34. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Ami a hírből kimaradt: Ha van olyan családotok, mely szorosan köthető valamelyik faluhoz, dobjatok egy baglyot Lizinek, és beteszi a leírásba.
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: « 1 2 ... 44 ... 52 53 [54] 55 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Návay Regina
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Auror, Bogolyfalvi lakos


Návay 2.0
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 89
Írta: 2022. szeptember 12. 17:24 | Link

Kristóf


Jesszumpepi, hogy nekem éppen a drágalátos unokabátyámba sikerült beleakadni. Bárkinek jobban örülnék ebben a pillanatban, de hát ilyen az én szerencsém. Pedig olyan sikeresen kerültem az elmúlt pár hétben, hagyva Fannira a munka nehezét, hogy hátha sikerül megpuhítania kicsit. Persze, amennyire fafejű, az is lehet, hogy Fannit is elküldte már melegebb éghajlatra, és nem sikerült jutni vele semmire. Itt azért csak nem hagyom, még a végén addig evickél összevissza, hogy belefullad a kis tóba. Elég volt egy családtagomat elveszíteni, ha rajtam múlik, még egyet nem fogok.
- Az minden vágyam - dünnyögöm kedvesen a sipákolására válaszul. Én inkább akkor nem látok semmit, amikor kialszik a fény, így vakon küldöm rá a levicorpust, hogy a parton landoljon. Szerencsére nem sikerül mellé lőni, tényleg nem örülnék annak, ha egy ideges sellővel találnám szembe magam, amikor újra fényt idézek.
- Ó, hogy neked mennyi bajod van, nyugodj már le… szeretnél viszzamenni? Megoldhatom - válaszolom kicsit fekapva a vizet. Lehet, hogy meg nem mentettem, mert egyedül is kikászálódott volna hajnalig, de mégiscsak segítettem előbb elérni a partot.
- Lehet, hogy azt kellett volna. Most nem kellene hallgatnom, ahogy nyafogsz. Ki tudja, még némi ész is a helyére kattanna - válaszolom durcásan, és csak azért nem rakom el a pálcámat, mert még mindig az a biztos fényforrásom. Lemondóan sóhajtok. Hajlok rá, hogy azért itt hagyjam most már, hiszen megfulladni legalább itt már nem tud, ha meg netán visszamászna, az már nem az én bajom.
- Követett a fene. Azt hittem, egyedül vagyok, amíg nyekeregni nem kezdtél. Csak kellett egy kis levegő, miután… de minek is magyarázkodom? Semmi közöd hozzá - mondom megvonva a vállam egy heves mozdulattal, és próbálok csúnyán nézni rá.
- Kapd össze magad, mert nem hagylak itt, mielőtt megint beletántorogsz a vízve és megfulladsz nekem. Az hiányozna az egész családnak - közlöm vele ellentmondást nem tűrően.  
Utoljára módosította:Návay Regina, 2022. szeptember 19. 00:01 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bánffy Albert Tamás
Mestertanonc Eridon (H), Világalkotó, Elsős mestertanonc


Berci | zsiráf
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 94
Írta: 2022. szeptember 13. 19:21 | Link

Ruarc L. Mornien


Felhő békésen rágcsálja a sárgarépát, csak úgy harsog fogai között, ahogy rág. Berci addig is a ló nyakát simogatja nyugodt mozdulatokkal. Majd ha befejezte a falatozást a ló, szépen visszabaktatnak a faluba és visszaviszi a lovardába. Most azonban a jutalomfalat a legfontosabb dolog a világon. Még egy almát is hozott neki, de előbb érjen a végére a sárgarépának. Elővarázsolja azért kabátja zsebéből a gyümölcsöt is, de a közelben kórusban felnyüszítő kutyák gyorsan elterelik mindkettejük figyelmét. Ő is hegyezi a fülét, akárcsak az állat. Fejét kissé féloldalra fordítva hallgatózik, tenyerét a ló nyakán nyugtatva. Patás barátja is elfelejti egy pillanatra azt is, hogy még ott a sárgarépa maradéka a szájában, és amikor feltűnik egy kutya is a közelükben, izgatottan csapja farkát a lábai közé. Láthatóan nem most találkozik először kutyával, ami megnyugtató, mert különben mit sem jelentene, hogy Berci kezében van a kantár szára. Felhő nem ijed meg. Rosszul is járhatna, ha a ló most látna esetleg ebet először, és elfogná a rettegés az ismeretlentől. Orrlyuka még így is kitágult némileg pár pillanatra, mostanra azonban úgy tűnik, inkább kíváncsi, semmint riadt. Okos állat. Kicsit emlékezteti is Hektorra. Megpaskolja az állat nyakát, majd elé tartja az almát is, közben pedig kicsit mégis szorosabbra fogja a kantárt. Megfordul a fejében egy röpke pillanatra, hogy mi van, ha a kutya nem áll meg, hiába nem úgy tűnik, mintha vérmes véreb lenne, amelyik menten szét akar szaggatni mindent és mindenkit. Viszont azért még igyekszik nem mutatni félelmet. Imádja az állatokat, egy dán dog büszke gazdái is Dorkával, úgyhogy úgy véli, nem lesz baj.  
- Ez is a tied, nézd - beszél a lóhoz, tenyerén egyensúlyozva az almát az állat orra előtt, hátha azzal eltereli a figyelmét a kutyáról. Szeme sarkából futólag látja, hogy az eb után úgyis lohol a gazdája, egy fura, törékenynek tűnő, némileg kísérteties kis teremtés.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Návay Kristóf
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


a menekült
offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 70
Írta: 2022. szeptember 19. 00:18 | Link

Regi

Olyan, mintha öt-tíz évvel visszaugrott volna az időben, hogy ismét a Návayak elhíresült családi összejöveteleinek közepén találhassa magát, ahol szabadon egymásnak ugorhattak a makacs véleményvezérek. Ez még azelőtt volt, hogy megalakult volna Regi és Fanni, és külön csapatként elvonultak volna beszélgetni mindenféle lányos dolgokról, vagy tudja is Kristóf, hogy mit csináltak kettesben. Próbálta felhívni magára a figyelmet, aztán rájött arra, hogy neki is meg kell találnia a saját útját, társaságát. Sikerült is, de hogy milyet, annak a történetét már mindenki kívülről fújja. S akire még támaszkodhatott ilyenkor, az Viktor volt, aki a szócsatákba szintén becsatlakozott, legtöbbször próbálva csitítani a fiatalabb generáció indulatait. Ezúttal viszont senki nem avatkozhatna közbe a tavacska partján, hogy tompítsa a kedélyeket. A két rokon hangja dacosan zengi be a környéket, talán még kifejezetten élvezik is mindketten a műsort, vagy már észre sem veszik a milyenségét, annyira természetes számukra.
Kristóf megforgatja szemeit, aztán hangosan pufog egyet. Azok után, hogy megszokja a fénybűbáj hatását, tiltakozóan összefonja maga előtt a karjait, lábait felhúzva pedig a talajra helyezi a talpát. Fél még azonban feltápászkodni, előtte úgy érzi, hogy erőt kell gyűjtenie.
- Szólhattál volna, hogy mire készülsz. Jól beszarattál - dünnyögi némileg megenyhülve, de azért túlzásokba nem kell esni, még mindig fel van háborodva azon, hogy az unokahúga ilyen magabiztossággal szégyenítette őt meg a szúnyogok és békák közönsége előtt.
- Ja, majd el is hiszem ezt a mesét, főleg egy auror szájából. Csak nem pasizni voltál? - vigyorog fel a földről, ahogy mélyeket lélegezve próbál erőt gyűjteni a talpra álláshoz. Tapsol egyet tenyerével, mutatóujját a magasba emeli, majd katonásan kiadja az ukázt - Bű-báj nél-kül! Felhúzni! Szíveskednél... Akkor megköszönném. De ha nem! Teszek rá. Majd megoldom. És ne emlegesd a családunkat, már így is szétszakad a fejem! - szisszen fel a fájdalomtól, ahogy egyúttal görcsbe rándulnak arcizmai is. Szavai összeszedetlenek, próbálja őket egymás után pakolni, talán most érződik igazán, hogy még nem múlt el teljesen az alkohol hatása - Na mi van, haza akarsz vinni? Azt se tudod, hol lakom - vágja oda büszkén, hiszen amíg az alagsor volt az otthona, jó pár baglyot kellett elzavarnia, csőrükben a Regitől kapott levelekkel, de amióta leköltözött a gyógyító házrészébe, élvezheti az inkognitóját, hiszen annyira még Regi se profi auror, hogy lenyomozza, meg is csinálná miatta a balhét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Návay Regina
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Auror, Bogolyfalvi lakos


Návay 2.0
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 89
Írta: 2022. szeptember 19. 18:00 | Link

Kristóf


- Te szegény... kisírhatod magad a vállamon, ezen nem múlik semmi - válaszolom kissé gúnyosan. Majd be kellett volna másznom nekem is a nádasba kihúzni? Örülhet, hogy nem volt közönségünk, és még ha lett volna is, gyaníthatóan ők is éppen a szemüket dörzsölgették volna a fényviszonyok hirtelen változásai miatt.
- Miért? Számít, hol voltam? Ha már ennyire érdekel, a kollégáimmal söröztem - válaszolom durcásan. Tényleg semmi köze nincs sem ahhoz, hogy merre jártam korábban, vagy mit keresek itt, de azért mégiscsak kiszalad a számon a válasz. Remélem, most boldog. Nagyot sóhajtok aztán szememet forgatva, és közelebb lépek, a jobb kezemet nyújtva.
- Egyéb óhaja, sóhaja van mára őfelségének? - kérdezem meg még mindig hihetetlenül kedvesen. Ha így folytatja a követelőzést, a végén még le találom átkozni és sóbálványként hazalebegtetem, az se érdekel, ha látják. Újabbat sóhajtok aztán, ami lemondó szusszanásba torkollik.
- Hogy te mekkora egy... most akkor felkelsz vagy nem? - kérdezem meg. Most már kezd idegesíteni, főleg ez a pofátlan büszkeség, ami árad belőle éppen. Megrázom a fejem, ismét a szememet forgatom, aztán fél pillanattal később a vállamat is megvonom.
- Na tudod mit, baromka? Itt is maradhatsz felőlem tocsogni az átázott ruháidban. Ha meg nagyon felidegesítesz, mindjárt kapsz egy sóbálványátkot és megnézheted, melyik szobáról beszéltem a múltkor. Vagy jöhetsz magadtól is, melyiket szeretnéd? - érdeklődöm türelmetlenül, még mindig felé nyújtva a jobb kezem, hátha hajlandó elfogadni a segítséget, ha már ő kérte, hogy ne használjak bűbájt. - Gyorsan álmodd meg, mert tízig számolok, és itt se vagyok. Egy... kettő...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Návay Kristóf
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


a menekült
offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 70
Írta: 2022. szeptember 22. 02:10 | Link

Regi

Szeretne valami nagyon sértőt visszavágni rá, de nem tud. Úgy érzi, jól behúzták a csőbe az imént. Nem kellett volna szót ejtenie az érzéseiről, még akkor sem, ha azok a hangreakcióiból ítélve nyilvánvalóak voltak. Ha van, amit utál, akkor az pont az a helyzet, amikor gyengének tűnik, vagy konkrétan az is. És ha valakit ittas állapotban lebegtetnek az éjszaka sötétjében, az pont egy ilyen szituáció. Büszkesége azonban dolgozik benne, nem hagyja magát csak úgy megalázni, pláne a rokona előtt, akivel az aurori ambíciók miatt tudat alatti rivalizálás is zajlik.
- Ezt még visszakapod egyszer - dönt végül a fenyegetés mellett. Alig várja, hogy forduljon a kocka. Biztos benne, hogy előbb-utóbb Reginek is szüksége lesz rá, és akkor majd kiélheti az elfojtott dühét. A vérségi kapcsolat megakadályozza ugyan, hogy rendkívül durva legyen vele, hölgyekkel egyébként is finomabban bánik, de jön még az ő utcájába szívességért, és akkor lepi majd meg, amikor a legkevésbé számít rá. - Na szép... Legalább te ne legyél alkesz, ha már sikerültek a dolgaid - kegyetlen őszinteséggel tör elől belőle ez a mondat, köszönhetően az elfogyasztott italoknak.
Hallja ugyan, hogy beszélnek hozzá, de úgy dönt, hogy a mozgáskoordinációjával kezd el törődni. Lendít magán, próbálva az oldalára fordulni, de kétszer kell megismételnie, mire sikerül. Tenyerével alaposan körbetapogatja a talajt maga körül, mielőtt ránehezedve kihúzná magát, hogy aztán visszasüllyedjen a földre. Nem olyan egyszerű felkelni, főleg, hogy az imént pottyantották le. A porral és sárral vegyített ruházatát se volt még ideje szemügyre venni.
- Meg a nagy szart, előtte én foglak téged úgy leátkozni, hogy csak lesel - kéri ki magának felháborodva, s a nagy lendületben a zsebéhez nyúl, hogy elő tudja rántani a pálcáját. Nála is van egy határ, s ha kell, meg akarja mutatni, hogy egy csapásra helyre tudja rakni a családtagját. Aztán néhány ideges mozdulatot követően hamar megváltozik az arckifejezése.  - Hova tetted a pálcám!? Te vetted el? - vádolja ingerülten, s az eltűnés sokkoló felismerése úgy hat rá, mintha a reggeli ébresztőórája szólalt volna meg. Habozás nélkül belecsap Regi tenyerébe, s felhúzatja magát fekhelyéről. Most térdein támaszkodva, kissé berogyva sóhajt mélyeket, hogy kijózanodjon pillanatnyi szédüléséből, s agya tovább kattogjon újdonsült problémáján.
- Ez most tényleg nem játék - fakad ki kétségbeesetten, s szemével már a nádast kémleli, hátha ott veszett nyoma.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Návay Regina
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Auror, Bogolyfalvi lakos


Návay 2.0
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 89
Írta: 2022. szeptember 22. 22:49 | Link

Kristóf


- Brühühü... mindjárt meg is ijedek - válaszolom neki gúnyosan a fenyegetőzésre, ami valljuk be, meglehetősen életlen szerintem. Jó sokat ihatott, ha azt hiszi, ennek bármi hatása is van.
- Na és mit fogsz tenni? Majd nem állsz velem szóba újabb két évig? - feszegetem kicsit a kérdést, bár nagy a gyanúm, hogy egyébként csak nem jutott eszébe semmi, azért maradt egy ilyen általános kijelentésnél, hogy majd egyszer, a be nem látható jövőben valamit tesz, amiről ő se tudja, micsoda, de én fogom bánni. Hát jó. Örülhet, hogy azért még a kezemet nyújtom neki, ha már nem akarja, hogy mágiával segítsek. Egyedül meg láthatóan nem megy, hogy fel is tornázza magát a földről.
- Naaa... mindenki magából indul ki? - kérdezek vissza nem túl kedvesen, ha már alkoholizmusról kezd beszélni. Én nagyon alkalmanként iszom, társaságban, akkor is tudom, hol vannak a határaim. Láthatóan ő kicsit többet ivott annál, mint amit még elbír mellékhatások nélkül. Háborog még egy sort, nem igazán tetszik az ötlet neki, hogy sóbálványként is ellebegtetem, ha kell, bár való igaz, ettől én se repesnék úgy egyébként. Aztán kiderül, hogy nincs is meg a pálcája.
- Merlin, segíts... - sóhajtom, és megdörzsölöm az orrnyergem. Ez az este egyre szörnyűbb meglepetéseket tartogat, úgy tűnik. - Nem vettem el a pálcádat. Próbálj meg visszaemlékezni, hol használtad utoljára vagy mikor volt meg még. Remélem, nem a nádasban hagytad el, mert oda be nem megyek keresgélni. Az invitó, random pálca meg ehhez édeskevés - dünnyögöm, felét már hangosan gondolkodva, és felhúzom, amikor végre hajlandó megfogni a felé nyújtott kezem.
- Nekem mondod? - kérdezem egy szusszanással, és ismét lumos maximát idézek inkább, nézzünk körbe a környéken, hol hagyhatta el a pálcáját. - Te Kristóf... hadd kérdezzem már meg, neked mire jó ez az egész? Most komolyan? Én értem, hogy az apád, meg Fanni, meg minden, és hogyne tudnám, hogy nem az én dolgom, mert én csak az unokahúgod vagyok... és Viktor, tudom, annyira jól tudom. De valamikor teljesen normális voltál, mi lett veled? Miért nem tudunk már egyetlen egy normális beszélgetést se kivitelezni? Semmi nem lesz olyan már, mint volt, de muszáj ilyen szörnyen... ilyennek lennie?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Cassandra Romanova
Mestertanonc Rellon (H), Elsős mestertanonc


Cass | Cassy
offline
RPG hsz: 20
Összes hsz: 21
Írta: 2022. szeptember 24. 08:46 | Link

Kornél
outfit | éjjeli fürdőzés

- Azt hiszem, ez inkább ízlés kérdése - könnyeden, kecsesen vonja meg vékony vállát, mint aki hisz is abban, amit mond. Tulajdonképpen részben ez így is van. - Nem tehetnél az ellen, ha egyszer nem találsz vonzónak. Szerethetnéd a férfiakat, szerethetnéd az alacsony, szőke lányokat. Csak a szerencse dönti el, hogy egy érdekházasság végül miképp alakul - fájóan nyilall szívébe ez a meghatározás: érdekházasság. Mert bizony bármennyire is toldozzák-foltozzák, simogatják és takargatják, a helyzet az, hogy valószínűleg sohasem kerülnek össze, ha a szüleik nem döntenek úgy, hogy összeadják őket. Az sem kizárt, hogy még a nagy találkozás is elmarad. Persze most boldogok, mert végső soron megtalálták egymásban azt, amit kerestek, de alakulhatott ez volna nagyon másképp is.
Elmosolyodik, ahogy közelebb simul Kornélhoz abban a biztos tudatban, hogy nem kell attól tartania, a férfi egy napon kizsigereli nem csak nőként, de emberként is. Nem gondolta, hogy egyszer még biztonságban fogja érezni magát, ám most mégis ez a helyzet. - Szerintem te nem is lennél képes ezek egyikére sem, túl jó ember vagy ahhoz - megemeli kezét, hogy végigsimítson a férfi arcán, mozdulata, érintése gyengéd, szeretetteljes. Tudja, hogy nem bántja majd, nem fogja olyasmire kényszeríteni, amit nem akar, kettejük kapcsolatában mindig konszenzus, de legalábbis kompromisszum fog uralkodni.
- Kellemetlen? - meglepetten pillant fel kedvesére és egy aprócska lépést hátrálva növeli a kettejük közötti távolságot, ám ebben nincs semmi elutasító vagy meghátráló. Csak könnyebb így a férfi szemébe nézni, aki Cassy-nél bizony egy jó fejjel magasabb. - Arra gondolsz, hogy nem vagy... átlagos odalent? - persze azt még nem sejtheti, hogy a "nem átlagos" azt jelenti, hogy kirívóan nagy, amely szinte súrolja a statisztikai hibahatár hibahatárát. - Figyelj, szerintem... kellő odafigyeléssel és felkészüléssel meg tudjuk oldani ezt is - hamiskásan elmosolyodik, hogy közelebb simuljon újra Kornélhoz, kezeit a mellkas vonalán vezetve végül a nyak körül kulcsolja össze, s lábujjhegyre állva kér egy csókot. Az a helyzet, hogy érdekelné, milyenek az állapotok, akár itt és most...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ipkovich Kornél
Előkészítős tanár, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 41
Írta: 2022. szeptember 24. 09:16 | Link

Kedvesem Love


- Én nem tekintek rá érdekként. - ezt mielőbb szeretné letisztázni, nem siet a válasszal, nem olyan, mint amikor valaki füllent, hanem őszinte állítást juttat a kedves tudtára. Cassandra előélete ismert a számára, ám Kornél csodálatos abból a szempontból, hogy nem ítélkező. Sosem lenne képes másként tekinteni rá, mint amit ő maga is tapasztal, és megannyi közös alkalmuk során már volt lehetősége megismerni a lány valódi személyiségét, gondolkodását, életét. Nem hiszi, hogy életük minden vitatkozástól mentes lesz, hogy olykor nem szólalkoznak majd össze, vagy tér el majd a gondolkodásuk egy-egy témakörben, de ha erre az egészre nem érdekként, hanem lehetőségként tekintenek, úgy véli, sikeres életet biztosíthatnak maguk és utódaik számára egyaránt. - Vannak álmaim, egyre többször, veled, és a hosszú jegyesség sok álmot ígér még. - Hiszen most már minden egyes nap megesik, hogy egy-egy álma intim természetű, sőt, szinte már obszcén, melyek során ez az édes, ártatlan teremtés bizony igencsak erőteljes karakterre vált, és olyankor a mi pillangólelkű Kornélunkból is előjön a ragadozó, a heves, intenzív, domináns szerető. Így most a fiatal nő egyetlen érintése is képes olyan erős vágyat éleszteni, hogy szerencsétlen ifjúnak bizony igen erősen kell tulajdon nagyanyja ráncaira gondolnia, hogy ne történjék semmi kellemetlenség.
- Tudom, de muszáj elmondanom, hogy tudd, hogy ne érjen csalódás vagy riadalom, amikor végre a feleségem leszel. - Nem gondolta volna ő maga sem, hogy egy nap lesz egy lány, akivel összekötné az életét. Cassandrát nem ő választotta, hanem neki választották, azonban a lányból áradó akaratlan vélavonzás, a személyisége, a tekintete, az érintése, ezek együttesen előidézték azt, hogy valóban izgatott idegességgel várja a napot, amikor végre a lány az ő nevét viselheti, amikor testük végre eggyé válhat, amikor már nem kell távolságot tartania. Engedelmesen csókol, óvatos mozdulatokkal, ám mostanra a várakozás sok szempontból felőrölte türelmét, és a csókot most ő az, aki el kívánja mélyíteni. Az apró testet a magáéhoz vonja, és már nem csak ajkait, de nyakát, vállát, kulcscsontját is csókjaival hinti be. A reszketeg test, az illat, a bőre érintése mind-mind életre keltik a vágyát, és tudja, hogy szét kell válniuk, ha meg akar állni, csak most még egy kicsit kér a nőből, aki teljesen megbabonázta.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Návay Kristóf
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


a menekült
offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 70
Írta: 2022. szeptember 25. 20:57 | Link

Regi

Egyszerűen zavarja, hogy van valaki, aki csak úgy derült égből betoppant az életébe, és nem tehet ellene semmit. Tűrnie kell, hogy ennyire nyeregben érzi magát mellette, és magas lóról osztja az észt neki. Akárhányszor ránéz, Viktor jut az eszébe, s ha felhúzná magát Regi szavain, mert azok már megütik a bicskanyitogató szintet, akkor máris megjelenik a vállán a keresztapja, fehér ruhába öltöztetett kisangyalként, és vet pár rosszalló pillantást Kristófra, aki ettől máris kétszer meg kell gondolja a mondandóját.
- Játszod az erős lányt? A pizzériában még bömbölni készültél - szúrja oda megjegyzését emlékeztetőül. Valóban nincs pontos fogalma arról, hogyan is büntethetné meg Regit méltó módon, de van néhány átok, amit szívesen alkalmazna. Elképzeli, ahogy egy váratlan pillanatban a levegőbe repíti, csak éppen magasabbra...
- Nem tagadom, szoktam inni... Tudják rólam - tárja szét karjait, mielőtt tudatosulna benne pálcája eltűnése. - Auror vagy. Nyomozz... A csárdában még nálam volt, asszem... - tűnődik el magában, amint kotorászni kezd a zsebeiben. - A cigim is eltűnt, basszus. Vagy pont kifogytam belőle? Hmm... Még jó, hogy az irataim nem tartom magamnál - az első józanító pofon a tavacskába borulás volt, azt követte Regi felbukkanása, s a mentőhadművelete a nádasból. A harmadik gyomrost a felismerés adta, hogy eltűntek a dolgai, s most tanácstalanul vakargatja a tarkóját, hogy mi tévő legyen.
- MOST FEJEZD BE - ordít rá ingerülten, reflexből, gondolkodás nélkül. Pont egy károgó-vinnyogó papagáj hiányzott neki, amikor amúgy is látja, hogy mekkora bajban van. Elárulva érzi magát, amiért az állapotát kihasználva próbál a lányka lelki foglalkozást tartani, de nagyon is felfogja, hogy mire akar ezzel kilyukadni. És ő is tudja, hogy régen nem ilyen volt... Nem hülye. Fáj neki a jelen. Mégis, amikor kapcsol, hogy egy kicsit parasztul reagált, úgy dönt, hogy szépíteni próbál a helyzeten. - Ezt ne most, légyszi - teszi hozzá egy fokkal nyugodtabb hangon, kérlelően, mintha egyúttal bocsánatát is sugallná arról, ahogy kettővel ezelőtt beszélt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Návay Regina
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Auror, Bogolyfalvi lakos


Návay 2.0
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 89
Írta: 2022. szeptember 27. 19:27 | Link

Kristóf


Nyelek egy nagyot a válaszára, és úgy döntök, inkább nem reagálok. Különben még elküldeném melegebb éghajlatra. Vékony vonallá préselem az ajkaimat, összeszorítva a szám, és még a nyelvemre is ráharapok, mielőtt még olyat mondanék, amit megbánnék aztán. Inkább egy lumos maximát idézve igyekszem szétnézni, hátha csak itt esett ki a pálcája a zsebéből. Még az hiányzik, hogy újat kelljen venni, amilyen drága mulatság, és még a regisztrációja sem éppen lenne kellemes esti szórakozás, hiszen egy varázspálca eltűnése nem éppen söpörhető szőnyeg alá. Mi van, ha valaki megtalálja? Idegesen dörzsölöm meg a homlokom, pedig az anyagi része még csak nem is engem érintene, de ez lényegtelen. Jó pár lépést kell tennem hozzá, hogy meglegyen, körülbelül tíz méternyire saccolnám a sétát az alapján, hogy általában olyan harminc centi körül van a lépéstávom. Kivéve, ha rohanok. Akkor nagyobb lenne a távolság, mint így, sétálva. Viszont csak a pálcám fénye által megvilágított részen tudok keresgélni, így nem tudok ennyira sietni. Szerencsére csak ennyi séta kell, hogy feltűnjön, miután egyszer sikerül egy nád eltört szárának is félig megörülnöm. Felveszem a földről, lerázva róla a füvet meg valami fura nyálkás undormányt is, aztán már sietősebben térek vissza és a mellkasához csapom lendülettel a tenyeremmel együtt.
- Nesze... remélem a kulcsaid megvannak, és tudod, merre van az arra - teszem hozzá. Legalább egy gonddal kevesebb. - Vagy azt is elhagytad? Ott az üres szoba, amiről múltkor beszéltem, de ha még egyszer ordítani mersz velem, akkor elfelejtheted és alhatsz egy padon a Boglyas téren, már ha nem visz be valamelyik auror a kirendeltségre - válaszolom, és most már úgy döntök, hogy ha van pálcája, világítson, ha akar. Én inkább elrakom az enyémet. Kell egy kis idő, mire megszokja újra a szemem a sötétséget, de nem is olyan vészes, aztán ha ezen túlvagyok, el is indulok haza. Ha akar követhet. Ha meg nem, úgyis tudja, hol lakom, még becsöngethet később. Már ha nem szakad bele a fene nagy egója.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Cassandra Romanova
Mestertanonc Rellon (H), Elsős mestertanonc


Cass | Cassy
offline
RPG hsz: 20
Összes hsz: 21
Írta: 2022. szeptember 30. 22:00 | Link

