27. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Candyland fesztivál még tart, eredetileg szeptember 15-ig lenne lehetőségetek, de a sok futó játék és érdeklődő miatt arra kérünk titeket, hogy szeptember 30-ig zárjátok majd a játékaitokat!

Megjelent az Edictum legújabb száma!
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: « 1 2 ... 23 ... 31 32 [33] 34 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Mikola Keve Áron
Tanár, Animágus, Végzett Hallgató


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 204
Összes hsz: 659
Írta: 2019. március 6. 15:46 | Link


#therealbatman | feb. 12. | denevér rajom

Ki vagyok én, hogy a feleségem meg a könyve közé álljak? És akkor jött az alvás. Nem akartam én lenni a rossz zsaru, szóval szavam se volt rá, hogy szerintem nem a könyv teszi, hiszen leginkább emberfeletti erőre és életenergiára lenne szüksége mellettünk és a munkája mellett, ami azért valljuk be terhesen nem több, mint egy teknősé. Akit a páncéljára fordítottak. A sivatagban. Nem egyszerű.
- Vagy nézhetünk helyette filmet is valamikor - dobtam még be egy win-win ötletet, mert ha az előzőből nem is mosnám ki magam visszakérdés esetén, ezt pont ugyan annyira éljük, így mondjuk lifehacknek. Ha még lenne túlélési alapismeretek oktatás a bagolykőben, biztos felvetetném a családos létben, a terhes nők mellett és az 5 év alattiak mellett a túlélés több lépésű kifejtését. Kérném a trükköket és praktikákat, részletesen. Vannak napok, mikor azt érzem életképtelennek tűnök mellettük.
- Hö? - hangzott az értelmes kérdés, ahogy Adritól visszalógva néztem felfelé, ahogy kivillant a csípőm és a fekete szív is. - Fogalmam sincs miért kérdezed - szögeztem le lazán visszatűrve a pólómat és mint akivel semmi nem történt nevetve a kölykökkel. De persze a jóból is megárt a sok, meg ez a fejjel lefelé lógás már olyan színű fejet csinált a fiaimnak, mint egy érett paradicsom, így befújtam a visszavonulót és leugrottam, aztán leszedtem őket is.
- Problémamentes, többnyire - engedtem meg egy féloldalas mosolyt magamnak a dologra, bár igazából sosem rázott meg se negatív, se pozitív értelemben semmi a tanításban, ha más munkámba csúszott gond, ott nagyobb volt a bukási lehetőség. - Aki utoljára ér a csúszdához, az mossa ki Harleyék tányérját - jelentettem ki és gyakorlatilag egy múló csók erejéig torpantam csak meg a nő mellett, majd a gyerekeket prímán lesétálva, másodikként álltam a létrához.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mérey Nárcisz Mara
Diák Rellon (H), Világalkotó, Karácsonyi Manó, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos diák


love of your life, the killer queen. RamiDaminé
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 524
Írta: 2019. március 12. 14:58 | Link

Török Dániel


Te is hallod, hogy próbál csitítgatni? Hallom, hallom, csak nem érdekel. Szabadlábon vagyunk, buliztunk egy jót, muszáj levezetnem a felesleges bennem maradt energiát. Te is tudod, mi történik, ha otthon állok neki afterezni... Anyáék nem annyira díjazzák, mint a játszótéren bújócskázó Freddie.
- Dani! - hogy mondhat ilyet?! Halott csávó? Életem szerelméről beszélünk, mély és maximális tisztelettel, nem ilyen hangon, az érzéseimet megkérdőjelezve kellene beszélnie. Egyébként is teljesen érthető, hogy bele vagy zúgva, a mai pasik egytől egyig kibírhatatlanok.
- Love of my life, you've hurt me - fájdalmas arckifejezéssel kezdem énekelni az újabb dalt, a legszebbet, amin bárhol, bármikor bőgni tudnék.
Mi ez?
Te is érzed?
Oldalra pillantok és látom, hogy a drága átveszi az irányítást és akaratom ellenére betapasztja a számat, majd a fák mögé visz. Most vajon tökön kellene rúgni? Dehogy, hát nem akar bántani. Jobban kellene figyelnünk. Figyelj. Fülelj.
- Psszt! Nehogy észrevegyenek - kuncogok az ölelésében. Egyik pillanatban ficánkolok, szabadulnék, a másikban pedig még a derekát is átölelem. Nárcisz, Nárcisz, legközelebb megkeressük azt a bizonyos mértéket a pohárban.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíjas
Edler Bonnie
Mestertanonc Navine (H), Navinés média, Animágus, DÖK tag, Világalkotó, Másodikos mestertanonc


Miss Coelho
offline
RPG hsz: 134
Összes hsz: 332
Írta: 2019. április 9. 12:16 | Link

My Paw-rtner
#firstpraline #thenhazelnut

Hamarabb elment mellettem a szünet, mint azt gondoltam volna elsőre. Talán ennek köze volt a hajnali keléshez, a futáshoz, a rendesen betartott étrendhez, a kíméletlen edzésekhez, amik minden maradvány energiám felemésztették. Elvégre kinek egészséges a ló mellett futni, míg a lába nem remeg? Nem nekem, de hazudtam magamnak, hogy könnyebben rávegyem magam. Közben persze volt, akire szakítottam időt , még ha nem is mindig annyit, amennyit illett volna. Már az NA találkákra is volt, hogy csak heti egyszer estem be. De azért figyeltem, nehogy visszalépést tegyek. Többnyire.
Most is viszonylag laza cuccban léptem az utcára, ahogy a mancsos bűntársammal megbeszélt titkos találkánkra indultam, a két pórázzal, meg a hámmal a kezemben. Az idő miatt az elmaradt nacit sem sínylettem meg, pedig isten lássa lelkem, terveztem felvenni, de elfelejtettem. De a top a combom közepéig ért, az már félsiker.
Leültem a mászóka közepére végül és az arcom a napsütésbe tartottam, hogy kiélvezzem a meleget.
Aztán meghallottam a lépéseket és lelkes integetésbe kezdtem Luca felé.
- Ittvagyooook!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mikola G. Erin
Mestertanonc Tanár


Assassin | Gracie
offline
RPG hsz: 349
Összes hsz: 2173
Írta: 2019. április 23. 11:08 | Link


#catwoman | February 12th


- Az se hangzik rosszul, de akkor valami jót, mert a múltkor is néztük azt a filozofikus cuccot és az első óra után elaludtam. Azon is. - Kriminális, amit művelek, neki döntöttem a fejemet a hinta láncának inkább, kicsit ingva a hintával, de nem rendesen, mert nem esünk ki a hintából, csak úgy, mert az rossz a kicsiknek. - Rég néztünk Deadpoolt. Élném.
Szinte felszisszentem a látványtól, ahogy a férjem csípője kivillant, számomra sem tiszta, hogy azért, mert végignyalnám azt a szívet szívesen, vagy azért, mert kilógott a dereka és úr isten meg fog fázni. De meg lett igazítva a felső és így is volt ez helyes, nem sokkal később meg le is lettek szedve a kis denevérek is, hogy ma már nincs több lógás. Vicces ezt pont Kevétől hallani, aki anno nem ment be órára, mert... jobb dolgunk volt.
- Többnyire? - kérdetem vissza érdeklődve, Mimivel az ölemben, akit ez a dolog felmentett a mosogatás alól, én meg eleve nem voltam hajlandó részt venni. Kivettem a részem a család munkájából már a ténnyel, hogy főztem és nem mellesleg éppen bővítettem a létszámot.
- Ugye mindenki tudja, hogy én ebben nem vagyok hajlandó részt venni? - vontam fel a szemöldököm, de aztán apró csókot nyomtam a férjecske ajkaira. - Szeretem, hogy megtanítod őket, mi az a fairplay. Neked is jó a pagetti, my dearest?
Közben odasétáltunk a kislánnyal, mind a ketten nagyon szépen pillogva apura.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bornemissza Luca
Bogolyfalvi lakos, Független boszorkány


Kutyamama
offline
RPG hsz: 84
Összes hsz: 339
Írta: 2019. április 26. 13:55 | Link

Lovacskázzunk kutya módra!


Luca okos lány. Ezért is tudja nagyon jól, hogy amire épp készülnek Bonnieval azt a dadusa iszonyat mód, fokozhatatlanul, mélységekig hatolva ellenezné. Szerencsére Luca azt is tudja, hogy a dadusuk húgyhólyagja nagyon pici és óránként egyszer biztosan meg kell látogatnia a mellékhelységet a balesetek elkerülésének érdekében. Sőt, Luca azt is tudja, hogy ha a kilincset kicsit feljebb hajtja az ember, akkor az hajlamos beszorulni, ezzel rabbá téve a bennlévőt. Hányszor volt már ő is fogoly odabenn. Annyira de annyira sokszor, hogy a polcra, ahol a még nem használt wc papírt tartják bekészített magának egy saját ellátmánykészletet. Hatalmas fonott kosárban csokoládék, drazsék, mártott magvak, szívószálas gyümölcslevek és cukorkák csücsülnek, várva a lányt, hogy ha majd beragad se haljon éhen, hanem tele hassal tudja megvárni a megmentőt.
A hólyag tele, a kilincs fel, az ajtó szorul. A terv tökéletes. A lány diadalittas nevetést hallat, aminek egy kósza tincs vet véget, ami szájába került, s ami végett kénytelen köhécselni párat, azonban ez sem lassítja, rögvest veszi a kocsit. Aztán Bencét is felkapja, egyre nehezebb, már nem olyan könnyű a kis termetű nőnek vinni-hozni, de azért próbálkozik, s végül sikerül. A gyermek a kocsiban. Sapkát is nyom a fejére, nehogy megfázzon, vagy tudja is ő, minek rá ilyen tökfedő, a dadusa magyaráz róla folyton valamit, amire nem tud odafigyelni, mert mindig akkor mondja, mikor van valami nála sokkal érdekesebb.
Luca nagyon izgatott, ezért is vihorászik amint kivágódik az ajtón, s mint valami versenyautóval, száguld végig a folyosón, mezítelen lába csattog a csempén, hogy hagy tudja meg minden szomszéd amikor a vörös törpe távozik.
Az egész utat futva teszi meg. Élvezi a száguldást, az arcába csapó szelet s hallja Bence nevetését is, ahogy ő is kiélvezi a tiltott gyorsaságot. A játszóteret több perccel előbb érik el, mint általában szokták, s a lány épp hogy fékez, Bonnie köszöntése máris utoléri őt.
- Én meg itt, én meg itt! - pattog mint egy labda, úgy közeledik a másik animágus felé s aztán mikor kellő távolságba ér ráveti magát, hogy baráti ölelésben részesítse az ő legeslegkutyásabb cinkostársát.
- Jajajajaj, már annyira nagyon várom, hogy legyen? Mit kell? Merre kell? Jaaj beszélj mááár!!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

acuo1_1280.png
Thomas Middleton
Prefektus Navine, Navinés mesélő, Navinés média, Edictum főszerkesztő, Harmadikos diák


cinnamon roll
offline
RPG hsz: 424
Összes hsz: 2139
Írta: 2019. április 28. 21:30 | Link

ANNELIE
tanítás után egy hintában | x

Alapjában véve kellemes az idő, azonban mivel, ha eltűnik a nap, beüt a cidri, ha meg előbukkan, majd' megsülsz, így nehéz eldönteni, melyik ruhadarabjaidat tarts magadon. Az élet nagy gondjai. Jelenleg én amellett döntöttem, hogy hagyom farmerdzsekimet, viszont alatta csak egy póló marad. Ingemet a hátizsákomba hajtogattam, ami nem messze hever egy padon. Hogy én magam hol vagyok? A hintában. Fogom a láncokat vállam mellett és nyugisan hajtom magam, derűsen nézelődve. Mivel ilyen elég klassz az idő, sokan vannak kint így délután. Nyilvánvalóan főleg a szülők a gyerekeikkel. Meg pár előkészítős, fiatalabb bagolyköves. Van, akinek mosolyogva oda is intek.
El-elvigyorodom egy-egy vicces hangra, amit a csúszdák meg mászókák adnak ki, amikor a kisebb gyerekek használják őket. Kacagnak ők is ilyenkor rendesen, hiszen a legváratlanabb effektek érkeznek az eszközökből. Szeretek néha kijönni ide, hagyva, hogy beszippantson ez a zsibongás. Kinézni se néznek ki, mert hiába vagyok már tizenhat, nem csak hogy nem érzem magam annyinak, de nem is nagyon tűnök annyinak. Sem az alapján, amilyen lelkesen figyelem az itteni népséget, meg úgy semmi alapján. Oké, ha valaki nagyon tárgyilagosan megnézne, talán szöget ütne a fejébe, hogy kicsit idős vagyok már én ehhez. Főleg, hogy nem is a haverjaimmal bandázom itt vagy ilyesmi, csak lézengek, elvagyok, mint bármely másik gyerek. Rendben, azért nem állok neki a földön kúszni-mászni, meg a játékokon ugrálni. Bár közel járok hozzá, hogy kedvet kapjak a víg gbagázstól körülöttem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Annelie West
Független boszorkány, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Queen of Dragons | Heda
offline
RPG hsz: 417
Összes hsz: 10435
Írta: 2019. április 28. 21:59 | Link

Thomas
Westék

Mindhárman unják már a bezártságot, alig várják, hogy ehhez hasonló jó idők legyenek és a napjuk javát kint tölthessék a szabadban. Laneynél még nagyon kell figyelni az öltözködésre és arra, hogy mennyit érheti hűvösebb levegő. Könnyebben beteg lesz, mint nagytesója, aki mindenen átgázolva szinte szalad végig az erdőn, hogy a játszótéren hintázhasson.
A kislány már így is, hogy egyelőre csak a hordozókendőben utazik, kíváncsi a világra és mindent meg akar nézni és fogni. Anne ezt egy cseppet sem bánja, látja legalább a fejlődést és aktivitást, ami néhány hónappal korábban még csak remélhető volt.
Már-már fut a kisfia után, nehogy szem elől tévessze, azt viszont már nem tudja megállítani, hogy a játszótérre berontva a hintáknál döbbenten álljon meg farkasszemet nézve egy nála jóval nagyobb fiúval. A probléma nem azzal van, hogy Sam ennyire szeret a saját feje után menni, hanem azzal, hogy néha vitába keveredik a többi gyerekkel, mert akaratos.
- Szia! Ne haragudj, nem időzített bomba, csak a kedvenc hintájában ülsz - a szemét forgatva kapja el fia kezét, majd bocsánatkérően pislog a fiúra, próbálva megelőzni a bajt.
Utoljára módosította:Annelie West, 2019. április 28. 22:00 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Thomas Middleton
Prefektus Navine, Navinés mesélő, Navinés média, Edictum főszerkesztő, Harmadikos diák


cinnamon roll
offline
RPG hsz: 424
Összes hsz: 2139
Írta: 2019. április 28. 23:05 | Link

ANNELIE meg a gyerekek
tanítás után a hintában... egy ideig | x

Minden teljesen idilli a játszón. Hosszú percek óta ragyog a nap, egyelőre senki nem esett nagyot, nem törött el a mécses, nem veszett össze vészesen senki a másikkal. Kisebb összezördülések vannak, az viszont szinte hozzá tartozik az élményhez. Úgyhogy békésen üldögélek, most nem is annyira hintázva, mint inkább csak billegve kicsit, tornacipős lábam hajlítgatva a talajon, szelíden figyelve a jelenlévőket, mígnem felbukkan előttem egy kisember és úgy néz rám, mintha lethifoldot látna.
Összevonom a szemöldököm, nyelek egyet, megállok a dülöngélésben és körbenézek kicsit, jobban kapaszkodva a láncokba. De nincs itt semmi fura, se fölöttem, se mögöttem. Én vagyok a fura valamiért. Legalábbis a kiskölyöknek. Nem is egyszerűen fura, hanem egyenesen... rossz? Úgy néz rám, mintha csináltam volna valamit. Mit csináltam? Vagy összekever valakivel? Már szóra nyitnám a számat, hogy megkérdezzem tőle, mi baj, amikor megérkezik az anyukája még egy poronttyal. Mármint szerintem az anyukája lehet.
- Ó... - bólintok, szemöldököm megemelve. Így már értem.
- Ó! - ismétlem meg az előbbi hangot, ahogy rájövök, hogy akkor talán legjobb lenne felállnom, amit rögvest meg is teszek.
- Parancsolj! - intek a kisfiúnak a lendületes felkelésemtől még mindig finoman ingázó hinta felé, aztán zavartan vakargatom meg a nyakamat, majd zsebrevágom kezeimet. Idétlenül érzem magam, hogy nem esett le, miért mered úgy rám a srác. Pedig így már egyértelmű. Csak hát nem erősségem összerakni a dolgokat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Annelie West
Független boszorkány, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Queen of Dragons | Heda
offline
RPG hsz: 417
Összes hsz: 10435
Írta: 2019. május 7. 13:02 | Link

Thomas
Westék

Lehet, hogy egyesek neveletlennek tartják a fiát, néhányan pedig azt mondják, egy halálfaló kölykétől nem lehet mást várni. Mindennek úgy kell lennie, ahogy ő akarja, mindenkinek úgy kell mozdulnia, ahogy ő mondja. Ez egyébként anyukája szerint cseppet sincs így, meg amúgy is fogja be mindenki, az ő halálfalója még mindig becsületesebb, mint egyesek, akik a szomszéddal lépnek félre az asszony háta mögött. Bár újabban nem biztos benne, hogy South hűséges az ujjukon feketén díszelgő jelképhez.
- Nem, nem. Maradj. Ugye Sam, megvárjuk, amíg maguktól adják át? - leguggol a gyerkőchöz, aki a fiút nézve bólogat anyukája szavaira. Nincs rosszul nevelve, csak eleven. Viszont a kedvességet értékeli, így kibújva Annie karjából elsétál pár méterre. Néhány nedves, sáros követ vesz a kezébe, apró ujjaival lesöpri, amennyire tudja, aztán lemossa a pocsolyában. Néhány percet igénybe vesz a művelet, mindezt azonban céllal csinálja.
Pici fogait megvillantva áll oda a fiú elé és nyújtja át neki a legnagyobbat, amit talált.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Thomas Middleton
Prefektus Navine, Navinés mesélő, Navinés média, Edictum főszerkesztő, Harmadikos diák


cinnamon roll
offline
RPG hsz: 424
Összes hsz: 2139
Írta: 2019. május 7. 20:50 | Link

ANNELIE meg a gyerekek
tanítás után a hintában... újra! | x

Visszatessékelnek a hintába. Pedig tényleg szívesen átadom. Mikor viszont látom, milyen helyesen megengedi a kissrác, hogy maradjak még, úgy döntök, ezt semmiképp nem lehet visszautasítani.
- Már csak kicsit hintázom - ígérem meg a fiúnak és folytatom is. Közben rámosolygok az anyukára meg a még picibb gyerekre rajta a kendőben, aztán elnézek a kavicsokkal ügyeskedő felé. Nemsokára visszatér hozzám.
- Nahát ezt... ez az enyém? Nekem adod? - kérdezem tőle, megemelt szemöldökkel. Mert bár nagyon úgy tűnik, ez egy ajándék, jobb azért tisztázni, nehogy elvegyem tőle, ha csak megmutatni akarta. Azonban nem erről van szó.
- Köszönöm. Nagyon szép - forgatom a követ ujjaim közt, gyönyörködve benne.
- Tessék, gyere csak, én kihintáztam magam - adom át kisvártatva a helyem, közben elpillantva a nő felé is, hogy vajon a kiskölyök fel tud-e oda egyedül kepeckedni vagy segíteni kell neki. Elég önállónak tűnik, de akkor is apró még. Minden esetre átadom a terepet, arrébb állva, nézegetve az ajándékomat, aztán egy kezemben dobálom kicsit, szusszanva nézve körbe a játszón. Nem is tudom, maradjak-e még. Egyre többen jönnek és hát csak nem foglalhatom a játékokat a tökmagok elől. Azon filózom éppen, hogyan tovább, amikor a táskám lezakózik a padról, beleloccsanva egy pocsolyába. A szemem sarkából éppen látom.
- Jaj, ne ne ne! - spurizok oda és kapom fel, mielőtt teljesen megszívná magát vízzel. Visszarakom a padra és elkezdek gyorsan kirámolni belőle. Az ingem, tankönyvek, pennák... mind nedves lett. Elkeseredetten pakolom ki őket. Pedig annyira vigyázok a cuccaimra! Előveszem a pálcámat és lehunyom a szemem, próbálva felidézni a szárítóbűbájt. Mennyivel egyszerűbb lenne ha itt lenne Laura! Seperc alatt segítene rajtam az elemi mágiájával.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Edler Bonnie
Mestertanonc Navine (H), Navinés média, Animágus, DÖK tag, Világalkotó, Másodikos mestertanonc


Miss Coelho
offline
RPG hsz: 134
Összes hsz: 332
Írta: 2019. május 9. 03:48 | Link

My Paw-rtner
#firstpraline #thenhazelnut


Talán a mai reggeli futást ki is hagytam volna, ha nem akarom minden áron a négy falon kívül tudni magamat. De nem tudtam a szobában fekve megőrülni, míg a plafonra bámulva kattogok olyan ostobaságokon, amiknek semmi értelme nem volt soha és nem is lesz. Így most a találkám előtt még beiktattam egy nagy, levendula illatú, nyugtató zuhanyt, csak utána, kipihenten indultam el a dolgomra. Vagy ha nem is kipihenten, legalább az illatom nem volt olyan, mint egy rakás mosatlan zokninak az edzőterem férfiöltözőjéből. Higgyétek el nekem, abban nincsen semmi pozitív, egyszerűen UNDORÍTÓ. Szóval kellett az a fürdés.
Már messziről hallatszott a lépések zaja, meg a hangos nevetés is, felismerem ezt a hangot, méghozzá elég könnyen, így a környéket kémleltem, merről is érkezett felém a kis vörös a babakocsival. Kicsit fel is vidultam, feltöltött energiával a lány lelkesedése, így lekászálódtam a mászókáról, szorongatva a kezemben a pórázt meg a hámot. Luca ugrott, én meg elkapva ölelgettem meg jó szorosan, széles mosollyal az arcomon. Szerettem, mikor ilyen nagyon boldog.
- Hát itt vagy! Sziiiiiiiiia - vinnyogtam még kicsit, mielőtt még széles mosollyal mutattam volna fel a zsákmányomat.  A hám pont méretes volt, a pórázok helyett meg nem volt jobb ötletem, viszonylag ritkán húznak nálunk a kutyák szánt.
- Szóval, nem tudom, hogy legyen, én átváltozom és húzom, te meg figyelsz, nehogy bármi beakadjon, később meg cseréljünk? - érdeklődtem lelkesen, integetve a pici babának, mert milyen kis aranyos volt!  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kárpáti Damian
Egyetemi hallgató


there's a flaw in my code | elektromágus
offline
RPG hsz: 28
Összes hsz: 183
Írta: 2019. május 9. 14:10 | Link

Még egyedül, majd Strakhova

Na remek, nincs itt senki.
Felkapaszkodok a csúszda lépcsőjén, majd megfordulok és a tetején lecsapom a fenekem, a lábaimat meg lelógatom a lépcsőkön. Előrehúzom a vállamról a hátizsákot s nagy zörgéssel lerakom magam elé. Nézzük akkor, miből élünk.

Előhúzok először egy ősrégi rádiót. Mármint nem épp annyira ősrégit, hogy kerekeken kellene gurítani és a fél házat elfoglalja, hanem csak annyira, hogy rádió legyen. Nincs semmi más funkcionalitása. Mágikus fajta, úgyhogy a gombok rajta a minimálisra vannak redukálva. Azt mondták, ötvenes években kezdték el gyártani és még most is működőképes elvileg.

A térdemen egyensúlyozom és mindkét kezemet a tetejére teszem. Oldalt billentett fejjel koncentrálok.
Első lépés - bekapcsolni. Hangosan sistergő fehérzaj kíséretében ez sikerül elég hamar.
Második lépés - frekvenciát váltani. Nézem a gombot, szuggerálom, mintha számítana, pedig nem számít, nem a telekinezis az erőm, hanem az elektromosság. A belső szerkezetéhez küzdöm le magamat, a mélyébe, ahol a szálak összefutnak. Lassan megbillen az inga, arrébb kúszik és valami távoli beszédfoszlány hangzik fel a hangyameccsen túl. Háh! Nagyon király.
Harmadik lépés - a hangerő. Ez már sikerült máskor is, de soha nem mágikus szerkentyűn. Nem lehet sokkal másabb, ugye? A rádió másik felére összpontosítok, ahol a hangerőért felelős rész van. De hogy fog ez felmenni? Nem akarok varázsigét használni, az csalás, sikerülnie kell nonverbálisan is. Sőt, sikerülnie kell úgy is, ha nem érek hozzá. De azt majd máskor.
Már kezdek lilulni az erőlködéstől, de a távoli beszélgetés még mindig ugyanolyan halk, a fehér zaj szintén. Menj fel! MENJFEL! HANGOSODJ, TE SZERENCSÉTLEN!
Hangos pukkanással kisül az egész, elhallgat a masina és sűrű, büdös füstfelhőt nyom a pofámba.
- Sh*t - morgom fintorogva, ahogy próbálom elhessegetni a füstöt.
Vajon visszaveszik még az üzletben?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bornemissza Luca
Bogolyfalvi lakos, Független boszorkány


Kutyamama
offline
RPG hsz: 84
Összes hsz: 339
Írta: 2019. május 10. 23:09 | Link

Lovacskázzunk kutya módra!



Nem veszi észre társnője előzőleges szomorúságát. Lucánál valahogy ez nem így működik, nála csak az szomorú, aki mondja, mindenki más meg örül, hogy csillog a nap és vagy meleg van és lehet rohangálni vagy hideg és szánkózni vagy esik az eső és akkor pocsolyákba ugrándozni.
- Jaj Bencussal már találkoztál? Bence ő Bonnie aki ugyanúgy kutya mint a mami, Bonnie ő meg Bence, aki tökre nem tud átváltozni még, de ami késik nem múlik. Igaz töpszli? - hajol közel a fiához, majd kicsit meg is csiklandozza. Abban pedig, hogy egy nap Bence kutya is tud lenni, teljesen és totálisan biztos. Egyedül csak ott gondolkodna el, hogy vajon milyen kutya lesz ha lesz. Ezt bizonyára majd a jellemvonások döntik el, meg kicsit a külső vonások is, tehát még sokat nem lehet belőle kitapasztalni, de Luckó türelmes, ki tudja várni azt a nagy napot, amikor minden kiderül majd.
- Hű de menők, soha nem volt még ilyen rajtam - jegyzi meg. Már látott kutyákon ilyet meg nyilván tudja is, hogy mire valóak, azonban ő eddig annyira megzabolázatlan volt, hogy senki sem próbálkozott ilyesmit feltenni rá. Még Kirill sem, pedig ő több hónapig élt úgy mellette, hogy azt hitte egy átlagos, kóbor kutyáról van szó.
- jól van, úgy legyen, figyelek, hogy ne akadjon meg semmiben. Se néniben, se bácsiban, se sárkányban, se elefántban, se kacsában - kezdi el sorolni kisujján mutatva, hogy éppen hányadik állatnál jár.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

acuo1_1280.png
Mikola Keve Áron
Tanár, Animágus, Végzett Hallgató


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 204
Összes hsz: 659
Írta: 2019. május 13. 23:30 | Link


#therealbatman | feb. 12. | denevér rajom

- Nem mindig a film tehet róla - bár ezt inkább motyogtam, halkan, szinte szótlanul, ahogy el is indultam. Távol. Nem akartam én világháborút, elég volt PS-en. Aztán csak távolabbról toltam a likeokat, meg a vigyort. Nekem tökéletes, minden is. Úgyis én nézem meg, meg Milán, a többiek rendre alszanak, majd Peggy meg Mimi azt hazudják másnap, hogy végig emlékeznek rá. Persze, mert látták korábban. Nem vagyok madár.
A denevéres móka azért mindenkinek bejött, és többé meg kevésbé, de el lett minden nézve. Senki nem villantott elég nagyot, még nincs látható tüdőgyulladás, és aki elsőre köhög, azt egyedül küldöm csatába az anyjukkal. Szóval... a fairplay és mentsük meg Kevét híve vagyok.
- Mindig van okoskodó meg kellemetlenkedő, ismered a diákokat, de egyik sem az én gondom, maximum megbuktatom, nagy kaland - neki, mert nem nekem, én valahogy olyan szinten hidegen hagyom ezt, hogy az már fájna valakinek. De cserébe nagyon következetes vagyok. Aki kicsit is tudással él, azt nem szoktam vizsgán sem buzerálni. - Nyilván, életem - intettem még hátra, ahogy leelőztem a fiam, majd laza futólépéssel beérve kivártam kire és mi marad. Meg ugye azt is, ahogy hamar eljutottunk a pagettiig.
- Teljesen, de ha megint valami undorító zöld tésztát kapunk hozzá, beadom a sztrájkot - közöltem, mire Peggy is mellém állva ismételte ezt el, bár ő inkább mosléknak hívta. Írül. Amire elkezdtem majdnem röhögni, de éreztem, hogy ez nem segít, így csak köhögtem párat és inkább megfogtam az egyik kezét, hogy indulásra bírjam őket. Innen nem tudunk, és nem is célszerű hazautaznunk.
Utoljára módosította:Mikola Keve Áron, 2019. május 13. 23:31 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Anastasia Strakhova
Tanár


angyal
offline
RPG hsz: 42
Összes hsz: 109
Írta: 2019. május 17. 22:25 | Link

Kárpáti Damian
Дамиан из Карпат


Egy elég hangos pukkanás vezet futólépésben egyenesen be a játszótér kapuján. Pedig csak sétálni indultam, meg, hogy egyek egy fagylaltot, mert végre alkalmasnak tűnik rá az idő. De most hirtelen megváltoztak prioritásaim. Őszintén szólva nem is tudom mit hittem. Talán azt, hogy egy megbűvölt játék, vagy egy petárda robbant fel egy gyermek kezében, ne adja az ég leszakadt egy aprósággal a hinta. Csak jöttem, amilyen gyorsan tudtam. A régi mentős beidegződések ott sisteregtek idegpályáimon és a lehetséges megoldásokon sorjáztak a gondolataim. Már épp előhúznám a pálcám, amikor a csúszdán ülve meglátok egy fiatalembert, aki azt hiszem káromkodik. - Helló! Minden rendben? - kiáltok felé miközben odalépek elé - Nem sérültél meg? - gyorsan végignézek rajta, de a haragon kívül más baját nem látom - Mi pukkant ekkorát? - kérdezem mialatt pálcámat visszacsúsztatom farmerem megbűvölt zsebébe. Haja laza kontyban, egy puha sötétzöld tunikát és alatta halványszürke nadrágot viselek, hozzá fekete apró sarkú fűzős cipővel. Oldalamon kis táska, benne minden amire egy kellemes falubeli barangoláshoz szükség lehet. Meg persze egy lezsugorított egészségügyi táska, de ezt mindenhová magammal viszem vész esetére. Egy dolgot megtanultam a volt munkahelyemen: A legváratlanabb helyzetekre is felkészültnek kell lennie az embernek, mert ami megtörténhet, az meg is fog, és ha így lesz én készen álok majd.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Edler Bonnie
Mestertanonc Navine (H), Navinés média, Animágus, DÖK tag, Világalkotó, Másodikos mestertanonc


Miss Coelho
offline
RPG hsz: 134
Összes hsz: 332
Írta: 2019. május 27. 03:56 | Link

My Paw-rtner
#firstpraline #thenhazelnut


Nem hittem volna, hogy egyszer komolyan be fognak mutatni majd egy babának, de aztán megtörtént! Ténylegesen elhangzott a kis bemutatkozás, én meg némi pozitivitást erőltettem az arcomra és kicsit integettem is a babókának. Aranyos kisfiú volt, bár nem tudtam elképzelni, ahogyan kutyaként szeli az utcákat. Vagy de.
- Kutyajó sorod lesz, hidd el, rendes egy anyukád van - mosolyogtam a kisfiúra, ha mást nem, a saját kis viccemen elheherésztem, mert igen, ha valakinek az anyja egy kutya, számítson rá, hogy legalábbis úgy is lesz viszonyulva a dolgokhoz.
Ők is vörösek voltak mind a ketten, nagyon szépek is, kicsit hiányzott a képből nekem az apuka, de nem tettem szóvá, mert Lucus biztosan nem vette volna jó néven. Gondolom, hogy nem rajta múlt a tény, hogy ő most éppen nincsen itt.
- Úh, hát, nekem van ilyen nyakörvem is, olyan, amit le se lehet venni, még ha ember vagyok se, néha nagyon tud viszketni - dörgöltem meg a bőrszíjat a nyakamon. Nem olyan volt, mint a legtöbb lány féle, divatból hordott darab. Nem, ezen látszott, hogy kutyáé, még ha abból luxus és előkelő darab is. Már nem volt rajtam a garbó, hogy takarjam a világ elől. Még a lány felé is nyújtottam a pórázt, hogy megfoghassa kicsit, ha akarja, de aztán csak beakasztottam az egyik felét a babakocsi egyik részébe, a szíjat áthúzva saját magán, majd a másikat meg a másikba, jó óvatosan, ellenőrizve, nehogy nekem elengedje a babácskát.
- És természetesen medvében sem. Kár lenne értük. A hámot majd csak csatold össze, meg a kis szürke karikákba akaszd be azokat a szürke csatokat - bólintottam még nagyot, kötelességtudóan, mielőtt egy elegáns dőléssel előrefelé dudlivá nem vedlettem, bele is lépve a hámba, már csak fel kellett emelni és összecsattintani a sárga műanyagot a hátrésznél. Kicsit meg is ráztam magam.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mikola Keve Áron
Tanár, Animágus, Végzett Hallgató


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 204
Összes hsz: 659
Írta: 2019. június 19. 18:29 | Link


#therealbatman | június | lakhatási támogatás

Én az a rendes apuka vagyok, aki fogja, és befejezi a cigit, mielőtt megközelítené a játszóteret. Nem különösebben félek közterületesektől meg valami csekktől, ha kell itt kifizetem neki, ettől még a gyerekek nem ártottak senkinek. Viszont több, mint két óra, mire kivihetem a kölyköket, szóval megjártam pár helyet a faluban, meg végül beiktattam egy találkozót is.
A zsebembe csúsztatott kezemmel lépdeltem át a parkos területen, hogy az árnyékban lévő hintákhoz menjek, aztán az egyikbe beletegyem magam, mint aki odadöglött és szenvedjek. Ilyen időjárást nem kívánok senkinek, nem ehhez vagyok én szokva! Közben kivettem a zsebemből egy kulcstartó méretű edényt majd a pálcám és két koppintással visszanyerte a méretét a sütis tároló. Felnyitva két szalvétát, meg közte a magamét csúsztattam bele majd az ölembe téve néztem körbe és az órámra látványosan. Egyszer vagyok pontos!
Ez persze nem igaz, a munkám megköveteli én meg teszek róla, hogy ott tartsak abban, ahol, így nem szoktam általában elidőzni, ahogy haza is képes vagyok időben érni, máshova is. Egyszerűen néha akadnak olyan tényezők, amit gyorsan semlegesíteni kell. Nem mellesleg ma azért is vagyok itt, hogy egy ilyen akadály elhárulását megünnepeljük.
Volt egy közös nászajándékunk egy kedves barátom részére, ami után némi prémiumot igencsak megérdemelne Rio barátom. Bár ahogy megláttam kirajzolódni az ismerős alakot csak vigyorogva csóváltam meg a fejem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kárpáti Damian
Egyetemi hallgató


there's a flaw in my code | elektromágus
offline
RPG hsz: 28
Összes hsz: 183
Írta: 2019. június 23. 15:07 | Link

Strakhova

Jól van, ez szart se ért. Késztetést érzek, hogy a lépcső mellett lehajítsam az idiótáját, de tényleg jó lenne, ha visszaadnák rá a pénzt. Ritkán jutok melóhoz, akkor is gyatrán fizetnek, a Nagyi meg még mindig azt hiszi, ötven fillér a poharas kóla, s nekem, mint kisdiáknak, semmi másra nem lehet szükségem. Pedig kéne egy új videókártya, de érdekli ez őt? Fenét.
Épp arrébb taszajtom a rádiót s megtörlöm a pulcsim ujjával az arcom - mostmár az is kormos, ez igazán csodás -, amikor valaki berohan a játszótér kapuján s úgy néz körbe, mintha lemészárolt kisgyerekekre számított volna. Hát csak én vagyok, sajnálom.
Felvonom a vállam és a mellettem lévő, még mindig enyhén füstölgő - esküszöm, mintha gonosz önelégültséggel eregetné a szürke felhőjét! -, szánalmasan kinéző szerkezetre bökök.
- Nem kell egy tökéletes állapotban lévő, vintage rádió? Mágikus - teszem hozzá, minden meggyőzőerőmet bevetve, ami úgy igazából nem sok, mert továbbra is csak lapos oldalpillantásokkal méltatom az említett herkentyűt, meg a nőt is.
- Nem szereti, ha elektromágiával zaklatják, de azon kívül nagyon relaxáló fehér zajt közvetít- adom tovább a fontos részleteket.

Igen, ha úgy sejted, frusztrált vagyok, akkor jól sejted. Még van nálam egy elektromos habverő, de jelenleg nem hiszem, hogy jó ötlet volna kísérleteznem vele. Kifejezetten veszélyesnek tűnik azokkal a keverőivel. Meg egy nem működő, retro casio karóra, tudod, az a lustáknak való digitális, ami kiírja az időt, nem mánusos, hogyha teljesen hülye lennél, akkor is felismerd. Azzal esetleg még megyek valamire, nem tűnik úgy, hogy nagyon közveszélyes volna.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Rafael Ilya Oleastro
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Bérgyilkos, a szomszédod
offline
RPG hsz: 9
Összes hsz: 14
Írta: 2019. június 25. 01:02 | Link


Ilya ♛ június ♛ fogadóbizottság ♛


A munka az első. Mondja a főnököm. A kölköm az első - mondom én. Nem egyszerű, amit minden egyes nap le kell meccseljek ezzel az emberrel, nem kívánom senkinek. Kaptam egy aktát, három emberrel és pár hasznos infóval róluk. Az viszont elvi kérdés, hogy soha és semmilyen körülmények között nem dolgozom az otthonukban, mert akármilyen csótányok is, a legtöbbnek van családja, vagy az, ami megmaradt belőle.
Inkább be is csúsztattam a fiókomba a mappát és jól rázártam, mielőtt kiléptem volna a lakásból, hogy Kevével találkozzam az adott helyen és időben. Persze, nem mintha fontos ügyem lenne vele.
Más kérdés, hogy a gyerek megint elfelejtett szólni, hogy szétburult a müzli a pulton, így egy grimaszt elnyomva takarítottam össze a konyhát és bamm, helyben is vagyunk. Elkéstem. Az istenit.
És mi a titka annak, hogy ne legyél túl feltűnő, mikor sietsz? Ne tedd. Nem érdemes, mert mindenki téged fog figyelni. Így lassan, kimért léptekkel jöttem meg a játszótérre, majd a Keve melletti hintába dobtam magam.
- Szerinted leszakad alattunk? Siettem, de kitört a müzlikatasztrófa - húztam el a számat, megvakargatva kicsit a nyakam és az egyik kezem a láncra fontam, felfelé sandítgatva. - Mit is csinálunk most itt?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mikola Keve Áron
Tanár, Animágus, Végzett Hallgató


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 204
Összes hsz: 659
Írta: 2019. június 26. 22:31 | Link


#therealbatman | június | lakhatási támogatás

- Majdnem pontosan. Ezért kell nő a házhoz, palacsinta reggelire és kutyák - néztem felé egész tudálékosan, mire csak elröhögtem magam kicsit rámarkolva a láncra és hajtva magamon párat jobban megnéztem a rögzítést. Ennyire csak nem romhalmaz ennek a világvégi helynek a játszója. Az azért még a gyerekekre is veszélyes lenne, pedig szoktak itt aztán egymás hegyén meg hátán szórakozni. - Nem hiszem, hogy ma patkolunk el, minden más részlet kérdés. Milyen a hely? - érdeklődtem közben, ahogy fél kézzel még mindig az idő közben felnagyított dobozt szorongattam, ami még a louisiana-i melóhoz kapcsolódott, jöttem egy plusz vallomással, mert eddig csak összekötőként tündököltem. Azt hinné az ember, de ideje volt tisztázni pár dolgot. Elégedett voltam, mert mások is azok. - A nejem küldi a kölyöknek, az enyémek is szeretik. A szalvétát neked hajtogattam, úgy hallottam Amerikában csípted - kacsintottam is mellé, tudtam, hogy nem kell többet mondanom, mi is van ott, így csak áttoltam a dobozt, hogy aztán még lökjek párat. Arra nem is figyeltem különösebben, hogy bár tudta, hogy nálam is van kölyök a háznál a többesszám, meg a tény, hogy megnősültem nincs a homlokomra írva.
- Gondoltam megnézem élsz-e még, vagy a helyi térfigyelőkamerák már befogtak unokához és az esküvőd tervezik. Én mondom, vigyázz, kegyetlenek - ingattam is a fejemet, de igazából tényleg érdekelt, én már csak ilyen emberbarát vagyok, nem hinnék kiket tartok fontosnak a munkában vagy az életben, de őket tényleg rendesen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bornemissza Luca
Bogolyfalvi lakos, Független boszorkány


Kutyamama
offline
RPG hsz: 84
Összes hsz: 339
Írta: 2019. június 30. 15:10 | Link

Lovacskázzunk kutya módra!



- Soha nem lehet levenni? De miért nem lehet? - kíváncsiskodik közelebb hajolva, hogy meg tudja nézni a bőrdarabot. Furcsa neki, hogy emberként is ott van, mert ez olyan kutyás vonás, mint a tappancs meg a fül.
- Medvében sem. Értettem, oda fogok figyelni, hogy egy árva maci se legyen a kerekek közelébe. - bólogat lelkesen, s habár a mondat ami elhagyja a száját elég komikus, olyan komolysággal mondja, mintha a disszertációját szavalná el, a himnusz merev testtartásával ötvözve.
Csillogó szemekkel követi végig az átváltozást, kicsit bántja a dolog, hogy ő a sajátját nem láthatja, meg másét sem, Bonnién kívül.
- He he, most sokkal de sokkal, de sokkal kisebb vagy mint én - kacarászik miközben lehajol a lányhoz, hogy becsatolhassa a hámot. Kicsit ügyetlenkedik vele, mert nem csinált még ilyet, de aztán csak meg lesz oldva, a csat csattan, a hám a helyén.
Mikor mindennel kész, akkor odafordul Bencushoz ad neki egy puszit és ő maga is átbukfencezik, hogy Lucából Cleo legyen, mert úgy lehet csak medvék ellen bevédeni magukat, ha ő nagy és erős kutya, aki úgy popón csipi a rendetlen macit, hogy az majd vinnyogva el fog ugrálni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

acuo1_1280.png
Rafael Ilya Oleastro
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Bérgyilkos, a szomszédod
offline
RPG hsz: 9
Összes hsz: 14
Írta: 2019. július 2. 23:33 | Link


Ilya ♛ június ♛ fogadóbizottság ♛


- Ja, nekem ebből csak a palacsinta van meg, de az se mindig úgy, ahogy tervezem. A múltkor odaégett - még fintorogtam is hozzá, mert nem egyszerű az élet, akkor is siettem volna, de nem jött össze, késtem is, le is b.sztak érte bent. De ha valaki ezt megérti, a Keve kell legyen, tudja, hogy nem egyszerűek a reggeleim. Mindig kezdeni valamit a kölyökkel... Félre ne értsük, imádom a fiam, de néha hosszú az estém és nehéz a reggel. - Volt már rosszabb... vannak ijesztő nők...
Velük sem az volt a bajom, hogy milyenek, inkább hogy... léteznek. Szomorú, nem? Mostanság nem sok az energiám a környezetemre, főleg nem az ilyen bizarr nénikre, mint amilyenek itt laknak. De itt kezdem azt hinni, hogy mindenki bolond, különösebb kivétel nélkül.
Átvettem tőle a dobozt egy sanda pillantással, de aztán csak elmosolyodtam kicsit, a szalvéta mindig jól jött. Azt hiszem, Kevével kicsit jobban is sikerült megtalálni a hangot, mint amennyire azt bárki javallta volna.
- Ugye nem laktózos? Rosszul kezeli a kölök. Mióta vagy te ilyen... rendesnagycsaládos?
Ilyesmiket néha csak úgy elfelejt. Kicsit löktem is inkább a hintán, hogy belengjen, mert ha mást nem, legalább ezt illik jól csinálni.
- Mint láthatod, minden a legnagyobb rendben. Sarki Bözsike már be akart mutatni az unokának, ha a néni elpatkol, te tudtad, hogy szíívproblémái vannak - nevettem el magamat, mielőtt kivettem volna egy sütit a dobozból. Elég guszta volt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
offline
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2019. július 3. 15:42 | Link


| |



"Ki tudja, merre jár Brightmore."
Ezzel az egyszerű mondattal kezdődött minden. Megfogadta, hogy időt és teret fog hagyni a fiúnak, és ez egészen eddig tartott. Baglyot éppen nem küldött neki, de mindent megtett, hogy megtalálja. Nem akarta elhinni, hogy egy szó nélkül lelépett, hátrahagyva a húgát és a... feleségét.
És pont innen jött a nagyszerű ötlet, hogy felkeresse a kedves, mondvacsinált Birghtmore-t. A kislányt nem akarta zargatni, azért ennyi esze Ellienek is van. Nem tudott csak úgy legyinteni és átsiklani afelett, hogy Denis eltűnt. Nem tartozik hozzá, de nem hihette, hogy így lógva lehet hagyni egy Santost.
A nyomozása megint hosszabb folyamat volt, mint akarta. Remélte, hogy megtalálja Catherine-t a kastélyban, de csak azt a választ kapta, hogy két gyerekre szokott vigyázni ebben az időben. Már így is lejárta a lábait, de nem adta fel, míg nem ért le a játszótérre. A terveiben csak kérdezett volna és a válasz után azonnal távozna is, azonban lefékezett a kerítés mellett. Egy darabig csak figyelte őket, nem is gondolt a saját problémáira. De a sajátja is mocorogni kezdett ott lent, így csak megindult az eridonos felé.
- Szia - köszönt röviden, aztán csak nézett a lány nagy szemeibe, miközben az ajkába harapott. Szerette volna azt hinni, hogy a szokásos pillantás lesz a válasz, és közli vele Catherine, hogyha Denist keresi, akkor majd a pubban megtalálja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Pub És Kaszinó Tulaj | Legjobb HV 2018-19 ősz-tél | Vérmes Hattyú
Mikola Keve Áron
Tanár, Animágus, Végzett Hallgató


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 204
Összes hsz: 659
Írta: 2019. július 3. 17:45 | Link


#therealbatman | június | lakhatási támogatás

- Lehet ideje beújítani - nevettem el magam, de nem voltam ebben a tanácsadós fajta. Kéretlenül sokszor teszem, de a család dolgot nem vettem soha viccalapnak, így megvolt a magam hozzáállása ahhoz, miként kezelek ilyen vicceket. Én se kértem tanácsot hogy neveljek gyereket, hogy ne. Hogy alapítsak családot, vagy se. Ha érdekelne, valószínűleg anyámmal is beszélnék.
- Rengeteg bizarr nő van, ismerek is párat, ettől még nem mind ijesztő - jegyeztem meg olyan tudálékosan, mert azt hiszem vannak, akiket ha bemutatnék is így látná, de rá kell jönnie, hogy akkor veszélyesek, amikor mi nem vagyunk célkeresztben. De azok helyében nem lennék, akik igen. RIP rajongók, titkárnők, kutyaörökbefogadók, művészetrajongók és tárlatvezetők, tetoválásra várók... ilyesmi.
A dobozt végül átadtam a magam jótanácsával, aztán csak vigyorogva kezdtem hintázni, ahogy már felszabadultak a kezeim, ő pedig a süteménynek futott. Jól tette, az asszony keze aranyat ér a konyhában. Is.
- Semmi nincs benne amitől pöttyös lesz vagy rosszul. A kisebb kölykeim nem esznek ilyeneket, a nagyok meg maximum a bolti cuccokban - vontam vállat, majd hitetlenkedést véltem felfedezni. - Már az esküvő előtt is volt családom, csak nem vertem nagy dobra. Ebben a munkában nem minden előny.
Könnyedén beszéltem róla, de mindketten tudjuk, hogy nem a melóhely dísze az, ha neked van valamid vagy jól megy. Bármikor beüthet a szar és akkor borul, nagyban.
- Meg mintha mondta volna, hogy a vérnyomására is szed valamit - mutogattam a kezemmel a mellkasom előtt mintha átérezném a dolgot, pedig nem. De hasonlóban volt már részem. De nem voltak a kislányok az eseteim.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Catherine Hope Brightmore
Mestertanonc Eridon (H), Eridonos patrónus, DÖK tag, Edictum szerkesztő, Egyetemi hallgató, Karácsonyi Manó, Avatarfelelős, Előkészítős tanár, Elsős mestertanonc


Cicus =^.^=
offline
RPG hsz: 231
Összes hsz: 845
Írta: 2019. július 3. 18:51 | Link

Elle

Az életnek nem szabad megállnia. Egyszer már megállítottam miatta mindent, és megérte? Szeretném hinni, hogy igen. Az biztos, hogy kettőnk között sok mindent elmélyített, és talán még többet tört össze az az állás. Az életet tovább kell élni, főleg, ha a napjaid alapkövét egy hazugság köré építed, mégpedig aköré, hogy Denis vígan sétálgat Olaszországban, jól érzi magát, és lebarnult már annyira, hogy mikor viszontlátjuk, rá se fogunk ismerni. Mi mást tehetnék, ha egyszer Annie esetében minden szónak tripla jelentősége van? Hazudok. Ezt pedig egy nap Denis kamatostól meg fogja nekem fizetni, arra mérget vehet. És igen, ha nem a földön, akkor majd a pokolban, mert, hogy nekünk kijelölt helyünk van odalent, az is biztos.
Chris, mióta egyre magabiztosabban áll féllábon, azzal szórakoztatja magát, és kerget az őrületbe engem, hogy a homokozó szélén gyakorolja ezt az áldásos tevékenységet. Igaz, legalább nem a betonon, az is nagy segítség, ami azt illeti, mert alig egy hónapja olyan masszívan lehorzsolta így mind a két térdét, hogy az apjával egész éjjel a gyereket vigasztaltuk, remélve, hogy legalább Nasi nem kel fel rá. Pedig de. Ha már Nasi, ő természetesen balerinának öltözött a mai jeles játszótéri kivonulásra, és a saját maga köré szervezett "bandája" életében rendezkedik éppen. Fél füllel azért figyelem, hogy miként szervezkedik, mert van egy határ, amit nem léphet át, mostanában az ikertestvérén is túl sokat gyakorol.
- Naskó!
Finoman, de határozottan nézek rá, mire szája elé kapva a kezeit, csibészes mosollyal néz rám, mert pont ezt akarja kiváltani, hogy figyeljek rá, és éppen így nem tudom elkerülni azt sem, hogy megszólítsanak, én pedig úgy fordulok meg, mint aki szellemet lát.
- Helló.
Nem számítottam rá, bár igazából várható volt, hiszen beközölte a nagy hírt, aztán Denis sehol sincs. Édes lenne, ha azt gondolná, hogy a gardróbomban rejtegetem, és mennyivel egyszerűbb is lenne, ha valóban ott lenne. Ártatlan arccal nézek rá, de kicsit összevonom a szemöldökeimet.
- Segíthetek?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
offline
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2019. július 5. 19:46 | Link


| |



Lemondóan sóhajtott halkan, mert Catherine vagy nem látja a gondját, vagy nem akarja egyszerűen elmondani. Pedig Merlin látja a lelkét, tényleg nem érti Denis indítékait. Bár még mindig ott volt az esély, hogy egyszerűen csak beképzelte magának az egészet, ezért is viselkedik így a lány vele.
- A férjedet keresem - jelentette ki lazán, semmi hűhó nélkül. Korábban használhatott volna más megnevezést is, de felhagyott az áltatásokkal. Semmi értelme megjátszania magát, pár hete már nem foglalkoztatja a féltékenység sem.
Összekulcsolta a kezét a háta mögött, kicsit elfordulva Catherine irányából. Kellemesebb látvány volt neki a gyerekeket nézni, amihez eddig nem volt hozzászokva.
- Nem érdekel, ha elszúrtam - fogalma sincs, miért érezte úgy, hogy bármilyen magyarázattal tartozik a másik felé. - Te ismered a húgát, igaz? Tényleg nagyon beteg? - kérdezte tovább, szeme sarkából újra Catherine-re nézett.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Pub És Kaszinó Tulaj | Legjobb HV 2018-19 ősz-tél | Vérmes Hattyú
Catherine Hope Brightmore
Mestertanonc Eridon (H), Eridonos patrónus, DÖK tag, Edictum szerkesztő, Egyetemi hallgató, Karácsonyi Manó, Avatarfelelős, Előkészítős tanár, Elsős mestertanonc


Cicus =^.^=
offline
RPG hsz: 231
Összes hsz: 845
Írta: 2019. július 6. 14:32 | Link

Elle

- Tudom.
Felelem a kijelentésére, hogy Denist keresi. Kicsit azért elégtétellel tölt el, hogy jelenleg Denis még ebben a státuszban van, de valahogy amint ez előbukkan, előjön a félelem is, hogy mi van akkor, ha örökre ebben marad? Nem azért, mert ne akarna elválni, bosszantóan sokszor hagyja el az ajkait az, hogy "két év", hanem hogy nem lesz már lehetősége elválni. Mert elveszítem őt, örökre.
- Nem tudom, hogy pontosan hol van. Sosem tudom, amikor odamegy, csak azt, hogy miért megy oda, hogy másnak ne árthasson.
A tekintetem lejjebb csúszik, a hasára, hiszen már látszik, hogy várandós, majd vissza az arcába.
- Annak, aki neki ártott.
Nem félek kimondani, hogy ezt tette. A terhességgel, azzal, hogy összefeküdt mással, ártott Denisnek, ártott az érzelmeinek, ártott annak, hogy ki mert nyílni előtte. Elárulta őt, és tönkretette a nehezen felépített bizalmat, és Denisnél ha a bizalom megroppan, minden megroppan. Én már csak tudom.
- Én nem hibáztatlak, amiért megtartod, hiszen öregszel. Én is ilyen huszonkilenc körül tervezek majd szülni. Az ideális.
Teljesen jól belőttem a huszonkilencet, előtte még egy csomó mindent szeretnék megvalósítani, befejezni a sulit, az egyetemet, dolgozni kicsit, kialakítani az életemet, amibe beleszületik majd a gyerek. Viszont mondjuk harmincöt után már tutira nem szülnék, az már veszélyes.
- De amúgy igen, elszúrtad. Mocskosul.
Még bólogatok is hozzá, sóhajtva egyet, miközben elkapom Christ, mert megint készül akkorát esni, mint a ház, és nem lenne vicces.
- Haldoklik.
Furcsa, hogy Annie-ről kérdez, és nem is nagyon tetszik, így a figyelmemet megint inkább neki szentelve fordítom felé a tekintetemet. Rossz ötlet lenne, ha éppen őt keresné meg azzal, hogy hol van a bátyja.
- Myocarditis, születésétől fogva. Az orvosok pár hetet ha adtak neki, de elég nagy küzdőszelleme és számos egyéb betegsége van. A bátyám rengeteget küzd azért, hogy megcáfolja a statisztikákat, és Annie megérje a huszonegyedik születésnapját is, de nem túl jók az esélyei. Ha azt vesszük, hogy nem lenne szabad élnie sem, akkor bármi lehet.
Mindazonáltal nem szeretek arról beszélni, hogy mi a helyzet vele, mert nem szeretem az ördögöt a falra festeni. Itt pedig nagyon kérdéses minden kimondott szó.
- Denis egy barátját ment meglátogatni, és pár hetet nála tölt, mint minden nyáron. Annie így tudja, és remélem ez nem fog változni.
Kicsit nyomatékosabban teszem ezt hozzá, nem érdekel az sem, ha megsértődik. Nem fogom elveszíteni őt is, csak mert a nő nem tudja zárva tartani a combjait vagy nem ismeri azt, hogyan kellene védekezni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
offline
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2019. július 6. 20:53 | Link


| |


Tudja. Hát ez igazán pompás, Catherine igazi zseni. Nagyon nehéz lehetett kikövetkeztetni ezt, komolyan le a kalappal a lány előtt. Inkább válasz nélkül hagyja és kivárja, mire újra beszélni kezd.
- Persze - inti le egyszerűen. Megbántotta, hogy oda ne rohanjon. Bár, ami azt illeti, épp ezt tervezi.
Mosolyogva bólintott egyet arra, hogy öregszik. Mégis mi mást reagálhatna erre? Nem Ellie sora elmagyarázni a lánynak, hogy most kezdődik igazán az élet. Elvárni is felesleges lenne, hogy megértse a függetlenség, szabadság és önuralom fogalmakat egy olyan, aki még a húszat sem töltötte be.
- Sosincs olyan, hogy ideális - szögezte le azért. - Bár ha robot módjára a sorban szeretsz állni, akkor mégis neked való lesz.
Ahogy végignézett a gyerkőcökön, azonnal el is döntötte, hogy nem akar majd ilyen határokat szabni a gyereke elé. Persze nem fogja engedni, hogy tizenévesen drogozzon, de ha utcaseprő szeretne lenni, nem fog az útjába állni. Egy biztos; akár fiú lesz, akár lány, bele fogja nevelni a nők tiszteletét.
- Milyen érdekes, hogy pont te törsz pálcát a fejem felett - mosolygott szelíden előre. Egyértelműen nem Catherine egyetértése kellett - ez áll a legtávolabb tőle -, de keresve sem találna nagyobb patchwork családot a Payneknél. Ráadásul mintha pont Catherine magyarázott volna pár hónapja a pubban arról, hogy ne hisztizzen, amiért Denis másfelé is nyitott, ez természetes. Mert férfi.
Önzőség és mérhetetlen gonoszság, de félve a hasára tette a kezét, ahogy a kislány betegségét meghallotta. Mintha csak egy varázsszó lenne, úgy mantrázta magában, hogy az ő babája egészséges lesz. Persze sajnálta, már amennyire egy ismeretlen gyereket lehet.
- Azt hitted, hozzá is be akartam kopogni? - kérdezte majdnem nevetve. Szeme sem rezdült, amiért Payne ismét túlmozgásos, már annyira megszokta. - Nyugi, nem fogok belerondítani a hazugságaidba. Hadd éljen még az a télapó, remélem húsvétkor is eldugtál neki tojást a kertben - egyszerű kijelentés volt, nem bántásnak szánta. A hazugsággal nem értett egyet, de ez már rég nem az ő hatásköre. - Csak azt akartam tudni, kit hagyott hátra Denis. - Miatta. Végső soron a szerelemnek nevezett csúfság mégiscsak nyomorba dönti az emberek életét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Pub És Kaszinó Tulaj | Legjobb HV 2018-19 ősz-tél | Vérmes Hattyú
Catherine Hope Brightmore
Mestertanonc Eridon (H), Eridonos patrónus, DÖK tag, Edictum szerkesztő, Egyetemi hallgató, Karácsonyi Manó, Avatarfelelős, Előkészítős tanár, Elsős mestertanonc


Cicus =^.^=
offline
RPG hsz: 231
Összes hsz: 845
Írta: 2019. július 6. 21:29 | Link

Elle

- Robot módjára? Nem, félreértesz. Nem akarok úgy gyereket szülni, hogy nem éltem, és nem láttam mindent, amit akarok. Ezt a huszonkilencet évekkel ezelőtt eldöntöttem. De persze kompromisszum kész vagyok, de, ha addig nem lesz gyerekem, akkor férfival vagy anélkül, de lesz.
Kicsit még a vállam is megvonom, hiszen ez ennyire egyszerű. Én ezt elhatároztam, és ebben Denis Brightmore önző, gyerekes viselkedése se tud eltántorítani. Az arcára volt írva minden, amikor közöltem vele, hogy gyereket fogok szülni, minden, és mindez úgy, hogy a nőt választotta. Nem tudom, hogy mit hisz, vagy mit vár tőlem, de nem hiszem, hogy én azt Denisnek megadhatom már, hogy csak vele foglalkozzak. Muszáj törekednem arra, hogy boldog legyek, nélküle.
- Nem sok érdekesség van ebben. Én küldtem oda Denist aznap éjjel, amikor pontosan tudtam, hogy mennyire sebezhető, én mondtam neki azt, hogy szereted őt, hogy boldogok lesztek együtt, pedig legalább annyira szeretem őt, mint te. Akkor este bármit megtehettem volna, amivel magam mellett tartom, de nem tettem. Pár héttel később pedig egy összetört embert találok.
Megengedek magamnak egy apró szomorúságot a hangomba, mert, bár nem szeretem kimutatni az érzéseimet, de szeretném, ha értené, tényleg szomorú vagyok attól, ahova Denis jutott. És igen, ha a jövőbe látnék, akkor gyűlöljön meg később Denis bármennyire is, nem engedtem volna el aznap éjjel. Nem engedtem volna, hogy ide jusson.
- Nem azt mondtam, hogy légy a természet lánya, és ne védekezz. Minden hülye tudja, aki több embernek is szétpakolja a lábaid, hogy fontos a védekezés, mert aki veled is kavar, jó eséllyel mással is, ha te is kavarsz több mindenkivel. Ehhez nem kell nagy ész, csak kellő aggodalom a fertőzésekkel és nem kívánatos terhességekkel szemben.
Megint megvonom a vállam, mert biztos Stellával volt nagy öröm, hogy milyen jó dolog a terhesség, pedig nem az, így nem az, hogy valaki szerelmes beléd, és fel akar nőni hozzád, a társad akar lenni. Így a világ legnagyobb hülyesége. Dolgok, amiket sosem tennék meg, de ez én vagyok.
- Bármit megteszek, hogy Annie életben maradjon. Bármit.
Nyomatékosítom, hogy értse, ez nem olyan dolog, amin nagyon élcelődnie kellene. Annie fontos nekem, nagyon megszerettem az elmúlt hónapok során.
- Megígértem Denisnek, amikor elbúcsúzott tőlem, és én állom a szavam. Denis és Annie miatt tanulok gyógyítónak. Egyébként nem érdekelt különösebben, hogy érzékem van hozzá, de miattuk szükségét éreztem. És igen, ha az kell a boldogságához, hogy tojásokat rejtsek el a kertben, akkor megteszem, ha az, hogy tartsam a homlokát, amikor a láztól legyengülten összehány mindent, akkor meg azt.
Szusszanok egyet, amíg Nasi felé pillantok, hogy még mindig nem haragított-e magára mindenkit, de szerencsére nem.
- Amúgy egy teljesen normális gondolkodású tizenhét évesről beszélünk, nem hétévesről. Nem az elméjével, hanem a szívével van baj, van különbség a kettő között.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Eleonore Santos
Mestertanonc Tanár, Egyetemi tanár, Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


Elle, a felfedező
offline
RPG hsz: 168
Összes hsz: 860
Írta: 2019. július 6. 21:58 | Link


| |


- A kettő egy és ugyanaz - felelte türelmesen. Csak azért volt még itt, mert a Kapitány nem jelzett vissza, más esetben már rég itthagyta volna a parttalannak tűnő beszélgetést. - Mindenki ezt csinálja, ez az elvárt. Nem az a lényeg, hogy mikor szülsz, mert akármit csinálsz, akármerre jársz, semmi sem fog megtanítani az anyaságra. Akár most is lebabázhatsz, ugyanakkora esélyekkel indulsz, mint én most.
Ezt pedig pont Stella mutatta meg neki. Vannak dolgok, amik tényleg a korral és a tapasztalattal jönnek, a szülőség viszont pont nem az. A feltétlen szeretetet nem lehet eltanulni mástól.
Nem érti pontosan, miért mondja most mindezt Catherine. Büszke lenne magára? Vagy mártírnak akarja beállítani magát? Nem ilyennek ismerte meg az eddigiek alapján.
- Azért nem ilyen fekete-fehér a dolog, ezt illene látnod. Szeretem és akkor azt hittem, hogy bármit megtennék érte, de nem olyan lapokat kaptam - megvonta a vállát. Nem fog magának hazudni, nem is tagadná, mennyire kétségbeesett, amikor Stella hozta a terhességi teszteket, pont Denis miatt. Függője lett egy olyan dolognak, amit egész életében nem ismert el.
Megforgatta a szemeit, még a kezeit is karba tette mérgében. Megint felfújta magában az egészet, ismét csak a férfi-női dolgot látta.
- Már megbocsáss, de nem hiszem, hogy bárkinek köze lenne hozzá, milyen szokásaim voltak a partnereimmel, egyrészt. Másrészt pedig egyetlen módszer van, ami ezer százalékos védekezés, én pedig nem terveztem és nem is tervezem kipakoltatni magam - felvont szemöldökkel magyarázta a lánynak. Az ő idejében még voltak felvilágosító órák, ahol bemutatták a statisztikákat is. De úgy tűnik, Catherine vagy átaludta, vagy máshol járt, amikor ezt a részt vették.
Türelmesen hallgatta végig a legkisebb Brightmore helyzetleírását. Mint a normális emberek általában, nem ismerte pontosan a betegsége kórtanát, de érezte, hogy nem lehet egyszerű egy ilyen ember mellett élni. Ha más miatt nem is, de emiatt tisztelte Catherinet, amiért úgy csinálta ezt végig, hogy nem is volt a vérrokona az illető.
- Ti hazudtok neki mégis - mutatott rá újból. Ha nem a fejével van a baj, akkor meg tudná érteni, hogy dühkezelési problémái vannak a testvérének, és most igazán nehéz helyzetbe került. - Mindegy, elfogadom, hogy más a fontos neked, mint nekem. Ahogy mondtam, csak az érdekelt, hogy mi a helyzet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Pub És Kaszinó Tulaj | Legjobb HV 2018-19 ősz-tél | Vérmes Hattyú

Oldalak: « 1 2 ... 23 ... 31 32 [33] 34 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér