A kastélytól körülbelül 5 perc járóútra található egy hatalmas terület, mely a diákok körében igen kedvelt sportnak, a kviddicsnek ad helyet. Ez a nyilvános pálya, ellentétben a házak behatolásgátlóval és mindenféle titkosító bűbájjal kezelt csarnokaival szemben. Több méter magasban találhatóak a karikák a pálya két végén, három-három darab. A fűtenger, mely valaha itt nőtt mára már maximum egy kisebb tónak nevezhető, mivel a szorgos diákok fürge lábai letaposták a szálakat. Körben a pálya szélén hatalmas pódiumok találhatók, az egyik oldalon az Eridon és a Navine „páholya” található, a másikon a Levitáé és a Relloné. A szurkoló nebulók kényelmét fapadok szolgálják, s a leghátsó sorok fölött hátul kifeszítve zászlókon a házak jelképállatai a megfelelő színben. A lelátó téliesíthető is szükség esetén, bűbájjal kezelt üveglap húzható az emelvények fölé. Az öltözők a házak lelátóinak oldalán találhatók, azonban nem a fenti magaslatokban, hanem lent a földön, innen indulnak el az elszánt csapattagok a mérkőzésekre, ekkor még felvillanyozódva a siker reményétől. A pálya kastély felőli szélétől néhány méterre található egy kisebb ház, melybe belépve észrevehető, hogy tértágító bűbájjal kezelt. Seprűk és ütők különböző márkáiból találhatók használt és öreg darabok, azon diákoknak, akik esetleg csak kedvtelésből játszanak, vagy nincs saját seprűjük. Fel kellene már frissíteni mindkét eszközből az állományt! Továbbá találhatók még itt különböző segédeszközök az edzésekhez, amelyek a kapitányok fantáziájára vannak bízva!
|
|
|
Scheffer Riza Cirilla INAKTÍV
offline RPG hsz: 65 Összes hsz: 296
|
Írta: 2019. augusztus 29. 00:14
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=769474#post769474][b]Scheffer Riza Cirilla - 2019.08.29. 00:14[/b][/url] Gondolataimba merülve bámulom a kviddicspályát, lábam szüntelen mozog. Egyébként kellemes idő van. Meg minden. Kár, hogy erre most nem tudok figyelni, ahogy a lépcsőket kettesével szedő lányt sem veszem észre, csak mikor hirtelen leül mellém és megszólal. Ijedtemben ugrok egyet a padon, aztán azzal a lendülettel rögtön a nyakába vetem magam. Elmotyogok a hajába egy köszönést és addig szorongatom, amíg csak engedi. Nem akarok átlépni a kínosan hosszú ölelés szakaszba, de nagyon hiányzott és ezt valahogy a tudtára kell adnom. Végül elhúzódok tőle és már rázom is a fejem, pedig mindketten tudjuk, hogy egy hazugságot akarok épp előadni. - Nem izgulok – válaszolok halkan a kérdésére, ujjait megszorítom, ahogy felállok a padról. Nem szeretnék neki csalódást okozni, illetve már elvállaltam ezt az egész sport dolgot, innen most visszatáncolni nem lenne szép dolog. Még akkor sem, ha amúgy alig tudok valamit a játékról és jól láthatóan félek a labdákkal való repülés gondolatától is. - Bízom benned – suttogom lehajtott fejjel, holott ez csak egy újabb hazugság. Szeretem Masát, a gyerekkorom jelentős részét vele töltöttem, nagyon közel állok hozzá, de amikor legutóbb valaki megígért nekem valamit, soha többé nem jött haza. Benne is bíztam. Hagyom, hogy Masa levezessen a páholyról valahova, a pályára vagy a szertárba, nekem mindegy, némán követem unokatestvérem. Kénytelen vagyok iskolai seprűt használni, mert a csatlakozás ötlete olyan hirtelen jött, hogy nem volt időm valakitől kérni vagy venni egyet. Annyit viszont tudok, hogy az iskolában vannak kifejezetten erre használhatók, így valószínűleg arra vesszük az irányt. Egyik kezemmel Masáét szorongatom, másikkal a saját pólóm alját nyújtom ki séta közben és próbálom leküzdeni az idegességem. - Elmagyarázol mindent, ugye? Nagyon régen ültem seprűn – motyogom neki útközben, de nem nézek rá. - Nem féltek ott fent? – Nem is a magassággal van a gondom, sokkal inkább a több kilós gurkókkal, amit bármelyik percben rád üthet valamelyik játékos, az elől meg lehet aztán menekülni. Talán valami bomba biztos menekülést kellene megtanítania először, lehet attól nyugodtabban lépnék majd esetleg pályára élesben… A távoli jövőben.
|
|
|
|
Benzsay Gergely INAKTÍV
Boltosfiú | Watts Védelem <3 offline RPG hsz: 82 Összes hsz: 169
|
Írta: 2019. augusztus 29. 09:26
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=769485#post769485][b]Benzsay Gergely - 2019.08.29. 09:26[/b][/url] Kiscsibém - Örülök, hogy erre a döntésre jutottál. Így mind a kettőnknek könnyebb. Tudom, hogy féltékeny, én is az vagyok az összes fiúra, aki csak rá emeli a tekintetét. Ő az enyém. Furcsa, új érzés a birtoklási vágy, de ezt érzem, birtokolni akarom őt. A tulajdonom. Önző vagyok? Nem hiszem, hiszen magamra is úgy tekintek, mint az ő tulajdonára. Most még. Aztán ez átalakul majd, ha gyerekeink lesznek. Akkor őt már többen birtokoljuk, mert anya csak egy van. És ebben benne is vagyok. Nyilván, a saját gyerekeimre nem leszek féltékeny. - Különben sem állna jól a noobság, túl édes vagy. Nem akarok veszekedni, ezért is nem teszem, az előbb talán túl erőszakos voltam vele, túl udvariatlan, és hogy ezt enyhítsem, vigyázva arra, hogy egy-egy felszakadt részből kiserkenő vércseppel se kenjem össze, tűrök egy kósza tincset a füle mögé. Itt most csak mi ketten vagyunk, mégis tudom, hogy képes vagyok zavarba hozni. Közelebb csúszok hozzá, és apró puszit nyomok az arcára. De itt nem állok meg, kezemmel tartva az állát, hogy ne tudjon elhúzódni, az arcélére és a nyakára is adok párat, remélve, hogy mire felpillantok már rákvörös lesz. Csinálnám még, de a kérdése kizökkent, így sóhajtva felpillantok rá. - Mei, felnőtt vagyok, önálló keresettel. Jó, a saját apám fizet, de ez most teljesen mindegy. Ha nem otthon lakom, nem szól bele mindenbe. Oda tesszük a képregényeket, ahova szeretnénk, úgy étkezünk, úgy alszunk, ahogy mi szeretnénk. Nem kellenek árgus szemek. Tudom, hogy még fiatalok vagyunk, de van lehetőségünk, hát miért ne akarnánk élni vele? - Plusz ott van az is, hogy a húgaim kezdenek egymás idegeire menni. Itt az ideje, hogy különköltözzenek. Az én szobámba mehet az egyikőjük, és béka lesz otthon.
|
|
|
|
Christiano Santos Nyugodjék békében!
offline RPG hsz: ? Összes hsz: ?
|
Írta: 2019. augusztus 30. 19:01
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=770008#post770008][b]Christiano Santos - 2019.08.30. 19:01[/b][/url] Csapatkapitányok gyöngyeTiredBear - 30th August; After QudditchNem volt pite ez a mérkőzés, amit nem is sikerült annyival lezárni, hogy összeszedte a labdákat és gratulált mindenkinek. Nem, itt történt egy kis eset, amit még Chris sem akart szó nélkül hagyni. A labdás dobozt a földön hagyta, hajába túrva indult el a kispadok felé, ahol Esztert sejtette. Emberünk mondhatni halvérű, még az sem szokta kibillenteni a zenből, ha valamelyik lánya kiborítja az esti sört. De ha van, amin képes felhúzni magát, az a hangos bazdmegelés. Ez nem fradi meccs, haló sznia-sznia. Akármilyen családból is jött a lány, szeretné, ha egy bizonyos határon nem menne túl, hiába van útlevele. Nem kellett sokáig keresgélnie, a barna hajú leányzó csapattársai gyűrűjében állt. Illetlenség vagy nem, de helyet csinált magának, és megállt Eszter előtt. - Beszélhetnénk? - kérdezi, miközben fejével félre int, ahol nincsenek játékosok. Tény, hogy még mindig szakad az eső, pedig már ideje lenne csillapodnia. Nem biztos, de könnyen meglehet, hogy az első mondat után megkéri a lányt, hogy helyezzék át a megbeszélést a kocsmába, még egy sörre is meghívja, ha ezen múlik.
