37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastélyt körülvevő vidék
Kviddicspálya - Vajda Eszter hozzászólásai (13 darab)
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Vajda Eszter
Auror, Animágus, Legilimentor, Végzett Diák


bossy
offline
RPG hsz: 181
Összes hsz: 904
Írta: 2018. július 31. 20:24 | Link

YOU SHOULD SEE ME IN A CROWN YOUR SILENCE
IS MY FAVOURITE SOUND, WATCH ME MAKE 'EM
BOW ONE BY ONE BY ONE BY ONE-------------

Az öcsém kinyitja a száját, és onnantól mindenki tudja, miért nem kviddicseztem soha iskolai szinten. Ha valaki még nem ismerné eléggé, hát elmondom, azért, mert az öcsém egy nagyszájú, öntelt, beképzelt szarcsimbók, úgy egészen pontosan.
És én egészen jól ellennék itt a padon, pont idesüt a nap, szóval a hátam mögött megtámaszkodva a kezeimen dőlök hátra és fordítom az ég felé a fejem lehunyt szemekkel, csak úgy létezem, próbálom kizárni a világból Richárd irritáló zajait és a többi, de hát ez elég nehéz dolog, ha közben folyamatosan beszél hozzám.
- A te kvalitásaid figyelembe véve egészen biztos vagyok abban, hogy egy gurkó is komoly ellenfelet fog jelenteni, nem kellek mellé még én is - szélesen elmosolyodom, miközben felé fordítom a fejem, rá nézek, és csak egy egészen szolid kis szemöldökfelvonással illetem a vetkőzőshowt. Nyilvánvalóan lett volna felsője, amit felvehetett volna, nyilvánvalóan nem hozott abban a reményben, hogy majd többek között fehér hajú lányok fognak erre járni, és majd a teste látványától elfelejtik a tényt, hogy az öcsém lényegében semmibe nem nézi őket, és tök szarul kviddicsezik (igazából annyira nem kviddicsezik szarul, de így is elég nagy az egója).
- Akkor viszont én fogom vinni a kvaffot - elvigyorodva ugrok fel, és hát nem mondom, hogy szaladok, még azt hinné, hogy van esélye elverni, de elég sebességet szolgáltatok ahhoz, hogy ne tudja elhalászni előlem a kvaffot.
- Adios Muchachos, seggarc - úgy érzem meg kell említenem, hogy csak az öcsémmel beszélek ilyen csúnyán, csak akkor, amikor nem hallja senki, mert amúgy nem vagyok én olyan lány (ezt az utóbbi időben különösen sokszor mondtam már el magam és hangosan is). Levakarhatatlan vigyorral az arcomon kapom fel a seprűmet, majd a labdát a hónom alá csapva szállok fel a karikák szintjére.
Szál megtekintése
but sometimes girls just want to have fun, the poetry inside of me is warm like a gun
Vajda Eszter
Auror, Animágus, Legilimentor, Végzett Diák


bossy
offline
RPG hsz: 181
Összes hsz: 904
Írta: 2019. július 13. 20:40 | Link
L I L I Á N A
x queenie


Vészesen közeleg az első meccs, a tanév közepénél járunk nagyjából, ugyanakkor a nyári fürdőruhás projektek a csúcspontjukat élik, szóval az élet ezen pontján már az lenne a furcsa, ha az ember nem itt, vagy egy edzőteremben találna rám. Most is épp a levezető körökre készülök rá, a másnapi izomlázat eltörlő futásra, ami után boldogan és felfrissülve vehetek egy hideg zuhanyt, este hat előtt bevacsorázhatom a megfelelő fehérje és vitamin adagot, skin care, minden egyéb, amit egy jó instagram oldalon stalkolhatnak az olyan lányok, mint--
Lili.
Mármint, biztos vagyok benne, hogy Lili mindezekről önmagától is tud már mindent, ettől függetlenül némi csalódással tölt el a ténye, hogy már valóban sehol nem tudok megszabadulni tőle. Épp csak egy pillanatra emelkedik meg szemöldököm, ahogy újrakötöm hajam, fülembe dugom a két vezeték nélküli fülhallgatót, amik majd épp úgy fogják kizárni legjobb barátnőm jelenlétét is, mint bármi más, zavaró tényezőt a világban, és kezdek neki nyújtani.
Alapvetően egyetlen, ám annál jelentősebb dologra jöttem rá az életben: ha egyszerűen figyelmen kívül hagyom az Univerzumban folytatott egzisztenciáját, egy sokkal nyugodtabb és boldogabb élet áll előttem. Ha nem foglalkozok vele, egy sokkal nyugodtabb és boldogabb futás áll előttem. Ha indulásból leszarok bármit, ami hozzá köthető, sokkal több időm és energiám jut magamra, ebből kiindulva pedig, miért is szeretnék bármit kezdeni vele? Arról már réges rég lemondtam, hogy esetleg, valami Isteni csoda folytán megérti, mi a problémám azzal, hogy a testvérem szarik az életemre, ahogy arról is, hogy így, röpke egy év után, képes lesz kilátni a fejében szivacsossá vált rózsaszín ködből, és végre felnőni (nem, itt nem feltétlen arról beszélek, hogy kinőni a szerelemből, egyszerűen csak kidughatná a fejét a seggéből - bár erősen kételkedem a szerelem erejében, mióta az első adandó alkalommal ment és lesmárolt mással, lapozzunk). Kiropogtatom a nyakam, beroppantom a vállam és az ujjaim, megvárom, míg a pálya másik oldalára ér, hogy még véletlenül se zavarjuk egymás útját, majd csak utána indulok el jó magam is.
Nem foglalkozom vele. Szentül hiszem, hogy ha nem foglalkozom vele, abból nem lehet semmi baj.
Szál megtekintése
but sometimes girls just want to have fun, the poetry inside of me is warm like a gun
Vajda Eszter
Auror, Animágus, Legilimentor, Végzett Diák


bossy
offline
RPG hsz: 181
Összes hsz: 904
Írta: 2019. július 25. 17:54 | Link
L I L I Á N A

