Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

- Az is igaz. Banyek, sosem hittem volna, hogy egyszer a macskakaka a homokban lesz a legnagyobb problémám. Ez már majdnem olyan, mint az időjárásos megjegyzések. Beszélgessünk másról, mert mostanában nem bírom az ilyen témákat.
Vagyis de, csak néha ég a gyomrom. Úgy kábé mindentől, és merem remélni, hogy nem azért, mert idejekorán vénülök, mert akkor aztán készülhetünk a kölykökre, nem fognak jönni. Így is a nagy helyi átlagtól elmaradva szülöm meg második gyermekemet, ha összejön. Azért elég ijesztő rémkép, hogy akikkel együtt ülök majd a szülőin, azoknak a nagymamája évfolyam vagy iskolatársam volt.
- Én is így vagyok. Ez maradjon a mi mocskos ki titkunk.
Nevetve kacsintok rá a mellettem ülőre, szeretem őt. Vele nem kell finomkodnom, nem kell úgy csinálnom, mintha nem tettem volna meg hülye dolgokat. Ő legfeljebb legyint, de nem oktat ki, és nem érezteti azt velem, hogy nem vagyok normális. A nővérem egy pszichológus, neki elég volt egy pillantás is, még beszélnie sem kellett, szóval tudom, hogy miről beszélek.
- Nem is akarok elmenekülni. Ez olyan fura dolog. Mármint, érted, ott ültünk a kanapén, mint mindig, és beszéltünk erről az egészről, mint soha azelőtt mert ez nálunk sosem jött elő ennyire. Aztán csak úgy eltelt az este, és valahogy minden olyan tök természetes volt. Mintha ezt kéne csinálnunk mindig, meg hát azért ezt is csináljuk. Mert dumcsiztunk, boroztunk, aztán leokéztuk a dolgot, tovább dumcsiztunk, majd felkeltem, és ahelyett, hogy sikítva elszaladtam volna, kinyújtottam a kezem, és ő meg maradt éjszakára. És tudod mi van? Jobb, mint amire emlékeztem, pedig ettől nagyon, de nagyon féltem.
A végén még kuncogok is, hát komolyan nem tudom mi van velem, de azért örülök, hogy a gyermekeink arrébb játszanak olyan nagyon, és nem azt hallgatják, hogy mi miről beszélünk. Eszti egészen biztosan megjegyezné este Bercinek, hogy ő jobb, mint amilyenre emlékeztem, és az nagyon kínos lenne, mert tudom, hogy ő értené, én érteném, de baromira furcsa lenne, ha a gyerek adná vissza ezt a megállapítást.
- Jó lenne, ha nem ő lenne. Mármint... én nem nagyon kedveltem őt. Szóval az apasági tesztnek drukkolok. De ugye, normális fazon, nem valami bolond vagy ilyesmi? A gyerekek miatt, nem kéne, hogy örököljenek valamit.
Bár a kóros elmebaj nálunk fennáll pl, elnézve a felmenőimet, de azért ezt nem hangoztatnám nagyon a házasságom előtt.
- Van egy őrült ötletem. De ne akadj ki rám.
Bár mondjuk én is eléggé kiakadok magamra egy ideje már, szóval nem lenne új, csak intenzívebb.
- Mostanában eléggé jól megvagyunk Max-szal, olyan tízes skálán egy hatos, és hát ő a gyerekem apja. Arra gondoltam, hogy megkérem, hogy ő kísérjen be. Nem őrültség? Az első férjem visz az utolsóhoz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Elmosolyodott a kijelentésre. A tökéletes világban ez lenne. De ennek a világuknak még nem mondhatták el, kicsoda Máté Csinszka valójában. Talán soha nem is lesz rá alkalmuk, hogy a világ megtudhassa. Bár olykor nem bánta. Talán East sem bánta. Így nincs, amin a sajtó csámcsoghatna.
- Azért, hogy ilyen csodásan fess ma este. Tudod, hogy Csinszka szereti a túlzásokat. - Nyilvános helyen csak így nevezhette húgát. Bár nem volt körülöttük senki, jobb volt az elővigyázatosság. A hazugságok pedig a családjuk életévé vált. Talán már nem is lennének képesek ezek nélkül élni.
- Elárulok egy titkot. Az egyik legsikeresebb és legegyszerűbb csalást, amit ember valaha kitalált. - Egy kis szünetet tartott, hogy kellő drámaisággal vezesse fel a csattanót. Talán ez is a vérében volt. - Csak addig kell maradni, amíg a vacsora tart. - Nem egyszer segítette ki ez a stratégia. Mikor hívatlanul megjelent egy nagy létszámú partin, megvacsorázott, aztán továbbállt.
- Félretettem egy üveg whiskey-t a felszolgálókkal, ha lelépnénk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Nem baj, ha nem érti meg itt és most; sőt, az se baj, ha csak átérzi, amit közvetíteni próbálok. A lényeg mindössze annyi, hogy békét és szövetséget kössön a saját érzéseivel, mert mindegyiknek megvan a maga helye, szerepe és fontossága. Elnyomni vagy kigyomlálni lehetetlen és veszélyes próbálkozás is. Egyelőre azonban azt hiszem, nem fenyeget ilyesmi, elvégre olyan nyíltsággal mosolyog rám, mintha nem majdnem-idegenek, hanem régi ismerősök lennénk. Ahwww. Szórakozottan söpröm ki homlokomból a hajam, pedig nem is lóg a szemembe - afféle pótcselekvés, ha elhessegetek egy alkalmatlan, kikívánkozó gondolatot.*
- Nagyszerű,-*mosolygok rá, ahogy kifejti az elképzelését, mert tetszik az empátiája, amivel áthidalja a tapasztalatlanságát. Jó megközelítés, a gyakorlatiasságot pedig majd meghozzák mellé az évek. Örülök, hogy az én bolygómon is landolt, jól elleszünk mi.
Nyugodtan, aprókat biccentve biztatom folytatásra - van ideje elgondolkodni, ha nem tudja azonnal a választ, vagy ha bizonytalan benne. Fontos, hogy ezeket a vakfoltokat is felfedezze és megpróbálja megfogalmazni, kitapogatni. Értem az aggodalmát, valahol természetes is, tekintve, milyen friss még a kapcsolatuk Liammel. Hiányzik még belőle az a bizalom, amit Thomas talán nem is ismer; a feltétlen szeretet magától értetődő jelenléte, ami nem kérdőjelezi meg a szerethetőséget és nem állítja mérlegre a másikat, hogy érdemei arányában adagolja a törődést.*
- Nézd, ez biztosan nem matematika. De ha most büszke rád, akkor ha megpróbálsz megtanulni valamit, ami neki kedves és tudja, hogy nehéz számodra, akkor éppen több oka lesz büszkének lenni, nem?-*csavarok egyet a történeten, mert attól, hogy nem lesz belőle harcművész, a közösen töltött idő, a tanultak még nagyon sokat jelenthetnek. Ebbe az irányba terelem tovább a gondolatait.
- Success is not final, failure is not fatal. Mi jut eszedbe erről?-*Szeretnék lehetőséget adni, hogy még azelőtt kialakítsa a saját véleményét, mielőtt belefognék a saját kis magyarázatomba és észrevételeimbe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

- Ne felejtse, csak három cseppet, és csak a sziesztájuk előtt! - kiált utána az eladó kidugva a fejét az ajtón. Tobias válaszként csak int egyet, már amennyire fel tudja emelni a karját a csomagok súlya alatt. Persze teljesen fölöslegesen hívta fel a figyelmét az eladó a részletekre. Megjegyezte elsőre is.

Van egy egész alom bébi puffskein a Mancsban, és valami járvány tört ki, mindegyiken kiütések kezdtek felbukkanni. S ha már bejött gyógyszerért a Mindenki Bestiájába, akkor vett egy rend új ágyat, kutya- meg macskasampont, tápot, vitaminokat s egyéb szükséges holmit. Ezeket általában kiszállítják nekik, csak ahhoz tudniuk kell előre, hogy mit akarnak, s nem helyben felfedezni, hogy na még ezt is, ebből is kéne egy fél kiló, abból sincs már, jé, mi ez, ez hasznos lehet, vegyük meg ezt is.
Már lassan a fülén is csomag van. Így nehéz lesz elevickélni a Mancsig. Ide-oda rendezgeti a kezeiben, néhány a karján is lóg, meg a zsebei is tele vannak. Miért nem jött táskával? Vagy miért jött egyedül? Esetleg összeköthetné őket és lebegtethetné, hátha nem fognak kipotyogni. Hirtelen lefékez a járda közepén, szét se nézve, hogy valakinek útjában van-e. A munkában az a dolga, hogy minden részletet észrevegyen maga körül, ilyenkor viszont nem figyel semmire, kerüli az emberek egész arcát, nem csak a tekintetét, s óvatosan meghúzódik a szemüvege fedezékében.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Ilyenkor már jóval hűvösebb idő van, elkel a kabát reggel is és négy után is. Jelenleg öt felé jár az idő, szóval nem is gondolkozom, amikor a hosszú, fekete szövetért nyúlok. A nyakamba a zöld sálamat is felkötöm, mert Magnus azt mondta, hogy amikor kimegyek a diák elé, legyek feltűnő, mielőtt még elveszik. Nem mintha a bogolyfalvi állomás egy olyan nagy hely lenne, hogy az ember csak úgy eltévedjen. Szóval zöld sár, meg a kabátomra kitűzött prefektusi jelvény, aztán kész. Ebből szerintem rá fog jönni mindenki. Először még a borotválkozást is fontolgattam, de aztán rájöttem, hogy eléggé hideg van ahhoz, hogy megtörténjen ez. Majd tavasszal, addig meg csak igazgatok rajta.
Ahogy sétálok lefelé, a kezeimet fázósan a zsebeimbe dugom, még a végén elő kell keresnem a kesztyűimet is... nem tudom, hogy ez a nagy fázás honnan jött, talán az időjárás hirtelen jött változása miatt. A vonat, ha nem késik, fél hat után olyan nyolc perccel fut be, majd két perc várakozás után indul tovább, vagyis kényelmesen át tudok sétálni a falun, és még várakozok is. Viszont, ha már itt tartunk, akkor a várakozást megspórolom, és helyette betérek a cukrászdába, ahol elvitelre két forrócsokit kérek, egy tejcsokisat és egy étcsokisat. Ha már késve jön az új diák, akkor nyilván nyomós oka van, és én szeretném, ha nem úgy indítaná az évet, hogy csupa bosszúság éri. Navinés voltam, és maradok is mindig, szóval szerintem ez a lépésem senkit sem lep meg, maximum azt, aki éppen most érkezik.
Az állomásra érve a pohártartóból kiveszem a két poharat, addig is melegítik a kezemet, és pár másik emberrel együtt várom, hogy begördüljön a vonat. Nem értem azokat, akik sok perccel korábban érkeznek egy állomásra, nekem a kis kitérővel együtt is maradt még kettő teljes percem harmincnyolcig, szóval ha utazni akarnék, a jegyemet is kényelmesen megvehetném.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Vállat vonok. Nem tartom nagy dolognak, hogy megszereztem azt a papírt. Persze jó, hogy van valami végzettségem. Mire is mennék anélkül manapság. Még helyettesnek se fogadna fel, legalábbis ez a sejtésem. Ha netán jobb lesz a fizetésem, akkor életemben először kezdhetek köszönőimát mormolni egykori tanáraimért, azokból a szép, nem éppen döcögésmentes évekből, amikre komolyan kezdek egész hálásan visszagondolni, hisz még nem voltam rákényszerülve arra, hogy ennyit dolgozzak. És már akkor is mennyi bajom volt pedig... Mindig nyavalyogtam valami miatt. Mindegy, azért hellyel-közzel kihasználtam azokat az éveket, amik alatt még sok mindent megtehettem. Most meg felnőttélet, kemény időszak, mondják. Hát, néha kezdem érezni, főleg amikor úgy tűnik, hogy saját magamról kell lemondjak a pénzhajszolásért.
- Mikor jártál ide? - szegezem neki a kérdést azonnal, ahogy a Bagolykőben való végzésére utal. Talán azért ilyen ismerős? Nem akarom megbántani, de kettőnk közül ő néz ki az idősebbnek, pedig bőven tettem azért, hogy idejekorán öregedjek, és ez különféle szenvedélyeimnek köszönhető. Szóval nem hiszem, hogy évfolyamtárs lett volna, az ciki, ha ennyire rossz a memóriám. De olyan régen se lehetett. Passz.
- Támogatom az ötleted. Bátor dolog ilyesmibe belevágni, de azt hiszem itt van jövője - bólogatok, halkan szörcsögve a hűtött gyömbérből. Nem akarom, hogy reggelre megfájduljon a torkom, ezért most kicsit próbálok lassítani a tempón, pedig alapvetően gyors evő-ivó vagyok, mondhatni zabálok.
Tanár, de vajon honnan lehet pénze ahhoz, hogy megvegye a helyet? Egy komplett pizzériát? Örökölt, vagy kölcsönt vett fel? Nincs pofám megkérdezni, de mázlistának gondolom, ha az előbbiről van szó. Ha utóbbi, akkor meg remélem nem húzzuk le a rolót egyhamar, mert szegényke sokáig nyögné a tartozást.
- Uhh, ezek nagyon jól hangzanak! - csillan fel a szemem, ahogy elvigyorodom. Magam előtt látom a helyet, és hát bakker, kár hogy nem akkor voltak ilyenek, amikor én voltam diák. Mert nekem mi jutott? Hagyjuk is inkább.
- Majd én is igyekszem agyalni, aztán ha van valami akkor úgyis szólok. Egyelőre szokd meg a helyet, nem akarlak egyből ötletekkel bombázni. És hát köszönöm szépen, hogy megtisztelsz a bizalmaddal. Remélem megfelelő helyettesed leszek, én igyekszem majd - bólintok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Oké. Páros meló, legalább ismerősökkel vagyok körülvéve. Stellát bírtam, és igen, mivel Máriákból Dunát lehet rekeszteni, épp ezért inkább a második keresztnevén szerettem hívni.
Nekem igazából tök mindegy, amíg nem kötekedés céljából gyakorolja valaki a nevem. Kötekedni én is tudok, de annak az eredményét jobb nem megvárni, mert az egyenlő a totális káosszal és katasztrófával.
- Cső, Stella. Mi a helyzet felétek? Sikerült már nagyjából helyrehozni a kék birodalmat? – érdeklődtem szép halkan. Bírtam a kékeket, nagyon jó arcok. Ha hűséges barátokra vágyik az ember, közülük, vagy a sárgák közül érdemes választani. Más kérdés, hogy pasit sose választanék, mert nagyon üti egymást az ő nyugis természetük az én lobbanékonyságommal. – Skorpió az oksa, tudok vele mit kezdeni. Akkor most mi maradt nekem? Bocsesz, még mindig nem vagyok a koncentrálás nagymestere. Lennék Oroszlán, a sörényem úgy is passzol hozzá.
Ja, elég sok hiányosságom volt, és Csaninak meg a bátyjának, Csabinak tökéletesen igazuk volt abban, hogy komolytalan és szétszórt voltam. Meg kéne változnom, de valahogy nem visz rá a lélek, hogy csak azért változtassak magamon, mert más ezt akarja. Ahhoz túlságosan szeretnem kell az illetőt, hogy hajlandó legyek érte totálisan is megváltoztatni a viselkedésemet. Ott meg azért még nem tartottunk.
- Mi legyen a szituáció? – vetettem fel a kérdést. Ha játék, akkor az csak jó lehet, legalább nem a padban kell hallgatni a tanári rizsát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Első emelet → A szfinx portréja előtt

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Hú, várj... tíz éve. Tényleg, most van kereken tíz, hogy utolsó éves voltam.
Hihetetlen, hogy repül az idő, egyszer valamikor eszembe jutott, hogy tíz éve milyen szorongással töltött el a végső vizsgák közeledése, hogy míg mindenki terveket szövögetett, addig én kétségbeesetten gondoltam a jövőre, és nem akartam senki és semmi lenni. Aztán a napok teltek, a válaszutak megnyíltak, és csak lett belőlem valami. Azért az nem olyan nagyon rossz dolog. Szóval tíz, nincs mit ragozni ezen.
- Csak nyugodtan, majd az irodába viszek egy asztalt neked is, meg szerzek valahonnan egy nagy táblát vagy ilyen parafa cuccot, és akkor arra kirakhatunk mindenfélét.
Először azt akarom mondani, hogy mindent, mit élvezünk, de hát az én humorom gyakran zsákutca, és mivel nem ismerem, nem tudom, hogy illendőnek gondol-e egy ártatlan megjegyzést egy erotikus naptárral kapcsolatban, így inkább csak megmaradok a sablonnál, ami még csak nem is olyan sokat sejtető.
- A nagy újranyitást a karácsonyi időszak kezdetén gondoltam, ilyen nagyobb ünnepet csapni. Persze addig is nyitva lennénk, csak az lenne a végső határidő, ameddig az újításnak el kell készülnie, és akkor ott már csak az utolsó simítások, aztán a nagy parti, amiben remélem, megszedjük magunkat.
Oké, ez most így nagyon könnyen hangzik, és tudom, hogy addigra vért fogunk izzadni, de megéri majd, nagyon remélem, hogy így lesz. Igazából elég hosszan eléldegélhettem volna abból a pénzből, de helyette én inkább visszatértem arra a helyre, ahol igazán boldog és nyugodt voltam - vagy legalábbis annak a közelébe -, készen arra, hogy új fejezetet nyissak. Ha ez nem jön be, akkor nem tudom, hogy mi lesz.
- Mi lenne, ha szerdán kezdenél hivatalosan? Addigra hátha jön még pár önéletrajz és akkor elkezdhetnénk felvenni az embereket.
Igazából ez az egy fontos kérdés van még, már ha neki nincs más kérdése, mert igazából minden mást csak akkor tudunk meg mi is, amikor már elkezdünk együtt dolgozni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Barlangfürdő

- Hidd el, remekül nézel ki – bólogattam hevesen. A lányt az első pillanattól kezdve szépnek tartottam, a fürdőruhájának színe pedig egyszerűen nagyszerű volt. Feltételezem, sokaknak akad problémája a testalkatukkal, de szerintem mindenki akkor a legszebb, amikor jól érzi magát a saját bőrében, így törekszem erre én is. Úgy tűnik, Aladár szerint a kutyahölgy is csodás teremtés, de mikor felvetettem a kiskutyák ötletét, Lora furcsán nézett rám.
- Te tudod – feleltem, ugyan én még nem neveltem sem kis, sem nagy ebet, így nincs is tapasztalatom benne, de azt mondják, könnyen bele lehet tanulni és szívesen csinálnám, de nem akarok a lányra olyat erőltetni, amit nem akar. Nem lenne udvarias, de még csak humánus sem, így csak elraktároztam az agyam egyik fiókjában, hogy magamnak kéne szereznem egy állatot, meg előtte beszélnem kéne az otthoniakkal meg a szobatársaimmal és meg kéne vennem rengeteg dolgot, de biztos vagyok benne, hogy mindezt örömmel csinálnám, ha a végén egy szőrös társat tudhatnék magam mellett. Nagyon sok előnye lenne egy kisállatnak, például sosem lennék magányos, feltétel nélkül szeretne és akár Alcsihoz hasonlóan, elkísérhetne a programjaimra is. Amint kiléptem a medencéből, felkaptam a törölközőm és gyorsan áttöröltem a testem, majd lehelyeztem az eredeti helyére, hiszen én nem éreztem szükségét a tárgynak. A helységben meleg pára szállt fel, mégis a víz után hideg érzettel kellett szembenéznünk. Ha jól emlékeztem, egy lépcső volt arra hivatott, hogy felvigyen minket a büféhez.
- Sós és édes is jöhet. Amikor kisebb voltam, mindig főtt kukoricát ettünk a Balatonon a családommal, az most olyan nosztalgikus lenne, de nincs semmi, amire kifejezetten fenném a fogam – mondtam a lánynak. Persze, az édesből majdnem mindent ehetek, a sós már kérdésesebb.
– Igen, vegetáriánus vagyok és velem csak jól jár. Ha valaki elfelejtkezik arról, hogy nem eszem húst, megkaphatja az összeset – mosolyodtam el. Tényleg kell egy kutya.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Első emelet → A szfinx portréja előtt

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Ha Ő azt mondja bújkálnak, elhiszi neki. Nem igazán van képben az ilyen emberekkel kapcsolatban szerencsére. Ha egyszer találkozna eggyel, lehet fel sem fogná, hogy az éppen mit csinál.. Vagy, ha igen, akkor annyira elszállna az agya, hogy a másik fél biztosan kórházban kötne ki. Még, ha a gyerekekkel nem is olyan felhőtlen a viszonya, azért megveti azokat, akik ténylegesen bántalmazzák őket.
– Igazából nem tudom, hogy szeretnék-e – húzza el a száját, s toporog tovább. – Ez eléggé bonyolult dolog – hunyorít egy kicsit, mint egy vakegér a teljes homályban. Az, hogy gyerekeket engedni a közelébe mennyire szerencsés.. még nem volt letesztelve. Ő olyan ember, mint Lucifer a sorozatban. Eldob egy játékot nekik, hogy hozzák vissza és, ha ez sikerül, akkor megpaskolja a buksijukat. Na már most ez egy elkészítőben nem biztos, hogy szerencsés bemutatkozás lenne.
– A természetemmel van némi gond – teszi hozzá még a magyarázatot. Igen ám, de felvetülhet a kedves néniben, hogy akkor meg mi a jó büdös… keres itt? Na hát ez az, amire még Ő maga sem tudja a megfelelő választ.
Hallgatva a másik felet, nem lelkesedik fel annyira, mint illene, sőt mi több.. Lehet, hogy még az eddigieknél is jobban megijed(?). Már, ha ez az ijedség dolog. Idegesen megrágcsálja a szája szélét és hümment egyet, kettőt, majd a toporgásából és hátráló lépés lesz.
– Talán jobb, ha inkább nem teszem beljebb a lábamat – mosolyodik el kínjában. – Tényleg, nekik is, nekem is, magának is – még mindig mosolyog, de ez nem az eszelős fajta, amitől az ember hátán feláll a szőr. Ez kivételesen őszinte.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Az ember többnyire bulizni megy a péntek este, nem haza, hulla fáradtan. Még tegnap este indultam el, hogy a mai napot Rosie-val töltsem, beszélgessünk kicsit, illetve, hogy meghallgassam az első benyomásokat, amiket az orvosok mondanak. Nem lesz fáklyás menet, sem érzelmileg, sem türelmileg, sem pénztárcailag, de nem érdekel, azt akarom, hogy jól legyen. Azt akarom, hogy egy év múlva egy egészséges nő sétáljon ki azokon a kapukon, és nem azt, hogy a temetésére gyűljünk össze. Hazaértem, lezuhanyoztam, és megállapítottam, hogy nincs otthon semmi, de semmi. A penészes tejföl nem laktató és nem vacsora, így aztán erőt vettem magamon, felöltöztem, és elindultam a falatozó felé, hogy szerezzek valamit enni.
Semmi extra, fekete farmer, egy kapucnis pulcsi, olyan, aminek elől van zsebe, így a kezem se fázik az oda vezető úton. Az első terv az, hogy a mai mexikói kosztból viszek haza, aztán majd elfogyasztom békésen, de végül a hangulat, az emberek, a zaj, ott tart. Emberek között kell lennem, és nem a gondolataim között, szét kell választanom mindazt, amit ma hallottam attól, ami itt van. Ki kell zárnom a sok aggodalomra okot adó gondolatot, ha tisztán akarok látni a mindennapokban.
Quesadilla-t, pastest és sört rendelek, a saroknál pedig egy asztal még szabadon van, arra lecsapok. A kérdésre, hogy a megnövekedett létszám miatt zavar-e, ha hozzám ültetnek valakit, nemmel felelek, sőt igazából szükségem is lenne rá, hogy valaki, akárki, akiben egy kicsit is több élet van most, mint bennem - ami könnyű szint - betársuljon, és egy kicsit kilépjek most úgy mindenből.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)