37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bagolykőtől távol→Magyarországi helyszínek
Oldalak: « 1 2 ... 123 ... 131 132 [133] 134 135 136 137 138 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Gyarmati Lora Manka
Egyetemi hallgató, Gyógyító, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 135
Írta: 2024. január 28. 21:46 | Link
BB

- Tehát, semmi sem változik - nem mintha nem tudnák. Hát mindenki tudja, látszik rajtuk. A jóbarátokban van egy pontosan ilyen rész, mikor le akarják leplezni Monicát és Chandlert, el is hangzik a mondat, hogy ők nem tudják, hogy m i tudjuk, hogy ők tudják, hogy mi tudjuk. Na, itt is valami ilyesmi a helyzet az fix, ám amíg nem baszogatnak, nekem édes mindegy.
- Ott - döntöm a hátsómat a konyhapultnak és úgy nézem, ahogy eszik. - Sára odaadta a kulcsát és jobb ötletnek tűnt odamenni, mint a szüleimhez bekuncsorogni magam - a ház nem omlott rám, meg sem támadtak és még csak ki sem tett az a két mamlasz. - De lehet beoltatom majd magam a napokban, nehogy valami Miksaragály rajtam maradjon - vagy lepra vagy ki tudja mit lehet ott elkapni a kedvenc unokatestvérem nyomán.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bánki Bálint
Egyetemi hallgató



offline
RPG hsz: 74
Összes hsz: 74
Írta: 2024. január 28. 21:53 | Link
Manka

Nem tudom, hogy mit mondjak arra, amit mond. Én jól elvagyok így, azt hittem, hogy ő is jól elvan így, de most a megjegyzése miatt már nem vagyok benne biztos, hogy ő is jól elvan így. Nem szégyellem őt, szó sincs róla, csak szeretném ezt az egész helyzetet bizalmasan kezelni.
- Hasznos, amilyen életet éltek, ki tudja, hogy mi minden van abban a házban. - annyi nő még nekem is megfeküdné a gyomrom, pedig én aztán láttam már mindent is, és mégsem. Mint kiderült, egyáltalán nem. - Hivatásosok is voltak ott, ne kockáztass.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gyarmati Lora Manka
Egyetemi hallgató, Gyógyító, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 135
Írta: 2024. január 28. 22:00 | Link
BB

- Akkor sem oltattam be magam, amikor veled először találkoztam. Pedig biztos lett volna rá okom- sőt, ki tudja hányszor fordult elő az, hogy egyik nap még akárkivel volt, a másik nap meg bennem. Nem is értem, hogy a fenébe nem jutott eszembe semmi rosszallás ilyenkor. Hát ki tudja miket hozott nekem oda...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bánki Bálint
Egyetemi hallgató



offline
RPG hsz: 74
Összes hsz: 74
Írta: 2024. január 28. 22:16 | Link
Manka

- Pff... én nem kurváztam, nem kellett. - húzom fel az orrom sértetten, mintha tényleg meg is sértődtem volna azon, amit mond. Mondjuk, sértő na, de jogos. - Albert tanár, egy iskolában, ahol vannak tizenhét plusszos csajok is, és ő elveri a fizetését nőkre. Albert egy idióta. Szerintem a Miksával töltött évek a kevés agyát is kiütötték. És nem, én nem ezért tanulok tanárnak, hát az pedofília lenne! - pedig meg sem vádolt semmivel, de még nekem is úgy jön le, mintha nagy megmondásom a személyes tapasztalaton alapulna, pedig nagyon nem. - Vigyáztam arra, hogy senki se fertőzhessen, de jogos a kritika.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gyarmati Lora Manka
Egyetemi hallgató, Gyógyító, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 135
Írta: 2024. január 28. 22:25 | Link
BB

- Először is, félelmetes, hogy mennyit tudsz Albertről és arról, hogy mire szórja a pénzt. Másodszor, én nem mondtam, hogy kurvázol- még csak ehhez hasonló gondolat sem hagyta el a számat, szóval elég vicces így a védekezése.
- Nem csak fizetett öröm lányoktól lehet bármit is összeszedni. De gondolom azért ezzel tisztában vagy - gyakorlatilag ezzel kezdődnek a felvilágosítás órák, meg aztán ne mondja nekem, hogy agyatlan barom lenne ezen a téren. Hát tudom, hogy nem az.
- Hagyjuk inkább a témát, mert megint össze fogunk veszni valamin, amiben egyébként tuti egyetértünk, csak nem vagyunk képesek jól kifejezni magunkat- mert általában ebből adódnak a veszekedéseink, én viszont most ez inkább elnapolnám, ha már örülünk kéne annak, hogy végre visszajövök.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ivanich R. Benett
Tanár, Végzett Hallgató, Színjátszó vezető, Minisztériumi dolgozó


still alive
offline
RPG hsz: 420
Összes hsz: 587
Írta: 2024. február 4. 23:04 | Link
Berci

Ezeken az utcákon sosincs akkora tömeg, hogy kényelmetlenül érezném magam séta közben. Mégis, az épületeket bámulom, a térkövet, meg a kirakatokat, és nem számítok arra, hogy felbukkan szemből egy ismerős arc. Először a távolban látok meg egy hevesen integető kart, amire azt hiszem, másnak szól, így hirtelen kedvem támad először a hátam mögé nézni. A lelkes köszönés jólesően zavarba hoz, de nem nagyon tudok mit kezdeni a helyzettel. Egy mozdulattal megigazítom a sálamat, a nyakam köré rendezgetve azt, hogy hallja is, amit mondok, s közben egy udvarias mosolyt eresztve közelebb megyek Bercihez. Ismerem, mert bár más szakra jár, de ugyanott tanulunk, és a baráti körünknek is van metszete. Egy pillanatra átfut az agyamon az a zavaros szilveszteri buli, amin ugye elég sok minden történt. Túl sok is ahhoz, hogy minden eszembe jusson, és csak remélem, hogy semmi kínos, amire ő emlékszik, én viszont rám nem jellemző módon elfelejtettem.
- Sziaa! Hát te? Vásárolni voltál? - ez elég egyértelmű, amint a szatyorra nézek, de kicsúszik a számon, és hirtelen nem is tudom, mit reagáljak a köszönésére. - Végeztél mára, vagy lyukasod van? - érdeklődöm tovább. Talán ez még az a tipikus szöveg, amit az egyetemisták egymás között bármikor megbeszélhetnek.
Utoljára módosította:Ivanich R. Benett, 2024. április 27. 13:52 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bánki Bálint
Egyetemi hallgató



offline
RPG hsz: 74
Összes hsz: 74
Írta: 2024. február 9. 14:49 | Link
Manka

- Jobban járunk. Különben is, a múlt, az múlt, ha azon rágódunk ki hány emberrel volt, valóban csak összeveszünk. Én azt mondom, jó az, ha az ember kiéli magát és nem siránkozik azért, amit kihagyott. - hány olyan férfi van a világban, akik ott ülnek a fotelben, nézik a gyerekeiket meg az asszonyt, aki az arcán pörög, hogy boldoggá tegye a másikat, az meg azon mereng, hogy a titkárnőt vagy a szomszédasszonyt hogyan dugná meg. Én ezeken túlvagyok, és bár nem tervezek kölyköt, de ha lesz, akkor nem fogok szenvedni, az is biztos. És már ennek a tudata is elégedett mosolyt varázsol az arcomra. - Sosem foglak hibáztatni a múltadért, és tudom, hogy te se fogsz engem. És sajnálom, hogy Miksához hasonlítottalak. Nem volt szép tőlem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gyarmati Lora Manka
Egyetemi hallgató, Gyógyító, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 135
Írta: 2024. február 10. 22:20 | Link
BB

