[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=873022#post873022][b]Hegedüsh Marcell - 2024.01.31. 18:05[/b][/url]

Kicsit posh nekem ez az összejövetel. Az egyik megrendelőm hívott meg, mielőtt még elmennék Angliába, hogy a magyar társasággal is megismerkedjek. Nem tudtam, hogy mi is lesz ez pontosan. Szalánczy úr is csak annyit mondott, hogy; öltözzön kényelmesen, Marcell. Én pedig így tettem. Felkaptam egy fekete inget – a biztonság kedvéért –, amihez természetesen egy szintén fekete farmernadrág párosult, és a bőrdzsekimet is magamra kaptam. Egy brutálisan száraz franciapezsgőt szorongatok vékony, hosszúkás ujjaim között, arcomon pedig megjátszott mosoly ül, miközben az idősebb hölgy beszámolóját hallgatom.
– És aztán elvitte a fél vagyonomat… most mondja meg, Marcell… egy hölgy odaadja a szívét egy fiúnak, aztán ő csak rálép… majd le egy fiatalabb nővel – mély levegőt veszek, miközben próbálom fenn tartani annak a látszatát, hogy érdekel, amiről beszél. Közben persze az megy a fejemben, hogy nem is értem, hogy mit várt… nem kellene hatvanévesen huszonéves fuckboy-okat venni maga mellé, és akkor talán nem lenne annyira szegény, mint a dán királyi család. Mindjárt meg is sajnálom. Bakancsos lábam idegesen dobol a padlón, s tekintetem a táncoló tömegre emelem. Nagyon vegyes a korosztály. Szalánczy mindenféle ismerőse, befektetője és talpnyalója itt lehet. Illetve, a nagyon befolyásos emberei is. Kellemetlenül érzem itt magam, és ez a pezsgő is szörnyű. Egyszerű ember vagyok. Legyen egy hideg söröm, ami mellé egy whiskyt el tudok szürcsölgetni, és ennyi. Már akkor, amikor iszom. Mert ugye ez sem jellemző egy ideje. Amióta Elektrával elváltak az útjaink mint egy pár; sokat vagyok Imolával, ami azt jelenti, hogy egyáltalán nem veszek magamhoz alkoholt. Elvégre vigyáznom kell rá. Nem lenne a legfelelősségteljesebb lépés. Azonban most magam vagyok, és már tééééényleg nagyon unom ezt a sznob bulit. Az idős nő pedig csak mondja és mondja. Amikor már elérem a határaimat, gyorsan felé fordítom ismét arcomat, és egy színpadiasan bájos mosollyal exkuzálom magam, amire ő szomorkásan, de egy görbével az arcán biccent. A pulthoz sétálok. Az egész termet bejárja a kétségbeesett urizálás illata, amitől szinte felfordul a gyomrom.
– Egy whiskyt kérek, jég nélkül – adom le a rendelést a középkorú férfinak a pultban, mire ő is bólint, majd kiadja egy rongyba öltözött házimanónak a feladatot. Jó nagy a kontraszt. Figyelem, ahogyan az aprócska, törékeny lény tesz-vesz, és rá kell jönnöm, hogy valahogy én is így érzem itt magam; egy kívülállónak, aki valószínűleg hamarosan fogja a kabátját, és lelép innen, mert ebben a buliban és bennem semmi közös nincsen az ég egy adta világon. De… legalább a zene nem klasszikus.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=873802#post873802][b]Myra Blackburn - 2024.02.17. 16:07[/b][/url]

Árminnal ketten lépnek ma az edzőpályára, hogy felmérjék, mire képes az a néhány kiszemelt, akik talán esélyt kapnak a csapatba való bekerülésre. Hatan vannak összesen, három jelenlegi bagolyköves növendék, két egyetemista és egy, aki bár tehetséggondozón keresztül érkezett, Myra nem sok fantáziát lát benne.
- Ne izguljatok, csak a karrieretek múlik a mai teljesítményeteken - kezd bele az újak felkészítésébe. - Nem csak azt akarjuk látni, hogy ti egyként mire vagytok képesek, látnunk kell azt is, milyenek vagytok csapatban. Először a technikai és erőnléti edzést fogjuk megnézni, utána két csapat fog felállni. Bemelegítéssel kezdünk, csatlakozzatok a többiekhez. Tizenöt perc. Remélem senki nem akar megfulladni az első öt perc után... Markovits, Nagy, Scheffler, ez rátok is vonatkozik! - Int a társaságnak a pálya széle felé és vet egy szigorú pillantást a hármasra, akik susmorogni kezdenek. Amint felálltak egytől egyig, elhangzik a sípszó, a két edző pedig jegyzetel és figyel az első perctől fogva. Nem tesznek különbséget köztük, de a két jómadár annyira áradozott Szécsiről, hogy tőle talán még többet is várnak el.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=874432#post874432][b]Darvas Félix - 2024.03.07. 21:42[/b][/url]

Az egyetlen hátránya annak, hogy az ember - teljesen ártalmatlan, aprócska kis - hazugságot ejt el a szüleinek, hogy a füllentés néha hógolyó módjára aláhengeredik a történések hófödte hegyoldalán, minden egyes újabb, mellkasának szegezett kérdéssel csak egyre dagadva. Szóval, pusztán a példa kedvéért, ha hosszas nyaggatózás után az ember fia azt találja mondani, hogy igen, van Valentin-napi programom, abból néha kikerekedhet a vallatás során az, hogy el kell mennie egy utolsó percben kitalált randira egy nemlétező partnerrel, kicsípve magát, sőt, virágot is kell vennie, természetesen a légbőlkapott lény ízléséhez igazodva.
Na ezért állok most talpig glanzban a csokiműhely előtt - a virágcsokrot már lepasszoltam egy cuki, az aluljáróban Fedél Nélkült árusító hölgynek - ahova én csak azért jöttem, mert volt még pont egy darab helyük a mai bonbon kóstolásra és -készítésre. Mármint tényleg Valentin-napi program, csak épp egyik jóanyám se szállna le rólam, ha a valóságot tálalnám. Sóhajtok, mert értem én, hogy jóindulatú aggodalom, nincs is szívem azzal hajtani el őket, hogy magánügy. De most ki kell majd találnom, milyen volt a randim és miért nem lesz következő, pedig én csak csokit akartam enni...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=874702#post874702][b]Markovits Balázs - 2024.03.10. 20:00[/b][/url]

Fejében az egyik kedvenc dalának akkordjai mennek, ahogy belép a fertőtlenítő szagú épületbe. Valahonnan ordítás csapná meg a fülét, valahonnan sikolyok, egyszerű nevetés, tapsikolás, random köszönések - ha nem lenne az agyáig tolva fülhallgatója. A recepcióhoz lépve szedi ki, érdeklődik Viola után, majd követi az utasításokat.
Első emelet, balra, az első ajtó a társalgó: a páciensek itt fogadják a látogatókat. Az ajtóhoz távolabb eső asztalt választja, az ablak mellé ül le az üres helyiségben. Ahogy elhagyta a recepciót csapta vissza fülébe a fülhallgatót, így kezeit visszadugva zsebébe ül fel a szék támlájára, lába mozog a ritmusra, halkan énekelget maga elé.
- When you were gone I think of you, I pretend the night is so beautiful - szemeit lehunyva élvezi a dalt, zsebeiben tartott kezében ott van a gitár és éppen játszik rajta.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=874784#post874784][b]Helvey Belián Balázs - 2024.03.11. 11:57[/b][/url]

- Szerinted mennyire néznék ki elmeroggyantnak, ha kilövetném a fülem? Elméletileg van valami olyan rúnás cucc, ami bent maradna akkor is, amikor éppen szőrösebb vagyok és harapósabb. De szerintem rohadt menőn nézne ki a farkas fülbevalóval - ilyen és ehhez hasonló gondolatok gyötrik manapság. Meg az, hogy szeretett cipője és bakancsa a végét járja. Ha már ennyire tolja a megújulást, jöhet pár rongy is, így amikor egy folyosói beszélgetés alkalmával random feljött az ötlet, hogy menjenek el "csajos" napra shoppingolni, bele is ment. Nem is morog miatta, lelkesen felöltözött, a még vállalható tornacipőjébe bújt és Regi mellé csapódott. Mindkettejüknek jól fog jönni majd, ha közben kiadnak minden dolgot, ami épp felgyült. Az, hogy elátkozottnak érzi magát, már csak egy jellemvonás az önéletrajzában, ettől még valahol bántja és néha beszélnie kell róla. Majd, Most előbb a könnyed téma, míg csak sétálnak.
- Rászoktam erre a tik-tok izéra, azon belül is a bahés live-okra. Néha elgondolkodom, hogy én is beszállok veszekedni meg botrányozni és akkor jönne a sok pénz, de ahh... még lábképeket sem tudok a neten árulni, mert kacskák a lábujjaim - sóhajt drámai megjátszással, pedig most ismét érzi az erőt a tanításhoz, meg a kedvet is, de jó néha eljátszani a gondolattal, hogy a pénz könnyen jön. El is hesseget mindent, miközben körbepillant, hova fognak betérni és hol fogja káromolni a kék eget is, mint minden cipővásárlás alkalmával.
- És veled, a munkán kívül mi újság? Mesélj csak, ne csak én beszéljek - nem akar önző lenni, a sok szar után sem képes, a figyelmessége megmaradt, a változások ellenére is. Van, amit nem lehet kiölni belőle, hiába próbálkoztak vele. Zsebre is vágja a kezeit és vár arra is, merre induljanak tovább.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=874902#post874902][b]Markovits Balázs - 2024.03.13. 20:27[/b][/url]

Gitárjával a hátán libben be ismét az ELME kapuján, majd ajtaján. Pálcáját kérés nélkül adja oda, és bár kis veszekedés ugyan kihagyhatatlan, de a gitárját nem adja ki a kezei közül. Végül feladja és csak egy üzenetet ír a lánynak, hogy legyen kedves már kinézni az ablakon. Nem kell Einsteinnek lenni ahhoz, hogy nagyjából kiszámolja melyik a társalgó ablaka, így az udvaron ül le attól nem messze egy pad támlájára és csapja lábára gitárját. Pengetőjét teszi ajkai közé, ahogy hangol kicsit lehunyt szemekkel, majd kezd rá fennhangon.
- You should just leave me, Why would you stay? I'll never be what you want anyway, To be brutally honest, I'm really conscious, Of every single thing you say - minden szóval egyre hangosabb lesz, beleéli magát, körbe sem néz, hogy kinek keltette fel a figyelmét, pedig: a kertészkedő ELME dolgozók is széles mosollyal figyelik az előadást, néhány beteg feje azonnal felbukkant az ablakokban, míg a sétáló idősebbek és fiatalabbak is közelebb merészkedtek hozzá. Mosolyogva engedi el a húrokat, ellenkező irányba ránt egyet a hangszeren, ahogy kiengedi a hangját:
- It hit me last night, You're planning the goodbye, Do you think that I'm blind? I see it in your eyes, Your truck's in the driveway, Your mind's on the highway, Now you're gonna leave me, And make it look easy - a második verse-re kerülnek vissza ujjai a húrokra, lehunyt szemekkel fogja vissza magát és hangját is, hogy egy lágyabb tónust üssön meg. Fél szemét kinyitva pislant körbe, egy kislányra kacsint és mosolyog rá. - You look at me different, Just thought we were off, Should've noticed some clothes in the closet were gone, Wе used to talk, Now you turn on the TV, This almost hurts worse than you chеating - ismét szabadok lesznek a húrok, ahogy előre hajolva engedi át magát a dal fájdalmának, pedig neki nem fáj semmije, és hangját teljesen kiengedve a fontosabb részeknél nyúzza a húrokat csak.
- It hit me last night, You're planning the goodbye, Do you think that I'm blind? I see it in your eyes, Your truck's in the driveway, Your mind's on the highway, Now you're gonna leave me, And make it look easy, oh-oh - utoljára ismétli el a refrént ugyanolyan átéléssel, félig már a padon állva, gitárját eltartja magától félkézzel, ahogy az utolsó sorokat üvölti a nagyvilágba, hatalmas vigyorral. Már eléggé megnőtt tincseit tűri hátra, gyorsan fel-le mozgó mellkassal néz fel az épületre és keresi Nanát a taps közben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=875278#post875278][b]Szentesi Lilla Kamilla - 2024.03.19. 11:41[/b][/url]

És végre hallom nevetni. Komolyan egy sziklatömb gurul le rólam, ugyanakkor kicsit meglepődök, hogy a nagy szám csalja ki belőle. Pedig a nagyi megmondta, hogy abszolút nem imponáló, ha egy lány nekiáll valaki vérét szívni. Lehet, de csak lehet, hogy nem kellene hallgatnom a nagyira. Tetézni azonban nem tetézem, időm sincs rá. Csak egy pillanatra nézek az összekulcsolt kezünkre, és kénytelen vagyok megállapítani, sokkal jobb ez így, mint mikor erőnek erejével próbál talpon tartani. Határozottan kár, hogy mindenre emlékszem, de mégse önt el a zavar.
Nem hazudtam. Épp csak nem is közöltem vele, hogy egyébként még nem hopponáltam. Sehogyse. A kandalló az megy... már amikor az égiek is úgy akarják, és nem mond csődöt a hopp hálózat, de rendesen... olyat most csinálok először. Így mikor Budán érünk földet, hagyok egy kis időt magamnak, hogy felfogjam, ez most megtörtént, és megállapítsam, nem viselem rosszul. A szemeim megint felcsillannak, ahogy Damianra nézek. Csak nem kommentálom, mekkora élmény volt ez. Kommentálnám, de a szemem sarkából meglátom a kis büfé kocsit, rajta a jellegzetes amerikai zászlóval, és nekem ennyi bőven elég.
- Figyelj? Mielőtt bármibe is belekezdenénk... nincs kedved merényletet elkövetni a neved, családod, meg úgy a származásod ellen? - igen, a kis cinkos mosoly megint az ajkamra kúszik, és bár tudom, hogy nem fogja megérteni elsőre, nem hagyok neki időt. Elengedve a kezét, oda is megyek a kocsihoz, és kérek két Hot Dogot. Mert teljesen mindegy, hogy gyümölcs nap, vagy épp méregtelenítés, nem bírok neki ellenállni, és meghalok, ha ott van előttem és nem ehetek. Ráadásul gyorsan elkészül, így viszonylag hamar tipegek vissza a Flaviu fiúhoz, nyújtom neki az egyiket, miközben a másikból lelkiismeret-furdalás nélkül harapok egy nagyot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=876059#post876059][b]Szentesi Lilla Kamilla - 2024.04.02. 21:40[/b][/url]

Kitartok amellett, hogy a barátja vagyok. Abban meg semmi gáz nincs, hogy olykor rám ír, én meg vissza. Ezt sok mindenkivel megteszem, és most sem csak Damian az elszenvedő alanya a lelkesedésemnek. Hisz kijött a Dűne 2., és nem értem, hogy más miért nem annyira lelkes emiatt, mint én. Oké, nem olvasták. Biztos ez a baj.
Na de a lengyel is addig kapta a fangörcseim, míg fel nem vetődött, hogy nézzük meg, én meg pillanatok alatt lettem a világ legboldogabb embere, így megeshet, hogy túl hamar és túl intenzíven vágtam rá, hogy hívjon is papot egyből, mert hozzámegyek. Erre. Senki. Más. Nem. Volt. Hajlandó.
Úgyhogy most itt tartunk. Fejben komoly lélektani dilemmát döntök el. Nem tudom, hogy sima popcorn, vagy nachos legyen, de ezzel semmi gond nincs, mert így nem okozok a mellettem állónak kikezelhetetlen traumát. Tudom, hogy nem bírja, mikor pörgök.
- Oké, teás vagy vagy kólás? Nagyon fontos - nézek rá, míg várunk a sorunkra a pénztárnál.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=876926#post876926][b]Yezebel - 2024.04.14. 19:13[/b][/url]

Nagyon rég volt alkalma arra, hogy saját bőrében mindenféle álarc nélkül jelenjen meg valahol - milyen ironikus, hogy erre pont egy farsangi álarcosbálon van a legjobb lehetősége. A Felagund fiú jó társaságnak tűnt a kiruccanásra, akivel a Vigadó téri rongyrázós varázslóklub előtti téren találkozik, mielőtt együtt belépnének.
Igazán nem fogta vissza magát, az öltözéke minőségi, feltűnő, színes, flamboyant. Különös árnyalatú haja fényes és ápolt - amikor a téren rá várakozó Damient megpillantva a fiú mögé lép. A tincsek a fiú arcát súrolják, orrát pedig megcsapja az enyhe, ízléses orgona és szantálillat, ahogy az ifrit áthajol a válla fölött.
- Remélem, nem várakoztattalak sokáig.