|
|
|
|
Révay Lili Athalie INAKTÍV
A halálosztó kiskedvence :3 offline RPG hsz: 511 Összes hsz: 1049
|
Írta: 2019. augusztus 31. 14:41
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=770197#post770197][b]Révay Lili Athalie - 2019.08.31. 14:41[/b][/url] Eszter Furcsa azt hallani Esztertől, ahogy azt mondja, hogy nem Ricsi a világ közepe. Csak bólogatok kicsit, mert azzal egyetértek, hogy nem az, úgy általánosságban, de ha megkérdeznék tőlem, hogy mi nekem Ricsi, én azt válaszolnám: A világom közepe. Nem érdekel, hogy emiatt mások megszólnak. Hogy nem értenek vele egyet. Elfogadom az ő nézeteiket, hiszen ez csak azt mutatja, hogy még nem szerettek annyira embert, mint én Ricsit. Ha majd megtapasztalják ezt, akkor megértik. Ha nem, akkor megmarad az elítélés. Ricsit jobban szeretem magamnál, jobban mindenkinél. Tudom, hogy mit gondol, és tudom, hogy egyetértek vele. Általa vagyok, mert ő meglátott engem. Felébresztette bennem azt, aki valójában vagyok, megerősített abban, hogy a vágyaim nem elítélendőek, olyan lehetek, amilyen sosem voltam, mert féltem. Sosem lesz olyan ember az életemben, mint Ricsi. Éppen ezért nem tudom elengedni, nem tudom azt mondani, hogy jelenleg nem érzem egészségesnek a kapcsolatunkat. - Sajnálom, hogy miattam nehéz időszakot éltek meg, szeretnék valami biztatót mondani, de az az igazság, hogy jelenleg fogalmam sincs, hogy mire készül, hogy mit szeretne. Azt se tudom, hogy egy hét múlva vagy akár holnap akar-e még tőlem valamit. Azt hiszem, ez az a türelem, amiről komolyabban beszélgettünk, hogy türelmesnek kell lenni Ricsivel, amíg meghozza a döntéseit. Én pedig - még ha nem is mindig sikerül és nem is mindig könnyű - próbálok maximálisan türelmes lenni vele. Büntet és ajándékoz. Minden alkalommal, mikor meglátogat, ad és elutasít egyszerre. De türelmes vagyok, ha könnyekkel és összeszorított ajkakkal is kell ezt tennem. Néha azt érzem kiégtem, belefásultam abba, amit velem tesz, mégis, mert szeretem és mert tisztelem őt, tovább csinálom. Reménykedve abba, hogy egy nap úgy gondolja, folytathatjuk ott, ahol a szakítás előtt tartottunk, amikor egyenjogú társak voltunk ebben a kapcsolatban. - Azt hiszem, igen. Sosem gondoltam még erre, de nagyon tetszik jelenleg. De még utána kell olvasnom, hogy beadhatok-e jelentkezést, remélem, hogy igen, mert szeretném csinálni. Tudom, hogy a jelentkezési határidő már lejárt, de van pótjelentkezés is a világon, szóval talán sikerül bejutnom. Azt hiszem, az AMS-en nincs ilyen, szóval mindenképpen mugli egyetemre kell mennem, de az érettségim már tavaly meglett, szóval annyival beljebb vagyok. Viszont ez most elültette a bogarat a fülembe nagyon. - Persze, nem most. Előbb még ki kell képeztetnem magam, és az nem kétperc alatt történik. Ráadásul neked a legtökéletesebbet kell nyújtanom. Csak most nagyon izgatott lettem. A mosolyom is kiszélesedik a szemeim is csillognak. Eddig azt hittem, hogy egy évig csak szenvedek, hogy nincs célom. Mert bár megtehetném, hogy csak férjhez megyek, szülök maximum két gyereket, de nem lennék boldog, ezt tudom. Nekem kell valami, amivel foglalkozhatok ami boldoggá tesz, és amiben kiélhetem a kreativitásomat. - De most kviddics. Fussunk együtt, és találjunk ki pár taktikát. Nagyon lelkes vagyok, és nyerni akarok, nem szeretnék, ó nem, én nyerni akarok.
|
Várffy-Zoller Vándordíj 2018 Iskolaelső 2019 tavasz
|
|
|
Zippzhar Mária Stella Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
minden lében villa offline RPG hsz: 673 Összes hsz: 6322
|
Írta: 2019. augusztus 31. 19:01
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=770251#post770251][b]Zippzhar Mária Stella - 2019.08.31. 19:01[/b][/url] Besárgítom a bulit Uralkodó Unikornisok x Szertelen Szfinxek meccs előtti napon, illetve aznap, közvetlenül a meccs előtt
Egy tojás, két kavarás, a lisztet átszitáljuk, belerakunk egy kis reszelt citromhéjjat, meg hozzákeverünk egy csipet porlasztott durrfarkú szurcsók köldökzsinórt, három keverés jobbra, négy balra, porcukor, kakópor, és egy 5-6 csipet fű. Igazából, beledobok egy marékkal, miért is ne. Furi egy recept, de azt írja garantált hangulatfokozó, meg nyugtató, meg ilyenek, szóval igazából úgy vagyok vele miért is ne? Most nem fogok én ebből nagy felhajtást csapni, gyorsan megsütöm, pikk pakk kész is, a többieknek meg biztos jól fog esni így a nagy meccs előtt. Még mindig morcos vagyok azért egy kicsit, hogy beraktak cserének, de még jobban zavar hogy Nyálka lép majd pályára. Hupsz, ez bennfentes infó lett volna? Ajjaj, meg kell tanulnom becsukni a számat. Szóóval végül nem is olyan nehéz a dolog, elkészülök, a mosogatást pedig áthárítom Márkra, beállítva a dolgot büntetőmunkaként, amiért már megint rámküldött a kh közepén egy rictumsemprát. Muhaha.
[...]
- Sziasztook - robbanok be az öltözőbe Maja lelkesítő beszéde közben, majd egyesével végigsétálok mindenkinél, és a kezébe adok egy-egy termetes kocka sütit. Igen, még VZR-t is kényszerítem, hogy megkóstolja, nincs itt kecmec, ez jó szerencse süti, a kviddicshez szerencse kell, esznek, kész. Punk-tum. Nyálka orrát befogom, amikor ellenkezni kezd, és úgy nyeletem le vele a sütit, mert én ilyen rendes vagyok, hogy hozok neki is. Értékelje. Csendben. A többiek gyanúsan vizslatják miközben Nyálka fulladozik (megveregetem a hátát, tök jó fej vagyok), majd visszatérnek a megbeszéléshez, lábamat lóbálva én is elrágcsálok egyet. Fura íze van, nem értem miért kellett bele a fű, néhány egészben maradt szál például tök nem gusztin lóg ki a kockákból. Sima gyep, tudjátok. Az a közönséges gyep fajta fű. Először csak magamon veszem észre a változást. A kezem egyre sárgább színt vesz fel, majd ahogy körbenézek, látom, hogy ezzel más is így van. Lehet valamit félreolvastam a receptben?
//No para, a sütinek nincs semmilyen hatása, max undorító, de cserébe legalább nagyjából az egész kviddicsmeccs alatt mindenki élénksárga színben pompázik. És igen. Tényleg a sima fajta fűről van szó.//
|
RAWRR :3 *-*-*-*-*-*-*-* I I III I I I IIIII I IIIIIII IIIIIII~~~~~~ II II
|
|
|
Várffy-Zoller Róbert Tanár, Végzett Diák
-10 pont a Levitának offline RPG hsz: 492 Összes hsz: 1993
|
Írta: 2019. szeptember 1. 10:20
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=770493#post770493][b]Várffy-Zoller Róbert - 2019.09.01. 10:20[/b][/url] Zippzhar Mária Stella
Furcsa volt egy csapatban szerepelni a diákjaimmal. Ez nem egy tanóra volt, itt eltűnt a hierarchia, a mindenki egyért, egy mindenkiért elv érvényesült. A drága csapatkapitány-helyettes ezt tökéletesen demonstrálta is, amikor kényszerített, hogy megegyek egy sütit, pedig határozottan kijelentettem, hogy nem kérek belőle. Ezért még számolni fogok vele a meccs után. Azért csak meccs után, mert nem akartam rombolni a csapatmorált, ideiglenesen elnéző maradtam. De aztán kinéz számára egy akkora büntetőfeladat, amekkorát még nem látott a Bagolykő. A süti nekem amúgy ízlett, a hatás viszont annál kevésbé tetszett. Besárgultam. Így nem léphettem a nézők elé, úgyhogy rögtön megszüntetettem a hatást egy egyszerű ellenvarázslattal. Fancsali képpel egy fityiszt mindenesetre odamutattam Masának. Ahhoz még sok vajsört kell innia, hogy túljárjon az eszemen.
|
2x Év tanára 2018 & 2019 tavasz-nyár Legrellonosabb rellonos 2015/16 ősz-tél Iskolaelső 2012/13 ősz-tél Az év hajtója 2012/13 ősz-tél Kérdezz!
|
|
|
Zippzhar Mária Stella Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
minden lében villa offline RPG hsz: 673 Összes hsz: 6322
|
Írta: 2019. szeptember 1. 14:40
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=770539#post770539][b]Zippzhar Mária Stella - 2019.09.01. 14:40[/b][/url] Rizibizi
Boldogan ölelem vissza, kezeim végigsimítanak a hátán, arcomat hajába temetem, miközben hümmögve viszonzom a köszönést. Vöröses tincsek úsznak be látómezőmbe, és nekem ugyan nem sürgős az elszakadás, szeretek odabújni másokhoz. Végül aztán csak szétválunk, hiszen dolog van ám, fiatal még a mai nap, de nekünk sok teendőnk van hátra. Félrebillentett fejjel figyelem a bátortalan kis füllentéseket, de nem szólok semmit. Nem zavar, hiszen egyértelműen látszik mi az igazság, és tudom, hogy nem változna attól ha tovább győzködném, így inkább kénytelen leszek megmutatni neki, hogy nincs mitől tartania.
Magammal húzom hát le, be a szertárba ahol felkapok két seprűt, majd ki a szertárból, egész a pálya széléhez. Tiszta az ég, bár fúj a szél, de alig vannak a pályán, jóformán miénk az egész. - Persze, nem doblak be a mélyvízbe - mosolygok rá, majd a falnak támasztom a seprűket, Rizának pedig intek, hogy jöjjön beljebb pár lépéssel, el a faltól. - Nem hiszem, hogy a magasság lenne a legfélelmetesebb, de ne aggódj, egyelőre még nem megyünk fel. - Zsebemból előhúzok egy apróra zsugorított gumilabdát, majd egy pálcaintéssel és a megfelelő varázslattal hipp-hopp eredeti méretére növesztem. Kényelmesen meg lehet markolni, nincs keményre fújva, így a fogása is jó. Piros, fehér pöttyökkel, kis aranyos, otthonról hoztam magammal. Fejem felé emelem, majd ha úgy látom, hogy felkészült rá, hogy felé fogok dobni, megcélzom, és átpasszolom hozzá a lasztit. Nem erősen, igazából szép íve van. - Innentől csak fél kézzel - szólok rá, ha kettővel kapja el, majd példát mutatva gyengébbik karom hátam mögé rejtem, miközben másikat megemelem, kérve a passzt. Hátrálok pár lépést, ezzel tovább növelve a távolságot.