Ha olyan legilimencia szinten lennék, hogy most gond, feltűnés, lebukás nélkül benézzek Lili fejébe, és azt vegyek ki belőle, amit csak akarok, sem biztos, hogy megtenném. A legutóbbi találkzásunk után, az után, hogy Ricsi hozzá jött haza, holott megannyi pontján az életemnek, nekem is szükségem lett volna rá, eltört bennem valami. Nem Ricsivel szemben, de a kapcsolatukkal szemben. Nem Ricsitől távolodtam el, ellenben az embertől akivé válik, ha vele van. Az öcsém továbbra is, feltétel nélkül szeretem. Azt, ami ők ketten, együtt, ami eggyé teszi őket, elviselem.
Úgy döntöttem, nem fogok foglalkozni Lilivel. Nem gondolok rá, nem beszélek róla és nem ártom bele magam az életébe egészen addig, amíg nem késztet rá a saját maga tetteivel, hiszen nem éri meg. Ellene áskálódni olyan kicsinyes és megalázó cselekedetsorozat lenne, ahova soha többé nem szeretnék lesüllyedni - ellenben azt ne várja el senki, hogy befogom a szám és megköszönöm neki, ha bármit tesz, vagy bármit mond rólam, ellenem.
Ezért pedig nem is áll szándékomban többé versenyezni vele, sem itt, a pályán, sem pedig az élet más területein. Eltűröm őt, megadom neki a legminimálisabb tiszteletet, ha nem kell, nem szólok hozzá - és sosincs olyan, hogy valakihez kötelező legyen beszélni. Valahol őszintén remélem, hogy egy nap majd ő is eljut erre a szintjére a felém való hozzáállásához, elvégre, velem ellentétben, neki még van mit bizonyítania azért, hogy a család tagja legyen. Nem arról van szó, hogy eltiltanánk Ricsitől, vagy kitagadnánk az öcsém, mert az ehhez hasonló középkori eszközök távol állnak a családunktól. Ha Ricsi vele akarja leélni az életét, vele fogja. Ha feleségül akarja venni, feleségül fogja, és Lili megkapja a Vajda nevet.
De nem lesz a család tagja. Sajnálom? Nem.
Kényelmes tempóban kocogva, figyelve a légzésemre fordulok a pálya sarkánál. Csak maradjunk is ebben a semleges állapotban.
Szál megtekintése
but sometimes girls just want to have fun, the poetry inside of me is warm like a gun
Vajda Eszter
Auror, Animágus, Legilimentor, Végzett Diák


bossy
offline
RPG hsz: 181
Összes hsz: 904
Írta: 2019. július 26. 11:32 | Link
L I L I Á N A

Nem mondom, hogy minden az ő hibája lenne, hogy én ne tettem volna hozzá a magamét. Mint minden, ez is kettőn múlott, én túlságosan megijedtem, ő túlságosan a szívére vette. Egyszerűen csak rosszul voltak kezelve a dolgok. Ricsinek előtte soha nem volt komoly barátnője, és amikor a képbe került Lili,amikor valóban a képbe került, egyszerűen nem foglalkozott semmi mással, egyedül vele. Én pedig megijedtem. Azon viszont, amiket utána tettünk és mondtunk egymásnak, már aligha lehetne változtatni. Lehetek bármennyire is erős, vagy határozott saját magammal kapcsolatban, rajtam is ejtenek sebeket az emberek szavai, és amikor Lili arról áradozott, milyen tökéletesen idilli köztük minden a Durmstrang ellenére, a távolság ellenére, a szakítás ellenére, igazán mély vágás volt. És valami valóban megtört bennem, ami talán egyedül abban tükröződik vissza, hogy, ugyan észrevétlenül, de távolságtartóbbá váltam az emberekkel szemben. Nem fordítok hátat, nem fordítom el a fejem, de nem is engedem magamhoz közel őket, így pedig, kevésbé is fogok sérülni. Köszönjük, Liliána.
Minden esetre meglep az az érzelmi hullám, amit a közelébe érve érzékelek. Lassulnak lépteim, látom, ahogy mozog a szája, így kiveszem a két fülhallgatót, tenyerembe zárva őket állok meg vele szemben. Szemöldököm leheletnyit megemelkedik, ahogy a szavai eljutnak a tudatomig, az arcára kiülő érzelmek nyomni kezdik a saját mellkasom is, és csomóba rántják a gyomrom, habár tudom, hogy nem hozzám tartoznak. Mégis érzem őket, ami nem hogy nem kellemes, de Lilitől egészen kényelmetlen.
- Tessék? - meglepő vagy nem, de hirtelen fogalmam sincs, mire gondol. Hozzászoktam már ahhoz, hogy az emberek beszélnek rólam, körülöttem, és ugyan a pletykák mindig körbeérnek, az ember egy idő után elfelejti számon tartani az összest.
- Mit feltételeztél rólam, Lili? - nem akarom büntetni őt. Azt akarom, hogy kimondja, hogy itt, előttem, a szemembe mondja. Fogalmam sincs, most mégis mit vár tőlem. Lehet, hogy reménykedik abban, hogy ez után legjobb barátnők leszünk, ahhoz viszont már túlságosan kinőttem a világbéke és megbocsátás időszakából, hogy könnyekben kitörve, egyetlen bűnbánó szavától a nyakába boruljak.
Szál megtekintése
but sometimes girls just want to have fun, the poetry inside of me is warm like a gun
Vajda Eszter
Auror, Animágus, Legilimentor, Végzett Diák


