37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Északi szárnyÉszaki Torony

Oldalak: « 1 2 ... 13 ... 21 22 [23] Le | Téma száljai | Témaleírás
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Harmadikos diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 160
Összes hsz: 209
Írta: 2023. május 29. 16:03 | Link

Kárási-Tóth Zsanna

-Oké, akkor legyél Zsizsi! -mosolygok a lányra. -Azért nem jó, mert mindenki így hív az is, aki bír, az is aki utál, a tanáraid, a családod mindenki. A becenévnek meg pont az a lényege, hogy valaki olyantól kapod, akinek nem vagy közömbös, érted? -meglovagoljunk ezt a témát, de nem akarom kimondani, hogy azért aggatok rá ilyen neveket, mert szimpi nekem. A Zsanna meg a rendes neve, nem hívhatom én is Zsannának, mert rajtam kívül mindenki más is így hívja és ezáltal csak egy lennék a sok közül.
-Ha összebarátkozol velük és rendesen kapnak kaját, akkor nem csípnek. -próbálom a lehető legkedvesebben mondani, nehogy ezt is támadásnak vegye és megsértődjön. A végén még az ajtó előtt lefújja a randit.
A savanyú gumicukorral kapcsolatban ugyan azon a véleményen vagyunk. Annyira aranyos, amikor a savanyú íz miatt elfintorodik, hogy muszáj vigyorognom rajta.
A bájitaltanos történetet jobb, ha csak meghallgatom és nem mondok semmi olyasmit, hogy „persze, mindig más a hibás” vagy ehhez hasonló. A végén még beledob a főzetbe. Miközben ő a bájitalhoz szükséges hozzávalókat keresi én beleöntöm a vizet az üstbe és elkezdem melegíteni. A szín kérdésre összeráncolom homlokomat, nem is értem, hogy pontosan mi a kérdés.
-Az lesz a csalánlevél! -mutatok az egyik tasakra, melynek sötétzöld por a tartalma. -A kígyófog meg talán az. -mutatok a másik tasakra, mondjuk az pont problémás, mert két tasakban is fehér por van, de talán a kréta színű a kígyófog.
-Öntsd bele őket! -közben én kevergetem a forrásban lévő vizet, amibe majd belekerülnek a hozzávalók. A könyv azt írja, hogy lassú kevergetés mellett kell a két anyagot beleönteni, szóval megpróbálok erre is ügyelni nehogy már itt az elején elvérezzen a dolog.
-Most várnunk kell egy kicsit, amíg hűl! Addig mesélj valami jó kis pletykát! -fordulok Zsannához. Közben előkeresem a 8 darab tarajossül tüskét, ami az utolsó hozzávalója a főzetnek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kárási-Tóth Zsanna
Diák Eridon (H), Animágus, Harmadikos diák


neveletlen hercegnő | napraforgó
offline
RPG hsz: 281
Összes hsz: 402
Írta: 2023. május 29. 16:26 | Link

Somlay Kornél
az a péntek | ruhácska




- Zsizsi..... - meredek rá pislogás nélkül, de aztán megvonom a vállam, végül is nem sokkal rosszabb a Zsazsánál.
- Nem vagyok neked közömbös? - vigyorgok rá, még a pilláimat is megrebegtetem, hisz sikerült rendesen megragadnom a lényeget. Persze, fontos a becenév, tudom én, azért hagyom, hogy Lencsu úgy hívjon, de akár mennyire is jó fej Kornél, meg akármennyire is néz ki jól, akkor se ismerem olyan régóta, hogy most én is becenevet aggassak rá.
- A-aaa kizárt, hogy én odamegyek közéjük még egyszer. Amúgy is tök büdös van ott - rendesen fintorgok mellé, jó nagyon finnyás vagyok, és nem szeretem a büdöset, de hát ez legyen a legnagyobb bajom.
Kiélvezem rendesen, ahogy a full savanyú gumicukor átvált édesbe, sose fogom azokat megérteni, akik ezt nem szeretik. Én még a szemem is behunyom kicsit. Jó, nálam játszik azért az is, hogy amúgy nem ehetek, főleg nem egy fél zacskóval, szóval éppen tilosban járok.  
Szegény naiv meg azt hitte, olyan egyszerű lesz. Hozd ide a zöldet. Hozd ide a fehéret. Jó, lehet másoknál ez tényleg ilyen egyszerű, de nálam nem, és nevezzük nevén a színeket, nem lehet minden sötétzöld...sötétzöld, hát mennyi árnyalata van, a fehérről meg nem is beszélve, ráadásul abból kettő is van a táskában. Mármint fehér por...fehér por...
- Figyu, ugye mindkettő a bájitalhoz kell? - mutatom fel mind a két zacskót, felvont szemöldökkel meredek rá közben.
- Meg ne próbálj belerángatni valami illegálisba, mert Merlin a tanúm... felnyomlak - fektetem le a szabályokat egyből. Még csak az hiányzik, hogy kiderüljön, a cuki levitás srác mellékvágányon dílerkedik. Azt nem tudnám feldolgozni, úgy érzem.
Azért odamegyek és Kornél mellé térdelve, öntöm bele a furi dolgokat, de nagyon koncentrálok, mert most túl közel vagyok az üsthöz, nem lenne jó most az a bumm.
- Ennyi elég... vagy? - nem fogom titkolni, nem értek én ehhez, semmi tűzhellyel meg kavargatással kapcsolatosát nem csináltam eddig, és nem is tervezem.
- Nem tudok pletyit - sóhajtok fel, majd a sarkamra ülök, és úgy nézem a fiút, meg az üstöt felváltva.
- Tudod már, kivel itassuk meg? És ha nincs kelés rajta, lehet akkor ettől majd lesz? - mosolyodok el gonoszkásan, mert ha így áll a helyzet, arra már bőven tudok tesztalanyt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



Várffy-Zoller Vándordíjas <3
Év prefije <3
Év eridonosa <3
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Harmadikos diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 160
Összes hsz: 209
Írta: 2023. május 29. 17:39 | Link

Kárási-Tóth Zsanna


-Akkor maradjunk a Zsannánál!
-sóhajtok nagyot, látom, hogy nem nyerte el tetszését ez a becenév se, én pedig nem szeretnék nagy vitákba kerülni vele a téma miatt.
-Igen, hogy szimpi vagy, úgy értettem -mondatomba eléggé belepirulok, még szerencse, hogy nem piros inget vettem fel a mai alkalomhoz, különben nem lehetne megkülönböztetni az inget és a fejemet.
Lassan beindul ez a bájital főzéses esemény, olyan érzésem van, mint amikor nyaranta a kertben bográcsoztunk. Csak most nem esszük meg a készítményt.
Nagy nehezen sikerül összeszedni az alapanyagokat, közben Zsanna felmutatja mind a két fehér poros tasakot és jön a kérdés, amire nem számítottam. Bennem fel se merült, hogy félreérthető egy fehérporos tasak.
-Csak az egyik, a másik valami őrlemény, amit múltkor órán használtunk, de már nem tudom mit tartalmaz. -olyan nyugodtan adok választ, mintha csak azt kérdezte volna, hogy milyen nap van ma. Nekem tök természetes, hogy ilyen ismeretlen eredetű anyagokat rejt a bájitalos zacsim.
-Ugye az megvan, hogy már az is illegális, hogy mi itt épp bájitalt készítünk? Másrészről, tényleg képes lennél felnyomni? -kérdéseim során kis pimasz mosoly jelenik meg az arcomon. Ha eddig nem esett volna le neki, akkor ő a bűntársam, ergo elég nagy butaság lenne felnyomnia.
Zsanna beleönti az anyagokat a forró vízbe.
-Igen, még érkezésem előtt kiporcióztam minden hozzávalót és mindenből annyit, amennyit a könyv ír, nyugi! -bár tévedni emberi dolog. Én pedig ember vagyok, szóval semmi sem biztos.
-Akkor mondok én egyet. Emlékszel még vasárnapról a pocakos Levitás srácra? Összejött a Navinés bozontos szemöldökű lánnyal. -Zsannát biztos lesújtja majd a hír, főleg azok után, hogy a srácot szemeltem ki jövendőbelijének.
-Ezt nem megitatni kell, but…Zsanna! Ez ilyen felkenős cuccli lesz. -szerintem már eleget hűlt a bájital, beleteszem a három darab tüskét és a végén futóféregnyálkát teszek hozzá, ez sűrűsíti be az egészet.
-Kész vagyunk! -büszke mosoly jelenik meg képemen, de talán elhamarkodtam a kijelentést, mert az üst elkezd rázkódni, majd egyre sűrűbb füst jön belőle. Tudom mi a probléma, nem vártunk eleget és a készítmény még nem hűlt ki, amikor a tüskéket beledobtam, ez para.
Gyorsan felpattanok a földről megragadom Zsanna karját, segítek neki felállni és kirohanok vele a szobából. Még éppen időben távozunk, mert ahogy bezárom az ajtót az üst egy hatalmas dörrenéssel szétrobban és tartalma beteríti a szobát.
-Túl hamar tettem bele a tüskéket! -mondom Zsannának. -Neked milyen szép szemed van! -csak most veszem észre szemei szépségét.
Miután úgy tűnik, hogy elmúlt a baj benyitok a szobába, aminek falait beteríti a zöld trutyi.
-Szóval öhm..kész vagyunk, akinek kelése van elég ha odadörgölődzik a falhoz és meggyógyul!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kárási-Tóth Zsanna
Diák Eridon (H), Animágus, Harmadikos diák


neveletlen hercegnő | napraforgó
offline
RPG hsz: 281
Összes hsz: 402
Írta: 2023. május 30. 09:30 | Link

Somlay Kornél
az a péntek | ruhácska




- Attól, hogy a nevemen szólítasz, még nem feltétlenül kell egynek lenned a sok közül. Nem az számít, hogy hogyan hívnak, hanem az hogy ki hív - megvonom a vállam, és szokatlanul halkan beszélek, mert valahol azért sejtem, erre megy ki a dolog. Márpedig ha valaki olyan mondja ki a nevem, akitől megdobban a szívem, akkor aztán tök mindegy, minek hív.
- Könyvmolyhoz képest, te sem vagy annyira unalmas - gyorsan megtalálom magam viszont, és ki nem hagynám, hogy szívassam, főleg mert jól kezeli, meg hát... jó igazából lehet, hogy szimpatikus, de azt az én számból nem fogja hallani.
Nem is olyan rossz ez a bájitalosdi, főleg hogy oroszlán részét Kornél csinálja, de hamar lesznek aggájaim, mikor látom, nem csak egy fehér zacskó van, és a másiknak a színe nagyon hasonlít valamiére, aminek nem lenne itt a helye.
- És miért tartogatod? - lepődök meg, mert hát... azt meg kell tartani? Az én cuccaim úgy landoltak a kukában, hogy azt öröm volt nézni.
- Ez más, ezt megúszom büntetőmunkával, amit úgyis te csinálsz meg helyettem, ha lebukunk, mert miattad vagyunk itt - húzom ki magam, még az állam is felszegem, felvázolva a kellemes jövőt, amennyiben egy tanár, vagy prefi rajta kap minket, aztán még a szemeim is összeszűkítem, gyanakvóan nézek a levitásra.
- Ne gondold, hogy a cuki gödröcskéid meghatnak - puffogok, mert persze hogy meghatnak, és utálom én ezt. Nem így kellene működnie, mert az addig teljesen rendben van, hogy én lehengerlem a levitást, na de fordítva....ilyet nem játszunk. De a felvetés jogos, nem tudnám feldobni, mert azzal magamat is bajba keverném. Márpedig megígértem, hogy legalább első évben meghúzom magam.
- Ahaaaa... legközelebb bájitaltanon ülj már mellém - látom én, hogy Kornéllal jobban járnék, mint a mostani társammal, semmi más szándék vezérel... tényleg.
- Pff... zsák a foltját - forgatom meg a szemem, mert milyen szupi, hogy így egymásra találtak. Arra kíváncsi lennék mondjuk, hogy dícséri a srác a csaj szemeit, ha nem is látja, mert eltakarja...egy őserdő. De mindegy is, örüljünk szépen mások boldogságának. Lehet a csaj is megtáltosodik, aztán rendbe szedi magát, ha már sikerült találnia valakit.
- Látod? Megy ez neked - vigyorgok rá elégedetten, aztán a cuccot nézem, ami egyébként nem túl bizalomgerjesztő.
- És ennek biztos, hogy ilyennek kellene lenni? Ennél még egy algás pakolás is jobban néz ki - nem vagyok benne biztos, hogy ezt nyugodt szívvel kenném az arcomra különben.
Mikor késznek nyilvánítja, fél élet fáradtságát sóhajtom fel, mert bazi megerőltető volt idehozni a cuccokat, meg belerakni, többet is foglalkoztam ezzel, mint kellett volna. Épp hátra dőlnék, mint aki jól végezte, de a levitás karon ragad, és rohanunk is ki a teremből.
- Most akkor? - a kérdést befejezni nem tudom, a bumm jön, nekem meg felcsillan a szemem, hisz én ezt vártam. És ráadásul elég nagyot szól ahhoz, hogy az alsóbb emeleten is lehessen hallani.
- Megesik - motyogom zavartan, még a vállam is megvonom, mert ez inkább a bóknak szól, semmint annak, amit sikerült végrehajtanunk.
- Szerintem Rudi bának ne dicsekedjünk el vele - megyek be utána, és elnevetem magam a katasztrófát látva.
- Nem biztos, hogy megjutalmazna, de szedhetünk belépőt... ez így nagyon ronda, te jó ég - tényleg csak nevetni tudok, de annyira, hogy észre se veszem, a levitás kezét még mindig fogom.
Utoljára módosította:Kárási-Tóth Zsanna, 2023. május 30. 09:31 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



Várffy-Zoller Vándordíjas <3
Év prefije <3
Év eridonosa <3
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Harmadikos diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 160
Összes hsz: 209
Írta: 2023. május 30. 12:36 | Link

Kárási-Tóth Zsanna

-Akkor marad a Zsanna!-megnyugtat, hogy nem kell agyalnom beceneveken. Bár, szeretek másoknak becenevet adni, de talán majd később kap tőlem, amikor már jobban ismerjük egymást.
-Köszönöm! -mosolygok a lányra, ezt most bóknak veszem. Persze jól is esik, mert ez az Eridinostól olyan, mintha azt mondaná, hogy ő is kedvel engem.
Zsanna fennakad az ismeretlen fehér poron és nyomozósdit kezd el játszani, jönnek a kérdései, amiken nekem is el kell gondolkoznom.
-Mert ingyen volt és bármikor jól jöhet csak már elfelejtettem, hogy mi van benne. -talán ezzel a válasszal lenyugtattam kíváncsiságát, de az is lehet, hogy pont sikerült összezavarnom. Nem tudom, hogy miért van nálam az a tasak, amikor elhoztam, akkor jó ötletnek tűnt megtartani.
Az illegális dolgokkal kapcsolatban elég érdekes véleményen van, ami kicsit meglep.
-Tessék? Mi az, hogy én végzem el a büntetőmunkát? Emlékeztetlek arra, hogy te vártál meg a könyvtár előtt, hogy beléd rohanhassak azzal a céllal, hogy randira hívhass és a randin bájitalt készíthessünk, vagy tévedek? -pimasz kis mosolyomat előveszem. Muszáj felhánytorgatnom a vasárnapi találkozásunkat. Másrészről viszont biztos nem végezném el egyedül a büntetőmunkát, ha meg egy tanár vagy prefektus ránk találna, akkor minden felelősséget magamra vállalnék.
-Ezekre gondolsz? -mutatok kis gödröcskéimre, amelyek mosolyom kisérői.
A bájitaltanos felkérésére csak bólintok. Én is úgy terveztem, hogy elzavarom bamba társát és majd segítek neki az órákon, de így, hogy ő maga kér fel a feladatra nem kell ismernie eredeti tervemet.
Közben lassan elkészül a bájital, a hozzávalók belekerülnek és kezd összeállni a dolog.
-Igyekszik az ember! -kihúzom magam, jól esnek dicséretei. Talán jobban is esik az ő elismerése, mint Rudi bácsi dicséretei Báitaltanon.
-Elvileg igen, kicsit csúnya, de nem is a kinézete miatt használják, hanem gyógyító hatásai miatt. -válaszolok feltett kérdésére.
Viszont a bájital mégse úgy sikerül, ahogy az eredeti tervekben szerepelt. Az üst elkezd mozogni és füstölni én pedig fedezékbe vonulok Zsannával együtt. Pontosabban kimentem őt a veszélyes zónából, nehogy megsérüljön. Nehéz lenne előadni valami sztorit arról, hogy miért darabokban viszem el a lányt a gyengélkedőre. Már odakint az ajtó előtt állunk, én tudom, hogy lassan bekövetkezik az elkerülhetetlen robbanás, a lány pedig nem érti, hogy mi történik.
-Most jobb, ha nem maradunk az üst mellett! -és bumm, még szerencse, hogy az ajtó elválaszt minket az üsttől. Lehet, hogy az első bájitalkészítés nem úgy sikerült, ahogy azt elterveztem, de legalább felismertem a veszélyt és nem maradtunk a szobában.
Visszatérve a helyiségbe szembesülök apró hibám hatalmas következményével.
-Igen, szerintem se kéne tudnia erről! Amiről nem tud, az nem fáj neki! -másrészről rontaná is a gyorsan felépített hírnevemet és onnantól kezdve már nem engem tartanának az első évfolyam legokosabb diákjának.
-Talán a legjobb, ha átneveznénk a szobát kelésriasztónak és úgy nem lenne akkora para, hogy zöld trutyi csöpög le a plafonról. -Zsanna továbbra is fogja a kezem, ami jól esik és őszintén én se szeretném elengedni.
-Nos, a jó hír az, hogy a bájital kész. A rossz hír az, hogy ezt nem tudjuk innen lekaparni! Szóval, jobb lenne, ha erről más nem tudna! -nézek a lányra, mélyen a szemébe. Gondolom neki se hiányzik az, hogy mindenki tudja, hogy itt járt. Másrészről annyira gyönyörűek a szemei, hogy nem tudok máshová tekinteni.
-Ez egy darabig itt marad. -körbenézek a szobában. -Ahogy ez is, ha szeretnéd. -közel hajolok hozzá és adok egy puszit az arcára. Jó, elsősként még nem vagyok gyakorlott ebben a romantikus dolgokban, a puszi meg nem tűnik olyan túl riasztónak. Lehet a lánynak már ez is sok, nem tudom, hogy mi jár a fejében velem kapcsolatban és hogy szeretne-e egyáltalán tőlem bármit. Annyi van meg, hogy cukinak tart.
-Viszont a könyvet muszáj megkeresni, mert az rögtön elárulná, hogy itt jártam! -amikor beleírtam a nevemet a könyveimbe, akkor még nem tudtam, hogy egyszer majd tönkreteszek egy szobát a kastélyban.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kárási-Tóth Zsanna
Diák Eridon (H), Animágus, Harmadikos diák


neveletlen hercegnő | napraforgó
offline
RPG hsz: 281
Összes hsz: 402
Írta: 2023. május 31. 11:31 | Link

Somlay Kornél
az a péntek | ruhácska




Tényleg kicsit kiborulok azon, amit találok, de valamelyest megnyugszom, mikor látom, Kornél abszolút nem érti, mi a bajom. Bár... lehet csak jól játszik, hisz mondtam... én az itteniekből már tényleg bármit kinézek.
- Akkor tényleg nagyon hasznos lesz - még biccentek is mellé, de megint csak vágok egy fejet. Legalább címkézte volna meg, vagy valami. Akkor talán lenne értelme tartogatni, na de így.
- Na álljál le, te jöttél nekem direkt... konkrétan fellöktél, csak hogy észre vegyelek. Elhívtalak, mert ha rajtad múlna még most is ott állnánk az ajtó előtt, és mert te akartál, különben nem hoztál volna rózsát - nézek rá amolyan "na ebbe köss bele" tekintettel.
- És amúgy is... ez nem randi - eresztek meg mellé még egy gúnyos mosolyt is, aztán megforgatom a szemem. És még csak nem is hazudok, nem lett kimondva, hogy akkor mi most randizunk. Én teljesen arra készültem, megcsináljuk a bájitalt, ezért sem tudtam eleve hová tenni a rózsát.
- Azokra - puffogok, és tüntetőleg az ablakon nézek ki, nehogy még itt nyeregbe érezze magát. Még a kezeim is összefonom a mellkasom előtt, és elhúzom a szám. Szóval ilyen az, ha tetszik valaki... teljesen kellemetlen, és nem is tudom, hogyan kezeljem le. Talán anyu tudna ebben segíteni, de van egy olyan érzésem, nem kellene azzal hazalejtenem, hogy van egy fiú, aki tetszik, mert vissza se enged. Az ilyet azért szigorúan veszi, és folyton a fejemhez vágja, hogy azért még korai fiúkról beszélni, így hát... vele nem is szoktam.
Annak azért örülök, hogy egy biccentéssel letudja a kérésem, és nem kell komolyabb könyörgésbe kezdenem. Talán mellette még ragad is rám valami, most is megjegyeztem a csalánlevelet, meg a kígyófogat. Hát nem vagyok én teljesen reménytelen eset, csupán kell a motiváció. Teljesen belefeszülök, úgy figyelem, mi sül ki ebből, de a világért be nem vallanám, hogy ez még valahol izgalmas is. Szinte fel se fogom, hogy megdícsérem, a szavak csak úgy jönnek, ahogy szoktak. Nem is tulajdonítok nekik nagy jelentőséget.
- Jó, de attól, hogy gyógyhatású nem kell feltétlenül rondának, vagy rossz ízűnek lennie - emelem plafonnak a tekintetem, mert ezt se fogom soha megérteni. Mikor beteg voltam, anyu a torkomon nyomott le olyan bájitalt, aminek már csak az emlékétől is émelyegni kezd a gyomrom. Miért nem lehet valami, ami jó finom is?
Hirtelen tényleg nem tudom, mi folyik itt, csak hagyom hogy kihúzzon a teremből. Azt hittem, akkor kész is, jó is, minden szuper, jöhet a pihi, erre meg... csak pislogok a levitásra, hogy mikor sikerült lemaradnom, és miről.
- Oh...ooooo - esik le, hogy akkor mégse sikerült annyira fényesre. A bummtól csak felcsillan a szemem, nem ijedek meg, hisz rendesen vártam. A vigyorom is letörölhetetlen, ahogy nyitunk be, és megnézzük, mit sikerült alkotnunk, de elkerekedik a szemem, hisz ez durvább, mint azt vártam.
- Ha viszont azt mondanám, én csináltam... még csak meg se lepődne - vonom meg a vállam, mert ez abszolút nem zavar. Nem lehet minden eridonosa mintadiák az óráján.
- Vagy elhíreszteljük, hogy megjöttek az Űrlények - még mindig vigyorogva, döntöm oldalra a fejem, és próbálom befogadni azt a káoszt, amit sikerült itt előidézni. Pedig... én meghúztam magam, esküszöm.
- Ááá, nem mondom el senkinek, a végén még velünk vakartatnák le - biccentek teljesen komolyan, állva a tekintetét, csak közben olyan furcsán is érzem magam, szóval gyorsan inkább a falat vizslatom tovább, az úgy jobb. Így is próbálok nem belepirulni abba, hogy az ujjaink még mindig összevannak fonódva.
Biccentek, mikor mondja, ez egy darabig így marad, de a következő mondatára megint magasra szalad a szemöldököm. Már fordulnék felé, hogy megkérdezzem, mire gondol, mikor egy puszi landol az arcomon.
Abban a percben még pislogni is elfelejtek, és szinte látom magam előtt, ahogy az arcom szép lassan felveszi azt a piros színt, amit próbáltam egész idáig elkerülni.
- Minden lányt így puszilgatsz, aki szimpi? - lököm óvatosan vállon, miután sikerül rebootolni magam, és egyből megtalálom a hangom is. A szimpit meg még ki is hangsúlyozom, hisz ő mondta, az vagyok.
- Oké, de ezt se hagyjuk itt - szaladok oda a rózsámért, ami valami csoda folytán egész jól megúszta a merényletet. Még csak az kéne, hogy valami trampli találjon rá, és elvigye. Nem, nem. Én kaptam. Enyém.
- Ott a könyved - mutatok az üstből kifolyt trutyira, ami alól épp csak kibukkan a könyv sarka, és szomorúan nézem, mert ezen Kornél tuti ki fog bukni. Szegény könyv.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



Várffy-Zoller Vándordíjas <3
Év prefije <3
Év eridonosa <3
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Harmadikos diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 160
Összes hsz: 209
Írta: 2023. május 31. 12:30 | Link

Kárási-Tóth Zsanna



-Ez megint szarkazmus?
-teszem fel a kérdést a megjegyzése kapcsán. Vasárnap a könyvtár előtt is valamelyik szarkasztikus megjegyzését komolyan vettem, utána jött a lecseszés. Szóval, inkább rákérdezek a dologra a félreértések elkerülése miatt.
-Oké, nyugi nem akarok balhét! Neked van igazad! -egy férfi mondat, amit nőtől nem hall az ember. -Csak arra céloztam, hogy nem jó ajtók előtt várni a szőke herceget, mert most szerencséd volt velem, de mi van akkor, ha valaki más botlik beléd? -természetesen nem gondolom komolyan és tudom, hogy véletlen volt, de annyira jó Zsanna agyát húzni vele.
-Mi az, hogy nem randi? Hoztam rózsát meg üstöt és kiöltöztem..na jó, ez tényleg nem randi! Akkor ezután el kell mennünk egy igazi randira! Valahová kajálni vagy piknikezni! -most ebben neki van igaza, de ezek szerint kár volt annyi könyvet elolvasnom a randizásról.
A gödröcskéim nem várt fordulatot okoznak a lánynál. Helyettük inkább az ablakon néz ki és összefonja karjait maga előtt, így puffog.
-Sokkal szebb vagy náluk!  Te égiekkel játszó földi tünemény, Istenségnek látszó remény. -talán ez a Csokonai átirat kicsit feloldja a durcis kedvét. Én örülnék neki, mert nem jó ilyennek látni Zsannát. Konkrétan a másodperc töredéke alatt megváltozik a hangulata és a jó kedvű lányból fordul át durcis pingvinné.
Nem szoktam meg, hogy kritizálják munkámat, de Zsanna nem tud szó nélkül elmenni a bájital kinézete mellett.
-Eddig minden gyógyszer, amit valamilyen bajomra kaptam, csúnya és rossz ízű volt. Szóval, most ez a mondat nem állja meg a helyét! -nem engedek neki. Én eddig mindig csak borzalmas ízű gyógyszereket kaptam anyámtól és az ízük ellenére mindegyik segített.
Kimenekítem a szobából Zsannát és az ajtó előtt várjuk meg amíg az üst megadja magát. Látom a lány szemében a csillogást, az én szememben meg ott a csalódás. Akkora hülyeség, hogy egy ilyen kis semmin múlik egy főzet sikere.
-Rendben, akkor legyen ez a terv, ha ránk talál egy tanár, akkor azt mondjuk te voltál! -nézek Zsannára. Persze nem engedném, hogy ő vigye el a balhét. Arra csak bólintok, hogy a tettünket ő is titokban fogja tartani. Megnyugtat a tény, hogy nem kell kisujj esküt fogadnunk vagy ehhez hasonló.
Örülök, hogy a puszi után nem csak én pirulok el, hanem ő is. Gondolom megleptem vele, talán ez is volt a célom. Viszont pozitív, hogy nem akad ki, csak szó nélkül elfogadja, ez annak a jele, hogy én is érdeklem őt? Reménykedem benne, hogy igen.
-Nem, csak téged! -meg anyámat, de az más fajta puszi. Meg csak rontana a dolgon, ha ezt így hangosan kimondanám. Legyen elég az a tudat, hogy csak ő kapott puszit, más lánynak nem adtam még rajta kívül a kastélyban.
Bezzeg a rózsája sértetlenül megússza az egészet. Az én könyvemnek annyi, vehetek újat.
-Szuper! -felveszem a trutyiban úszó könyvet. Ennek annyi. Nem akadok ki, talán azért nem, mert még magam se fogtam fel, hogy menthetetlen állapotba került, vagy csak azért nem, mert itt van Zsanna és nem szeretnék gyerekesen viselkedni mellette. Majd később biztos kiakadok, amikor realizálom, hogy a remekmű, amire eddig annyira vigyáztam, megsemmisült. Elindulok vissza könyvvel a kezemben az ajtóhoz, de a ragacson megcsúszik a cipőm és egyetlen biztos pontnak a lány tűnik, ezért belekapaszkodom. Ez a mutatvány olyan jól sikerül, hogy én a karjaiba kapaszkodva térdre ereszkedem és onnan nézek fel rá.
-Öhm..Kárási-Tóth Mária Jennifer Juliska Rozika Zsanna! Elfogadsz-e engem, Somlay Francesco Rodrigo de Mariana-árok Kornélt, legjobb arc évfolyamtársadnak? -csak most vegye a lapot! Már annyi feldobott labdámat csapta le simán, ezt itt és most nem lehet kihagyni! Nem maradhattam szó nélkül azok után, hogy véletlenül pont úgy esek el, hogy előtte térdeljek. Megpróbálok óvatosan felállni, hogy ne csússzak el jobban és az ajtóhoz tipegek.
-Szerinted, hogy sikerült a nem randi, randink?
Utoljára módosította:Somlay Kornél, 2023. június 2. 01:41 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kárási-Tóth Zsanna
Diák Eridon (H), Animágus, Harmadikos diák


neveletlen hercegnő | napraforgó
offline
RPG hsz: 281
Összes hsz: 402
Írta: 2023. június 4. 02:17 | Link

Somlay Kornél
az a péntek | ruhácska




- Igeeeeeen - még tapsikolnék is, hogy felismerte, de azt már nagyon túlzásnak érzem, szóval csak bólintok egy nagyot. Jó helyen tapogatózik.
- Lehet akkor nem lettem volna ennyire lelkes - gondolkodok el, mert végül is lehetett volna a dagadt negyedikes is. Biztos nem élveztem volna még annyira sem, hogy rám esett. Sőt, lehet már nem is lennék. Az azért szörnyű lett volna, szóval valahol tényleg szerencsés, hogy ez így alakult.
- De... nekem nem kell herceg - pislogok párat nagy szemekkel.
- A hercegek unalmasak. Oké, jól néznek ki, meg megmentenek, meg minden... de semmi hasznuk - osztom meg vele a véleményem. Szinte az összes Disney mesét betéve tudom, és leszámítva egy-két ellenpéldát, az összes herceget egy kreténnek tartom. Meg a hercegnőket is.
- A randi ott kezdődik, hogy te hívsz el... tisztességesen, ahogy azt egy férfi teszi - nagy szavak ezek, de mindenkinek ezt mondom. Ha randizni akar velem, hívjon el, az hogy én felvetettem, hogy csináljuk meg ezt a bájitalt, még korántsem nevezhető randinak. Persze a virágnak örülök, és szép, és még sose kaptam, szóval ez nekem nagy dolog.
Nyilván nem tetszik az a meder amerre folyt ez a beszélgetés, nem akarom én egyből látszatát adni annak, hogy Kornél tetszik, bár...tuti, hogy a hormonok, elvileg azok most mozgolódnak, vagy mit csinálnak. Mindenesetre kitekintek az ablakon, csak hogy megnézzem, ott mi zajlik.
- Azért ez egy kicsit túlzás - vigyorgok rá, hisz azért túltolni se kellene, de természetesen jól esik, ahogy az is, hogy ott a könyvtár előtt gyönyörűnek nevezett. Hát ezen igyekszem minden nap, hogy így lássanak.
- Ezaz. Legyen finom... vagy sárga...attól még meggyógyíthat - és ez nem feltétlen a bájitalnak szól, hanem mindennek, ami a gyógyulásom szolgálja. Komolyan hisztiket vágtam le mindig is, mikor anya próbált belém erőltetni valamit. Jó, volt egy köptető, aminek annyira jó íze volt, hogy akkor is nyakaltam, mikor már semmi bajom nem volt.
Azért hálás vagyok a levitásnak, hogy nem hagyott veszni. Én magamtól tuti nem vettem volna észre, hogy itt gond lesz, de elfog a nevetés, ahogy a bummot hallom. Hát ezt vártam.
- Csak nyugodtan, tényleg nem lepődnek meg - bólogatok sűrűn, mert gyorsan tudok katasztrófa övezetet varázsolni bármilyen helyből. Lehet ez a különleges képességem, na meg a fürtjeim, amik már órákkal ezelőtt be lettek göndörítve, mégis tök szépen tartanak. Jó, az nem... az csak a megfelelő eszköz, meg technika.
A puszin viszont fent akadok kicsit, mert váratlan és amúgy sem szoktak engem csak úgy puszilgatni. Anyut meg a tesóit leszámítva, de az ugye más. Talán ezen a ponton döbbenek rá arra is, hogy ez most komoly, és nem csak ilyen oda-vissza labda dobálás. Tényleg tetszek Kornélnak, a gondolat meg furcsán jó érzést csal elő belőlem. Vigyorgok is, mikor mondja csak én kaptam ilyen puszit, pedig talán nem is kellene ennyire örülnöm neki. Akkor talán még észre is venném, hogy még most is a kezét fogom, de sebaj.
Egy ponton azért elszomorodok, mert én is látom, Kornél könyve járulékos veszteség, és bár hősiesen küzdött, odaveszett a trutyiáradat alatt. Még innen távolabbról se néz ki túl jól. A rózsámat szorongatom, az legalább szerencsésen megúszta.
- Figyelj? Valahogy rendbe tesszük... - ígérem meg neki, mert akárhogy tartja magát, azért annyira sikerült kiismernem, hogy tudjam, ez egy fájó pont neki. Biztos olyan, mint mikor a kedvenc hajkefém nyele eltörött. Vigasztalhatatlan voltam, míg anyus meg nem csináltatta valakivel.
A szemem azért elkerekedik, mikor szó szerint térden csúszik előttem. Nyúlnék is, hogy segítsek neki felállni, de a kérdése megakaszt, és kiszakad belőlem a nevetés.
- Te bolond vagy. De legyen, lehetsz te a legjobb arc - forgatom meg a szemem, még mindig nevetve, mert amúgy is jó arc, szóval még csak túlozni se túlzok.
- Hát... zölden - nézek körbe még egyszer a szobán, hogy rendesen meg tudjam jegyezni a látványt, hogy aztán jól el tudjam mesélni anyának.
- Egyébként... egy stréberhez képest nem is volt rossz - húzom az agyát természetesen, de némi habozás után, gyorsan hajolok oda, hogy adjak egy puszit én is arcára, aztán nevetve szaladni kezdek ki onnan, és csak a folyosón végén várom meg.
- Jobb lesz, ha felszívódunk... te menj arra - mutatok az egyik irányba, miközben teszek egy lépést a másikba.
- Csak hogy ne lássanak együtt... úgy hamarabb megússzuk...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



Várffy-Zoller Vándordíjas <3
Év prefije <3
Év eridonosa <3
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Harmadikos diák


Som, Somi
offline
RPG hsz: 160
Összes hsz: 209
Írta: 2023. június 4. 11:29 | Link

Kárási-Tóth Zsanna


Ez a szarkazmus nagyon össze tud zavarni engem, én általában mindenkit komolyan veszek és annak a lehetősége fel se merül bennem, hogy az illető nem gondolja komolyan azt, amit mond. Zsanna mellett tanulok és még nem teljesen, de már kezdem felismerni szarkasztikus megjegyzéseit.
A kijelentésén miszerint neki nincs szüksége hercegre meglepődöm. Azt hittem, hogy minden lány a tökéletes hercegre vár.
-Én azt hittem, hogy a lányok a szőke hercegre várnak, aki felülteti őket a lovára és a naplementében ellovagolnak a palotába. -lehet, hogy túl sok mesét néztem eddigi életem során és ideje visszatérnem a földre.
-Zsanna eljössz velem randizni pénteken sötétedés előtt a Csillagvizsgálóba? -már fejben meg is van a terv, hogy hogyan fog kinézni az első igazi randink. A megvalósítás kicsit macerás lesz, de olyan randira viszem el, hogy még az unokáinak is arról fog mesélni.
Én is éreztem, hogy a bók kicsit sok lett, de legalább felhagyott a durcis kedvvel és újra mosolyog. Ha másért nem, már ezért megérte az a kis Csokonai átirat. A beszélgetés a gyógyító főzetek ízére és állagára terelődik. Kijelentésére csak bólogatok jelezvén, hogy egyetértek vele, valóban lehetne jobb az ízük. Zsanna a történéseket nevetéssel reagálja le. Megnyugtat a tény, hogy nem zavarja a bénázásom és nem kezd el hibáztatni, hogy miért nem sikerült a tervek szerint az első bájitalkészítésünk.
-Zsanna, nem hagynám, hogy te vidd el a balhét! -majd rákenjük másokra, a Rellonosokról elhinnék, hogy ilyen káoszra képesek. Szóval nem kell aggódnia a lánynak. nem mintha a hangjában az aggódás jeleit fedezném fel. Én biztos pánikba esnék, ha valaki elkezdene faggatni a helyiségben történtekről. Távol áll tőlem, hogy bárkinek is hazudjak, de lehet, ha felmerülne a közelemben, hogy mi történhetett a szobában, muszáj lennék valamit kitalálni. Remélem, hogy senki nem fog minket gyanúsítani és ez az egész csak a mi titkunk marad.
-Aranyos vagy, de majd veszek egy újat! -mosolygok a lányra. Azt nem kell tudnia, hogy felmegyek és gyászidőszakot tartok a hős könyv miatt, ezen időszak alatt csak sírok és olvasok majd. Elég, ha úgy tűnik, hogy a helyzet magaslatán állok és jól tartom magam a körülményekhez képest. Péntekre biztos sikerül majd elengednem az elveszett művet és addigra be is kell szereznem egy új példányt belőle.  
Véletlenül térdre borulok előtte. Azzal nem számoltam, hogy főzetünk ennyire csúszós, bár gondolhattam volna rá, hiszen nyálka van benne. Viszont sikerül kivágnom magam a kínos kis szituból és még Zsannát is megnevetettem poénommal. Örülök, hogy bolondnak tart és annak, hogy megtudtam nevettetni. Felállok a földről és az ajtóhoz megyek.
-Zölden..hmm..végülis.. -mosolygok a lányra. Maximum akinek elmeséli, hogy az első randija zöld lett, az illető azt hiheti majd, hogy a természetben voltunk.
-Naa, azért tartogasd bókjaidat péntekre is! -már egyre jobban kezd összeállni a csillagvizsgálós randink képe fejemben. Remélem elnyeri majd a lány tetszését. Puszijától ismét elvörösödöm, jól esik, de sikerül zavarba is hoznia vele. Ő kimegy a folyosóra én pedig követem.
-Rendben! Ne feledd, mi nem is jártunk itt! -majd elindulok abba az irányba, ahova mutatott.
-Szia, Zsanna! -nehogy még a végén megszóljon, hogy el se köszöntem tőle.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Fekete Nonó
Mestertanonc Eridon, Színjátszós, Másodikos mestertanonc


Tűzes Főnix
offline
RPG hsz: 147
Összes hsz: 774
Írta: 2023. augusztus 17. 13:26 | Link

Mesélő
Elveszett tárgyak


Végül odaérek a lélek szobához és bemegyek. Hirtelen nem tudom, mit kéne keresnem. Hiszen a szobában egyelőre semmi sincs. Ezért megnézem a cetlit.
- Egy ilyet kell keresni. - Beljebb megyek. Hirtelen olyan érzésem támad, mintha otthon lennék a szüleimnél. De igen gyorsan átvált arra, amikor a cirkuszban vagyok. Nagyon meglep. Még soha nem voltam még itt, szóval érdeklődve nézek körbe a helyiségben. Hátha meglátok valamit. Leülök az egyik kanapéra és kicsit magamba mélyedek.
- Talán egy kicsit körül kéne nézni a dolgok körül - gondolkodom. Felállok benézek a kanapék alá és mögé.
- Ez érdekes. - Egyelőre nem találok semmit ami segítene. Ezért megszemlélem a cetliket újból.
- Hol keressem? - gondolkodom hangosan hátha valami isteni dolog történik.
De semmi. Még néhányszor körbe nézek. Elkeseredetten leülök a kanapéra. És néhány percig várok hátha valami eszembe jut. De egyelőre semmi. Remélem találok valamit.
 
Utoljára módosította:Sigrid Agnes Sjölander, 2023. augusztus 26. 21:37 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Határainkat nem az erőnk határozza, hanem a belső szabotőrünk
Mesélő
Mesélő



offline
RPG hsz: 812
Összes hsz: 1287
Írta: 2023. szeptember 23. 22:00 | Link

Nonó

Ahogy a kanapéra ülsz, észreveszed, hogy a szoba falai melegbarnává váltak. Ismerős ez a szín, és hamar rájössz: pálcád is ebben a színben játszik. A halk, épphogy csak hangulatfestésként szolgáló hangerővel felcsendül egy vidám, energikus dallam is csak most tűnik fel. Egy cirkuszi zene? Kedves emlék jut eszedbe: Zoli a bohóc egy zsebkendőt keres, ami mindvégig a zsebében volt. A mutatvány alatt is hasonló zene játszott, benned pedig a nosztalgia és a nyomozás felkelti a kalandvágyat egy pillanatra.
  Ahogy körbenézel, észreveszed, hogy az egyik párna alól valami fehér lóg ki. A dohányzóasztal egyik rekesze félig ki van nyitva, az asztal tetején pedig szintén látsz egy lapot. Talán valamelyik hasznos lehet?
 
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Fekete Nonó
Mestertanonc Eridon, Színjátszós, Másodikos mestertanonc


Tűzes Főnix
offline
RPG hsz: 147
Összes hsz: 774
Írta: 2023. szeptember 24. 07:19 | Link

Mesélő
A kutakodás


Elmerengek a cirkuszon. Nem tudom miért, de a kedvenc cirkuszi segédem jut eszembe. Sokat adtunk elő együtt a kitalált bohóccal. Aki nekem nagyon jó barátom lett. Gondolataimból egy ismerős hang húz vissza. Cirkuszi zene. Elkezdek jobbra-barra dülöngélni ezzel fel véve a zene ritmusát. És valami furcsa érzésem támad. Majd egyről a kettőre elhalkul a zene. Végre csendben tudok gondolkodni.
- Na, szóval. - Körbenézek. És hirtelen megláttok kettő kinyitott fiókot és a földön pedig egy papírt odasétálok és felveszem. Szét hajtogatom, hogy jobban szemügyre vegyem.
Utoljára módosította:Fekete Nonó, 2023. szeptember 24. 07:27 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Határainkat nem az erőnk határozza, hanem a belső szabotőrünk
Mesélő
Mesélő



offline
RPG hsz: 812
Összes hsz: 1287
Írta: 2023. szeptember 24. 20:12 | Link

Nonó

A lapon egy vers félbeszakadt versszaka szerepel, két szón kívül viszont minden át van húzva:
Kedves öreg nagyapa
nem fogadtam meg szavad.
Halmoztam a javakat,
házamban a
tárgyakat - itt a szöveg félbeszakad. A kézírás pont az, mint az olvass feliratú cetliden. Még nem találtál meg minden nyomot, de a zene egyre vidámabban cseng, a falak pedig egyre világosodnak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Fekete Nonó
Mestertanonc Eridon, Színjátszós, Másodikos mestertanonc


Tűzes Főnix
offline
RPG hsz: 147
Összes hsz: 774
Írta: 2023. szeptember 27. 08:42 | Link

Mesélő
A kezemben forgatom a kis cetlit. És próbálok rájönni mi lehet a megfejtés.
– Nagypapa és tárgyakat. - Gondolkodom. Lehet, hogy…
– Nagy nagypapinak kéne írni egy levelet. Lehet tud valamit a pálcámról. - Elmélkedek. Miközben gondolataimba mélyedek a szívemet melegség önti el. De nem tudom megmagyarázni micsoda. Szóval… Leülők.
– Vajon mit kéne tennem? Mert mást nem találok. - Sóhajtok egyet és még egyszer körbe pillantok. Felállok és elkezdek körbe-körbe sétálni a szobában.

Utoljára módosította:Fekete Nonó, 2023. szeptember 27. 08:42 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Határainkat nem az erőnk határozza, hanem a belső szabotőrünk
Dragomán M. Aurél
Diák Eridon (H), Elemi mágus, Ötödikes diák


boldogsággombóc
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 96
Írta: 2024. február 12. 21:55 | Link



Miután nem kaptam egyetlen használható tanácsot sem Zsannától, de legalább azt megtudtam, hogy feltehetőleg menekülőre fogná bármilyen komolyabb helyzetben, arra jutottam, hogy megfelezem Andrés barátom tanácsát és a saját ötletemet, és valahol félúton kezdem. Például sütök egy adag brownie-t. Teljesen ártatlan és ártalmatlan ötlet ugye? Aztán csak azzal kezdem, hogy megköszönöm neki a segítséget a joggal. A levelet mindenképpen úgy írtam meg, hogy néhány kérdésem lenne csak, a szokásos, mert ez mégse randi. Nem úgy. Mondjuk jó lenne meghívni magunkkal majd a sütizésre a faluba, ott tényleg többen is lesznek, csak nem lesz neki sem kínos vagy nem tudom. Nem egyszerű ez, de azért bízom benne, hogy megoldom. Most mindenesetre felpakoltam a pergament, amivel már jó ideje lógok neki, kicsit abban a reményben is, hogy úgyis biztos találkozunk még, ha másért nem, hát mert azt vissza kell adnom. Mellé pedig a már említett brownie-t is becsomagoltam szépen frissen tartó dobozba, amiben még otthonról pakolt nekem anyu valamit a szünet végén, aztán az egésszel felsétáltam ide, az Északi toronynak ebbe a csendes kis zugába. Méghogy sötét terem az alagsorban... komolyan nem tudom, milyen logikát követ az a lány, de attól még én is lehet, hogy megijednék, ha berántanak vagy betuszkolnak egy ilyen helyre, hogy mindjárt én leszek az emberi áldozat valami sötét rituáléhoz vagy valami hasonló. A pletykák szerint volt itt valahol sok éve egy kínzókamra is, csak lezárták vagy felszámolták, tudja a fene. Nem szeretném kideríteni, hogy csak mendemonda-e vagy van igazság alapja. Ez a szoba viszont csendes és nyugis, és amint letelepszem az egyik sarokban türelmesen várni, megnyugtató sárgás-barnás árnyalatokat ölt, olyat, mint a karamella. Remélem, innen nem akar majd katapultálni, amint meglát. Remélem, legalább eljön.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Szentesi Kevin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 52
Összes hsz: 59
Írta: 2024. február 13. 13:37 | Link

Aurél
/^^/

Váratlanul érte a levél az eridonostól. Miközben olvasta, úgy érezte magát, mint aki menten elsüllyed szégyenében - nem a levél miatt, lényegében ugyanazt írta le a Aurél, mint eddig bármelyikben, hogy a segítségére szorul. Mindössze azt hagyta ki a számításból, amit Kevin nem tud elfelejteni, hogy ezen a napon kellene nekik randizniuk, amit Zsanna szervezett le. Mert tetszenek egymásnak. Hogy elhiszi-e? Továbbra sem, de nem tudja figyelmen kívül hagyni a levélben leírtakat. Segítséget kér az eridonos. Hogy mondhatna erre nemet? Választ nem írt, mert feleslegesnek tartja, inkább csak összeszedi a cuccait és elindul Norazzal a vállán.
A leírt helytől méterekre, lendületből fordul vissza. Ő erre nem képes. Nem tud úgy bemenni oda, hogy ne legyen egyértelmű: ő mégis egy randin jelent meg. De nem hagyhatja cserben a fiút. Visszaindul, az ajtó előtt áll meg. Legalább idáig eljutott, ám benyitni már nem képes.
- Szedd össze magad! - korholja magát, mintha csak Zsannát hallaná. Megszervezte neki, neki csak meg kell jelennie. Nem olyan nehéz, ha már Aurél csak azért hívta, hogy segítsen neki. Mély levegőt vesz az orrán, száján fújja ki és nyomja le a kilincset. Fejét dugja be a nyíláson, és gyíkocskája ugyanolyan kíváncsisággal fürkészi a helységet, mint ő maga.
- Aurél? - pillant körbe, és amint meglátja a fiút csillannak fel szemei és mosolyodik el. - Szia! Remélem nem késtem - lépked beljebb és foglal helyet. Észre sem veszi, de a meleg karamella színbe költözik be egy kis türkiz, a brownie illata mellé pedig valami édeskésebb... tulipán.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dragomán M. Aurél
Diák Eridon (H), Elemi mágus, Ötödikes diák


boldogsággombóc
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 96
Írta: 2024. február 13. 14:56 | Link



Nem kell sokáig egyedül üldögélnem és azon töprengeni, hogy vajon jó opciót választottam-e vagy sem. Úgy tűnik, legalább annak nem tud ellenállni, hogy segítsen, ha megteheti. Tulajdonképpen egyébként ez egy nagyon fontos tétele annak a listának, amit arról raktam össze magamnak, hogy miért is kedvelem, több más dolog mellett, és van egy olyan érzésem, hogy ez még csak bővülni fog. A szeplőire például csak azóta figyeltem fel igazán, hogy Zsanna emlegette őket, hiába voltak ott eddig is a szemem előtt.
- Szia - köszönök vissza, amikor kinyílik az ajtó és meghallom a nevemet. Ez egészen jó, és annyira örülök neki, hogy tényleg itt van, hogy fülig szalad hirtelen a szám is. Még integetek is, hogy észre vegyen, mert a nevem pont úgy hangzik el, mintha nem lenne biztos benne, hogy itt vagyok, de a magam részéről könnyen biztosra mehetek, hogy észrevesz. Az egyentalárban mondjuk nem is annyira olvadok bele ebbe a karamellára emlékeztető környezetbe, de ez már csupán részletkérdés. Én se mindig veszek észre mindent, gyakran főleg akkor nem, ha az orrom előtt van az a valami.
- Nem, dehogy. Meg ha késtél volna is, már nincs több órám, majd csak a diáksarokba fogok beköltözni még kicsit önkénteskedni később, ha valamelyik eridonosnak sürgős kérdése akadna, az a szokásos péntek délutáni program, de megvár - válaszolom neki egy legyintés kíséretében. Szeretem azt is csinálni amúgy, nagyon jó érzés, amikor hasznossá tudom tenni magam valahogyan.
- Erről a legutóbbi rezervátumos témáról amúgy tök sok kérdésem van, de mielőtt elfelejtem, hoztam brownie-t hálám jeléül, amiért ilyen sokat segítesz ezekkel. Én sütöttem. Meg képzeld, most még a pergament se felejtettem el bepakolni - magyarázom máris, hátha attól, ha meggyőzöm arról, hogy ez nem randi, tényleg nem akar majd elmenekülni. Zsanna azért még rám is rám hozta a frászt, hogy kiszalad a világból is ettől. - Amúgy veled mizu?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Szentesi Kevin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 52
Összes hsz: 59
Írta: 2024. február 13. 17:57 | Link

Aurél
/^^/

Kicsit azért megkönnyebbül, hogy nem késett. Nem kalkulálta bele, mikor elindult, hogy meg fog futamodni többször is, mint az illendő lenne. Ezt Zsannának nem fogja elmondani, fél mit kapna barátnőjétől, ha megtudná. Ráadásul azt sem akarja, hogy Aurél megtudja.
- Nálatok van ilyen? Ez nagyon klassz dolog. És kedves tőled, hogy segítesz - valahogy úgy érzi, ő erre sosem lenne képes. Már csak azért sem, mert senki nem menne oda hozzá segítséget kérni, hacsak ugye, nem tanár kötelezi rá. Nézzük meg Aurél példáját - csak azért kerültek össze, mert Dr. Laines azt mondta. Másképpen Aurél észre sem vette volna, és őszintén, nem tud haragudni emiatt. Szeret szürke kisegér lenni, akit nem vesznek észre. Csak olykor. Nyugisabb.
Nem úgy, mint most a szíve, amikor az eridonos közli: sütött neki. Brownie-t. A kedvencét. Honnan tudta meg? Ó, persze, miért is gondolkodik ilyeneken? Zsanna. Ki más lehetne...? Ajkai nyílnak el, de végül mosolyba szaladnak. Őszinte és széles mosolyba.
- Köszönöm szépen. Merjem megkérdezni, honnan tudtad, hogy ez a kedvencem? - süti le tekintetét. Csak arra lesz figyelmes, hogy gyíkja éles kis karmai vájnak bele a fülébe, ahogy az állat igyekszik feljebb jutni. Halkan szisszen fel és nyúl oda, de csak segít a gyíknak a hajára mászni. - Igazán nem kellett volna egyébként, mert... szóval én nem hoztam neked semmit - harap bele ajkába, tekintetét süti le.
- Minden klassz. Készülök a vizsgákra, bár kicsit úgy érzem, hogy már minden mindegy - vonja meg vállait. - Noraz alig várja, hogy hazamenjünk a szünetben, és kicsit én is. Anyáék azt mondták, elmegyünk pár napra Kisipolytölgyesre kikapcsolódni. Izgulok - vallja be gondolkodás nélkül. Szeret oda járni. Nyugodt és foglalkozhat kicsit mással, mint az iskola. - De azért páran hiányozni fognak - fűzi még hozzá, tekintetét gyorsan kapja el az eridonosról. - Zsanna például. Igen - köszörüli meg torkát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dragomán M. Aurél
Diák Eridon (H), Elemi mágus, Ötödikes diák


boldogsággombóc
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 96
Írta: 2024. február 13. 19:19 | Link



- Áh... az van, hogy a tanévnyitós balhé után mindenkinek kötelező lett valahol önkénteskedni, de már előtte is jártam ide néha, aztán most csak bevállaltam minden pénteket. Meg az árvaházba is szoktam sütit vinni, hivatalosan ott tudtam le a kötelezőt, de ezt meg már tavaly vagy tavalyelőtt kezdtem, szóval maradt is - magyarázom, hogy ez amúgy mindig is volt, de a nagy eridonos jótékonykodás egyébként idén nagyon is kötelező volt. Megemlítem aztán a pergament is, meg a brownie-t is, és bár Zsanna csak csokis sütit mondott, a brownie az én ötletem volt, mégis gyanítani kezdi, hogy kaptam tippeket.
- Nem tudtam, hogy ez a kedvenced, de amúgy Zsanna letámadott, hogy találkoznom kell veled, de olyan dolgokat mondott, hogy majdnem megnéztem láza van-e. Eredetileg bonbont akartam, viszont csak csokis sütit emlegetett. Szóval úgy döntöttem, brownie, mert azt én is szeretem, és most nem kísérleteztem semmivel, ami robban vagy lebegést idéz elő vagy bármi ilyesmi - osztom meg vele az igazságot. Nem látom értelmét, hogy esetleg megpróbáljak hazudni erről. Közben a falevél, amire már felfigyeltem a vállán, megindul a füle felé, és értetlenül pislogok, ahogy felsegíti a hajába.
- Ó... akartam szólni, hogy valahonnan összeszedtél egy falevelet, de ez akkor... olyan levélsáska? - kérdezem meg még mindig azon töprengve, hogy nem csak káprázik-e a szemem, mert ilyen állatot még nem láttam. Na jó, könyvben azokat a rovarokat, amik levélnek néznek ki, úgy rejtőzködnek, azért gyanítom, hogy olyasmi lehet.
- Á, de nem is azért hoztam. Sokat segítettél a joggal, szóval ez amolyan köszönöm-féleség - válaszolom. Azt még nem sikerült eldöntenem, hogy most mondjam-e azt, hogy Zsanna minden igyekezete ellenére ez nem randi, vagy legalábbis nem úgy, mert nem akarom, hogy nagy legyen a nyomás, vagy csak hagyjam és ne beszéljünk róla. Mit is mondott? Ne hagyjam elmenekülni? Nem is eszek én embert pedig, szóval talán azért mégse szalad menten messzire. Végül inkább arra kérdezek rá, hogy mi újság. Talán jobb az, ha csak beszélgetünk egyelőre, abból nem lehet gond.
- De hát aztán meg jössz vissza utána, nem? Mármint feltételezem, de a kirándulás jól hangzik egyébként. Kell is néha - válaszolom, aztán meg közli, hogy Zsanna fog hiányozni. Azért remélem, nem derül ki, hogy Zsanna most is valami jó kis tréfát eszelt ki, mint amikor év elején elvetette a jelvényét, mert viccesnek találta megszívatni Benedeket. - Hát majd biztos meglátogathatod. Vagy nincsenek rácsatlakozva a hop-hálózatra? Meg azért nem is olyan nagyon hosszú az a szünet, túl lehet élni. Nekem sose sikerül kiolvasni mindent, amit betervezek, pedig mindig azt hiszem, hogy na most nagyon jól beterveztem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Szentesi Kevin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 52
Összes hsz: 59
Írta: 2024. február 13. 19:37 | Link

Aurél
/^^/

Azért az, hogy Aurél sem úgy viselkedik, mint aki randin van, neki is sokkal jobban megkönnyíti azt, hogy ne akarjon elfutni. És itt nem arra gondolok, hogy sietős léptekkel távozna, hanem arra, hogy tényleg elfut. Nagy tétben megmerném fogadni, hogy minden cuccát is hátrahagyná, amit magával hozott.
Csak ámulva hallgatja, hogy az eridonos mi mindenben részt vesz. Ehhez képest ő? El van foglalva a tanulással, az írásaival, a Művészetivel és Norazzal. Minden róla szól, semmit nem tesz másokért. Lesüti tekintetét, hevesen bólogat, mert szólni nem tud Aurélhoz. Mit mondjon? Hogy mennyire klassz? Már mondta, és igazából minden remek, amit a fiú csinál.
Fejét kapja fel és nem rejti véka alá megszeppenését és zavarát. Feje olyan vörös lesz egyik pillanatról a másikra, csoda, hogy nem robban fel ott helyben. És a sütemények valahogy máris értelmüket vesztik.
- Istenem, annyira sajnálom, hogy Zsanna erre kényszerített - dörzsöli meg homlokát sietősen. - Nem kellett volna eljönnöm, mert így csak még kellemetlenebb, csak írtad, hogy segítség kell, én meg... az a legjobb, ha elmegyek - teljesen elveszve kapja fel a táskáját a földről, ahogy feláll. Mindenről elfeledkezik: hogy Noraz a fején van, hogy miről beszélgetnek. Nem jut el az agyáig semmi, amit Aurél mondd, csak néhány szó, de abból nehéz gazdálkodni. És nem is akar. Aurélnak is elmondta, hogy randi. Ő is tudta, hogy az, ahogy Kevin, mégis itt van - és ez nem ad kevesebb okot aggodalomra. Most csak eltűnne a föld színéről és vissza sem jönne mondjuk addig, amíg Aurél nem ballag el és másik országba költözik.
- Nagyon köszönöm a sütit is meg mindent, de nekem most... - sarkon fordulva indul az ajtó felé. Nem hibáztatom ezért, de úgy érzi, mintha az ajtó egyre messzebb lenne. Soha nem fog odaérni. Ez a büntetése, amiért eljött és ilyen kellemetlen helyzetet okozott az eridonosnak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dragomán M. Aurél
Diák Eridon (H), Elemi mágus, Ötödikes diák


boldogsággombóc
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 96
Írta: 2024. február 13. 19:57 | Link



- Ne menj még. Nincs is mit sajnálni... nem is értettem, mi a gondja, mert amúgy is akartam találkozni veled, de komolyan. Neki ehhez az égvilágon semmi köze, én csak meg akartam köszönni, hogy segítesz és most még segíthetsz ezt megenni - válaszolom, amint megszeppenve bocsánatot kér és közli, hogy jobb, ha megy. Dehogy lenne jobb. Ha úgy lenne, nem írtam volna neki, hogy jöjjön el ebbe a csücskébe az iskolának meg nem sütöttem volna sütit sem. Odébb is tolom a dobozt, hogy lássa, mennyi süti van benne. Bőven jut mindkettőnknek, én meg igazán szívesen osztoznék rajta vele, főleg, hogy már azt is tudom, nagyon jól választottam, mert ez a kedvence. Aztán mégis sarkon fordul, mire hirtelen egyetlen megoldást látok - egy mozdulattal megragadom a kezét.
- Kérlek... - szólalok meg, remélhetőleg nagy bociszemeket meresztve rá és nem keresztbe áll a szemem közben, mert előbbire törekszem. Mivel azonban nem látom magam, fogalmam sincs, mennyire is sikerül az az eredmény, amit elérni szeretnék.
- Figyelj, én tényleg nem tudom, mit gondolt, vagy mit talált ki, de én eskü nem akartam, hogy rosszul érezd magad. Fogalmam sincs arról se, hogy mit mondott neked, és ami engem illet, ez egy nem randi, jó? Nem akarom... nem szeretném, hogy elmenekülj. Én tényleg kedvellek, de nem is sietek sehová, szóval ha esetleg tényleg kedvelsz egy kicsit is, és adnál egy esélyt... - mondom szinte egy szuszra, mielőtt kiderül, hogy tényleg tud helyből katapultálni is vagy bármi hasonló. - Amúgy arra gondoltam, hogy eljöhetnél velünk a cukrászdába... mármint úgy velünk, hogy Andrés meg Léna, meg Alvin is, azt hiszem, és még lesznek páran, de nem kényszer, csak ha szeretnéd.
Utoljára módosította:Dragomán M. Aurél, 2024. február 13. 21:40 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Szentesi Kevin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 52
Összes hsz: 59
Írta: 2024. február 13. 20:10 | Link

Aurél
/^^/

Megfogja a kezét, ő pedig megtorpan. Mi mást tehetne? Tépje ki magát azon ujjak közül, amiket már képzeletben annyiszor megfogott? Amiket már annyiszor látott sütés közben, mióta tudja, hogy süt? Lepillant rá, de mindössze egyetlen pillanatig tudja nézni azokat a szemeket, inkább maga elé mered. Az a biztos. Noraz ficánkol a hajában, ami ebben a helyzetben elég vicces lehet, de még ez sem tudja foglalkoztatni.
- Én... - nagyot nyel, mert érzi, kiszáradt a torka. - Én szeretném, ha randi lenne. Szeretném, ha több is lenne -  feleli halkan. - Csa-csak nem tudtam, Zsanna mit mondott, mert hajlamos többet látni dolgokba, és megijedtem - hadarja kicsit követhetetlenül a dolgokat, de végül Aurél felé fordul. - Tényleg kedvelsz? - lehuppan végül, mert nagyon kellemetlennek érzi, ahogy az eridonos fölé tornyosul a vézna testével. Kimondta, hogy kedveli. Valóban így lenne? Önmagáért kedveli? Nem viccel, nem megbántani akarja, hanem ténylegesen kedveli?
- Én-én is kedvellek. Jól hangzik az az esély - megint nyel egy hatalmasat, szemei kidüllednek, ahogy próbálja visszatartani szívét, az se fusson el, ha ő már maradt. Zavara azonban győz és cseresznye vörös fejjel pislog a másikra. A háza megirigyelné ezt a színt, pedig nem látja magát, de érzi: itt helyben gőzölög a feje, és a fülén jön ki a felesleg.
- Szívesen elmennék veled. Veletek - mosolyodik el, tekintete akad meg a még mindig fogott kezén. Lágyabb lesz a tekintete, és úgy dönt: hagyja, hogy a szíve vezérelje. Somolyogva pillant fel a másikra, ujjai rezdülnek meg a másik keze alatt. Tényleg kedveli.
Utoljára módosította:Szentesi Kevin, 2024. február 13. 20:11 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dragomán M. Aurél
Diák Eridon (H), Elemi mágus, Ötödikes diák


boldogsággombóc
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 96
Írta: 2024. február 13. 22:08 | Link



- Akkor lehet randi - válaszolom neki féloldalas mosollyal az arcomon. Még nem akarok annyira nagyon a medve bőrére inni előre, hogy fülig érjen netán a szám azonnal. - És azt, hogy ronda a szemöldököm és szedessem ki, de szerintem csak markáns és marad, ahogy van - osztom meg vele most már nevetve. Bolond az a lány néha, de végülis szegről végről neki köszönhetően legalább most már okosabb vagyok. Ha nem kavar bele ebbe az egészbe, lehet, hogy még fél évig kerülgettük volna ezt, bár ki tudja. Az is lehet, hogy nem, és amúgy is eljutottunk volna ide az első adandó alkalommal.
- Minél többet beszélgetek veled, annál jobban - felelem aztán a kérdésére, és nem kell nagyon győzködnöm, hogy maradjon, lehuppan végül mellém újra. Már nem kellene visszatartanom, de azért most valahogy nem akaródzik elengedni a kezét. Igaz, hogy a csuklóját kaptam el, de azért ha nem teszi szóvá vagy húzza el a kezét, szép lassan a tenyerébe csúsztatom a kezem. Zsanna tehát mégsem csak belelátott valamit az egészbe, és nem is szórakozott velem. A végén még neki is sütök valami sütit, ha nem köt bele megint a szemöldökömbe vagy egyáltalán a kinézetembe.
- Akkor ne szaladj még sehová, jó? - kérdezem reménykedve. Ha igent mond, még a végén diáksarokba se megyek, egyszer túlélik nélkülem is. Nem lesz az a világvége senkinek. Azt is felvetem aztán, hogy eljöhetne velünk sütizni, azt már úgyis tudom, hogy Andrés például biztosan nem bánná. Majd el is mesélem neki is a fejleményeket első adandó alkalommal, csak épp lefoglalja kicsit a készülés a VAV-ra. Nem irigylem, meg zargatni se nagyon akarom, mert biztos nem örülne neki se ő, se a bátyja, ha nem sikerülne a vizsga.
- Ennek nagyon örülök - jelentem ki, aztán ismét feltűnik a hajában az a virgonc falevél. - Vegyél sütit, és mondjuk elmesélhetnéd, hogy mi is az az izé a hajadban? Tök cuki, bár amikor először megmozdult, azt hittem, hallucinálok. Nekem két tengerimalacom van, Füles és Bolyhos, és közösek a tesóimmal, szóval ennek örömére otthon vannak év közben és apu gondoskodik róluk. De ha van kedved, egyszer bemutatom őket szívesen. Nagy arc mindkettő, és ha salátát akarnak, iszonyúan hangosan.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Szentesi Kevin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 52
Összes hsz: 59
Írta: 2024. február 14. 20:28 | Link

Aurél
/^^/

Kezeit dörzsöli össze zavartan arra, hogy lehet randi. Nem tudja mit mondjon vagy mit tegyen - olyan hihetetlen az egész, hogy legszívesebben megcsípné magát, hogy tudja, vajon álmodik-e. Eközben viszont olyan boldog, szavakba sem tudná önteni, ha megkérdeznék tőle. Nem tudja, hogy kerültek idáig. Abban biztos, hogy Zsanna nyakig benne van, és innentől kezdve sajnos, bármi baj is legyen, hozzá fog futni. Még ha nincs baj, akkor is. És van egy olyan érzése, hogy nem lesz baj.
- Komolyan mondod? - szinte már könyörgőn néz a másikra. Olyan szürreális az egész. Soha nem volt komolyabb kapcsolata, most pedig azzal van rá esélye, akit már régóta kísér figyelemmel. Ismét mély levegőt vesz, mielőtt elfelejti, hogy egyébként azt is kéne néha, mint pislogni, mert valahogy nagyon leköti a figyelmét a még mindig fogott keze.
- - ért egyet végül. A helyén marad, még a kanapéra is feljebb csúszik, hogy bizonyosságot nyerjen a másik is: már tényleg nem fog elszaladni. Pedig lenne rá oka: éppen most közölte, hogy szívesen elmegy Aurél barátaival sütizni. Nem tudja mit gondolt, de ha őszinte akar lenni: nem is érdekli ezen a ponton. Szeretné, ha Aurél boldog lenne, és nem változna meg a véleménye róla. Valamiért kedveli, és ezt szeretné mindenáron megtartani. Ha az az ár, hogy idegenekkel kell sütiznie, akikről fogalma sincs, hogy ki, akkor megteszi.
- Óóó, Noraz? - nyúl fel és szedi le a hajáról az állatot. Így tartja Aurél elé. - Ő sima gyík. A Szalamandra-szentegyedi erdőben találtam és végül összebarátkoztunk. Ártalmatlan - utolsó szava megpecsételéseként fordítja kicsit oldalasan fejét az állat és nyalja meg szemét. Kevin mosolyog vidáman. - Szívesen megismerném őket.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dragomán M. Aurél
Diák Eridon (H), Elemi mágus, Ötödikes diák


boldogsággombóc
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 96
Írta: 2024. február 14. 21:14 | Link



Megfordul a fejemben, hogy azt mondjam, nem mondom komolyan, de van egy olyan érzésem, hogy ő komolyan venné és elmenekülne, így inkább csak bólogatok. Már miért ne gondolnám komolyan? Ha nem így lenne, nem írtam volna levelet, nem sütöttem volna sütit és nem lennék itt, arról nem is beszélve, hogy nem kaptam volna úgy utána, mintha valahol fuldokolnék és ő lenne az utolsó, aki megmenthet. Azt hiszem, most még én is fel vagyok pörögve kicsit, vagy mi ez, mert nem szoktam azért ennyit magyarázkodni, mint most mindössze pár perc alatt. Lassan a csuklóját is sikerül elengedni, és mivel nem húzza el a kezét, megfogom, és még további pár percbe telik, hogy összekulcsoljam az ujjainkat. Mondta Zsanna, hogy elmenekülhet, de abban sem hittem komolyan, aztán most inkább mindent is csigalassúsággal csinálok, mielőtt ismét felpattanna és eltűnne a szemem elől. Megnyugtató mondjuk az, hogy egyelőre még marad és mintha kényelembe is helyezné magát, úgyhogy a vállának döntöm a fejem és meghívom arra a sütizésre, amit nemrég Andrés talált ki Valentin-napra, ha jól emlékszem. Mesélek neki aztán a tengerimalacainkról is, miután ismét rákérdeztem a sétáló falevélre a hajában.
- Ó, azt hittem, rovar. Érdekesen fest - állapítom meg, közben meg elé tartom a dobozt a sütivel, majd ha vett, én is beszerzek egy szeletet.
- Akkor majd mondjuk... ha a szünetben lenne időd meg kedved, Budanekeresden lakunk, a szélén, szóval egész szép hely, azt is szívesen megmutatom - ajánlom fel máris lelkesen felemelve a fejem, hogy rá tudjak nézni. Kíváncsi vagyok a reakciójára. - A tesóimat ismered?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Szentesi Kevin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 52
Összes hsz: 59
Írta: 2024. március 15. 15:54 | Link

Aurél
/^^/

Minden olyan szürreálisnak tűnik. Tényleg utána kap, hogy ne menjen el, tényleg hozott neki sütit, amit a legjobban szeret, és tényleg randin vannak. bár nem így tervezte, és mint kiderült, az eridonos sem, de azon vannak, ő pedig elmondhatatlanul boldog emiatt. Nem tudja mit kellene csinálnia és hogyan, de talán egy biztos: először is le kellene nyugodnia.
Mosolyogva teszi vissza vállára az állatot a félig bók után. Hozzászokott, hogy ugyan ártalmatlan, de nem mindennapi háziállata van, mindössze a szerencsének köszönhetően. Noraz felejthető állat, és emiatt szereti annyira. Elvan a maga kis világában, csak néha mennek valahova együtt - mint most, ide.
- Óóó... öm... szüleid otthon lesznek? - süti le szemét. Pótcselekvésként nyúl egy süteményért, nézegeti kicsit, majd egy harapásra tünteti el a felét. Jóízűen hümmög és nyammog rajta, csillogó kékekkel igyekszik üzenni Aurélnak, mennyire finomat sütött, de nem szólal meg több okból is. Tele van a szája, fél a választól, valamint a süti másik fele is kerül pillanatokon belül a szájába. Az sem tűnik fel neki, hogy pár apró morzsa szenved a szája sarkában.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dragomán M. Aurél
Diák Eridon (H), Elemi mágus, Ötödikes diák


boldogsággombóc
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 96
Írta: 2024. május 18. 21:51 | Link



Egészen gyorsan alakul minden, de sikerül maradásra bírnom. Még Noraz is szóba kerül, így megtudom, hogy ő egy gyík, nem rovar, mint gondoltam. A sütit nyammogva nem sokkal később pedig azt is felvetem, hogy ha lenne kedve, akár Budanekeresdre is ellátogathat. Szerintem nagyon szép részén lakunk a városnak egyébként is. A Sámán közben már csupa családi ház van, rengeteg zöld övezet és tér, a házunk pedig ugyan nem hatalmas, de nagyon szeretem, hogy nagy kert társul hozzá. Meg ha már lenne kedve elutazni oda, megismerhetné a családomat is, beleértve a tengerimalacainkat is. Leginkább anyu gondozza őket amúgy, amikor éppen nincs szünet, de azért még hármunk közös kisállatai. Nem olyan érdekesek, mint Noraz, viszont nagyon cukik, és édesen esznek. Én órákig el tudok szórakozni velük, amikor éppen otthon vagyok. Nem kapok választ arra, hogy ismeri-e Szerénát vagy éppen Trisztánt, bár az öcsénkkel kicsit nagyobb amúgy is a különbség korban, a húgom viszont az évfolyamtársunk is. Hülye kérdés, mert biztos nincs olyan negyedikes, aki ne ismerné őt is, talán már csak azért is, mert ő a sokat hiányzó Dragomán gyerek, amikor éppen a Mirákulummal gyakorol. Csak azért nem magántanuló, mert nem állandó tag, csak évi egy vagy két alkalommal egyeznek bele anyuék, hogy felléphessen, aztán majd ha nagykorú lesz, eldönti, ő mit is szeretne, a Mirákulum pedig azt, hogy akarják-e állandó tagnak.
- Öhm... nem tudom. Talán. Attól függ, mikor jönnél. Alkalmanként előfordult, hogy mondjuk este van rájuk szükség valami eseményen, de hétvégén például otthon szoktak lenni - válaszolom, miután sikerül kicsit összeszedni a gondolataimat. Most egészen elvagyok. Még sütizünk egy ideig, aztán majd vigyorogva sétálok haza az Eridonba. Hátha ez most tényleg nem csak egy gyors fellángolás, ami hamar el is múlik. Ezt sajnos sosem tudom eldönteni, de majd kiderül.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



Oldalak: « 1 2 ... 13 ... 21 22 [23] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Északi szárnyÉszaki Torony