Tulajdonképpen én úgy gondolom, hogy nagyon sok mindent látunk ugyanúgy, de képtelenek vagyunk normálisan megfogalmazni. Ezért szoktunk egymásba veszni olyankor is, mikor egy oldalon állunk. Mert elegendő egyetlen egy szó, ami félremegy és onnantól kész, vége arra a napra mindennek.
Szeretném azt hinni, hogy legutóbbi is ennek köszönhető.
- Sokkal jobban sértett az, amit feltételeztél, hogy látsz és meg sem hallottad, hogy mi az igazság - nem fogom kimondani, hogy egyébként teljesen igaza volt, amikor Miksához hasonlított. Mert, ha egyetlen egy embert kéne mondanom a családomból, akivel egyformák vagyunk, az bizony sajnálatosan ő lenne, akármennyire is hányingerem van ettől a gondolattól.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bánki Bálint
Egyetemi hallgató



offline
RPG hsz: 74
Összes hsz: 74
Írta: 2024. február 10. 22:36 | Link
Manka

- Elborult az agyam, és tényleg nem akartalak meghallgatni, mert nem akartam, hogy kimond, hogy de hát nem vagyunk többek, mint dugópajtik. - főleg, mivel nekem már régen nem csak annyi volt, viszont eszembe se jutott kimondani, mert féltem, hogy kinevet. Inkább csak hagytam, hogy sodródjunk, csak az a szerencsétlen úgy jött a képbe, mintha a kis hajónkat kilyukasztó jéghegy lenne, ami persze baromság volt. - Már tudom, hogy hülyeséget csináltam. És azt is, hogy be fogok aludni, szóval most átkúsznék a kanapéra. - ocsmány dolog betegnek lenni, és bármennyire küzdök is ellene, hogy beszélgethessek még vele, mégis érzem, ahogy teljesen ledönt a láz és a fáradtság. - Csak egy kicsit alszom, aztán, ha szeretnéd, világgá kürtölöm, hogy a csajom vagy. - mondom lazán, miközben a száz éves nagypapámat szégyengetve kelek fel, hogy arrébb menjek és kényelmesbe vágjam magam-
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gyarmati Lora Manka
Egyetemi hallgató, Gyógyító, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 135
Írta: 2024. február 10. 22:43 | Link
BB

Lassan fújom ki magamból a levegőt, amely azt hivatott elódázni, hogy kapásból válaszoljam neki, hogy de hát csak azok voltunk. Egy kis szünet után meg kiegészíteném azzal, hogy gyakorlatilag öt perc után meg is dőlt ez közöttünk már annak idején. Mert a végén még ebbe is belekötne, nekem meg tényleg nincs kedvem most vitatkozni, főleg nem ilyen állapotában.
- Menj csak, nekem úgyis mennem kell- mert nem terveztem azt, hogy maradnék, így a fontos holmijaim közül semmi sincs itt, szóval van még egy jó utam. De fene se bánja, mert inkább vagyok itt a mi kis buborékunkban, mint Albert és Miksa szégyenházában.
- Egyáltalán nem vágyom ilyesmire, ne viccelj - mosolyodok el, s mikor felkel és elindul a kanapéhoz, én eltűnök a szobájában, hogy kihozzam a takaróját, amibe jól be is bugyolálom. - Ki kell izzadni magadból a bacikat, a leves meg a takaró segíteni fog - nem ajánlok fel neki más opciót, mert nincsen olyan állapotában, meg egyébként sem bocsájtok én meg ennyire könnyedén, hiába a szép pofi meg a jól kidolgozott felsőtest.
- Később jövök és rád nézek - meg itt is maradok, de az már teljesen mellékes, mert szerintem ezt sem igazán fogja fel. Azért a homlokára adok egy puszit, majd elindulok, hogy ne zavarjam szegényt a gyógyulásban.


Love
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bánffy Albert Tamás
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák


Berci | zsiráf
offline
RPG hsz: 97
Összes hsz: 185
Írta: 2024. február 11. 04:39 | Link


Nem számít rá, hogy éppen itt fut bele valakibe, akit ráadásul Bogolyfalváról ismer. Kicsinek tűnik ilyenkor a világ, de nem mondhatná, hogy bánja amúgy a találkozást. Már az első találkozáskor is úgy vélte, hogy Benetten igazán legeltetheti az ember a szemét, és meg sem sértődött, amikor legutóbb flörtölni igyekezett vele. Mindenesetre így vagy úgy, de kellemes társaság, ki nem hagyná, hogy köszönjön neki egy szinte már kissé színpadias mozdulattal, végtelen lelkesedéssel igyekezve felhívni magára a másik figyelmét. Nem kell különösebben sokat erőlködnie szerencsére.
- Igen - válaszolja, mutatva is a tasakot, amiben ott zörögnek legújabb szerzeményei az amúgy is egészen tetemes mennyiségű gyűjteményébe. Dorka néha már rászól, hogy a kevesebb néha több, az Eridonban pedig egy olyan gyűrűt kapott karácsonyra, amitől minden viselt ékszere elnémul a szokásos zörgés helyett. Hasznos kis akármi, döntötte el, miután túltette magát a kezdeti pillanatnyi sértettségén, mert úgy vélte, bizonyára nagyon zavarhatott valakit, hogy alkalmanként sokat csörögnek a karperecei. Most is viseli azonban a gyűrűt, mert arra is hamar rájött, hogy így nagyobb meglepetést tud okozni, ha valahová betoppan, mert mégsem jelzi előre az érkeztét az addig gyakran hozzá társuló hang.
- Felfedeztem egy szimpatikus kis ékszerboltot, szóval be is vásároltam - oszt meg némi részletet is továbbra is szélesen mosolyogva. - Lyukas óra, majd még vissza kell mennem kereskedelmi jogra, de addig gondoltam, kihasználom az időt szétnézni, meg ebédelni. Neked is lyukas óra? Ebédeltél már? Ha nem, lenne kedved esetleg csatlakozni? Bevallom, nem tudom, milyen helyek vannak a környéken, de te ismersz talán valamit?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ivanich R. Benett
Tanár, Végzett Hallgató, Színjátszó vezető, Minisztériumi dolgozó


still alive
offline
RPG hsz: 420
Összes hsz: 587
Írta: 2024. február 11. 20:26 | Link
Berci

Berci mellé lépek. Kíváncsi tekintettel, de a lehető legnagyobb mértékű diszkrécióval bekukkantok a zacskóba, ha találok egy olyan szöget, miként fölé hajolva ezt megtehetem. Emlékszem, mennyire zavarba tudott hozni, nem csak a megjelenésével, hanem a viselkedésével is. Büszke, befolyásos aranyvérű család, akiket felvet a pénz az én gyakorlótanári béremhez képest. Valószínűleg sírva futna el, ha tudná, hogy a bátyámmal nőttem fel egy szobában, és hogy hány négyzetméteren élt együtt összezárva a családom. Ahogy azon is, hogy még mindig vannak olyan ruhadarabjaim, amiket a testvéreim hagyományoztak rám. Az ő életszínvonala, életmódja ég és föld volt az enyémhez képest, és rettegek attól, hogy ezt szándékosan érzékeltetni fogja velem.
Így most is, kissé zavartan, de mosolyogva konstatálom a vásárlását. A márka semmit nem mond. Nem ismerem, nem mozgok ilyen körökben, esetleg a reklámokból láttam itt-ott, amikor hirdették valahol. De úgy teszek, mintha nagyon képben lennék.
- Értem. Nagyon jónak tűnik - próbálom lezárni ennyivel. Úgy gondolom, egy udvarias dicséret mindig jól jön. Hogy én mikor tehetem be ékszerboltba a lábam úgy rendesen, abba inkább nem gondolok bele. Nem mintha annyira vágynék rá. Van nekem karkötőm, például amit még Karolától kaptam a barátságunk jeleként. Hiába a távolság, még tartjuk a kapcsolatot időnként. De már semmi sem a régi. - Nem, végeztem mára. És pont ebédelni szeretnék, úgyhogy persze, mehetünk együtt. Milyen helyre gondoltál? Vagy mit ennél szívesen? Van egy egész jó hely pár házra, Reggelinek hívják, de ne aggódj, háromkor zárnak, van rendes kajájuk is, népszerű és finom. Vagy esetleg valami olasz? Elefántos? - ha mond neki ez a név valamit. Bizonytalanul ajánlgatom. Tény, hogy ezeknél legalább még nem kell annyira a zsebembe nyúlnom, de mégse tehetem, hogy a legolcsóbb önkiszolgáló büfét hozzam fel, vagy az Árkád valamelyik gyorséttermét. Vagy mégis?
- Vagy akkor egy meki... - viccelődöm végül, hátha az válik be. Egyik sincs messze.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Stephen Zimmermann
Prefektus Levita, Mestertanonc Levita (H), Pro Levita-díjas, Harmadikos mestertanonc


Pálca eladó, zenekar vezető
offline
RPG hsz: 254
Összes hsz: 320
Írta: 2024. február 22. 23:22 | Link
Gréta
Sopron

Nem hittem a fülemnek, amikor is legutóbbi próbánk alkalmával a billentyűsünk, Armand, és a dobosunk, Mihály komoly képpel utamat állta. Ez a két hülye kitalálta, hogy menjünk Sopronba és játsszunk a Tavaszköszöntő Fesztiválon. Ellene voltam az egész kibaszott felhajtásnak és határozottan kimondtam, hogy no way! Ekkor jöttek kiskutya szemekkel. Kellett a hátam mögött leszervezni mindent! Volt fuvarunk, szállásfoglalásunk, mindez fogalmam sincs hogyan. Inkább nem is akarom tudni. Misi büszkén előhúzta zsebéből a jegyeket, győzelmi zászlóként lobogtatta őket. Egész pontosan öt darabot. Mindenkiét állta és még azt sem nem hagyta, hogy visszafizessem az árát. Esetleg a felét. Lemondó sóhajjal konstatáltam, hogy hiába vagyok bandavezér, a szavam semmit se ért.
- Jó, de egyet kérek szépen mindenkitől: Valszeg sok lesz a mugli, tehát semmi feltűnés, különben nem teszitek zsebre amit tőlem kaptok, értve vagyok?!
[...]
Most itt állunk Sopron város színpadán első esténk vége felé. A távolban sátrak százai állnak, közelebb a színpadhoz.
- A sült krumpli és dupla sajtburger csak 2000 forint együtt!
- 8000 helyett csak 5000 forint ma a Long Island Tea!
Kössz bazzeg, én így is eleget ittam, mert nem bírtam ezt józanul - persze csak egészséges mértékkel, valamivel le kell lazulni, nemde bár?
Zenénk elnyom minden zsivajt. Tökéletes harmóniában szól Armand szintetizátora, a mi gitárunk Somival. Grétát megéri megtartani, hangjával megfűszerezi az egész showt és a férfi nézők egész sokan lesnek irányába. A fentről érkező fények szivárványszínűvé festenek mindent, és a füstgép. A füstgép! Az a kedvencem mind közül! Berobban, narancsra váltanak a lámpák fejünk fölött, és megpendítem gitáromat még egyszer utoljára. Nagyjából egyszerre kéne végeznünk a lánnyal és most jön Mihály! Dobszólójával együtt dobban szívem, kis híján áttörve bordámon - egyszer majd' kiugrik örömében. Hülye voltam, hogy majdnem lemondtam egy ekkora bulit! A filmekkel ellentétben nem követelnek minket vissza a színpadra, nem füttyögnek, de mindenki tapsol. Remegek. Úgy bizsergek, mintha áramütés érne, mert felvillanyoz, hogy egy közösséget alkotunk, tökéletes harmóniát. Nem kellenek hozzá szavak, csak a zene. A miénk. Főleg huszonévesek állják körbe a téglalap alakú színpadot, viszont van aki elhozta a nagymamáját, valahol még gyereket is látok felemelve, vagy éppen valaki nyakában ülni. Opcionálisan lehet itt sátrat verni, amennyire tudom, szóval pár perc és fele bagázs itt se lesz, de így is százon felül sikerül koncertet adni.
- Köszönöm, hogy ennyien eljöttetek nézni minket! Igazán megtisztelő! - vigyorgok. Úgy tűnik ma sikerül néhány nő fejét is elcsavarni, habár semmi olyasmit nem tervezek. Meg se várjuk, hogy a tömeg teljesen feloszoljon, összepakoljuk amit kell és mire kettőt pislogok, már a színpad mellett törölgetem homlokomat egy papírzsebkendővel.
Utoljára módosította:Stephen Zimmermann, 2024. február 25. 07:23 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
A remény hal meg utoljára.
Aztán zsiráf.
Salamon Gréta
Egyetemi hallgató



offline
RPG hsz: 213
Összes hsz: 231
Írta: 2024. február 23. 22:16 | Link
Stephen

A Doki megmondta, hogy kemény lesz a gyakornokság és hogy ne igazán álmodjak szabadidőről, ám a zenéről semmi pénzért nem akartam lemondani. Próbáltam minden próbát úgy egyeztetni a srácokkal, hogy az ne ütközzön a beosztásommal és hogy minden szuper legyen. A fellépéseket is ehhez hasonlóan kellett beosztanunk, viszont túl sok felkérésünk nem volt, és amik voltak, azok is kisebb helyeken. Éppen ezért nem kicsit sokkolt le Armand, mikor szóba hozta a soproni tavaszköszöntő fesztivált. Ugyan ez sem volt olyan nagy buli, mint mondjuk amit nyáron tartanak, de azért…mégis csak egy nagy város, ahol nagyon sok ember él, főként muglik.
Érződött, hogy Stephent is meglepte Armand, viszont mivel a srácok annyira nagyon akarták, s végül is, nekem sem volt ellenemre, Steph is rábólintott, így összejöhetett a koncert.
A színpadra lépés előtt azért lehúztunk egy-két rövidet, de csak azért, hogy a megfelelő alapozással léphessünk a színpadra. Jó, a srácok talán többet is, nekem elég volt az két kis pohár, mert anélkül is élveztem ezt az egészet.
Persze piszkosul izgultam, de ez is olyan adrenalin löket volt, mint ami az Ispotályban ért, amikor például megmentettük annak a fickónak a karját. Nagyjából ahhoz az érzéshez tudnám hasonlítani, s azt hiszem, hogy ez volt az életem másik legnagyobb szenvedélye. Ha régen azt mondták volna, hogy színpadon leszek, kizártnak tartottam volna, most viszont a srácokkal együtt élveztem.
Jó hangulatban telt a koncert,  elég sok hallgatónk volt ahhoz képest, ahányan eddig voltak a fellépéseinken, szóval szuper volt. Nem győztem mosolyogni a színpadon, remekül szóltak a számaink is, és azt hiszem, hogy a második után már annyira felspannolt az egész, hogy kifejezetten élveztem a színpadon való mozgást. Táncoltam is, amelyik dalnál belefért, összeénekeltem Stephel, összenéztünk a srácokkal, kicsit bohóckodtunk is közben, minden, ami csak belefér.
A vége pedig szuper lett! Egyszerre fejeztük be Stephennel, a dobszoló zseni lett a végén, s még egy közös meghajlás is belefért, hogy ezzel tiszteljük meg a közönséget.
- Köszönjük, sziasztook! - mosolyogva integettem, s a többiek után siettem le a színpadról. Felfokozott állapotban voltam, az arcomra volt írva az öröm, le se tudtam volna vakarni a vigyoromat.
- Húúú, ez annyira…annyira jó volt! - mondtam a srácoknak és egyenként meg is ölelgettem őket.
- Stephen, legközelebb is jöjjünk! Ilyen rendezvényeken kell fellépnünk, szuper volt - mosolyogva jegyeztem meg, amikor meglepő módon megjelent mellettünk néhány nagyjából velünk egyidős fiatal, főként lányok és elkezdtek aláírásokat kéregetni a srácoktól különböző helyekre. Egy kicsit megköszörültem a torkom, aztán csak nevetve figyeltem, hogy Armand és Misi mennyire élvezik az egészet. - Úgy látom, a srácoknak rajongóik lettek - nevettem el magam, mire egy csaj bevágódott mellénk és Stephenre kezdte rebegtetni a pilláit.
- Éreztem minden porcikámban a hangodat! Annyira jó voltál! - totál kidobta mindenét Stephnek, majdnem elnevettem magam, mert egy toll is előkerült, s úgy tűnt, hogy ő nem a kezére szeretne aláírást. Kezem a szám elé tettem, s úgy kuncogtam, ekkor ért mellénk Marci is, az egyik rendező srác, aki az egyik számunkra előkészített sátorra mutatott, mondván ott pihenhetünk és fogyaszthatunk minden jót, amit csak szeretnénk. A buli persze nem állt le, mert már egy újabb zenekar kezdett felpakolni, s egyre nőtt a tömeg a színpad előtt. - Steph, ki is lép fel utánunk? - kíváncsi lettem, mert biztos voltam benne, hogy valami menő zenekar lehet, akikre ilyen sokan kíváncsiak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Stephen Zimmermann
Prefektus Levita, Mestertanonc Levita (H), Pro Levita-díjas, Harmadikos mestertanonc


Pálca eladó, zenekar vezető
offline
RPG hsz: 254
Összes hsz: 320
Írta: 2024. február 25. 23:31 | Link
Gréta
Sopron

Először rettentő mérges voltam, hogy mögöttem szervezkedtek a srácok, mert a jövő havi bérleti díjból állták Sopront, amit direkt a Művelődési háznak tettünk félre. Ezt a többiek nem tudják, csak mi hárman Armanddal és Misivel. Nem volt szívem letörni a lelkesedésüket csakis egyedül azért úszták meg letolás nélkül, de ami késik... Szerencsére bírnak itt minket annyira, hogy kapunk részesedést a befolyt összegből. Csekély, nem fogja fedezni teljes kiadásunkat, sőt, csoda ha a felét igen, de annyival kevesebb szívás lesz behozni a kiadást. Erre muszáj inni és mintha gondolatot olvasnának, röviddel alapozunk koncert előtt 25 perccel. Nálam a kelleténél több pohárka legurul, igazából viszont jó marad a koordinációm és a szokásosnál jobban felpörgök, mintha egy ültőhelyemben három Hellt húznék le. Maximum a fejem piros és letörölhetetlen vigyor díszíti. Minden negatív érzés, ami eddig felgyűlt bennem, hirtelen elszáll. Olyan forró páragőzszerűen emelkedik, ahogy az alkohol is lassan a fejembe száll. Ebben hatalmas segítség a színpadon uralkodó hőség, hiába van hideg, mi egymás szájába lógunk, hangtechnikai felszerelések egész sora vesz körbe, a látványt segítő eszközökről nem is beszélve, mint a már említett füstgép. Boldogan ugrálok egyik lábamról a másikra koncertünk közben, összenézek Grétával és a többiekkel magam körül, a végén pedig lendületesen magasba emelem öklömet. Nem csak kijutottunk ide, a vastapsból ítélve imádnak minket. Ott tartok, hogy kicsit teszek a kiadásunkra. Valahogy összekaparjuk. Max. többet gürizek a pálcaboltba, de az érdem a miénk. Meghajlásunkat követően viszonzom a lány ölelését aztán lekavarodunk a színpadról.
- Azta kurva eget! - szitkozódok. Majdnem lecsúszok, azon már csak röhögök, mint a fakutya, hogy utánam a fiúk is hasonlóan járnak. Gráta nem tudom hogy bírja ennyi erővel, nekem remegnek a térdeim, a srácoknak a csuklója. A dobosunk érzi egyáltalán az övét?
- Jó, de akkor nem érdekel hogyan, limót szerzünk! Vagy legalább is a Ladától jobb fuvart! - panaszosan összevonom szemöldökömet, távolodó dobosunk és billentyűsünk után tekintve. Főleg feléjük csápolnak azok a rengeteg női kezek. Udvariasan elfordítom róluk tekintetemet. Meghagyom a meglepetést Grétának, hogy maximum ők ketten bújnak ma össze, esetleg "extráért" beveszik valamelyik srác rajongót. Odébb megyek, mennék, viszont utamat állja egy lány akinek jutott rendesen remek génekből. Napbarnított bőre és barna haja van, és a lökhárítója igazán csábos. Érettek na, én meg férfiből vagyok, szóval nem tehetek róla, piásan tapló vagyok, nem mintha az előttem levő bánná különösebben. Közelebb is tolja felém amije van, nyújtogatja azt a tollat, majd mikor elveszem ujjaival kacskaringós vonalakat ír a levegőbe, hogy minél nagyobb betűkkel írjam neki alá... A felsőjét. A kezével gyanúsan közel csápol mellkasomnál, azt viszont nem hagyom neki, hogy letapizzon. Diszkréten elmosolyodva teljesítem a kérését, és a csuklómon érzem, maradék levegőjét fújja épp rám. Utána meg se moccan, áll, mint a cövek, néz rám őzbarna szemeivel. Kezd kínos lenni. Szerencsémre azonban csak arcomat bámulja, amint végzek, szélesen vigyorog, kikapja kezemből az íróalkalmatosságot és volt, nincs, odébbáll. Vörös arccal közelebb somfordálok a színpadhoz. Jól látom? Az ott...
- Barry Stock! - kiáltok fel lesokkolva, földbe gyökerezett lábakkal. Ezek szerint Axel Rose megint késik vagy tudja bánat - Eredetileg a Guns 'N Roses is a listán volt, de nem ők pakolnak most. Gréta, nem hiszek a szememnek! Az ott a.. Azt a szakállat bárhonnan felismerem. A Three Days Grace is itt van! Ők vannak soron!
Fejemet fogom. A kedvenc. Kibaszott. Bandám pakol a szemeim előtt!
Utoljára módosította:Stephen Zimmermann, 2024. február 25. 23:31 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
A remény hal meg utoljára.
Aztán zsiráf.
Bánffy Albert Tamás
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák


Berci | zsiráf
offline
RPG hsz: 97
Összes hsz: 185
Írta: 2024. február 28. 00:28 | Link


- Egyszer majd elárverezem valami jótékony célra a végén, a húgom mindig mondja, hogy már túl sok van. Mondjuk a  Egyébként te nem szereted az ékszereket? Úgy láttam, nem igazán viselsz ilyet - állapítja meg fesztelenül csevegve a témáról, mintha ez lenne a normális, hogy mindenki csak úgy gyűjti hobbiból ezeket, mint ahogy ő teszi, mert megengedheti magának. Meg sem fordul a fejében, hogy vannak, akiknek nem ez a megszokott és természetes. Összecsukja aztán a tasakot, hogy a fülénél fogva tovább lóbálja aztán, felvetve egy közös ebéd lehetőségét is, ha már így összefutottak.
- Reggeli délután? Nem rossz, nem rossz. Elefántos? Kengurut már ettem egyszer, Berlinben van egy hely, meg szarvast, vadkant, medvét... - sorolja, továbbra sem igazán értve, hogyan került az elefánt a képbe éppen itt. Kiöregedett az állatkertben? Nem is gondolta volna, hogy ilyesmi akad Pécsen, ha már erről van szó, de úgy tűnik, hogy Benett jobban ismeri amúgy is nála a várost. Igaz, ez nem nehéz, mivel ő meglehetősen ritkán jár bárhol, ami nem mágusok lakta része a településeknek, ha éppen nem egészében mágustelepülés, hiszen elég nehézkesen boldogul a mugli dolgokkal. Semmi baja velük, de ha arról van szó, mégis remekül megvan a szalamantoni kis mágikus buborékban és annak kiterjedt vonzáskörzetében.
- Az olasz egyébként egészen jól hangzik, azt hiszem - teszi le a voksát végül valami olyan mellett, amit tényleg ismer is, és most egészen szimpatikus ötletnek tűnik. A gyorskaja gondolata sem vonzza annyira, szeret késsel-villával enni, kézzel nem annyira, bár ezt most inkább megtartja magának, mielőtt még esetleg megsértené a másikat. Nem áll szándékában. - Már ha az neked is megfelel, természetesen. Az idegenvezetést meg rád bíznám, mert nem igazán ismerem ki magam errefelé. Sokat jársz a város muglik lakta részein egyébként?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ivanich R. Benett
Tanár, Végzett Hallgató, Színjátszó vezető, Minisztériumi dolgozó


still alive
offline
RPG hsz: 420
Összes hsz: 587
Írta: 2024. február 29. 20:37 | Link
Berci

- Szoktál jótékonykodni? - ez nekem új információ, megüti a fülem. Érdeklődve fordítom felé az arcomat, vetve néhány szolid pillantást Berci öltözetére. Nem akarom, hogy feltűnő legyen, ahogy bámulom, de szemet szúr a kettőnk közötti különbség. Elegáns, finom öltözet, drága és ránézésre egy vagyonba kerülő ízléses ruhadarabok, míg én a pénztárcabarát, de mégis divatos stílust képviselem, mert gyakorlótanárként egyszerűen ennyire telik. Továbbá a gyűrűn és karpereceken is megakad a tekintetem, amit azt hiszem, hogy ha a múltkori találkozásunk alkalmával rajta is volt, nem figyeltem meg eléggé. Nyilvánvalóan mással voltam elfoglalva, elsősorban például a közös barátunkra, Médi társaságára koncentráltam, és a többiekkel is egyenlő arányban igyekeztem időt tölteni, hogy senki ne érezze magát kiközösítve.
- Vagy csak nem figyelsz eléggé - húzódik ravasz mosolyra a szám, és felhúzom a kabátom ujját, hogy megmutathassam a csuklómra helyezett barátság-karkötőm, amit még Karolától kaptam olyan másod-harmadéves forma koromban, és igencsak viseltes állapotban van. - Eszmei értéke felbecsülhetetlen. Egyébként pár sarlót sem ér - a ravasz mosoly kínossá vált át hirtelen, vagy amolyan keserédessé. Nem biztos, hogy az ő szemében ez ékszernek számít, de kiegészítőnek mindenképp.
- Az a hely neve, egyébként olasz konyha - nevetek fel, oldva magamban az anyagiakon való feszengést. - Ahogy hallom, elég sok országban jártál már - reagálok azért a gondolatmenetére. - Persze, megfelel. A főtér túlsó oldalát kell megcélozni, nincs olyan messze. Gyakran járok erre, nincs bajom a muglikkal. Szerintem tök hangulatos a belváros, csak nézz körül az épületeken. Te nem szívesen vegyülsz, vagy mindig sietsz vissza órák után? - érdeklődöm, és intek, hogy kövessen az étterem felé. Nem mondom, hogy olcsó hely, de még meg tudom engedni magamnak. Átlagos ebédemet biztosan nem itt tölteném, de nem minden nap botlok ismerősbe, pláne Bercibe.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Harmat Betti
Egyetemi hallgató, Végzett Diák


Harmatcsepp
offline
RPG hsz: 267
Összes hsz: 533
Írta: 2024. március 1. 16:23 | Link
Csongor
Látogatás egy különleges helyen
Ruha

Határozottan lépek beljebb, mikor beinvitál. Már most megfogott a hely, pedig még alig láttam belőle valamit.
- Igen, egészen könnyen -bólintok is a válaszhoz finoman. Közben nézelődőm még kicsit, próbálom magamba szívni a hely hangulatát, jellegzetességeit. Van egy olyan érzésem, hogy ez egy kellemes nap lesz.
- Az biztos, hogy én szívesen tölteném itt a mindennapjaim. - Most rajtam a sor, hogy finoman felnevessek, ahogy ecseteli, miért is szeret a farmon élni. Teljesen átérzem az indokait. Otthon nekem csak Artemisz van, de mindig szerettünk volna kutyát is. Domi pedig egy papagájra vágyott. Persze mióta a tanév közben egyikünk sincs otthon, nem tehettük meg a nagyiékkal, hogy otthagyjuk őket a különféle vágyott állattal.
- Egy teát elfogadok, köszönöm. - A meleg ital tökéletesen passzol a hangulathoz számomra.
Ha elindul valamerre, én követem háztársamat, csupán szemmel meg-megakadva egy-egy pontján a minket körülvevő tájnak. Kezdem érteni, miért jó egy ilyesmi terápia. Már csak a környezetnek nagy hatásai lehetnek a páciensekre.
- Addig mesélnél kicsit arról, hogyan néznek ki a mindennapjaitok? - Egyelőre csak érdeklődöm, de készültem ám konkrét kérdésekkel is, a terápiás módszereikkel kapcsolatban. Azokat majd azonban inkább akkor teszem fel, ha aktuálisabb a körbevezetés alatt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bánffy Albert Tamás
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák


Berci | zsiráf
offline
RPG hsz: 97
Összes hsz: 185
Írta: 2024. március 1. 21:57 | Link


- Természetesen. A családom rendszeresen szervez jótékonysági eseményeket meg támogat nemes célokat. Amúgy a Bánffy-ösztöndíj például, amit az elemisták kapnak a Bagolykőben, az az én ötletem volt - meséli úgy húzva ki magát, mintha fizetni is ő fizetné, holott azt már az anyja intézi egyébként, aki az egész alapítványt is létrehozta az ösztöndíj mögött, elkülönítve a családi vagyon egy részét erre a célra. Ő mégsem tesz annyit, mint a családja nőtagjai, az anyjának és a húgának ez mégiscsak amolyan életcél, de azért alkalmanként betársul melléjük, mert mégiscsak hasznos a dolog kapcsolatok építéséhet és ápolásához is, nem beszélve az imázsáról. Azt sem mondhatni, hogy ne érdekelnék ezek a nemes célok, általában leginkább csak magától nem jutna eszébe ilyesmit megszervezni, az a nagy helyzet. Ahhoz legalább egy titkárnő vagy személyi asszisztens kellene, de ott azért még nem tart. Arra, hogy nem figyel eléggé, kissé megemeli a szemöldökét, de hamar megkapja a választ is a fel nem tett kérdésre.
- Óh... aranyos - állapítja meg minden rosszindulat nélkül, bár az tagadhatatlan, hogy nem az ő stílusa. Ám ha eszmei értéke felbecsülhetetlen, akkor Benettnek mégiscsak igazán fontos lehet. Vajon kitől kaphatta, töpreng el egy pillanatra, még mielőtt rátérnének az ebéd kérdésére.
- Áááh... így már értem, rendben - igyekszik menteni a menthetőt, amint kiderül, hogy meglehetősen nevetséges félreértésbe sikerült belekeverednie. Megrázza a fejét a megállapításra reagálva a következő pillanatban.
- Annyira nem, mint szerettem volna, de gyakran elég csak a legjobb helyeket megtalálni - mondja egy legyintés kíséretében, mielőtt még rátérne a mugli környék témájára. - Nem mondanám, hogy nem szívesen teszem, de mivel a családom visszavonult a mágusok közé, ezért egy kicsit nehézkes... ha igazolványt kérnek, nem nyújthatom a pálcámat, érted. Egyszer megtettem, aztán törölni kellett az illető emlékeit, és nem volt felemelő élmény az egész hercehurca.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Adele Nadia Krise
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1595
Összes hsz: 1616
Írta: 2024. március 2. 20:57 | Link
Júlia
- Rózsafa | Február vége


Ez egy hosszas és idegőrlő keresgélés volt kezdve onnan, hogy az anyjával megejtett egy roppant kínos beszélgetést Júlia munkaviszonyáról, a múltbéli "feladatáról", és hogy tanonc-e még a Sárkányölőben. Utóbbi volt a legfontosabb napirendi pontja, mert az már félig azt jelentené, hogy a lány él. Azután az este után Júlia eltűnt a térképről, majdhogynem literálisan. Hiába kereste a megszokott online platformjaikon, nem találta, a profiljaihoz vagy nem lépett be jó ideje, vagy szó szerint el is tüntette őket. Bagolyra nem válaszolt, a hívás nem ment át, és már lassan kezdett kifogyni az ötletekből, mikor végre elszánta magát: ha Mohamed nem megy a hegyhez, ideje a hegynek Mohamedhez mennie Lucienestől.
Rózsafa olyan, mint bármelyik magyarországi apróbb település: sok a natúr térfigyelő kamera, és kevés a felújított ház, ahogy az utak minősége is nem kicsit megkérdőjelezhető. Az pedig különösen szembeszökő, ha egy fiatal, nem odavalósi anyuka csak úgy besétál a mindennapjaikba a mellkasára erősített kisgyerekkel, különösen jól öltözötten, és megáll az egyik ház előtt csengetni.
Adél egy abszolút nem Rózsafára illő jelenség, ez persze nem akadályozta meg a házhoz jövetelben. Megunta ezt a kergetőzést és a találgatást, és úgy érezte, ideje rendet tenni a történtekkel kapcsolatban, megnézni magának, hogy tényleg életben van-e az egykori barátnője? Addig fogja nyomni a rozoga csengőt, amíg fel nem veri az összes élőt és holtat vele.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1241
Írta: 2024. március 2. 21:31 | Link
Adél, plusz egy fő
Pofavizit
______________________________________________________



Már hónapok múltak el azóta az este óta. Mégis, ha belegondolok remegni kezdenek a térdeim. Gyűlölöm, amikor félek, annyira hinni akartam, hogy ezt az érzést már legyűrtem magamban, hogy nem fogom sohasem látni többet azt a kis, loknis, rettegő Júliát aki a takaró alá bújt, mert félt, hogy még egy pofont kap az apjától, vagy leveszi róla a bugyiát. Mégis, épp ugyan így rettegtem amikor hozzám vágta Will a tiltott átkokat.
Mély sóhajjal fordulok meg az ágyban magamra húzva a takarót. A traumafeldolgozás legkönnyebb módját választottam, túlterheltem magam az iskolával. Edzések, plussz órák, előre tanulás, csak aludni jártam haza, meg nyulat etetni. Azonban a testem határai végesek. Érzem, hogy túl közel vagyok ahhoz, hogy ágynak dőljek, ha magamtól nem pihenek legalább a hétvégén. Két nap, annyit kibírok. Csak fekszem, a plafont bámulva, érzem, hogy elernyedt végtagjaim remegnek, talán ennem kéne valamit. Hány óra van? Az éjjeli szekrényen heverő telefonomra pillantok. Amikor hazaértem mentálisan teljesen összeomlottam. Zokogtam és tajtékoztam, a telefonom pedig többször is a falnak vágtam. Azóta nem lehet bekapcsolni, de talán nem is baj. Úgy érzem, ha Maeve meg akar találni meg fog, másnak meg nem tartozom semmivel sem.
Nagyot sóhajtok, újból a plafonra pillantva. Vajon mennyire fájt volna az Crucio átok? Sokszor kapom magam azon, hogy erre gondolok. Rettegem tőle, ahogy attól is, hogy megtudjam és dühös amiért rettegek az ismeretlentől.
Aztán hirtelen valaki rátehénkedik a csengőre. Összerezeznek. Mi a fasz?
Először nem mozdulok, várom, hogy feladja és tovább álljon, de végül nem teszi. Akárki is az, kibaszott kitartó. Hát legyen, akkor kinyitom. Kimászok az ágyból, pizsamában, kócos hajjal, mezítláb szelem át a folyosót, hogy az ajtóhoz érjek és kinyissam.
- Adél...ék? - nézek le a babára, majd a lányra, aztán ki az utcára. Mondjuk már azóta mondanak mindent is. Egy gyerekes nő még a legkevesebb, de azért félreállok, hogy ha akar be tudjon menni.
- Will nincs itt... - szögezem le azért.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Adele Nadia Krise
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1595
Összes hsz: 1616
Írta: 2024. március 2. 21:44 | Link
Júlia


Sokkal hamarabb támad mozgolódás, mint hitte. Őszintén azt gondolta, hogy akár egy órán keresztül idekint fog ácsorogni és várni, hátha feltűnik a kócos lobonc és valami bicskanyitogató szarkazmust vág hozzá, ahogy szokta, ehhez képest a pizsamában előbukkanó Júlia látványa új, de a vele érkező határtalan megkönnyebbülés is. Mint valami hirtelen támadt hullám, úgy söpör végig rajta az érzés a gyűszűnyi bűntudata mellett.
Életben hagyták.
- Nincs. - Biccent megerősítően, hogy minden rendben, és belép a kapun. Lucien a szokásos baba-csodálkozó arcát virítja Júliára, és megpróbál magyarázni neki valamit két-három gagyogással, de végül úgy dönt, hogy az anyjához bújni most sokkal érdekesebb és biztonságosabb. Új neki a környezet, ez se nem Hévíz, a nagyszüleinél, sem a Krise-birtok, sem Médi.
Odabent szembefordul Júliával, de látni rajta, hogy keresi a szavakat, hogyan kezdjen bele.
- Élsz... - Zseniális kezdés, le a kalappal, a szavak mestere, hölgyeim és uraim! - Úgy értem... - Megrázza a fejét, mintha megpróbálná a kényelmetlenségét lerázni. - ... örülök, hogy élsz. - Nem épp a legszebben váltak el, de nem is kívánta a lánynak a legrosszabbakat akkor és ott. Azt tette, amit helyesnek gondolt: előtérbe helyezte a gyereke jólétét Júliával szemben.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1241
Írta: 2024. március 2. 22:07 | Link
Adél, plusz egy fő
Pofavizit
______________________________________________________



Ahogy nézem, hogy beljebb lép rá kell jönnöm, hogy nagyon furcsa gyerekkel látni Adélt. Mármint lassan nem is tudom hány éve terhes meg minden, mégis most, hogy tényleg van neki annyira felfoghatatlan. Behúzom az ajtót, kizárva minden esetleges kíváncsi szemet. Nem egészen tudom mire számítsak. A dokumentumok miatt? Vagy Will miatt? Figyelmeztetni jött vagy dühöngeni? De akkor miért hozta Luciant? A kijelentésére nagyokat pislogok. Aztán bólintok.
- Élek- állammal a nappali felé intek.
- Kérsz...tek valamit? Mit szoktak inni a babák? Teát? - nem igazán volt még dolgom ilyen aprósággal, így erről fogalmam sincsen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Adele Nadia Krise
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1595
Összes hsz: 1616
Írta: 2024. március 2. 22:28 | Link
Júlia


Úgy érzi, legördült egy hatalmas kő a lelkiismeretéről azzal, hogy Júlia él, mozog, és viszonylag egészségesnek tűnik. Nyilván nem lát bele a mindennapjaiba, maximum azt jegyzi meg gondolatban, hogy nézett már ki sokkal kipihentebbnek a lány, de egyébiránt egészségesnek tűnik, és ez a legfontosabb.
Nagyon idegen az élethelyzet, mégis megmosolyogtatja, hogy Júlia próbál alapvető figyelmességeket megugrani.
- Leginkább a melleimet szereti, de azon fél órája túlestünk, úgy hogy nemsokára le fog billenni a feje és elnyomja a tejkóma. - De a gesztus kedves, mindenképpen értékeli.
Az intésnek megfelelően követte Júliát a nappaliba, odabent pedig leül a kanapéra a már nagyokat pislogó gyerekkel együtt.
- Próbáltalak keresni... Sajnálom, ami történt. - Ami persze édeskevés, de legalább felnyitotta a szemét, hogy Will olyan területekre kalandozott, amit épeszű ember elkerülne, ha sokáig akar élni. Nem, nincs konkrét bizonyítéka, igen, a paranoid gondolkodásmódja felnagyít szinte mindent, és a puszta tény, hogy Maeve elsimította a fenyegetést csak így, plusz, hogy úgy gondolja, közel lehet a rejtélyes pálcához is, neki elég meggyőző érv, hogy ne akarjon a közelében maradni, ergo Will visszakövethető közelében sem nagyon.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1241
Írta: 2024. március 2. 22:49 | Link
Adél, plusz egy fő
Pofavizit
______________________________________________________



Újból csak biccentek, próbálok mosolyogni, de az ott Adélra kötve tényleg egy kibaszott gyerek. Leül a lány a kanapéra, én pedig vele szembe egy kiült fotelbe rogyok, kicsit nagyobb hévvel is mint kellene. Végül megengedek magamnak pár pillanatot, hogy hátradőljek és behunyjam a szememet, közben a lány szabadkozását hallgatom.
- Hm-hum... összetörtem a telefonomat pár hónapja - Adélra pillantok, majd tekintetem lesiklik a babára. Tényleg van belőle valami kis vonás az apjából. Nem tudom konkrét testrészt mondani, mi hasonlít inkább csak összképben.
- Adél...ugye tudod, hogy nem igazán tartozol nekem semmivel. Én Willhez mentem, Will tett dolgokat velem, nem te. - Nem tudom mi jár a fejében, de előre le akarom tisztázni vele, hogy ne nagyon gondoljon bele bármi másba. Ez nem Adél ugye volt, csak szerencsétlenül épp ott tartózkodott a babával. Azután pedig nem tudom hová lett, kifelé menet nem találkoztam vele, igaz nem is figyeltem csak a lehető leggyorsabban el akartam húzni.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Adele Nadia Krise
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1595
Összes hsz: 1616
Írta: 2024. március 2. 23:32 | Link
Júlia


Nem feszegeti tovább, hogy miért nem lehetett elérni Júliát, mert a nap végén ez abszolút lényegtelen: az a fontos, hogy egy darabban, élve és lélegezve megúszta a házukban történt... incidenst.
- Tudom. Ahogy azt is, hogy ... több sebből vérzik, ami történt. Nem azért jöttem, hogy felemlegessem, hanem tényleg tudni akartam, hogy megúsztad. De nem mertem rákérdezni Willnél. - Ha volna benne igazi szégyenérzet, lesütné a szemét akár, vagy félrenézne, ehhez képest mostanra megszokta, hogy az emberek szemébe nézzen ilyen alkalmakkor. Már nem dacos, nem lázadó, hanem elszánt, hogy szembenézzen a következményekkel.
- Meg azért is, mert ha már közreműködtél közvetetten a megcsinálásában, - Itt megsimogatja Lucien immáron bóbiskoló fejét, csöppet sem leplezett utalással a Magda-Júlia anyagi kapcsolatra. - szerettem volna bemutatni neked, de egyelőre nem túl... kommunikatív. Majd úgy három év múlva talán hasznosabb társaság lesz. - Egyelőre pont elég, hogy Lucien az ő ragaszkodó, pici fia, aki imádja a szüleit és a környezetét.
- Elmondod, mi történt? - Júliától nem fél megkérdezni, Willnél valamiért rettegett volna ezt felhozni, tartván a rossz hírektől, hogy Júlia hullája valahol egy gödör alján rohad mondjuk, vagy egyéb, nem túl szívderítő módon szabadultak meg tőle.
Utoljára módosította:Adele Nadia Krise, 2024. március 2. 23:59 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1241
Írta: 2024. március 2. 23:50 | Link
Adél, plusz egy fő
Pofavizit
______________________________________________________



- Nem mondta meg Will? - ez kicsit meglepett, a hangom hirtelen megugrásából is könnyen meg lehetett volna mondani, de a képem se kevésbé árulkodó, vagy ahogy előre dőlök a fotelben - Ez különös - végül elgondolkodva visszadőlök. Azt hittem Will ennél sokkal fecsegősebb. A következő mondatnál, megremeg a szám. Hát ez csodás, remélem, hasonlóan fognak majd engem is bemutatni a gyereknek ha nagyobb lesz és már emlékszik.
- Aranyos. Haragszol, amiért elfogadtam a pénzt Magdától? - nem igazán lenne logikus nem rákérdezni erre. Ez is egy kibaszott nagy elefánt a szobában, amit jobb körbejárni mint figyelmen kívül hagyni. Nem hiszem, hogy bocsánatot kérnék azért, amit tettem, vagy azt mondani, hogy megbántam, mert nem bántam. Sokat fizetett, kihozott a sitről, cserébe nem kért sokat. Tiszta üzlet volt.
- Will tényleg, de tényleg semmit sem mondott el? - nem arról van szó, hogy ne akarnám beavatni Adélt, inkább csak, ha behunyom a szemem megpillantom az azt átkozott kurvát, azzal az istentelen nagy vigyorával és bár egy szóval se mondott ilyesmit, mégis szinte érzem azokat a karvalyszerű műkörmöket ráfonódni a torkomra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Adele Nadia Krise
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1595
Összes hsz: 1616
Írta: 2024. március 3. 00:03 | Link
Júlia


- Nem bírtam rákérdezni. - Most először látszik a vívódás az arcán. Rövid szünet után hozzáteszi: - Féltem, hogy kimondja, hogy megölt téged. - A hangja egészen csendes, nem szabadkozik, csak halkan rettegő. Azt jelentette volna, hogy tényleg bűntárssá válik egy gyilkosságban.
- Előbb meséld el, mi történt. - Majd az anyjára is rátérnek, hogyne, de most azt akarja tudni, mi történt Júlia, Will és Maeve között.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Vattai Júlia
Aurortanonc, Animágus, Világalkotó, Végzett Diák


Porcica
offline
RPG hsz: 1175
Összes hsz: 1241
Írta: 2024. március 3. 00:14 | Link
Adél, plusz egy fő
Pofavizit
______________________________________________________



- Ohh...- bár ebbe nem gondoltam bele, én sem voltam benne biztos akkor, hogy túlélem, ezért teljesen logikus, hogy Adél sem. Igaz, nem minden oldalról hasonlítunk, de Williamat azt hiszem majdnem ugyanúgy látjuk.
- Nem hiszem, hogy erről beszélhetek ha meg akarom őrizni a tesi épségem - mély gondterhelt sóhaj hagyja el ajkamat. Ha Will nem mond semmit azt hiszem nekem sem igazán szabad. - Mindenesetre Will valami nagyon aggasztó dologban van benne. Nem tudom ki az a nő de... - a mondat közepén becsukom az ajkam és csak a fejem rázom, ezzel jelezve, hogy erről többet nem tudok mondani. De mint a felesége jobb, ha ezt a figyelmeztetést azért elteszi zsebre, talán szüsksége lesz rá.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Adele Nadia Krise
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1595
Összes hsz: 1616
Írta: 2024. március 3. 00:42 | Link
Júlia


Bólint. Igen, érti. Maeve pont az a fajta arctalan és megfoghatatlan fenyegetés jelenleg az agyában, amiről egykor csak képzelgett az idegen pálca megjelenésével. Hogy egy napon majd nem csak ketten lesznek az életükben, hanem egy ismeretlen valaki, aki elragadhatja tőle Willt és tönkreteheti az ingoványos talajon mozgó, de még létező boldogságát.
- Biztos vagyok benne, hogy valamiben mesterkednek együtt, de inkább nem akarok tudni róla. - Hála Maeve egykori hipnózisának, elkerül minden olyan alkalmat, amikor tényleges részleteket tudhatna meg a Will és Maeve között húzódó ügyletekről.
- Éppen ezért... válunk el. - Nos igen, előbb vagy utóbb ide is kilyukadtak volna. - Beadtuk a papírokat. Pár hónap és véglegesedik minden. - Ettől még nem engedi el Willt, de a hivatalos részt tekintve nem akar egyelőre hozzákapcsolódni. Túl rizikós, és egy razziát már megélt, nem kell több.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Oldalak: « 1 2 ... 123 ... 131 132 [133] 134 135 136 137 138 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→Bagolykőtől távol→Magyarországi helyszínek