bossy
offline
RPG hsz: 181
Összes hsz: 904
Írta: 2019. július 26. 14:36 | Link
L I L I Á N A

Leszoktam arról, hogy bármit is megosszak másokkal, a nagyközönséggel. A céljaim magamban döntöm el, és első sorban magamért érem el őket - nem azért, hogy másokat lenyűgözzek. Mindent, amit teszek, magamért teszem, és nem azért, hogy mások elfogadjanak vagy elismerjenek - az eredmények úgyis magukért beszélnek, bárki szemében. Éppen ezért pedig soha nem értettem azokat a kapcsolatokat, amik egy harmadik személy kibeszélésből állnak, amik azért kezdődnek el, mert mindketten jóízűen röhögnek egy olyan ember személyes életén, akihez alapvetően nem túl sok közük van. Szemöldököm még jobban megemelkedik, érzem, ahogy megváltozik az arcom, és ahogy azt mondja, sajnálja, képtelen vagyok visszafojtani a belőlem kikívánkozó kurta, halk nevetés. Hátrasimítom a homlokomba lógó vékony hajszálakat, ahogy megingatom fejem. Alapvetően értékelném a bocsánatkérését, azt, hogy hajlandó elásni a csatabárdot, indez viszont semmit nem változtat, már nem tudja meg nem történtté tenni, sem eltörölni a kimondott szavait. Azt, amit akkor kinézett belőlem. Azt, hogy lényegében eszközként használt valaki más kegyeiért.
- Ne haragudj, csak marha vicces, hogy pont te mondtad ezt - karjaim összefonom, továbbra is jókedvű mosollyal nézem őt, az arcát. Beszélgetni akart? Hát beszélgessünk. Mint azt már említettem, a semmiért, a semmiből semmiképp nem szúrtam volna oda neki, de így, hogy alám adja a helyzetet... Nekem is sok dolog nyomja a lelkem. - Mikor is volt, amikor nekem sírtál arról, amit a nővéred mondott neked? Hogy csak a név meg a vele járó lehetőségek miatt vagy Ricsivel? - oldalra biccen fejem. Teljesen semleges a hangszínem, nem emelem meg a hangom, nem kezdek el vele csúfolkodni rajta. Csupán egy egyszerű kérdés, egy kis visszatekintés a múltba, hogy tisztán láthassuk a helyzetet, és a Liliben rejtőző vonásokat.
- Tőlem nem kell bocsánatot kérned Lili, hiszen én nem támasztottam feléd semmiféle reményt, vagy elvárást - valamikor, talán, de már nem. - Nem - a nyomatékosítás jegyében még a fejem is megrázom. - Első sorban Ricsitől kell bocsánatot kérned Lili, hiszen ezzel őt árultad el. Meg önmagad, persze, de erre gondolom már magadtól is rájöttél.
Vonok egyet vállaimon. Nem mondom, hogy nem fájt. Nem mondom, hogy valahol nem csalódtam. Azzal, ahogy Lili beszélt rólam, amit beszélt rólam, vagy amiről beszélt rólam, egyedül önmagát ásta alá.
- Ha bármit is akarsz az öcsémtől Lili, ha tényleg komolyan tervezel vele, és nem csak valami gyerekes játéknak éled meg őt, vagy, ahogy a te szavaiddal éljek, nem csak azért vagy vele, hogy legyen valakid, nőj fel. Az pedig első sorban azzal kezdődik, hogy nem dugod be az orrod olyan dologba, amihez k*rvára semmi közöd.
Teljesen őszintén beszélek. Nem azért, hogy megalázzam őt, hiszen azt már megtette maga is. Ezt gondolom. És vele ellentétben, átgondolom annyira a mondanivalóm ahhoz, hogy utána fel is vállaljam, hogy utána senkinek ne kelljen magyarázkodnom, vagy sajnálkoznom.
- Köszönöm. - elvégre, én nem vagyok egy kicsinyes paraszt.
Szál megtekintése
but sometimes girls just want to have fun, the poetry inside of me is warm like a gun
Vajda Eszter
Auror, Animágus, Legilimentor, Végzett Diák


bossy
offline
RPG hsz: 181
Összes hsz: 904
Írta: 2019. július 26. 20:02 | Link
L I L I Á N A