Kornél
outfit | éjjeli fürdőzés

- Én sem így tekintek rá, valószínűleg azért, mert nem is az. Persze a szüleink akarták, de végső soron mi állapodtunk meg egymás mellett - helyeslően nyilatkozik ő is, elvégre a tényeken túl, melyek feketén-fehéren ridegek, ott vannak a mögöttes érzések, amelyek vezérlik őket. Ha nem szeretnék egymást, nem kétséges, hogy addig kellemetlenkedtek volna, amíg a két család meggondolja magát. Sem Kornél, sem Cassandra szülei nem kívánnának olyan frigyet gyermeküknek, amely nem teszi őket boldoggá. Tagadhatatlanul fontos persze az, hogy kivel kötik össze életüket, de annyira nem, hogy ezért képesek legyenek tönkretenni két független, értékes embert.
- Álmaid? - huncut mosoly ível ajkaira, ahogy kicsit közelebb bújik a férfihoz. - Nekem is rengeteg álmom van. Mindegyik egyre kínzóbb és, ha ismernéd őket, talán romlott nőszemélynek is tartanál miattuk - fel kell nevetnie, hiszen jól tudja, hogy ez vice versa is pont ennyire igaz lenne, csak a másik esetében egy perverz vadállat lenne a megfelelő jelző, amellyel illethetné. Mit bánja ő, hogy Kornél milyen méretekkel rendelkezik, ameddig a kémia ennyire erős közöttük, amíg ennyire vágynak egymás karjaiba, addig bármi megtörténhet és akármit képesek lehetnek megoldani.
Édesen simul közelebb, csókja lágyan kér viszonzást, melyre nem szimplán ráakad, hanem egyenesen megégeti. Enged a kísértésnek, a bűnös szenvedélynek és ahogy elválnak egymástól, s szabadon hagyott nyakát érik az újabb csókok, óhatatlanul is felszakad belőle egy aprócska, ámde jelentőségteljes sóhaj. - Nem csak álmodom veled... - olyan halkan súgja, hogy tán még Kornél sem biztos abban, hogy jól hallja. - Rád gondolok, amikor magamhoz érek és veled érek a csúcsra - egyszerre mérgezően mézes, s perzselően forró, egyenesen intim az információ, amit megoszt. Annál is illetlenebb, mint azt valaha is gondolni merték, de nem érdekli. Tudja, pontosan jól tudja, hogy a férfi is ugyanezt akarja, s talán maga is megteszi alkalomadtán. Bárcsak ne kellene várniuk, bárcsak eggyé válhatnának itt és most...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Návay Kristóf
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


a menekült
offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 70
Írta: 2022. október 1. 00:20 | Link

Regi

Regi olyat tesz, ami rájuk családilag kevésbé jellemző. Anélkül, hogy bármiképpen is kommentálná az elhangzottakat, úgy dönt, hogy ezúttal lenyeli a Kristóf által mondottakat. Nem számított rá, hogy a bicskanyitogató stílusára ez lesz a viszontválasz, talán ezért is kerekedik el úgy a szeme a sötétben, s belül még inkább bosszantani kezdi, hogy pár pillanatra hangos kiabálás helyett elcsendesedik körülöttük a levegő. Ha a lelkének nem is, a szervezetének biztosan jót tesz, hogy nem kell hallgatnia a kioktatást, a szópárbajtól ugyanis épp kezdett visszajönni az émelygése.
Kezeit csípőjére helyezi, sokat itt úgyse tudna tenni ilyen fényviszonyok mellett. Fájlalja még a végtagjait az esés következtében, mindene libabőrös a hideg ruházattól, hajáról cseppekben potyog le a sáros víz. Ha nem muszáj, nem menne a part közelébe, nehogy úgy járjon, ahogy percekkel ezelőtt, s megint a tavacskában kössön ki. Inkább halvány mosoly jelenik meg az arcán, amiért a rokonát fogta be pálcát keresni. Végezze csak a dolgát az auror, ha már kitanulta a szakmát.
- Biztosan akkor esett ki a zsebemből, amikor kiemeltél a vízből - bosszankodik hangosan, mintegy dorgálóan intézve hozzá a szavakat, amint átveszi tőle a saját pálcáját. Maga elé tartva gyors szemrevételezést követően megállapítja, hogy szerencsére nem látszik rajta sérülés nyoma, úgyhogy tényleg jó, hogy nem tört el a művelet során. Egy köszönömöt azért elmormog halkan. - Tüdőgyulladást fogok kapni, ha rajtam marad így a ruha. Az evapores segít ezen? - gondolkodik hangosan, de egyelőre nem mer varázslatot végrehajtani, már csak az állapota miatt is kockázatos lenne.
- A kulcsom, a kulcsom... Asszem a pult mögött hagytam - kijelentése után káromkodik egy sort, amiért úgy tűnik, mégiscsak a házban fog kikötni, ahol eredetileg nem akart. A csárda már bezárt, oda mégse törhet be érte, az éjszaka pedig már hűvös ahhoz, hogy a padon aludjon. Gondolkodik egy ideig, aztán beadja a derekát. Így durcogva ugyan, de Regi mögött haladva kóbor ebként, döcögve követni kezdi. Meleg hajlék, talán még egy kis ingyen kaja-pia is becsúszik, ha már az otthoni hűtő úgyis kiürült. Ez még nem jelenti azt, hogy odaköltözne...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Simonka Asztrea Zóra
Diák Eridon (H), Melodimágus, Bogolyfalvi lakos, Elsős diák


Dzsenissz
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 39
Írta: 2022. október 23. 10:46 | Link

Lávaboy


Hétvégén lejöhettek a faluba, hogy bevásárolják, ami még lemaradt, meg kiélvezhessék az őszi napsugarak melegét. Hamarosan úgyis beköszönt a tél, s akkor már nem flangálhatnak könnyed öltözetekben. Zóra ezúttal converse tornacipőt, egy kantáros farmernadrágot, alatta meg egy hosszúujjú, pulcsit viselt, a tóhoz érve viszont leszakadt a többiektől, s míg azok elsétáltak meglesni a kacsákat, ő megtelepedett az egyik horgászok által kikoptatott helyen. Állt is ott egy tuskó, azon ücsörgött, és a kezébe összegyűjtött kavicsokat hajigálta a tóba. Elég rossz kedve volt, főként amiatt, ami a tanévnyitón történt. Sajnálta nagyon Pankát, úgy érezte, hogy egy kicsit megtört a barátnője, ez viszont igen csak frusztrálta belül Zórát, s azon agyalt, hogy mivel is dobhatná fel barátnőjét. Natival továbbra se volt kedve beszélni, rá is még mindig haragudott, ráadásul most Lacát is kerülte. Egész héten direkt sietett, csak hogy ne is kelljen beszélnie a fiúval. Nagyon mérges volt rá a történtek miatt.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gergelyfi László
Diák Eridon (H), Elsős diák


A metamor fia
offline
RPG hsz: 16
Összes hsz: 107
Írta: 2022. október 24. 06:59 | Link

Zórus

Pankát összerakták - bár annyira nem volt szétesve, csak lelkileg -, és ennek nagyon örült, még ha az évnyitós események rá is nyomták a hangulatukra a búval... bélyeget. Laca sem találta igazán magát, ez ennek is köszönhető, hogy nagyon feltűnően kerüli őt Zóra - kedveli a második nevén hívni a másikat -, és Panka sem teljesen önmaga még. Tudja azt, hogy ez majd megváltozik, vagy helyreáll, de most is, ahogy a napokban kényelmetlenül érzi magát. Legtöbb esetben inkább tanul, és ezt már ő is gáznak érzi, hogy ennyit forgatja a könyveket, meg szorgalmizik. Még a végén a fejéhez vágják, hogy stréber. Viszont azt is tudja, hogy bármi is legyen Zóra baja, előbb-utóbb a fejéhez vágja és akkor lesz valami. Általában veszekedés, csakhogy Laca nem szeret veszekedni, ha lehet konfliktuskerülő. A mostani vásárláskor is hagyta a két a lányt csacsogni, ő pedig némán válogatott, vagy morgott magának, hogy mit miért nem vesz meg, holott volt zsebpénze elég. Idén túl vagyonosnak érezte magát, a szülei havi pénzt adnak neki, Mirella nagy bánatára. A kishúg egy hatalmas hisztit levert emiatt, de Laca megígérte neki, hogy majd vesz belőle valamit. Egyelőre erre még nem került sor. Most pedig visszafelé tartva Zóra otthagyja őket, Pankának meg nincs kedve beszélgetni, így aztán a néma menet lassan halad a kastély és a tó felé. A kacsák etetésére még jobban nem vágyik, mint a bűntudattal együtt Pankával lenni.
- Ahh, baszus, vissza kell mennem. Majd talizunk - szól a szőkéhez egy halvány mosollyal, egy gyors ölelés - amit amúgy utál, de a csajok szerint ez nagyon fontos - és visszafelé indul el, hogy egy kicsit elterelje a gondolatait arról, hogy mit nem csinált jól az évnyitón, vagy csak meggyőzze magát, hogy ez volt a helyes. Igyekszik másfelé menni, mint, ahogy jöttek, mégis rátalál Zórára, ami alapvetően nem baj, viszont kihagyná a beszélgetést, ha a lány nem pillantotta volna meg. Na, azt meg már nem engedheti meg magának, hogy kikerülje őt, hogy gyávának mutatkozzon, szóval magában sóhajtva veszi tudomásul, hogy ma ki lesz osztva. Végül megáll a lány mögött tegy fél méterre és nézi, ahogy Zóra dobál, de nem megy közelebb. Nem őrült meg.
- Ez szép volt - mondja egy hármat pattanó dobásra, de nem tudja megállni, hogy ne szóljon még egyet.
- Haragszol valamiért? - sejti, hogy mi lehet az ok, de meghagyja a lánynak ennek a kifejtését. Majd ha nagyobb lesz, nem csinál ilyen butaságokat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Simonka Asztrea Zóra
Diák Eridon (H), Melodimágus, Bogolyfalvi lakos, Elsős diák


Dzsenissz
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 39
Írta: 2022. október 24. 14:30 | Link

Laca


Kaptak ők is fejmosást, pontosan tudta azt, hogy túl zajosak voltak az évnyitón és időközben tanult is a helyzetből, hogy néha jobb csöndben maradni. Igaz, ezen nem biztos, hogy a jövőben tud majd változtatni, hisz érzelmei vezérelték a leányzót, ami a szívén, az a száján, márpedig ha valaki beszólt neki és a barátainak, akkor úgy érezte, hogy igen is vissza kell szólnia. Utóbbi esetben rossz embernek szóltak vissza, tulajdonképp Zóra nem is gondolta volna, hogy van olyan felnőtt, aki képes így neki menni egy tininek. Ismerte a szüleit jól, akárcsak Panka szüleit. Laca se mesélt olyanról, hogy őt odahaza bántották volna a felnőttek, ezért is ült még mindig döbbenet az elméjén, ha arra gondolt, hogy az a szinte felnőtt srác képes volt efféle agresszivitásra. Persze, a szülei mindig mondták, hogy vannak rossz emberek, meg bolondok, de sose gondolta volna azt, hogy egyszer majd ő is szembesülni fog az élet nem túl csodás pillanataival.
Sóhajtva dobott még egy követ a tó felé, ez egész lapos volt, így sikerült összehoznia azt, hogy a kő háromszor is pattanjon a víz felszínén, mire alásüllyed. Eközben jelent meg Laca, akit szeme sarkából már ki is szúrt, azonban csak akkor fordította felé a tekintetét, amikor a fiú megszólította őt.
- Ja, csodásan dobok - mondta kicsit ironizálva, kicsit meg mintha fényezné magát, pedig leginkább csak egykedvű volt, meg haragos a fiúra. El akart sétálni mellette, mikor Laca váratlanul feltette a kérdést. Ez meglepte a lányt, mert hát elég egyértelmű volt az, hogy haragszik, s azt gondolta, hogy a fiú pontosan tudja, miért is mérges rá.
- Hogy haragszom-e? Igen Laca, haragszom! Amikor az a Behemót neki esett Pankának, és kértelek hogy segíts, Te nem csináltál semmit, csak álltál, mint egy sóbálvány! Miféle barát vagy? Még jó, hogy nem lett komolyabb baja Pankának. Csalódtam benned - sóhajtott. - Azt hittem, hogy vagyunk olyan barátok, hogy megvédjük egymást a bajban - keményen szóltak a szavai, miközben haragosan, s talán kissé csalódottan fúrta pillantását a fiú tekintetébe.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gergelyfi László
Diák Eridon (H), Elsős diák


A metamor fia
offline
RPG hsz: 16
Összes hsz: 107
Írta: 2022. október 24. 20:50 | Link

Zórus

Ahogy közeledett számtalan forgatókönyv lefutott a fejében, pedig nem is tudja, hogy mi az a forgatókönyv. Mégis kitalált előre szituációkat, hogy mire mit fog válaszolni, de ahogy régen, most sem jött össze a terv. Az első pengeváltást még sikeresnek ítélte, de a vívótőr csak utána mutatott rajta több találatot. A lelkét szurkálta szét Zóra és ezzel fel is idegesítette, azonnal hárítania kellett, hoszen a csata még csak most kezdődött, messze még a vége.
- Aztán mit csináltam volna, ha? Rálépek a lábára, hátha fáj neki? Kétszer akkora volt, mint mi hárman, baszki! - hárítás, és gyilkos támadás, de nem szabad abbahagyni, le kell kergetni a másikat a pástról. - Amúgy is olyan rohadt gyorsan történt minden, hogy mire segítettem volna, már nyolcan voltak körülöttünk - pengeváltás, alsó szúrás. Már nem sok hiányzik, csak még pár lépés, egy lábra támadás, amire kevésbé figyelnek. - Te sem sok mindent tettél, ha már itt tartunk. Amúgy is a ti hibátok az egész, megint! - kész, kegyelemdöfés beadva, a teljes (felelősség)hárítás átadva a másikra. Talán Zóra is belegondol majd az egészbe és akkor nem lesz ő egyedül a hibás, ahogy a lány elmondásából tűnik. Holott valóban lesokkolódott, de azt a világért nem fogja bevallani, és érzi, hogy igaza is van, na meg azt is, hogy Dzsenissznek is. Arra mondjuk nem gondolt, hogy hogyan hogyan akar kibékülni a lánnyal, előbb csak magáról akarná a felelősséget lekaparni, mert elég volt ott szégyenkeznie a teremben. Állja a bestie szúrós pillantását, tudja, hogy nem hátrálhat meg, mert akkor még égőbb lesz. Ha veszít is, méltósággal kell tennie. A felelősség áthárítás nem éppen a legelegánsabb és méltóságteljesebb módszer, de jelenleg ennyire telik tőle.
Utoljára módosította:Gergelyfi László, 2022. október 24. 20:56 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ipkovich Kornél
Előkészítős tanár, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 41
Írta: 2022. október 26. 15:45 | Link

Kedvesem Love


- Szeretem, hogy hasonlóan gondolkodunk. - Sosem könnyűek az elrendezett házasságok, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének sikeresek. Van, aki kiváló barátot szerez házastársában, míg mások akár szerelemre is lelhetnek, ám a legtökéletesebb nyilvánvalóan az, ha mind a két opció megjelenik. Kornél abban reménykedett a leginkább, hogy barátokká válnak, és kedves, egyszerű természete révén nem feltételezte azt, hogy nem így lesz, ám azt már a kezdet kezdetén elhatározta, hogy ha a felesége jó barátja lesz, nem korlátozza őt a szerelem megtapasztalásában, csak kéri majd, hogy mindezt diszkréten tegye. Ám az, ami mostanra kialakult, valami olyan, amibe bele se gondolt, a szexuális izzás valahogy sosem kerül elő akkor, amikor egy elrendezett frigyről elmélkednek. Itt viszont, érezhetően erős az izzás, annyira, hogy majd megőrül belé. A napok jó ideje már csak vánszorognak, és őt kínozzák, pontosabban őket, mert ezek szerint a karjaiban tartott kisasszonynak határozottan hasonló képek kerülnek elő elméje rejtett zugaiból. - Inkább csak reménykedem, hogy amikor sor kerül rá, beváltom a hozzám fűzött reményeket. - Szavai végére már szinte csak suttogásra marad ereje, hiszen a lány közelsége, illata, olyan erősen hatnak rá, hogy képtelen fejben olyan koncentrált lenni, hogy a hangszíne egyenletes maradjon.
- Én is csak téged látlak magam előtt, minden alkalommal. - Ha már intimitás, tegyük hozzá, hogy Kornélunk nem az a fajta fiú, akinek állandó ingerenciája lenne, éppen ezért lepi meg mind a mai napig a teste, hiszen a hosszú jegyesség alatt teste bizonyos része többször “éledt meg”, mint talán egész életében. Legalábbis többször jutott el olyan mélyre, hogy cselekednie kellett. Talán ezért is félti olyan nagyon a lányt, mert nem csak a méret, ha maga a vágy is sokkal több, mint amit mások normálisnak gondolnának tán. - Meg kell állnunk, mert félek, hogy hamarosan minden vér elfogy a fejemből. - Pillant a lányra kétségbeesetten, ereszteni mégsem kezdi, képtelen rá, hogy megtegye. - Cass. Én. Mi. Arra gondoltam, hogy lehetnénk együtt úgy, hogy nem vagyunk együtt, hogy csak egy helyiségben vagyunk, hogy csak nézzük egymást, ismerkedünk egymás testével. - A végére teljesen elvörösödve pillant rá, és csak remélni meri, hogy a lány nem neveti ki a szamárságáért.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Simonka Asztrea Zóra
Diák Eridon (H), Melodimágus, Bogolyfalvi lakos, Elsős diák


Dzsenissz
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 39
Írta: 2022. október 26. 17:40 | Link

Laca


Vádlón nézett barátja szemeibe, miközben karjait védekezően vonta maga köré, mintha így akarna falat emelni, s ezzel is azt sugallani a másiknak, hogy haragszik. Számára a barátság egy nagyon fontos dolog volt, nagyon szerette a többieket és éppen ezért az is megviselte, ha valamelyikükkel történt valami, netán, ha valaki nem segített úgy a csapatnak, ahogyan a többiek. Ezt éreztette most Lacával, miközben hozzá vágta a szavakat, persze arra nem számított, hogy majd a fiú is felszívja magát és visszavág.
- Igen mondjuk! Vagy bokán rúgod, vagy felkapsz egy tányért , felmászol az asztalra és fejbe suhintod! - ilyenkor már könnyen jöttek az ötletek, persze ott egész más volt a helyzet, akkor még neki se jutott eszébe ilyesmi, most mégis osztotta az észt Lacának.
- Ja, hozzád képest gyorsan - vágott vissza gúnyosan, ezzel utalva arra, hogy Laca reakcióidejét kicsit lassúnak ítélte meg, de erre ő is kapott egy csúnya visszavágást, amin csak még jobban felhúzta magát.
- Fúúú Te!! Én legalább próbálkoztam! - csattant fel harciasan, szemöldökeit összeráncolta, olyan volt, mint egy kis méregzsák. - Meg is ütöttem, de Te…csak álltál gyáván és nézted! Utállak! - dühében még lökött is egy kicsit Laca vállán, aztán elfordult és haragos trappolással indult meg a tó felé, hogy kavicsokat szedjen a markába, és újra nekiálljon megdobálni a tavat, ha már Lacával ezt nem teheti. A szemeibe is gyűltek könnyek, talán ezért se akart megfordulni, mert hát, azért nagyon rosszul esett neki az, hogy összekapott Lacával.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gergelyfi László
Diák Eridon (H), Elsős diák


A metamor fia
offline
RPG hsz: 16
Összes hsz: 107
Írta: 2022. október 26. 18:59 | Link

Zórus

Már régen látta ennyire feldúltnak a barátját. Vele szemben meg nem is nagyon emlékszik ilyenre, persze Zóra könnyedén felkapja mindenen a vizet és van néhány szóváltás, de ez most olyan komolyabbnak tűnik, mint szokott lenni. Emiatt is megpróbál védekezni mindennel, ami eszébe jut, és próbál visszavágni is.
- Persze, meg előveszem a pálcám - elő is kapom az akácot és mutogatok vele Zóra felé - és levarázslom. Ezt mindegyiket olyan könnyű lett volna megcsinálni.. egy másodperc alatt! - vakkantja a lány arcába mérgesen és érzi, hogy kezdi felhúzni magát az egészen, pedig valamennyire számított erre. Mégsem tudja teljesen türtőztetni magát, főleg a gúnyos megjegyzés miatt.
- Szép volt - tapsolja meg gúnyosan, és hasonló arcot vág a másikhoz, mint amilyet kap, és inkább most szégyelli magát jobban, mint a felemlegetett esetben. De mivel nem fog fel semmit az egészből, Asztrea viszont tovább vagdalkozik, ő is folytatja a védekezést és támadást.
- Sokra mentél vele, Prucli - valami ilyen neve lehetett annak a kínai harcmesternek. Mivel továbbra sem járatos a mugli világban, így nem rosszul mondja Bruce Lee nevét, de nem tűnik fel neki.
- Jó, akkor utálj - vágja a lány hátának, mégsem megy sehová, csak nézi, ahogy a másik köveket gyűjt. ~ Remélem nem akar megdobálni ez a hisztigép! ~ Gyomra kissé összeszorul a saját ötletétől. Hagyja, hogy a lány dobálgasson, majd közelebb lép.
- Na most tényleg utálsz? - kérdi, majd összeszorítja az ajkait. A válasz nagyon sok mindent előrevetít, de tudja, hogy rá kell kérdeznie, hátha Zóra a két kavics után enyhült már valamennyire.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Simonka Asztrea Zóra
Diák Eridon (H), Melodimágus, Bogolyfalvi lakos, Elsős diák


Dzsenissz
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 39
Írta: 2022. október 26. 20:01 | Link

Laca


Az utolsó sértésre ő is összepréselte az ajkait, kedve lett volna visszatámadni, csak hát neki nem jutott ilyen gúnyos név az eszébe, ezért is vágta a másik arcába azt, ami éppen akkor a hatalmába kerítette. Utálat. Olyan könnyű volt kimondani, és olyan egyszerű volt ezzel fájdalmat okozni, mégis nehéz volt ezt az érzést megélni. Ugyanis töpörtyű kora óta barátja volt ez a bolond gyerek, és csak azért, mert most ezt vágta hozzá, valójában nem utálta. Igazság szerint nagyon is szerette ezt a kis hülyegyereket, és éppen ezért kezelte ennyire nehezen ezt a helyzetet. A barátság és egymás védelme az ő fejében még mindig másként élt, s azt hitte, hogy Laca máshogy gondolkodik. Persze, így utólag, kavicsdobálás közben azért gondolkodott a fiú szavain, és abban tényleg igaza volt, hogy túl sokat nem tudtak volna tenni egy ekkora Behemót ellen. Olyan volt az a srác, mintha a legendás lények erdejéből szalasztották volna, csak míg mondjuk a legendás állatok többsége cuki volt és különleges, addig ez a Behemót nem volt se cuki, sem pedig különleges.
Gondolataiból, meg a kőhajigálásból aztán Laca szavai hozták vissza a valóságba, felé is fordította a fejét, s közben tenyeréből a földre szórta a maradék kavicsokat, majd felegyenesedve leporolta tenyereit.
- Nem - mondta ki röviden, bámulva a talajt, aztán végül csak felnézett Lacára. - És te engem? - pislogott rá, miközben jobb lábának orra hegyét ide-oda tekergette a homokos-nedves-kavicsos talajban.
Utoljára módosította:Simonka Asztrea Zóra, 2022. október 26. 20:22 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gergelyfi László
Diák Eridon (H), Elsős diák


A metamor fia
offline
RPG hsz: 16
Összes hsz: 107
Írta: 2022. október 26. 20:20 | Link

Zórus

Sok minden végigjátszódott benne, ami nem festett túl jó jövőképet. Azt is, hogy hetekig nélkülöznie kell majd a párost, mert Panka biztos Zóra oldalára állna, mégiscsak lány ő is. Meg amúgy is ő csatlakozott "agang"-hoz utoljára, Pankáék előtte is együtt verték fel az előkészítő nyugalmát. Csak egy szerencsés véletlen, hogy mégis közéjük került, de végül megkedvelte őket, a lányos furcsaságaik ellenére is. Most meg épp utálva van, Zóra szájából keményen csengtek a szavak, és tudja azt is, hogy abban a pillanatban komolyan is gondolta. Valahol ő is utálta magát azért, hogy nem tudott mit tenni, de ez inkább csak a tehetetlenségének a ténye miatt volt. Aztán nem bírta tovább, csak rákérdezett egy halvány remény reményében. Jó hülyén hangzik, de nem remélt pozitív választ.
- Tényleg? - döbben le, és mikor Zóra felé fordul meglepődése nem csökken, sőt a következő kérdésre tovább növekszik. Úgy érzi, hogy át akarja vágni a lány, mert nem szokott ilyen gyorsan megbocsájtani.
- Mert bénán dobsz, vagy miért? - csibészes mosolyt villant a lányra, bepróbálkozik, hátha nem lesz megfürdetve. Dzsensztől még ez is kitelik, és most örül, hogy a nagy beleegyező Panka nincs velük. Már lehet, hogy most fürödne.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Simonka Asztrea Zóra
Diák Eridon (H), Melodimágus, Bogolyfalvi lakos, Elsős diák


Dzsenissz
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 39
Írta: 2022. október 26. 20:38 | Link

Laca

Nagy nehezen, de csak félretette sértettségét és kipréselte magából ezt a szót, mert őszintén így is gondolta. Mondjuk abban a pillanatban, mikor Laca rákérdezett, megfordult a fejében, hogy inkább adjon neki két kis harcisallert, de nem tette, mert látta azt, hogy a srác most ezt tényleg döbbenten kérdezte, és nem csak úgy gúnyolódik. Szóval Zóra már kimondta, viszont ő még nem tudta, hogy a mindig vörösbe boruló lávafiú mennyire utálta meg. Ezért is csak félve kérdezett rá, mert azért érezte ám, hogy túllőtt a célon és tudta azt, hogy csúnya dolgokat mondott. A válaszra viszont felkapta pillantását a földről, egyenesen Lacára nézett és látva a másik csibészes mosolyát, megkönnyebbülten mosolygott vissza. - Te zizi - nevetve sietett oda, hogy aztán egyik karjával a fiú vállára tehénkedjen, míg másik kezével meg kicsit összeborzolja a haját. - Nem akartalak megbántani, csak…tudod milyen vagyok, felzaklatott a dolog meg minden - bökte ki végül kicsit hosszabban, felnézve Lacára, aztán megölelte őt. - Meg kicsit aggódom Panka miatt, de remélem hogy jól lesz. Szerinted? - kérdően pislogott Lacára.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gergelyfi László
Diák Eridon (H), Elsős diák


A metamor fia
offline
RPG hsz: 16
Összes hsz: 107
Írta: 2022. október 26. 21:09 | Link

Zórus

Zóra ilyen jellegű megnyilvánulásait mindig félve meri elfogadni. Pedig vannak ilyenjei, még ha nem is mindig veszi rá a lélek. Látta, hogy mit művelt Natival is, mert máshova osztották be, aminek persze a srác sem örült, mert Nati például tudott volna neki segíteni egy csomó mindenben. Nem mintha nem lenne szünet, ahol segítséget kérhetne tőle, de így kicsit kívülállónak látja a mugliismeret mesterét. Biztos ez is a csajok hatása. Szóval Zóra megbocsájtott, sőt, mintha rájött volna, hogy túllőtt a célon. Egy idősebb ember ezt jól vette volna, Laca viszont csak ledöbbent rajta. Főleg, hogy miután meg volt bocsájtva a tette, még a haját is összeborzolta, amit utált, de a bestik nagyon szerették valamiért ezt.
- Jaj, hagyjál már, mert kapsz egyet - vigyorog ő is, sőt még át is ölelik. Az ideg verdesi, amikor megőrzi Zóra amúgy jó illatát a közelségétől, de utálja, amikor fogdosható plüssállatként használják drága barátai.
- Tudom. Meg minden - ismétli, a végén még kuccan is egyet - kuccan: a kuncogás első és egyetlen taktusa, nem teljesedik ki -, még mindig nehezen hiszi el, hogy az előbbi kiborulás így átfordult az ellentettjére. De nem mondaná azt sem, hogy nem örül neki.
- Nem lesz semmi baja Pankó morzsának, kemény csaj - nyilvánvalóan fizikailag gondolja ezt Laca, nem pedig lelkileg. Abba ugyanis be sem gondol, hogy ez miféle törést okozhatott a barátjának, de úgy van vele, hogy Panka mindent is túlélt eddig is, sőt, általában bosszút állt, ha sérelem érte. Tudja, mert sokszor neki is segédkeznie kellett benne.
- Szóval lemászol rólam? - fintorog vigyorogva, mert tudja, hogy visszabillentheti ezzel Zórát a normális... Zórába. Most, hogy kibékültek még neki is van kedve dobálni. Fel is kap egy kavicsot és jól megküldi, miután szabad lesz. Egyet sem pattanva süllyed el a kavicsa, el is húzza a száját, zsebre dugott kézzel. - Hát ez fasza lett - ingatja meg a fejét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Simonka Asztrea Zóra
Diák Eridon (H), Melodimágus, Bogolyfalvi lakos, Elsős diák


Dzsenissz
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 39
Írta: 2022. október 31. 20:47 | Link

Laca

Őszintén megörült, amikor végre sikerült kibékülnie Lacával, bár az is igaz, hogy ez most inkább rajta múlt. Ő haragudott a fiúra, és ez valószínűleg még hosszan elhúzódott volna, ha a srác nem szólítja meg és nem hozza szóba a témát. Emiatt titkon talán még hálás is volt a lávafiúnak, hisz végre megkönnyebbült a lelke, s már nem kellett görcsösen azon agyalnia, hogy ma nem szólhat hozzá, mert nem szabad, mert utálnia kell. Mert hogy az elmúlt napokban sokszor kellett ám ezt mantrálnia, hogy tudja tartani azokat a falakat. Szerencsére ezek ledőltek most, az ölelés feloldotta közöttük a feszültséget, Zóra meg nevetett, mikor már úgy tűnt, hogy Laca szabadulna a közeléből. Ekkor is csak a nyelvét nyújtotta a srác felé, de a mosoly kicsit elkomorult, mikor aggódva kérdezte Pankáról.
- Jó igen, tényleg az. Végül is, két bátyja van - mosolygott, eszébe jutott, hogy miket mesélt Pankesz, miket is műveltek már vele a srácok, legalábbis az egyik. Hát az sem volt semmi, szóval volt ki mellett edződnie a szöszkének. Ott volt például Dorián. Azok a szép kék szemei…nos igen.
- Nem mászok le rólad!! - vigyorogva csak azért is újra megölelte Lacát, de úgy, mintha össze akarná roppantani a csontjait, aztán végül mégis csak elengedte, majd kíváncsian figyelte a dobálást, s a háttérben kuncogott.
- Te, neked ez nagyon nem megy. Ezzel nehogy be akarj vágódni a Keserű lányok előtt, mert ki fognak röhögni - mondta nevetve, aztán leguggolva keresgélt a kavicsok között, majd kettőt felvett és odalépett a fiúhoz.
- Nézd meg, látod, hogy milyen lapos? Ezzel kell próbálkozni, mert amit az előbb elhajítottál, az sosem fog úgy pattogni a víz tetején, mint egy ilyen lapos. Így állj be, látod? - kicsit előrébb lépve, a fiú mellett próbálta prezentálni a tökéletes beállást. - A karodat így tartsd, és egy ilyen csuklómozdulattal kell, nézd - aztán el is dobta a kavicsot, mire az hármat pattant a vízen. - Látod? Te jössz - és átadta a második lapos követ a fiú tenyerébe, majd hátrébb lépett, hogy teret adjon Lacának.


Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gergelyfi László
Diák Eridon (H), Elsős diák


A metamor fia
offline
RPG hsz: 16
Összes hsz: 107
Írta: 2022. november 2. 10:37 | Link

Zórus

Ő nem gondolja túl egyébként az esetet. A két bestie-nek megint nagy volt az arca, és most volt valaki, aki nagyobb volt náluk. Igaz, hogy a nagyfiú viselkedése meglepte, főleg, hogy túltolta a szitut. Ő már például ilyeneket fel sem vesz tőlük, nem is érezte ezt olyan borzasztó beszólogatásnak, főleg, hogy pár dolgot nem is éretett, valami belsős dologról lehetett szó. Még az is lehet, hogy hallott már róla, csak rohadtul nem érdekelte a dolog és elfelejtette. Az más kérdés, hogy elkerüli a srácot, mert ha egy ilyentől bepipul, akkor mi van, ha tényleg beszólnak neki, jobb a békesség. Most meg itt van Zóra, aki haragszik rá, mert ilyen típus, ő pedig olyan, aki meg tudja békíteni.
- Igaz, majdcsak túléli valahogy a levest, meg a sütit - kuncog egy kicsit, mert inkább nevessenek rajta, mint sírjanak, nem?
- Áááá - kiabálja. - Meg akar ölni! - folytatja, és próbálja eljátszani, hogy fáj neki, ahogy Zóra szorongatja. Szerencsére végül mégiscsak "lemászik" róla Dzsensz, így hozzáfoghat ő is a tó elkövesítéséhez. Lesz vele munka bőven és nem is megy túl jól.
- Jól van más, okoska - fintorog vissza a lányra, miközben kioktatja őt. Karba vágja a kezeit, úgy figyeli, ahogy Zóra új követ szed fel és egyet a kezébe nyom, magyarázva. Bemutatót tart neki a barátja, és mikor az a dobásra koncentrál, Laca rá is nyújtja a nyelvét, egy kicsit féltékeny.
- Látom, látom - mondja kelletlenül, de azért megpróbálja leutánozni a csajszit. Beáll - számára - olyan hülye pózba, és az utasítások alapján végzi el emlékezetből a mozdulatot. A kavics pattan a vízen egy párat. Kettő lett, maradhat?
- Hát tiszta tehetséges vagyok, baszd meg. Már kétszer annyit pattant, mint előtte - neveti el magát, és még hozzáfűzi. - Ez már bejön a Keserű lányoknak? - kicsit lehajtja a fejét és úgy néz Zórára. Kíváncsi, hogy mennyire féltékeny a lány, bár nem nagyon van mire. Jó fejek Keserűék, de még alig beszélt velük órákon kívül. Nem, mintha a két csaj hagyná másnak, hogy hozzáférjenek. De azért kicsit érdekli is, hogy Zórának mi a véleménye.
Utoljára módosította:Gergelyfi László, 2022. november 2. 11:16 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Simonka Asztrea Zóra
Diák Eridon (H), Melodimágus, Bogolyfalvi lakos, Elsős diák


Dzsenissz
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 39
Írta: 2022. november 3. 18:22 | Link

Laca

Öröm az ürömben, hogy végül is, jól sikerült ez a találkozó, s a fiatalok mégis csak kibékültek egymással. Pedig Zóra megtarthatta volna rossz szokását, hogy még vagy fél évig nem szól hozzá Lacához, csak azt ő sem bírta volna ki. Talán Natival szemben is megenyhülne egy hasonló szituációban, bár ott azért egész más volt a helyzet.
- Okoska a nénikéd - szólt be szemtelen mosollyal, nem vette zokon az ilyen szavakat, elég nagy volt a szája ahhoz, hogy visszaszóljon Lacának. Ezt most is megtette, aztán ahogyan ő szokta, megmutatta a legszuperebb kacsázós technikát. Szemöldökét aztán kicsit feljebb vonta a srác reakciója láttán, nem úgy tűnt, mintha a lávaboynak tetszene, hogy egy lány kiokosítja őt. Ettől függetlenül Zóra azért csak elmondta, hogy mit hogyan csináljon, majd összefont karokkal távolabb lépve, kíváncsian figyelte, hogy mi lesz az újabb dobásból.
- Naaa látod? Egész jó volt ez! - tapsolta meg lelkesen a barátját, s a lelkesség egészen addig ott is virított az arcán, míg szóba nem jött az, hogy ez majd tetszik-e a Keserű lányoknak. Persze Zóra mondhatja ezt, de ha már Laca száján is ez jön ki, az gyanúra ad okot. Mégis mi a francot akarhat a fiú azoktól a csajoktól? Ezt mindenképp meg kéne osztania Pankával, de hiába is nézett körbe, rájött, hogy pajtársnője most nincs mellette.
- Hát nem tudom, mert nem vagyok Keserű lány. De amúgy meg nem tök mindegy az neked, hogy mi jön be nekik? Mi van, tetszenek, vagy mi? - csípőre tett kézzel vágta oda a fiúhoz kérdéseit, próbálta uralni a helyzetet, de hát a hangjából azért mégis csak érződhetett, hogy annyira azért nincs elragadtatva annak a gondolatától, hogy Laca be akarna vágódni azoknál az ikreknél.
Utoljára módosította:Simonka Asztrea Zóra, 2022. november 3. 18:24 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gergelyfi László
Diák Eridon (H), Elsős diák


A metamor fia
offline
RPG hsz: 16
Összes hsz: 107
Írta: 2022. november 4. 09:32 | Link

Zórus

- Igen, ő is az - kuncog tovább, mert végre fogást talált a lányon. Zóra neki mindig is a rettenthetetlen kategória, aki megy előre, mint egy tank és nem nézi, hogy ki és mi van az útjába. Ugyanilyen Panka is, nagyon hasonló habitusúak, talán ezért barátnők. Laca pedig homok a gépezetben, aki meg megpróbálja megtörni ezt néha, ha felbátorodik. Homok a gépezetben, sajnos a két seprű néha viszont letisztítja őt és olyankor elbújik a csigaházába. De szereti a lányokat, különben tutira nem lenne velük. Csak nehéz néha a bestiek-kel, mert hát... csajok.
Azért megtesz mindent, hogy jó kacsázó-tanítvány legyen, de nem mondható fényes győzelemnek az, ami Zóra szerint egész jó. Laca szerint pedig egész szar, mert egy fiúnak többet kell teljesítenie, mint egy ilyen kis pilicka lánynak.
- Aha - jegyzi meg tovább fintorogva, kimutatva ezzel, hogy ő egyáltalán nem elégedett, arra gondolván, hogy az apja most hogy elhordaná mindenfélének. Igen, apuska nem éppen arról híres, hogy gyengekezű lenne, de Laca már megszokta, hogy ha valami nem megy, jön a vihar.
- Ó, hát még egy belőled sok lenne, az igaz - szemtelenkedik, megint bátorkodik felelőtlenül. Pedig tudja jól, hogy Zóra nem mindig bírja ezt idegekkel, de most témában vannak, talán megengedheti magának. Hamarosan kiderül.
- Hát figy’ Zó, egyikkel összevesznék, még mindig ott a másik, nem? - nevetgél halkan. - Miért, szerinted nem jó csajok? - gondolkodik el egy pillanatra, de aztán magában legyint, mert Dzsenissz elég kritikus mindenkivel szemben, és most biztosan féltékenykedik is.
- Na mi van, féltékeny vagy? - mondja ki végül a gondolatait, és vállal meglöki a barátja vállát. De aztán arrébb is ugrik, mert előre fél a retorzióktól. - Picsáskodsz? - húzza tovább egy kicsit.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Simonka Asztrea Zóra
Diák Eridon (H), Melodimágus, Bogolyfalvi lakos, Elsős diák


Dzsenissz
offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 39
Írta: 2022. november 4. 10:58 | Link

Laca


- Álljál le Lacika, mert fájni fog - komoly hangvételre váltott, egy pillanat erejéig még úgy is nézett a srácra, mintha párbajra hívná ki, de csak hülyéskedett, azért nem bántotta volna Lacát (olyan nagyon). Szóval már csak ezért is nevetett egy jót a sráccal együtt, imádták szívni egymás vérét, sűrűn beszólt neki is , meg Pankának is, és ők sem kímélték.
Aztán ahogy szóba jött a két Keserű (nem az üveges verzió), akkor azért csak piszkálta ez valahol a csőrét, mert néha nem tudta eldönteni, hogy Laca tényleg csak szívatja, vagy valamit komolyan is gondol. Márpedig ha komolyan érdeklődött a másik kettő iránt, akkor felmerült a kérdés Zórában, hogy vajon vele és Pankával majd mi lesz? Nem bírta és nem is akarta elképzelni, hogy Laca az ő bestijük legyen, ez valahol csak a legszörnyűbb rémálmaiban szerepelt.
- Hát szerintem nem hozzád valóak - dörgölte oda, mintha ezzel inkább Lacát licitálná alább, pedig nem erről volt szó, csak igyekezett valahogy kijelölni a territóriumát, s ugye azt nem tehette meg, hogy körbepipili Lacát.
- Féltékeny, één? Na ne röhögtess - kényszervigyor, meg haha, mert hát nehogy már azt gondolja Laca, hogy ő nem pótolható. Pedig hát nem volt az, túl sok gyerekkori emlék kötötte őket egymáshoz. - Na tudod mit.. - hogy bizonyítsa, ő nem egy hisztis csaj, odalépett, és öklével bokszolt bele a srác vállába, hogy aztán meg gyors támadásban összeborzolja a haját.
- Gyere inkább, kísérj el a cukorkabolthoz, szerezzünk valami édességet - azzal zsebre dugott kézzel, csak úgy lazán, picsáskodóléptektől mentesen indult meg, talán kicsit még meg is előzve Lacát, mert hát ő nem fog az ilyen Wesselényi tyúkokhoz hasonlítani. Mit nem, egy frászt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gergelyfi László
Diák Eridon (H), Elsős diák


A metamor fia
offline
RPG hsz: 16
Összes hsz: 107
Írta: 2022. november 4. 12:42 | Link

Zórus

Sikerült a piszkálódás, Zóra morózusabb lett és vészjósló. Ő pedig nem buta, mert egyrészt nemakarja túlfeszíteni a húrt, másrészt épp most békült ki vele, azt inkább legyen ez így elég. De azért örült, hogy egalább egy figyelmeztetéssel megúszta. Ugyan úgy tűnik, hogy fél tőle, de valójában csak nem akar rosszat a másiknak. Mivel megy az oda-vissza adok-kapok egy jó ideje, már megtanulták, hogy meddig van az addig. A múltban voltak komolyabb összezördülések amiatt, hogy túlzásba vitte a hármak egyike, és olyankor nehéz volt a visszaállás. Most pedig már tudják a határokat. Aztán persze néha mégsem, de... hagyjuk.
- Ühü, pedig szerintem cukik - von végül vállat, mondjuk az ő ismerettsége a csajszikkal sem több, mint pár hetes.
- Akkor csak túlgondoltam - hagyja rá Zórára, pedig biztos benne, hogy féltékeny a két lánykára, legalábbis ebben a pillanatban. Aztán úgyis rájön majd, hogy Laca nem hagyná el őket semmi pénzért. Legalábbis most tutira nem. A kis vállmasszázsra felnyög, nem figyelt oda és jól beleszaladt.
- Au, te szemét - simogatja saját vállát vigyorogva, ezzel el is árulva azt, hogy nem haragszik, valahol meg is érdemelte a csapást. A haját utána akkurátusan kézzel kezdi fésülgetni, majd ránt egyet a vállán és a haja elrendeződik magától, illetve a veleszületett mágia segítségével.
- Megver, aztán meg vegyünk édességet. Jó kis barát az ilyen - kuncog, majd átdobja a karját a lány vállára és húzni kezdi a cukorkabolt felé. - Remélem, lesz valami zselés. Száz éve nem ettem zseléset - mondja és folytatják útjukat a nyálelválasztási központ irányába.

Love
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Summer Rose Danvers
Mestertanonc Levita (H), Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós, Elsős mestertanonc


A Merész
offline
RPG hsz: 61
Összes hsz: 85
Írta: 2022. november 11. 18:55 | Link

L e  g r á  m ó R
TO: Álmos
FROM: Summer Rose


Nem hiszem el, hogy tényleg ezt teszem. Nagyot sóhajtva pillantok fel a csillagtalan, sötét égboltra és megpróbálom felidézni magamban, hogy hanyadjára fogalmazódik meg bennem ez a mondat. Pár órja csak az elsőnek, mikor még csak a fullasztóan kicsi szoba padlóján ültem és az ágyam alá meredve gyűjtöttem a bátorságomat hozzá. Három évig kerültem és már elhittem, hogy soha többé nem fogom érezni az érintését, a súlyát, az erejét...
Ujjaimat szorosabbra vonom a pálcám körül és szinte félve tekintek ismét a fára. Olyan természetes és mégis idegen. Szívem a torkomban dobog, bőröm csupa libabőr a kardigán alatt. Hideg van, mégis úgy érzem, hogy ez a vékony anyag is égeti a bőrömet.
- Szedd össze magad - morgom mgam elé. Még egyszer körbenézek, a fák sziluettje közé bámulok, hogy még egyszer, már sokadjára is meggyőződhessek róla, hogy egyedül vagyok. Egyedül, az üres sörösüvegekkel magam előtt, a rönkön és a földön. Túl makacs vagyok, hogy elfogadjam Autumn Rue segítségét. Mégis hogyan tudna segíteni, ha én magamon se tudok? Legalább ebben biztosan hasonlítunk mindannyian; az összes Danvers saját maga akarja megoldani a saját szarjait.
Most vagy soha, Summer Rose. Teleszívom a tüdőm a hideg őszi levegővel és enyhén remegő kézzel szegezem előre a pálcám. Nyelvem hegyén a varázs, ami mégis a torkomra forr. A reccsenés visszhangzik a csendben, én pedig azonnal fordulok is a hirtelen hang felé. Pálcámat félve szegezem a sötétségre, majd engedem lejjebb, majdnem el is ejtve azt.
- Anya? - csúszik ki a számon az első gondolatom, majd undorodva nyelem vissza a következőt. Röhejes... inkább néznék szembe egy sárkánnyal, mintsem bármelyik személlyel a kettő közül. Merlin adja, hogy egy kibaszott sárkány az csak...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 ... 44 ... 52 53 [54] 55 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa