökdécselek a közösségi szobába, és ledobom magam egy babzsákba. A könyv nem is finom dolgokról szól, szóval nem csorog ténylegesen a nyálam, de nagyon várom, hogy nálam legyen. Mit szokás erre mondani ilyenkor? A nyelv fura dolog.
Felpattanok, abszolút Masás nyugtalansággal kecmeregve ki a zörgő zsákfotelból, csak hogy utána az ablak elé állva kezdjem simogatni a függönyt. Ujjaimat kifeszítve paskolom a könnyű anyagot, kiélvezve a vicces érzést ami így bizsergeti a bőrömet. Minden egyes alkalommal amikor közelítem az ujjaimat hűűűvös, aztán meleg. Hűűűvös, aztán meleg. Hűvös, meleg, hűvös, meleg. Szerencsére senki nem nézi végig a műsort, nincsenek elkerekedett szemű anyukák akik fiuk szemét befogva kiterelgetnék a csemetét, mondván maradjunk távol az őrültektől. Hetvenhét magyar népmese. Csak rád várok. Illetve igen, Lilire is, aki hoz téged.
Igyekszem ügyet sem vetni a gyomromra ami ugyanúgy elszorul, mint odabent, a pisszegéses magánszámom előtt, megpróbálok nem figyelni a hangra ami az iskolában mostanság szárnyra kapott pletykákat hirdeti újra és újra. Legtöbbször álmomban, és talán ez is az oka annak a két pici sötét foltnak ami az elmúlt hetekben a szemem alá költözött. Nincs köztük semmi. Mármint... ne érdekeljen mi van küztük. A mosoly, ami már nem ér el a tekintetemig nem lankad, és mint a túlcukrozott kisgyerek (nem a gonosz mostoha féle túlcukrozott, hanem aki túl sok cukrot evett, nyugi) pattogok tovább a függöny előtt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Révay Lili Athalie
INAKTÍV


A halálosztó kiskedvence :3
offline
RPG hsz: 511
Összes hsz: 1049
Írta: 2020. szeptember 27. 12:07 | Link

Belián
Ruha

Mivel mostanra már minden néni és ifjú anyuka volt itt, akire a hónapban számítani lehet, nagyjából tudom, hogy mely könyvek nem lesznek megmozgatva, így reggel először azon polcok rendbetételével foglalatoskodom. Mivel a főnökasszonyom visszatért a szabadságból és a diákmunkások neki kellettek mára, hogy berendezzenek két termet is, így én tudok foglalkozni a könyvtárral. Az a legnagyobb baj, hogy figyelmetlenek, néha csak random helyekre tesznek be könyveket, máskor nem nézik át, hogy az adott példányok egy sorozat részei-e, máskor nem nézik a jelzeten azt, hogy szabadpolcos-e a könyv vagy sem.
Vagyis ilyenkor polcról polcra járva egyesével nézem át a könyveket, a jelzeteket, veszem ki és helyezem át a könyveket. Először csak az egyik asztalra gyűjtöm a rossz helyen lévőket, majd utána sorba teszem őket, aztán behelyezem és összerendezem a sorokat. Odafigyelek arra, hogy ne a negyedik rész legyen az első helyen és az önálló kötetek ne a sorozatok közé ékelődjenek be. Az ember azt hinné, hogy ez egy gyors munka, de igazából nem, olykor a bogolyfalvi állomány két órát is igényel, mire az én szintemnek is elfogadható lesz, és csak ezután következik a következő felvonás, vagyis az új könyvek besorolása, az állományi rendszerbe történő felvitele, a jelzetszámok felragasztása. Ők nem a polcokra kerülnek, hanem az új könyveknek kijelölt részre, szétválasztva, hogy felnőtt, ifjúsági vagy gyermekirodalomról, van-e szó. A délelőtt a pakolásé a délután a rögzítésé, a kettő között meg azért kiugrom majd ebédelni. Szépen elképzeltem mindent, ami a mai napban van.
A szakirodalom az első, oda ritkán jönnek be, így azzal gyorsan végére lehet érni, vagyis, amikor az események kezdenek érdekesebb fordulatot venni, ergo belép valaki a könyvtárba, én épp a létra tetején ülve rendezem a Stephen King könyveket, melyek éppen kettővel a fejmagasság felett foglalnak helyet, mégis jó rálátással vagyok az ajtóra.
- Helló, segíthetek?
Utoljára módosította:Révay Lili Athalie, 2020. szeptember 27. 12:09 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíj 2018
Iskolaelső 2019 tavasz
Vajda Olívia
INAKTÍV


+1 Vajda :3
offline
RPG hsz: 121
Összes hsz: 249
Írta: 2020. október 24. 20:35 | Link

Rebi
Olcsi ma


Rendesen szétszórttá vált ez a nő amióta menyasszonnyá lépett elő a kapcsolatában, nekem azonban szükségem lenne rá, hogy bejussak az otthonába, mivel el kellene vinnem magammal azt a színmintát, amit kitalált a koszorúslányok ruhájának. A hétvégén megyünk el a többiekkel, hogy megterveztessük a ruhákat, mert rövid jegyességet csiripelnek a madarak. Remélem, hogy téli esküvő lesz, azok gyönyörűek, és azt is, hogy Lucas nem húzza majd túlságosan a száját, amikor bejelentem neki, hogy vele képzeltem el az esküvőre elmenni.
Viszont ahhoz, hogy a mostani hétvégén minden a terv szerint alakuljon, az kell, hogy megkapjam azt a mintát, és el tudjunk menni a szabóhoz, aki a méreteket veszi rólunk. De a nő nincs sehol. Szóval miután otthon és a színházban nincs, a művház felé veszem az irányt, de természetesen ott sem található, azt mondják, talán lement a könyvtárba. Szóval akkor könyvtár. Kicsit azért bosszant, hogy ennyit kell gyalogolnom, mert bagollyal nem volt ám jó elküldeni a mintát, de ugyanakkor meg jó is, mert imádom az őszt. Annyira gyönyörű a sok színes levél, ahogy a szél felkapja őket, én meg csak egy hajszálra vagyok attól, hogy ne kezdjem el a Pocahontas egyik betétdalát énekelni. És hogy ne, inkább veszek egy nagy adag kókuszos forrócsokit, azzal együtt flangálok mindenfelé, szóval a forró már inkább langyi, de nem zavar, mert küldetésem van. Megszerezni egy anyagdarabot.
- LILIÁNA!
Kiáltom el magam a könyvtár közepén, amivel minden szabályt megszegek, mert itallal nem lehet bejönni, én meg még fánkot is hoztam neki, és nem szabad hangoskodni, és ha lehet, akkor kisállatot se hozzunk be. Oké, a macska, amelyik eliszkolt a sarokba, nem hozzám tartozik, csak pont itt volt, ahogy kinyitottam az ajtót, és besurrant. Miután háromszor ciccegtem neki, de a többi tényleg a véletlen művel.
- LILIÁNA!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Vizsnyiczky Médea Lilla
INAKTÍV


bulbulimia
offline
RPG hsz: 154
Összes hsz: 201
Írta: 2020. november 8. 11:03 | Link

  
"Ha én keresztet vetnék, ezt mondanám:
a természetnek, a művészetnek, a tudománynak nevében."

Feljebb kellett kicsit csavarnia Lillának a lámpa fényerejét, hogy ki tudja olvasni hunyorgás nélkül a papíron található, soron következő tétel címét. A lista előtte lebegett, ő maga pedig egy létrán kapaszkodott, úgy öt méter magasságban, és igazán nem értette, miért nem lehetett legalább a dolgozóknak begyűjtő bűbájt alkalmazni a könyveken. Nyilván nem szerette volna senki, ha kintről kilopkodják a könyvtár tartalmát, és bár Lilla nagyon is szerette és féltette az írott köteteket, volt annyi realitás érzéke, hogy tudja, a kutya nem akarna régi, elnyűtt könyveket eltulajdonítani. Főleg nem vallásos témájúakat.
Délelőtt érkezett még a lista, papírrepülővé hajtogatva, ahogy a legtöbb házon belüli információ gazdát cserélt, de Lillának csak mostanra sikerült időt szakítania rá. Nem volt mondjuk elkésve, mert másnapig kérte őket egy Nemes Balázs nevű illető, akiről azt sikerült kiderítenie, hogy a faluban dolgozik. Egy termet béreltek, vagy adtak ki neki mindenesetre a művelődési házban, oda várta a könyveket.
Képes bibliák, énekeskönyvek, igegyűjtemények.. csupa olyasmi, amit alig talált meg Lilla, ha egyáltalán előkerült. A könyvtár sok mugli szerzeménnyel is rendelkezett, és noha párszáz éve még üldözték a varázslótársadalmat a kereszténység nevében, a levitás tudta, hogy a mágia birtokosai közt is akad számos hívő, Istenfélő ember. Sőt, ami azt illeti, azt is megtudta Nemesről, hogy nem csupán maga szórakoztatására kért ki ennyi vallásos témájú olvasmányt.
A Vizsnyiczky lány egy kis, könyvek rendszerezésére, szállítására vagy tárolására alkalmas kézi kocsival tolatott be a jelölt helyiségbe, rajta a kért kötetek úgy kilencven százalékával. Jócskán benne jártak már a délutánban, de akár este is lehetett volna, egész nap borús, sötét volt az idő, a Nap valahol odafent bújócskázott. Lilla megállt, és megfordulva körülnézett, tekintetével megkereste a teremben tartózkodó egyetlen férfit, akiről oka lehetett feltételezni, hogy az, akit keres.
- Öhm.. Főtisztelendő úr? Balázs atya? - szólalt meg kicsit bizonytalanul. - Hoztam néhány könyvet, amennyiben.. jó helyen járok?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2020. november 22. 12:11 | Link

Eliza
Kinézetem


- Mikor a kert elnéptelenedett, a fatönk gyökerei közötti üregből kikászálódott egy hosszú bajszú, szívós, öreg nyúl, foga között egy varázspálcával. Nyiszi nyuszi kiugrált a palotakertből, messzi vidékre vándorolt, a fatönkön pedig máig ott áll a mosónő aranyszobra, és azóta egyetlen boszorkány vagy varázsló sem szenvedett üldöztetést a birodalomban.
A könyvet becsukva, felpillantok a gyerekhadra, akik csillogó szemekkel néznek vissza rám. Másoknak talán furcsa lehet, hogy Angyal Odett egy csapat gyereknek mesét olvas szombat délelőtt, de az a nagy helyzet, hogy ez nem idegen dolog, rendszeresen járok ide, amióta Lili lett az igazgató, és a korábbi igazgató mesélői szerepét átvéve olvasok fel. Mert valahogy a gyerekeknek bejön az érdes hangom. A fene sem érti a kisembereket, hogy mégis mit szeretnek rajtam, mert, ahogy mindig, most is többen megölelnek, mielőtt a szüleik magukhoz hívják őket, hogy hazainduljanak ebédelni. A könyvtár egy hátsó részében történt mindez, a megannyi gyerekkönyv társaságában, ahova fentről lecipeltük a babzsákokat.
Megvárom, amíg az utolsó kiskölyök is kabátba csomagolódik, és intek egyet még neki meg a kedves, de fáradt arcú apjának, hogy aztán, ahogy elsétálnak, felkeljek, és nyögve nyújtózzak egyet. Öreg vagyok már a babzsákon órákig üléshez, és be kell vallanom, alig várom már, hogy hazaérve betelepedjek a fotelba, beterítsem magamat egy nagy kockás pléddel, a karfára nagy bögre teát és némi kekszet pakoljak, aztán nekiálljak horgolni. Komolyan emberek, a húszas éveimben olyanná váltam, mintha legalább hetven éves nagyi lennék. Jött a hideg, és bumm, egyből bekuckóztam. Mondanám, hogy hozzáöregedtem az emberemhez, de nem, most én vagyok a tulipántaposó ezzel a stílussal, és mintha én lennék kétszer annyi idős, mint Damyan. Ez már szinte kellemetlen, nem? De. Viszont tényleg, valahogy ez jelenti a boldogságot. Furcsa lény az ember, mindig mondják.
A pulcsim ujjait feltűrve, megvakarom a holdnaptáras tetoválásomat, melyben most kiemelkedik kissé a nővő hold harmadik szakasza. Igen különös időszak ez októberben két telihold is volt, most novemberben csak a hónap végén lesz, mondjuk persze holdfogyatkozással, szóval megint két átváltozást kell elviselnem. Viszont együtt karácsonyozhatok a szeretteimmel és az újévet is velük tölthetem, mert pont a kettő közé esik a következő telihold. Így mondhatjuk azt is, hogy egészen pozitív vagyok. Ennek örömére, szinte vidáman sétálok végig a könyvtáron, hogy az első bent tartózkodót elcsípjem. Próbálok kedvesen, és nem fogkivillantósan mosolyogni rá.
- Szia Eliza! Segítesz nekem? Vissza ként vinnünk a babzsákokat az emeletre.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sophie Baudelaire
INAKTÍV