- Holott pontosan tudod, milyen érzés - aprót biccentek.  Nem lenne kötelező szóba állnom vele. Nem tartozom neki semmivel, és senki nem kényszeríthet rá, hogy akár egy levegőt szívjak vele, ha nem akarom, viszont én már végleg tettem egy lépést hátra, ennek köszönhetően pedig aligha mondhatom el, hogy érzelmileg hatással lenne rám. Más lenne persze a helyzet, ha befolyásolná az életem, ha Berci veszekedne velem, vagy azt mondaná, nem kér belőlem amiatt, ami elhagyta Lili száját, de nem így van. Ricsinek pedig vele kell elszámolnia. Mert el kell neki.
Sok mindent szeretnék még mondani Lilinek. Hogy meg kell tanulnia, hozott egy döntést, és ahogy minden döntésnek, úgy ennek is meglesz a maga eredménye - talán nem azonnal, talán nem most, de meg lesz. Hogy minél több csontvázat tuszkol a szekrénybe, csak egyre távolabb fog sodródni az öcsémtől, hogy amiről Ricsi nem tud, az nem fáj neki, csak a mesékben működik, és, hogy egyszer úgyis minden ki fog derülni. Nem miatta szeretném elmondani ezt, de a testvéremért, azért, mert nem tudnám elviselni, ha még egyszer egy harmadik személy miatt lennénk ilyen távol egymástól, mert ha újra közel engedi Lilit magához, és túl későn buknak ki ezek a tüskék, sokkal nagyobb kárt okoz.
Ugyanakkor, ahogy Lili arcára nézek, magam előtt látok mindent. Hogy a születésnapunk nem tölthettük el rendesen kettesben, mert ott lebegett Lili. Hogy mennyi mindenből kizárt az öcsém az apámmal, hogy mennyi mindent nem mondtak volna el, ott volt Lili. Hogy anélkül nevezett drámakirálynőnek és dámának, anélkül, hogy kereste volna az okokat, hogy tett volna valamit. Ahogy azzal dicsekedik, mennyire végtelenül tökéletes a távolság ellenére is kapcsolatuk, holott Ricsi akkor sem akart hazajönni, miután megtaláltak. Mert itt volt Lili. Lehet, hogy nem minden volt az ő hibája, viszont mindennek köze volt Lilihez, és lehet önző vagyok, lehet rettenetes testvér vagyok, amiért nem akarom most megosztani vele az élet nagy titkait, de ha csak elképzelem őt Zlatannal, ahogy rólam beszélnek, amit rólam beszélnek, ahogy elhagyja a száját a nevem, és ő élvezi, egyedül csak undort érzek.
Én is követtem el a múltban hibákat, olyan hibákat, amiket senki nem fog elfelejteni soha többé, és olyan emberek mormogják el az orruk alatt, hogy szentségtörő, vagy, hogy k*rva, akiknek nem csak, hogy a nevét nem tudom, de még csak az arcuk sem láttam soha.
- Tudja? Tudja, hogy kivel és hogyan beszéltél a nővéréről? - kíváncsian billen oldalra fejem. Aligha hiszem, hogy tudná. - Arra rá sem kérdezek, hogy miért. Miért érezted szükségét ennek, Lili. Hogy jót röhögj valakivel, aki soha a büdös életben nem fogja megadni neked a minimális tiszteletet?
Akkor gratulálok.
- Ja, persze.  Miért is ne - tényleg szükségünk van a játékosokra. Bármilyen játékosra.
Szál megtekintése
but sometimes girls just want to have fun, the poetry inside of me is warm like a gun
Vajda Eszter
Auror, Animágus, Legilimentor, Végzett Diák


bossy
offline
RPG hsz: 181
Összes hsz: 904
Írta: 2019. augusztus 3. 15:30 | Link
L I L I Á N A

Alapvetően nem ehhez szoktam Lilitől - bár túlzás lenne azt állítani, hogy bármihez is hozzászoktam volna tőle. Elég sok mindent megélt a kettőnk kapcsolata, voltunk barátok, majd, a legnagyobb időintervallumban voltunk valami furcsa ellenségek, és most ide jutottunk. Nem szoktam hozzá ahhoz, hogy csak így, csendesen beletörődjön a dolgokba, hogy ne kezdjen fölényeskedve utalgatni és bizonyítgatni.
Alapvetően nem zavarnak a pletykák. Tényleg, hozzájuk szoktam, és nem is igazán érdekelnek, de ha a testvéred barátnője teszi ezt a barátod testvérével, ott azért már más a helyzet. Nem arról van szó, hogy Lili rosszat mondott rólam, nem lenne semmi problémám azzal, ha az hagyta volna el a száját, hogy "ez az Eszti mekkora egy álszent nagy kurva" vagy hasonló. Nem mondom, hogy soha életemben nem beszéltem Liliről, hogy nem kritizáltam a viselkedését vagy az öltözködését, de soha az életben nem beszéltem ki mással a kapcsolatát - Ricsin kívül -, és soha az életben nem merészkedtem rosszindulatú állításokba egy full idegennel azért, hogy öt percig visszaigazolást kapjak. Azért van különbség.
Aprót biccentek. Az ő dolguk. Ha Ricsinek szüksége lesz rám, vagy el szeretne valamit mondani nekem, akkor én ott leszek neki, de ennyi. Tényleg nem akarok beleavatkozni az ő dolgukba, nincs jogom hozzá, és különösebb türelmem sem. Ha az öcsém egy olyan nővel akar kapcsolatban élni, aki kibeszéli a testvérét, hát legyen. Nem éri meg, hogy túlgondoljam, ahogy az sem éri meg, hogy valamiféle erkölcs rendőrséget játsszak a nője mellett, amíg ő északon van. Amit Lili csinál, akivel Lili csinálja, az az ő dolga, és neki kell elszámolnia vele.
- Igen, nálunk elég nehéz visszanyerni az eljátszott bizalmat - aprót vonok vállaimon. Tudom, pontosan tudom, a saját bőrömön tapasztaltam. Nem lehetetlen, de nehéz, és hiheti Lili azt, hogy most csak papolni akarok neki, meg, hogy ő úgyis tudja, mert eleget élt ahhoz, és hogy nekem fogalmam sincs arról, milyen élete volt neki, nem tudja. Mert nincs honnan tudnia.
Valahol elég szomorú, ha bárki is Ombozi Zlatanhoz menekül lelki segélyért. Ami viszont még szomorúbb, hogy arra kell rájönnöm, egészen sajnálom Lilit. Mélyet szusszanok.
- Figyelj - kényszeredett mosoly jelenik meg arcomon. - A hétvégére Ádiékkal beszéltünk egy lovas kiruccanást. Ha akarsz, gyere el, hogy ne legyél - Ombozi Zlatannal - ... egyedül.
Szál megtekintése
but sometimes girls just want to have fun, the poetry inside of me is warm like a gun
Vajda Eszter
Auror, Animágus, Legilimentor, Végzett Diák


bossy
offline
RPG hsz: 181
Összes hsz: 904
Írta: 2019. augusztus 5. 15:31 | Link
L I L I Á N A

- Ezt csak Ricsi tudhatja - ennél jobb tanácsot nem tudok neki adni. Nekünk kettőnknek valahogy a vérébe van írva a kiszámíthatatlanság, hogy bármikor hozhatunk olyan döntést, ami soha nem vallana ránk. Ha könyörögne nekem, hogy mondjak valami mást, valamit, ami segíthet, akkor sem tudnék. Néha csak próbára tesszük az embereket magunk körül, hogy lássuk, mennyit bírnak még, néha egyszerűen csak átlépjük a határaik, hiszen megtehetjük, néha pedig azt várjuk, hogy beismerjék, megtörtek. Fogalmam sincs, Lilinek mit kell tennie a helyzetében, hiszen azt, hogy az öcsém mit vár tőle és a kapcsolatuktól, hogy épp mit játszik vele, azt egyedül, csak és kizárólag az öcsém tudhatja. Én pedig nem fogom kiszedni belőle.
- A véleményünk aligha képes megváltozni - elvégre, Ricsi és én, több mindenben hasonlítunk egymásra, mint azt az ember gondolná, és ha hinnék mindenféle spirituális mesében, egészen biztosan azt mondanám, azért, mert egy napon születtünk. - de időt fordít rád, szóval... - nem mondhatom, hogy minden jóra fog fordulni. Nincs kizárva, hogy csak büntetni akarja, hogy látni szeretné, hogyan szenved a tettei következményeitől, és azt sem állíthatom biztosan, hogy már úgyis vége. Alapvetően, ha csak haragszik rá, Lili sokkal jobban járhat, ellenben, már csak magamból kiindulva, ha esetleg megundorodott, azt nehéz lesz mindkettejüknek átlépni. De, mint azt említettem, nem vagyok Ricsi, hogy következtetéseket vonjak le.
Szemöldököm megemelkedik, ahogy visszakérdez. Elég időt töltött már el a környezetemben ahhoz, hogy tudja, nem ismétlem meg magam, és abban az esetben is hamar vesztem el a türelmem a hirtelen érkező jótét hullámmal együtt, ha szándékosan akarja valaki újra elmondatni. Egyszeri ajánlat, nem kötelezi semmire, és ha nem gondoltam volna át, nem is dobom fel. Nem akarok szoros kapcsolatot kötni vele, határozottan nem ő lesz az új legjobb barátnőm, de abban az esetben, ha helyrejönnek közte és a testvérem között a dolgok, jó lenne, ha legalább ismernénk egymást. Rendesen.
- Nincs mit.
Aprót szusszanok a kérdésére. Nem türelmetlenül, nem feszülten - bár tény, hogy az én világomban még nem értünk arra a szintre, hogy életvezetési tanácsokat adjunk egymásnak -, inkább csak felfrissítem a vérkeringésem. Elpillantva a horizont felé gondolkozom el egy pillanatra, végül megrázom a fejem, ahogy tekintetem visszatalál hozzá.
- Nem, nem igazán. Én addigra már elég sokat utaztam, elég sok mindent kipróbáltam, és rengeteg emberrel találkoztam, szóval - aprót vonok vállaimon, ahogy ismét megingatom fejem. - nem éreztem úgy, hogy valami kimaradt volna az életemből, vagy, hogy időre lenne szükségem, hogy megismerjem magam. - Még mindig állítom ugyan, hogy sosem mondhatjuk el biztosan, hogy ismerjük magunk. Elfogadhatjuk magunk, szerethetjük önmagunk, és tisztában lehetünk a képességeinkkel, de az élet bármikor fordíthat a világon körülöttünk, bármikor visszaeshetünk nullára. - Viszont ez egy olyan dolog Lili, amit neked kell tudnod.
Szál megtekintése
but sometimes girls just want to have fun, the poetry inside of me is warm like a gun
Vajda Eszter
Auror, Animágus, Legilimentor, Végzett Diák


bossy
offline
RPG hsz: 181
Összes hsz: 904
Írta: 2019. augusztus 16. 15:39 | Link
L I L I Á N A

- Valami olyasmi, igen. - Találóbb lenne azt mondani, hogy számot vet épp a kapcsolatukról és az egész közös életükről, de ennél jobban már tényleg nem akarok belefolyni. Ez az ő dolguk, és nekik kell lerendezni - már, ha a megbeszélés nem megy túl fényesen, ahogy azt a példa is mutatja. Azt hiszem, időszerű lenne mélyen elbeszélgetnem az öcsémmel arról, hogyan viszonyul az emberekhez, és legfőképp Lilihez - mert, bár nem leszünk legjobb barátnők feltehetőleg soha az életünkben, azért vannak dolgok, amiket ő sem érdemel meg, még akkor sem, ha ő magában elköteleződött ehhez a bánásmódhoz.
Akkor sem, ha erről másképp is vélekedtem, amikor haragudtam rá.
- Nézd, én azt tudom neked mondani, hogy ne alapozz mindent egyetlen emberre - lehet, hogy nem ezt akarja hallani tőlem, lehet, hogy nem is ezt kérte, de nem vagyok én sem hülye, elég jól ismerem az embereket - főleg azokat a fajta embereket, akik bekerülnek az öcsém öntudatlan vonzásába. Aprót szusszanok. - Persze, én megértem, ha a dolgok jók köztetek, és azt is megértem, ha nem annyira jók, ez a ti ügyetek. De csak Ricsi vagy bárki miatt belekezdeni valamibe amit nem szeretsz, vagy épp ellenkezőleg, lemondani valamiről, nem kipróbálni valamit, vagy elhinni, hogy bűnhődnöd kell bármi miatt a lehető legnagyobb hülyeség, amit csak elkövethetsz az életben, Lili - szemeim arcán tartom. Egyszer, és csak egyetlen egyszer vagyok hajlandó ezt elmondani. Nagyon is komolyan gondolom, erről talán az árulkodik a legjobban, hogy az is lehet, az öcsém ellen beszélek épp, de akkor sem fogom visszavonni. - Ami a legfontosabb, és ezt jól vésd a fejedbe, Lili - a kellő hangsúlyozás érdekében még meg is bököm mutatóujjammal a homlokát. - Hogy minden döntés, még ha később meg is bántad, akkor a legjobb döntésnek tűnt. És ez az egyetlen lényeges dolog, bármit is gondoljon más.
Megemelem szemöldököm, hogy megértette-e. Meg tudnék őrülni az örökös egy helyben topogástól, az önsajnálattól, attól, ha valaki elviseli, hogy rosszul bánnak vele - vagy, esetleg, döntésképtelenek vele szemben. Az élet rövid. Az életet élvezni kell. Én pedig, az ő korában, éppen elég olyan dolgot csináltam, amitől most felehetne a bűntudat vagy az öngyűlölet.
- Te mit érzel magadban, Lili? Amikor nem vagy a színházban, nem vagy a jégen, amikor kimész az udvarra és nem beszélsz senkivel, meg nem gondolkozol görcsösen azon, hogy mit kezdj magaddal - alapvetően ez a legnagyobb baj a társadalommal. Mindenki elvárásokat támaszt a másik irányába, nyomást helyez a vállaira, és ő emiatt olyan dolgokat tesz, amikről talán elhiszi, hogy jó, de mélyen belül tudja, hogy nem erre hivatott.
- Nem kell mindennek lenned. Elég ha csak találsz valamit, amiben úgy érzed, hazaértél.
Szál megtekintése
but sometimes girls just want to have fun, the poetry inside of me is warm like a gun
Vajda Eszter
Auror, Animágus, Legilimentor, Végzett Diák


bossy
offline
RPG hsz: 181
Összes hsz: 904
Írta: 2019. augusztus 26. 14:04 | Link
L I L I Á N A

Nem tudhatom biztosan, konkrétan mi is van köztük - nem is szeretnék ennél jobban belefolyni a dologba. Viszont nem vagyok hülye, látom a szomorúságot, ami tükröződik a szemeiben, és már csak a saját szavaiból is kiindulva érzi az ember, hogy nem minden feltétlen boldogság és cukormáz. Ehhez nem kell valami Merlini tehetséggel megáldott látónak lennem.
Szám szeglete leheletnyit felfelé görbül, ahogy bólintok. Ha valaki, akkor én elegendő rossz döntést hoztam már az életben, tudom, miről beszélek. Nem hozok fel olyan szentimentális, Coelhoi gondolatokat, hogy ezek tettek azzá, aki vagyok, és nélkülük egészen máshol tartanék most, de tény, hogy minden egyes lépéssel magad mögött hagysz egy teljesen más végkimenetelt.
- Nem szabad hagynod, hogy az befolyásoljon, mások mit fognak majd gondolni rólad - egy kicsit elhallgatok, ajkaimra harapva gondolkozom el, hogy mondjam-e ki a másik gondolatot, végül úgy döntök, igenis hallania kell. Sőt, mindenkinek hallania kellene - főleg a szóban forgó gyöngyszemnek. - Még ha az öcsémről is van szó. Nem ő a világ közepe. - Persze, szeretem őt, hiszen a testvérem, az utóbbi időben viszont elég sérelem gyűlt fel bennem is - amiket, nyilván nem volt eddig alkalmam elmondani neki, hiszen az egyetlen útja a kisasszonyhoz vezet, akárhányszor hazaveti a honvágy (vagy más).
- Ha nem alapozod az egész életed Ricsire. - Bólintok. Mindig is erősen élt bennem a függetlenség, a független nő képe. Midig is úgy gondoltam, hogy egy nőnek kell legyen annyi, személyes tartaléka, amiből ha kell, elköltözhet, amiből ha kell, ki tud lépni. Nem próbálok az öcsém ellen beszélni, ettől függetlenül úgy gondolom, kifejezetten káros egy kapcsolatban, ha minden magától értetődőnek kezd tűnni - ha egymás jelenléte, az apró részletek magától értetődőekké válnak, és már egyik fél sem becsüli meg annyira a másik társaságát. Persze, Ricsi szakított, Ricsi egyetlen szó nélkül lelépett, itt hagyta Lilit, itt hagyta Ábelt és engem is - pont ezért kellene megtanulnia, hogy egyikőnk sem egy játékszer, hogy ilyen marha egyszerűen kidobjon aztán visszavegyen minket, ha meggondolta magát.
- Ez most csak így eszedbe jutott? - persze nincs ezzel semmi baj, minden nagy terv így kezdődik, én is csak így eldöntöttem, hogy visszajelentkezem auror képzésre, de... Nem, nem bántam meg a dolgot, és meg sem fordult soha a fejemben, hogy abbahagyjam, de azért még mindig elég sokat ültem és gondolkodtam a dolgon. Azért persze örülök, ha Lilinél tényleg ilyen egyszerűen megtörtént a felvilágosodás.
- Hát... - hagyom, hogy átöleljen, elvégre, már úgyis megtörtént. Azért még nem viszonzom, és nem tapogatom meg a vállait sem, de gondolom ő sem vár ilyen drámai összeborulásra. - Azt még meglátjuk - persze, hajlandó vagyok szóba állni vele, beszervezem a családi banzájra is, mert egészen sajnálom őt, ettől még, ugyan elengedtem amit, ahogy és akivel beszélt rólam, de közel sem felejtettem el vagy bocsátottam meg. Ilyen ez.
Szál megtekintése
but sometimes girls just want to have fun, the poetry inside of me is warm like a gun
Vajda Eszter
Auror, Animágus, Legilimentor, Végzett Diák


bossy
offline
RPG hsz: 181
Összes hsz: 904
Írta: 2019. szeptember 2. 17:04 | Link
L I L I Á N A

Persze Lilit is meg lehet érteni. Szerelmes, amikor pedig az ember szerelmes, valóban azt hiszi, hogy nincs még egy olyan erős kapocs a világon, mint az övék - részben igaza is van, valóban nincs még egy ilyen kapcsolat a világon, hiszen, mint minden ember, ők is egyediek és egyedül állóak. Ettől függetlenül még lehet valami rossz. A folyamatos letörtség érzése rossz. A szomorúság - a valódi szomorúság, nem csak egy semmiségen való veszekedés keltette rövid érzés - a szemeiben rossz. Ha valaki sokszor sír a párja miatt, eleve rossz, viszont megértem, ha ő ezt nem fogja fel a valódi távolság hiányában. Hiszen ha Ricsi időszakonként haza jár, tulajdonképpen nem ér semmit a roppant drámai elutazása a kierőszakolt figyelmen kívül.
- Neked jó ez így? - talán túl erős a kérdés maga, talán csúnyán megcáfolom vele mindazt amit arról mondtam, hogy nem érdekel a kapcsolatuk és szeretném magam távol tartani tőle, viszont nem bírom magamba fojtani. - Hogy ennyire bizonytalannak érzed a jövőtöket? Hogy a türelmed kezd a saját károdra válni? - Ugyan nem mondja ki konkrétan ezeket a dolgokat, én erre következtetek a szavaiból. Tekintetem arcán ragad, de nem várom el tőle, hogy válaszoljon ezekre a kérdésekre. Valóban nem ismerem részleteiben azt, amiben benne vannak, azt csak ők tudhatják, ezekről a kérdésekről pedig bőven elég, ha önmagában számot tud adni. Tény, hogy elég nehéz, objektíven gondolkodni egy kimondhatatlanul érzelmi központú, teljesen szubjektív helyzetben, és akkor sem ítélném el, ha nem sikerülne neki. Ha már csak elindít benne valamit, máris volt haszna. Elmondhatom, hogy a jó szándék vezényel, amennyiben állnak olyan stabil alapokon, ahogy azt a külvilágnak mutatják, úgysem fog semmi rossz történni a szavaim nyomán. Legalábbis ezt hiszem.
- Akkor sok sikert - tény, hogy még mindig meglep, ha ezt valóban most találta ki. Persze az sem kizárt, hogy már régóta érlelődött benne a gondolat, csak szüksége volt a biztatásra, hogy ki is merje mondani, esetleg határozottan megfogalmazódjon a fejében. Ugyan legilimentor vagyok, nem másztam a fejébe - nem is tervezem, nem akarok ott olyat találni, amitől aztán végképp ki fogok ábrándulni belőle, főleg ebben a roppant ingatag újrakezdésféle állapotban -, de bárhogy is legyen, amennyiben ki is fog tartani a döntése mellett, örülök, hogy megadhattam a lökést a maga kis útján.
Vagy hát, ha nem is örülök, nincsenek bennem negatív érzések sem.
- Azt megértem - bár még mindig nem tennék ilyen elhamarkodott ígéreteket a jövőm egyik legfontosabb napjával kapcsolatban. Majd meglátjuk.
- Egyelőre csak szeretném kifutni a mai napot. - Azt már nem teszem hozzá, hogy "ha nem baj", elvégre ha zavarná is ugyanezt tenném. Visszaillesztem fülhallgatóim, majd elindítva a lejátszási listát fejezem be a köreim.

// Love
Szál megtekintése
but sometimes girls just want to have fun, the poetry inside of me is warm like a gun
Vajda Eszter
Auror, Animágus, Legilimentor, Végzett Diák


bossy
offline
RPG hsz: 181
Összes hsz: 904
Írta: 2019. szeptember 3. 15:29 | Link
A L E H A N D R O

Hát... Kicsúszott a számon az, ami kicsúszott, kár is lenne tagadni. Nem vagyok rá túl büszke, sőt, így utólag, hogy már az eső kellően lehűtötte a meglehetősen felforrt agyvizem, már inkább próbálok úgy tenni, mintha mi sem történt volna, de hát.. mégis megtörtént.
Ahogy vége lett a meccsnek, végre visszavehettem a Squadron vastag, mélyvörös pulóverét, aminek bár a szemembe húztam a kapucniját, hogy amennyiben lehetséges, egy kis pihenőt kapjon az amúgy szarrá ázott hajam, a hátán elég nagy betűvel van odanyomtatva a nevem, meg az is, hogy CSK, szóval annyira nem lep meg, amikor Chris sikeresen meg is talál. Karjaim szorosan összefonva magam előtt néztem fel először rá, majd közöltem a srácokkal, hogy nem kell megvárjanak, és a játékvezető kívánságainak eleget téve - miért is nem én vagyok ebben a történetben a jóságos keresztanya? -, jelen pillanatban itt állok vele - és újra ázok.
Akár meglepettséget is színlelhetnék, vagy értetlenkedhetnék, de az nem lenne túl őszinte részemről, ha azt vesszük, hogy pontosan tudom, miről van szó, amennyiben nem azért szeretne megvigasztalni, mert nem mi nyertük ezt a meccset sem. Kellemetlen.
- Gondolom, ez egy elég hosszú beszélgetés lesz. - Hunyorogva emelem meg fejem arccal az ég felé, majd fintorogva fordulok vissza hozzá, miután egy csepp pontosan a szemeim között koppan. - Nem mehetnénk valahova máshova?
Szál megtekintése
but sometimes girls just want to have fun, the poetry inside of me is warm like a gun
Vajda Eszter
Auror, Animágus, Legilimentor, Végzett Diák


bossy
offline
RPG hsz: 181
Összes hsz: 904
Írta: 2019. október 27. 15:18 | Link
A L E H A N D R O

- ... oh - annak ellenére, hogy ez mennyire ostobán hangzik, nem tartom magam egy buta lányként számon - egyszerűen csak tényleg arra számítottam ez után a felvezetés után, hogy elővesszük a lelkiismeretem, meg a szégyenérzetem, esetleg a mások felé tanúsított alapfokú tiszteletet, mindezt egy roppant rendre utasító stílusban és hangnemben. Szóval kivételesen tényleg meglep, hogy mindez elmarad, amikor én fejben már nem csak felkészültem, de valósággal le is folytattam több forgatókönyvet is, kitaláltam, mire mivel fogok reagálni, végül pedig elmarad az egész.
- Tudod, ez most sokkal több lelkiismeretfurdalást kelt az emberben, mint amennyire felkészültem - mire éppen hivatalossá válna, hogy nekem olyan nincs, ugyebár, fordul egyet a kerék - szóval ha szándékosan csinálod, akkor elég jól csinálod - a végén megtoldom egy bólintással. Nem szokásom köntörfalazni vagy kitalálgatni, hogy vajon mi az, amit az emberek hallani akarnak tőlem. Most is őszinte vagyok, és egészen megfordul a fejemben, hogy legközelebb majd én is hasonlóan csalódott engedékenységgel fogom gatyába szedni a többieket.
Aztán amilyen gyorsan érkezik ez a bűnbánás, olyan gyorsan tűnik is el. Szóval elnyújtani, mi?
- Nos, játékvezetővel még úgysem hoztak szóba - elvégre volt már házvezető - alaptalanul -, jól ismert politikus - kevésbé alaptalanul -, azt is megkaptam már, hogy csak azért vagyok együtt valakivel, hogy ne legyek egyedül - ez valamennyire jogos, tényleg nem vagyok képes elviselni az egyedüllétet, na de ilyen degradáló módon!
Lényegében már semmit nem veszíthetek, azt hiszem.
- Még nem - de ami késik, nem múlik, ugye. Persze ahhoz először el kéne sajátítanom teljes mértékben a legilimenciát, ami így élesben már közel sem olyan móka és szórakozás, mint azt először gondolná az ember.
- Felőlem oda is mehetünk, de remélem tisztában vagy vele, mik szoktak történni az öltözőkben amikor nem... öltöznek - vonok egyet vállaimon, közben kézfejemmel védve szemeim az esőtől, oldalasan sandítok el rá. Sokan mondták már, hogy elég problémás és nem utolsó sorban változékony vagyok - hol megmondom konkrétan, mit szeretnék, hol kisebb-nagyobb utalásokkal terelgetem a másik felet ennek irányába. Tekintettel arra, hogy most Chris ragadott ki a természetes közegemből, utóbbi érvényesül.
Hupsz.
- Igen, általában moderálom magam, csak hát most... kicsúszott? - elhúzom szám szélét, ahogy kissé behúzva nyakam nézek fel megint rá. A legjobbakkal is megesik.
Szál megtekintése
but sometimes girls just want to have fun, the poetry inside of me is warm like a gun
Kviddicspálya - Vajda Eszter hozzászólásai (13 darab)
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastélyt körülvevő vidék