|
RAWRR :3 *-*-*-*-*-*-*-* I I III I I I IIIII I IIIIIII IIIIIII~~~~~~ II II
|
|
|
Ambrózy Henrik Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos
HeRNik | naGIGÁThor offline RPG hsz: 247 Összes hsz: 1268
|
Írta: 2019. szeptember 2. 09:35
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=770692#post770692][b]Ambrózy Henrik - 2019.09.02. 09:35[/b][/url] Tulajdonképpen élvezi, hogy minden egyes alkalommal Masa torkára forrasztja a szót. Nem mintha ő ilyen forrasztós gyerek lenne, mert alapvetően tényleg úriember, csak amikor leskelődnek utána és megpróbálják kihallgatni, azt annyira nem csípi. Mert oké, a levitás most hallott egy tök ártatlan beszélgetést, de itt lehetett volna szó akármiről és kiköthetne a dolog a bulvárlapoknál. Ezért is van az, hogy a férfi roppant elővigyázatos, már ami a kimondott szavait illeti. - Úgy gondolod? - felvonja fél szemöldökét és gúnyos mosolyra húzza száját. - Fogod te még siratni ezt az információt - nagyképűnek hangozhat, amit mond és... Jó, igazából az is. Egyébként szinte leolvassa a lány arcáról a gondolatait, hiszen képtelen elrejteni őket. Megvan a véleménye Henrikről, de hála istennek ez viszont sincs másképp: senki sem szereti a tizennégy éves ugrándozó csimaszokat, akik azt hiszik, bármit megtehetnek csak úgy. Mert ez nekik jár. Ez a mai szabadelvű nevelés legnagyobb hátránya: a gyerekek nem tanulnak meg viselkedni. Nincs ez másképp a lefülelt alannyal sem, azonban hősünk nem érzi úgy, hogy az ő feladata volna eme hiányosságot korrigálni. Ha a szülők nem tették, nem az ő felelőssége lesz. - És mi is a különbség közted és James Bond között? - mintha csak elgondolkodna ezen a roppant nehéz kérdésen, végül egy lesújtó pillantás kíséretében folytatja is mondandóját. - Ja igen, hogy Te nem vagy James Bond. Ő valószínűleg nem vetkőző srácok után próbált leskelődni, lehet ez is némileg komolyabbá teszi a kémszakmát - mondta volna, hogy férfiak után, de mivel csapattársai a legjobb indulattal is csak srácok, így nem óhajtott ezzel a kifejezéssel támadási felületet adni. Merthogy ezúttal Masa jogosan oltotta volna őket ronggyá - amit persze Henriknek eszébe sem lett volna magára venni. Közben terítékre kerül a terelőpárbaj is, ami rendkívüli módon mulattatja Ambrózy-t. Mi több, szíve szerint hangosan kacagna a gondolatra. A Roxfort-ban egyébként szokás volt ilyesmit tartani, bár tény és való, hogy csak a profibb terelők vállaltak be hasonlót, így is nem egyszer lett csúnya baleset a vége. Ezt azok számára találták ki, akikre igaz volt az "amelyik kutya ugat, az nem harap" kifejezés, így könnyedén tudatosíthatták a nagyszájú fiúkákkal, hogy hol is van a helyük azon a bizonyos képzeletbeli polcon. - Te hívtál ki tulajdonképpen, nem értem, mi az értetlenkedésed tárgya - hozzáteszem, Henriknek eszébe sem jut, hogy a Bagolykőben ilyen veszélyes dolog nem szokás. A Durmstrang is jeleskedik hasonlóval, ott állítólag egyszer haláleset is történt, ezért az utóbbi időben nem nagyon volt precedens ilyesmire. Mondjuk nem meglepő. Hallgatja a lányt és hirtelen nem tudja, mit is gondoljon róla. Újabb szájhős. A kínos pillanatok számára mit sem jelentenek, így hát akkor elkezd valóban öltözni - tényleg otthon fog csak zuhanyozni, a fenébe is -, közben pedig kérdő tekintettel pillantgat Masa felé, aki ontja magából a szót. - Egy terelő, aki fél seprűre ülni. Érdekes párbajnak nézünk elébe - felvonja fél szemöldökét, hangjában azonban nem fedezhető sem gúny, sem szarkazmus. Éppenséggel döbbenet és hitetlenség árad szavaiból, miszerint nem hiszi el, hogy a lány képes lenne egy öngyilkossági merényletet végrehajtani. Merthogy egy terelőpárbaj számára az lenne. Igazából nem is az ő dolga, valószínűleg, ha tényleg megejtik, neki csak annyi a lényeg, hogy a másiknak legyen vér a pucájában és álljon ki ellene. Soha nem fogják elengedni a gurkót, mert Henrik tisztában van vele, hogy a lánynak esélye sem lenne és mindenképp súlyos balesetet szenvedne. Noha dolgozik benne a tanítási vágy (a móresre tanítása - a szerk.), semmiképp sem akarna szándékosan ártani a levitásnak. Legalább egyiküknek legyen ennyi esze. - Na mindegy, akkor hamarosan. Jó gyakorlást, stöpszli - ahogy elmegy mellette, megborzolja a haját és egy laza mozdulattal kilöki az ajtót, hogy magára hagyja Masát a gondolataival. Ha minden igaz, akad belőle bőséggel.
|
|
|
|
Vajda Eszter KARANTÉN
bossy offline RPG hsz: 181 Összes hsz: 903
|
Írta: 2019. szeptember 2. 17:04
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=770770#post770770][b]Vajda Eszter - 2019.09.02. 17:04[/b][/url] L I L I Á N APersze Lilit is meg lehet érteni. Szerelmes, amikor pedig az ember szerelmes, valóban azt hiszi, hogy nincs még egy olyan erős kapocs a világon, mint az övék - részben igaza is van, valóban nincs még egy ilyen kapcsolat a világon, hiszen, mint minden ember, ők is egyediek és egyedül állóak. Ettől függetlenül még lehet valami rossz. A folyamatos letörtség érzése rossz. A szomorúság - a valódi szomorúság, nem csak egy semmiségen való veszekedés keltette rövid érzés - a szemeiben rossz. Ha valaki sokszor sír a párja miatt, eleve rossz, viszont megértem, ha ő ezt nem fogja fel a valódi távolság hiányában. Hiszen ha Ricsi időszakonként haza jár, tulajdonképpen nem ér semmit a roppant drámai elutazása a kierőszakolt figyelmen kívül. - Neked jó ez így? - talán túl erős a kérdés maga, talán csúnyán megcáfolom vele mindazt amit arról mondtam, hogy nem érdekel a kapcsolatuk és szeretném magam távol tartani tőle, viszont nem bírom magamba fojtani. - Hogy ennyire bizonytalannak érzed a jövőtöket? Hogy a türelmed kezd a saját károdra válni? - Ugyan nem mondja ki konkrétan ezeket a dolgokat, én erre következtetek a szavaiból. Tekintetem arcán ragad, de nem várom el tőle, hogy válaszoljon ezekre a kérdésekre. Valóban nem ismerem részleteiben azt, amiben benne vannak, azt csak ők tudhatják, ezekről a kérdésekről pedig bőven elég, ha önmagában számot tud adni. Tény, hogy elég nehéz, objektíven gondolkodni egy kimondhatatlanul érzelmi központú, teljesen szubjektív helyzetben, és akkor sem ítélném el, ha nem sikerülne neki. Ha már csak elindít benne valamit, máris volt haszna. Elmondhatom, hogy a jó szándék vezényel, amennyiben állnak olyan stabil alapokon, ahogy azt a külvilágnak mutatják, úgysem fog semmi rossz történni a szavaim nyomán. Legalábbis ezt hiszem. - Akkor sok sikert - tény, hogy még mindig meglep, ha ezt valóban most találta ki. Persze az sem kizárt, hogy már régóta érlelődött benne a gondolat, csak szüksége volt a biztatásra, hogy ki is merje mondani, esetleg határozottan megfogalmazódjon a fejében. Ugyan legilimentor vagyok, nem másztam a fejébe - nem is tervezem, nem akarok ott olyat találni, amitől aztán végképp ki fogok ábrándulni belőle, főleg ebben a roppant ingatag újrakezdésféle állapotban -, de bárhogy is legyen, amennyiben ki is fog tartani a döntése mellett, örülök, hogy megadhattam a lökést a maga kis útján. Vagy hát, ha nem is örülök, nincsenek bennem negatív érzések sem. - Azt megértem - bár még mindig nem tennék ilyen elhamarkodott ígéreteket a jövőm egyik legfontosabb napjával kapcsolatban. Majd meglátjuk. - Egyelőre csak szeretném kifutni a mai napot. - Azt már nem teszem hozzá, hogy "ha nem baj", elvégre ha zavarná is ugyanezt tenném. Visszaillesztem fülhallgatóim, majd elindítva a lejátszási listát fejezem be a köreim. //
|
but sometimes girls just want to have fun, the poetry inside of me is warm like a gun
|
|
|
Vajda Eszter KARANTÉN
bossy offline RPG hsz: 181 Összes hsz: 903
|
Írta: 2019. szeptember 3. 15:29
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=770928#post770928][b]Vajda Eszter - 2019.09.03. 15:29[/b][/url] A L E H A N D R OHát... Kicsúszott a számon az, ami kicsúszott, kár is lenne tagadni. Nem vagyok rá túl büszke, sőt, így utólag, hogy már az eső kellően lehűtötte a meglehetősen felforrt agyvizem, már inkább próbálok úgy tenni, mintha mi sem történt volna, de hát.. mégis megtörtént. Ahogy vége lett a meccsnek, végre visszavehettem a Squadron vastag, mélyvörös pulóverét, aminek bár a szemembe húztam a kapucniját, hogy amennyiben lehetséges, egy kis pihenőt kapjon az amúgy szarrá ázott hajam, a hátán elég nagy betűvel van odanyomtatva a nevem, meg az is, hogy CSK, szóval annyira nem lep meg, amikor Chris sikeresen meg is talál. Karjaim szorosan összefonva magam előtt néztem fel először rá, majd közöltem a srácokkal, hogy nem kell megvárjanak, és a játékvezető kívánságainak eleget téve - miért is nem én vagyok ebben a történetben a jóságos keresztanya? -, jelen pillanatban itt állok vele - és újra ázok. Akár meglepettséget is színlelhetnék, vagy értetlenkedhetnék, de az nem lenne túl őszinte részemről, ha azt vesszük, hogy pontosan tudom, miről van szó, amennyiben nem azért szeretne megvigasztalni, mert nem mi nyertük ezt a meccset sem. Kellemetlen. - Gondolom, ez egy elég hosszú beszélgetés lesz. - Hunyorogva emelem meg fejem arccal az ég felé, majd fintorogva fordulok vissza hozzá, miután egy csepp pontosan a szemeim között koppan. - Nem mehetnénk valahova máshova?
|
but sometimes girls just want to have fun, the poetry inside of me is warm like a gun
|
|
|
Jáger Sára INAKTÍV
offline RPG hsz: 36 Összes hsz: 142
|
Írta: 2019. szeptember 8. 13:59
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=771819#post771819][b]Jáger Sára - 2019.09.08. 13:59[/b][/url] MasaAbszolút impulzív ötlet volt részéről, hogy kijöjjön a mai felhős, kicsit hűvöskés napon edzeni, de ha már az idényben nem sok alkalma volt.. hát lényegében bármire, legalább itt, a kviddicspálya magányában hadd ütögesse kicsit a gyakorlógurkókat. Este esett az eső, a sár miatt pedig nem volt sok kedve reggel futni, messze több energia maradt benne felhalmozódva, amit muszáj levezetnie valahogy. Mikor kihozta a megmaradt gyakorlógurkót (a másikat, ahogy nézte a kölcsönzési naplót, felsőévesek már kivették, lehet valami trükköt gyakorolnak, hogy elég volt az egyik), a másik mellett a "Zippzhar" név szerepelt, ami sajnos nem igazán rémlett neki - ő még messze nem volt a Bagolykőben azon a meccsen, mikor a lány játszott, amúgy pedig sajnos nem igazán szentelt túl sok jelentőséget iskolatársai megismerésére a saját háztársain túl.
Magához veszi az ütőjét, a seprűn oldalra felerősíti az edzéseken használt palacktartót, hogy ne kelljen minden alkalommal leszállniuk, ha szomjassá válnának, elengedi a gurkót, majd ő maga is elrugaszkodik a földtől.
A pálya közepén lebeg néhány gyakorlóbábú, amelyeket a gurkók valódi embereknek érzékelnek és automatikusan őket próbálják támadni - pillanatnyilag az a feladata, hogy megvédje ezeket a stilizált alakokat az ostromtól.
|
|
|
|
Zippzhar Mária Stella Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
minden lében villa offline RPG hsz: 673 Összes hsz: 6322
|
Írta: 2019. szeptember 8. 14:20
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=771823#post771823][b]Zippzhar Mária Stella - 2019.09.08. 14:20[/b][/url] Sára
Gyanútlanul dudorászva érkezek meg a kviddicspályára, utamat pedig rögtön a szertár felé veszem. Seprű pipa, a könyv a helyén, azonban a gyakorlógurkóknak se híre se hamva. Bosszúsan fújok egyet, hajamat hátratúrom arcomból. Még fel se kötöttem, mert először csak egy kis labdasimogatást terveztem, így úgy vagyok vele, hogy még ráérek. Lebigyesztett szájjal somfordálok ki a pályára és nézek fel. Mindkét gurkót használják, de az egyiket csak egyedül, így hát úgy döntök először nála próbálkozom be. Több ember, kevesebb siker, tiszta logikai zseni vagyok, nem? Kicsit húzódozva vetem át lábamat a nyél felett, miközben mély lélegzetvételekkel igyekszem megnyugtatni magam. Kicsit billegősen rugaszkodom el a talajtól, bizonytalanságomat pedig a seprű is megérezheti, mert egyelőre csak egy helyben remeg. Na jó. Reszketve fújom ki a benntartott levegőt, majd egy rövid nyüsszenés után megacélozom magam, és előre dőlve indulok el a magányos alak felé. Pár méter megtétele után már nem látszik habozás a mozgásomon, egész magabiztossá válok mire lefékezek a lány mellett.
- Szia! - kiabálok neki oda integetve, miközben bevédi az utolsó bábut is. Közelebb merészkedek ha úgy látom észrevett, de tisztes távolságot tartok, nos... kínos nem kínos, a vaslabda miatt - elvileg lefoglaltam magamnak valamelyik gyakorlógurkót - kezdek bele bizonytalanul mondókámba, elnyújtott szavaim azért alég hangosak hogy elérhessenek a lányig. Nem ismerem fel, amikor játszott igazából csak elmosódott foltok jutottak el hozzám, így fogalmam sincs ki ő mi ő. Nem igazán tudom hogyan folytassam a mondatot, kérdőre vonni sem szeretném, mert... nem tudom, az olyan kínos, én ilyet nem csinálok.
|
RAWRR :3 *-*-*-*-*-*-*-* I I III I I I IIIII I IIIIIII IIIIIII~~~~~~ II II
|
|
|
Jáger Sára INAKTÍV
offline RPG hsz: 36 Összes hsz: 142
|
Írta: 2019. szeptember 8. 19:07
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=771898#post771898][b]Jáger Sára - 2019.09.08. 19:07[/b][/url] MasaTúlzás azt mondani, hogy javában ütöget már, mikor a levitás lány befut, mert épp csak nekiállt a bemelegítés utáni ütéseknek, amikor is actually tényleg megpróbálja bevédeni a bábukat a támadások elől. Nem könnyíti meg a saját dolgát, mert mindig viszonylag tisztes távról indul neki, annyira, hogy először nem is sikerül beleérnie a gurkóba, az egyenesen belerongyol a célpontba. - Chh. - Bosszúsan lendít egyet a levegőbe az ütővel. Ekkor érkezik Masa - és ezzel egy időben indul vissza a gurkó ezúttal Sára felé. - Helló. - BAMM. Az ütője találkozik az eredetinél könnyebb súlyú gurkóval, hogy ismét jó messze küldje maguktól. Úgyis nemsokára visszaér hozzájuk, amint sikerül visszakanyarodnia. - Ja, láttam, hogy be van valaki írva az időpontra, de még mindig ott volt, szóval.. - vállat von. - Elvettem. Neki elég egyértelmű volt: ha még ott van az időpont után is, akkor már nincs rá szükség, elviheti. Viszont Masa olyan bátortalanul közelíti meg és még a szavaiból is lassú tétovázás cseng ki, hogy nem érez túl nagy kedvet csak úgy durván lekoptatni. Lehet más szeret bántani olyanokat, akiket gyengébbnek gondol magánál, Sára nem tartozik ezek közé az emberek közé. - Én most már folytanám a gyakorlást, de beszállhatsz, ha gondolod. - Ez tulajdonképpen nagylelkű ajánlat tőle.
|
|
|
|
Zippzhar Mária Stella Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
minden lében villa offline RPG hsz: 673 Összes hsz: 6322
|
Írta: 2019. szeptember 8. 20:34
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=771918#post771918][b]Zippzhar Mária Stella - 2019.09.08. 20:34[/b][/url] Sára
Hajamba belekap a szél, ahogy a határozottan megküldött gurkó után fordul a fejem. Igazából talán még pislogok is párat hogy magamhoz térjek, és a másikra tudjak koncentrálni. Szép ütés volt, és hiába a gyakorlógurkó, azért nem lettem volna az útjában. Nnaana, rossz gondolatmenet, rossz gondolatmenet, a labda nem engem bánt, a labda jó barát. Számat rágcsálva gondolkozom mi legyen, hogy legyen, feladjam-e, vagy harciaskodjak. Azt mégsem akarom rávágni, hogy "köszi, észrevettem", meg igazából egész eddig fel sem merült bennem hogy késtem volna. Csak magamban akartam kijönni ütögetni, a labdát lefoglaltam, miért aggódtam volna pár percen? Jó, lehet nem olyan pár az a pár, de olyan sok se lehetett. Elszontyolodva dobolnak ujjaim a seprű nyelén, ütőmet bánatosan lengetem, mint ahogy szomorú kiskutya a buksiját szokta. A helyzetet megoldása nem tőlem érkezik, a szavakra azonban vidám csillogás költözik szemeimbe. Egy picit mintha már el is kezdtem volna fordulni, hogy lemegyek - továbbra sem igazán rajongok a konfliktusokért.
- Örömmel, köszönöm! - vágom rá magabiztosabban mint amúgy okom lenne rá, meg is feledkezve aprócska gurkófóbiámról. Ütős kezem izgatottan emelkedik fel, és rázok párat a csuklómon - nem egy király bemelegítés, de mondjuk hogy most megteszi. - Egyébként Masa vagyok - szúrom még hozzá, majd ha nem mozdul rá, én fogadom a visszatérő vasat, szinte oda se figyelve. Nem megy messze, csak fél kézzel-fél szívvel ütök bele, de arra pont elég az idő, hogy felocsúdjak mit csináltam. Öh, hát azt hittem ez nehezebben fog menni. - Mire gondoltál pontosan? - kérdezek azért vissza, még mindig kicsit kábultan pislogva.
|
RAWRR :3 *-*-*-*-*-*-*-* I I III I I I IIIII I IIIIIII IIIIIII~~~~~~ II II
|
|
|
Mei Watts Nyugodjék békében!
offline RPG hsz: ? Összes hsz: ?
|
Írta: 2019. szeptember 10. 11:35
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=772266#post772266][b]Mei Watts - 2019.09.10. 11:35[/b][/url] Olyan hullámvasút az egész, nem mintha bánnám, vagy ilyesmi. Még ha akarnék is mondani valamit, a kis akciója teljesen elnémít. Nem otthon vagyunk a négy fal között, de még ha ott lennénk sem számítana semmit. Még mindig annyira új, hogy... na, hát hogy már itt járunk. Vagyis ideje volt, de mindent olyan jól csinál és... Oké. Komplett idiótának kezdem érezni magam, és biztos vagyok benne, hogy nem csak simán melegem van, hanem rendesen el is pirultam. - Pe-persze - vágtam rá dadogva. Kicsit éles volt a váltás megint. - Nem mondom, hogy egy kastélyt is ki tudnánk fizetni, nem az anyagiakkal van gond. Azt nem szeretném, ha mérges lenne. Ami lássuk be, könnyen elképzelhető. Bár Benzsay papa meg sem közelíti az enyémet, szigorú elvárásai neki is vannak. - Amikor én szembeszegültem az apámmal, ő kitagadott - ismertem el nehezen. Nagy levegőt vettem, mert ideje a tabu témák ledöntésének. - Nagyon sokat számítasz nekem, mert régóta nem volt családom, és te betöltöd ezt az űrt. De pont ezért nem szeretném, ha közben miattam le kell mondanod bármiről is - lefelé néztem a földre. Persze mosolyogtam a húgain, de ezek után valahogy nem jött olyan őszintén, ahogy általában szokott.
|
|
|
|
Várffy-Zoller Róbert Tanár, Végzett Diák
-10 pont a Levitának offline RPG hsz: 492 Összes hsz: 1993
|
Írta: 2019. szeptember 12. 05:38
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=772603#post772603][b]Várffy-Zoller Róbert - 2019.09.12. 05:38[/b][/url] vs. Unikornisok - az átugrott befejezésMár fej-fej mellett haladtam a két fogóval. Valahogy segíteni szerettem volna Angelicának, felkészültem arra is, hogy végső esetben én kapjam el a cikeszt. Inkább legyen szabálytalanság, mint hogy az Unikornisok szerezzék meg az aranyost. Aztán óriási csattanást hallottam a hátam mögött. Jól ismertem ezt a hangot. Ilyen a tökéletesen eltalált gurkó semmi mással össze nem téveszthető hangja. Furcsa módon bevillant egy iskolai rémtörténet ebben a krízishelyzetben. A kezdő kviddicseseket egy vérszomjas szellemmel ijesztegették, aki éjszakánként az arénában kísért. Ő volt a Feketöves Vasöklű Gurkócsapkodó. A történetnek állítólag van valós alapja, egyszer egy levitás(!) srác, talán Seat Leonnak hívták, puszta kézzel beleütött a gurkóba. Hogy ténylegesen mi lett vele utána, arról már nem szólt a fáma, de a legenda szerint az ő nyughatatlan szelleme jár vissza még ma is. Ha egy levitás megcsinálta, megcsinálom én is! Jött a gurkó, én meg beleütöttem jobb ököllel egy akkorát, amekkorát csak bírtam. Angelicát védeni próbáltam, Winnie-t meg veszélyeztetni, de ki tudja mi lesz a vége. Illetve számomra majd jön a csontforrasztás, ez az egy biztos.
Megjegyzés: Angelica még írt volna előttem, amely hozzászólásban felért volna Winnie mellé. A továbbiakban a karakterem szempontjából az itt leírtakat megtörténtnek tekintem.
|
2x Év tanára 2018 & 2019 tavasz-nyár Legrellonosabb rellonos 2015/16 ősz-tél Iskolaelső 2012/13 ősz-tél Az év hajtója 2012/13 ősz-tél Kérdezz!
|
|
|
Elijah Kearney INAKTÍV
katasztrófamágus offline RPG hsz: 214 Összes hsz: 971
|
Írta: 2019. szeptember 14. 22:21
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=773107#post773107][b]Elijah Kearney - 2019.09.14. 22:21[/b][/url] ◖Sára◗
Élet-halál kérdése. Vagy csak rosszul emlékszem? Igazából talán vészhelyzet sem, bár magam se értem, hogy miért és hogyan sikeredett ez így. Pár szavas váltásból értesültem arról, hogy nekem ma ide kell jönnöm. Az Edictum cikk óta persze kicsit kellemetlen, de igazából csak azért haragszom, mert lusta lennék annyiszor bármit mondani, meg tök felesleges. De tök érthető, ha azóta lányokkal beszélek és feszélyez, ki lát. Bár, azt mondják, ettől nem lesz bajom és csak menőbbnek tűnök, de ha tényleg bármi akarnék és tennék egy lánnyal, mellette nem lenne másik ×, mert azt végképp nem illik. Megint miért jutott ez eszembe? Már néha nem értek semmit sem, mi és hogyan sikerül. Nem öltöztem túl, annyi, hogy a papucsot tornacipőre cserélte, de amúgy minden laza. Mivel nem tudom, pontosan mi készül, jöhettem volna szoknyában is, ha skót lennék, arról viszont nem tudok. Aztán itt vagyok és senki más nincs. Nem ez lenne az első, hogy ugratnak, eleinte bántott, mert nyilván az egy burkolt jele volt annak, hogy ne legyek velük és ott, most meg már igazából tök mindegy. Most meg már ezeket is nagyon jól kezelem, talán tényleg tudok változni, vagy mi. Nem akarok picsogó maradni egész életemben, néha mégis kicsit sikerül. Ez van. De most nem lelkizni jöttem ide. Megállok a szélén, beljebb merészkedem. Igazából így lent még sosem, csak a páholyokba merészkedtem fel, de akármennyire döntöm hátra a nyakam, egyre rosszabb. Aprónak érzem magam, egy hangyának csupán, persze, mivel ez magassági sport. A focipályák is hasonlóak, de ott a füvön rohangál mindenki, itt meg repül. Repül Kicsit kiráz a hideg, pedig oktattak rá minket, nem is ment olyan vészesen. Nem töltöttem napokat a gyengélkedőn, nem okoztam nagy kárt sem, igaz, nem mondom, hogy nem voltam betojva, azonban kevésbé, mint az első vizsgán. Igen. Határozott fejlődés. Amíg azonban egyedül vagyok, nem sok mindent tudok tenni. Felnyithatnám a tárolót is, hogy kivegyek valamit, de lehet nem is kell, így inkább lehuppanok a pálya földjére és hátradőlve támaszkodom meg, mintha csak csillagokat nézegetnék, pedig csak a páholyokat lesem, innen milyen magas is az, amikor felszököm, hogy jobban lássak mindent.
|
Amikor bajban vagyok, énekelek. Aztán rájövök, hogy a hangom igazából sokkal rosszabb, mint a helyzetem.
|
|
|
Jáger Sára INAKTÍV
offline RPG hsz: 36 Összes hsz: 142
|
Írta: 2019. szeptember 16. 08:41
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=773416#post773416][b]Jáger Sára - 2019.09.16. 08:41[/b][/url] MasaNem volt akkora gond felajánlani a lehetőséget. Bár jobb szeret magában, egyedül ütögetni - meg úgy bármit egyedül csinálni, de a közös tevékenység gondolata inkább csak enyhe kellemetlenség. Mint amikor az embert elhívják egy buliba. Értékeli, hogy elhívták, de azért aznap éppen nincs akkora kedve hozzá, vonzónak tűnik az ágy és a Netflix gondolata, a punnyadásé. Aztán valahogy mégiscsak ráveszi magát, hogy felöltözzön, aztán elmenjen az összejövetelre: ahol aztán remekül szórakozik és arra gondol, hogy ezt kár lett volna kihagyni. Na hát mondjuk Sára hasonló szituációi nem végződnek ilyen kitörő happy enddel, de összességében azért néha arra jut: annyira nem volt rossz mégsem társaságban csinálni valamit. Lehet, ezzel is így lesz. - Én meg Sára. - Végignézi, illetve átengedi az ütés lehetőségét a levitás lánynak. - Hát, még csak most ajánlottam fel, hogy ketten gyakoroljunk, szóval még konkrétan semmire - ismeri be szemrebbenés nélkül, merthát tény, hol gondolt volna ki még páros edzésötletet az alatt az egy-két másodperc alatt. Neki is adaptálódnia kell gondolatban, hogy osztoznia kell a gyakorlórgurkón. - Megpróbálhatjuk passzolni egymás között, hátha javítható a célzás. Meg legalább jobban megszokja az ember, ha egyenesen felé tart egy ilyen.
|
|
|
|
Jáger Sára INAKTÍV
offline RPG hsz: 36 Összes hsz: 142
|
Írta: 2019. szeptember 16. 09:02
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=773417#post773417][b]Jáger Sára - 2019.09.16. 09:02[/b][/url] ElijahNem mintha valaha is túl sokra tartotta volna az újságosak, legyen az egy országos hetilap vagy egy iskolaújság. Pontosan tudta, mennyi ostobaságot és légbőlkapott hazugságot képesek összehordani egy jól hangjó szalagcímért. Annak idején, mikor felébredt, megadatott neki az az öt perc hírnév, amit sosem kért és sosem akart. Szerencsére ez olyasmi volt, ami végül hamar lecsengett. Nem kísérte el ide Magyarországra végül, ahol nem vert akkora hírverést a Morphe esete; valószínűleg pont ezért pakolták be ide. Mostanra Sárának már bőven elkezdődött a nap. Volt reggel futni a kastély körül például. Az udvar sétálóösvényei tökéletesek erre, a táj szép, főleg, ha elfut az erdő széléig - nem túl közel, persze. Annyira nem vonzotta az erdő, mert tudta, hogy átlagos esetben mik lehetnek egy mágikus erdőben és nem vágyott meglepetésszerű találkozásokra. Visszatérve aztán megreggelizett és tanult valamennyit, bár számára a vizsgaidőszak elég tétlen volt, tekintve, hogy ekkora érkezett már amúgy is. Sára nem harmadik évfolyamának végére, hanem elejére csöppent ide a szándékok szerint, nem is vizsgázhatott ennek értelmében. Melegítőben és sportcipőben érkezik a pályára, ahogy szokott és itt találja Elijaht is, akit inkább ismert meg jobban a kis könyvtáras mizériájukból, mintsem az Eridon cikkből. Hátulról közelíti meg az ücsörgő srácot, hogy aztán a feje fölött teljesen előrehajoljon és így pillantson le a srácra egy intéssel. - Csá. - Eztán ki is egyenesedik és megkerülve a másikat beáll vele szembe. Szétnéz, mások is vannak itt épp. Ők valszeg a következő idényre gyakorolnak már most.
|
|
|
|
Zippzhar Mária Stella Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
minden lében villa offline RPG hsz: 673 Összes hsz: 6322
|
Írta: 2019. szeptember 17. 12:39
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=773555#post773555][b]Zippzhar Mária Stella - 2019.09.17. 12:39[/b][/url] Bunkó bácsi
Mielőtt kilépnék az öltöző ajtaján, még veszek egy mély, remegős lélegzetet, amit megpróbálok addig benntartani amíg csak tudom. Így mikor végül kinyitom az ajtót, enyhén kábán, de legalább parázni kevésbé képes fejjel lépdelek ki a pályához, nyirkos kezeim között egy seprűt, és egy ütőt szorongatva. Ujjaim elfehérednek, ahogy szorításom fokozódik, öntudatlanul így próbálva megakadályozni, hogy fülem-farkam behúzva futásnak eredjek. A kellemes szédülés túl hamar hagy alább, és amint meglátom a férfit, gyomorgörcs lép helyébe. Egy pillanatra megtorpanok, ahogy a sötét folyosó után a fénybe érkezem. Nem esik, nincs forróság, nem fúj erős szél, és a felhők miatt szemembe sem süt a nap, igazából kívánhatni sem kívánhatnék jobb időjárást magunknak. Idegességemet leplezendő kihúzom magam, úgy indulok meg Henrik (remélem Elle néninek tényleg igaza volt, és így hívják) felé. Utolsó életképes neuronjaim sikítoznak, hogy menjek vissza és legalább plusz védelmet vegyek magamra, de vakmerően nem figyelek oda ezekre a sugallatokra, és köpenyt leszámítva teljes edzőszerkómban állok meg a másik előtt. - Szia - nézek fel rá, jóval magasabb hangon mint az egyébként tőlem megszokott lenne. Nem állok neki torkot köszörülni, csak egy furcsa félrepillantás árulkodik meglepettségemről. Reménykedem benne, hogy nem tűnik fel neki, elvégre alig találkoztunk, nem hiszem, hogy megismerné a hangomat. Nem, abban a hitben szeretném ringatni magam, hogy nem fordított rám ekkora figyelmet. Megállom, hogy megremegjek, de ez nem olyan egyszerű, főleg azok után amilyen rémségeket végül a kviddicses könyvben olvastam. Valahogy úgy voltam eddig vele, hogy csak egy labdajáték, iskolai, veszélytelen, majd leállítja JV bácsi ha valami komoly baj történne, menjünk, csináljuk! Most azonban... elbizonytalanodtam a sok rémtörténetet olvasva. Korábban szándékosan kerültem az ilyeneket, azonban a terelőpárbajok rendszerint pont olyan dolgok, amik tragédiába torkollanak, így... meg kell mondjam, kicsit megrendültem. Tudom, hogy varázslók vagyunk, és szinte bármit (jó, ez erős eufemizmus) meg tudunk gyógytani, de a fájdalmat nem tudjuk semmissé tenni, és én ezt eddig nem akartam végiggondolni, nem akartam tudomásul venni. Most kénytelen vagyok. De hiába a hirtelen jött józan ész, nem fogom csak azért visszavonni a szavam, mert immár rájöttem, hogy veszélyes, hiszen akkor pont azt veszteném el, amit kikérek magamnak: a hitelemet mint játékos. Nem szóltam senkinek, hogy ma találkozunk végül, nem akartam látni a pillantásaikat, nem akartam, hogy velem tartsanak. Majd utólag elmesélem mi volt, és remélem, hogy közben nem egy ágyban fogok feküdni a gyengélkedőn, felpolcolt végtagokkal, szívószálas almalötyit szürcsölgetve.
|
RAWRR :3 *-*-*-*-*-*-*-* I I III I I I IIIII I IIIIIII IIIIIII~~~~~~ II II
|
|
|
Ambrózy Henrik Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos
HeRNik | naGIGÁThor offline RPG hsz: 247 Összes hsz: 1268
|
Írta: 2019. szeptember 17. 12:55
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=773563#post773563][b]Ambrózy Henrik - 2019.09.17. 12:55[/b][/url] Kék kiscsibe Kivárta, hogy a lány megkeresse és ez meg is történt. Őszintén úgy gondolta, hogy Zippzhar majd gyáva nyúl lesz és nem mer majd eljönni a terelőpárbajra, amit egyébként ő maga kezdeményezett botor módon. Persze Henrik pontosan jól tudja, hogy a levitásnak halvány sejtése sem volt arról, mire vállalkozik, mikor könnyelműen közölte, hogy felőle mehet a menet. Lilla persze azonnal próbált hatni a férfira, hogy ugyan legyen már annyi esze, hogy nem áll ki egy kislány ellen, csakhogy ennyi esze neki is volt, nem kellett győzködni. Ő csak annyit akart, hogy valóban kihívja a lány, valóban megjelenjen, aztán sértetlenül hazamenjen. Mert bármennyire is hinné el, hogy Masa profi abban, amit csinál, pusztán kettejük alkatából és erejéből fogva garantált a győzelem. És persze sütkérezhetne a dicsőség fényében, de egyrészt a gyengébbet elverni nem erény, másrészt nem is nagy teljesítmény. Ha például Tristan hívná ki, az is más felállás lenne - ami meglepő, hogy végül nem törte be az orrát, pedig kétszer sodorta életveszélyes szituba a rellonost. De hát, ha egyszer mindenki megúszta épségben, kit érdekel a többi? Kedélyesen készülődik az öltözőben, szinte már lomhán veszi magára a védőfelszerelést. Úgysem fognak seprűre ülni, meg ugye azért, mert jött egy bagoly a helyszínnel és az időponttal, még közel sem biztos, hogy Masa valóban itt lesz. Nem akar persze rosszmájú lenni, látva, mennyire kiakadt a becsmérlő szavakon, a levitás akkor sem hagyná ki ezt a párbajt, ha az élete függne tőle. Egyébként, ha valóban sor kerülne az összecsapásra, ez pontosan így lenne. Úgyhogy mikor elkészül, kicsit átmozgatja magát, majd felkapja seprűjét és ütőjét, hogy kilépjen a kellemes őszi időbe. Nem tűz már úgy a nap, mint pár hete, de szerencsére nem is esik az eső, a szél csendesen, ráérősen fújdogál. Bár Zippzhar nem egy dromedár, mégsem nehéz kiszúrnia a néptelen kviddicspályán, így minden lépéssel egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Henrik arcán kaján mosoly bujkál. Elégedett. Neki csak ennyi kellett, hogy a szájhős ne csak szájhős legyen. - Szia - kinyújtja a kezét a lány felé és várja, hogy az megrázza. Fél szemöldökét még fel is húzza, mert ő már tudja, mi következik, ellenben a levitásról süt, hogy teljesen be van szarva. Minden bizonnyal az elmúlt időszakot szorgos kutatással töltötte, hogy mi is az a terelőpárbaj, amikor pedig rájött, megfogalmazta a végrendeletét és a koszorút is előre megrendelte, biztos, ami tuti. - Készen állsz?
|
|
|
|
Zippzhar Mária Stella Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
minden lében villa offline RPG hsz: 673 Összes hsz: 6322
|
Írta: 2019. szeptember 17. 19:16
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=773656#post773656][b]Zippzhar Mária Stella - 2019.09.17. 19:16[/b][/url] Bunkó bácsi
Az a bizonyos kaján mosoly számomra csak az, ami. Egy kaján mosoly. Talán picit rosszmájúnak is hat, de őszintén megvallom, leginkább azért, mert jelenleg nincs túl jó véleményem az előttem állóról. Ahogy fölém magasodik, kiakolbólint a valóság, amit annyira de annyira igyekeztem tagadni a napokban. Az emlékeim napról napra fakultak, és mint egy napon hagyott jégkocka, úgy lett Henrik is egyre kisebb és kisebb a szememben. Mármint, most nem erkölcsileg értem, szimplán fizikailag. Nem azt mondom, felismertem volna az utcán, de fejben már alacsonyabbnak és kevésbé megtermettnek képzeltem, akárhányszor csak előrevetítettem magamnak ezt a találkozót. Meglep egy pillanatra a kinyújtott kéz, de igyekszem gyorsan kapcsolni, jobb kezemben lévő ütőmet bal hónom alá dugom, hogy nyirkos kezemet tenyerébe fonhassam. A francba is, hogy ilyen izzadós lettem mostanában, mi van velem? Megrázom ugyan kezét, de nem szorítok rá igazán. Nem is próbálok úgy tenni, mintha le akarnám nyomni erőben, sőt, még a csuklóm is leheletnyit kifelé fordul, engedve, hogy az övé kerüljön domináns pozícióba. - Henrik ugye? - kérdezek rá azért a biztonság kedvéért, hiszen szeretném tudni kire kell majd gondolnom a halálom előtti utolsó pillanatban. Bár csak pletyka, de azt hallottam, ha elég erősen koncentrálok rá, kísérthetem, és omg, igen, ha meg kell halnom, hát legalább azt az örömöt had kapjam meg, hogy a nap bármely szakában átlebeghessek rajta, kellemetlen érzések sorozatát okozva ezzel benne. Kicsinyes bosszú, tudom. Én is kicsi vagyok. - Készen. Hozzam a gurkót, vagy majd te? - szegem fel dacosan államat, miközben verejtékező tenyeremet gyorsan a nadrágomba törlöm. Fogaimat picit összeszorítom, hogy ne kezdjenek el vacogni, majd hátrébb is lépek egy picit, kivonva ezzel magam az aurájából. Ha nem is sokkal, de egy hangyányit könnyebben lélegzek így. Továbbra sem igazán vagyok képben a róla szóló pletykákkal, hallottam én innen-onnan, hogy hűűű de rossz dolgokat tett, meg hajjajj de nagy sötét mágus, de őszintén? Ezt még belőle sem nézném ki, vagyok annyira naiv. Nem is olvastam el a cikkeket róla, se a jót se a rosszakat, és amikor szívem idegességében dobol össze-vissza, ezek eszembe sem jutnak, csakis az előttem álló megmérettetésre tudok koncentrálni.
|
RAWRR :3 *-*-*-*-*-*-*-* I I III I I I IIIII I IIIIIII IIIIIII~~~~~~ II II
|
|
|
Zippzhar Mária Stella Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
minden lében villa offline RPG hsz: 673 Összes hsz: 6322
|
Írta: 2019. szeptember 17. 19:18
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=773657#post773657][b]Zippzhar Mária Stella - 2019.09.17. 19:18[/b][/url] Sára
Sára. Sára, Sára, Sára - ismételgetem magamban hangosan a nevet amit kiabálnom kell, ha mégis beijednék, és meg kéne mentenie a vastól. Ez egyelőre nem következik be, a lila meccs óta először ér vasat az ütőm és talán engem lep meg legjobban, de nem zuhanok hattyú halálával az aréna fenekére. Jó, ez így nem teljesen igaz, mert ért vasat az ütőm... Például hozzávágtam az ágy lábához, a ládám csatjához, meg úgy ilyesmikhez. Ó, és arról se feledkezzünk el, amikor véletlenül szétporlasztottam vele egy elsős vastablettáját. Aaaz mondjuk ciki volt. Elmosolyodok a lány szókimondásán, és csak biccentgetek, hogy igen, értem, és ne haragudjon amiért ilyen sületlenségeket kérdezgetek itt. Csak hát no, kicsit izgulós is vagyok, amiben most már az is szerepet játszik, hogy egy olyan lánnyal készülök gyakorolni, akiről amúgy az égegyadta világon semmit sem tudok. Azaz persze, az előbb figyeltem ahogy ütöget, de nekem az vajmi kevés, hiszen se edző nem vagyok, se tapasztalt, nem igazán vágom én le, hogy kinek mennyire jó a technikája. A bocsánatkérő mosoly remélem célt ér, a gurkó legalábbis megtette. Az egyik bábura állt rá a szerencsétlenje, és most annak megy neki újra és újra, mint valamiféle rossz szerelmes, aki nem ért a nemből, vagy abból ha kiteszik a szűrét a házból. - Felőlem okés - bólogatok serényen, hagyva kicsit, hogy a másik irányítsa a dolog menetét. Gondolkodás nélkül helyezem magam a háttérbe, húzódok meg picit, hiába volt az én nevemen a gurkó, ez nem igazán számít most már, hisz éppen ő tesz nekem szívességet. Persze ez nem jelenti azt, hogy kevésbé lelkes volnék, mint eddig, inkább semmiképpen sem szeretném őt elnyomni, vagy tönkretenni a játékélményét. Amíg rá nem érzek, hogy milyen is ő, azt hiszem háttérben fogok kicsit maradni. - Akkor hátrébb megyek, és passzolhatsz ha úgy gondolod - vetem fel a javaslatom, majd ha bólint, vagy máshogy beleegyezik, megfordítom seprűmet, és egy olyan bő tizenöt méteres távolságot megtéve fordulok vissza, vele nagyjából egy szinten, felőle nézve kicsit jobbrább, hogy jobb kezemre érkezhessen az ütés (meg ahogy én azt elképzeltem, ugye). Ő is mozoghat messzebb, vagy jöhet közelebb ha gondolja, nem tudom neki mi a kényelmes távolság, nekem most hirtelen így tűnt kellemesnek.
|
RAWRR :3 *-*-*-*-*-*-*-* I I III I I I IIIII I IIIIIII IIIIIII~~~~~~ II II
|
|
|
Ambrózy Henrik Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos
HeRNik | naGIGÁThor offline RPG hsz: 247 Összes hsz: 1268
|
Írta: 2019. szeptember 18. 11:18
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=773757#post773757][b]Ambrózy Henrik - 2019.09.18. 11:18[/b][/url] Kék kiscsibe Azért be kell vallja, hogy egy valamivel bátrabb Máriára számított így, hogy az öltözőben bedobta a Jancsi stílust. Mégis, itt állva vele szemben, miközben kézfogása harmatgyenge, mi több, ezzel akaratlanul is alárendelt szerepbe kényszeríti magát, azért nem semmi. Persze Henrik nem igen enged neki, szabályosan rázza meg a lány kacsóját és egy pillanatig sem érezteti vele erőfölényét. Eltörhetné az ujjait is szinte, miközben rászorít, esetleg teljesen leuralhatná, de nem teszi. Képzeljen akármit a lány, Henrik lényegesen jobb ember annál, mint amilyennek látja. - Igen, Ambrózy Henrik - biccent egyet, majd gondolkodás nélkül folytatja. - És ha jól tudom, Zippzhar Mária - tudja a teljes nevét, de lusta végigmondani, elvégre a lényeg ebbe is benne van. Szeret picit utánanézni azoknak, akikkel összesodorja az élet és nem volt nehéz megtudnia, hogy a levitás mi mindent alakított az előző meccsén. Az meg sem lepi, hogy az Unikornisok ellen már nem lépett pályára, betudható annak a traumának, hogy leesett a járgányáról. Ezen kívül olyan, teljesen irreleváns információkat is megtudott, minthogy a Squadron másik terelőjével, Lóránt Bencével van kapcsolatban és gusztustalanul boldogok, egyébként jó tanuló és rajong a kviddicsért, no meg kissé szeleburdi. Azt, hogy elmebeteg, mondania sem kellett senkinek, a terelőpárbaj ténye bőven elég bizonyíték volt erre. - Megvárom, míg kihozod - kényelmesen támaszkodik meg ütőjén és pofátlanul mosolyogva várja meg, hogy Masa elmenjen a gurkóért és kicipelje. Mozgékony egy állat, kár tagadni, a maga ötven kilójával dobozon keresztül is ledarálna mindenkit, ha csak azon múlna. Egyébként azért nem segít a levitásnak, hogy érezze a törődést. Még egy picit játszik az idegeivel, mielőtt elárulja, hogy nem fog történni semmi. Jó, ez egy picit szemét húzás tőle, de ez van, azokra a vékony karokra amúgy sem árt gyúrni egy picit. Ahogy megérkezik, némileg unottan néz rá, mielőtt ismét megszólalna. - Sok sikert - s mozdul is a doboz felé, hogy a lány ne tudja kiereszteni a gurkót. Úgy tesz, mintha ő maga akarná.
|
|
|
|
Zippzhar Mária Stella Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
minden lében villa offline RPG hsz: 673 Összes hsz: 6322
|
Írta: 2019. szeptember 20. 18:04
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=774130#post774130][b]Zippzhar Mária Stella - 2019.09.20. 18:04[/b][/url] Bunkó bácsi
Őszintén, bennem nincs nagy jelentősége egy kézfogásnak, nem arra szolgál, hogy felmérjem az erejét (pff, arra ott a szemem). Pontosan tudom, és tudtam akkor is mire vagyok képes, de őt nem ismerem. Akkor még annyira sem tudtam ki ő, mint most. Mondhatnám, hogy ez az a különbség, ami érezhető rajtam, de nem hinném, hogy ez lenne az igazság. Inkább azt mondanám, hogy akkor hirtelen felindulásból mentem bele a szócsatába, most pedig úgy jöttem ide, hogy az elmúlt heteket aggódással, parázással, és ismereteim bővítésével töltöttem. Fogalmazhatnék úgy is, hogy saját magamat félemlítettem meg egyre jobban és jobban, így mostani viselkedésemben ezért dominál ez olyan erősen. - Masa - teszem hozzá automatikusan becenevemet, félig nem is értve miért. Annyira megszoktam volna már, hogy kicsúszik a számon bemutatkozásnál? Mindenesetre örülök neki, hogy tényleg az akinek hittem, így egy kért-kéretlen mosoly is felragyog arcomon. Jó időzítés, mondhatom. Valószínűleg nem érti miért vigyorodok el, pedig ez csak egy kis apró öröm, hogy kinyomoztam ki is ő. Nem volt nehéz munka, de inkább nem töröm le a saját kedvemet. Majd megteszi ő.
Bólintok, hogy vettem, és teljes puccban indulok meg a szertár irányába. Pofim kicsit felfújom, mert ugyan, miért is hozná ő, ugráljak én, de ellenkezni természetesen nem ellenkezek, már csak azért sem, mert én ajánlottam fel. Négy-öt lépés múlva ébredek rá, hogy bolondságra készülök, így olyan lendülettel vágok be egy hátraarcot, hogy saját hajammal törlöm magam arcon. Hajgumi. Emlékeztetem magam, miközben visszalépdelek a férfihoz, korábbi helyemre leteszem eszközeimet, és immár üres kézzel állítom magam újból irányba - ami nem árt, ha egy gurkónyi ládával szeretném magam visszaügyeskedni, ugye. Egy apró köhintést hallatok kínomban, mikor elindulok, igyekszem kerülni a szemkontaktust, nehogy meglássam a szempárban csillogó vigyort. Mert tudom én, hogy ott van!! Távolodva lehúzom csuklómról a gumim, és felkötöm tincseimet, ne zavarjanak.
Szuszogva-fújtatva érkezek vissza Henrik mellé, immár a kicsit féloldalasan jobb csípőmnek támasztott, két kézzel cipelt dobozzal együtt. Haladás. Derékból hajolva (ne csináljátok utánam, nem egészséges) ér földet végül közöttünk, és amíg kiegyenesedek, a férfi már a doboz felé is hajol. Egy pillanatra pánik szalad át rajtam, így gondolkodás nélkül ugrok nagyjából másfél lépésnyire lévő ütőm után. Guggolásban, Henriknek háttal érkezek, ütőmet fejem fölé emelve töpörödök gombócba, úgy várva, hogy felhangozzon a surrogó hang. A kívánságot szinte észre sem veszem, annyira felkészületlenül ér a dolog. Közben bal kezem már seprűm nyele után tapogatódzik, és ha nem szólal meg, vagy a láda nem nyílik, felé is pillantok, és szépen felkászálódok.
|
RAWRR :3 *-*-*-*-*-*-*-* I I III I I I IIIII I IIIIIII IIIIIII~~~~~~ II II
|
|
|
Scheffer Riza Cirilla INAKTÍV
offline RPG hsz: 65 Összes hsz: 296
|
Írta: 2019. szeptember 21. 20:57
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=774297#post774297][b]Scheffer Riza Cirilla - 2019.09.21. 20:57[/b][/url] Ha van egy személy, aki irdatlanul hiányzott az elmúlt pár évben, akkor az Masa. Találkoztunk persze a családi összejöveteleken és itt-ott, de most ismét egy hosszabb kihagyás után látom először és nagyon örülök, hogy itt van. Elnyújtom az ölelést amennyire csak engedi, aztán követem le a pályára. A két seprű látványára azonnal görcsbe rándul a gyomrom és félénken teszek ugyan feléjük egy lépést, nem érek hozzá egyikhez sem. Oly rég repültem már, egy másik életnek tűnik. - Köszönöm – felelek halkan, mikor kijelenti, hogy egyelőre nem szállunk még fel. Szeretnék bízni benne, hogy nem lesz semmi bajom és esetleg talán a kviddics gondolatával is meg tudok birkózni, de nem tudok. Már semmilyen ígéretnek nem tudok hinni, semmiben nem tudok bízni. A felém repülő labdára nem vagyok felkészülve, hiába követem Masa minden mozdulatát. Két kézzel sikerül csak elkapnom, de az legalább megvan. Nem esik ki a kezemből, de a levegőben száguldva így biztosan nem tudnám elkapni a kvaffot. Megszeppenve pillantok a mellemhez szorított labdára, aztán egy határozott mozdulattal visszadobom. Nem tartozom azok közé, akik méterekkel mellédobnak, de ismétlem, seprűn száguldozva biztosan más lenne a helyzet. - Milyen poszton kéne játszanom? Gyakorlunk mindegyikre? – Masa példáját követve én is növelem a távolságot magunk között minden egyes dobással. Igyekszem pontosan dobni, egy kézzel és az elkapást hasonlóan csinálni. Jó szeretnék lenni, nem akarom, hogy Masa csalódjon bennem. - Egyébként melyik a legijesztőbb poszt?
|
|
|
|
Benzsay Gergely INAKTÍV
Boltosfiú | Watts Védelem <3 offline RPG hsz: 82 Összes hsz: 169
|
Írta: 2019. szeptember 22. 19:52
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=774489#post774489][b]Benzsay Gergely - 2019.09.22. 19:52[/b][/url] Kiscsibe - Ő mindig mérges. Vonom meg a vállaimat mosolyogva. Régen, a betörés előtt persze nem ilyen volt. Mármint, akkor is eléggé szigorú volt, de tudott nevetni, azóta csak ezt az oldalát ismerjük, mintha a polc, ami maga alá temette, kilökte volna a vidámságot belőle. A lányok persze nem emlékszenek nagyon apára azelőttről, hiszen nagyon kicsit voltak még, öt, talán hat évesek. Nekik apa mindig ilyen volt, amilyen most is. Mérges és morgós. Valami olyan, amilyen én a saját gyerekeimmel sosem szeretnék lenni. Mi valahogy Mei és én jó balansszal vagyunk, mert szerintem mind a ketten egyformán vagyunk szigorúak és engedékenyek. A gyerekeinknél mind a kettőnknek lesznek stiklijei. Persze ez még a jövő, de akkor sem aggódnék, ha a holnap lenne, valahogy az anyagiak miatt sem. - Mi a legrosszabb, ami történhet, szerelmem? Együtt leszünk kitagadottak. Akkor felveszünk valami überkirály családnevet, és azzal élünk tovább. Mei Minecraft vagy Mei Forza és Gergely Horizon, a gyerekeink meg lesznek mondjuk Ancsika és Guszti Forza-Horizonok. Persze nem gondolom komolyan, hogy ez legyen az új vezetéknevünk, csak szeretném megnevettetni kicsit, mert nagyon szép, amikor nevet. Olyankor mindig - már ha ez lehetséges egyáltalán -, szerelmesebb leszek belé. - Bármiről képes lennék lemondani, ha ahhoz kell, hogy veled legyen jövőm. Ezért adtam a gyűrűt, hogy tudd, bármi történhet, mi már örökre mi maradunk. Rendben? Ebbe senki és semmi sem szólhat bele. Megoldjuk. Tudom, hogy megoldjuk bármi is jön szembe. Nem akarok kacsalábon forgó palotát, csak egy boldog felnőttkort, vele. - Tudom, hogy a többieknek mi okoztuk ezt a büntetőmunkát, de mi lenne, ha meglépnénk és játszanánk egy kicsit vagy megnézhetnénk akár ezeket a házakat is.
|
|
|
|
Zippzhar Mária Stella Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
minden lében villa offline RPG hsz: 673 Összes hsz: 6322
|
Írta: 2019. szeptember 23. 21:31
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=774748#post774748][b]Zippzhar Mária Stella - 2019.09.23. 21:31[/b][/url] Rizibizi
A szél elsodorja halk szavát, de látom szája mozgását, így csak rákacsintok. Optimistán, jó hangulatú dünnyögéssel szökdécselek távolabb, titkon remélve hátha ebből valami Rizára is átragad. - Jó lesz az - kiáltok felé bíztatóan, hiszen hiába két kézzel, de elkapja a labdát. Meg kell hogy mondjam én nem véletlenül nem lettem hajtó, így amikor visszapasszol, bár utána kapok, de tenyeremmel elütöm a labdát mielőtt ujjaim köré kulcsolódhatnának. Hát, nem mondtam, hogy nekem menni fog. A labda lepattan, két lépéssel sikerül csak utolérnem, így mikor felemelem, megint hátrálnom kell kicsit, hogy meglegyen köztünk a kihívást jelentő távolság. Én nem tudom elkapni a dobásait, hiába érkeznek rám pontosan, apró tenyerem sosem bizonyul elegendőnek hozzá. Ettől függetlenül nem zavartatom magam, jót nevetek bénázásomon, és minden dobását, valamint elkapását kommentálom. Ha nem kapja el, csak legyintek, hogy sebaj, ha elkapja csillogó szemekkel gratulálok. Dobásai szépek, nem miatta nem kapom el őket - hiába, bennem a labda elütése az első reflex, nem az elkapása.
- Milyen poszton szeretnél? Hogy érzed, mi az ami a legjobban vonz? Vagy ha nem tudod, akkor esetleg fordítva? Mi taszít leginkább? - kérdezek vissza reflexből, szavaimat egy erősebb hajítással nyomatékosítva. - Nekem a fogó - vágom rá kérdésére kapásból. Már nem lépdelek tovább, és mindkét kezemmel nyúlok az érkező labdák után. Már nem jönnek pontosan kinyújtott kezemre, de nem is csoda, nem is várnám el tőle, hogy ilyen gyorsan belejöjjön. Sőt, ha engem kérdez, ez így is gyönyörű kezdés. Válaszom furcsának hathat, de teljesen őszinte, engem kikészítene, ha egy stadionnyi ember bámulna tátott szájjal. Buhwá, a gondolat is borzongató, nem bírom én az ekkora figyelmet. - Minden más posztnál jobban megoszlik a figyelem és a felelősség, sosem vagy egyedül - fejtem ki kicsit jobban a dolgot. Igazából arra várok, hogy szóljon ha elfárad, vagy megunja. Én a csapattársa vagyok, tudnom kell a határait, előttem nem kell szégyellenie képességeit. A pályán is azért vagyunk ott csapatként, hogy vigyázzunk egymásra, ehhez pedig az őszinteség elengedhetetlen. Eltökélten dobálok tehát tovább, miközben a nap lassan izzadtra tűzi homlokomat.
|
RAWRR :3 *-*-*-*-*-*-*-* I I III I I I IIIII I IIIIIII IIIIIII~~~~~~ II II
|
|
|
Jáger Sára INAKTÍV
offline RPG hsz: 36 Összes hsz: 142
|
Írta: 2019. szeptember 30. 14:59
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=776112#post776112][b]Jáger Sára - 2019.09.30. 14:59[/b][/url] MasaMondjuk biztos meghallgatná az akadékoskodást is, ha lenne, legfeljebb nem venné végül figyelembe és elkenné valami lowkey flegma megjegyzéssel. Na nem azért, mert Masa különösebben antipatikus lenne számára, mert nem, csak.. nincs érzéke ehhez, azt mondják. Folyton sikerül valakit megbántania, pedig mindössze mond valamit - az ő szemszögéből legalábbis ez történik. Mikor a levitás lány beleegyezik, bólint és úgy kanyarodik a seprűvel, hogy valamivel arrébb, szemben legyen vele. - Oké. Nem vagyok amúgy valami nagy kviddicszseni, szóval meglátjuk. - Az ütőereje azért jó, kifejezetten, mondthatni kiváló, de minden más.. meh. Főleg a csapatmunkája, azt az idényben fel is hozták neki, de.. akkor sem ez lesz a legelőnyösebb tulajdonsága. "Ha valamit jól akarsz csinálni, csináld magad" - ezt vallja, és nem szerencsés hozzáállás egy csapatjátékban. Ha úgy vesszük, nem is rossz, hogy Masa efutott, így legalább tudja gyakorolni a célzást a gurkóval, nem úgy, hogy megsebezni akarja a másikat, hanem hogy hogyan passzolhatna a terelőtársának. A visszaérkező gurkót útjára indítja, megpróbálja minél könnyebben és minél jobban visszapasszolható szögben tenni ezt több kevesebb sikerrel. - És amúgy te? Be akarsz kerülni a csapatba? Tessék. Ennyire tájékozott, de hát ő már csak a levita meccs után érkezett, nem is érezte szükségét annak, hogy utánanézzen egy csapatnak, akikkel nem is fog játszani.
|
|
|
|
Jeffrey Kai Hampton INAKTÍV
offline RPG hsz: 30 Összes hsz: 63
|
Írta: 2019. október 1. 22:44
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=776430#post776430][b]Jeffrey Kai Hampton - 2019.10.01. 22:44[/b][/url] Dia, Masa, Seth
Fuck a téliesedő időbe, fuck a hideg földbe, a kviddicspályába, a vizsgákra, a családra, a tanszünetre, az életbe magába is. Mintha ő lenne az egyetlen stabil pont a világon, úgy forog upside-downba a kviddicspálya egyetlen határozott bukfenccel, hogy hátrafekszik a fűben. - Forog minden. - Röhögcséli Diának. Ez nem afféle aranyos, kedves röhögcsélés, hanem az a rekedt, hangos, fülsértően nagykamaszos fajta. Utálja a forgás részét - megszüntetésére és a mihamarabbi továbblépés érdekében belekortyol a szigorúan markolt papírzacskóba, amiből mindkettejüknek kényelmesen jutott egy-egy. - Szal ma visszajöttem. - Ez a nagysikerű sztori vége, miért is tölti/töltötte itt a tanszünetet és miért tartott olyan rövid ideig a szülei meglátogatása. Nem találkoztak 2-3 hete, de Dia tudja, hogy Kai nem ápol túl jó viszonyt a 'felső középosztálybeli' szüleivel, akik középosztálybeli elvárásokat fektetnek elé - az utóbbi években inkább már csak lemondóan. - Adj már egyet. - Motyogja némileg barátságosabb hangon és szabad, kinyújtott keze és ujjacskái a közöttük heverő fém, nyitott cigarettatartó felé kezdenek nyújtózkodni. Abban előre megtekert szálak sorakoznak egyenletlenül. Az utóbbi időben egy kicsit céltalanná vált Kai viselkedésbeli változásokat is magával hozott; a megszokottnál lobbanékonyabb és keményebb. Ez talán nem igazán tenne jót a szociális kapcsolatainak, ha lennének körülötte olyanok, akiket valójában érdekel, mi van vele - szerencsére azonban a barátainak mind megvan a saját mentális és lelki problémája, amivel idegesítheti a társadalmat, úgyhogy ez jó előre meg van oldva. Mostanában inkább tengődik és várja, hogy valami igazán felkeltse az érdeklődését. A tengődés általában olyan tevékenységben merül ki, amilyen szituációban most is látjuk őt; hasonló figurákkal, minden nap. Telnek a mindennapok. - Neked milyen volt a szünet? Kavargatsz most valakikkel?
|
|
|
|