Manna Hauntana
offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 36
Írta: 2020. december 25. 21:57 | Link


Viselet

Fait chier !
Nem volt ideje a suli, a színház meg a karácsonyi készülődés mellett könyvtárba rohangálni Párizsban. Nagyban könnyíti a helyzetét, hogy már nincs a hopp-por-hálózathoz kötve, hanem hoppanálással gyorsan és kifejezetetten a célba érve képes közlekedni, de azért így sincs annyi ideje, hogy bejárja a francia fővárost a próbák, előadások előtt. Az ottani útjai általában nagyon sietősek, az éjszakába nyúló előadások után egészen fáradtan tér vissza az iskolába. A tanárok tudják a hiányzások és órai kizónázások okát, azonban a többiek nem igazán. Tudják, hogy szokott Franciaországba járni, azonban újra nem követte el azt a hibát, hogy mindent elmesélt az egész életét meghatározó színházról.
Most is az irányít, mert a következő előadáshoz nagyon nagy szüksége lenne egy könyvre, amiben nagyon jól le vannak írva és illusztrálva, hogy milyen torzításokat kéne végezzen az illúzióval, amikor vetíteni fogja. Ezt nagyon aprólékos munka megtervezni, Marc-André kérte, hogy mindenki járjon utána ebből a könyvből, hogy ugyanazt vetítsék majd a nézőknek.
Erre mi történt? A többiek is halogatták az egészet, úgyhogy nekik is kell, a könyv pedig a duplikáló bűbájtól védett, így még úgy sem tudta megszerezni a visszaindulás előtt.
Egy hete van mindent eltervezni és begyakorolni, mielőtt bemutatót tartanak egymásnak, hogy összehangoljanak.
Kiderült, hogy ez a könyv létezik magyarul is, azonban az iskolai könyvtárban valamiért nem adták ki neki, mert hogy túl borzalmas, vagy mi a fene. Engedély kellene rá valamelyik tanártól. Mégis mit mondana? Ad ingyen jegyet az előadásra, ha megadják? Ajkai közül egy fáradt sóhajt préselve, a tegnapi előadás után még mindig fáradtan kullog be a bogolyfalvi könyvtárba, hogy csak ezért beiratkozzon és kihozza. Remélhetőleg itt is tartanak ilyeneket, meg nem fognak kötekedni. Vékony kezeiről lehúzva a kesztyűt tipeg oda a könyvtárosi pulthoz, nem akar feleslegesen kutakodni, hogy ha esetleg mégsem találja itt meg, azonban tekintete megakad az ismert arcon. - Lillá.- Motyogja egészen halkan, még mindig maga elé meredve. Nincsenek egészen kellemes emlékei a lányról, évfolyamtársak voltak, amikor a Beauxbatonsból átjött Magyarországra. Nem volt valami kedves vele, most sem nagyon az, amikor a Levitában találkoznak. - Lilla. - Ismétli el helyesen, ezúttal már bátrabb hangon. A vezetéknevével nem kísérletezik. Sokat szívatták vele, hogy próbálja meg kimondani, amikor idejött, de a mai napig nem menne neki. - Szia, tudnál nekem segíteni ebben a könyvben? - Kérdi a zsebéből elővett papírfencit átnyújtva. Felül franciául található meg, ám alatta rögtön ott van a magyar cím, amit ki kellett keresnie, hogy ha itt akarja meglelni a könyvet. Nagyon kacifántosan ír, de most igyekezett megerőletni magát. - Nagy szükségem volna rá. - Fejezi be jobbjával a bal könyökébe markolva. Az orosz ember is furcsán nézett rá, hogy mit akar ezzel a könyvvel. Sajnos a bolt nem tudja megrendelni, azt mondták már nem gyártják, így itt kell kuncsorognia.


Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Vajda Liliána
INAKTÍV


A halálosztó kiskedvence :3
offline
RPG hsz: 511
Összes hsz: 1049
Írta: 2021. április 17. 18:37 | Link

Teddy
Kinézetem


- Az ott jó lesz. Ideiglenesen.
Édes, amikor érkeznek új dolgok, csak kellemetlen, amikor egyszerűen nem tudja az ember hova eltenni őket, mert a régieket még nem szállították el. Valami nagyon félremehetett a kommunikációban, én pedig csípőre tett kézzel, kissé morcos babának ható arccal nézem, ahogy lepakolják a könyvtár hátsó részébe az új bútorokat. A régieket, amik még teljesen használhatóak, a Kerekinek adjuk, ezzel segítve nekik, és persze az intézményt és a polgármestert is jó színben tüntetve fel. Csak arról volt szó, hogy két nappal a megérkezésük előtt lesz az elszállítás, mi is addigra terveztük be a felszabadításukat, azonban ők, mint kiderült, egy teljes hetet mentek félre a dátumok tekintetében, vagyis, most úgy nézünk ki, mintha mi magunk építkeznénk maradékokból, és persze ez az a nap, amikor nem csak egy, óóó nem, hanem négy új olvasó is érkezik, és beiratkozni szándékozik. Ráadásul egyszerre, mert miért is ne.
Szusszanva pillantok a sorban állókra, majd a két lányra, akik erejükön felül dolgoznak, de hát a rendszert még ők sem tudják megmásítani, ráadásul a pakolás sem éppen csendes, Erzsike is cicceg, hogy sietne. Esküszöm, hogy ma nem hétfő van, de ez a mai nap az új hétfő, sőt, az egész év minden hétfője egybegyúrva, és nem nagyon élvezem, pedig megígértem magamnak is, Ricsinek is, hogy nem stresszelek. Van most elég dolog az életemben, ami miatt a plafonon tudnék lenni, a munkahelynek, különösen, ha az egy közművelődési intézmény, a nyugalom szigetének kellene lennie. Hiszen lássuk be, piszok nagy szerencsém van, különösen a könyvtáros lányokkal, de most mégis úgy érzem, hogy ez a tény se vígasztal.
A kezemet a hasamon tartva, ujjaimmal kicsit dobolok, aztán a sokadik ciccegésre megfordulok, és nem, eszemben sincs Erzsikéhez odasétálni, szánt szándékkal egy nála fiatalabb hímneműt célzok meg, méghozzá olyat, aki előtte volt a sorban, de aztán a néni láttam, hogy befurakszik. Így akad össze a tekintetem Teddy-ével, és mosolyodom el tündérien.
- Szia, Lili vagyok, miben segíthetek?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíj 2018
Iskolaelső 2019 tavasz
Vizsnyiczky Médea Lilla
INAKTÍV


bulbulimia
offline
RPG hsz: 154
Összes hsz: 201
Írta: 2021. június 5. 20:23 | Link


* * *

Még a legöntudatosabb, legmegfontoltabb emberekkel is megeshet olykor, hogy ösztönösen, magukat is meglepve cselekednek. Hogy egyszercsak olyan helyzetben találják magukat, méghozzá saját akaratukból, amire nem is voltak felkészülve. Nem tervezték be, még csak nem is állt szándékukban, ha valaki megkérdezi őket róla. Lilla mostanában egyébként sem volt egészen önmaga, szóval mikor a műszakja végén, amit fogalma sem volt, hogy tudott végigcsinálni, ott találta magát a Balázs atya által is használt terem ajtajában, miközben kopogásra emelte kezét, belehasított a felismerés, hogy épp ilyesmit művel.
Megpillantotta a férfit, aki egyelőre őt még nem szúrta ki, és nem értette, hogy a fenébe gondolhatta, hogy ez jó ötlet. Már a múltkor sem ment, és azóta csak minden pocsékabb volt. Mármint hatványozottan. És már akkor sem értette önmagát, hogy mégis mi a francot akarhat ettől az embertől. Nem hitt Istenben, sem az egész Bibliába gondos válogatás után foglalt tündérmesében, pedig egy olyan világban élt, ahol a varázslat létezik.
Persze tudta, miről szól ez, de attól sem érezte magát jobban. Igazából semmitől sem. Még a repülés sem segített, szóval nem is értette, mit remélhet attól, hogy már megint itt van. Pocsékul érezte magát a változatosság kedvéért egyébként is. Fájt mindene, erőtlen volt, a szemei mintha ki akartak volna fordulni a helyükből. A gyomrát mintha szorongatták volna, amitől kissé meg volt görnyedve, és a nyelés is nehezére esett. Így akarna beszélgetni? Egyszerűbb lenne lefeküdni aludni.
Úgyhogy leeresztette kezét, és sarkon fordult, hogy távozzon inkább.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Radetzky Bercel
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 558
Írta: 2022. január 23. 08:46 | Link

Matyi


Vannak barátságok, amiket szimplán nem értenek az emberek, amikben azt hiszik, hogy nincs semmi indok vagy ok arra, hogy a két fél mélyebb viszonyt ápoljon. Nos, örömmel mondhatom, hogy éppen ezek az események azok, melyek miatt az ember nagyon szeret ilyen barátságokban lenni. Érdek és kényszer nélkül. Matyival is ez a helyzet, hiszen már totyogós korunk óta ismerjük egymást, egy idősek vagyunk, és míg apám a minisztériumban menetelt, anyám pedig művészeti iskolát alapított, ő csak gazdag volt. De olyan mocsok gazdag. Fene se érti hogyan, de végül sosem került szóba, hogy a gucci rugi boy family-nek miből telik, nos gucci rugira.
- Az a lényeg, hogy most lesz a negyedik házassági évfordulónk, huszonharmadikán ugye, és nem tudom, hogy szerinted ez már elég haladás-e?
A helyzet úgy áll, hogy amúgy mind a ketten munkaidőben vagyunk, pontosabban ő munkaidőben, nekem meg van egy rém unalmas kurzusom, amin bent kéne ülnöm, de szerintem nincs baj a kommunikációmmal, és a tanár annyira vontatott, hogy ha baj is lenne vele, ez az egész csak még tovább rontaná. Szóval nem, egyáltalán nem érzem úgy, hogy nekem ott kéne lennem. Helyette eljöttem, hogy egy kicsit átvegyem Matyival a tánclépéseket, majd ezt követően ebédeljünk. Elvileg ide, a baletterembe, vagy mi ez, nem illendő ételt hozni, de nem visongott semmilyen bűbáj, hogy ne tegyem, így hát most itt, a földre lehúzott matracon ülünk, körülöttünk mindenféle étellel. Én ennyitől baromira meg is éheztem, szóval úgy vetem rá magam a szezámos csirkére, mint aki ezer éve nem kapott enni. De kaptam, de még mindig fejlődésben vagyok. Különben is, még mindig kicsit weird a tény, hogy Matyival táncolok, de a srácnak elképesztő a mozgása, és amit kihoz az emberből... mintha én is profi lennék.
- Milyen napod van, nem is kérdeztem?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 310
Összes hsz: 469
Írta: 2022. április 23. 20:42 | Link


