36. tanév, vizsgaidőszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Északi szárnyÉszaki Torony
Lélek szoba - Löwenherz Zsanna hozzászólásai (7 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Kárási-Tóth Zsanna
Prefektus Eridon, Másodikos diák


neveletlen hercegnő | napraforgó
offline
RPG hsz: 279
Összes hsz: 398
Írta: 2023. május 29. 09:00 | Link

Somlay Kornél
az a péntek | ruhácska




Kíváncsi vagyok, mi fog ebből kisülni. Remélhetőleg Somlay majd jól az égbe küldi a helyet, aztán tatarozás közben már csak-csak beüzemelnek egy-két liftet. Értem én, hogy nagy múltú kastély, meg hogy már a dédszüleim is idejártak, de attól még igazán haladhatnának a korral, és nem kéne elvárni tőlem, hogy fellépcsőzzek olyan marha magasra. Annyira kellemetlen. Most. Most még istenes, nincs az a bazi nagy hőség, de akkor? Csupa izzadtságtól bűzlő alak fog itt szaladgálni nekem, na úgy menjen az ember lánya enni. Nem is értem, anyukám hogy bírta itt ki, ő is irtózik az izzadtságtól. Na, majd ha hazamegyek kifaggatom, biztos van rá egy tuti tippje.
Amúgy magával a lépcsőzéssel nincs is bajom, rendesen megedzi a combom, megspórolok már majdnem egy cardiot, vagy pilatest. Nem is igazán tekintek erre az egészre randiként, mert csak poénnak indult, az a kelés elleni cucc meg még jól is jöhet a későbbiekben, már ha a levitás képes rendesen megcsinálni. Dorian pedig kiválóan megmondta nekem, hogy találok oda fel, szóval még gördülékenyen oda is érek. Még keresek egy ablakot, amiben jól látom magam, és megigazítom a tincseim, mert nem létezik, hogy ne úgy álljanak ahogy én azt akarom.
 
Szál megtekintése



Várffy-Zoller Vándordíjas <3
Kárási-Tóth Zsanna
Prefektus Eridon, Másodikos diák


neveletlen hercegnő | napraforgó
offline
RPG hsz: 279
Összes hsz: 398
Írta: 2023. május 29. 10:28 | Link

Somlay Kornél
az a péntek | ruhácska




Amúgy már tök nagy terveim vannak. Ha sikerül a levitásnak a bájital, akkor tuti ráveszem, hogy csináljon még több szépítőszert, aztán szépen árulom őket, és meggazdagszunk belőle, vagy megíratom másokkal a vizsgáim, és az az időszak is le van tudva. Jó, felvetődik bennem az is, hogy lehet el se jön, de azt hamar elhessegetem, hát tökre bejöttem neki, láttam én.
El is vigyorodok, mikor látom, meg a kezében az üstöt. Még a végén még segíteni is hajlandó leszek, mert azért valahol érdekel, de egyedül tuti nem állnék neki, nincs az a magasztos erő, ami rá tudna arra venni.
- Ha nem nevezel többet aranyoskámnak... komolyan... ciki - grimaszolva összefonom a kezeim a mellkasom előtt, jelezve, hogy addig egy tapodtat se megyek, míg meg nem ígéri, de látni rajtam, hogy nem vagyok vérig sértve. Mosolygok. Jó, mondjuk ez becsapós, mert akkor is mosolyogni szoktam, mikor képzeletben kilökök valakit az ablakon, csak az a mosoly valahogy más.
- Az utóbbiban reménykedek, nagyon kellene már ide egy lift... de most tényleg, ez még senkinek nem jutott eszébe? - forgatom meg a szemem, közben beljebb is lépek, és kicsit megtorpanok az elém táruló látványtól. Mindenre számítottam, csak erre nem... a hely egész kellemes, már majdnem mondhatnám, hogy megérte felszambázni idáig.
- Köszönöm - illetődök meg, és amúgy tök esetlenül veszem el a rózsát, elsőre majdnem ki is esik a kezemből, de hát... nem szoktam én lépten-nyomon virágot kapni, hogy kellően jól tudjam lereagálni.
- Én csak ezt hoztam - rántom elő a zsebemből a csomag, brutál savanyú gumicukrot.
- Remélem, szereted, mert én élek-halok érte, pedig tiltólistás - grimaszolok, mert anyu néha nagyon kegyetlen tud lenni, de amit nem tud, az nem is fáj ugyebár.
- Szerintem az üstöt tegyük oda - veszem egyből kezembe az irányítást, és mutatok egy szabad felületre, ami közelében nagyon nincs semmi, így legalább lángra nem kaphatnak a dolgok.
- Kotyvasztottál már, vagy te ilyen elméleti srác vagy? - puhatolózom azért, csak hogy tudjam, mekkora bummra számíthatok. Azért nem lenne jó, ha a hajam beszívná azt a füst szagot.
 
Utoljára módosította:Kárási-Tóth Zsanna, 2023. május 29. 10:30 Szál megtekintése



Várffy-Zoller Vándordíjas <3
Kárási-Tóth Zsanna
Prefektus Eridon, Másodikos diák


neveletlen hercegnő | napraforgó
offline
RPG hsz: 279
Összes hsz: 398
Írta: 2023. május 29. 13:58 | Link

Somlay Kornél
az a péntek | ruhácska




- Zsanna. A Zsanna miért nem jó? - pislogok rá értetlenül, mikor a becenév felől faggat. Mert hogy nekem nincs. Jó, egy van, de az olyan mintha nem is lenne, mert úgy csak Lenke hívhat. Le is van védetve meg minden.
- Na az meg a másik... már az email is tök oldschool az smsről nem is beszélve, aztán meg mikor küldenéd, az a dög megcsíp - igen, a baglyok is fent vannak a nem kedvelem listámon, ami itt tartózkodásom alatt egyre csak nő. Ide komoly változások kellenek kérem szépen, mert lassan nem egy alig, hanem egyáltalán nem élhető környezetté avanzsál ez a kastély.
Be nem vallanám, de még sose voltam randin. Ezt se tudom annak titulálni, mert fogalmam sincs, milyen az. Az pedig lehetetlen, hogy engem bárki elbizonytalanodni lásson, így is fő a fejem, mert anyu csokrokat vesz át teljesen tökéletesen, nekem meg szál rózsát nehéz. Viszont korrigálok gyorsan, és megmutatom én mivel járulok hozzá ehhez az egészhez, a mosolyom szélesedik, ahogy Kornél rá is támad a zacsira, sajnos túl jól ismerem ezt az érzést.
- Bármennyit képes vagyok belőle megenni - mondom miután én is bekapok egy cukrot, és nyammogni kezdek, persze a fintor se marad el, ezt nem lehet anélkül enni, de pont ez benne a poén.
A szobába lépve némi ámulkodás után pedig kezembe is veszem az irányítást, és mondom, hová is pakoljunk. Ez amúgy egész jól megy, eldalolni az elképzeléseim, és végig nézni, ahogy más megvalósítja őket.
- Hagyjuk a bájitaltant, én robbantottam, de mondtam annak a nyominak, hogy ne öntsön annyi cuccot bele... esküszöm párt fogok cserélni - mert nyilván az ő hibája, ki másé lehetne?  Biccentek és keresni kezdem a táskában azokat, amiket mond, de egy ponton megakadok.
- Várj, milyen sötétzöld? Haragos, Oxford, Gucci-zöld, Viridián...? - nézek rá várva a választ, mert nem, letudni valamit annyival, hogy sötétzöld nem pálya. Tudjátok mennyi árnyalata van?
- És milyen fehér? Angyalfehér, krétafehér, gyolcsfehér.... - tárom szét a karom. Pfff... fehér... köszi.
Utoljára módosította:Kárási-Tóth Zsanna, 2023. május 29. 14:01 Szál megtekintése



Várffy-Zoller Vándordíjas <3
Kárási-Tóth Zsanna
Prefektus Eridon, Másodikos diák


neveletlen hercegnő | napraforgó
offline
RPG hsz: 279
Összes hsz: 398
Írta: 2023. május 29. 16:26 | Link

Somlay Kornél
az a péntek | ruhácska




- Zsizsi..... - meredek rá pislogás nélkül, de aztán megvonom a vállam, végül is nem sokkal rosszabb a Zsazsánál.
- Nem vagyok neked közömbös? - vigyorgok rá, még a pilláimat is megrebegtetem, hisz sikerült rendesen megragadnom a lényeget. Persze, fontos a becenév, tudom én, azért hagyom, hogy Lencsu úgy hívjon, de akár mennyire is jó fej Kornél, meg akármennyire is néz ki jól, akkor se ismerem olyan régóta, hogy most én is becenevet aggassak rá.
- A-aaa kizárt, hogy én odamegyek közéjük még egyszer. Amúgy is tök büdös van ott - rendesen fintorgok mellé, jó nagyon finnyás vagyok, és nem szeretem a büdöset, de hát ez legyen a legnagyobb bajom.
Kiélvezem rendesen, ahogy a full savanyú gumicukor átvált édesbe, sose fogom azokat megérteni, akik ezt nem szeretik. Én még a szemem is behunyom kicsit. Jó, nálam játszik azért az is, hogy amúgy nem ehetek, főleg nem egy fél zacskóval, szóval éppen tilosban járok.  
Szegény naiv meg azt hitte, olyan egyszerű lesz. Hozd ide a zöldet. Hozd ide a fehéret. Jó, lehet másoknál ez tényleg ilyen egyszerű, de nálam nem, és nevezzük nevén a színeket, nem lehet minden sötétzöld...sötétzöld, hát mennyi árnyalata van, a fehérről meg nem is beszélve, ráadásul abból kettő is van a táskában. Mármint fehér por...fehér por...
- Figyu, ugye mindkettő a bájitalhoz kell? - mutatom fel mind a két zacskót, felvont szemöldökkel meredek rá közben.
- Meg ne próbálj belerángatni valami illegálisba, mert Merlin a tanúm... felnyomlak - fektetem le a szabályokat egyből. Még csak az hiányzik, hogy kiderüljön, a cuki levitás srác mellékvágányon dílerkedik. Azt nem tudnám feldolgozni, úgy érzem.
Azért odamegyek és Kornél mellé térdelve, öntöm bele a furi dolgokat, de nagyon koncentrálok, mert most túl közel vagyok az üsthöz, nem lenne jó most az a bumm.
- Ennyi elég... vagy? - nem fogom titkolni, nem értek én ehhez, semmi tűzhellyel meg kavargatással kapcsolatosát nem csináltam eddig, és nem is tervezem.
- Nem tudok pletyit - sóhajtok fel, majd a sarkamra ülök, és úgy nézem a fiút, meg az üstöt felváltva.
- Tudod már, kivel itassuk meg? És ha nincs kelés rajta, lehet akkor ettől majd lesz? - mosolyodok el gonoszkásan, mert ha így áll a helyzet, arra már bőven tudok tesztalanyt.
Szál megtekintése



Várffy-Zoller Vándordíjas <3
Kárási-Tóth Zsanna
Prefektus Eridon, Másodikos diák


neveletlen hercegnő | napraforgó
offline
RPG hsz: 279
Összes hsz: 398
Írta: 2023. május 30. 09:30 | Link

Somlay Kornél
az a péntek | ruhácska




- Attól, hogy a nevemen szólítasz, még nem feltétlenül kell egynek lenned a sok közül. Nem az számít, hogy hogyan hívnak, hanem az hogy ki hív - megvonom a vállam, és szokatlanul halkan beszélek, mert valahol azért sejtem, erre megy ki a dolog. Márpedig ha valaki olyan mondja ki a nevem, akitől megdobban a szívem, akkor aztán tök mindegy, minek hív.
- Könyvmolyhoz képest, te sem vagy annyira unalmas - gyorsan megtalálom magam viszont, és ki nem hagynám, hogy szívassam, főleg mert jól kezeli, meg hát... jó igazából lehet, hogy szimpatikus, de azt az én számból nem fogja hallani.
Nem is olyan rossz ez a bájitalosdi, főleg hogy oroszlán részét Kornél csinálja, de hamar lesznek aggájaim, mikor látom, nem csak egy fehér zacskó van, és a másiknak a színe nagyon hasonlít valamiére, aminek nem lenne itt a helye.
- És miért tartogatod? - lepődök meg, mert hát... azt meg kell tartani? Az én cuccaim úgy landoltak a kukában, hogy azt öröm volt nézni.
- Ez más, ezt megúszom büntetőmunkával, amit úgyis te csinálsz meg helyettem, ha lebukunk, mert miattad vagyunk itt - húzom ki magam, még az állam is felszegem, felvázolva a kellemes jövőt, amennyiben egy tanár, vagy prefi rajta kap minket, aztán még a szemeim is összeszűkítem, gyanakvóan nézek a levitásra.
- Ne gondold, hogy a cuki gödröcskéid meghatnak - puffogok, mert persze hogy meghatnak, és utálom én ezt. Nem így kellene működnie, mert az addig teljesen rendben van, hogy én lehengerlem a levitást, na de fordítva....ilyet nem játszunk. De a felvetés jogos, nem tudnám feldobni, mert azzal magamat is bajba keverném. Márpedig megígértem, hogy legalább első évben meghúzom magam.
- Ahaaaa... legközelebb bájitaltanon ülj már mellém - látom én, hogy Kornéllal jobban járnék, mint a mostani társammal, semmi más szándék vezérel... tényleg.
- Pff... zsák a foltját - forgatom meg a szemem, mert milyen szupi, hogy így egymásra találtak. Arra kíváncsi lennék mondjuk, hogy dícséri a srác a csaj szemeit, ha nem is látja, mert eltakarja...egy őserdő. De mindegy is, örüljünk szépen mások boldogságának. Lehet a csaj is megtáltosodik, aztán rendbe szedi magát, ha már sikerült találnia valakit.
- Látod? Megy ez neked - vigyorgok rá elégedetten, aztán a cuccot nézem, ami egyébként nem túl bizalomgerjesztő.
- És ennek biztos, hogy ilyennek kellene lenni? Ennél még egy algás pakolás is jobban néz ki - nem vagyok benne biztos, hogy ezt nyugodt szívvel kenném az arcomra különben.
Mikor késznek nyilvánítja, fél élet fáradtságát sóhajtom fel, mert bazi megerőltető volt idehozni a cuccokat, meg belerakni, többet is foglalkoztam ezzel, mint kellett volna. Épp hátra dőlnék, mint aki jól végezte, de a levitás karon ragad, és rohanunk is ki a teremből.
- Most akkor? - a kérdést befejezni nem tudom, a bumm jön, nekem meg felcsillan a szemem, hisz én ezt vártam. És ráadásul elég nagyot szól ahhoz, hogy az alsóbb emeleten is lehessen hallani.
- Megesik - motyogom zavartan, még a vállam is megvonom, mert ez inkább a bóknak szól, semmint annak, amit sikerült végrehajtanunk.
- Szerintem Rudi bának ne dicsekedjünk el vele - megyek be utána, és elnevetem magam a katasztrófát látva.
- Nem biztos, hogy megjutalmazna, de szedhetünk belépőt... ez így nagyon ronda, te jó ég - tényleg csak nevetni tudok, de annyira, hogy észre se veszem, a levitás kezét még mindig fogom.
Utoljára módosította:Kárási-Tóth Zsanna, 2023. május 30. 09:31 Szál megtekintése



Várffy-Zoller Vándordíjas <3
Kárási-Tóth Zsanna
Prefektus Eridon, Másodikos diák


neveletlen hercegnő | napraforgó
offline
RPG hsz: 279
Összes hsz: 398
Írta: 2023. május 31. 11:31 | Link

Somlay Kornél
az a péntek | ruhácska




Tényleg kicsit kiborulok azon, amit találok, de valamelyest megnyugszom, mikor látom, Kornél abszolút nem érti, mi a bajom. Bár... lehet csak jól játszik, hisz mondtam... én az itteniekből már tényleg bármit kinézek.
- Akkor tényleg nagyon hasznos lesz - még biccentek is mellé, de megint csak vágok egy fejet. Legalább címkézte volna meg, vagy valami. Akkor talán lenne értelme tartogatni, na de így.
- Na álljál le, te jöttél nekem direkt... konkrétan fellöktél, csak hogy észre vegyelek. Elhívtalak, mert ha rajtad múlna még most is ott állnánk az ajtó előtt, és mert te akartál, különben nem hoztál volna rózsát - nézek rá amolyan "na ebbe köss bele" tekintettel.
- És amúgy is... ez nem randi - eresztek meg mellé még egy gúnyos mosolyt is, aztán megforgatom a szemem. És még csak nem is hazudok, nem lett kimondva, hogy akkor mi most randizunk. Én teljesen arra készültem, megcsináljuk a bájitalt, ezért sem tudtam eleve hová tenni a rózsát.
- Azokra - puffogok, és tüntetőleg az ablakon nézek ki, nehogy még itt nyeregbe érezze magát. Még a kezeim is összefonom a mellkasom előtt, és elhúzom a szám. Szóval ilyen az, ha tetszik valaki... teljesen kellemetlen, és nem is tudom, hogyan kezeljem le. Talán anyu tudna ebben segíteni, de van egy olyan érzésem, nem kellene azzal hazalejtenem, hogy van egy fiú, aki tetszik, mert vissza se enged. Az ilyet azért szigorúan veszi, és folyton a fejemhez vágja, hogy azért még korai fiúkról beszélni, így hát... vele nem is szoktam.
Annak azért örülök, hogy egy biccentéssel letudja a kérésem, és nem kell komolyabb könyörgésbe kezdenem. Talán mellette még ragad is rám valami, most is megjegyeztem a csalánlevelet, meg a kígyófogat. Hát nem vagyok én teljesen reménytelen eset, csupán kell a motiváció. Teljesen belefeszülök, úgy figyelem, mi sül ki ebből, de a világért be nem vallanám, hogy ez még valahol izgalmas is. Szinte fel se fogom, hogy megdícsérem, a szavak csak úgy jönnek, ahogy szoktak. Nem is tulajdonítok nekik nagy jelentőséget.
- Jó, de attól, hogy gyógyhatású nem kell feltétlenül rondának, vagy rossz ízűnek lennie - emelem plafonnak a tekintetem, mert ezt se fogom soha megérteni. Mikor beteg voltam, anyu a torkomon nyomott le olyan bájitalt, aminek már csak az emlékétől is émelyegni kezd a gyomrom. Miért nem lehet valami, ami jó finom is?
Hirtelen tényleg nem tudom, mi folyik itt, csak hagyom hogy kihúzzon a teremből. Azt hittem, akkor kész is, jó is, minden szuper, jöhet a pihi, erre meg... csak pislogok a levitásra, hogy mikor sikerült lemaradnom, és miről.
- Oh...ooooo - esik le, hogy akkor mégse sikerült annyira fényesre. A bummtól csak felcsillan a szemem, nem ijedek meg, hisz rendesen vártam. A vigyorom is letörölhetetlen, ahogy nyitunk be, és megnézzük, mit sikerült alkotnunk, de elkerekedik a szemem, hisz ez durvább, mint azt vártam.
- Ha viszont azt mondanám, én csináltam... még csak meg se lepődne - vonom meg a vállam, mert ez abszolút nem zavar. Nem lehet minden eridonosa mintadiák az óráján.
- Vagy elhíreszteljük, hogy megjöttek az Űrlények - még mindig vigyorogva, döntöm oldalra a fejem, és próbálom befogadni azt a káoszt, amit sikerült itt előidézni. Pedig... én meghúztam magam, esküszöm.
- Ááá, nem mondom el senkinek, a végén még velünk vakartatnák le - biccentek teljesen komolyan, állva a tekintetét, csak közben olyan furcsán is érzem magam, szóval gyorsan inkább a falat vizslatom tovább, az úgy jobb. Így is próbálok nem belepirulni abba, hogy az ujjaink még mindig összevannak fonódva.
Biccentek, mikor mondja, ez egy darabig így marad, de a következő mondatára megint magasra szalad a szemöldököm. Már fordulnék felé, hogy megkérdezzem, mire gondol, mikor egy puszi landol az arcomon.
Abban a percben még pislogni is elfelejtek, és szinte látom magam előtt, ahogy az arcom szép lassan felveszi azt a piros színt, amit próbáltam egész idáig elkerülni.
- Minden lányt így puszilgatsz, aki szimpi? - lököm óvatosan vállon, miután sikerül rebootolni magam, és egyből megtalálom a hangom is. A szimpit meg még ki is hangsúlyozom, hisz ő mondta, az vagyok.
- Oké, de ezt se hagyjuk itt - szaladok oda a rózsámért, ami valami csoda folytán egész jól megúszta a merényletet. Még csak az kéne, hogy valami trampli találjon rá, és elvigye. Nem, nem. Én kaptam. Enyém.
- Ott a könyved - mutatok az üstből kifolyt trutyira, ami alól épp csak kibukkan a könyv sarka, és szomorúan nézem, mert ezen Kornél tuti ki fog bukni. Szegény könyv.

Szál megtekintése



Várffy-Zoller Vándordíjas <3
Kárási-Tóth Zsanna
Prefektus Eridon, Másodikos diák


neveletlen hercegnő | napraforgó
offline
RPG hsz: 279
Összes hsz: 398
Írta: 2023. június 4. 02:17 | Link

Somlay Kornél
az a péntek | ruhácska




- Igeeeeeen - még tapsikolnék is, hogy felismerte, de azt már nagyon túlzásnak érzem, szóval csak bólintok egy nagyot. Jó helyen tapogatózik.
- Lehet akkor nem lettem volna ennyire lelkes - gondolkodok el, mert végül is lehetett volna a dagadt negyedikes is. Biztos nem élveztem volna még annyira sem, hogy rám esett. Sőt, lehet már nem is lennék. Az azért szörnyű lett volna, szóval valahol tényleg szerencsés, hogy ez így alakult.
- De... nekem nem kell herceg - pislogok párat nagy szemekkel.
- A hercegek unalmasak. Oké, jól néznek ki, meg megmentenek, meg minden... de semmi hasznuk - osztom meg vele a véleményem. Szinte az összes Disney mesét betéve tudom, és leszámítva egy-két ellenpéldát, az összes herceget egy kreténnek tartom. Meg a hercegnőket is.
- A randi ott kezdődik, hogy te hívsz el... tisztességesen, ahogy azt egy férfi teszi - nagy szavak ezek, de mindenkinek ezt mondom. Ha randizni akar velem, hívjon el, az hogy én felvetettem, hogy csináljuk meg ezt a bájitalt, még korántsem nevezhető randinak. Persze a virágnak örülök, és szép, és még sose kaptam, szóval ez nekem nagy dolog.
Nyilván nem tetszik az a meder amerre folyt ez a beszélgetés, nem akarom én egyből látszatát adni annak, hogy Kornél tetszik, bár...tuti, hogy a hormonok, elvileg azok most mozgolódnak, vagy mit csinálnak. Mindenesetre kitekintek az ablakon, csak hogy megnézzem, ott mi zajlik.
- Azért ez egy kicsit túlzás - vigyorgok rá, hisz azért túltolni se kellene, de természetesen jól esik, ahogy az is, hogy ott a könyvtár előtt gyönyörűnek nevezett. Hát ezen igyekszem minden nap, hogy így lássanak.
- Ezaz. Legyen finom... vagy sárga...attól még meggyógyíthat - és ez nem feltétlen a bájitalnak szól, hanem mindennek, ami a gyógyulásom szolgálja. Komolyan hisztiket vágtam le mindig is, mikor anya próbált belém erőltetni valamit. Jó, volt egy köptető, aminek annyira jó íze volt, hogy akkor is nyakaltam, mikor már semmi bajom nem volt.
Azért hálás vagyok a levitásnak, hogy nem hagyott veszni. Én magamtól tuti nem vettem volna észre, hogy itt gond lesz, de elfog a nevetés, ahogy a bummot hallom. Hát ezt vártam.
- Csak nyugodtan, tényleg nem lepődnek meg - bólogatok sűrűn, mert gyorsan tudok katasztrófa övezetet varázsolni bármilyen helyből. Lehet ez a különleges képességem, na meg a fürtjeim, amik már órákkal ezelőtt be lettek göndörítve, mégis tök szépen tartanak. Jó, az nem... az csak a megfelelő eszköz, meg technika.
A puszin viszont fent akadok kicsit, mert váratlan és amúgy sem szoktak engem csak úgy puszilgatni. Anyut meg a tesóit leszámítva, de az ugye más. Talán ezen a ponton döbbenek rá arra is, hogy ez most komoly, és nem csak ilyen oda-vissza labda dobálás. Tényleg tetszek Kornélnak, a gondolat meg furcsán jó érzést csal elő belőlem. Vigyorgok is, mikor mondja csak én kaptam ilyen puszit, pedig talán nem is kellene ennyire örülnöm neki. Akkor talán még észre is venném, hogy még most is a kezét fogom, de sebaj.
Egy ponton azért elszomorodok, mert én is látom, Kornél könyve járulékos veszteség, és bár hősiesen küzdött, odaveszett a trutyiáradat alatt. Még innen távolabbról se néz ki túl jól. A rózsámat szorongatom, az legalább szerencsésen megúszta.
- Figyelj? Valahogy rendbe tesszük... - ígérem meg neki, mert akárhogy tartja magát, azért annyira sikerült kiismernem, hogy tudjam, ez egy fájó pont neki. Biztos olyan, mint mikor a kedvenc hajkefém nyele eltörött. Vigasztalhatatlan voltam, míg anyus meg nem csináltatta valakivel.
A szemem azért elkerekedik, mikor szó szerint térden csúszik előttem. Nyúlnék is, hogy segítsek neki felállni, de a kérdése megakaszt, és kiszakad belőlem a nevetés.
- Te bolond vagy. De legyen, lehetsz te a legjobb arc - forgatom meg a szemem, még mindig nevetve, mert amúgy is jó arc, szóval még csak túlozni se túlzok.
- Hát... zölden - nézek körbe még egyszer a szobán, hogy rendesen meg tudjam jegyezni a látványt, hogy aztán jól el tudjam mesélni anyának.
- Egyébként... egy stréberhez képest nem is volt rossz - húzom az agyát természetesen, de némi habozás után, gyorsan hajolok oda, hogy adjak egy puszit én is arcára, aztán nevetve szaladni kezdek ki onnan, és csak a folyosón végén várom meg.
- Jobb lesz, ha felszívódunk... te menj arra - mutatok az egyik irányba, miközben teszek egy lépést a másikba.
- Csak hogy ne lássanak együtt... úgy hamarabb megússzuk...
Szál megtekintése



Várffy-Zoller Vándordíjas <3
Lélek szoba - Löwenherz Zsanna hozzászólásai (7 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Északi szárnyÉszaki Torony