37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bogolyfalva - összes RPG hozzászólása (19509 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 631 ... 639 640 [641] 642 643 ... 650 651 » Le
Salamon Gréta
Egyetemi hallgató



RPG hsz: 217
Összes hsz: 235
Írta: 2024. március 3. 19:40 Ugrás a poszthoz

Dávid

Bizony, nagy szerencséje volt a családjával, irigylésre méltó volt az övék, hisz egyben voltak, szeretett szülők és tesók. Bárcsak mi is így egyben lettünk volna, de sajnos nálunk minden máshogy alakult. Ez egy kicsit le is hangolt, akár csak az, amikor Erik jött szóba.
- Erik egy idióta, mindig bajba kerül, utána meg elvárja, hogy segítsek, de sosem hallgat rám. Bunkó is és megy a saját feje után - vontam meg a vállam, azt hiszem, ha lett volna mondjuk egy olyan bátyám, mint Dávid, akkor ő hatással lett volna Erikre is, mert én nem tudtam vele bánni rendesen.
Inkább tereltem is a témát, vissza a forralt borra, egy kicsit még be is szóltam Dávidnak, de csak viccelődtem és nem gondoltam komolyan. Úgy volt jó, ahogyan készítette, bíztam az ízlésében és a tehetségében.  - Köszi - rámosolyogtam, amikor megkaptam a Macis bögrét, mivel kiderült, hogy ez nem az étterem tulajdona és talán az egyik dolgozóé, így még inkább vigyáznom kellett rá, nehogy összetörjem véletlenül.
- Na jó, de téli szünetben azért csak nem állíthatok be hozzád - nevetve ráztam meg a fejem, azért biztos nem örülne egy ilyen látogatásnak, mikor mindenki épp a családjával tölti az ünnepeket. Közben odatartottam a bögrémet, hogy Dávid nekem is merjen, s hozzá hasonlóan én is beleszimatoltam a forró italba.  - Annyira jó az illata, érződik belőle minden fűszer - jegyeztem meg, ezzel is utalva arra, hogy ez bizony jól sikerült. - Egészségünkre - mosolyogtam rá, miközben összekoccintottam poharam az övével, majd belekortyoltam, de még tényleg nagyon forró volt. - Húú leég a nelvem - mondtam pöszén, nevetve. - Szóval mi leden a neve ennek a follalt bolnak? Nelvégető Szálkány? - mosolyogva fürkésztem Dávidot.
Utoljára módosította:Salamon Gréta, 2024. március 3. 19:40
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Weisz Csinszka
Bogolyfalvi lakos


TinTin
RPG hsz: 70
Összes hsz: 78
Írta: 2024. március 4. 00:08 Ugrás a poszthoz



- Borzalmas vagy. - Ennek ellenére úgy nevet, ahogy nem szégyell. Nem is várt mást Konstantintól; nagyon szeretné látni Kilián fejét, amikor szembesül a gasztronómiai undormánnyal és megpróbálja lepasszolni a barátjának.
- ÁÚH! Hülye vagy? Miért csipkedsz? - Persze, hogy megugrik, ki ne pattogna, ha a pas... ha a haverja itt molesztálná kajálás kellős közepén? Kissé szúrós szemmel, morcos macskaként pislog pár másodpercig, de aztán kifújja a bentrekedt haragját, hadd szálljon el.
- Akkora kretén vagy. Szerencséd, hogy így is kellesz. - Évek óta hallgatja a sértődéseit, a gonoszkodásait, és már szinte immunis rájuk, ez is csak a mindennapjaik része. - Mit művelt az az aszkéta bátyád? Csak azt ne mondd, hogy van egy eltitkolt gyereke! - Mekkora dráma lenne! Belegondolva még nagyobbat puffanna, ha Koni állítana haza egy pelenkással, de annak az esélye konvergál a nullához.
- A desszertnek mindig külön gyomrot tartogat. Szóval? Mesélj, miféle botrány volt ez? - Látszik rajta, hogy él-hal a kíváncsiságtól.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Martin Romberg
Minisztériumi dolgozó, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos


osztályvezető úr
RPG hsz: 228
Összes hsz: 629
Írta: 2024. március 4. 19:45 Ugrás a poszthoz

Álmos

Egy darabig ízlelgettem a nevet a számban; Durmstrang. A legtöbben ódzkodnak ettől a névtől, mert valami sötét és hideg helyre asszociálnak, ahol ridegek a diákok és farkastörvények uralkodnak. Hatott a negatív propaganda.
- Ja igen, ott tanultál - mondtam, mint aki hirtelen észbe kapott, és valóban kiesett ez az apró részlet. Túl sokat láttam Álmost a közelben ahhoz, hogy azt feltételezzem róla, idevalósi, bár a neve sejtet némi szláv beütést. Egy ideig gondnok is volt az iskolában, ha jól tudom, de minden részletre nem emlékezhetek, mert már rég láttam az önéletrajzát, és ez a részlet érdekelt a legkevésbé, nekem a készségei számítanak.
- Még sosem jártam ott. Szeretted? - pillantottam rá kíváncsian. - Talán tudod, talán nem, de a  Svéd Királyi Mágusképzőben végeztem el a mesterképzést, még annak idején. Szóval a régió nem teljesen idegen azért. De rég is volt, basszus... - méláztam el az idő gyors múlásán, enyhén megrázva a fejem, mintha csak tagadni akartam volna magam előtt a tényeket. Hümmögtem, értvén, amit mondott. Sokan keresik ezt az egyensúlyt. A következő megszólalása elgondolkodtatott, és egy kissé meg is ijesztett. Olybá tűnt, a külvilág szemszögéből nem tudtam határokat állítani.
- Az identitásom? Talán... Akkor valamit jól csinálok a kollégáim szemében. Vagy mégsem... Mert azért nem akarok olyan lenni, aki ennyire eggyé válik a hivatásával. Ott a kapcsolatom. Meg próbálok azért nyitni olyanok felé, akikkel megtalálom a hangot. Nem könnyű, főleg saját magam miatt. Neked mi számít a munkán kívüli életnek? A hobbijaid érted alatta, vagy valami egészen mást? - család, párkapcsolat, esetleg egy olyan oldala, ami nem volt ismert előttem. Úgy éreztem, meg tudott szorongatni ezzel a gondolatmenettel. Görcsösen szorongattam a kezemben a korsómat. Át kellett gondolnom a választ. Ahhoz képest, hogy ez egy kellemes kocsmai beszélgetésnek volt aposztrofálva, alaposan megrágtam magam a válaszadás előtt.
- Elégedett vagyok. De nem teljesen. Sok mindent elértem. A munkámban még mindig van kihívás, viszont jobban örülnék, ha egzotikus ásatásokon vehetnék részt állandó jelleggel. Ahogy telnek az évek, kezdem egyre jobban kiismerni a minisztériumot, és csökken az adrenalin, az élvezeti érték. A rutin nagy ellenség valahol... De egy idő után bele lehet fásulni. Az előléptetés mondjuk jól jött, de valahol mégsem, mert mást csinálok, de mégsem teljesen azt, ami hozzám illik - hatott az alkohol annyiban, hogy bőbeszédűbb lettem. Mondataim csapongóak voltak, összeszedetlenebbek az átlagnál, amolyan őszinték, ahogyan csak ritkán nyílok meg. Kevésbé figyeltem a formaságokra és a választékosságra, de bíztam abban, hogy tudott követni. Ha más nem, az érzés átjött. Nem voltam még részeg, de a gyomromban keveredni kezdett a tömény és a sör. Szünetet kértem, rendeltem egy újabb kör sört, amikor úgy láttam, hogy már közeledtünk a vége felé, majd folytattam.
- Biztosan megvan a lehetősége annak, hogy a minisztérium kötelékében utazgassak. De rám itt nagyobb szükségük van. Másrészt, kötöttebbnek érezném, ha van egy szigorú feltételrendszerrel megáldott megbízóm - árultam el. Ehhez már politikai hátszél is kellhet. Nem biztos, hogy nekem van annyi, még nem mozgattam meg a kapcsolatrendszerem, mert nem protekcióval akartam elérni.
- Igen, egész sokfelé. És általában a természetben, ahol nincs tömeg, nincsenek zavaró emberek - meséltem neki boldogan. - Szükséges? A család miatt? - feltűnt, hogy ezt a szót használta, gondolom tudatosan. A testvérét futólag ismerem, ugyanúgy a faluban él. A kapcsolatuk valamennyire homály előttem.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Wouter Lodewijk Collenwen
Diák Navine (H), Negyedikes diák


X – unalmas
RPG hsz: 25
Összes hsz: 26
Írta: 2024. március 4. 20:08 Ugrás a poszthoz

Somlay Kornél

Kornél szavaitól zavarba jött, ami leginkább az arcán megjelenő pír formájában vált a külvilág számára is láthatóvá. Wout nem tartotta magát a legokosabbnak, de abban egyetértett, hogy a varázslényekhez és a kütyükhez jobban értett, mint az emberi kapcsolatokhoz. Ha e tekintetben hasonlították össze másokkal, akkor legtöbbször ő esett előnyösebb megítélés alá. Hamar leállította magában ugyanakkor azokat a gondolatokat, amik túlságosan hízelgőek voltak számára, hogy ő valóban okos. Az, a maga módján, de mindenhez nem ért.
- Csak az kelti fel az érdeklődésüket, ami él és mozog - idézte valamelyik szakkönyvet, mintha verset mondott volna fel. - Lássuk csak, vándorsáska, vagy lisztkukac, ha tálkába szórod neki, és nem hagyod, hogy elbújjanak a terráriumban? - kérdezte Kornéltól ötlet szinten, mert végül is a gazdája döntésére akarta bízni a választást, de opciókat ajánlott. - Egyébként a tücsök is kiváló pedig - erősítette meg egy mosollyal, amolyan bóknak szánva. Látszik, hogy nagyon fontos számára Ybl, szép gondját viselte, azt leszámítva, amikor egy pillanatra felügyelet nélkül hagyva Woutnál kötött ki. De ezt a részét a találkozásuknak már elfelejtette, és csak a jóra emlékszik, hogy megismerte.
Ritkán kérdeztek tőle ennyi mindent, de nem érezte úgy egyelőre, hogy sokallná, mert mind olyan témákat boncolgattak, amik nagyon érdekelték őt. Sőt, igazából a tudását ilyen tekintetben előszeretettel használták ki, még ha sejtette is valahol legbelül, hogy Kornél nem ilyen célból érkezett. Olyat azonban, hogy mi a terve, még nem tudott mit mondani, mert valószínűleg a szokásos. Olvasás, pihenés, hazalátogatás, a természetben felfedezés. A tarkóját vakargatta, amíg gondolkodott, de aztán földbe gyökerezett a lába a következő kérdéstől. Kornél áthívta magához, magukhoz. Nem is tudta pontosan, hova, és hogy kik lennének otthon, de ez nagyon ijesztő gondolat volt, mert még sosem vendégeskedett, és senki nem hívta át. Nagyon zavarba jött, ahogy a társa is. Teljesen elvörösödött, és sokáig csak hebegni tudott a válaszon.
- Átmehetek - préselte ki végül magából. - Még megbeszéljük - sütötte le a szemét, és azon gondolkodott, mennyire lenne jó ötlet meglátogatni. Nagyon félt tőle, nem tudta, mire számítson ott, és mennyire lesz a középpontban. Semmi gyakorlata ebben, s hogy őszinte legyen, ő jól elvolt magának a saját kis birodalmában. Mégis, Kornél annyira kedvesen hívta meg, hogy nem akarta megbántani azzal, hogy nemet mond, másrészt kíváncsi volt, hogy milyen lesz a dolog.
- Az udvarlás nehéz dolog. A barátkozásnál is nehezebb. Nem megy mindenkinek - mosolyodott el belenyugvóan. - Hm, én is ilyen vagyok főként, ez érdekes - rádöbbent, hogy egész hasonlóak. Még nem találkozott olyan fiúval, aki ennyire őszintén felvállalta ezt. Valószínűleg nem csoda, hogy egymásra találtak.
- Jól meg kell lenni egyedül is - hangzott a tanács Wout szájából. Próbálta kicsit felvidítani, de ő már belenyugodott abba, hogy az emberek jönnek-mennek, és nem akart görcsösen ragaszkodni senkihez, mert talán félt megnyílni.
- Nem tudom, hogy a barlangos eset megtörtént-e - zárta rövidre az utóbbi kérdését Kornélnak. - Mi pedig nem árulunk fertőzött állatokat - utasította vissza a burkoltnak hangzó vádakat némi felháborodással. Itt mindenki biztos lehetett abban, hogy orvosok által átnézett állatokat visz haza.
- Kövess - szólt, intett, és a bolt távolabbi része felé sétált. - Tüzesrák, krup, ramóra és nosztallang. Ezek talán érdekesebbek. De kinek mi a különleges. Akarsz új állatot, vagy miért? - kérdezte, miután a lényekre mutatott az ujjával, és biztos volt abban, hogy sok új kérdést kap.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Lónyay R. Hargita
Bogolyfalvi lakos, Illúziómágus, Végzett Diák, Előkészítős tanár


Gitta | Dzsidzsi
RPG hsz: 169
Összes hsz: 197
Írta: 2024. március 4. 22:45 Ugrás a poszthoz

Máté


- Aztán majd szerencsém lesz egy olyanhoz, akinek két sorban sem fér ki a neve - válaszolom elnevetve magam, mert végtére is ez is lehetséges. Becca lovagjának is igazán hosszú neve van, ami azt illeti, nem kell messze menni a példáért. Ki tudja, ki vár még rám is, tényleg előfordulhat, hogy hiába szeretnék egy Tóthot, a sors nem úgy gondolja. Meglátjuk. Sikerül aztán félreértenie, amit meglehetősen mókásnak találok, de azért bármilyen kedvesnek is tűnik, mégis jobb választásnak tűnik a teaház ahhoz a képnézegetéshez, az ebédet meg majd én intézem mellé Gézával.
- Semmi gond, fogalmazhattam volna én is pontosabban - válaszolom kicsit zavartan mosolyogva, kitartóan nézegetve a teám felületét, mert úgy érzem, hogy még mindig egy főtt rákra hasonlíthatok, annyira forró az arcom. Neki is nyomom a két tenyerem két oldalról egy hosszú pillanatra. Nem segít sokat, ahogy nem segít az a kósza tincs sem, ami az arcom elé csúszik szép lassan, de igyekszem túllendülni ezen, hiszen ő tényleg nem tehet arról, hogy félreértettük egymást. Az sokkal cikibb volt amúgy is, amikor a balett miatt gondolták ezt rólam néhányszor. Belekortyolok végül a csészém tartalmába, mielőtt még a tulajra terelődne a szó és kiderül, hogy itt is kissé elbeszéltünk egymás mellett, hiszen ő a régi tulajra gondolt, én viszont már az újat ismerem.
- Igazán szép hosszú név, de igen, azt hiszem, eladták. Ettől még lehet, hogy ők is világkörüli úton vannak éppen - válaszolom ismét felpillantva, most már jóval összeszedettebben, sokkal kevésbé zavartan, miközben igyekszem elképzelni a helyet olyannak, mint meséli éppen.
- Remekül hangzik. Még lesz egy vizsgám pénteken, de ez az utolsó, a legeslegutolsó, utána ráérek. A munkaidőm egészen alakítható ennek függvényében, szóval ha van olyan nap, majd megoldom - osztom meg vele lelkesen végül, hiszen igazán kíváncsi vagyok, merre is járt és milyen képeket őriz azokról a helyekről, illetve ha már említette, erről a helyről is. - Jó lehet a szombat esetleg? Vagy inkább a vasárnap... á, az olyan családi ebédekre ideális. Hétfő?
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Machay Adél
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
RPG hsz: 1608
Összes hsz: 1629
Írta: 2024. március 7. 08:19 Ugrás a poszthoz

Seth
- Március -


- Odavan érted. Ugye odavagy Seth bácsikádért? - Az első az Sethnek szólt, de szinte rögtön visszakérdez a férfi karjában csimpaszkodó Luciennél is. A fia vet rá egy most-ébredtem-morcos-vagyok pillantást, és belefúrja a fejét a bácsikája mellkasába.
- Semmi baj, Lucien, beszélünk még, amikor éhes leszel. - Akárcsak a legtöbb anya, képtelen betelni a gyerek látványával és folyton így vagy úgy, de a közelében kell tudja, hozzá kell érjen a babához, hogy meggyőződjön róla, mennyire valós. Végre valós. Nem hiába cirógatja meg a gyenge, de annál puhább hajjal keretezett fejecskét.
- Nem tetszik neki, hogy megzavartuk a sziesztáját, de majd megbocsát. Biztos jókor hívtunk el, szabad voltál most? - Bár ez már elhangzott egyszer, azért megenged egy második, végérvényes udvariassági kört. Nyilván repes attól, hogy szocializálódhat és Lucient is szerepeltetheti a kis mezővárosban, de a legjobb ezt barátok körében tenni, főleg, ha az a barátod egy tapasztalt, nagyon erős varázsló, akit a hírneve bármikor megelőzne, ha aktív lenne a varázsmédiában. Seth kicsit olyan, mint a pitbullok: az általános tévhit, hogy vérengző fenevadak, pedig valójában megfelelő tanítással és szeretettel csodás családorientált kutyák. Ezt nem fogja hangosan elengedni Sethnek, mert elég félreérthető lenne.
Utoljára módosította:Machay Adél, 2024. március 7. 08:20
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Rónaky Atala Kamilla
Diák Navine (H), Bogolyfalvi lakos, Harmadikos diák


Tala
RPG hsz: 31
Összes hsz: 36
Írta: 2024. március 7. 16:06 Ugrás a poszthoz

Sean

Elég vegyesek az érzései ezzel a valentin nappal. Egyrészről szereti nézni, hogy egyes párok milyen aranyosan képesek kifejezni az egymás iránt éreztt szerelmüket. És ezt olyan szépnek találja, hogy valakik így tudják szeretni egymást. Másrészről kicsit bosszantja, hogy ilyenkor egy egész napra teljesen megbolondul a világ, mintha soha semmi más sem létezett volna. És harmadrészről kicsit elfogja a szomorúság is, mert ő ismét kénytelen egyedül tölteni. Ezek a kamaszos érzelmek, nem szereti őket.
Ilyesmi gondolatokkal a fejében igyekszik haza, amikor Sean váratlanul, enyhe szívbajt hozva rá elétoppan. - Szia! - mosolyog rá végül. Noha soha senkitől nem várta, várja el, hogy a kedvéért elsajátítsanak egy egész új nyelvet, kedveli azokat, akik mégis komoly erőfeszítéseket tesznek a könnyebb kommunikáció érdekében. Megmelengeti a szívét, hogy valakinek ez fontos, még akkor is ha tudja, hogy nagyon sokan csak kíváncsiságból vagy felvágásból vágnak bele. - Szóval azt mondod, hogy adjuk ki magunkat egy párnak, hogy kapjunk egy ingyen sütit? - Röpke három másodpercre úgy tesz, mintha elgondolkodna az ajánlaton. - Naná, menjünk. - Végtére is, mi kell hozzá, hogy elhigyjék, hogy együtt járnak? Kézfogás? Ölelés? Egy arcrapuszi? Simán rendben van. Ennyit végülis egy ingyen süti mindig megér. - Na és mi a helyzet veled mostanában? - Esetlen kérdés, talán a legbénább amit feltehet, de ha már így alakult a dolog úgy érzi, beszélgetést kell kezdeményeznie.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Jávor Balázs Zoárd
Bogolyfalvi lakos


Bárd
RPG hsz: 102
Összes hsz: 104
Írta: 2024. március 7. 18:05 Ugrás a poszthoz

Detti


- Nem én mondtam! - teszi fel védekezően a kezeit, s fél szemmel még a sietve távozó fiatalok felé pillant, akik megjegyzéseket tettek rájuk. - De amúgy meg…miért is ne? - utóbbit már mosolyogva fűzi hozzá, mert hogy végül is, ketten vannak és remekül érzik magukat, csevegnek - privát dolgokról is - és látták egymást pucéran, ráadásul Balázs hívta meg Dettit. Szóval, akárhogy is nézzük, nevezhető ez randinak.
- Nyugodtan edd azt a burgert, én fizetem - kacsint rá, aztán nevet is, majd ő is beleharap a saját hamburgerébe, ami már a második, mert hogy alapjáraton is éhes volt, meg aztán neki két hamburger kell legalább, ha jól akar lakni.
- Azt nem szeretném, meg nekem így tetszel. Nem bírom a magassarkús macákat - konkrétan most Hédi jut az eszébe, őt tényleg nagyon nem bírja, és az eddigi tapasztalatai alapján a magassarkús nők amúgy is túlságosan kényesek. Az más kérdés, hogy tetszik-e neki, mert végül is, legutóbb Dettinek is jól állt, Balázs elméjébe is véste azt a képkockát, bár egész biztos, hogy nem fogja erre kényszeríteni. Jó, ha netán egyszer arra vetemedne, hogy feleségül vegye - kizárt - akkor esetleg megkérné, hogy ne már ebben az acélbetétesben tegye át a lábát a templom küszöbén. Úgy egyébként meg tényleg nem érdekli, neki így is tetszik Detti, bakacsonstul, rockerestül.
- Ezt akkor most vehetem meghívásnak? - elmosolyodik, emlékei szerint nem is nagyon utazgatott eddig Dettivel, ez az ajánlat viszont tetszik neki. Ugyan sok a dolga, több projektbe is belefogott, ettől függetlenül nincs ellenére a dolog.  - Hát ami azt illeti, idén még nem vettem ki szabadságot, szóval szerintem néhány napot ad a főnök, és akkor megnézhetem, hogy hol diplomáztál. Ugye megvan még az a talárod? - egy szemtelen mosoly szökik az arcára, mert igen, akadt egy kósza ötlete is, ha már elutaznak olyan messzire, de ezt nyilvánosan nem fogja megosztani, csak mélyen Detti szemeibe néz.
Aztán harap ő is a hamburgerből, majd rögvest kortyol rá az üdítőből is, aztán jöhet egy kis sült krumpli ketchuppal.
- Miért kell amúgy odautaznod? Munka? Azt hittem, hogy Bagolykőn szeretnél elhelyezkedni - kíváncsi, mert munkáról az elmúlt napokban nem sokat beszélgettek, leginkább mással voltak elfoglalva. Azt meg nem vallaná be, de azért egy kicsit aggasztja, hogy mi van, ha Detti úgy dönt, hogy visszaköltözik Stockholmba.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 789
Összes hsz: 2560
Írta: 2024. március 7. 21:13 Ugrás a poszthoz

Adél

Amennyire furcsa volt elsőre a kenguru, mostanra megbarátkozott vele - felkötni nem tudja, mert a jobbja nem áll rá, de készségesen hagyja, hogy barátja ráaggassa a kendőt és -gyereket egyaránt. A talárja szárnyait úgy hajtogatja Lucien fölé, hogy jóformán csak a kis manóarc látszik belőle, ami épp fókusztalan, álmos nyűggel pislog.
- Ha ilyen a lelkesen, Merlin óvjon az ellenszenvétől,- nevet halkan, nehezen találva, mihez kezdjen azokkal az idegen érzésekkel, amiket a fészkelődő baba elégedett szuszogása vált ki. - Ilyenkor örülök, hogy már rég leszoktam,- mormogja, mert a dohány szaga valószínűleg irritálná a kicsi orrát. Jó kezét a gyerek hátán tartja, inkább a saját, semmint Lucy biztonságérzete kedvéért.
- Nem tudom, ő tele szájjal mennyiben tud majd hozzájárulni a beszélgetéshez,- jegyzi meg derűsen, mintha ez lenne a kölcsönös csevej egyetlen akadálya. Az udvariaskodásra a szemét forgatja, szabad karjával kinyúlva egy pillanatra oldalához húzza Adélt egy fé-ölelésre.
- Ne bosszants! Vizsgaidőszak van,- ingatja meg a fejét, - most érek rá a leginkább. Ha van kedved, vendégem vagy egy süteményre, vagy amit szeretnél.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Somlay Kornél
Prefektus Levita, Harmadikos diák


Som, Somi
RPG hsz: 158
Összes hsz: 205
Írta: 2024. március 7. 21:39 Ugrás a poszthoz

Wouter Lodewijk Collenwen


Wout arcán megjelenő pír alapján sikerült őt zavarba hoznom. Persze, nem ez volt a szándékom, de azért örülök, hogy jól vette bókomat. Valóban okosnak tartom őt, amiért ilyen könnyen megtanulta kezelni ezt a roppant bonyolultnak tűnő pénztárgépet.
-Igen, ezt észrevettem -Ybl csak arra ugrik rá, ami megmozdul. A halott tücsök mellette évekig lehetne a terráriumban, nem nagyon érdekli, de az élő eleségeknek nincs menekvés. -Általában beleszórom a tálkába és Ybl már el is kezdi a vadászatot, esélyük sincs elbújni. Persze csak annyit adok neki, amennyit megtud enni. A vándorsáska nem bántaná? Hallottam róla, hogy mindent is megrágnak és tartok tőle, hogy a kaméleonomat is megcsipdesnék védekezés közben -nem szeretném, ha Ybl étkezése drámai fordulatokat venne. Nem is tudom, hogy kihez mehetnék, van-e itt egyáltalán állatorvos? -Kiváló, szereti is csak túl zajos -bár ez leginkább csak engem zavar.
A jelek szerint meglepte barátomat a kérdésem. Őszintén szólva engem is, ő lenne az első diák, akit meghívok magunkhoz. Ám, úgy vélem, hogy tetszene neki az az erdő, ami körbe öleli a házunkat.
-Ennek nagyon örülök, persze még egyeztetünk! De hidd el, tetszeni fog! Van egy erdő a házunk mellett, persze ott nem varázslények laknak, mert muglik között élünk, de ettől függetlenül lenyűgöző a táj -jobb karommal megérintem a vállát. Annyira örülök, hogy igent mondott, szívem szerint megölelném, de az mégis olyan furán venné ki magát, ezért inkább így próbálom kifejezni boldogságomat. -Tudom, nem egy Hollandia, de boldoggá tennél, ha megtisztelnél jelenléteddel -széles vigyor terül el arcomon, még szemeim is csillognak.
-Ha mindent összevetünk, annyira nem is fura. Szerintem az azonos lelkek, előbb-utóbb megtalálják egymást és veled úgy érzem, mintha már száz éve barátok lennénk. Lehet, hogy előző életemben is jóban voltunk, melletted nem kell megjátszanom magam és lehetünk őszinték egymással -mosolygok Wout-ra. Elmondható róla, hogy biztonságban érzem magam mellette, nem akar hátbaszúrni, támadni vagy átverni. Egy őszinte, tiszta szívű fiúnak tartom őt.
-Persze, hogy nem árultok fertőzött lényeket! Ez a gondolat fel se merült bennem, csak kíváncsi voltam véleményedre, hogy elképzelhetőnek tartanál-e egy ilyen eset? Kérlek, ne vedd bántásnak, nem annak szántam -eszem ágába se volt feltételezni az üzletről, hogy sérült vagy veszett állatokat árulnának. Szimplán tudatlanságom és kiváncsiságom vetette fel ezt a kérdést. Nem gondoltam volna, hogy Wout magára veszi. Kérésére követem őt és szemügyre veszem azokat a lényeket, amiket mutat nekem.
-Nem, Ybl tartása bőven elég! A tudatlanságom hozott ide, tudod nem jeleskedem olyan jól a varázslények ismeretében, mint te. Viszont érdekelnek és lenyűgöznek, ezért tanulni jöttem. Szeretnék többet tudni róluk -mutatok az imént bemutatott varázslényekre. -Mesélnél nekem róluk? Mit lehet tudni az állatokról? -jön első kérdésem, ami szinte magába foglalja az összes többit.
Utoljára módosította:Somlay Kornél, 2024. március 7. 21:40
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Machay Adél
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
RPG hsz: 1608
Összes hsz: 1629
Írta: 2024. március 7. 21:46 Ugrás a poszthoz

Seth


Profi mozdulatokkal erősítette fel Lucient Seth-re, mint valami kis túlélőcsomagot, és meg kell mondja most, hogy így végignéz a kettősükön...
- Majd azt mondom az öregasszonyoknak, hogy tőled örökölte. - Szemtelen a vigyora, de őszintén boldog, miközben ugratja a barátját. Tényleg nézhetnék őket egy családnak, ahol az apuka viszi a csemetét a kendőbe bugyolálva, míg az anyuka sorra járja a kirakatokat és végre fellélegzik kicsit.
- Néznének egyet az emberek, ha itt kezdeném szoptatni. - Majdhogynem elismerően biccent Seth felé, hát ki gondolta volna, hogy ilyen dolgokat említ meg? Nem szégyenlős, szoptat minden gond nélkül más előtt is, de a nyílt utca nem a legkényelmesebb ehhez. Akkor inkább a Boglyas téri szökőkút peremét használná ücsörgéshez és Lucien dédelgetéséhez.
Egy vidám iskoláslány lelkesedésével bújik Seth-hez, még ha csak egy röpke pillanat erejéig is, hogy visszaölelje. Megjegyzem, nem kicsit lehet meglepő a látványuk az ítélkezőbb rétegnek, mert Adél még mindig tizenhatnak néz ki, Seth pedig nagyon nem tizenhatnak.
- Imádlak! Mióta terhes voltam vele, jobban szeretem az édességeket. Régen rájuk se bírtam nézni, de... - Na igen, itt megfakul a mosolya. Szonja óta... - ... az első terhességem ezt megváltoztatta. - Szonját rövid ideig hordta, de már az is változtatott benne jó néhány dolgon.
- És látod, még így sem híztam el. - De a csípője szélesebb lett a szüléssel és az alkata a betegesen soványról kerekebbé, teltebbé vált a jó helyeken, de még mindig inkább formásan soványnak lehetne nevezni.
- Amúgy nálam maradt a ház. - Továbbra sem túl vidám az az ajakgörbület, inkább beletörődő. Elmesélte Seth-nek a szépített verziót: Will alkoholizmusa továbbra is fennáll, és ezt tarthatatlannak érezte, tehát benyújtotta a válást. Az illegális pálca, Júlia megfélemlítése, mindezeket jótékonyan elhallgatta. Seth nem lenne olyan birkatürelmű, mint ő, és semmi oka megkímélni a férjét, neki viszont... a korty levegőt és a meghosszabbodását jelenti Will azzal a feneketlen sötétséggel együtt, amit magában hordoz a férfi.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
RPG hsz: 789
Összes hsz: 2560
Írta: 2024. március 7. 23:03 Ugrás a poszthoz

Adél

- Nos, Lucien, akkor sajnos életed valamennyi reggele ilyen lesz...- sandít le, nem mintha a kicsi bekapcsolódna a társalgásba. A hajón töltött idő alatt Adélnak volt lehetősége megtapasztalni, milyen nehezen ébred és mennyire használhatatlan az első kávéja előtt. Ennek ellenére - vagy épp ezért - közelebb hozta őket az a néhány hét, érezhetően közvetlenebb azóta.
- Ilyen helyzetben szólsz és rendelkezésedre áll egy mágus,- emlékezteti rá, hogy egy-két bűbájjal megoldható az egész. Ő maga nem lát benne semmi felháborítót, bár hangosan sosem fejtené ki, hogy erre találták ki a melleket, minden más csak reklám.
- Olyan, mintha itt hagyott volna neked egy darabkát,- simítja meg vigasztalóan Adél vállát. - Emlékszem, anyám panaszkodott, hogy a terhessége alatt megetettem vele a banánt, amit amúgy ki nem állhatott,- fűzi hozzá, szinte magyarázatként, mert nem puszta szentimentalitás mondatja vele.
- Helyes. Helyes.- Willel szembeni ellenszenvét többnyire elrejtette és Adél iránti tiszteletből még mindig így tesz, azt azonban nem titkolja, hogy egyetért a válással. Ebben a helyzetben a legkevesebb, hogy a gyermeket tovább nevelő, felelős szülő feje felett maradjon a fedél. - Szólj, ha bármivel segítségre lenne szükség a ház körül, kérlek. Ránézhetnék majd a biztonsági bűbájokra is, ha nem szeretnél költözni, jobb lenne felújítani őket,- veti fel, a dolgok gyakorlatias oldalára szorítkozva. A tekintete azonban azt üzeni, ennél többről van szó, bármiben segít, amiben csak tud - hallgatóságként, barátként, keresztszülőként.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Machay Adél
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
RPG hsz: 1608
Összes hsz: 1629
Írta: 2024. március 8. 10:51 Ugrás a poszthoz

Seth


Lucien újabb tagadó elfordulással jutalmazza a próbálkozást, hogy bármilyen kapcsolatba lépjenek vele. Jó neki ott a biztonságban, ismerős embernél, és amúgy is, a mai délelőtt ő kicsekkolt, hagyják csak békén.
Nem úgy az anyja, aki nevetve biccent köszönetképp, mert mindig örül az extra segítségnek.
- Hahh, ő is ezt csinálta. - Lucien felé bök a fejével a legbüszkébb mosolyával. - Sosem szerettem a Nutellát, erre mihez volt kedve? Nutellához. Életemben annyi cukor egyszerre nem jutott a szervezetembe, mint egy kanál tömény csokikrémmel, és még így is megálljt parancsoltam, hogy ne legyen belőle komplikáció, de nyilván ő többet akart. Kis haspók. - Mindent megadna a gyereknek, a csillagokat is lehozná a égről érte, még azután is, hogy őt magát is a sírás szélére taszítja nem egyszer Lucien a hisztijével.
- Nem tudom, nemrég voltak felújítva... - Őszintén elgondolkodó arcot vág, miközben megáll az ékszerész előtt és oda sem figyelve megforgatja a még mindig hordott jegygyűrűt az ujján. Hála Sethnek ez most már egy sokkal értékesebb darab, egy biztosíték nagy vész esetére. - ... de végül is persze, miért ne? Ha valamelyik nap ráérsz, gyere át nyugodtan bármikor. Ha altatom is Lucient, Jázmin beenged bármikor. - Jázmin vele marad még hosszú időn keresztül, mi több, ha az apjával folytatott tárgyalásai jól sikerülnek, átveszi ő a manó bérezését. Ideje lesz a sarkára állnia és bontogatni a szárnyait.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Werner Viola Anna
Diák Rellon (H), Bogolyfalvi lakos, Magántanuló, Ötödikes diák


Hibbant
RPG hsz: 87
Összes hsz: 89
Írta: 2024. március 8. 16:08 Ugrás a poszthoz



Igazából mindig is leszartam, hogy furán néznek rám, amiért hámon sétáltatom Ladyt. Nem vagyok kutyás, macskás se túlzottan, de ez a nyomorult nem csak a telekre, de szívembe is bepofátlankodta magát, na meg… ha Maminak lehet, egyet én is kisajátíthatok, nem? Szerencsére ugyanolyan bunkó tajparaszt, mint én jobb napjaimon, így nagyival le is meccseltük, ő az enyém.
Onnantól meg aztán igazán el van kényeztetve, menő szegecses a hámja is, mert a rózsaszín biszbaszok picsáknak valók. Velem is lakik ott fent, még akkor is, ha az sok lefutott körömbe került, és még ma is van, hogy mamival összeakadunk rajta.
Már nincs nappal, kevés az ember, ilyenkor kimondottan élvezek kint lenni, és csak nézelődni. Imádom azt a cirka másfél órát, amit zavartalanul végigsétálhatok a rühessel.
És aminek abban a pillanatban lőttek, ahogy meglátom, aztán fel is ismerem Balázst. Nem megyek gyorsabban, csak furán nézem, mint aki nem biztos abban, hogy ő az, mert a cucc amit a fejéhez tart, mégis jól eltakarja fél arcát. Arcomra kiül a döbbenet, mikor pár centire állok meg tőle, és megbizonyosodom róla, tényleg ő az. Abban a pillanatban még Lady nyávogása se hat meg, mert ahogy realizálom az elém táruló képet, szerintem is még le is fehéredek.
- Mi történt? - ilyen apróságok, hogy köszönés, meg hogy jó újra látni, most igazán nem fontosak. Még szerencse, hogy a vér látványával nekem semmi bajom, talán ez az egyetlen pozitívum, ami elmondható rólam.

Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Markovits Balázs
Diák Rellon (H), Ötödikes diák


Markovits 2.1 | Bazsarózsa | Bazsola
RPG hsz: 140
Összes hsz: 141
Írta: 2024. március 8. 16:10 Ugrás a poszthoz

Hibbant

Miután csendesen elhagyta a házat, mint egy igazi reversed betörő, mert ő kifele jött, már sokkal nyugodtabb. Ahogy a hideg levegő megcsapja az arcát, az eddig fel sem fogott fájdalom hasít bele az orrába. Káromkodva nyúl oda, de csak még inkább fájdalom hasít a törött orrba - feladja. A véres pólót dobja a vállára, amíg rágyújt, mert itt már biztonságos, majd tartja ismét oda. Nem tudja vérzik-e még, de nem érdekli, legalább, ha találkozik valakivel, nem ismerik fel. Ja, ahogy azt te elképzelted fiam. Mindössze pár métert sétál a tértől, mikor ismerős hang üti meg a fülét. Igyekezett úgy elosonni a lány mellett, véletlen se vegye észre. Összejött.
- Elmondtam Bálintnak, hogy randiznék veled. Boldog volt tőle - vonja meg vállait. Nem nagy dolog, pontosan erre számított, így nem érte annyira meglepetésként haverja kirohanása.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Werner Viola Anna
Diák Rellon (H), Bogolyfalvi lakos, Magántanuló, Ötödikes diák


Hibbant
RPG hsz: 87
Összes hsz: 89
Írta: 2024. március 8. 16:10 Ugrás a poszthoz



Én mindig jót röhögtem, mikor Mami hazaérve a piacról, teljesen kikelt magából, hogy ebben a városban bármi megtörténhet. Nevettem, mert végtelenül unalmas helynek tartom, de legalább nyugodt. Erre meg… És még csak nem is sejtettem, hogy valaha is összefutunk. Balázsnak legtöbbször mindig csak a szája járt, bennem meg még most is él a remény, hogy azóta megjött az esze, és rájött, hogy én nem érem meg, aztán tuti talál magának valami csajt a kastélyban. Valaki olyat, aki megéri.
Most meg itt áll előttem olyan képpel, mint amit bevertek, és én szépen rá is döbbenek, hogy nem ismerem. Mi van, ha balhés? Mi van, ha szar társaságba keveredik? Hisz én nem láttam, honnan jött… lehet épp a Prambergerről. Nem csoda, hogy egyből belekérdezek, lehet még a paranoia is rátesz arra egy lapáttal. Nézem közben az arcát, azt várva, hogy rajta kapom majd, hogy bekamuzik valamit, de nem.
Mélyet sóhajtok, mert egyszerre vagyok baromi dühös arra az állatra, és egyszerre érzek kurva nagy bűntudatot, aztán meg még rá is haragszom, mert… jó, rá nem tudom, miért haragszom. Beharapom az ajkam, és közelebb lépek hozzá. Nem kérlelem igazából, ha nem állít meg, csak egyik kezemmel elveszem óvatosan ruhát, a másikkal meg még óvatosabban emelem meg az állát… már ha hagyja.
- Oké. Sétáljunk el Kozákhoz… ez baromira eltört. Hogy lehet ekkora fasz, nem hiszem el - felcsattanok, de halkan beszélek, és ez a baj. Ha üvöltenék, vagy visongnák, akkor nem lennék dühös. De most… most baromira ajánlom az eridonosnak, hogy ne kerüljön a szemem elé.  

Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Markovits Balázs
Diák Rellon (H), Ötödikes diák


Markovits 2.1 | Bazsarózsa | Bazsola
RPG hsz: 140
Összes hsz: 141
Írta: 2024. március 8. 16:11 Ugrás a poszthoz

Hibbant

Elhúzott szájjal hagyja, hogy a lány megnézze az orrát, mert még mindig rohadtul fáj, és ezt kihasználva szív bele a dugi cigibe.
- Persze, menjünk - és azzal a lendülettel indul vissza a tér felé, hogy elkanyarodjon az Árnyas irányába. Ő ugyan nem fog gyógyítóhoz menni egy törött orral, ami annyira fáj, mindjárt lefossa a bokáját. Köszöni szépen, inkább jól van. Meg ha már a bátyjának nem hagyta, Kozáknak biztosan nem fogja.
Hangosan dobbant, majd sétál vissza a lányhoz, ha nem követte, vagy esetleg nem indult utána és ütköznek össze félúton.
- Ne haragudj Bálintra, én voltam a gyökér. Megérdemeltem. Csak te meg igazán mondhattad volna, hogy még mindig van köztetek valami - hangom nem emelem meg, de bőven érezhető belőle az a fajta “baszdmeg” érzés, amit ritkán produkál a mi Balázsunk. Mert ha csak hangyányi elképzelése lett volna arról, hogy hiába szakított a két okos, ugyanúgy együtt vannak, csak közben nincsenek, eszébe sem jutott volna vásárra vinni a bőrét - de Viola kussolt. Még mennyire megtette. - Ha tudom, megkímélem magam a törött csontoktól.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Werner Viola Anna
Diák Rellon (H), Bogolyfalvi lakos, Magántanuló, Ötödikes diák


Hibbant
RPG hsz: 87
Összes hsz: 89
Írta: 2024. március 8. 16:12 Ugrás a poszthoz



- Legalább most ne legyél hülye - szólok utána, de nem megyek, mert… én nem erőszakolok rá semmit. Csak szomorúan nézem, mert hogy a picsába segítsek rajta, ha nem hagyja? Ráadásul még csak orvos se vagyok, hogy nyugodt szívvel nekiálljak kísérletezni. De aztán meg.. nem fog engem csak úgy lerázni, szóval rántok egy aprót a pórázon és megindulok utána, pont mikor ő meg visszafordul, így épp hogy, de neki is zúgok a mellkasának. Csodás. Kell ez neki, tudom én.
Felnézek rá, pislogok is, és próbálom megtalálni a hangom, aztán lépek egyet hátra, és biccentek.
- Valóban. Elmondhattam volna, hogy annak ellenére, hogy nem vagyunk együtt már egy éve - kihangsúlyozom, mert ez lényeges dolog, és tartom is magam hozzá.
- … összejártunk. Elmondhattam volna, hogy azért fordult ki magából, mert nem vagyok képes nemet mondani, vagy épp ő. Elmondhattam volna, hogy nincs elég erőm ahhoz, hogy távol tartsam magamtól, de… nem akartam - túrok bele a hajamba, de végig a szemeibe nézek.
- Én… nézd, én egy önző ribanc vagyok, Bálint pedig olyanokat élt át mellettem, amit senkinek nem kívánnál, még a legnagyobb ellenségednek sem. Én tiszteletben tartom, hogy szakított velem, de ha hív megyek, mert egyrészt ennyivel tartozom neki, másrészt meg… amíg meg nem ismertelek, nekem ez teljesen jó volt így. A koncert óta nem találkoztam vele, képes voltam azt írni neki, hogy nem érek rá, mert… mert azt hittem, hogy veled tényleg lehet… még ha hülye is vagy, és tartom magam ahhoz, hogy valaki olyanra kellene pazarolnod az időd, aki megéri… Sajnálom, hogy nem mondtam el, de nem akartam, nem akartam, hogy tudd aztán ne gyere nekem a hülye egoista dumáiddal - zavart vagyok? Jó, mindig. De most tényleg, mert nem tudom, hogy kellene ezt elmondanom.
- Én azt hiszem megkedveltetted magad velem, és utállak érte - mert hogy abban is teljesen biztos vagyok. Olyan szépen eldöntöttem, hogy soha nem lesz többet olyan, mint ami Bálinttal volt. Működött is. Míg a nyomi Markovits be nem szólt a seggemre.
Utoljára módosította:Werner Viola Anna, 2024. március 8. 16:16
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Markovits Balázs
Diák Rellon (H), Ötödikes diák


Markovits 2.1 | Bazsarózsa | Bazsola
RPG hsz: 140
Összes hsz: 141
Írta: 2024. március 8. 16:13 Ugrás a poszthoz

Hibbant

Ha tudta volna, hogy 100%-os vallomást csikar ki ezzel a lányból, inkább nem hányja a szemére, hogy csendben maradt. Ám nem tudja, úgyhogy kiengedi magából és jön az eredménye.
Unott arccal hallgatja végig, ő erre igazán nem tud mit mondani. Komolyan. Aztán elhangzik az ominózus mondat, és szemöldökét egy bagoly csapja vissza az égből, annyira megemeli.
- Ti tényleg ennyire hülyék vagytok? Te főleg! - csattan fel. - Összejártok dugni, de nem vagytok együtt. Mégis együtt vagytok, vedd már észre! Annyi, hogy Bálint leszedte magáról a felelősséget a szakítással, míg te képes vagy azt mondani, hogy a testeddel tartozol Bálintnak? Merlinre… - tincsei közé túr, hitetlen nevetése tölti meg a csendes estét.
- Kurva gyorsan kapjátok össze magatokat - szól még végül, majd elfordul. Most nem tudja valahogy érdekelni, hogy Viola megkedvelte. Nem örül neki annyira, mint gondolta, hogy fog, amikor Bálint és ő is hülyék. A szakítás utáni összejárás azt jelenti, nincsenek túl a másikon, az, hogy Bálint képes betörni az orrom a lányért hülyeség, de a pláne, hogy Viola azt hiszi tartozik Bálintnak azzal, hogy széttegye a lábát neki, amikor a srác akarja. Ez valahogy kurvára nem hangzik egészségesnek, sőt…
- Ne mondd, hogy kedvelsz, amikor ki tudja hány napja még alatta feküdtél - fűzi  hozzá halkan válla felett és indul el az előző irányba, az Árnyas sétány felé.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Werner Viola Anna
Diák Rellon (H), Bogolyfalvi lakos, Magántanuló, Ötödikes diák


Hibbant
RPG hsz: 87
Összes hsz: 89
Írta: 2024. március 8. 16:13 Ugrás a poszthoz



Hallgatom én, de komolyan. Valahol még jogosnak is tartom, hogy kiakad épp csak…
- Tudod mit? Tényleg. Azok vagyunk. Sajnálom. Nem ismersz, és ezek szerint Bálintot se - széttárom a karom, ugyanakkor rájövök arra is, hogy talán én se ismerem annyira az eridonost, mert őszintén? Nem gondoltam volna, hogy ezt teszi Balázzsal, és ez kicsit össze is zavar.
- Ki tudja hány napja még csak a létezésedről se tudtam… - nézek utána hitetlenül, mert ez most komoly? Tényleg, mióta Balázs képbe került, én nem voltam Bálinttal. Végülis sóhajtva rázom meg a fejem, és hazaindulok Ladyvel. Holt biztos, hogy nem most kezdek neki magyarázkodni, és valahol tudom, hogy ez így a legjobb. Kerüljön csak, ne is ártsa magát ebbe bele… így legalább megússza.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Markovits Balázs
Diák Rellon (H), Ötödikes diák


Markovits 2.1 | Bazsarózsa | Bazsola
RPG hsz: 140
Összes hsz: 141
Írta: 2024. március 8. 16:16 Ugrás a poszthoz

Hibbant

- Mert ti olyan jól ismeritek egymást - vágja oda a lányhoz még félvállról. Nem akarja elhinni, hogy tizenévesen valaki ennyire hülye lehet, mint ez a kettő. Hiába szakítottak, ugyanúgy odavannak a másikért, ő meg nem elég, hogy a csajt nem kapja meg, de egy haverját is elvesztette. Igazságtalannak érzi az egészet, és lássuk be, kicsit az, még akkor is, ha lényegében magának csinálta, ám szögezzük le: ha tényleg csak sejtése van arról, hogy van köztük valami, rá sem néz Violára. Ehhez képest most törött orral indul útnak a sötétben, amíg Bálint biztosan náluk van.

♥️
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Eszterházy Konstantin
Független varázsló


legjobb tesó
RPG hsz: 23
Összes hsz: 31
Írta: 2024. március 8. 17:15 Ugrás a poszthoz

Cicám

Koni elégedett vigyorával néz le a barátosnéjára. Kevés olyan ember van, akit semmire sem cserélne el, de az egyik mindenképpen Csinszka. Pontosan a dinamikájuk miatt gondolja úgy, hogy egyszer sokára, mondjuk úgy negyven év múlva majd elveszi feleségül a lányt.
- Hé, vigyázz a száddal - figyelmezteti a szemöldökét megrántva. Nem szereti, amikor szájalnak vele, és általában megbünteti a barátnőit, ha hasonló jelzőkkel illetik.
- Eltitkolt gyereke? Arról még nem tudok, de kinézem belőle - laza vállrándítással intézi el, mintha amúgy totál természetes lenne, hogy családtagjaik random gyerekekkel jönnek haza. - Állítólag szopatta a csaját Katarinává változva. Nem is egyszer, többször, lehet veled is beszélgetett. Gratulálnom is kell még neki, ennél az én kapcsolataim is hosszabbak - felhangzik egy röhögés Koni szájából, miközben hátradől és int a lánynak, hogy leadják a rendelésüket. A szokásosat kéri, nem meglepő.
- Valamikor akarsz kimozdulni amúgy? Disneyland mondjuk? Párizs? Csak te meg én, egy üveg Dom Perignon? - beveti a szemöldökvonogatást is, mintha az ölet önmagában nem lenne elég. - Mehetek mással is, de valljuk be, az kevésbé lenne szórakoztató.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Weisz Csinszka
Bogolyfalvi lakos


TinTin
RPG hsz: 70
Összes hsz: 78
Írta: 2024. március 8. 19:07 Ugrás a poszthoz



- Blablabla - Úgy csinál a kezével, mintha egy kerepelő gólyát imitálna, hogy Koni beszéljen csak, úgyis kedveli, úgyis megbocsátja neki a pofátlankodást is. Sokkal jobban érdeklik a szaftos részletek az Eszterházy részről.
- Komolyan? Én nem. Mindig olyan karótnyelt fejet vág, ha találkozok vele, pedig úgy mosolygok, hogy más már ledobta volna az ékszíjat tőle. A bátyád meg fapofát vág. Bezzeg, ha Bogi szolgálja ki, úúúristen, látnád a fejét; kenyérre lehetne kenni. Mintha a bátyád most lenne szerelmes életében először. - Ki tudja, lehet, hogy így van, és ha ez igaz, akkor különösen aranyos jelenség, már ha lehet ilyesmit mondani egy harmincas éveiben járó férfire.
- Ne... NEEEEE! - Kicsit hangos a meglepettsége, de nem üvöltözően hangos, mégis a szomszéd asztalnál rájuk pislognak, hogy mi történt. Nem foglalkozik velük, sokkal izgatottabban kezd helyette fészkelődni ültében. - Akkor ezért volt Kata ott néhányszor, és olyan komolyan viselkedett, hogy szabályosan elütött a természetétől! - Már csak a homlokára kéne csapjon, teljes lenne a felismerés. Kilián viszonylag jól alakította a húgát, csak nem tudta levetkőzni a saját komolyságát. Hát ez zseniális!
- Nem mással, velem mész, baby. Cserébe kiválaszthatod, melyik szexi cuccom vigyem magammal. - Nem mintha sokáig rajta maradna, de ez részletkérdés. - Majd viszek onnan valami cukit az öcsédnek. Mekkora már? - Konstantinnal ellentétben ő imádja a kiskölyköt és néha-néha visz neki egy-egy plüsst vagy kirakóst, mesekönyvet, stb.
- Tényleg, van egy kérdésem, és próbálj meg őszintén válaszolni: ha azt mondanám pár év múlva, vegyük a nyakunkba a világot és szakadjunk ki innen, jönnél? Otthagyni mindent, én a kávézót, te az egyetemet és az írást, és csak járni a világot. - Ez mostanában egyre többször jut eszébe, talán az is közrejátszik benne, hogy a húga kezd révbe érni, aminek őszintén maximálisan örül, másfelől elkezdett terjedni benne ez a viszkető érzés, hogy egy idő múlva tovább kell majd lépniük. Már eljátszott a gondolattal, hogy valahogyan megpróbálja kifizetni a kölcsön nagyjától már most, és a lehető leggyorsabban a többit, aztán átíratni a lakást Phoenix nevére. Imádja a húgát a végtelenségig, és ha ez egy ajándék lehet Phoenix stabil életéhez, akkor több, mint készségesen meglépné.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Markovits Balázs
Diák Rellon (H), Ötödikes diák


Markovits 2.1 | Bazsarózsa | Bazsola
RPG hsz: 140
Összes hsz: 141
Írta: 2024. március 8. 20:38 Ugrás a poszthoz

Domi
fy

Szerencsére minden után is volt annyi lélekjelenléte, hogy az airpodsa nála van. Zene nélkül soha nem bírja ki, ráadásul most még az alkalom is tökéletes arra, hogy egy szomorú videoklipbe képzelje magát.
Miután elsétált Violától, nem volt hajlandó hátra sem nézni. Őszintén, részéről nagyon reméli, hogy a lány most Bálinthoz siet és ott fogja várni, hogy elpicsoghassa, mekkora fasz volt. Felvállalja. Lesz ő a rosszfiú a történetben, csak innentől hagyják ki ebből. Nincs kedve felesleges harmadiknak lenni csak azért, mert valaki elfelejt fontos információkat közölni.
Orra alatt morog még mindig orrhangon, mert a pólót nyomja orrára, és indul el hazafelé. Remélhetőleg Bálint már nincs is náluk, vagy ha igen, akkor a mama nem csukta be az ablakát, hogy kint ragadjon éjszakára.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 382
Összes hsz: 453
Írta: 2024. március 8. 20:48 Ugrás a poszthoz

Bazsi

Nála maradt Bogi egyik jegyzete, amiért ki fogja nyírni a lány, mert hamarosan abból lesz a vizsga, ő meg csak kölcsönbe kapta. Már rég vissza kellett volna dobnia, így sietve szedi a lábait és caplat Markovitsék utcája felé, amikor a Boglyas téren észre vesz egy szőke üstököt, hozzá párosuló, ismerős léptekkel.
- Marki, várj meg! - kicsit tempózni kezd, még kocog is, hogy beérje Balázst, bár nem úgy tűnik, mintha hallaná őt, ezért mellé érve még vállon is csapja.
- Süket vagy, Tesó? - aztán ahogy meglátja, meg is lepődik, elhúzza a száját.- Baszki, veled meg mi történt?
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Markovits Balázs
Diák Rellon (H), Ötödikes diák


Markovits 2.1 | Bazsarózsa | Bazsola
RPG hsz: 140
Összes hsz: 141
Írta: 2024. március 8. 20:53 Ugrás a poszthoz

Domi
fy

Valószínűnek tartom, hogyha hallaná a kiabálást, akkor sem állna meg. A legkevésbé vágyik arra, hogy valakivel beszélgetnie kelljen még. Werner is éppen eléggé felbaszta az agyát ahhoz, hogy csak haza akarjon menni a picsába.
Sóhajtva szedi ki egyik füléből a fülest, majd pislog Domira.
- Cső - nyújtja öklét pacsira a másik felé.
- Nos... - nyammog kicsit, ahogy eltartja a pólót arcától, kezével tesz íves mozdulatot, mintha csak egy színészi drámában lenne. - Elmondtam Bálintnak, hogy dugnám az exét - röviden és tömören.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 382
Összes hsz: 453
Írta: 2024. március 8. 21:11 Ugrás a poszthoz

Bazsi

Ökle találkozik Markiéval, de már ekkor látja Dante poklát, legalábbis ahhoz a filmhez tudná hasonlítani azt, ami az ifjabb Markovits orrában tombol. Nincs jó bőrben a srác, Domi azt se tudja, hogy mikor látta utoljára így , vagy egyáltalán látta-e őt ilyen állapotban már. - Na? - széttárja a karjait, egyrészt kíváncsi, meg van benne némi aggodalom is, hisz a Markovitsok neki olyanok, mintha a családtagjai lennének. - Mi a …Schefflernek? De hát neki kurva sok exe van…- agyal, aztán összeáll a kép. - A Violát? - mert hát leginkább ő lehet az esélyes, ha ez orrvérzésig fajult. - Baszki Balázs, ennyire nyersen közölni ezt azért nem kellett volna, de azért neki se kellett volna így beverni a képed. Ejj - rázza a fejét, nem örül, hogy így látja Markit. - Levi mit szól hozzá?


   
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Markovits Balázs
Diák Rellon (H), Ötödikes diák


Markovits 2.1 | Bazsarózsa | Bazsola
RPG hsz: 140
Összes hsz: 141
Írta: 2024. március 9. 00:28 Ugrás a poszthoz

Domi
fy

- Most, hogy így mondod, ez tök jogos - szalad ráncba a szemöldöke. Hát baszki, tényleg! Rohadt sok exe van a srácnak, hogy nem ért még a nők végére a környéken? Csak bólint, amikor Domi rájön kiről beszél, legalább nem neki kell kimondania. Valószínűleg ő még hozzátenné, hogy mindkettő be is kaphatja, elég erőteljesen.
- Nekem te ne mondd meg, amikor milfeket szedsz össze. Ó, bizony! Mindent tudok öregem! - vigyorogva boxolja vállba az eridonost, csak hogy tudja, hányas a kabát. Ha másért nem, ezért az infóért megérte ma otthon lenni.
- Mármint mihez?
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 382
Összes hsz: 453
Írta: 2024. március 9. 08:08 Ugrás a poszthoz

Bazsi

Egy pillanatra talán mindketten belegondolnak abba, hogy vajon hány nőt is lehetne Bálint számlájára írni, mert sokakról tudnak, de azért na, nem teljes a lista. Domi viszont beletalál, mert azért a jó csajokról mindig konzultáltak és úgy tűnik, hogy az ifjabb Marki is ugyanazt fűzné a horgára.
- Hééé - összeráncolja a homlokát és még a vállboxra is villan a szeme.
- Nix nem milf! Csak három évvel idősebb, de nincs férje, se gyereke - teszi hozzá, bár az is igaz, hogy anno még ő is ezt gondolta, erről viszont csakis Bogi tehetett. Ennél jobban viszont ezt most nem dumálja tovább.  - És csak azt mondom, hogy ha van egy haverod, akkor előbb ledumálod, hogy rámehetsz-e az exére, ez olyan szabály, tudod…- itt inkább csak legyint, mert nem tudja, hogy mi erre a megfelelő szó. Annak meg nagyon nem örül, hogy két haver így összebalhézott. - Mihez? Ahhoz, hogy felképelték az öccsét. Mondjuk Bálintnak se egyből ütnie kéne. És akkor most ennyiben maradt vele, neked ment és ennyi? Mondjuk ezt nem értem, nem tudtam, hogy szerelmes a csajba - nehéz is lenne a Scheffler rejtvényt megfejteni.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Markovits Balázs
Diák Rellon (H), Ötödikes diák


Markovits 2.1 | Bazsarózsa | Bazsola
RPG hsz: 140
Összes hsz: 141
Írta: 2024. március 9. 09:34 Ugrás a poszthoz

Domi
fy

- És ha lenne bármelyik is visszatartó erő lenne? - röhög fel gyomorból. Nem kell úgy tenniük, mintha nem tizenéves kamaszok lennének, akik a mozgó bokrot is megfektetnék - mert bár ők visszafogottabban teszik ezt, mint talán Bálint, de ugyanúgy nem mondanak nemet egy fasza numerára.
- Bírom, hogy okos vagy. Ez volt a terv, tesó, csak ez lett a vége - tárja szét fél karját, mert a másikkal még tartja a pólót az orrára. - Nemtom. Valszeg nekem sem így kellett volna megfogalmaznom, de hát... csak elmondtam, hogy bejön és voltunk koncerten - vonja meg vállait. Valahol mélyen számított arra, hogy Bálint nem fogja jól viselni ezt, hiszen az exe, de az, hogy ennyire nem viseli jól, meglepte. - Ja, még odavan érte. Nem volt nehéz összerakni a reakcióból, hogy összejárnak még. És persze vagyok olyan balfasz, hogy összefutottam a lánnyal - forgatja meg szemeit. Csak ő lehet ekkora szerencsecsomag: amikor a legkevésbé vágyik rá, akkor fut össze az illetővel, aki miatt lényegében bevertek neki.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bogolyfalva - összes RPG hozzászólása (19509 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 631 ... 639 640 [641] 642 643 ... 650 651 » Fel