X biztosjóötlet? || X zenebona || X szentségtelenszerelésem


Hogy mégis hogyan került ide? Az nagyon jó kérdés.
Ha jobban megnézzük a leányzót, láthatjuk, hogy épp lábujjhegyre magasodva próbált bekukucskálni a művelődési ház ablakán. Vajon mit nézhetett? Mit vagy kit akart meglesni? Ezekre s hasonlókra gondolhattak azok, akik kiszúrták a kémkedő lányt szombat délután.
Kornélia is csak a faluban járt, hogy egyik ottani évfolyam társával átvehessék újra a másnapi szellemtanra feladott anyagot. Ahhoz képest, hogy az elején mennyire nem szerette a tárgyat, a legutóbbi vizsga után a professzor úr dicsérete. Ez a pár ösztönző szó célba ért, egyre lelkesebben készült az órákra. Rájött, nem is olyan ijesztőek vagy gonoszak, amilyennek beállítják őket a muglik.
Hazafelé tartva a művelődési háznál akarta levágni az utat, hogy mihamarabb visszatérhessen a kastélyba, hiszen aznap este még járőrözésre volt beosztva. Az épületből zene és éneklés zajai ütötték meg a füleit. Olyan…. egyházi. Fúj. Gondolta is magában, így hagyta is a fenébe. Nem érdekelte őt, bár nem volt annyira elkötelezett hívő, mint szülei. Azok a normák, melyek alapján felnevelkedett, messziről ellenzi mindazt, amit maga az egyház hirdet.
Egy kedves férfi hang is megütötte füleit az ének mellett. Áradt belőle a kedvesség, lelkesség és Kori nem akarta elhinni, hogy valaki ekkora szeretettel a hamis istent éltesse. Meg kellett néznie magának, kíváncsi volt. Így hát visszafordult és újból az ablakhoz pipiskedte fel magát, hogy láthassa, kihez tartozik a hang, persze csak óvatosan, nehogy észre vegye őt bárki is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Déry-Nagy Ágoston
INAKTÍV


Kulturbácsi
offline
RPG hsz: 112
Összes hsz: 112
Írta: 2022. november 11. 21:13 | Link

Hölgyeim

Könnyebben ment, mint hittem. Bementem, elmondtam, hogy mit akarok, elmondta, hogy mire adja az áldását és mire mond nemet, tiszta játék volt nettó huszonhárom percben. A végén elvitt magával egy vörös hajú nő, lett szerződésem és egy nagyobb kulcscsomóm, meg két nevem, akik mint beosztottak lesznek jelen az életemben, de mind a ketten a könyvtárban dolgoznak. Ésszerű keretek között, vagyis maximum két főig magam mellé is kereshetek embereket, ha akarok. Akarok. De még ki kell találnom, hogy kikre van szükségem. Azonban a meglévőket nem akarom megváratni.
Így hát magamhoz véve új munkahelyem kulcsait meg a szerződésemet elindulok a művelődés szentéjébe, hogy megismerjem a neveket takaró hölgyek. Elsőre nem akarom elmondani, hogy ki vagyok én, így ártatlan olvasóként, vagyis, olvasójelöltként lépek be, és csodálkozva nézek körül. Valójában jártam itt már párszor, nem véletlenül akartam ezt a posztot. De azért a komoly munka előtt szeretnék egy kis mókát még, így csak elgondolkodó arccal sétálgatok a kölcsönzőpult előtt, és várom, hogy valaki megszólítson.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Déry-Nagy Amarilla
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 187
Összes hsz: 205
Írta: 2023. február 25. 20:19 | Link

Egyetlen

Nem pontosan értettem, hogy mit is csinál, de kifejezetten nem tetszik, hogy már lassan két hete tart a dolog. Reggel elmegy, este jön, alig találkozunk, annyira beszippantotta ez a Tavaszi Zsongás vagy mi is volt a neve.
A világ legjobb hugicája lévén, szabadnapom értékes pillanatait arra áldoztam, hogy készítettem neki tisztességes, házi étket és persze kávét. Nem táncol, nem zenél, nem villog, csak érződik rajta a törődés és a szeretet, na meg egy kis 'hiányzol te majom' is.
- Kopp, kopp - a félig nyitott ajtón koppantok kettőt, miközben mondom is, majd a kávét dugom előre, hogy lássa mennyire, de nagyon békével jöttem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Stephen Zimmermann
Prefektus Levita, Mestertanonc Levita (H), Elemi mágus, Pro Levita-díjas, Harmadikos mestertanonc


Villámkezű
offline
RPG hsz: 281
Összes hsz: 349
Írta: 2023. július 2. 23:36 | Link

Salamon Gréta

Elsődleges álmomként szerettem volna meglévő bolthoz pálcakészítőként és eladóként tevékenykedni, vagy esetleg sajátot nyitni, ha összejön rá elég pénz. Másodsorban akartam egy bandát, így született meg a RagDollz ötlete. Nekem a hangszerekkel aligha volt problémám, negyed-vélaságomból eredendően tanulás nélkül tudtam rajtuk játszani, viszont örültem volna, ha többszemélyessé növi ki magát, ezért teleszórólapoztam az iskolát, a megfelelő engedélyekkel. Feltüntettem rajta a próbául szolgáló helyszínt amit külön kabaré volt elintézni, így viszont használhattuk a falusi könyvtár nagytermét. 150 fő befogadására volt képes és rendelkezett egy gyönyörű színpaddal. Az épület jobb alsó részében helyezkedett el, ott voltak a banda jelenlegi tagjai, engem is beleszámítva. Mindig aktívan kerestük a vállalkozó szellemeket, sose volt fix idáig, hogy ki marad a végén. A nagy fluktuáció se vette el a kedvemet, számítottam rá, hiszen idő függvénye és úgy gondoltam, jönnek majd azok, akiket őszintén érdekel az egész. Ezzel a tudattal álltam a színpad élére, mint frontember és kezdtem gitározásba. A próbáink úgy két hete kezdődtek, nagyjából ennyi ideje nem változott az összetétel se, aztán ki tudja, mit hoz a jövő! Arra gondoltam, improvizálhatnánk kicsit, így némi bemelegítést és egy rövidke cigi szünetet követően elkezdtünk valamilyen ismertebb rockzenét játszani. Egy jó kis vörös elektromos gitárral nyomtam. Általában ketten néztek minket, jelenleg még senki se volt bent, de bíztam abban, hogy esetleg csak idő kell és beindul a nap.    
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A remény hal meg utoljára.
Aztán zsiráf.
Phoenix Owens-Graves
Művészetis tanonc, Bogolyfalvi lakos


Fini | Nix
offline
RPG hsz: 99
Összes hsz: 120
Írta: 2024. január 12. 21:38 | Link

Dominik || zumbázunk

Karácsonykor is oda kellett figyelnie, miből mennyit eszik, hogy januárban ne azzal kelljen szembesülnie, hogy az első táncos edzésen majd kibuggyan a hasa a leggingsből. Már várta ezt a napot, a mindennapos mozgás és az aktivitás hiányzott az elmúlt hetekből, ahogy az egész falu leülepedett, úgy szinte mindenki.
A bolt bezárása után felugrott átöltözni, így már az edzős ruhájában érkezik meg az órára. Lepakol és leveszi a kabátját, cipőt cserél, miközben érkeznek a többiek. A legtöbben ismerős arcok, de vannak újak is. Azért legnagyobb meglepetésként az éri, hogy besétál egy (sajnos) már ismerős fiú is, akit a szilveszteri bulin öntött le egy pohár punccsal.
- Az edzőterem nem itt van - szól oda, normális hangnemet megütve, hogy figyelmeztesse, valószínűleg nem erre az órára készült.
Nix elkezd bemelegíteni, néhány percen belül az edzőnek is meg kell érkeznie, hogy elkezdjék az év első zumbáját.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bánffy Zsolna Alexandra
Prefektus Levita, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Elsős mestertanonc



offline
RPG hsz: 216
Összes hsz: 244
Írta: 2024. január 20. 11:53 | Link



- Hoztam sütit - kukucskálok be, csak hogy megbizonyosodjak róla, tényleg tiszta a terep. Persze megint túllőttem a célon, sose tudom, mennyit kell venni. Főleg attól függ, milyen kedvem van, és látva a nagy papír tálcát... nem túl rózsás.
Szegény lányt igazán sajnálom. Mióta Berci bemutatta, valami furcsa dolog miatt, sokszor megyek oda hozzá. Jó hallgatóság. Talán ezért is volt, hogy az év első napján, írtam neki, hogy pakoljon, és találkozzunk a téren.
Akkor jól jött az pár napnyi eltűnés, most viszont megint rajtam a kényszer. Nekem tényleg nem való ez az iskola. Magamon is észreveszem a változásokat, és az a legszomorúbb, nem tudok velük kezdeni semmit. Mert megtörténnek.
Óvatosan lépkedek be, nehogy véletlenül valaki mégis legyen itt, nem szeretnék társaságot.
- Ohh, a könyveket majd holnap - mert azok csúnyán kimentek a fejemből, de ez szerintem teljesen érthető, miközben azon kell gondolkodnom, hogy üljek végig egy egész órát úgy, mintha semmi nem történt volna. Ráadásul ma lesz is egy. Erős a késztetés, hogy lebetegedjek, vagy... bármi.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas térBogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház