37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Rafael Ilya Oleastro összes RPG hozzászólása (14 darab)

Oldalak: [1] Le
Rafael Ilya Oleastro
INAKTÍV


Bérgyilkos, a szomszédod
RPG hsz: 25
Összes hsz: 32
Írta: 2019. június 25. 01:02 Ugrás a poszthoz


Ilya ♛ június ♛ fogadóbizottság ♛


A munka az első. Mondja a főnököm. A kölköm az első - mondom én. Nem egyszerű, amit minden egyes nap le kell meccseljek ezzel az emberrel, nem kívánom senkinek. Kaptam egy aktát, három emberrel és pár hasznos infóval róluk. Az viszont elvi kérdés, hogy soha és semmilyen körülmények között nem dolgozom az otthonukban, mert akármilyen csótányok is, a legtöbbnek van családja, vagy az, ami megmaradt belőle.
Inkább be is csúsztattam a fiókomba a mappát és jól rázártam, mielőtt kiléptem volna a lakásból, hogy Kevével találkozzam az adott helyen és időben. Persze, nem mintha fontos ügyem lenne vele.
Más kérdés, hogy a gyerek megint elfelejtett szólni, hogy szétburult a müzli a pulton, így egy grimaszt elnyomva takarítottam össze a konyhát és bamm, helyben is vagyunk. Elkéstem. Az istenit.
És mi a titka annak, hogy ne legyél túl feltűnő, mikor sietsz? Ne tedd. Nem érdemes, mert mindenki téged fog figyelni. Így lassan, kimért léptekkel jöttem meg a játszótérre, majd a Keve melletti hintába dobtam magam.
- Szerinted leszakad alattunk? Siettem, de kitört a müzlikatasztrófa - húztam el a számat, megvakargatva kicsit a nyakam és az egyik kezem a láncra fontam, felfelé sandítgatva. - Mit is csinálunk most itt?
Rafael Ilya Oleastro
INAKTÍV


Bérgyilkos, a szomszédod
RPG hsz: 25
Összes hsz: 32
Írta: 2019. június 25. 01:40 Ugrás a poszthoz


Ilya ♛ június ♛ BJH ♛


A világ legtermészetesebb dolga, hogy sötétedés után érsz haza és a gyerekedre egy rakás csodaaranyos lány vigyáz, míg ott nem vagy. Ja nem. De még csak meg sem hatott a dolog, ahogy lassan végigvágtam a falun, a vállamon azzal az ominózus táskával. Nem szeretnék hatóságiakkal összefutni most, azt hiszem, elég, ha ennyit mondok.
A fekete a barátod. Még ha látszik is rajta a folt, nem tudják bizonyítani, hogy miből van. Egész addig, míg laborba nem küldik, de ahhoz meg sem okuk, sem papírjuk nincsen ellenem. Kellemes az élet, azt hiszem.
Igazából alig múlott valamin, hogy meghallottam a hangot. Nem igazán tudtam hová tenni, mégis mi történne egy ilyen faluban? Keve szerint természetesen sok minden, de róla tudni illik, hogy kicsit élénkebb a fantáziája, mint az feltétlenül szükséges lenne. Állítom, hogy a képregények miatt van.
Át is vágtam egy-két, még ismeretlenebb utcán, mielőtt megálltam volna a kerítés másik felén és a bent álló, meglehetősen kétségbeesett lányra néztem volna.
- Te meg mit keresel odabent, Chiquita? - figyeltem pár lépés távolságból a szőkét, mielőtt megvakargattam volna kicsit az államat. - Meglehetősen kétségbeesettnek látszol. Senki nem mondta, hogy éjszaka, egyedül a játszótér nem olyan vicces? Vagy csak nem jött a lovag?
Utoljára módosította:Rafael Ilya Oleastro, 2019. június 25. 15:39
Rafael Ilya Oleastro
INAKTÍV


Bérgyilkos, a szomszédod
RPG hsz: 25
Összes hsz: 32
Írta: 2019. június 25. 15:38 Ugrás a poszthoz


Ilya ♛ június ♛ BJH ♛


Nem tudom, hogy minden helyi ilyen félős-e, de az biztos, hogy csudabogár egy teremtésbe sikerült belefutnom, miután fogta magát és becsukta a szemét. Nem hiszem, hogy kettőnk közül én szólongattam segítséget. Ha mégis, akkor pedig komoly gondok vannak a hangommal, ideje lenne megvizsgáltatnom magamat. Ez nem állapot.
- Nem akartalak megijeszteni, bár gondolom, ez egyértelmű - vontam fel a szemöldökömet sokatmondóan, majd vontam egyet a vállamon, hogy igazából mindegy is, nem olyan fontos ez. Nem értettem, a törpe szőke mit keres egyedül az előkészítő udvarában. Ilyenkor.
- Vagy valami? Hát... nem dolgozom itt... - hezitáltam pár pillanatig, hogy akkor akár most hátat is fordíthatnék és mehetnék a dolgomra, mert a fiam otthon vár és ezt ugyan nem kéne már tovább húzni... Aztán megint a lányra néztem, mielőtt ledobtam volna a táskám egy nagy puffanással, hogy előszedjem belőle a tolvajkulcsom.
- És mit is kerestél te egész pontosan odabent? - kérdeztem körbepillantva, mielőtt letérdeltem volna a lakathoz, hogy az ujjaim közt átforgatva alaposabban szemügyre vegyem. Nem mondhatnám, hogy repesek az örömtől, hogy ilyenekkel kell még foglalkozzak.
Rafael Ilya Oleastro
INAKTÍV


Bérgyilkos, a szomszédod
RPG hsz: 25
Összes hsz: 32
Írta: 2019. július 2. 23:33 Ugrás a poszthoz


Ilya ♛ június ♛ fogadóbizottság ♛


- Ja, nekem ebből csak a palacsinta van meg, de az se mindig úgy, ahogy tervezem. A múltkor odaégett - még fintorogtam is hozzá, mert nem egyszerű az élet, akkor is siettem volna, de nem jött össze, késtem is, le is b.sztak érte bent. De ha valaki ezt megérti, a Keve kell legyen, tudja, hogy nem egyszerűek a reggeleim. Mindig kezdeni valamit a kölyökkel... Félre ne értsük, imádom a fiam, de néha hosszú az estém és nehéz a reggel. - Volt már rosszabb... vannak ijesztő nők...
Velük sem az volt a bajom, hogy milyenek, inkább hogy... léteznek. Szomorú, nem? Mostanság nem sok az energiám a környezetemre, főleg nem az ilyen bizarr nénikre, mint amilyenek itt laknak. De itt kezdem azt hinni, hogy mindenki bolond, különösebb kivétel nélkül.
Átvettem tőle a dobozt egy sanda pillantással, de aztán csak elmosolyodtam kicsit, a szalvéta mindig jól jött. Azt hiszem, Kevével kicsit jobban is sikerült megtalálni a hangot, mint amennyire azt bárki javallta volna.
- Ugye nem laktózos? Rosszul kezeli a kölök. Mióta vagy te ilyen... rendesnagycsaládos?
Ilyesmiket néha csak úgy elfelejt. Kicsit löktem is inkább a hintán, hogy belengjen, mert ha mást nem, legalább ezt illik jól csinálni.
- Mint láthatod, minden a legnagyobb rendben. Sarki Bözsike már be akart mutatni az unokának, ha a néni elpatkol, te tudtad, hogy szíívproblémái vannak - nevettem el magamat, mielőtt kivettem volna egy sütit a dobozból. Elég guszta volt.
Rafael Ilya Oleastro
INAKTÍV


Bérgyilkos, a szomszédod
RPG hsz: 25
Összes hsz: 32
Írta: 2019. július 16. 20:55 Ugrás a poszthoz


Ilya ♛ június ♛ BJH ♛



Nem értettem, miért kér bocsánatot. Ő ragadt bent a játszótéren, maga miatt, nem pedig én, miatta. Így nem láttam a logikai összefüggést. De persze, ki vagyok én, hogy ebbe beleszóljak? Csak intettem a fejemmel, hogy lényegtelen, miközben közelebb léptem a kerítéshez.
- Nem, nem fizet az elég jól nekem az élethez - erősítettem meg a tényt, hogy nem vagyok a előkészítő dolgozója, egyszersmind megelőztem a pletykát is, hogy bármi közöm lenne a jövőben az intézményhez, ha azt nem vesszük, hogy a fiam ide jár. - Ugyan. Ennyire szívtelennek látszom?
Még egy széles vigyor is elterült az arcomon, nem az a megnyugtató fajta. Sőt. A nyelvemmel megérintettem a szemfogam hegyét, aztán kis nevetéssel dobtam le a táskám és turkáltam a zsebébe. Elég hamar meg is lett a kis fém, amit kerestem, így neki is láttam átforgatni az ujjaim közt a lakatot.
- Szóval te ilyen besurranó növénycsempész vagy? - kérdeztem a homlokom ráncolva, mielőtt egy bűbájt elmormolva azonosítottam volna, van-e riasztóbűbáj a lakaton. Semmi különleges nem volt rajta, ami rajtam kifogna. Ezt még meg kell említenem Kevének. - Késő ahhoz, hogy egyedül mászkálj idekint.
Nem néztem az órámra, nem kellett ahhoz, hogy tudjam, mennyi az idő. Inkább csak elkezdtem a lakattal babrálni, beleillesztve a vékony fémet.
- Kulcs, a pálca nyomot hagy, azonosítható,  ez nem - a kezemre pillantottam, amin még mindig kesztyű volt, most kivételesen szerencsésnek mondható, hogy nem szabadultam még meg tőle. - Hát te miért nem használtad a pálcád, hogy kijuss?
Rafael Ilya Oleastro
INAKTÍV


Bérgyilkos, a szomszédod
RPG hsz: 25
Összes hsz: 32
Írta: 2019. július 16. 23:58 Ugrás a poszthoz


Ilya ♛ június ♛ fogadóbizottság ♛



- Nőt vagy kutyát? Ebből az egyikhez kevés az időm és a türelmem, a másik pedig szétrágja a kanapét. A fantáziádra bízom, melyik-melyik - néztem a fiatalabbra, az arcomra írt pimaszkodással együtt. Ami a szívemen, a számon, nem fogom áltatni, hogy hirtelen találok valakit, a volt nejem épp elég nagy csalódás volt egy időre, nem terveztem csak úgy fejest ugrani valami újba.
- Szuper, csapj fel kerítőnek és mutass be olyannak, aki egyértelműen nem pszichopata. Mit szólsz? - kérdeztem, de érződött a hangomon a cinizmus. Nem hiszem, hogy olyan körökben mozog, amiben én szívesen lennék látva, pláne nem a nők közelében. Az ismerőseim nagy része, aki többet tudott rólam, jobb szeretett távol tudni a közvetlen körétől. Semmi meglepő mondjuk, én ezt megértem.
Figyeltem, ahogy hintázik, az arcomba tolva egyet a kekszekből, mert valakinek le kell tesztelnie, mielőtt még Leo rátenné a kicsi mocskos mancsait. Mi van ha nem is jó? Természetesen, jó volt.
- Nem, ebben a munkában sok minden, ha van családod, de nem pozitív - horkantam fel, még én is tudtam, hogy az ember jobb, ha erről hallgat. De Keve akkor is meglepett, nem néztem ki belőle egy komplett miniklánt, maximum barátnőt, akihez visszajár.
- Tudtam én, hogy a nyanyussal valami nem oké - csóváltam meg a fejem hitetlenkedve, de aztán csak elvihogtam magam. Összességében morbid, hogy ennyire könnyedén kezeltem az emberi életeket. Mégis, ha úgy vesszük, öreg, haszna nincs a társadalomban, akkor mégis miért kéne aggódjak érte? - Tényleg jó ez a cucc. Kösz. Meg üdvözlöm a családot is, vagy mi...
Rafael Ilya Oleastro
INAKTÍV


Bérgyilkos, a szomszédod
RPG hsz: 25
Összes hsz: 32
Írta: 2019. augusztus 27. 17:52 Ugrás a poszthoz


Ilya ♛ június ♛ BJH ♛



Ha tudná, mennyire furcsa dolgai vannak itt az embereknek! De az alapján, milyen pici, meg fiatal, lehet, hogy jobb is volt ez így, hogy nem tudott róla, pontosan mik is fortyognak az emberekben a felszín alatt. Mert hát, ha úgy vesszük, volt egy kétes hírű és végzettségű lovardaigazgatónk, itt volt a díler autószerelő, mint tanár, a volt hajléktalan csávó a menhelyen, a sittes auror/katona... nem, nem is sorolnám tovább, ha nem muszáj.
- Hát, tudod... néha kell jót is cselekedni - tártam szét a kezeim is pár pillanatra, de aztán nem akartam húzni az időt, valakinek a gyerekhez is haza kéne lassan érnie valakinek.
Kissé leakadtam a dolgon, hogy miért jár be ide, mert most már ki ilyen gerilla kertészalkat?
- Szükséghelyzet? Mi kíván azonnali szedettnövényt? - kérdeztem, miközben már próbáltam javítani a helyzetet, kipuhatolni, hogy vajon a nyakamra szabadítja-e az összes helyi aurort, ha most kiengedem innen a kis törpe szőkét. - Nem tudom, nincsenek barátnőid? Rokonaid? Akármi?
A nők így falkában szoktak járni, legalábbis a nagy többségük, akikkel eddig találkoztam. Anno a nejemnek is volt, amolyan gang, akik együtt utálkoznak rajtad, ha hülyeséget csinálsz.
- Oh. Akkor gondolom nem ártana gyakorolnod - közöltem lazán, miközben inkább a hallásomra támaszkodtam, mint a látásomra. Mert hát, ugye azt a bizonyos kis kattanást kerestem, miközben a zárral szarakodtam. - Erre még nem gondoltál?
Aztán egy apró kattanással meg is volt a pont, amit kerestem, a lakat elnyílt, én meg visszadobtam a cuccaim a táska zsebébe.
- Na gyere gyorsan, mielőtt valaki azt hiszi, éppen betörünk ide. Nem mintha lenne innét mit elvinni. Van elég zsírkrétám otthon is. - Azzal intettem az állammal, hogy most azonnal húzzon ki onnan.
Rafael Ilya Oleastro
INAKTÍV


Bérgyilkos, a szomszédod
RPG hsz: 25
Összes hsz: 32
Írta: 2019. szeptember 4. 19:02 Ugrás a poszthoz


Ilya ♛ június ♛ fogadóbizottság ♛



- Vagy várjam meg, míg a fiam felszed valakit és okoskodjak bele abba, ez még egészen kézenfekvőnek is tűnik - hümmögtem nagyon okosan, mert ugye ehhez a szülők nagyon értenek, egyenesen a specialitásuk, hogy amihez nem értenek, abba beleállnak és nem tágítanak, amíg azt nem kezded érezni, hogy te hülye vagy ehhez az egészhez és inkább csak szeretnél meghalni.
- Jézusom, Keve, milyen közegben mozogsz te? - kérdeztem, elborzadt fejjel pillantva a srácra, mert nem elég, hogy pszichopaták, de még házasok is? Hol itt a pozitívum?
Keve éppen nem zabált fel mindent, ami meglepő volt a részéről, nem igazán szoktam meg ezt, Mikola mindig és minden körülmények között éhes, ha arról van szó, megesz bármit. Vagy, valami ilyesmi.
- Nekem erre van ott a fiam. Nem mindenkinek jut teljes kép, Keve - ráztam meg a fejemet, még rántva is egyet a vállamon, a dobozt piszkálva pár pillanatig, mielőtt kivettem volna belőle egy sütit, meg egyet Keve felé nyújtottam. - A kölyök úgysem eszik túl sok ilyet, egyet nem fog hiányolni.
- Picsába! Mi van, ha rivális? - néztem nagy szemekkel, megjátszott döbbenettel a féllengyelre, mielőtt még megigazítottam volna a karikát az orromban. Kicsit elcsúszott oldalra. - Oh, hát az remek. Nevelkedik a következő generáció, hm? Olyan gyorsan felnőnek... Valamikor megihatnánk egy sört.
Rafael Ilya Oleastro
INAKTÍV


Bérgyilkos, a szomszédod
RPG hsz: 25
Összes hsz: 32
Írta: 2019. szeptember 4. 19:36 Ugrás a poszthoz


Ilya ♛ június ♛ BJH ♛



- Oh, igaz, itt van valami... lovas izé, ugye? - kérdeztem, körbepillantva, nem is voltam benne biztos, ezeket hogy hívják vagy mivel foglalkozik. Azt hiszem, annyira nem is érdekelt, mivel a gyerekem nem volt egy azok közül a nagyon dead-ass lófanatikus kölkök közül.
Nem egészen értettem ezt az egész helyzetet, hogy lehet beszorulni egy ilyen kerítéssel lezárt játszótérre, pálca nélkül, ráadásul pont az éjszaka közepén?
Persze, nincs éjszaka közepe, de értitek a problémámat, nem?
- Szívesen segítenék, de én sem vagyok egy nagy mester ebben - vigyorodtam el végül, a kulcsot visszadobva a táskámba, majd fellendítettem a vállamra, meg is igazítva azt a vállamon.
Ez a vigyor akkor sem rohadt le, mikor visszakérdezett a zsírkrétára, én meg megnyaltam kicsit az ajkam, mielőtt rántottam volna egyet a vállamon.
- Majd valamikor veszek neked egy csomaggal, hogy megnézhesd közelebbről. Rajzoláshoz használják. - Nem kellett még élő embernek elmagyarázzam, mi is a zsírkréta, but here we are Karen. Egyszer mindent el kell kezdeni, még akkor is, ha egy meglehetősen abszurd dologról van szó. - Már csak azt kell tudnom, hogy hova is vigyem és kinek.
Rafael Ilya Oleastro
INAKTÍV


Bérgyilkos, a szomszédod
RPG hsz: 25
Összes hsz: 32
Írta: 2019. október 1. 23:58 Ugrás a poszthoz

Mei
Ilya ♛ szeptember ♛ Little Stalker ♛



Nagyon ritkán vannak olyan napok, amikor ténylegesen a megadott, papíron lévő szakmámban dolgozom, de tudom, hogy kell csinálni. Ez az én szerencsém, mert ma volt egy kisebb ellenőrzés, de hamar elmentek, különösebb kérdezés nélkül.
Attól még a napot ki kellett húzni itt, a pólóm rettenetesen össze lett baszva, felsóhajtva néztem le rá, majd vissza a többiekre. Közölték, hogy hát jött valaki, valami kislány egy motorral, mire megforgattam a szemeim. Megint.
Mivel nekem van a legvállalhatóbb fejem, meg modorom, persze én lettem kiküldve, kicsit el is vigyorodtam. Tudom, ki ő.
- Hello. Miben segíthetek, Miss? - kérdeztem, leporolva a kezeimet, közelebb lépve hozzá. Volt egy aranyos, ám néha pöppet bosszantó szokása, hogy kövessen, mikor a faluban vagyok. Persze, úgy csináltam, mint aki nem vette észre, de ettől még... nem vagyok vak.
- Kicsit távol vagyunk a falutól, nem? - néztem rá kissé kételkedve, előbb rá, majd a motorra, az olajos rongyot átdobva a vállamon, a kezeim pedig összefonva a mellkasomon.
Rafael Ilya Oleastro
INAKTÍV


Bérgyilkos, a szomszédod
RPG hsz: 25
Összes hsz: 32
Írta: 2019. október 25. 06:05 Ugrás a poszthoz


Ilya ♛ június ♛ BJH ♛



- Ja, az, tökre tudtam - Hazugság, de sejtettem. Az is számít, nem? Szerintem tökre megjárnak érte a pontjaim, mert legalább próbálkoztam, de nem mindenki gondolja így. Sajnálatos. Mások szerint az sem jó, vagy.... TöRvÉnyEs, amit dolgozom, van, aki szeretne is miatta lekapcsolni és hűvösön látni. De ameddig nem tudják, hogy én vagyok, addig nincsen semmi baj, nem?
- Tudok, csak... nem vagyok egy a legjobbak közül, olyan átlagos vagyok, máshoz értek jobban - pofáztam össze-vissza, meg is nyaltam a szám sarkát, hogy elhallgassak, ami a legnagyobb meglepetésemre be is vált. Legalábbis, egy pár pillanatra mindenképpen.
- Semmi, angyalom, az arcomnak semmi baja nincsen - intettem le, majd rántottam egyet a táskámon, hogy visszaállítsam az eredeti állapotába, mert nem akartam, hogy leessen, vagy ilyesmi, meg amúgy is, olyan laza vagyok, majd szétesek, nem nevetek egy tinilányon a falu közepén, mert bezárta magát egy játszótérre és nem tudja mi az a zsírkréta. Áh, én soha.
- Lényegében, igen. Nem folyik szét a táskádban és nagyon sok színben létezik - toltam ki a nyelvemmel az arcom kicsit oldalra, majd lehervasztottam az arcomról azt a mosolyt, az órámra pillantva. Szerencse, hogy a gyerekre vigyáz valaki, rühellnék olyan szar apa lenni, aki sosincs otthon és egyedül hagyja a fiát. - A nevem Ilya. Mesterképzés, hm? A suliban ott fent? Majd beugrom a lovardába azokkal a krétákkal, ha el nem felejtem.
Oldalra döntve a fejem pillantottam végig rajta, kis vigyorral, majd ismét az órámra néztem.
- Nincs nálatok valami takarodó, vagy ilyesmi? Sötétedés után ne mászkálj egyedül szabály?
Rafael Ilya Oleastro
INAKTÍV


Bérgyilkos, a szomszédod
RPG hsz: 25
Összes hsz: 32
Írta: 2019. november 27. 03:28 Ugrás a poszthoz


Ilya ♛ június ♛ BJH ♛


- Az elmondásod alapján ez nem nagy dicsőség - néztem rá sokatmondó pillantással, mert nem hiszem, hogy nekem attól jobb lesz, hogy ő nem tud varázsolni. Én elvagyok a magam tehetségével, csak dolog van, amiben inkább a normál módszereket preferálom, mert a varázs túl elvont vagy egyszerűen csak hasztalan.
- Az is van, ha arra van szükség. Vannak ilyen sok árnyalatos csomagok, a legnagyobb amit láttam, talán... 96 árnyalatos volt? - gondolkoztam el, le is hunyva az egyik szemem a nagy koncentrálásban. De az tűnt a leglogikusabbnak, mert ezek olyan páros számok szoktak lenni.
Kicsit könnyebb volt úgy beszélgetni, hogy már nem volt rács kettőnk között, szerintem ezért féltem mindig a hitvesi látogatásoktól, engem csak ne csukjanak le. Nem bírnám az érzelmi nyomást, amit ezek a beszélgetések rám helyeznének.
- Indeed - bólintottam aprót, halvány mosollyal, mert hát, a név kötelez, megvolt a magam keresztje, még ha nem is szoktam vele elbüszkélkedni. Attól még, hogy varázsló vagyok, lehetek vallásos is, szerintem ez a kettő nem zárja ki egymást feltétlenül.
Az, hogy dolgozik, az jelentette, hogy kicsit idősebb, mint amit elsőre gondoltam, de ez nem feltétlenül rossz, csak meglepett egy kicsit elsőre. Fel is szaladt a szemöldököm.
- Elkísérjelek egy darabon? Nem hiszem, hogy jó ötlet kislányoknak ilyenkor, egyedül mászkálni - húztam el a számat. Na, nem mintha velem annyival jobb lenne, de egy fokkal jobb, mint az egyedül. Annál bármi jobb.
Rafael Ilya Oleastro
INAKTÍV


Bérgyilkos, a szomszédod
RPG hsz: 25
Összes hsz: 32
Írta: 2019. december 26. 03:20 Ugrás a poszthoz


Ilya ♛ június ♛ BJH ♛



- Volt már ismerősöm is, én még nem. Szeretném, ah ez így is maradna - ráztam meg a fejemet rosszallóan, mert nem hiányzott volna, hogy leültessenek a rácsos linzerbe, asszem Damien nem dícsért volna meg. Lehet, hogy ott sitten belül le is rendeztek volna, küld valakinek borítékot.
- Igen, tudom, hogy sok. De azt mondják mind nagyon szép, szóval - vontam egyet a vállamon. A fia nem volt egy nagy színezés buzi. Én sem voltam az, soha leginkább, inkább Legóztam. Ha már egyszer fiú vagyok, így is neveltek a szüleim. Ne nézz a színezőre, jó lesz a katona, meg a lego.
- Akkor csak utánad - mutattam gáláns kézmozdulattal, majd utána is indultam. Nem biztonságos ez a modern világ, ezt senki nem tudja jobban nálam, aki szerintem már mindent látott. A hűtőmágnes készletem a tanú rá, hogy nekem ez így jó. - Nem kell szabadkoznod, ez rendben van szerintem. Én sem akarnék egyedül mászkálni.
Pláne nem ha csak akár a pletykák fele is, de igaz. Az nem lenne a legjobb. Főleg nem ilyen közepesen fiatal fruskáknál. Mert hogy nőnek meglehetősen erős kifejezés lenne hívni, a legnagyobb jóindulattal is maximum csajszi, de a kislány még validabbnak látszik.
- És mi leszel, ha nagy leszel? Gondolom van elképzelésed mit akarsz csinálni felnőttként.
Rafael Ilya Oleastro
INAKTÍV


Bérgyilkos, a szomszédod
RPG hsz: 25
Összes hsz: 32
Írta: 2020. január 1. 00:45 Ugrás a poszthoz


Ilya ♛ június ♛ BJH ♛



- Nem, őket tökre direkt zárták be, mert nem tudtak viselkedni - nevettem fel kicsit, mert Ward pl tökre nem azért lett bezárva, mert zsebre vágott egy kindertojást vagy zsebórát. Nem is tudom, hogy a börtön intézményével képben van-e a kislány. Ha igen, mennyire, ha nem, akkor miért nem.
- Nem nagyon szoktam színezni, csak a fiam - ingattam meg a fejemet, mert ugyan Lio szeret nagyon színezni, én nem vagyok egy nagy rajongója. Mármint, kicsit elfoglalt vagyok, nem  indig van rá időm, hogy leüljek és ilyenekkel foglalkozzunk, akkor inkább társasozunk, vagy nézünk valami fasza mesét.
- Néha kicsit jobb, ha több a fény, máskor meg kell a full sötétség - jegyeztem meg, mert így volt, nem mindig kell, de akkor nagyon, főleg, amikor az én munkámról beszélünk. Ott néha kritikán aluli, mennyi nyugi meg kuss kell ahhoz, hogy bármi összejöjjön. - Most lesz a szülinapod?
Még a szemöldököm is felkúszott, az ilyenek mindig nagyon is furcsán érintettek, szerintem csak nagyon kicsi volt erre az esély.
A kérdésre kissé megilletődtem, de aztán csak elmosolyodtam halványan, mert mit mondtam volna? Az igazat? Nem hinném.
- Házakat adok el több országban. Elég sokat utazok miatta - vágtam zsebre a kezeimet.
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Rafael Ilya Oleastro összes RPG hozzászólása (14 darab)

Oldalak: [1] Fel