37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykőtől távol - összes hozzászólása (14824 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 475 ... 483 484 [485] 486 487 ... 494 495 » Le
Tóth E. Krisztián
Minisztériumi dolgozó


Eddie | Amneziátor, Budapesti Divízió
RPG hsz: 72
Összes hsz: 72
Írta: 2024. április 6. 21:07 Ugrás a poszthoz

- Az irodista -
- Néhány nappal később -

A minisztériumban általában csend van reggelente, az az álmos fajta csend nyugalom idején, amikor nincs riasztás, nem ég a ház, és mindenki csak kavargatja a kávéját, szisszenti az energiaitalát, és próbál napirendre térni az ébredés és munkába jövetel traumája felett. Csak egyetlen ember nagyon fitt és naprakész, lazán pörög Felagund-Radetzky Médi székében ráérősen pötyörészve a telefonját és várva, hogy Médi megérkezzen. Tóth Eddie. Láthatóan nem érdekli, hogy egy-két auror már a fejét csóválja, hogy megint itt van. Mit érdekli őket? Nem is hozzájuk jött. Médi pedig méd mindig sehol.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Felagund-Radetzky Médi
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák


hercegnő
RPG hsz: 208
Összes hsz: 435
Írta: 2024. április 6. 21:08 Ugrás a poszthoz

Nyájas Eugén

A kötelező jellegű programokon kívül csak ritkán hagyja magára Adélékat. A munka és az egyetem mellett továbbra is ők vannak a középpontban, Médi pedig ott segít, ahol tud. Tegnap este a nővel megittak egy üveg bort. Az volt a segítség. Épp ezért ma kicsit késve, a szokásosnál öt perccel később toppan be, nem olyan fitt, mint máskor.
- Jó re... - be sem fejezi, a döbbenettől ugyanis beléfagynak a szavak. - Emeletet tévesztett. Az pedig az én székem.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Tóth E. Krisztián
Minisztériumi dolgozó


Eddie | Amneziátor, Budapesti Divízió
RPG hsz: 72
Összes hsz: 72
Írta: 2024. április 6. 21:10 Ugrás a poszthoz

- Az irodista -
- Néhány nappal később -

- Jó reggelt! - Ő viszont annál vidámabb és edzettebb így reggel tájékán. Úgy pislog fel Médire, mintha a legjobb barátja érkezett volna házhoz. KIcsit sem hezitálva, miközben feláll, a lány elé tolja a még mindig meleg és habos Starbucks kávét. Kitartó stalker.
- Gondoltam, egyszer csak megtalálod az asztalod ismét. Húzós este? - Utalván arra, hogy már kerek öt percet késett egy bizonyos adminisztrátor az aurori osztályról.
- Nem voltál valami közlékeny, úgy hogy rizstejjel kapod és édesítővel, mert nem tudom, mitől lesz allergiás sokkod. - Annak ellenére, mennyire szétszórtnak adja el magát, van benne annyi felelősségtudat, hogy ne próbáljon valakit élből megmérgezni.
- Ennyire rossz volt a múltkori kis ebédünk, hogy azóta kerülsz? - És kertelni sincs értelme, de arrébb húzódni, hogy Médi hozzáférjen az asztalához, már van.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Felagund-Radetzky Médi
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák


hercegnő
RPG hsz: 208
Összes hsz: 435
Írta: 2024. április 6. 21:12 Ugrás a poszthoz

NYE

A Médivel együtt érkező auror vet egy gyanakvó pillantást a furcsa jelenségre, de mivel megszokták, hogy Tóth mindig itt rontja a levegőt, Médi pedig ne szólt miatta senkinek, nem foglalkoznak vele különösebben. Lassan szárnyra fognak kelni a pletykák, hogy Radetzky alig ment férjhez, máris félrelép...
- Azt hittem, az ebéddel lezártuk és nem zaklat többet - fáradt sóhajjal lép az asztalához. Biztos is, hogy nem fogja elmesélni az estéjét egy idegennek.
Meglepett kissé, vagy inkább kíváncsi, mindenesetre megemelkedik a szemöldöke és pár másodpercig a beígért starbucksos kávéra bámul. Majdnem. Jobban kedveli a csokis, mogyorós ízvilágot, de a hab már stimmel.
- A rizstejre vagyok allergiás, az édesítőt pedig nem szeretem - félmosoly táncol szája sarkában, nicsak! - Nem kerültem. Szabadnapos voltam. Bár nem tagadom, ha az utcán találkoznánk inkább átmennék a másik oldalra, mielőtt észrevesz.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Tóth E. Krisztián
Minisztériumi dolgozó


Eddie | Amneziátor, Budapesti Divízió
RPG hsz: 72
Összes hsz: 72
Írta: 2024. április 6. 21:12 Ugrás a poszthoz

- Az irodista -
- Néhány nappal később -

- Azt hittem, említettem, hogy ez nem zaklatás, csak barátkozás, és hogy nem szoktam feladni. - A tenyérbemászó mosoly a képén legalább olyan irritáló, mint az egész ember összegzett jelensége. Még az elhaladó volt kollégának is úgy integet, mintha ezer éve ismernék egymást. Borzalmas.
- Oh damn, akkor a rizstej kihúzva a listáról. Holnap valami mást kapsz akkor. Továbbra sem tegezel? - Hirtelen vált, csak hogy kizökkentse kicsit a lányt, bár erre Médi eddigi reakcióit ismerve aligha van lehetőség. Hiszen most támasztotta alá, hogy elkerülné őt még az utcán is, hát nem csoda, hogy elhúzza a száját.
- Kegyetlen egy nő vagy, mondták már? Mondd csak, mindenkivel ilyen hidegen és díva mód bánsz? A húgom szerint ez csak kéretés. - Nárcisz sose mondott ilyet, de aki nincs jelen, arra bármit rá lehet fogni.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Felagund-Radetzky Médi
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák


hercegnő
RPG hsz: 208
Összes hsz: 435
Írta: 2024. április 6. 21:13 Ugrás a poszthoz

NYE

Hihetetlen! Egyszerűen nem is érti, miért gondolja a férfi, hogy ez rendben van. Pedig a szöszi szívesen barátkozik, Adél unokatestvérét is hamar megkedvelte, mert az az ember nem próbálta minden egyes nap a nyakába varrni magát.
- Ne fáradjon vele. A tegezéssel főleg nem szükséges - összepréseli ajkait és kiteszi a telefonját, noteszét és a kedvenc tollát az asztalra.
- A húga talán szereti kéretni magát, de a magam nevében beszélve elmondhatom, semmi oka a feltételezésre. Tudja Krisztián, ha nem zaklatással próbált volna összebarátkozni velem, talán már tudná, melyik kávét szeretem - oldalra billenti a fejét és előredől az asztalon támaszkodva.
- Nem fogják hiányolni az amneziátor kollégái? Nem venném a szívemre, ha miattam kapna fegyelmit...
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Tóth E. Krisztián
Minisztériumi dolgozó


Eddie | Amneziátor, Budapesti Divízió
RPG hsz: 72
Összes hsz: 72
Írta: 2024. április 6. 21:14 Ugrás a poszthoz

- Az irodista -
- Néhány nappal később -

Akaratlan elvigyorodik, talán még rötyögött is egyet az orra alatt. Mintha. Médi nagyon vicces mérgesen, puffogva, ahogy kiosztja őt, legszívesebben elnevetné magát itt helyben, de még nem húzta az agyát eléggé.
- Ha szépen kérem, Mrs. Felagund-Radetzky, hajlandó tiszta lappal indulni velem? - Nagyon hirtelen a váltás a szóhasználatban, de a nézés intenzitása ugyanaz. Még mindig borzasztóan érdeklődik Médi iránt valami megmagyarázhatatlan okból fogva, csak most hirtelen visszavett úgy két-három fokozatot.
- A kedves kollégáim leleményes emberek, mind aurorok voltunk egy adott ponton. Az önálló munkavégzés munkaköri leírásunk része. - Az apró biccentés már-már udvarias.


Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Felagund-Radetzky Médi
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák


hercegnő
RPG hsz: 208
Összes hsz: 435
Írta: 2024. április 6. 21:15 Ugrás a poszthoz

NYE

Meglepi, hogy a férfi tudja a rendes nevét, de az udvariasság és magázódás még annál is inkább. Szórakoztató lehet ez Krisztián számára, viszont... Médi meglepettsége is más kanyart vesz az arcán. Igyekszik visszafogni a vigyort, ezért félmosollyal ingatja meg a fejét. Ha annyira akarta volna, már régen jelenthette volna zaklatóját a biztonsági őrszolgálatnak. Zaklató egyébként az, aki kávéval fogadja minden egyes nap?
Az a biccentés és a helyzet elviccelése rakja fel a pontot az i-re. Médi elneveti magát. Bizony, a zaklatás már-már szórakoztatóvá vált, talán fel is dobja a szürke hétköznapokat. (Nem, még mindig bosszantja az erőszakoskodás.)
- Laktózmentes, mogyorós-csokis, három cukorral. De Starbucksot munkában nem ihatok - mi az, csak nem feladta a küzdelmet? - Mi a maga választása, Krisztián? Feketén, egy cukorral? Napi ötször, attól pörög így. Szeretném legalábbis ezt tippelni, a többi opciót nem feltételezve.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Tóth E. Krisztián
Minisztériumi dolgozó


Eddie | Amneziátor, Budapesti Divízió
RPG hsz: 72
Összes hsz: 72
Írta: 2024. április 6. 21:15 Ugrás a poszthoz

- Az irodista -
- Néhány nappal később -

No lám, csak ennyi kellett a nevetéshez és a mosolyhoz? Ennyire elégedettnek utoljára a péntek esti partner porozása után érezte magát. Ja nem ide, elnézést. Szóval merőben más, ha nevetés a válasz, mint a puffogás, igaz, utóbbi is vicces, de az előbbi ad egyfajta győzelem érzetet.
- Megjegyeztem. - Olyannyira, hogy holnap biztos meg fog jelenni egy leírásnak megfelelő itallal, csak hogy tesztelje, újból átverték, vagy ezúttal tényleg igazat mondott Felagund-Radetzky asszony?
- Az enyém? - Még az állát is megvakarja fél kézzel. - Először is a Krisztián helyett az Eddie. - Ez egy nagyon fontos, új mérföldköve az izzadtságszagú ismeretségüknek.
- Másodszor pedig tisztán és feketén. Majdnem eltalálta. - A nők és az ő ráérző készségük, ami olyan pontosan képes célba találni szükség esetén.
- Holnap, ugyanitt, ugyanekkor, kávé? - És lám, ismeretségük óta először inkább rákérdez.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Felagund-Radetzky Médi
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák


hercegnő
RPG hsz: 208
Összes hsz: 435
Írta: 2024. április 6. 21:16 Ugrás a poszthoz

NYE

- Eddie? - kérdez vissza csípőből, erre ugyanis nem számított. A Krisztián szimpatikusabb számára, az Eddie túl barátságos. Ott meg még ugyebár nem tartanak. - Hát nem szereti édesen az életet? Pedig jót tesz az idegeknek - mondja ezt egy édességfüggő, aki ha nem munkában van, vagy koncentrál a tanulásra, képes cukorsokkolni magát.
Médit is meglepi a kérdés, amire még tíz perccel ezelőtt is rávágta volna a határozott NEM-et.
- Ismeri a szalamantoni Kék elefántot? Inkább ott - mosolyog, bizony, innentől pedig az amneziátorra bízza, megjelenik-e a családbarát kávézóban holnap reggel. Médi ott lesz, a miniméretű randipartnerével, Luciennel.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Tóth E. Krisztián
Minisztériumi dolgozó


Eddie | Amneziátor, Budapesti Divízió
RPG hsz: 72
Összes hsz: 72
Írta: 2024. április 6. 21:17 Ugrás a poszthoz

- Az irodista -
- Néhány nappal később -

- Ezt használom gyakrabban. - Szinte büszkén húzza ki magát, mert szinte idiótán hízik a mája attól, hogy ő maga jött rá, az Eduárdból lehet ám Eddie-t faragni egy tollvonással, nem nagy kunszt.
- A kávét feketén, a cigit sodorva, a nőket csípősen. Ettől édes az életem, Mrs. Felagund-Radetzky. - Majdnem azt találta mondani, hogy meztelenül, de akkor holtbiztosan visszamászik ez a lány csigaházába, és túlságosan kapóra jön ez az áttörés most ahhoz, hogy eleressze.
- Kék elefánt... Holnapig megismerem. Reggel találkozunk. - Biztos ott lesz, ezt már a taszítóan erős magabiztossága is borítékolja Médinek, miközben összeszedi magát végre, és elköszönöm a nőtől, meg a többi volt kollégájától. Szóval Szalamanton, rendben. Holnap reggel ideje tovább törni azt a jeget.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Damian B. Krise-Flaviu
Független varázsló


nepo baby | "ewww"
RPG hsz: 379
Összes hsz: 381
Írta: 2024. április 6. 21:18 Ugrás a poszthoz

Charon Yaxley
Saint-Raphaël, Franciaország


Charon tovább beszél. Háborúkról, kompenzációról, identitásról. Tudja, hogy elmúlt tizennyolc éves, ám alig; ezek pedig nagy szavak és még nagyobb gondolatok valakitől ennyire kevés élettapasztalattal. Damian nem sokkal idősebb nála - bár ebben a korban még súlyosnak tűnhet a szakadék -, de nincsenek ilyen szélsőséges nézetei.
A szavak azonban ismerősek számára. Ő is a Roxfortba járt. Ő is volt tizenpár éves. Organikusan ő is megtalálta azt a társaságot, akikkel osztozott abban a bizarr élettapasztalatban, hogy a nevüket a születésük pillanatában a könyvtárszoba falára hímezték. Tehát ő is hallotta a frázisokat, bár a baráti társasága összekacsintva és gyáván az asztal alatt dédelgette a forradalmár gondolatait. Nevettek a sárvérűeken, visszaböfögték az idősebbektől hallott, bántó vicceket, de gyávábbak voltak ennél továbbmenni. Az időszak pedig hamar elmúlt és mint annyi másik kínos, tinédzserkori emlékké fakult.
Tűnődve nézi és hallgatja a lányt. Nem szeretné levonni a következtetéseit, most még legalább is. Rossz társaságba keveredett - azt mondták. Ezzel pedig az elsumákolt, félrenéző kifejezés új értelmet kezdett nyerni benne.
Először feltámaszkodik a kezén, majd ő is felül a lánnyal szemben az alacsony napozóágyon.
   -  Mit értesz identitás alatt? Mugli tárgyakat, mugli módszereket vagy mugli gondolatokat?
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Sigrid Agnes Sjölander
Prefektus Rellon, Melodimágus, Negyedikes diák


kicsi Sjöli | Sig
RPG hsz: 109
Összes hsz: 140
Írta: 2024. április 6. 21:50 Ugrás a poszthoz

Timea
valahogy így | Sjölander-birtok | Gotland, Svédország


- Persze, naná. Gyere csak - válaszolja máris lelkesen bólintva, hogy mutatja ő bizony, hol lehet hagyhatja minden csomagját Timi is. Nem is kell cipelniük, azt megoldja helyettük egy fábol készült, alacsony peremű tároló, ami úgy húsz centire lebeg a föld felett. Igaz, használhatná a megfelelő bűbájt is, de már megszokta, hogy itt a dolgok számottevő része rúnamágiával működik, mint ez is. Rárakja a táskákat, és ez egész fellibeg az emeletre a már bejáratott útvonalon magában is. Ők pedig követhetik a csomagokat a lépcsőn.
- A testvéreimet is mind megismerheted, természetesen. A kicsik ilyenkor még vagy anyával vannak vagy esetleg a nagyival, majd mindjárt kiderítem azt is, de majd este vacsira úgyis mindenki hazaér. Nagyapát már nem ismertem, ő nagyon rég meghalt, de a többieket mind megismerheted - magyarázza felfele baktatva, aztán odafönt balra fordul a folyosón. Most jut csak eszébe, hogy lent akad családi fotó, de sebaj, majd később azt is megmutatja. - Erre lesz. A nagyi az egyik legszebb vendégszobát készítette elő, a tengerre néz. Itt is van, ez meg itt az én szobám - közli az ajtóra mutatva, ami a szemközti oldalon található, a szemben lévő szobától jobbra közvetlen az első. Egyelőre azonban a vendégszoba ajtajának kilincsét nyomja le, hogy aztán meglökve az ajtót az kitáruljon, Timi pedig beléphessen. Világos szoba várja bent, hatalmas ággyal, éjjelszekrénnyel meg egy ruhásszekrénnyel. A padlón puha szőnyeg. Kellemes meleg van bent, a nagy ablakon túl pedig nem is olyan távol a tengert látni. Majd meg kell mutatnia kint is, hogy milyen szép vidék ez. - Érezd otthon magad. Gyorsan lepakolok én is, és megmutathatom a szobámat is - veti fel egy egészen picit hezitálva, nem akarja azért nagyon körbe rángatni sem Timit, de magára hagyni sem.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Óvári Bernadett
Tanár, Mestertanonc Tanár, Illúziómágus, Egyetemi hallgató, Minisztériumi dolgozó, Bogolyfalvi lakos


Detti
RPG hsz: 65
Összes hsz: 69
Írta: 2024. április 6. 22:34 Ugrás a poszthoz


- Stockholm, Häxholmen -


A mélyen dekoltált, hosszú, fekete bársonyruhát most valahogy kifejezetten azért vette fel, mert Balázs is csatlakozik erre a kis ünnepségre, amit Lovisa szervezett. Meg is érdemli, hiszen megszerezte a doktori címét végre, miután évekig kutatta a vikingkori gyógyító talizmánokat. Egész szép kis disszertációt sikerült végül összeraknia, ami bizonyára rövidesen fel is kerül legalább az ajánlott olvasmányok listájára néhány professzornál, ebben Detti máris biztos. Gratulált barátnőjének már a nap folyamán párszor, de most még mindenképpen sort kerít egy koccintásra is. Büszke rá. Valaha együtt jártak rúnatan órákra, ott ismerte meg, és azóta is tartják a kapcsolatot. Koccint vele, puszit nyom az arcára, és már sokadjára ismétli el, hogy mennyire örül a sikerének, mielőtt még mindenki más is megérkezne lassan, hogy hasonló módon gratuláljon neki. Nincs nagy tömeg, csupa régi ismerős, meg a nő családtagjai, talán ezért is ennyire puccos ez az egész alkalom. Mégiscsak egy Berger lány. Detti ezeken már meg sem tud lepődni, miután közel tíz évet töltött itt. Újabb pohár pezsgő után nézve botlik bele aztán valakibe, szó szerint, s csak akkor jön rá, kihez is van szerencséje, amikor az illető derékban elkapja, hogy el ne essen. Igazi meglepetésnek bizonyul egykori csoport- és munkatársa, akit délelőtt nem látott az egyetemen felbukkanni.
- Nahát, Sigge. Köszönöm. Rég láttalak- szólal meg kicsit zavartan nevetgélve, miközben megbizonyosodik róla, hogy ruhája nem csúszott el semerre, hiszen ez aztán a kellemetlen helyzet. Pedig nem is magassarkúban van ez alkalommal, hogy legalább azt átkozhatná.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Jávor Balázs Zoárd
Bogolyfalvi lakos


Bárd
RPG hsz: 103
Összes hsz: 105
Írta: 2024. április 6. 22:51 Ugrás a poszthoz

Detti

Egyáltalán nem volt rossz ötlet ez a kis kiruccanás, Dettivel volt idejük felfedezni a várost, remek éttermet is találtak, szóval szuperül telt el pár nap és tényleg szó szerint lehetősége volt arra, hogy végre egy kicsit kikapcsolódjon. Mióta kijött a börtönből, amúgy is ez volt az első külföldi útja, és úgy alapból az első olyan programja, ami teljes mértékben a testről és a lélekről szólt.
Ez a nap gyorsan eltelt, este egy diploamosztó partira volt hivatalos Detti, amire Balázst is elhívta, s bár a férfi először nem akart kellemetlenkedni, végül mégis csak le tudott akasztani a szekrényből egy fehér inget és egy alap sötét öltönyt, hogy tisztes ruhában kísérhesse el partnerét. Persze befelé menet, ha rákérdeztek, már úgy lett bemutatva, mint egy kedves barát, ő meg persze mosolygott, biccentett és kezet fogott, mert hogy tulajdonképp tényleg az volt, egy barát. Az, hogy ez milyen minőségében mutatkozott meg kettejük közt, nem volt a homlokukra írva, ahogy az sem, hogy alig néhány órával korábban még egy talárt húzott le Dettiről a bérelt hálóban.
- Kicsit körbenézek, hozok egy italt  - mondta egy mosollyal a nőnek, és felfedező útra indult, megnézte a falon lógó festményeket, némelyik alatt még felirat is volt, azokat elolvasta, és úgy szemrevételezett mindent is. Eszébe jutott az, hogy anno, még bűnöző korában milyen sok ehhez hasonló házat törtek fel, ahonnét ilyen festményeket és műkincseket loptak. Pontosan meg tudta volna mondani, hogy milyen áron tudnák értékesíteni ezeket a fekete piacon, na de ez már a múlt, Balázsnak pedig esze ágában sem volt visszasüllyedni azokra a vizekre. Köszöni szépen, leülte a büntetését és ennyi volt.
Gyorsan tovább is sétált, végre megtalálta a svédasztalt, ami csupa finomságokat rejtett, csípett is egy-egy falatot, de most nem akart még felpakolni, úgy gondolta, hogy majd később közösen esznek, így most inkább az italra fókuszált. El is vett egy pohár whiskeyt magának, majd azzal és pár szem mogyoróval indult vissza, amikor megakadt a pillantása Dettin és azon a meglehetősen jókiállású fazonon, aki épp a nőt ölelgette. Balázs pillantása elkapta azt a mosolyt, a kacagást, a derékon pihenő kezet, és majdhogynem még a szöget is kiszámolta, hogy pontosan milyen távolságra is vannak egymástól. Mint egy radar, úgy mérte végig őket a másodperc tizedrésze alatt.
- Ne is mond, de még gyönyörűbb vagy! Mikor is volt? Emlékszel arra a forró nyári éjszakára? - a pasas megvillantotta a fogsorát, melyet Balázs könnyű szerrel tehetett volna tönkre , elég lett volna könyökkel behúznia egyet, miután gyomron sorozta. Forró éjszaka? Nofene, miféle titkai lehettek Dettinek, s leginkább, miféle stockholmi emlékek fűzték ehhez a pasashoz.
- Helló - egy mosollyal lépett oda hozzájuk, hol Dettire, hol a pasira pillantott, aki láthatóan kissé értetlenül nézett, mintha nem is érteni, hogy Balázs mit akar.  - Itt az italod - bár eredetileg magának hozta, most inkább Dettinek nyújtotta , nem ,véletlenül sem azért, hogy jelezze a másik kakas felé, hogy ez a tyúk bizony vele van. Vagy mégis? Hm, Talán.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Charon I. Yaxley
Diák Levita (H), Animágus, Negyedikes diák


rabid dog
RPG hsz: 94
Összes hsz: 94
Írta: 2024. április 7. 01:00 Ugrás a poszthoz

Damian B. Krise-Flaviu
- Dél-Franciaország, getaway hétvége, éjjel -

- Is. Igen. Elfelejteni értékelni a mágiát az életünkben, helyette ezeket az ócska eszközöket használni. Folyton figyelni és alkalmazkodni hozzájuk, rejtőzködni. Egy csomó varázslóakadémia átvette a mugli egyetemek felépítését is. Vannak, akik napokig nem használnak semmiféle mágiát, csak úgy élnek, mint a muglik. Nem azért van a birtokunkban, hogy csak úgy megfeledkezzünk róla. Az igazán izgalmas és érdekes varázslósportok is már csak ritka látványosságok sok helyen, a kviddicset leszámítva.
Minden, ami az ő életét izgalmassá és színessé tette fiatal gyerekként, amiket az apja és bátyjai mutattak neki vagy ahova közösen eljártak.. a roxfortba menetel után, mikor a világ joban kinyílt, akkor jött rá, hogy ezek kuriózumok. Hogy egy csomó vele egykorú azt a buta telefont nyomkodja, meg azokban a hangos autókban zötykölődnek hoppanálás, zsupszkulcs vagy seprű helyett.
Az ébreszti rá, hogy egyszerre mennyit beszélt, hogy érzi, kiszáradt a szája, ígyhát megköszörüli a torkát.
- És még lehetne sorolni. A lényeg, hogy azért születtem boszorkánynak, hogy boszorkányként éljek, nem azért, hogy a muglikat utánozzam.
Abszolút kiforratlan kis vélemény, még ha némi alapja van is. Pontosabban inkább érthető, honnan jön, miből táplálkozik a téves meggyőződése. Ha már itt tartanak, már egy ideje a perifériáján úszkál két véres törölköző a medence vizében, és eddig tudta csak úgy figyelmen kívül hagyni. Az egyik első dolga volt megjegyezni néhány manó nevet, elvégre ők fogják kiszolgálni a következő napokban.
- Canpy! - Emeli meg a hangját épp csak annyira, hogy a megszólított manó egy pukkanással megjelenlen mellettük. - Szedd ki kérlek azt a két rongyot a medencéből és hozz egy nedves ruhát. - Nem a végtelen jóindulat dolgozik benne, inkább csak hosszú évek berögződései, illetve az, hogy ahányszor a félhomályban ránéz Damian arcára, az még mindig száradt vértől maszatos. Nem, nem fogja gondoskodóan ő letisztogatni, de legalább a cselekvéssorozatot magát belökheti.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Damian B. Krise-Flaviu
Független varázsló


nepo baby | "ewww"
RPG hsz: 379
Összes hsz: 381
Írta: 2024. április 7. 01:15 Ugrás a poszthoz

Charon Yaxley
Saint-Raphaël, Franciaország


A szája mosolyra húzódik. Nem vidám, a gesztus, hanem elgondolkodó. Az éles és szinte riasztó kezdést követően ugyanis abban, amit a lány mond, nos... elvitathatatlanul van ráció. Elfogadja és betartja a rejtőzködési szabályokat, hiszen ellenkező esetben megbüntetnék - azonban nem ért egyet velük. A mugli tárgyak használata azonban gyerekkora óta az élete része, hiszen az apja kviblinek született és a varázsvilágban él ugyan, de meg kellett tanulnia nélkülözni az eszközeiket. Damian így abban a sajátos helyzetben szocializálódott, amiben közelről tapasztalta mindkét világ előnyeit és hiányosságait.
Válaszra nyitja a száját, a manó érkezése azonban egy pillanatra belefojtja a szavakat. Összekulcsolja a kezeit maga előtt, hogy a térdei közt lógatva őket nézzen vissza a szedelőzködő állatról a lányra.
   -  Vetkőzz le - felel könnyedén -. Ezekben úgy nézel ki, mint egy mugli, Charon. Vedd le a ruháid.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Charon I. Yaxley
Diák Levita (H), Animágus, Negyedikes diák


rabid dog
RPG hsz: 94
Összes hsz: 94
Írta: 2024. április 7. 01:36 Ugrás a poszthoz

Damian B. Krise-Flaviu
- Dél-Franciaország, getaway hétvége, éjjel -

Teljes és száz százalékos mértékben felkészületlenül és váratlanul éri Damian megszólalása. Maga a száraz utasítás és nyilván a szavak tartalma is. Először meghökken, a meglepetés nyilvánvaló az arcán, majd a változás is, mikor elborul a tekintete. Nem tudja, kinek képzeli magát ez a srác, de nyilvánvalóan teljes és totális tévedésben van, hogy vele mit lehet megengedi és mit nem.
Felkel a napozóágyról, és szó nélkül a háta mögé nyúl, hogy kioldja a fürdőruha felsőjét. A mozdulataiban az ég világon semmi csábító és játékos nincsen - pont ugyanolyan száraz és tárgyilagos, mint Damian volt. Nap elején szemérmeskedett és zavarban volt, de nem elején nem vitték fel ennyire a vérnyomását, mint ebben a pillanatban. Kezébe fogja a levetett felső részt és ha Damian esetlek ellenkezne, mondana valamit, kihasználja az alkalmat, hogy egészen konkrétan a szájába tömje azt. Ha erre nincs alkalma, akkor csak lekezelően a feje fölé tartja és ráejti.
- Te velem kurvára nem fogod a nagyfiús kivagyi taktikáidat játszani, Flaviu-
Azzal nem is ül vissza vagy marad itt, mert félő, hogy bele találná fojtani a srácot a manó mellett a medencébe. Helyette fellengzősen a válla mögé dobja a haját és visszasétál az épületbe.
Amikor már nincs szem előtt, az első dolga azért a mellkasa köré hajtani a strandkendőt, de a drámai kilépőt nem ronthatta el ezzel.

Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Damian B. Krise-Flaviu
Független varázsló


nepo baby | "ewww"
RPG hsz: 379
Összes hsz: 381
Írta: 2024. április 7. 02:11 Ugrás a poszthoz

Charon Yaxley
Saint-Raphaël, Franciaország


A mondata nem igazi utasítás. Még csak nem is igazi sértés. És pláne nem kérés. Inkább egyfajta taktikai odaszúrás a lány mondandójával kapcsolatban - a domináns áthallás már csak kellemes, meglepő plusz. Szereti ezt csinálni az emberekkel akkor, amikor még nem ismeri őket: meghallgatni, egyetérteni, majd kirántani alóluk a szőnyeget, hogy utána azonnal szabadkozzon: bocs, csak egy rossz vicc volt! Szeretné látni és szeretné túllépni Charon határait, így amikor az láthatóan meghökken, majd pedig feláll, sértett vagdalkozásra számít. Követve a lány mozdulatát ő a kezeire támaszkodik maga mögött, hogy felnézhessen rá, ekkor pedig már nem palástolja a vigyorát, ami... pillanatokon belül, ahogy jött, úgy tűnik el az arcáról.
   -  Állj - vágja rá azonnal, ahogy Charon a háta mögé nyúl - állj le - ismétli meg nyomatékosan, és ebben a kérésben már leheletnyi pánik csendül. A textil a lány kezébe hullik, közelebb lép, ő pedig ezzel reflexből emeli az arca elé a karját felkészülve rá, hogy megütik. A szituáció túl gyors és túl szürreális hozzá, hogy igazán feldolgozza, vagy egyáltalán, hogy elfordítsa a fejét. A ruhadarab a fejére hullik, majd onnan lepottyan a vállára.
Őszinte megdöbbenésben válik mozdulatlanná. Ez... hogy mi?
Ritka pillanat, amikor Damian Flaviu nem tudja, mit válaszoljon. Csodálkozva pislog és nézi végig, ahogy Charon meglibbenti a haját, hátat fordít, majd elsétál a sötétben.
Másodpercek telnek el. A kezét visszaejti maga mellé a nyugágyra. Érzi, hogy a fürdőruha a válláról most már a kézfeje mellé esik... majd elneveti magát.
Hát ez fenomenális! Charon, mielőtt belép a nyaraló ajtaján, még hallhatja a nevetését. Azt azonban már nem láthatja, hogy Damian jókedvűen a földre pöcköli maga mellől az anyagot, majd visszahever a nyugágyba. Nem is reménykedett benne, hogy aludni fog ma, de ezek után pláne nem fogja követni a lányt a közös szobájukba és különben is...
A telefonját némi fészkelődéssel húzza elő a farzsebéből. A képernyő fényénél hunyorogva kikeresi Kamilla számát, miközben pedig az ujjai az üvegen matatnak, a másik kezével csettint a vizes ruhával visszatérő manónak. Még egy ugyanilyet, mutat az üres poharára, majd rányom a küldés gombjára:
mi van rajtad?
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Theodore Julias Ebony
Prefektus Rellon, Jövendőmondó, Okklumentor, Ötödikes diák


× golden child ×
RPG hsz: 258
Összes hsz: 261
Írta: 2024. április 7. 11:54 Ugrás a poszthoz


× Fogadás × Anglia × Darkside ×



A lány szavai pofonként csattannak. Csend lesz, ahogy lassan közénk ül, amit mondott, tekintetem pedig egyből megváltozik; a látszatot eddig fenntartani igyekvő, művi arckifejezésemen repedések keletkeznek. Ajkaim elnyílnak, csak tátogni tudok, mert ez nem fair - közben pedig igenis igaza van Alteának, és nem kellett volna megesküdnöm arra, amit mondok. A borogatás hideg cseppjei lefolynak a gerincemen, ami arra késztet, hogy kissé kihúzzam magam.
Ez nem elég, mielőtt megszólalhatnék, a másik tovább üti a vasat. Szavai nyomán ismét bevillan egyetlen másodpercre az alak a sötét játszótéren és a furcsa érzés, mely vele párosul. Érzem, hogy újfent leizzadok kissé.
- Altea! - Szólok rá. A negédes hangja, mosolya mögött meghúzódó indulat szinte égeti a bőröm tekintete nyomán. Nem is tudok sokáig a szemébe nézni; elfordítom a fejem és lehunyom a szemeim. A lány egyre erősebben szorítja tarkómra a borogatást, a nyomás pedig gyakorlatilag fizikailag tapintható a télikertben. És nem javíthatom ki, nem szólhatok rá, mondhatom meg neki hogy megbízhat bennem, hiszen most mutattam meg neki, hogy ez nem így van. Tudja, hogy hazudok, és nincs értelme tagadni.
- Altea, nézd, nem vagyok őszinte, de jó okom van rá - nyögöm ki végül. - Sajnálom a hazudozást, de már lételemem, ha erről van szó. És igenis... megbízhatsz az esküjeimben, mostantól legalábbis. - Akaratlanul is meghúzódik a nyakam a borogatás alatt, hogy még erősebben simuljon a bőrömre. - Sajnálom, rendben?
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Tóth E. Krisztián
Minisztériumi dolgozó


Eddie | Amneziátor, Budapesti Divízió
RPG hsz: 72
Összes hsz: 72
Írta: 2024. április 7. 12:11 Ugrás a poszthoz

- A jégcsap ex -

Körülbelül egy percébe telt bepötyögni az üzenetet: "Meghívlak a büfében ebédre, gyere pletykálni.", és ebédidőben szavaihoz hűen idehoppanálni a fővárosi ispotályba Nayát kergetni ezúttal. Attól, hogy pár hónap után mindenki ment a maga dolgára, nem szakadt meg köztük a beszélőviszony, és a pofátlan, tenyérbemászó képe időről időre feltűnin Saint-Venant gyógyító körül, hogy az ő idegszálait is megpróbálja megcibálni. Szerencse, hogy az ispotály menzája egyébként baromi jó egy menzához képest. Nem az a sótlan, fűszer nélküli retek, amit a diétázó betegek kapnak, hanem rendes-ízes magyaros ételeket szerkesztenek többnyire megfizethető áron. Neki való, meg a proli alapbeállításának.
- Áthoztad már a húgod Magyarországra? - Annyit tud az egészről, hogy Naya költözködésben volt testvérestől, de a pontos okát, hogy miért is kell Palermóból átjönni ide, nem. Nyilván, ha tudná, hogy a külföldi cikkeknek az elkapott sorozatgyilkosról köze van Nayához, jobban összeállna a kép.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Óvári Bernadett
Tanár, Mestertanonc Tanár, Illúziómágus, Egyetemi hallgató, Minisztériumi dolgozó, Bogolyfalvi lakos


Detti
RPG hsz: 65
Összes hsz: 69
Írta: 2024. április 7. 14:12 Ugrás a poszthoz


- Stockholm, Häxholmen -


Számos, már egészen rég látott ismerőse és barátja van itt, akikkel együtt tanult vagy éppen dolgozott az elmúlt évek során, mielőtt fogta volna magát, hogy hazatérjen Bogolyfalvára, csak mert a nővére is hazament. Utólag kicsit ostoba döntésnek érzi, de egyelőre még úgy van vele, hogy legalább a disszertációját befejezné, és tulajdonképpen a munkája sem annyira unalmas, mint várta. Nem mérhető a régihez, de azért megteszi. Na meg ott van Balázs is, akihez nem tudja, pontosan milyen kapcsolat is fűzi, de ott van. Meg történetesen itt is, hiszen meghívta. Bólint arra, hogy a férfi ital után néz, leginkább csak tudomásul veszi, bár azt sem igazán érti, miért kell erről neki külön szólni, hiszen mindenki maga tudja, mire van éppen kedve vagy szüksége. Nincsenek összenőve. Tudomásul veszi a tényt, aztán először Lovisának gratulál ismételten, majd maga is újabb pohár pezsgőre pályázna, de nem jut addig, mivel szó szerint sikerül egy újabb régi ismerősbe botlania.
- Iránban voltunk, ott elég jellemző ez nyáron - válaszolja a férfinak, szemöldökét kissé megemelve a kijelentés hallatán, de mégis elmosolyodik aztán. Sigge mit sem változott ezek szerint. Mindig is ilyen volt, amióta csak ismeri. Balázs hangját hallva a férfi felé pillant, majd meglepetten néz a pohárra. Biztosan nem kért italt tőle, de ha már ilyen kedves és éppen whiskey-t hozott, nem fog ő akadékoskodni ezen.
- Köszönöm - mondja, elvéve a poharat. - Nem azért indultál, hogy magadnak szerezz italt? - kérdezi meg aztán mégis, már a poharat szorongatva. - Ó, egyébként ő itt Sigge Ulvaeus, csoporttársam volt az egyetemen, aztán meg együtt dolgoztunk néhány közel-keleti projekten - mutatja be Balázsnak a másikat, majd visszafordul hozzá is, hogy ugyanúgy Balázst is bemutassa. - Ő pedig itt Jávor Balázs, vele az alapképzést végeztem együtt, és rengeteg hülyeséget csináltunk az évek alatt. Ugye? Emlékszel, amikor lenyúltuk Matyi könyveit és úgy kellett összevadásznia a kastély minden pontjáról?
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Jávor Balázs Zoárd
Bogolyfalvi lakos


Bárd
RPG hsz: 103
Összes hsz: 105
Írta: 2024. április 7. 14:40 Ugrás a poszthoz

Detti


Egyáltalán nem szimpatikus neki ez a Sigge, olyan tenyérbemászó a képe, bár a nők számára bizonyára megnyerő lehet, legalábbis ezt feltételezi Balázs. Azt sem érti, hogy miért nem vette még le Dettiről például a mancsát? Most szóljon a nőnek, hogy ő tolja el a kezét? De nem, inkább egy rohadt szót sem szól, csak hallgatja ezt az izgalmas forró éjszakás sztorit. Hát remek, részletezni is fogják? Ekkor derül ki, hogy Iránban voltak, ott persze valóban jellemző a forróság, na de ki tudja, hogy mi is volt. Mindenesetre félbeszakítja a bájolgó csevegést, nem akar tolakodónak tűnni, de mégis csak jelezné, hogy ott van.
- De igen, ott ittam és tudtam, hogy mire visszatérek, üres lesz a poharad - mondja egy mosollyal, ez még akár figyelmességként is felfogható.
- Örvendek - nyújt kezet és jó szorosan meg is szorítja kézfogásnál, közben végig mosolyog. Hogy Merlin átka tépne szét. Gondolja magában.
- Igen, emlékszem - mosolyog, de most valahogy ez sem túl őszinte, meglehetősen kellemetlenül érzi magát ebben a társaságban. Akárhová is néz, mindenütt diplomások, doktorok, tudósok, ő meg…nos, ő csak egy börtönből szabadult alkalmi munkás. Láthatóan Sigge sem szimpatizál vele.
- Nagyszerű, hogy vannak közös diákcsínyeitek - jegyzi meg egy vigyorral, mintha még gúnyolódna is.  - Detti, meséltem már neked, milyen izgalmas volt az a kutatás ott Jemen közelében? Gyere, mutatok róla néhány képet - a nő hátára fektetve kezét, máris terelni kezdte a másik szoba felé, ahol volt egy mágikus képkeret, ott bármelyik mágus ki tudta vetíteni a fotóit.
Balázs csak az ajkait préselte össze, s mivel pincérek is szolgáltak fel italt, épp kapóra jött az egyik, aki mellette sétált el. Bazsi nyomban le is kapott róla egy pohár whiskeyt, majd zsebre csúsztatott kézzel figyelte a távolodó Detti és Sigge alakját. Nem kívánt csatlakozni, és valahogy úgy érezte, hogy Sigge sem hívta őt. Ehelyett úgy döntött, tovább nézelődik, lépett ide-oda, a lakás addig ismeretlen részeit is feltérképezte, megállapította, hogy még a tükrök kerete is több ezer sarlót érhet, s bizonyára aranyat is tartalmazott bőven.
Úgy nagyjából negyed órát-húsz percet mászkált, mire Detti még mindig nem tért vissza, ő meg már rohadtul unta magát. Úgy döntött, hogy utánuk sétál, hátha még tart az izgalmas beszámoló Jemenről, ám véletlenül sikerült arra belépnie, hogy Sigge a falat támasztja kezével, majd a nagy hahotázás közepette megcsókolja Dettit.
- Bocs, állítólag remek a... kaviár - Bazsi mutatóujjával bökött a háta mögé, mert hát valamit mondania kellett, de már sarkon is fordult, és ahogyan azt szokás mondani, angolosan távozott a puccos helyről.
Taxi-Hopp hálózattal tért vissza a szállóhoz, felcaplatva pedig ledobta a zakóját, aztán előhúzta  bőröndjét, és neki állt összecsomagolni a holmiját, mert úgy döntött, hogy előbb utazik vissza Bogolyfalvára.
Utoljára módosította:Jávor Balázs Zoárd, 2024. április 7. 14:42
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Óvári Bernadett
Tanár, Mestertanonc Tanár, Illúziómágus, Egyetemi hallgató, Minisztériumi dolgozó, Bogolyfalvi lakos


Detti
RPG hsz: 65
Összes hsz: 69
Írta: 2024. április 7. 15:13 Ugrás a poszthoz


- Stockholm, Häxholmen -


- Túl jól ismersz - válaszolja fejét kissé oldalra döntve, ahogy már-már pimasz mosolyt villant Balázsra. Tulajdonképpen örül neki, hogy még ha pár nap késéssel is, de csak sikerült ideutaznia, aztán meg ezt a puccos ünneplést illetően is meggondolta magát végül, holott eredetileg nem akart jönni. Fura mód úgy érzi, hirtelen zavarja Sigge keze a derekán, de mégis csak a torkát köszörüli meg. Bemutatja őket egymásnak, és egészen megkönnyebbül, amikor Sigge leveszi róla a kezét végre. Pedig ez eddig soha nem zavarta. Belekortyol inkább a whiskey-be, remélve, hogy csak ez hiányzik ahhoz, hogy igazán jól érezze magát, s nem tiltakozik, amikor Jemen kerül szóba. Mégiscsak érdekes vidék, rengeteg arrafelé a különleges, még a mugli legendák és mítoszok által is gyakran emlegetett ereklye, s azért mégis hiányzik neki a munka izgalmas, veszélyes és kalandos volta is, így egy bocsánatkérő mosolyt villant Balázsra, akiről amúgy is az a benyomása, hogy nem érdekli mindez, s egy kurta sóhajjal veszi tudomásul, hogy Sigge megint a hátára csúsztatja a kezét. Most úgy dönt, ideje, hogy ő maga vegye le magáról, szóvá téve, hogy ez most nem igazán van ínyére. A férfi flörtölését sem élvezi, bár egész kedélyesen sikerül elcsevegni az ereklyékről ettől eltekintve, amíg úgy nem dönt, hogy bepróbálkozik. Még csak ez sem az első alkalom, és bizonyára a már elfogyasztott alkohol is csak tovább ront a helyzeten, de a beszélgetésből egyszer csak arra eszmél, hogy Sigge megcsókolja, majd Balázs hangját hallja valahonnan ugyanabban a pillanatban. Mint valami rossz álom. Eltaszítja a férfit, közölve vele egy lesújtó pillantás kíséretében, hogy ezt cseppet sem értékelte. Ez az este Lovisáról szól amúgy is, fogja vissza magát kicsit. Balázsnak ismét nyomát sem látja, de bizonyára újabb innivalót kereshet, úgy véli. Legalább egy órába telik, mire még néhány ismerőssel szóba elegyedik, és közben rájön, hogy Balázs eltűnt. Úgy dönt végül, hogy inkább ő is hazamegy lassan. Valahogy nem érzi már ezt az egészet. Megkeresi a legközelebbi hopp-pontot, aztán csak pár percnyi sétába telik eljutni a fogadóig, ahol megszállt. Felérve minden vágya, hogy cipőjétől megszabadulva elnyúlhasson az ágyon egyelőre, de ehelyett meglepetten konstatálja, hogy Balázs már majdnem teljesen összecsomagolta a dolgait.
- Máris hazamész? - kérdezi, és leül az ágy szélére, hogy megszabaduljon az ékszereitől kezdetnek.
Utoljára módosította:Óvári Bernadett, 2024. április 7. 15:13
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Jávor Balázs Zoárd
Bogolyfalvi lakos


Bárd
RPG hsz: 103
Összes hsz: 105
Írta: 2024. április 7. 15:34 Ugrás a poszthoz

Detti

A taxiban ülve hosszasan gyűrte  az arcát és gondolkodott, mobil eszközén ellenőrzött pár járatot, míg végül arra a következtetésre jutott, hogy legjobb lesz, ha hazautazik. A fogadóba érve így nem is volt más dolga hátra, mint hogy neki álljon pakolni a holmiját, bár ezt is olyan morcosan végezte, mintha gyűlölné azokat a ruhákat.
Leginkább viszont csak Sigge vigyora élt élesen az emlékeiben, meg az a csók, amit nem is olyan rég látott. Most meg biztosan tovább is léptek, hisz Dettitől nem érkezett üzenet, s bár már egy óra is eltelt, ha nem több, láthatóan a kutyát sem érdekli, hol van Balázs. Jobb is lesz neki, ha visszautazik, úgyis akad bőven teendője, ott van Bréagha, akivel beszélnie kell, hogy van-e fejlemény a maszkos alak kilétét illetően, na meg aztán Elektrával is egyeztetnie kell. Nem mellesleg, a bolt sem állhat le, hisz neki a szerelőműhelyből jön be a betevő, és egy állásról is hallott, amit meg akar pályázni. Minél előbb tér haza, annál előbb rendezheti a dolgait, és akkor nem kell azon agyalnia, hogy Detti épp kivel hempereg. Mert hogy most is ezen agyal, pedig nem kéne. Nem járnak, nincsenek együtt, csak néha napján összebújnak. Nem kéne éppen ezért, hogy érdekelje, mit csinál a nő. Most mégis valahogy feldúltnak érzi magát.
Épp az utolsó darabokat hajtja össze és teszi be a táska tetejére, amikor is nyílik az ajtó, s nem sokkal később megjelenik a nő alakja is. Balázs csak egy pillantásra illeti, de utána el is kapja róla a tekintetét és tovább gyömöszöli holmiját a táskába.
- Ja igen, eszembe jutott, hogy a műhelyben áll néhány gép, amit nem javítottam meg. Időre jönnek érte, már csak két napom van - félig meddig még igaz is, bár most leginkább csak kibúvó, ami azt illeti. Ennél többet pedig nem is mond, sőt nem is kérdez, mert végképp nem érdekli az, hogy Sigge milyen volt van vagy lesz.
Balázs át is sétál a fürdőbe és ott kezdi összekapni a holmiját, tusfürdőt, fogkefét, ilyesmit.
Utoljára módosította:Jávor Balázs Zoárd, 2024. április 7. 15:35
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Asteria Naya Saint-Venant
Gyógyító, Bogolyfalvi lakos


VIII. - Az Erő
RPG hsz: 57
Összes hsz: 59
Írta: 2024. április 7. 16:45 Ugrás a poszthoz

Hogy nevezzelek

Borzasztóan furcsa volt visszailleszkednie a közegbe, ahonnan egy évre kiszakadt. Nagyon igyekszik titokban tartani, miért hagyott ki a diploma után, általában egyszerűen családi okokra hivatkozik, de merészebbnél merészebb pletykák is szárnyra keltek már. A kedvence ezek közül az amneziátorral való összeboronálásuk exlakótársainak. Látták a férfit, Naya eltűnését pedig hozzá kötötték. Világgá mentek és összeházasodtak. Ezen most is belül nevet, mikor eszébe jut a kantinban üldögélő Tóthról.
- Pár hete, igen. Átjöhetsz megnézni valamikor a házat, ha unalmas a minisztérium - azt meg már, hogy megnézés alatt ki mit ért, mindenkinek a fantáziájára van bízva.
- Van egy szabad fél órám és vizsgálóm, ha csekkoltatnád a barackot - mi másról jutna eszébe a vizsgálat, ha nem a buktáról, amiből végre nem spórolták ki a baracklekvárt. Míg falatokra cincálja a péksüteményt, sorra tesz fel kérdéseket Eddie-nek. Nem azért, mert annyira kíváncsi, hanem mert rutinná vált másokkal elterelni figyelmét. Ő szeret beszélni, hát beszéljen. - Egyébként mi van veled? Valami izgalmas baleset míg nem voltam? Kirúgtak esetleg? Befogadtad már azt a cuki kutyát a menhelyről?
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Óvári Bernadett
Tanár, Mestertanonc Tanár, Illúziómágus, Egyetemi hallgató, Minisztériumi dolgozó, Bogolyfalvi lakos


Detti
RPG hsz: 65
Összes hsz: 69
Írta: 2024. április 7. 17:33 Ugrás a poszthoz


- Stockholm, Häxholmen -


Később ér vissza jóval a fogadóba, ezt abból is látni, hogy Balázsnak már majdnem teljesen sikerült összepakolnia. Már az utolsó dolgait szedegeti össze, Detti pedig nem igazán tudná megmondani, hogy most tényleg ideges-e vagy csak neki tűnik úgy. Sosem volt kifejezetten erőssége, hogy az ilyesmiket kiszúrja. Szerencsére nem is olyan szakmát választott, ahol erre kifejezetten szüksége lenne.
- És nem ér rá holnap reggel? Talán szerezhetek egy zsupszkulcsot is addig, ha gondolod - veti fel inkább, miközben azzal kínlódik, hogy a karkötője kapcsát valahogy sikerüljön kikapcsolnia. - Nem segítenél nekem ezzel a kapoccsal? - kérdezi, de akkorra már Balázs eltűnik a fürdőben, hogy összeszedje onnan is a dolgait. Igazán sietős lett hirtelen az a néhány gép, állapítja meg magában, de azért elsétál a fürdőszoba ajtajáig, nekidőlve a keretnek.
- Nem segítenél nekem ezzel? - kérdezi, bal kezét előre tartva, csuklóján a karkötővel, közben azt figyelve, milyen hevesen pakolászik a másik. - És azt is megköszönném, ha a cipzárral tudnál segíteni, de most tényleg olyan sürgős az a pár gép? Meg éjszaka úgysem dolgozol rajtuk, vagy mégis? - folytatja a kérdések sorát, újra megpróbálkozva azzal, hogy kikapcsolja azt a kapcsolt, de az ismételten kipattan a körme alól, és így nem jár sikerrel. Megpróbálja lecsúsztatni is valahogy a kezéről, de úgy meg vészesen megfeszül, és mégsem akarná elszakítani.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Jávor Balázs Zoárd
Bogolyfalvi lakos


Bárd
RPG hsz: 103
Összes hsz: 105
Írta: 2024. április 7. 17:58 Ugrás a poszthoz

Detti


- Nem, időre el kell készülnöm vele - ezt ezzel így rövidre is zárja, bár még akár reálisnak is tűnhet ez a nagy sietség. Mondjuk talán Detti már ismeri Balázst annyira, hogy tudja, nem felelőtlen, és az efféle dolgokat bizonyára jól eltervezte. A segítő kérésre elsőre nem is reagál, hisz már elrugaszkodott a fürdő irányába, meg nem is nagyon koncentrált a nőre, sietve pakol, és csak az ismétlő kérés jut el tudatáig, amikor is már Detti ott áll az ajtónak dőlve. Rápillant, a keze tele van a piperecuccokkal, de ledobja azokat az egyik polcra és odalép, hogy segítsen. Közelebb hajolva figyeli a kis kapcsot, keresi a hibát, míg végül rálel és sikerül kikapcsolnia a karperecet. - Tessék - az ékszert a nő tenyerébe ejti, de már lépne is vissza, hogy felkapja az előzőleg ledobált holmiját, amikor Detti további szavakkal tartja fel őt.  - Cipzár? - rápillant, aztán leesik, hogy talán a ruha cipzárjáról beszél, emiatt visszalép, és egyetlen mozdulattal le is húzza azt, viszont most nem érinti meg úgy Dettit, ahogyan máskor, és még csak nem is próbálkozik nála úgy, érezhető felőle a ridegség.
- Igen sürgős, mert a vevő jön érte és nem mindegy, hogy időre kapja meg, vagy azt jegyzi meg, hogy késve fejezek be dolgokat. Amúgy is, plusz pénzt kapok érte, ha előbb elkészül - itt már kissé érződhet, hogy feszültebb a kelleténél. - Megbocsátasz? - ellépne mellette, de hát épp ott áll az ajtónak támaszkodva, Balázs meg azért nagy alkat, nem fér nagyon el mellette, ellenben ha Detti nem mozdul, akkor is próbálkozik, majd kipréselve magát mellette, visszalép a bőröndjéhez és beledobja a fürdőszobai holmikat. Már mindent össze is szedett, csak az óráját nem látja sehol, pedig az előző napon még viselte, így azt kezdi keresni.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Tóth E. Krisztián
Minisztériumi dolgozó


Eddie | Amneziátor, Budapesti Divízió
RPG hsz: 72
Összes hsz: 72
Írta: 2024. április 7. 18:50 Ugrás a poszthoz

- A jégcsap ex -

- Számíthatsz rám. - Alaposan meg fogja nézni, az biztos, főleg, ha alkalom kínálkozik rá. Mióta szétmentek Nayával, egyedül Médi bizonyult elég érdekesnek, hogy huzamos ideig lekösse a figyelmét. Úgy látszik, van egy fétise a hideg, elutasító nők iránt.
- Van a napodnak olyan pillanata, amikor nem akarsz seggekben turkálni orvosi céllal? Munkamániás, én se megyek körbe-körbe mindenki agyát tisztára pucolni. - A puszta hitetlenkedés készteti arra, hogy elröhögje magát Naya ajánlatán, mert nem, nem akarja a fenekét megnézetni, köszöni, ő pont így értette.
- Szeretnéd, mi? De semmi extra, mocskosul unalmas a meló. Habár elgondolkodtam, hogy visszakérjen magam az aurorokhoz, de még mindig nem bírom a pofájukat. - Vagy inkább ő egy kiállhatatlan ember viselkedésre.
- Milyen ku- ... JAAAA! - Úgy a homlokára csap, mintha nagy felfedezést tett volna. - Nem tudom, miről beszélsz. - Pedig a memóriája egy aranyhalé sokszor.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Molnár-Vars Tímea Magda
Diák Eridon (H), Negyedikes diák



RPG hsz: 64
Összes hsz: 71
Írta: 2024. április 7. 21:11 Ugrás a poszthoz

  Sigrid

Nyúlna a cuccáért, nem akarja, hogy Sigridnek kelljen felcipelni. Csak arra nem számít, hogy egy high-tech ház mágikus megfelelőjébe érkezett itt. Inkább csak követi barátnőjét és a lebegő tárolót az emeleti vendégszobába. Élvezi hallgatni, ahogy Sigrid mesél. Bírja, hogy csacsog, sosem volt vele baja. Szereti, hogy élénk.
- Wow! - Ennyit tud hirtelen reagálni a szobára. Nem számított ilyen fogadtatásra. Azonnal az ablakhoz lép. - Még sosem láttam a tengert - vallja be, hátra fordulva. Határozottan lenyűgözi a látvány.
Bólint barátnőjének, majd ő maga is nekilát kicsomagolni. Nem sok holmit hozott, így hamar végez is. Barátnője szobáját keresi fel, kíváncsian jelenik meg az ajtóban. Nekidől az ajtófélfának, és összefontja maga előtt a karját. Figyeli, ahogy a rellonos pakol.
- Eddig nagyon tetszik a házatok. És nagyon szép helyen laktok - mosolyog rá barátnőjére. Közben körbe is néz a szobában. - Mit tervezünk, ha kipakoltál? - érdeklődik. Szívesen megnézné a szigetet, látná már a tengert közelről is. Ugyanakkor a ház többi része is érdekli és a Sjölander családot is megismerné már. - Amúgy köszi a meghívást! - Arcán egyértelműen látszik a hála, és, hogy valóban jól esik neki a gesztus. Timi kicsit szégyelli is magát, hogy neki nem jutott eszébe meghívni barátnőjét, ám az is igaz, hogy az ő budapesti lakásuk jóval kevésbé lenyűgöző, mint ez a svéd sziget.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bagolykőtől távol - összes hozzászólása (14824 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 475 ... 483 484 [485] 486 487 ... 494 495 » Fel