Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

- Azt... - biccentek én halál komolyan, holott azért tudom, hogy ez valahol fordítva helytállóbb. Mégse panaszkodott még soha, szóval nem csinálok belőle akkor ügyet.
- Megmondtam, hogy arról nem beszélünk - szűkítem össze a szemeim, mert nem hiszem el, hogy felhozza. Akkor... jó, akkor kicsit összecsaptak a fejem felett a hullámok, de ez nem jelenti azt, hogy bármikor felhánytorgathatja nekem. Amúgy sem értem, mit keresett ott. Semmi köze hozzá.
Nézem én, hogy kihúzza a székeket, de még mindig a nyamvadt gömböt forgatom a kezemben, azon agyalva, hogy széttörjem-e a fején. Nem mondhatja senki, hogy engem nem járt át a karácsonyi szellem.
Percek telnek el, mire ráveszem magam, és leülök mellé, azt az undormány tuját nézve.
- Nem szeretem a karácsonyt. Nem szeretek gömböket pakolgatni. Nem szeretem, hogy hasznot húznak abból, hogy a kutyának se kellek. Meghívtak egy puccos bálra... összetapiztak, én meg megharaptam, aztán úgy viselkedett velem, mintha nem is tudom... tudod, olyan lennék, aki elhagyja a kezét, lábát... vagyis régen - húzom el a szám. Attól, hogy nem mutattam jelét, igenis bántott, bánt is... nem vagyok olyan, akitől jajjveszékelni kell.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

X Harámmersznézni X CHINCHILLA - Little Girl Gone X elveremasegged X Aladáranyomomban
X mindenpasihülye?!

Látványosan megforgatta Kornélia a szemeit, amint meghallotta Lafayette rácsodálkozását.
Végre egyről beszélünk.
- Nem tudok mindent. De azt hiszem, nekem ennyi elég is a dologból és szeretném, hogy tudd: Ez nem csak szarul sikerült. Kurvára szarul - a lány hangja is megkomolyodott addigra. Szemei pislogás nélkül mustrálták a levitás arcát, annak testtartását és reakcióit, szinte analizálta. Eleget téve az intésnek, fogta a kis vászonszatyrot és odébb galoppozott, ne zavarják a járókelőket cseverészésükkel.
- Lehet az volt neki a komfortos. Nem tudhatod. Nekem a sötét a komfortos. Kornél összepisili magát a sötétben, ez így működik - vonta meg vállait - Viszont... viszont amellett nem tudok elmenni, hogy ne mondjam el neked is: Csalódtam mindhármatokban. Nem csak benned és Kornélban, de Zalánban is. Nagyon sok mindent megértek és elfogadok, de egy barát után kémkedni vagy barát előtt olyasvalamit eltitkolni, ami az egész életed befolyásolja nagyon nem fasza. Lehet nem tudok segíteni, de támogatni és tartani benne a lelket igen - Kornélia valamivel nyugodtabb volt és kiegyensúlyozottabb. Nem akart egyébként sem üvöltözni az utcán indokolatlanul, a végén olyanok figyelmét is felkeltheti, akikét nem szeretné. Jelenleg ez a valaki Jeremy, múltkor nagyon ment közte és Zalán közt a fasz méregetés, nem szeretné, ha fogást találna barátján, pláne ne egy olyan problémába, amit még Korinak sem ő maga mondott el.
- Valamennyire? Az mit jelent? - kérdőn kúszott fel egyik szemöldöke homlokán hajtöveit megközelítve.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Fogalma sincs, miről nem beszélnek, de nem is fektet rá túl nagy hangsúlyt. Sokkal fontosabb, hogy Luca leüljön a seggére és végre elkezdjen beszélni. A történet pedig adja magát, szépen kibontakozik, hogy jutottak el részben a mai büntetőmunkát megelőző kis incidensig, és az igazat megvallva így egy kicsit már más perspektívában látja Luca viselkedését.
- Nem engedték a nevelők, hogy hátramaradj? Nem kötelezhetnek olyasmire, amit nem akarsz megtenni, és ha nem akarsz parádézni, akkor azt kötelességük tiszteletben tartani. -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Jó, úgyse tudok rá sokáig haragudni. Valószínűleg még azt is elnézném, ha elárulna, de mivel mondta, hogy nem... eszembe sincs megkérdőjelezni. Úgyis meg fogom tudni, ha hazudott, akkor meg aztán ne lépje át az előkészítő küszöbét, mert keserves napoknak fog elébe nézni.
A következő téma annál kellemetlenebb, de ha nem tőlem tudja meg, akkor majd mástól, és tutira nem úgy, ahogy az történt. A kérdésre is csak vállat vonok.
- Azt mondták, jó a kaja... még a zsebembe is raktam sütit, de megettem, majd legközelebb hozok neked is. Meg azt mondták lesz ajándék... volt is... ez mondjuk nem onnan, hanem a ruhatárból, de... - tapogatom meg a zsebem, amiben a fülhallgató van.
- Ne ítélj el, ott tényleg puccos emberek voltak, tuti lett már másik, nekem meg nagyon kellett, mert a régiben már megtörött a madzag - megvonom a vállam.
- Volt ott egy jós.... azt mondta, hogy előbb fogok a javítóban kikötni, mint a kastélyban... de szerintem kamu volt az a gömb - emelem plafonnak a tekintetem. Amúgy sem hiszek ezekben a jóslásokban. Aztán meg a javítóban sem lehet sokkal rosszabb, na.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Minden szóval egyre jobban előjön újfent a szégyenérzete. Utálja, hogy Korinak igaza van, ráadásul ez valami női sajátosság lehet, hogy úgy szidnak le, hogy még ironizálni sem lehet, mert már így is közel érzi magát a megsemmisüléshez.
- ... igazad van. És agyban tudom, hogy igazad van, de hát tudhattam volna, hogy túl komoly dolgokról is akar beszélni? Eszembe nem jutna ezt publikusan ecsetelni bárkinek is. De jogos, amit mondasz, hogy mindenkinek más a komfortos. - Igazán megfogadhatná, amit az előkészítősöknek szokott szajkózni: csak akkor hozzunk végső ítéletet, ha ismerünk minden körülményt, mert elhamarkodottan pálcát törni mások felett elég sok galibát okozhat.
- Azt jelenti, hogy nem átkozott meg, és nem jelentette ki, hogy többé látni sem akarja a fejem. Azt hiszem, egyszer még visszaadja az adjonistent a bro code szerint. - Egy kis hang a fejében azt súgja, Zalán legutolsó kérdéséről illik jó mélyen hallgatnia Kori, Kornél és úgy mindenki előtt most már, mert tényleg nem az ő dolga, hogyan alakul a srác életének ezen része.
- Akkor veled sem beszélt erről... csak Kornéllal. - Utólag belegondolva, logikus. Kornéllal évekig laktak egy hálókörletben, meredek lett volna öt-hat éven át a homályban tartani a legjobb barátot és lakótársat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

X Harámmersznézni X CHINCHILLA - Little Girl Gone X elveremasegged X Aladáranyomomban
X mindenpasihülye?!

- Még szép, hogy igazam van. Viszont ebben pedig neked. Nem tudhattad és most már szerintem neked is világos, Zalán miért csicska - halvány mosoly került az arcára, látta a fiú őszinte sajnálatát és ezzel be is bizonyította bűnösségét. Jó barát és jó haver volt Kori bárkinek, innentől nem akarta tovább szidalmazni vagy a témán lovagolni. Megértette, amit mondott és ez a lényeg.
- Bro code? Ez az a híres fiúkódex? Nem jövünk össze a haverod ex-csajával meg ilyenek? Én igazából akkor lepődtem volna meg, ha összeverekedtek - agya  a maradék lehetséges kimeneteleken gondolkodott. Bár... milyen lett volna, ha ezek éppen a Pramberger kellős közepén esnek egymás torkának vagy a Babona lépcsőházában? Esetleg Zalán kecójában? Végülis az utolsó lenne a legprivátabb és még csak nem is tűnne fel senkinek. "Újabb családon belüli erőszak, csak a negyedik a héten, pedig hétfő van".
- Nem - rázta meg fejét, hangulata pedig egy pillanat alatt váltott szórakozottról melankolikusra - Ami azt illeti, én ma tudtam meg mindent és szegény Kornélon csattant a haragom, pedig nem tehetett róla. Erről majd szeretnék Zalánnal beszélni. Csak félek, kibukik rátok még jobban, ha megtudja, hogy én is tudom tőletek. Nyilván okkal nem szólt róla, de ahhj! - rándult ökölbe a keze - Úgy fel tudnám pofozni, mert ekkora csicska! Annyi esze van, mint egy marék, döglött molylepkének! Itt vannak a barátai és nem kér a támogatásból! Nem, csak szenved magában! Legszívesebben Aladárral beleharaptatnék a seggébe! - fortyogott. Tulajdonképpen maga sem tudta mérges volt-e vagy sem. Kire és miért? Össze volt zavarodva és szégyellte tudatlanságát a témával kapcsolatban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Karácsonykor is oda kellett figyelnie, miből mennyit eszik, hogy januárban ne azzal kelljen szembesülnie, hogy az első táncos edzésen majd kibuggyan a hasa a leggingsből. Már várta ezt a napot, a mindennapos mozgás és az aktivitás hiányzott az elmúlt hetekből, ahogy az egész falu leülepedett, úgy szinte mindenki.
A bolt bezárása után felugrott átöltözni, így már az edzős ruhájában érkezik meg az órára. Lepakol és leveszi a kabátját, cipőt cserél, miközben érkeznek a többiek. A legtöbben ismerős arcok, de vannak újak is. Azért legnagyobb meglepetésként az éri, hogy besétál egy (sajnos) már ismerős fiú is, akit a szilveszteri bulin öntött le egy pohár punccsal.
- Az edzőterem nem itt van - szól oda, normális hangnemet megütve, hogy figyelmeztesse, valószínűleg nem erre az órára készült.
Nix elkezd bemelegíteni, néhány percen belül az edzőnek is meg kell érkeznie, hogy elkezdjék az év első zumbáját.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Az alkohol olyan szörnyűség, ami az embereket ostoba helyzetekbe sodorja, különféle fogadásokba és vitákba. Dominik esetén utóbbi történt, ugyanis Szilveszter hajnalán - már amikor felébredt - fancsali képpel és éhesen mászott le az emeletről, ahol kissé már megfáradva, de még táncoltak az emberek. Virág és néhány csaj viszont nevetve beszélgettek újévi fogadalmaikról, ezek közül pedig Domi is elcsípett egyet, miközben valami ehetőt vadászott. A zumba volt a téma, és hogy attól majd milyen szuper hátsójuk lesz néhány hónap múlva. Dominik természetesen kiröhögte a lányokat - bár inkább keserédes gúny volt ez inkább, mert ott és akkor minden csajt is utált. Ezen össze is vitatkoztak, Domi állította, hogy szerinte a kondizás formál, nem pedig a hülye tánc. Végül úgy összeakasztották a bajszukat Virággal, hogy fogadtak. Virág belement abba, hogy bejár egy hónapig a kondiba, Dominik pedig belement, hogy egy hónapig zumbázni fog. Persze nem gondolta komolyan, másnaposan azonban nyakon lett csípve valahol a folyosón, s bizony Virág joggal követelte azt, amire Dominik ittasan, szívére tett kézzel fogadalmat tett. Egy rohadt hónap a művházas zumbacsoportban. Így került Dominik a zumbaórára, ahol szegény leginkább idegenként keringett és nem igazán találta a helyét. Ha a szíve nem lett volna apró darabokra törve, akkor valószínűleg már ezerrel térképezte volna fel a sok-sok hátsót, most viszont inkább csak azon agyalt, hogy hol is akaszthatná fel magát, mert hogy nem fog kibírni öt percet sem ebből az egészből. Ezen rémes gondolataiból szakította ki egy ismerősen csengő hang, amihez aztán arc is párosult. A milf.
- Te? - vagyis, Domi ekkor már tudta azt, hogy nagyon mellé lőtt a találgatásával, de azon kívül semmit sem tudott erről a csajról, csak azt, hogy nagyon vehemens, és hamar önt folyadékot mások arcába.
- Zumbázni jöttem - vágta oda Domi gúnyosan, aztán a csaj mellé lépett és megpróbálta felvenni a kezdő pozíciót, mintha annyira nagyon értené, hogy miről is van szó. Nixnek egy valami azonban feltűnhetett, Dominik most nem hogy nem akarta őt felcsípni, de meglehetősen mogorvának is tűnt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Azért valahol el kellene szégyellnem magam, hogy előbb ülök le a férfi mellé, mint a másik oldalon lévő iskolás társamékhoz, de nem foglalkozok vele. Egyedül az foglalkoztat, hogy ne legyen annyira feltűnő az érdeklődésem, mert kellemetlen helyzetbe se szeretném ezzel hozni.
- Nekem se mindig. Ha meg akarom enni a pitét, hát megeszem - és még csak nem is hazudok. Figyelek arra, mit viszek be a szervezetembe, de arra már kevésbé, hogy mennyit, és simán el tudok csábulni, de szerintem ezzel semmi gond nincs. A felesleges sanyargatásnak sem vagyok híve, sőt... modell alakot sem szeretnék, kimondottan jó mostanában a tükörbe néznem, nem számít, hogy nem xs-es ruhákat hordok.
Persze egyből mesélném, miért vagyok én ennyire indokolatlanul boldog, de a könyvjelző elvonja a figyelmem. Irtó édes, és persze nagyon menőnek tartom ezt a megoldást, így jó alaposan megnézem, mielőtt még visszakanyarodnék az örömforrásomhoz. Kicsit ugyan csalódott vagyok, amiért nem akar velem koccintani, de tudomásul veszem, és nem kezdek egyből hisztizni, sőt a kedvemet sem szegi cseppet sem.
Szinte kérnie se kell, hisz azonnal mesélésbe kezdek, megköszönve közben az ételt, amit akkor hoznak ki. Az illata most is olyan jó, mint a múltkor, csak épp leköt, hogy apróbb részleteket is eláruljak, a szemem meg úgy csillog, hogy az ember azt hinné, mindjárt el is sírom magam. Tény, hogy nem állok messze tőle, annyira boldog vagyok.
- Segítettek is egy kicsit, ami azt illeti, de igen... nagyon azok. Nagyapa szerint egész életképesre sikerültem... - még kicsit ki is húzom magam, ahogy a nagyapit idézve el is vigyorodok.
- Furcsállja, hogy a szüleimet nem említem - kapok be egy falatot, de a tekintetem még mosolyog, miközben nézem, aztán ahogy legyűröm, aprót vonok a vállamon.
- Ők nem igazán.... őket nem igazán érdeklem... szerintük furcsa és rendellenes vagyok, amiért varázserőm van, és nem kívánnak részt venni az életemben... én meg nem illek az ő tökéletességükbe - halkan beszélek, de nem azért mert annyira bántana. Bánt. Viszont már beláttam, hogy én hiába akarok megtenni bármit, ha ők a kisujjukat sem mozdítják.
- A nagyszüleim viszont imádják, hogy cserebogár vagyok - róluk meg nem is tudok úgy beszélni, hogy ne hallatszana, mennyire szeretem őket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Alapvetően nem gondolná magát rossz természetűnek, sem bunkónak, de még az elutasítás sem tartozik a mindennapjaiba. Ez a fiú mégis elérte nagyából két perc alatt, hogy Nix kiakadjon rá, de melyik huszonegyéves lány ne akadna ki azon, hogy öreg nőnek nézik, akinek gyerekei vannak?
Felvonja a szemöldökét azt a stílust hallva, amivel válaszol neki és még a keze is ökölbe szorul. Már lép egyet, miközben a szemei az ég felé fordulnak, hogy átmenjen a terem másik felébe, de pont belép az edző és Nix megtorpan. Semmi kedve itt táncolni a fiú mellett, most már viszont nem fog mászkálni. Be is áll, amennyire tud, távolabb ettől az embertől és igyekszik arra koncentrálni, hogy a zene vezesse, ne a fortyogó düh és sértettség. Az első üt percben ez főleg nehezen megy, mert a mellette álló maximum elkergeti az ütemet, de meg bizony nem találja, majdhogynem balesetet okozva az elcseszett lépéseivel. Nix pedig igyekszik visszafogni magát és nem beszólni, inkább a szájára harap.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Életének tényleg ez volt az egyik legérdekesebb beszédtémája. Valóban felkeltette az érdeklődését a baleset, már csak azért is, mert annak idején rengeteget kviddicsezett és nem egy ember hullott ki mellőle fejsérüléssel. Egyszer még ő is csúnyán megsérült, agyrázkódást szenvedett, de szerencsére túlélte és megúszta ennyivel. Ez a sztori viszont ledöbbentette. - Ez nagyon megrázó lehetett, neked is és a szeretteidnek is, nem semmi - megcsóválta a fejét, bele sem akarta képzelni magát a nő helyzetébe, meg aztán valahogy azt se tudta volna elképzelni, hogy ha mondjuk egy hozzá közel álló személlyel történik valami hasonló. Ez mindenki számára egy trauma lehetett.
- Sajnálom, hogy át kellett élned ezeket a kemény helyzeteket  - ezt őszintén így gondolta, látta a nő arcán, hogy mennyire megviselték a történtek, emiatt egy kicsit már kellemetlenül is érezte magát, mert nem örült annak, ha a közelében sírnak. - De a lényeg, hogy mindent visszakaptál, egészségedre! - koccintásra emelte a poharát, még kacsintott is egyet, hogy ezzel terelje azokat a rossz gondolatokat. A lángnyelv marta a torkát, de hozzá volt már szokva, szerette is ezt az ízt. - Várj, azt mondtad, hogy elveszítetted a férjed és a gyermeked - itt egy picit kezdte elveszíteni a fonalat, ez ki is ült az arcára.
- Végül akkor újra férjhez mentél? Anya vagy? - kíváncsiskodott, mondjuk a korából ítélve már biztosan lehetett gyereke, de mivel nem hétköznapi munkát űzött a nő, így ebben azért még sem volt annyira biztos.
- Meg mert nem akartál büdösen hazamenni  - fűzte hozzá immár nevetve, hogy a sok rossz után mégis csak mosolyt csaljon a nő arcára. De ez a vidámság sem tarthatott sokáig, hisz a kérdést visszakapta, s ezúttal neki kellett megválaszolnia. - Szerintem is-is, nem tagadom, akkor eléggé heves voltam, bántottam szavakkal, tettekkel, szóval nem csodálom, hogy tart tőlem, nem beszélve ugye arról, amit elkövettem. Bebizonyítanám neki, hogy megváltoztam, de nem ad erre lehetőséget - sóhajtva húzta le most az italt, ez a téma nagyon feszélyezte.
- Persze, hogy mélyen érint, hát mégis csak a lányomról van szó. Lehet, hogy szar ember voltam, de esélyét se adja, hogy a lányommal legyek - tört fel belőle most először némi indulat, de ez is csak a szavaiban mutatkozott meg.
- Ne haragudj - sóhajtott, miközben ujjaival megdörgölte a halántékát.
- Inkább ne beszéljünk ezekről. Ütős ez az ital, nem de? - felállva töltött még a nő poharába, majd a sajátjába is, aztán immár mellé telepedett le az ágyra, s vele szemben ülve őt méregette. - Ha nem lennék fáradt, és téged nem várnának otthon, akkor…- nem mondott semmit, csak egy mosoly szökött az arcára. - Egészség - koccintotta poharát Elektráéhoz. - Amúgy mi ez az oknyomozósdi, mindig ez akartál lenni, vagy hogy jött ez a meló?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Figyelmét nem kerülik el sem a döbbenet jelei, sem az a megértő és érzőszívű hozzáállás, ahogyan a vele szemben ülő kezeli az általa elmondottakat. Mentesen minden ítélkezéstől és túlzott sajnálkozástól, viszont annál több őszinteséggel és empátiával. - Így igaz! Egészségünkre! - summázzák története tanulságát, majd megemeli ő is poharát, ám az már szinte üresnek volt tekinthető. Szépséges mosolyra húzódik ajka a kacsintásra és arra a tényre, hogy fel szeretné vidítani beszélgetőpartnere. Nem várt találkozásuk igazolni látszik hősnőnk hitének alapját. Ezután érthető módon a férfi zavarának ad hangot Elektra családi állapotával kapcsolatban. - Évekkel ezelőtt férjnél voltam és volt egy kisfiam. Bennégtek mindketten az otthonunkban, ahol mágustűz csapott fel, egy a férjem által végzett kísérlet következményeként - kezdi tisztázni - A temetésük után jöttem rá, hogy állapotos voltam már akkor. Így van most egy gyönyörű lányom az egyetlen férjemtől - vezeti tovább élete fonalát Balázs előtt, s igyekeszik kronológiai sorrendet tartva tenni mindezt - A férjemmel volt egy közös barátunk, aki mindvégig szerelmes volt belém. Számtalan viszontagság után, amiknek elmeséléséhez sem az éjszaka nem elég hosszú, sem az üveg nem elég nagy, most vele élünk együtt... - halkul el hangja, mert nem igazán tudja miként is folytathatná. Közös az otthunk, a Kedvese szereti, ő mégis inkább itt tölti az éjszakát. Mindennek oka van, s ez alól ez az anomália sem kivétel. Azonban erre a szerelő nem kérdez rá szerncsére. - Pontosan - nevet fel a tréfán. Mindketten tudják, hogy nem ez az oka ittlétének, ám ezt fedje jótékony homály. Balázshoz hasonló együttérzéssel hallgatja végig a választ, amit kap a férfitól. Annyira nem naiv, hogy ne erre számított volna. Viszont van olyan erős hite a másikban, hogy annak legyen képes látni, aki most és ne annak, aki akkor lehetett. Megérti az érzéseit, amik kiülnek minden vonására. - Nagy szolgálatot tették nekem és a motoromnak. Segíthetek neked. Értékelem a tettedet és korrektül viszonzom - beszél maffiavezéresre emlékeztető hanglejtéssel, de szeme vidám fénnyel ragyog, majd el is mosolyodik. Nem szeretné ő sem, ha az eddig oly kellemes hangulat a sírbolt kongásához konvergálna. - Beszéltünk. Pontosan annyit, amennyit elbírtunk anélkül, hogy az már kellemetlen legyen bármelyikünken - bólint szavai nyomatékosítása végett. Ekkor a férfi újratülti üres poharaikat, majd mellé ül le az ágyra. Elektrában ez jó érzést kelt. Az épülő bizalom jelének veszi, annak ellenére, ahogyan nézi. Olvasni igyekszik pillantásából, amit talán sajátja ösztönösen vissza is tükröz. - Akkor?... - kérdezi különös, tán bujának is hallható színnel hangjában. Veszélyes ez a mérvű kíváncsiság. Ezt tudja jól, ám tenni ellene képtelen. A vérében van, s most lüktetni kezd. Izgalom ébredt benne tudattalanja mélyén. Firkászkopó énje, s női mivoltja egyként felneszelt, s futnak immár versenyt a válaszért. Koccintanak ekkor, majd Elektra sötét kifejező szemeit a férfin tartva kortyol egyet poharából. Tűz tölti meg bennsőjét, melyet biztonságosabb, ha az italra fog most. - Auror akartam lenni, de a szemem nem jó és tudtam emiatt kirostálhatnak, vagy ha mégis elvégezhettem volna az akadémiát, akkor sem engednének ki terepre. Viszont már az iskolában írogattam, meg rádióztam, ezért kitaláltam, hogy riporter leszek. A többi pedig már történelem - meséli el a történetet, mely hivatásához vezette. Meglehet, ha újrakezdhetné is ugyaezt az utat választaná. Szbadabb ez, mint a jog és bürokrácia hálójával átszőtt aurori pálya. Ebben az egy döntésében sohasem kételkedett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Ott a szórakozóhelyen, amikor még prostituáltnak nézte a nőt, nem gondolta volna, hogy néhány órával később már egy közösen bérelt szobában fogják egymást múltját boncolgatni. Ez a néhány óra elég volt ahhoz, hogy eggyel több dolgot tudjanak meg a másikról, mint ami első látásra nyilvánvalónak tűnhet. S persze mindketten óvatosak voltak, azért a lángnyelv mégis csak segített, így Balázs is fedett fel titkokat, ahogyan a nő is leleplezte családját. A férfi ismét csöndesen hallgatta végig a tragikus történetet, ahogyan abból az is kiderült, hogy kik is várják most odahaza. Egy gyermek, és egy szerető barát, társ, szerelem? Nem mintha ezekhez köze lett volna, amúgy sem számított volna sokat, legalábbis a múltban biztosan. Balázs ízig-vérig rosszfiú volt, nem számított az, ha férjezett asszonnyal kezdett ki, ahogyan az sem, ha romba döntött egy házasságot. Akkor. Azóta viszont sokat változott, átértékelte az életét, saját hibáit, és ha még fel is merült benne a gondolat, hogy most akár a lepedőt is gyűrhetné a másikkal, ott volt az a bizonyos de.
Éppen ezért is hallgatott el a szavak végén, hiába látta a másik pillantásában is felcsillanni azt a hasonló tüzet, azt az izgatottságot a kérdésben megbújva. Balázs a válasz helyett csak mosolygott, amúgy is tudta, hogy a nő pontosan tudja, mire is gondol most. S bár ott lebegett a kísértés, nem ő lesz az, aki most tönkre teszi a nő életét, nem ő fog éket verni az életébe, hogy aztán megint ő legyen a rossz.
- Igazán remek auror lett volna, de az is biztos, hogy akkor most nem beszélgetnénk - ismét mosoly szökött az arcára, most egész másfajta, mint az előbb. Balázs gyűlölte az aurorokat, rossz emlékeket őrzött velük kapcsolatban.
- Azt hiszem, elég is volt mára ez az ital, kellően fejbe csapott - jegyezte meg mosolyogva, ahogy felkelt az ágyról, s az üres pohárral az asztalka mellé sétált, hogy arra helyezze azt. Onnan még visszapillantott a nőre, megfordult a fejében, hogy ki is élvezhetné ezt az estét, miért is ne? Talán többé nem is látják egymást, legfeljebb, ha újra lerobban az a motor. Ám akkor bevillant neki a korábbi beszélgetés, miszerint otthon egy gyermek várja, meg a párja. Hát azért még sem cseszne szét egy ilyet egyetlen éjszakáért.
- Akkor szép álmokat Elektra - köszönt el a nőtől, miközben az ágyról elvett egy párnát, s két fotelt összetolva helyezte magát végül kényelembe. Az ital az elméjére telepedve kergette álomba, most először mindenféle rossz gondolat nélkül tudott elaludni, talán a beszélgetés miatt, vagy azért, mert tudta, hogy nincs egyedül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Mondhatni tartalmas éjszaka áll mögötte, melyben nagyszájú szajhából vált előbb bűzlő kukatöltelékké, majd tiszta és kívánatos nővé. Ilyen életpályamodellt álmában sem remélt megvalósulni, de boldog a lelke mélyén, amiért így esett. Beszélgetésük során érezte, hogy nem kívánt kolonc státusza a férfi szemében is egészen megváltozott. Az nem kifejezés. Mindketten tudták, hogy ha hősnőnk szabadabb elvű, akkor ennek az éjszakának egészen más lett volna az irányvonala. Azonban Rothstein Elektra tisztességes volt, s maradt. Hűséges ahhoz, aki őt annyira szereti. Lelkében mégis sötét szirmot bontott a romlás virága. Éjfekete árnyék, bordóvörös kétség színei vetültek elméjének szélesvásznára, hogy ott olyan jeleneteket lásson, melyek felkavaróbbak, mint a halál érintése. Része volt benne, így a különbség számára egyértelmű. - Nem minden auror egyforma. Ismerek néhányat, akik hozzám hasonlók. Ritkák ugyan. De léteznek! - reflektál immár újra csupán emberként beszélve, s levetve azt az iménti buja attitűdöt, melynek most már nincs helye kettejük között. Tudják, amit tudniuk kell arról, ami szavakkal el nem mondható. - Ismerek például egy fiatal nőt, aki a kódnyelvek szakértője. Aurorokat oktat, s emellett egy melegszívű teremtés, aki legalább annyira hisz az emberekben, mint én magam. Segített nekem egy cikkem kapcsán eligazodni a rejtjelekben. Aztán ott egy férfi, akivel közösen buktattuk le a hírhedt Méhest, akiről talán még ön is hallhatott. Ez az auror igazi hős a szememben. Tisztességes, becsületes és őt is csak az igazság érdekelte... - bicsaklik meg egy pillanatra hangja, s arcán átsuhan a jól látható szomorúság. Elvesztette Markot és nem hallott azóta sem felőle. Utánanézni pedig egyelőre nem mert önnön gyávasága okán. - Tényleg nem mind korrupt söpredék - folytatja, s érvel végig őszinte szavakkal, amikből kihallható az a sziklaszilárd bizalom, amivel ezekhez a rendfenntartókhoz kötődik. Nem akarja meggyőzni a másikat erővel, csupán azt mondja, amit ő gondol róluk. Ismerve a tényeket teljesen megérti a vele szemben ülő viszolygását. - Való igaz. Engem is kezd eljárni - bólogat, majd hátra fordulva leteszi poharát az éjjeliszekrényre. Ezután mindketten nyugovóra térnek kedvesen köszönve el egymástól. A hajnal fénye sajnos nem hagyja soká pihenni hősnőnket. Felriad egy álomból, melyre csak homályosan emlékszik még néhány percig azután, hogy kiragadta a őt belőle az ébredés. Körbepillant. Az összetolt fotelokban békésen, de kissé kitekeredve alszik Balázs. Nem akarja megzavarni. Viszont azt sem akarja, hogy megtudják, hogy egyáltalán itt járt. Ezért jó az, hogy a bejelentkezéskor a férfi nevét írták fel, s ő csupán úgy szerepel, mint vendég. Kikászálódva az ágyból nesztelen ölti magára macska alakját. Odasomfordál a férfihoz, majd orrát odadörgöli annak arcához a búcsú jeleként. Ezt követően beoldalog a fürdőszobába, hogy néhány ügyes ugrással kijusson a résnyire nyitva felejtett ablakon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

A férfiakkal egyébként is nehéz bánni, hát még ha kisifúkról van szó. Az egójuk egy pillanat alatt megsérül,ha visszautasítás éri őket. Valójában nem derült ki, mit is szeretett volna a szilveszteri bulin Nixtől, de nem is szerette volna megtudni azután a szöveg után.
Kelletlenül kerülgeti és csettintget a nyelvével, mikor az útjába kerül a másik. Már Phoenix is kezd belezavarodni a lépésekbe, de az utolsócsepp a pohárban, amikor lényegében elgáncsolják. Hirtelen történik minden, már csak azon kapja magát, hogy a fiúra esik, de a lába valahogy a padlón marad és éles fájdalmat érez a bokájában.
- A rohadt életbe - szűri a fogai között. Ajkára harap, arcizmai megfeszülnek és az alatta levő mellkasának dönti homlokát pár másodpercre. Elengedi a füle mellett a kérdést és nagy nehezen lefordul róla.
- Te idióta - sziszegi. A bokájára simít, ami lüktet, a társaság pedig köréjük gyűlik. Többségük mozizik, néhányan segíteni próbálnak. - Nem elég, hogy letaposol, felborítasz, de még engem hibáztatsz?! - gyilkos pillantást küld a fiú felé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Minden gyorsan történt, elég volt egy rossz ugrás Dominik részéről ahhoz, hogy borítson mindent, a gyakorlatot, önmagát és a lányt. Ráadásul még egy fejsérülést is sikerült bezsebelnie, igaz nem olyan vészeset, de attól még sajgott a feje, na meg az oldala is, amibe valószínűleg a lány valamely testrésze vágódott. Hallotta ám a szitkozódást, még belőle is kiszökött valami hasonló, de aztán csak pislogva nézett a rajta fekvőre, mint aki azt se tudta, hogy mi történt. Ennyit arról, hogy Dominik minden erejével a zumbára koncentrált, persze, hogy nem. - Véletlen volt, nem direkt - sóhajtotta a lány felé, miközben ő is feltornászta magát ülőhelyzetbe, s baljával megdörgölte sajgó tarkóját. - Hibáztat a tököm, mondtam hogy véletlen volt, én voltam - ismételte Dominik, kicsit hevesebben, bár érezhető volt kettejük közt a feszültség. Ekkor már az edző is odalépett, hogy aztán felmérje a problémát, Nixnek pedig segítsen kisétálni a padokhoz. A bámészkodók egy része háborgott, amiért ez is időt vesz el az órából, egy részük sajnálta a lányt, a maradékuk meg szintén idiótának tartotta Szécsit. A srác valahol ezt meg is érdemelte, feltornázta magát a földről, aztán leporolta a végtagjait, majd odasétált a baleset másik elszenvedőjéhez.
- Maradj itt vele, nekem be kell fejeznem az órát - az edző szinte lepasszolta, így Dominak ha tetszett, ha nem, valamiféle kötelességből maradnia kellett. Mondjuk amúgy is rá akart kérdezni, hogy mi a szitu, hisz látta, hogy előzőleg nagyon simogatta a lábát a csaj.
- Nagyon fáj? - kérdezte Dominik, ahogy odaguggolt mellé, majd felpillantott a vörösre. - Megengeded, hogy megnézzem? - ugyan nem volt gyógytanonc, de kviddicsezett, így jó néhány sérülést látott már.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Sokan kedvelnek, barátságos, szerethető figurának tartanak, ezért a nyilvános és kevésbé nyilvános eseményeken is gyakran feltűnök. Tényleg gondolkodnom kell egy kicsit, hogy olyan neveket tudjak mondani, akikkel rosszban vagyok. Lehet, hogy a viszonylagos népszerűségem miatt lettek irigyeim, de ellenségeim meg egyáltalán nem tudok arról, hogy lennének. Úgyhogy a bulik, összejövetelek világa ismerős terep számomra. De van egy szűkebb mag. A gyerekkori, a hosszúra nyúló barátságok, családi ismertségek, valami mélyebb, különleges kategória. Gréta ide tartozik, mert különösen jólesik, hogy számol velem, számíthatok rá, támaszkodhatok rá. Ő nem csak egy felszínes barát, tudom, hogy szinte bármit elmondhatok neki, és gyakran jár a fejemben.
- Köszönöm - mosolyodom el, miközben egymás kezét fogjuk. - Hát, akkor még szerencse, hogy most is csak kettesben vagyunk - nincs lárma, semmi zavaró tényező. Ha nem szeretne tömeget, a mi házunk is jó választás, bár Panka szülinapi bulija bizonyította, hogy az a "csak még őt hívjuk meg" logika, ha szelektálni is igyekeztünk, egész népes vendégsereget eredményezett. - Azta, csináljuk! Ez tök jó ötlet. Adjak köténykét? - ajánlkozom, miközben felállok a székből, és a konyha felé kezdem venni az irányt. Szerencsére akad szabad lábas, amiben elkészíthetjük a forralt bort. - Nincs mit. Mármint hogy érted? A suli kapcsán, hát... be akarom fejezni persze, de még van időm gondolkodni, hogy utána mi lesz. Jól jön a papír ahhoz, amit dolgozom. De nem tudom, hogy tényleg ez-e az utam, vagy tanuljak-e mellé majd valami mást. Igazából ilyenen még nem gondolkodtam - merengek el, de a kezem a rutinnak hála tudja a dolgát, pakolgat a tűzhely körül, és elrendez a pulton a szükséges eszközökből.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Egyébként is rosszul indították az ismeretségüket, de ezt fokozzák a mai zumbával. Alig kellett negyedóra hozzá, mindketten a földön fekszenek sérülten. Nem így képzelte az év első napjait, eddig a pillanatig szeretett jönni és táncolni. Nevetségesnek tartja, hogy bárkit beengednek, aki aztán balesetet okoz.
- Fogd már be - morran rá a fájdalomtól csak feszültebben. A fájdalom nem enyhül, nyilvánvaló, hogy megrándult a bokája. Kisegítik a padokhoz, bár esze ágában sincs sokáig itt maradni. Épp azon gondolkodik, hogyan bicegjen ki, amikor a baj okozója átvált egy normálisabb viselkedésre.
- Kificamodott szerintem. Hazabicegek és lejegelem, nem annyira vészes - megvonja a vállát, mert az anyja mellett megszokta, hogy nem sajnáltathatja magát. Ezzel most a hoppanálást nem kockáztatná meg, fél, hogy túl erősen érkezik a fájós lábára és csak rosszabb lesz. - Segíts fel és elfelejtjük - ezt is, illetve azt is, hogy leöregezte. Talán az fájdalmasabb volt a bokaficamnál. Ha Dominik felsegíti, a vállára dobja a táskáját és a falba kapaszkodva botorkál kifelé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Nők seregének a haragja omlott rá, Dominik most szembesült csak a zumba világának cudar valóságával, és azzal a tanulsággal, hogy női rendezvényen egyedülálló pasasként nem veszünk részt, életveszély! Ezt egy életre meg akarta jegyezni, mélyen be is véste a gondolataiba, noha ez rémes emléknek számított. Még szerencse, hogy ez is csak egy hülye fogadás volt, s ha ennek a napnak vége, akkor majd azt mondja Virágnak, hogy ő nyert, kivételesen. Mert hogy Dominik biztos volt benne, hogy többé nem tér be ebbe a terembe. Nem is megy neki, meg ki is utálnák a többiek. S míg neki a nép haragját kellett eltűrnie, addig a szerencsétlenül járt vörös ki tudja, hogy milyen fájdalmakat élt át. Elég volt csak ránéznie Dominiknak, tudta jól, hogy a lány most épp nem az élvezetek paradicsomában lógatja a lábait.
- Megnézem - biztos, ami biztos, Dominik óvatosan tűrte fel a lány nadrágját, hogy szemügyre vegye a sérülést. - Ennek nem biztos, hogy elég lesz a jég, elég csúnya - tényleg az volt, már most a kétszeresére duzzadt, legalábbis abból a szögből, ahonnan ő nézte. Most elsüthetett volna egy poént, hogy az anyukáknak vizesedik a lába, de mivel legutóbb is arcon lötykölték, úgy érezte, hogy itt a poén nem úgy sülne el, ahogyan azt annak szánja.
- Hazaviszlek, támaszkodj rám - felsegítette őt a padról, átkarolta a karjával és el is indult vele, de érezte, hogy ez így nem lesz jó. - Figyelj, hoppanáljunk, úgy megkíméljük a lábad. Kapaszkodj belém - azzal felkapta a karjába a lányt, s valahogy közben jobbjával a pálcáját is sikerült előhúznia.
- Mond, mi a cím?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Reginek hoztam el pár cuccot, de szerintem csak látni akarta a fejem. Már csak azért is, mert mostanában a szakítás utáni tanulmányba menekülés állapotba tettem magam. Ez mondjuk kedvezett az év végi átlagnak is biztosan, másrészt kicsit jobban kezdett érdekelni az auror szakma is. Szóval a mentorommal való találkozások leredukálódtak a minimális szintre, és amennyire csak lehetett rövidre fogtam a dolgot. Máskor meghallgattam volna az ő panaszait is, meg ugye beülünk néha egy kávéra, de mostanában nagyon nem voltam abban az állapotban. Nyilvánvaló, hogy emiatt kellett ma meglátogatnom a kirendeltségben és nem engedett el egy kávé és egy rövid beszélgetés nélkül, ami amúgy legalább fél óra volt. Oké, nem sok, de a legutóbbi öt percnél biztosan fényévekkel több. na meg én is egész élhető voltam, nem vagyok már annyira lelombozva és elmondtam neki az okokat, hogy mi ez a nagy emberkerülésem. Végül is útnak engedett, én átadtam neki a kért papírokat és a féléves tervet, amit kért tőlem. Emiatt mellesleg meg is dicsért, nem várta ilyen koránra tőlem. Ebben kategorikusan egyetértettünk, csak hát nem volt jobb dolgom. De most már a vendéglátó negyedben sétálok, felrémlenek az emlékek. Rheina-t itt mentettem meg a kötözködőktől, na az vicces volt. Jól be voltam fosva én is, de szerencsére a delikvensek részegek voltak, nem volt nehéz dolgom, bezsebelhettem pár jó pontot nála. Kár, hogy ő is elhúzott, de ez várható volt, ha már annyira nagyon ment neki ez a szabás varrás. Ezért megölne, de szerencsére úgy tudom nem lett legilimentor, szóval védve vagyok, ahaha. Pont a Bogoly Burger tűnik fel, na egy kézműves hambira vevő vagyok, szóval arra is fordítom a fejem, meg az útirányom. Belépve körbenézek, minden oké, a hely nem igazán változott, néhány dekor, meg biztosan új vendéglátók lehetnek, de az nem érdekel. Ekkor látom meg a majmot tömő Grétát, el is mosolyodok annak ellenére, hogy a gyengébbik nemet mostanában Regin kívül eléggé kerültem. Jó fej volt legutóbb is, meggyógyította a csípésem. Vagyis adott rá krémet.
- Helló Gréta, szabad a hely? - huppanok le vele szemben, megelőlegezve az igenlő választ. Kényelembe helyezem magam, és böngészni kezdem a kínálatot. Ma lesz vagy kettő, majd megőrülök az éjségtől. Jó nem, de max elviszem. Pécsen is van hambizó, de valahogy ez az igazi. - Mi van veled mostanság? Még ide jársz egyáltalán? - ki tudja, hogy ki mikor lép re az öreg kastélyból. Remélem nem veszi zokon a hirtelen letámadásom, ha meg igen, akkor rövid úton távozom. Kicsit érzékenyebb vagyok a nőkre mostanság, mondtam már?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Kivételes alkalmak egyike volt, hogy ma nem kellett bemennem a gyakorlati helyre, mert felújítás zajlott és a dolgozók egy részét hazaküldték. Csak az ügyeletesnek kellett bennmaradnia és egy-egy nővérnek a betegek miatt. Igaz, úgy egyeztünk meg a mentorommal, hogy bármikor küldhet nekem baglyot, és ha menni kell, akkor menni kell. Ettől függetlenül próbáltam egy kicsit kiélvezni a szabadságot, direkt nem zsúfoltam be túl sok programot, csak éppen annyit, amennyire volt energiám. Ebben benne volt egy kis vásárlás, ezért délelőtt bejártam a falu boltjait, vettem magamnak új ruhát, meg egy kényelmes cipőt a munkahelyre, aztán a vásárlás után beültem, hogy egyek valamit ebédre. Jó lett volna Dáviddal is összefutni, de ma házon kívül volt, így kénytelen voltam beérni a kiszolgáló személyzettel. Persze a hamburger most is finom volt, mint mindig, a kedvenc sajtburgeremet rendeltem nagy krumplival és salátával, mellé pedig colát. Éppen jóízűen falatoztam, amikor hirtelen a semmiből levágódott mellém Roland. Úgy meglepett, hogy még a falat is a torkomon akadt, rám is tört a köhögés, innom kellett az üdítőből, hogy ne fulladjak meg ott helyben.
- Hú Te, majdnem megfullasztottál! - mondtam nevetve, mert azért nem haragudtam rá, rég láttam már őt. - Minden okés, még a suliba járok, mellette gyakorlatra az Ispotályba. Kijelöltek hozzám egy mentort is, elég szigorú...de hát, meglátjuk mi lesz. Ha keményen dolgozom, akkor abból nagy problémám nem lehet - mondtam mosolyogva. - Na és veled mi újság? Ezer éve nem láttalak már, mióta itt hagytad a sulit. Milyen Pécsett? És mi ez a borosta? - valamiért olyan máshogy nézett ki most, mint korábban, talán egy picit meggyötörtebbnek, bár egyébként meg jól nézett ki, nem csoda, hogy annyi csaja volt a suliban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

- De így kedveljük, nem igaz? Csicskán vagy sem... Nekem csak... hát kellemetlen volt hallani. Vágom, miért nem teregetné ki, ez nagyon magánügy, de attól még egy barom, hogy egy cukrászdában teregeti ki az ilyen dolgait. Legalább tenné olyan helyen, ahol senki más nem hallhatja meg, mint az, akinek el akarja mondani. - Úgy tűnik, ebben Korival egyetértenek, hogy önkénytelenül szerzett tudomást a jós aspektusról, meg abban is, hogy máskor fogja vissza az érdeklődését és tanuljon meg más privát dolgaiba nem belemászni.
- Pontosan, ponto- .... Összeverekedni milliószor könnyebb lett volna, mint az elutasításán átrágnom magam. Egy pillanatra megfordult a fejemben, hogy kiprovokálok egy jobbhorgost tőle. - Tényleg sokkal könnyebben kezelné a verekedést, mert az ösztönszintű dolog, és azonnal felszabadító. Persze a mai társadalomban az a divat, hogy az agresszió fúj, csak egy ponton túl már átszakad a gát és nincs visszaút, hahh.
- Fogd rám, eggyel több haragos nap már nem oszt, nem szoroz. - Sejtései szerint Zalánnal elég egyedien rendeznék le ezt a konfliktust is.
- Amúgy szerintem kér belőle, csak nem úgy, ahogy gondoljuk. Úgy értem... - "Van, akivel csak... simán azt akarom érezni kicsit, hogy normális vagyok." Na igen... - ... volt már olyan, hogy minél közelebb állt hozzád valaki, annál nehezebben beszéltél neki valamiről, mert közel álltatok? Érted... - Abszolút nem biztos, hogy Kori érti, de azért hátha. Mert tökre az a benyomása, hogy Zalánt a kapcsolatai közelsége tartja vissza tőle, hogy kitálaljon mindent egyben. Vagyis már csak tartotta, mert minden kitudódott.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Néha elfelejti, hogy egy gyerekkel beszél, mert Luca a körülményeiből adódóan túl hamar kell felnőjön, és ez sokszor meglátszik a viselkedésében, még ha sokszor inkább lázad, mint felnőttes lenne. Bizonyos kérdésekben viszont határozottan idősebb gondolkodást mutat, mint kortársai, másokban meg... gyerekesebb, de így is bájos.
- Ha szóltál volna, hozok neked másikat. - Nem elítélő a hangja, de nem is elnéző. Nagyon átható pillantással méregeti a lányt, mint aki próbálja eldönteni, mihez kezdjen vele.
- Biztos kamu volt. Ha jósoltatni akarsz, menj el Estherhez. Ő volt a jóslástan tanársegéd egy ideig, és még ő is többet tudna mondani neked, hasznosabb dolgokat, mint ez az előítéletes banya. - Nem kellene állást foglalnia ebben a kérdésben, ahogy a felnőttek sem kellene szapuljanak egy gyereket, inkább taníthatnák, vezethetnék.
- De figyelj... mindig azért mondják, hogy ne vegyél el olyasmit, ami nem a tied, mert utána túl könnyű megismételni ugyanezt. Ma azt mondod, ők úgyis gazdagok, és ezzel nem tudok vitatkozni, tényleg nem ettől sírnák tele a párnájukat, hogy elvettél egy fülhallgatót. Csak azon gondolkozz el, hogy azt akarod bebizonyítani, igazuk lehet, vagy azt, hogy soha nem fog megtörténni, amivel tele akarják tömni a fejed? Van különbség közte, és szerintem te is érted, micsoda, de ha nem, elmondom. - Mellszélességgel hiszi, hogy Luca nem rossz gyerek, de nem vak, tudja, hogy problémás, és segíteni kell neki időről időre, akár csak annyiban, hogy leülnek vele beszélgetni. Sokszor már ez is könnyít az ember lelkén, a fájdalmai egy trillónyi részén.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Nem gondoltam, hogy még mindig okozhatok meglepetést, de annyira váratlanul érte Grétát amikor megjelentem, hogy a torkán akadt a falat. Már a pálcám felé nyúltam, hogy elsősegélybe részesítsem egy könnyed varázslattal, de a kóla megoldotta a dolgot. El is mosolyodtam, mert azért viccesek voltak az eltorzult vonásai, ő pedig nem hagyta szó nélkül az egészet, bár tény, hogy nevetve közölte.
- Bocs, nem volt szándékomban eltenni láb alól. De legalább van egy új módszerem - vigyorgok, amíg elhelyezkedek a székbe és várom, hogy megérkezzen a személyzet. Hamarosan meg is talál és választok két burgert, egy sima sajtburgert, meg egy komolyabb lávaburgert. Szerintem elég lesz, megspékelem még egy narancslével, biztos, ami biztos. - Cserébe kérhetsz egy desszertet - mondom Grétinek, mikor már elment a rendeléssel a pincér. Közben elcsacsogja, hogy mi történt vele és, hogy jó úton halad a világhírnév felé. persze, ezt már én költöm hozzá magamban, de azért jó lenne egy-két világhírű ismerős, nem? - Az igaz - bólogatok vigyorogva és kisvártatva megérkezik a rendelésem, amit meg is köszönök a hölgynek.
- Ezer éve? Max egy fél - kuncogok egy kicsit, majd kézbe veszem a kisebbik burgert és a felét befalom gyorsan. Ú, imádok ide járni továbbra is, lehet, hogy többet kéne a BB-t meglátogatni. Talán így is lesz, végül is csak egy hoppanásnyira van, nem kell a fél országot átutazni.
- Hát nem rossz - kicsit visszafogottabbak lesznek a vonásaim, ahogy eszembe jut Karola. - Egész jó jegyeim vannak, magam sem értem - vonok végül vállat és befejezem az első hambit. Úgyis a második lesz a hosszabb, meg jobb. Iszom egy pár kortyot, mielőtt válaszolnék a következő kérdésére. - Hát, így maradt... már nem tetszem így? - kérdezek vissza mosolyogva. Igazából nem is az a gáz, hanem az a két kiló plusz, ami feljött. Kevesebbet tudok edzeni, viszont az étvágyam meg nőtt. Amúgy Gréti továbbra is csinos, ő tartja az edzéstervét látszólag. vagy csak jó bájitalokat kever, ki tudja?
- Itt nem nagyon változott semmi, úgy látom. Szerencsére a hambinál nem bánom ezt - a mondatomat egy jó nagy harapással pecsételem meg. - Ugye nem baj, ha meglátnak velem? Nem szeretnék féltékeny pasik elől menekülni - nevetgélek kicsit. - Van már terved a jövőre? Hova mennél? - kérdezősködök kicsit, mert éppen kezd kifogni rajtam a hamburger. Ciki lenne, ha így is maradna!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

- Igen, mert ez így megy. Én kinyitom a szám, te meg elém teszed. Akkor hol a sárkányom, ha? - nézek rá egy szemforgatás után, természetesen felvont szemöldökkel. És akkor még fel sem tettem a kérdést, hogy egyébként miért tenné? Én nem vagyok neki senkije.
- Megy a franc... két jóslás között meg megint leírat velem valamit háromszázötvenszer.... mániája - csak tudnám, miért élvezi. Begörcsöl a kezem, aztán meg ki se tudom verni a fejemből az adott mondatot napokon keresztül. Furcsák a tanárok, meg a bünti módszereik. Nem, ez se tetszik, mert most is inkább rombolnék, de a Nagyemberrel meg beszélni kell. Ilyen ez.
- Azt akartam, hogy csak egy kicsit érezzék azt, amit én. Most valakinek nincs meg, pedig meg volt győződve, hogy megvan... keresi, ha keresi, de ha mást nem is... két keserves pillanatot okoztam neki, nekem meg lett egy jó szóló fülesem - az megvan, mikor a horror filmekben a gyerek nem mosolyog, hanem olyan sötét a tekintete, amivel rád mered, hogy már-már azt hiszed, elnyel? Na, pontosan egy ilyet produkálok most, és ami a legrosszabb... még én is tudom, hogy ez nem túl jó. Sose leszek olyan cuki, loknis lány, mint Lotti. Neki bezzeg mindent elnéznek, ha megemeli a szempilláit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

- Ajándéknak hívják. A sárkány viszont kissé irracionális kérés, nem gondolod? - Úgy rándul fel a fél szemöldöke a homloka közepére, mintha zsinóron húzták volna meg. Nem csoda, hogy nem hisznek neki, Luca nem sok altruizmussal szembesült élete során; nem lehet könnyű elhinni, hogy valaki önszántából adna neki valamit kapcsolatok és hátsószándék nélkül.
- Te lány... ha valaki, akkor Esther tényleg jót akar nektek, csak nem tanított még téged. Akkor látnád, hogy full normális. - De ettől jobban nem próbálja meggyőzni a prücsköt, hogy ne fújtasson a Krise-lányra, elvégre Esther-t látva a hülye is megmondaná, hogy élvezi a gyerekekkel töltött időt és értéket próbál átadni nekik.
Bárcsak lenne olyan ember Luca életében is, aki értéket adjon neki, és betöltse a gyerekben tátongó űrt, amit a rendszerbe való bekerülése okozhatott sok más traumával együtt. Szomorú és aggodalomra okot adó ilyen élettelen tekintettel szembenézni, mikor tudja, hogy Luca ugyanolyan gyerek tud lenni, mint a többi, rendezett sorsú társa. Komolyan elgondolkodik egy pillanatra, hogy próbálja-e meg kifejteni, semmi értelme ebben a helyzetben így dacolni másokkal, mert az árvasága teljesen más, mint egy direkt konfrontáció. Ez egy közvetett helyzet, mert sem ő, sem a környezete nem tettek aktívan azért, hogy árvaházba kerüljön, ettől függetlenül látja, mennyire mélyen érinti a gyereket ez az egész.
- Figyelj... - Hogy is magyarázzon, mit is mondhatna? Ilyenkor szembesül vele, milyen nehéz felnőttnek lenni a gyerekekért, pedig csak egy tízessel kisebb tőle ez a példány itt, de mégis mekkora a felelősség, hogy ne mondjon semmi rombolót neki. - ... javíts ki, ha tévedek, de ez az egész nem csak arról szól, hogy érezzék át, amit te is, nem? Elhiszem, hogy kemény vagy, ránevelt a helyzeted, de szerintem nem akarsz szándékosan rosszat másoknak, nem? Csak jó lenne, ha tartoznál valahova, mint ők. Hm? - A hiányérzet szinte ordító ezeknél a gyerekeknél, akiket hátrahagytak a felelőtlen szülők. Mintha egy gyerek megunható játék lenne, hát persze. Kedve lenne megátkozni az ilyen szülőket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

- Ha már ajándék... egy sárkány mennyivel különb egy fülhallgatónál? Mindkettőt azért adnád, mert tudod, hogy vágyik rá, és örülne neki - én is fel tudom ám vonni úgy a szemöldököm, ahogy ő. Tökéletesen leutánozom a mozdulatot.
- Jaaaaaj igen, mindenki jót akar, és mindenki full normális, mi vagyunk hálátlan dögök - még fel is nyögök, amennyire ez a duma a könyökömön jön ki, még a fejem is hátrahajtom, hogy a plafont vizslassam.
- Az egyetlen normális te vagy - ezt meg ha kell, le is írom még ötszázszor is, annyira biztos vagyok benne. Sose akart olyat, amit én ne akartam volna, és nem nyaggatott a hülyeségeivel, most is inkább ücsörög velem, ahelyett, hogy a nyomi gömböket pakolgatnánk.
- Amúgy nincs pálcád? Ember... a Pakolj! bűbájt még én is tudom, hogy létezik - persze eszembe jut, és most én nézek rá olyan furin, mert gondolom, le akarta velem szedetni, hogy aztán levonjam belőle a tanulságot... vagy ilyesmi. Ezt szokták. De akkor minek a varázserő, meg a pálca?
Nézem, és nem tetszik, amit az arcán látok. Gondolkodik, és őszintén bízok abban, hogy valami olyan hülyeség fogja elhagyni a száját, ami miatt a fejem fogom. Ugyanakkor óvatosan arrébb tolom magam a székkel együtt, mert a másik eshetőség az, hogy valami plüssnek néz, amit nem tudok tolerálni. Senki nem tudja, milyen érzés az, mikor csak úgy random megölelnek... annyi minden tör fel hirtelen, hogy az ember lánya nem tud mit kezdeni, ezért kerülöm, és biztos, hogy hozzávágom a nyomi fáját, ha csak meg meri próbálni. Van bőven elég gyerek itt, akiket lehet nyunyujgatni.
- Hihhh - tényleg felnevetek, de olyan üresen és szárazon... egyszerűen csak vicces a felvetés.
- Tudod Nagyember.... - állok fel, és saját magamtól megyek a fához, és kezdem a gömböket leszedni.
- Én már azzal is beérem, ha nem dörgölik az orrom alá, hogy nem kellek senkinek - és ezt képes vagyok olyan unottan mondani, olyan beletörődően, mint aki leélt már hetven évet, és csak nyugalomra vágyik. És ezt mind háttal neki, így legalább nem látja megrándulni a szám.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

- Na ne szédíts. Ha majd sárkánykutató leszel, annyi sárkánnyal dolgozhatsz, amennyivel akarsz. Addig meg ne sírd tele a párnád, hogy nem lesznek harmadfokú égési sérüléseid. - Tiszta hibbant néha ez a lány. Hogy honnan jött a sárkánymániája, meg nem tudja mondani. Futólag, ha beszéltek sárkányokról órán, de hogy ennyire beakadjon a téma...
- Nem vagytok hálátlanak, csak éretlenek. A kettő nem ugyanaz. És imádtok minket közellenségként kezelni, de majd beszéljünk tíz év múlva, mikor te is belenősz a mi helyzetünkbe. Nagyon fogok röhögni rajtad, az tuti. - Már most látszik a vigyorgásából, hogy előre élvezi azt a fajta tipikus ráébredést, mikor a gyerekekből előbb tinédzser, aztán fiatal felnőtt válik. Átalakul a felfogásuk sok dolog kapcsán.
Persze simogatja az egóját, hogy ő a legnormálisabb, de tudja jól, hogy bárki lehetne a helyében, aki kicsit is veszi a fáradtságot és beszélni próbál Lucával, nem elvadítani magától.
- A büntetésed lényege, hogy levezesd a feszkód némi kétkezi munkával, úgy hogy nincs Pakolj és pálca sem. - Nyelvet nyújt, mint egy óvodás. Ugye milyen jó, hogy felelősségteljes felnőttekkel vagy körbevéve, Luca?
A felelősségteljessége csak addig terjed, amíg puhatolózni próbál valódi okok miatt, ilyen és ehhez hasonló helyzetekben jól szokott jönni. Akárhogy nézi, ennek a gyereknek minimum terápiára lenne szüksége. Még a terápia gondolatára is elfogja az ideg, ha a sajátjukra gondol Laylával. Minden porcikájával szeretné az áttörést, de egyúttal iszonyatosan frusztrált a sikertelenség miatt.
- Gondolkoztál, melyik házba szeretnél bekerülni, ha itt végzel? - Inkább másfelé tereli a témát apránként, vagy pontosabban megpróbálja felvezetni a mondandóját apránként.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Tényleg majdnem megfulladtam, még a szemeimbe is könnyek gyűltek, ilyen az, ha félre szalad egy kis falat. Roli pedig sikeresen rám hozta a frászt, egy kicsit el voltam merülve a gondolataimban. Szerencsére azonban nem volt szükség a pálcájára, hogy életet mentsen, jobban lettem és miután már nem fulldokoltam, jókedvűen pillantottam a srácra.  - Gondoltam Roland, hogy nem ez volt az elsődleges célod - nevettem el magam, de hellyel már nem kellett kínálnom, mert gondolt egyet és magától is helyet foglalt. - Hű, komolyan? - a desszert hallatán felcsillantak a szemeim, saját magamnak nem biztos hogy befizettem volna ilyesmire, de ha már ilyen nagyvonalúan felajánlotta, nem hagyhattam ki. - Akkor egy epres shake-t szeretnék. Egyébként tetszik a dzsekid, tök menő - átnyúlva az asztal felett, megérintettem az anyagot, majd csak azután huppantam vissza a helyemre, hogy folytassam a falatozást.
- Jó, enyhe túlzással, de nekem az a fél év is olyan soknak tűnt. Olyan sokan itt hagytok - sóhajtottam, mert azért jó néhányan léceltek le a mesterképzésről, hogy inkább máshol tanuljanak, és azért egy kicsit hiányzott az arcuk, na.
Félbeszakítani nem akartam a beszámolóját, pedig elég sok kérdésem volt az egyetemmel kapcsolatban, de nem akartam szegényt elriasztani. Feltűnt az, hogy valami nem stimmel vele, szerintem egész jól felismertem, ha valakinek problémája volt, és ez rajta is látszott. Ajjaj, lehet, hogy beletenyereltem valamibe?  - Szerintem csak elkezdted komolyan venni, de ez nem baj - mosolyogtam rá két falat között, és még egy kis colát is kortyoltam a hambi mellé. - Dehogy nem…sőt, szerintem jól áll, férfiasabb vagy - őszinte voltam csak, mi tagadás, tényleg jól állt neki ez a borosta.
- Nem ám, a hambi még mindig nagyon jó. Neked aztán jó étvágyad van - elnevettem magam, vagy nagyon éhes volt, vagy alapból így szerette a hambit.
- Ne aggódj, nem gáz. Nincs senki, aki féltékeny lenne - nevettem el magam, legalábbis én nem tudtam róla, hogy lett volna bárki is, aki az lenne.
- Na és neked? Nem láttalak a bálon, pedig azt hittem, hogy oda elkísérsz valakit - a szendvicsemnek közben a végére értem, de sültkrumplim még maradt, így abból falatoztam tovább.  - Hm, a gyógyítói képzés egyetemi szinten is érdekel, mert bár nagy álmom a SÜVEG-nél elhelyezkedni, azért lehet, hogy jobb lenne mégis csak egy komolyabb szakképesítést szereznem, amivel később az Ispotály valamelyik részlegén is elhelyezkedhetnék. Meg a mugli orvoslás is érdekel egyébként, nagyon sok jó praktikát tudnak, egész ügyesek - nem is értettem, hogy miért ódzkodtunk a tudásuktól annyira, miközben nagyon sok mindent is hasznosíthattunk volna. - Megfordult a fejemben Pécs amúgy ilyen szempontból, mesélsz valamit az egyetemről? Milyen ott az élet? Mekkora a kampusz?